Augusztus 20. - A Begyűjtés és az Új Kenyér Ünnepe!
"A mai ünnep a kenyér, az ÚJ KENYÉR ünnepe,
mely nem más, mint
az élet egyik kifejeződési formája.
Ahhoz, hogy az új kenyeret ünnepelhessük, mi magunk is
egy
minőségi fejlődésen kell végighaladjunk, hiszen
MI VAGYUNK AZ ÉLET
, MI VAGYUNK A MUNKA
, és így MI VAGYUNK A KENYÉR is!
Mi vagyunk az alkotók
, és alkotó teremtéseink által,
mi
vagyunk a megvalósítók is.
Mi vagyunk azok, akik megrostáljuk a magokat, mi vetjük el,
mi szántunk, termesztünk, aratunk és a magtárba is mi hordjuk be a magokat.
Majd az új szántók előkészítése után elvetjük az új magokat.
Pannónia = A kenyér országa
Pannónia = A kenyér országa
Egyszóval
, MI VAGYUNK az ÖREGÖSTEENSÉGÜNK ÉLETRE KÜLDÖTTEI!"
- Gábor Kati -
- Gábor Kati -
Részrehajlás nélkül, a tényekről!
Avatara - augusztus 20.-i ünnepi előadása (2013.)
(kép: Koppány)
Cey-Bert Róbert Gyula
Koppány emlékmű
Bata táltos
hangja
visszhangzott
a szélből
villámok
cikáztak
a mennydörgő
égből
„Ezer éve
lesz már,
hogy a hamis
ármány
idegen
lovagok
alakját
felvéve
elindult
vesztünkre,
átkozva a
magyart
rátört a
lelkünkre.
Véres csatát
vívtunk
késő
éjszakáig;
keselyűként
szállt ránk
hét
tengernyi ellen
fekete lett
az ég
fekete a
gyászunk
eltörött az
íjunk
hiába
csatáztunk
halál szállt
a hadra
legjobb
vitézeink
elestek a
harcban.
Hős vezérünk
Koppány
ezer sebből
vérzett
lelke szállt
az égbe
őseink
elébe
Életáldozatát
a jövőnkért
tette, hogy az ősi erény
tovább
világítson
hogy a
magyar élet
tovább
virágozzon
Ezer év telt
már el
a gyászos
nap óta
Koppány
áldozatát
rég
elfelejtették
végső üzenetét
soha nem
értették,
hamislelkű
papok
örökké
gyalázták
félremagyarázták
Ideje lenne
már
visszaemlékezni
Koppány
áldozatát
végre
átérezni.
Tiéd a
tisztesség
az Ég
választása,
hogy rajtunk
legyen ismét
őseink
áldása
építs
emlékművet
hős Koppány
vezérnek
s üzend az
ősöknek,
hogy véreik
még élnek,
őseik
hitével
végre
kibékülnek
megosztott
lelkükben
átjárók
épülnek,
kérjék meg
az áldást
Őstengri
nevében
igaz magyar
hittel,
magyar
szeretettel.
(1996)
Régi kenyér recept
Igazi gasztronómiai érdekesség Simai Kristóf szakácskönyve, amely a 18. század végi magyar konyha világát mutatja be.
A Némely étkek készítési módja című könyvében olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése, és a legelső magyar nyelvű ételleírás, amelyben kukorica is szerepel.
A szép, régies nyelvezetű könyvből most a "Magyar kenyeret sütni" című receptet mutatom be.
"Szitálj lisztet, tedd meleg helyre teknyőstöl együtt, hogy a meleg liszt könnyebben keljen.
Azomban minden kenyérre egy marok nyomta száraz párkovászt, ’s tedd fazékba, tölts reá langy vizet, tedd melegre, hogy elázzék.
Kevés vártatva kézzel oszd széjjel, hadd melegen félóráig, hogy keljen ’s dagadjon fel, vess osztán vagy két marok korpát közéje ’s keverd el jól.
Azután végy mintegy fél szakasztó lisztet el a többi közül a teknyőnek egyik végébe; az elázott langy élesztőt szitán szűrd ’s facsard által a kovásznak készített lisztbe, fakalánnal keverd el, ’s verd fel jól úgy, hogy se híg, se sűrű ne legyen.
Hagyd benne a keverőlapickát, vagyis kalanat, hintsd meg felül lisztel, tégy reá kovásznak való kétágú fát, erre osztán meleg téglát, ’s född bé tállal, takard bé jól, ’s tartsd melegen, ’s mintegy 4 ½ óráig hagyd, keljen jól meg.
Minden kenyérre végy egy marokka sót, vesd langy vízbe, ’s áztasd meg, ’s annak módja szerént ezen sós vízzel csináld meg az egész kenyérnek való tésztát. Dagaszd a feketét ötször végig, a fehér kenyérnek valót legalább kilencszer végig jól megdagasztván, takard bé jól, ’s tartsd melegen, hogy újra keljen jól meg.
Osztán szakaszd ki annak módja szerént, rakd szakasztókra, tartsd meleg helyen, hagyd, keljen meg újra.
Nota bene: mihelyst bédagasztottál, a kemencét azomban jó száraz fával vagy nádtekercsekkel fűtteni kell kezdeni úgy, hogy jó forró, de felettébb tüzes ne legyen.
Hányd bé a tésztát, hadd süljön meg annak rendi szerént, ’s midőn megsült, szedd ki egyenként, tojásos vízzel fellül kend meg.
Hányd be újra, hogy szép piros ’s fényes színe legyen."
Nincs jobb a kemencében sültnél!
Lássuk a szót:
KENYÉR – Gabonalisztből vízzel dagasztott, sózott, kelesztett tésztából kemencében sütött fontos emberi táplálék. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? permi]
Kolumbán Sándor szerint:
A KENYÉR nevének K.NY – NY.K gyök az alapja: KeNY – NYeK (k > g: nyeg) az viszont a K hangos ősgyökökből válik érthetővé.
Az első KEnyér KÖvön sült. A KENYÉR nevében a KANYarítás.
A munkával termesztett gabonából KINYERt liszt az alapanyag.
Az ebből bekavart, jó értelemben eNYEGessé, nyúlóssá váló dagasztott tésztából kiKANYARított, kiszakajtott darab kerül a bevető lapátra, amit azzal a KEMencébe tesznek, ahol KEREKre, gömbölyűre, kemény héjúra sül.
A KŐalapú KÖményce KÖvén KÖményre.
A kész KENYÉRből szintén lehet KANYARítani, KENYERíteni szeleteket.
A KENYÉR az ember KÉNYÉRe-kedvére való eledel.
A kisgyerek is a friss cipóból KUNYERál anyukájától.
A CzF Szótár szerint van, ahol kerenynek ejtik.
A keNYÉR NYEReség.
Csíkban KINYER a neve.
A fontos dolgoknak mindig több megnevezésük van, több oldalról vannak megvilágítva.
Így például: a KINYER a munkából KINYERt eleség.
Az első KENYÉR alig volt nagyobb, mint a tENYÉR.
A jó KENYÉR ARANYat ér.
Sőt többet.
Az ARANY fordítva NYARA.
A NARA arabul forróság, tűz.
Az ember keNYERE, amit forró NYARA ERÉNYes munkája után NYERE.
A tiszta ERÉNY értékesebb az aranynál.
A mai világban azonban az ARANYért eldobják az erényt.
A KENYÉR, ERÉNY és ARANY szavak elemzésekor rájövünk, hogy egymással szoros értelmi kapcsolatban állnak, és hogy mindannyi ÉRtékről szól.
Az ERÉNY (tiszta erény, becsület) oly ÉRték, amelynek nincs ÁRa, és ha eladják, utána bármennyi ARANYért soha vissza nem váltható.
A KENYÉR igazi ÉRték, az ARANY csak az ÁR, így összemérhető arányÉRték lenne. Ám a mai kifordított világban nem így van.
Nem a KENYÉR a végállomás, amelyhez az ARANY árán eljuthatok, hanem fordítva.
A világ minden KENYERe, erénye az ARANYért vesz oda.
Erre a világ sokmilliárd éhezője a bizonyíték.
Ez esetben ERÉNYről már nem is beszélhetünk.
Sándor szótára itt kapható:
www.maghun.com
(Forrás: Magyar Nyelv)
További:
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
- Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
- A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
- Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
- Szent Márton a néphagyományban:
- KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
- November - Szent András hava:
- Az őrségi = ősrégi jelkincs:
- Miklós - napi hagyományok itthon:
- Téli népszokások:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A karácsonyfadíszek jelentése:
- Karácsony - a kerecseny ünnep:
- Szilveszteri és újévi népszokások:
- A szólásainkban rejlő tudás:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:
-
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html
- Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe:
- Augusztus 20. - A Begyűjtés és az Új Kenyér Ünnepe!
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.