A MAGYAROK TUDÁSA: Világszép Tündér Ilona

Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda

Tündér Ilona ősmagyar legendája az egyetemes kultúra, a világ kulturális örökségének egyik legszebb története,

amely a szerelem Isten párosát,

Világszép Tündér Ilonát és az aranyló Napistent Magyar Miklóst jeleníti meg.

A magyar népmesékben, szólásokban és közmondásokban benne van az Univerzum működésének minden törvénye és rendje, egyfajta útmutatók a megértéshez.

Tündér Ilona...

Tündér Ilona - Böröcz Petra rajza

...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak

(Magyar Adorján kifejezését idézve)

“elcsépelt és zavaros monda” alakjában.

Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz)

az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt,

azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja:

tündér = tündöklő és tünékeny lény

(vö. még tenger és sumér dingir = isten);

„...a néphit szerint a tündérek laka a Nap, Hold és Csillagokban gondoltatott, melyek sugarain a földre szállnak; vagy hármasan mint Nap-, Hold-, és Csillaganyák, testvérek, sógornőkkint személyesítvén, és ismét a tündérgyermekek, hölgyek, királylányok, hősök homlokukon csillaggal születnek, mi már, mint fensőbb égi, isteni eredetük ismertető jele.”

(Tomory Zsuzsa)

az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével

(vö. finn ilma = levegő)

és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte.

Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket:

pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két

(...míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.)

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket,

“szent beszély”-einket nevezhetjük.

Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak:

Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről.

Páll Réka és Páll Domokos alkotása

Így a magyar nőnek tündérré kellene válni,

Tündér Ilonával azonosulva,

akinek a párja mindig a Napisten hőse,

a fény harcosa (pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen, akivel azonosulhat.

Tündérország

Régen tündérek lakták az egész Földet, de mára csak Székelyföldön, Kolozsvártól Kovásznáig tartja magát néhány tündérvár, Rapsóné, Firtos, Tartód és Tündér Ilona vára.

Északról a kolozsvári dombok és a Maros folyó határolja országukat, délről pedig a Bodzafordulói-hegyek és az Olt folyó óvja területüket.

Kicsire zsugorodott Tündérország védi a Földet, hogy a Pokolsár, Duromó birodalma ne terjedjen tovább, mely már egész Brassóig kiterjedt.

A Pokolsár bűzös mocsara, mind több és több helyen tör magának utat a Föld felszínén, hogy a mélybe rántson minden élőt.

Tündér Ilona vára recseg-ropog a Pokolsár közvetlen szomszédságában, s Rapsóné macskává és kakassá változtatott táltosai éjjel-nappal hordják vissza a lehullott köveket, hogy a vár össze ne dőljön.

Azt hiszed kedves Olvasó, hogy valami gyermeteg tündérmesébe invitállak.

Hát, tévedsz!

Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják.

A térképen, a mai térképen is megtalálod a tündérek várát, patakját, az óriások hegyét és a Pokolsárt.

Bármikor elmehetsz oda, nemcsak most.

Tündérország létező hús-vér valóság.

Annyiban különböznek tőled az ott élők, hogy egy kicsit közelebb állnak az Istenekhez és használják mágikus képességeiket.

Hamarosan Te is felfedezed magadban ezeket a képességeket.

Nézd meg figyelmesen a térképet!

Isten széke, Angyal-hegy, Verőfény sarka, Szépmező, Ördög-tető, Boszorkány láb, Ijesztő-bükk, Kár-hágó, Láz-hegy, Ördöglik-tető, Nagy-Murgó, Banya-tető, Romlás szikla, Kő-Csompó, Borzont-patak, Galád patak-Torockó, Sárkányok kerte-Szászsebes közelében, Feketehagymás-zsombolyok…stb

Látod?

Ezek valóságos helyszínek.

Székelyföldi Legendárium rajzfilm sorozat demo:

https://www.youtube.com/watch?v=DcbIhXrFWb4

(Forrás: Tündérképző)

Az égbolt ősvallásunk szerint

Nap, Hold és az Esthajnal csillag

Párthus birodalom - Anyahita Istennő

A hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz)

'Anyahita' című festményemmel kívántam megidézni őstörténetünk Isten anyját. Anyahita hordozza magában azt az ősi minőséget, mely óv, táplál, védelmez.

A Boldogasszony, magyarul Boldog Anya, sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, a belső ázsiai népek őrizték meg újra nekünk.

Anyahita gyermekeiként, magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét.

Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe...

- Henriett Galéria henriettgaleria.hu -

Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap „költői megszemélyesítéssel a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, (vagyis Tündér Ilona), más néven az Élet Anyja.

Nagyboldogasszonyunk - gyöngyöző alkotása

Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő.

Hunor és Magyar - Kolozsvári - Donko Rebeka rajza

Szélanya a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából.

A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve.

Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton:

„Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt.

Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre.
Megszerette és magával vitte.

Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.”

Sumér lelet

Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében:

…”az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, … jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold.

Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.”

A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét.

A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte.

A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül.

A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték

A csillagot ábrázoló képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten.

dingir> tenger> végtelenség ura, azaz Isten.

A Nap földi jelképe a Fehér Ló

Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban.

…”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek.

Más népek is tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt.

A régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.

A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat..”

A kelta (amennyiben léteztek kelták) Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik.

Tündér Ilona

Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya (Tündér Ilona).

A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték.

Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak

A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő.

A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk,

Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen.

Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján.

(Eszerint az ősszülő a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya.)

Nap anya - Józsa Judit alkotása

Hold anya - Józsa Judit alkotása

Szél anya - Józsa Judit alkotása

A nap kultusza

Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is.

Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat.

Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot.

Teremtő - Nap mandala - Kalemandra alkotása

A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a “világ világossága” (Jn 12,8) és “felkelő Napunk a magasságból” (Lk 1,78).

Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe.

Napisten – Sol – madara a SÓLyom.

Tündér Ilona ősmagyar legendája, az aranykort idézi fel,

Tündér Ilona és Árgyélus királyfi - Than Mór alkotása

...az arany kertet, a földi paradicsomban káprázatos aranyalmafák körében élt és gyönyörű magyar gyerekekkel népesítette be a földet.

A nagy Szkíta aranykori gazdagsága a kánaán méz- és tej folyókkal ékesített földje, a Himalaya varázslatos szépsége, a...

Tündérországként emlegetett Erdély birodalma...

...mind erről a szép időről regél.

A meseszép sorozat csodálatos világa ősrégi magas szellemi műveltségünk idejéhez vezet, és a szivárvány pompázó színein keresztül nyit utat a kereső lélek madárnak, hogy a boldog aranykorba visszatérhet.

Tündérszép Ilona

(népmese)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és annak három fia.

Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termettek.

Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel.

Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon.

Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűséges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte.

Így történt ez másnap is, harmadnap is.

Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberrel találkozik, aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja.

Az őröknek sem kellett egyéb, odaállottak az almafához.

De hiába volt minden, mert éjféltájban mély álom ereszkedett reájuk, és alig múlt el negyedóra, mire felébredtek, az aranyalmák mind eltűntek.

Egyszer azután a tanácskozásban felszólalt a három királyfiú, és megjelentették, hogy ők fogják őrizni az almafát.

Ruff István Zalán rajza

Legelőször is a legidősebb ment őrködni.

De vele is csak ugyanaz történt, ami a többivel.

A középső sem járt jobban.

Végre a legkisebb vállalkozott, Argyélus királyfi.

Legelőször is dohánnyal jól megtömött aranyszelencét dugott a zsebébe, így ült le az almafa alá.

A holdvilág szépen világított Argyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom össze akarja a szemét húzni, szippantott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét, nagyokat prüsszentett.

Aztán másodszor is nagyot szippantott a dohányból, még egyszer megdörzsölte a szemét.

Egyszer csak halk suttogást hallott.

Feltekintett, hát a feje felett tizenkét hollót látott repülni.

Egyenest az almafához tartottak; a tizenharmadik holló mint vezér, elöl repült.
Árgyélus megkapta a tizenharmadik hollónak a lábát, s felkiáltott:

- Megvagy, tolvaj!

De midőn rátekintett, hát látja, hogy karja közt gyönyörű szép lány fekszik, arany fürtjei eltakarják szép fehér vállát.

- Ki vagy te, szép tolvaj? – kérdi a királyfi. – Soha többé el nem eresztelek!

- Én Tündérszép Ilona vagyok – mondta a szép lány -, ezek a hollók pedig a lánypajtásaim.

Mulatságból minden este iderepülünk, hogy a sok aranyalmákat leszedjük.

De nálad nem maradhatok, pedig megvallom hogy te vagy, akit soha felejtenem nem lehet, mert csak téged szeretlek!

- Maradj nálam – kérte Árgyélus.

- Nem maradhatok – felelte Tündérszép Ilona -, de megígérem, hogy ezentúl mindennap el fogok jönni, de az almákat többé el nem viszem.

Légy mindig itt, ha látni akarsz!

Tündérszép Ilona - Magyar Adorján rajza

Ezzel nagy robajjal elrepült a tizenhárom holló.

Másnap az egész udvar nagy csodálkozására az aranyalmák mind megvoltak.

A király homlokon csókolta a fiát.

Árgyélus csak azt kérte az apjától, engedje meg, hogy tovább is őrizhesse az almafát.

Ki is ment minden éjjel Árgyélus királyfi őrködni, hogy láthassa Tündérszép Ilonát.

De volt a király udvarában egy Vénbanya, aki Argyélus királyfit nagyon szemmel tartotta.

A király is kezdett kíváncsi lenni, mi lehet az oka hogy Argyélus annyira szeret az almafánál őrködni.

Magához szólította hát a Vénbanyát, és így szólt hozzá:

- Látom, hogy Argyélus királyfit te szemmel tartod.

Vigyázd meg egyszer, mikor az almafánál őrködik!

A Vénbanya úgy tett.

Mikor Argyélus az almafához ment őrködni a Vénbanya a bokrok mögé bújt. Másnap korán reggel már jelentette a királynak:

- Meglestem Argyélus királyfit.

Gyönyörűséges aranyhajú lánnyal láttam az almafa alatt ülni; holló képében jött az almafára, úgy lett belőle aranyhajú lány.

- Hazudsz, Vénbanya! – mondta a király. – Nem igaz!

- De úgy van az, felséges uram.

Ha kell, holnap jelet is hozok arról hogy igazam van.

Másnap este Árgyélus és Tündérszép Ilona megint egymással mulattak.

Maguk sem tudták, hogyan történt, mélyen elaludtak mind a ketten.

Ekkor előcsúszott a Vénbanya, és egy aranyfürtöt levágott Tündérszép Ilona hajából, azután lassan elment.

Ilonka királykisasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka

Felébredt tündérszép Ilona, sírni, jajgatni kezdett, felébredt erre Árgyélus is.

- Mi bajod van, kedvesem?

- Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak, nálad nem maradhatok; a házadban tolvajok laknak, nézd, aranyfürtjeimből egyet levágtak.

Ezzel megölelte Árgyélust, ujjáról egy gyűrűt vett le, és Árgyéluséra húzta.

- Neked adom – mondta -, erről akárhol megismerlek.

Ezzel összecsapta kezét, hollóvá változott és elrepült.

Másnap reggel a Vénbanya megmutatta az aranyfürtöt a királynak.

Nagyon csodálkozott a király, és tüstént magához hívatta Árgyélus királyfit.

- Édes fiam, testvéreidet már mind kiházasítottam, megjött az, hogy téged is megházasítsalak; gazdag királylányt kerestem számodra, azt hiszem, nem lesz ellenvetésed.

- Kedves atyám, én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok magamnak feleséget.

Már találtam is.

Tündérszép Ilona lesz a feleségem!

Tündérszép Ilona - Józsa Judit alkotása

A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni Árgyélust a kívánságáról, az nem engedett.

Kardot kötött az oldalára, és elment hogy Tündérszép Ilonát megkeresse.

Az egész udvar gyászba borult utána.

Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus, de Tündérszép Ilonának még a nyomára sem talált.

Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra talált.

Illendően köszöntötte.

A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust:

- Hol jársz erre, ahol a madár se jár?

- Öreganyám – mondta Árgyélus -, nem tudná nekem megmondani merre lakik Tündérszép Ilona?

- Nem biz én, édes fiam, de talán ha hazajön az uram, a Nap, mindenüvé odasüt, az talán meg tudja mondani.

De bújj el, mert meglát, felfal!

Erre elbújt Árgyélus.

Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte:

- Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös!

Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot.

- Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap -, másként felfaltalak volna!

Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit.

Elment hát Árgyélus oda is.

Ott is úgy járt, mint a Napnál.

Az a Szélhez utasította.

Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e valamit Tündérszép Ilona felől.

- Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben lakik az Állatkirály, az talán tud valamit.

Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit sem látott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett.

Bekopogott, kinyílott az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt.

- Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus -, nem tudnál te nekem Tündérszép Ilonáról valamit mondani, hol lakhat?

- Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halálfia lettél volna!

Én az Állatkirály vagyok.

Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül valamelyik tud felőle valamit.

Árgyélus az állatok királyától kap útmutatást - Böröcz Petra rajza

Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Megtette a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit.

Végre is előkullogott egy sánta farkas:

- Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit.

A Fekete-tengeren túl lakik, ott törték el a lábamat.

- Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfit – mondta a király.

A sánta farkas azonnal odaállt, hogy Árgyélus üljön rá.

Így mentek száz meg száz esztendeig.

Egyszer csak letette a farkas Árgyélust.

- Már én tovább nem vihetlek, oda most már magad is eltalálsz, hisz nincs már messzire, csak száz esztendőt kell még menni! – ezzel elbúcsúzott tőle, és elsántikált.

Ment, mendegélt Árgyélus tovább, egyszer csak egy völgyet lát mely három heggyel volt körülvéve.

A völgyben épp három ördög verekedett.

Odament hozzájuk, és kérdezte tőlük, miért verekednek.

- Az atyánk meghalt, s maga után ezt a köpönyeget, ostort és a bocskort hagyta. Ez a köpönyeg olyan köpönyeg, hogyha magadra veszed, és aztán a bocskort a lábadra húzod, és ezzel az ostorral egyet csattantasz, és azt mondod:

“Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok” ott vagy azonnal; ezen nem tudunk mi megegyezni.

Nem tudjuk, kire mi jusson.

- No – mondta Árgyélus -, ha csak az a baj, majd elosztom én köztetek; hanem egyik hágjon fel erre a hegyre, a másik arra, a harmadik meg amarra!

Az ördögök felmentek a hegyre.

Árgyélus pedig felvette magára a köpönyeget és a bocskort, az ostorral egyet csattintott, és azt mondta: “Hipp-hopp!

Ott legyek, ahol akarok, legyek azonnal Tündérszép Ilonánál!”

Azonnal egy kristálytiszta palota előtt termett.

Éppen kitekintett az ablakon Tündérszép Ilona egyik játszótársa, megismerte Árgyélust, beszaladt hangosan Tündérszép Ilonához:

- Itt jön Árgyélus!

Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását.

De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen, mint az első.

Árgyélus bekopogott az ajtón.

Egy öregasszony jött ajtót nyitni.

Nagy csodálkozással nézett Árgyélusra.

Aztán a csodálkozása nagy örömmé változott.

- Jaj, de jó, hogy itt vagy, Árgyélus, legalább megszabadítod a királykisasszonyunkat!

Most nem lehetsz vele, csak éjféltájban, mert csak akkor járhat szabadon.
Akkor, ha te háromszor megcsókolod, a Varázslónak nem lesz több hatalma rajta.
Most éppen jókor jöttél, mert nincs itthon, másként halálfia lennél.

- Nem félek én tőle sem – mondta Árgyélus -, megvívok én vele!

Az öregasszony behívta Árgyélust, selyemágyat vetett neki, pompás vacsorát készített számára, aztán azt mondta:

- Minden-éjjel eljön ide Tündérszép Ilona, ne aludj el!

De az öregasszony gonosz boszorkány volt.

Volt egy sípja, melyet ha megfújt, akit akart, elaltatott vele.

Most is kihúzta a sípot, elfordult és sípolt, és attól Árgyélus úgy elaludt, hogy azt sem tudta, hogy a világon volt-e valaha.

Éjféltájban eljött Tündérszép Ilona, meglátta a kedvesét, és felkiáltott:

- Ébredj fel, kedvesem!

Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól.

De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya:

- Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda.

Másnap is úgy történt, harmadnap is.

De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Árgyélus meglátta a nyakán a sípot. Leoldotta, és kíváncsiságból belefújt. Hát látja ám, hogy az egész cselédség elaludt tőle.

Tündérszép Ilona és Árgyélis királyfi - Gyöngyöző alkotása

Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mélyen, mikor a vén banya sípolt. Most a maga nyakára akasztotta a sípot, és valahányszor a Boszorkány fel akart ébredni, ő mindannyiszor sípolt egyet. Így volt éjfélig.

Ekkor jött Tündérszép Ilona. Árgyélus háromszor megcsókolta, és azonnal az egész vár kivilágosodott, minden ajtó felnyílt, a Vénboszorkány elsüllyedt.

De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta.

- Ez azért van, mivel te tizenegy játszótársadat pofon vágtad, mikor igazat mondtak.

- Megérdemlem – rebegte Tündérszép Ilona.

Ekkor Árgyélus karjába vette Tündérszép Ilonát, felhúzta a köpönyegét és bocskorát, ostorával egyet csattantott.

- Hipp-hopp! Ott legyek, ahol én akarok, legyek az apám várában!

Azonnal odarepültek egy szempillantás alatt.

Árgyélus hatalmas király lett, Tündérszép Ilona hatalmas tündér. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

(Forrás: rovasjavas)

A Krím-félsziget egykor szkíták által lakott vidékén,

...az égbenyúló mészkőhegyek fennsíkjain barlangvárosok nyomait tárták fel a régészek, ahol a késő szkíta és alán művészet remekei kerültek elő.

A helyi szkíta uralkodók a mai Szimferopol mellett fővárost alapítottak, Nea Polisz néven.

A mészkő fennsík belsejében csodálatos városokat építettek.

A régészek már feltárták és az egyik városban, a mai Csufut-káléban többek között olyan csodálatos turul fejfedődíszt találtak, melynek párja az ordoszi hun koronán díszeleg.

Ordoszi hun korona

De előkerültek olyan hun fibulák és sólymos övcsatok, melyet nálunk gepidáknak tulajdonítanak, de a hun ötvösművészet egyéb remekei is.

Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép. (A KÉPEN)

Szkíta korona

Mag = M.

Mag körüli nagyobb kör = aGY.

Szirmok = R.

Aki ránézett M - aGY - aR - nak = MAGYARnak olvasta.

Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten.

A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva.

A Szent Koronán is van ilyen jel,

a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár,

a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot,

a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van.

Összeolvasva:

JÓ MAGYAR ÚR ISTEN - MAGYAR NÉPE URA.

A szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között

(a Borüszthenész = "Bor isten" névben)

szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani.

A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték.

Istenfélők voltunk és nem pogányok.

Gyönyörűséges képeket festett Világszép Tündér Ilonáról és az "Aranykorról"

Hummel Rozália :

video: http://www.youtube.com/watch?v=Uef1tqO9Tlc

NagyBoldogAsszonyunk - Hummel Rozália festménye

(Forrás: Magyar Nyelv/kincseslada.hu/magyarno.com)

„Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások.

De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned.

Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”

Wass Albert