JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA
Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”
Úgy tartják “Illés szekere zörög”, azaz, július 20-án mennydörög
az ég.
Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján
gyakoriak a viharok.
E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki
ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a
jég.
A gazdálkodók féltek ettől a
naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat.
Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy
Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.
Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad
megtudnia, hogy mikor van a neve napja:
,,Örökké érdeklődött a többi szentektől
Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön.
De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj
előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt".
Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja
a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög.
Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró
és dió terem.
Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és
Doroszlón is emlegetett szólás: ,,Illés meg Jakab Annát kergeti"
Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap.
Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng
Ha az egyiken nem, akkor a másikon: “Illés meg Jakab Annát
kergeti”, “Illés rossz, mert áldást nem hoz.”
Illés napja zivataros nap
A néphit szerint az egyik legbiztosabban zivataros nap, Illés
próféta lövöldözik a mennyből.
Kapolyon úgy mondják, „ha Illés, Dániel vizel, a
gazda nagyon ráfüzet, mer everi a jég a határt”.
Ha netán elmarad a zivatar, akkor a somogyszentpáliak
megjegyzik, hogy „Illés elfelejtette, hogy neve naptya van!”
A buzsákiak szerint Illés a mennyben „gurigázik, abroncsolja a
hordókat.”
A Balaton-nagybereki pásztorok Illés napját gonoszűző napnak
tartották: ünneplőbe öltöztek, és a berki tanyákról bementek a csehi vagy a
boglári templomba és misét hallgattak.
Ezen a napon szenteltették meg és
használták a gonoszűző ostort.
Szennában dologtiltó nap, ekkor nem aratnak, nem hordják be a
gabonát.
Ezt a szokást azzal magyarázzák, hogy régen egy „pógár” Illés napján
hordatta be az összes gabonáját, ám vacsora idején a villám belecsapott a
pajtájába, és minden porig égett.
Kőröshegyen a szőlősgazdák Illés napján állítják fel a
madárijesztőket.
Illés szekere Jézus mennybemenetelének eszköze volt.
Illés próféta földi élete végének utolsó eleme: miközben
Elizeussal a haláláról beszélgetett, Elizeus látott egy tüzes lovak által vont
tüzes szekeret, majd Illést elragadta a forgószél.
Az egyházatyák a 4. sz: kezdik Illés szekerét idézni: Cirill
szerint ~ Nisszai Szt Gergely a
megtestesülés jelképének értelmezi, mely a mennyből lejön a földre, hogy emberi
természetünket az égbe emelje.
Nála kapcsolódik össze Illés szekere az Egyiptomból való
kivonulással és a Vörös-tengeren való átkeléssel.
Általában azonban mint tűz-szekér legjellemzőbb sajátsága a
fény, mely a Szentlélek megvilágosító erejét jelenti.
Illés szekere a lelket a mennybe viszi
Illés ugyanis a vízben emeltetett föl: átment a Jordánon, s
utána ragadták el a lovak a menny felé.
A szarkofágokon igen elnagyoltan ábrázolták: víz, hullámok,
kocsit vezető figura.
A katakombák freskóin gyakori motívum volt, mely idővel a
Krisztus-Héliosz szekere lett az ég felé
vivő kocsi.
A szoláris kultuszok elterjedése után a kocsi a császárok
megistenülésének jelképe lett.
A domborművek kocsiján ábrázolták a császárt, a kocsi a
birodalmat jelképezte, a kocsit szárnyas lovak húzták!
Nemcsak uralkodókat, hanem jelentéktelenebb személyeket is
ábrázoltak így.
A zsidók is átvették ezt az ábrázolást, majd a ker-eknél is
meghonosodott.
A galileai zsinagógákban gyakran ábrázolták a Nap-szekeret!
Beth Alephben egy mozaikon Héliosz kocsijáról négy lovat hajt,
körülvéve a zodiákus és az évszakok képeivel.
A jelképeket úgy lehetett értelmezni, mint a lélek Istenhez
emelkedésének képeit.
A Petrus et Marcellinus-katakomba freskóján a festő a Napot
ábrázolta kétlovas kocsiján.
Fontos emlék a vatikáni hüpogeion mozaikja, mely Hélioszként, az
„igazságosság Napjaként” (sol iustitiae) ábrázolja Krisztust, a keresztények
így adtak biblikus tartalmat az eredetileg pogány képnek.
Illés próféta élete:
A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit
nem tudunk, sem személyéről.
Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében,
amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a tiruszi Jezabel
ellen.
A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és
társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket.
A szárazság miatt azonban
előmerészkedik, és a föníciai Sarepta városában egy özvegynél bujkál.
Amikor
Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés "párbajra"
hívja Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán.
A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni
Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz
országra.
Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a
Sinai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval.
Halálát Elizeus úgy meséli el, hogy Illést "egy tüzes
szekér, tüzes lovakkal, forgószéllel" vitte fel az égbe.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Az Illés szekerén”
Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja.
A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa,
Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr.
A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel
átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15).
A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, amit
szinte kivétel nélkül változatlanul, az ősiségben fogant beszédes formában
dolgoztak fel.
A bibliai Illés történetében történelem és mítosz, alakjában
sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik.
A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó
szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én
elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes
napja” (Mal 4,5).
A messiásvárás történelmi programmá lett ugyan, eredetileg
azonban a messiás is az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte.
Illés is sok messiási, napisteni vonást vett fel.
Közte és a keresztény Messiás, Jézus között sok a hasonlóság.
Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos
ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).
A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is.
Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi
házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes
felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög
Héliosz napisten rokonok.
És nemcsak névrokonok.
Ahogyan Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz
is tüzes szekéren utazott.
A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt.
A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés
hasonló kiváltságnak örvendett.
E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg,
ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé
például a fehér vagy tüzes paripa).
A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és
naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban. (II.Kir 23. Megjegyzendő, hogy
Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a
szent madara.)
Marc Chagall - Az Illést elragadó tüzes lovak és szekér
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a
görögkatolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak
számontartott ünnepe, illetőleg már félünnepe.
Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány
nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak.
Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon
hordatta össze a gabonáját.
Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.
Annyi bizonyos, hogy a kultuszt, amely főleg a Balkánon
virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből
örököltük.
Először a Zágrábban őrzött, XI. századbeli Hahóti-kódex
kalendáriumában bukkan föl.
Illés azonban több középkori misenaptárunkból hiányzik, ami azt
bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes.
Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének
tekinti.
Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk,
továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia
is igazolják.
Ráolvasás egy 16. század közepéről való kéziratból
„Süly” gyógyítására a Nap felé fordulva kellett mondani:
Süly, én teneked mondom,
Atya viseljen,
Fiú gyúlasszon,
Szentlélek malasztja
száz gyökeredet százzá szakassza,
Szent Illés próféta itt ne leljen!
Rákos Sándor: Az elragadtatásról
(részlet)
És támada
nagy szél zúgása
s tüzes lovakkal
egy tüzes szekér
ragadá el
Illést
az égbe
Elizeus pedig
látá ezt
s kiált vala
„Édes atyám”
S fölemelé
Illés palástját
s megüté vele
a vizet
válott a víz
kétfelé
s Elizeus
száraz lábbal
méne
rajta átal
Ráolvasás vihar, jégverés elhárítása
Ha nagyon villámlott, ezt mondták:
Énok és Illés!
Lassan zörgessétek az egeket,
mer nálunk van a boldogságos Szűz Mária
az ő egyszülött szent fiával szállásul.
Énok és Illés, hozzátok el azon kenetet,
mellyel az úr Jézus szent testét kentétök mög.
Kenjétek meg szivünket, lelkünket,
házunk belsejét,
kapufélfánkat,
hogy semmi veszödelöm ne ártson!
Illés szekere - Kapócs Tibor tűzzománc alkotása
Reményik Sándor: Illés
Ez a villám nyoma,
E szénné égett, bús-fekete rom.
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: „Nem adom.
Ez itt próféta-fa.
Nem fogja látni a letarolt erdőt,
Rábocsátok egy izzó-tüzes felhőt,
Magamhoz ragadom.”
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: nem adom.
Ady Endre: Az Illés szekerén
Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.
Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.
Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.
(forrás: http://jelesnapok.oszk.hu,)
(http://kaposvarmost.hu)
Továbbá:
-Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- Egy ősi kenyérünnep, Július 15. Henrik napja: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/egy-osi-kenyerunnep-julius-15-henrik.html
- Július – Szent Jakab hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/julius-szent-jakab-hava.html
- JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA, Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/julius-20-illes-napja.html
-Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
-Október - a szüreti hónap - A szüret és a
szüreti mulatságok - hagyományok:
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.