A MAGYAROK TUDÁSA: Gyógyító növényeink 5. rész

Gyógyító növényeink 5. rész

AZ ÉDESKÖMÉNY

(Foeniculum vulgar)

Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó növény.

Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos.

Évelő, ritkán kétéves növény.

Meleg - és fényigényes növény.

A talaj iránt kevésbé igényes.

Óriás termetű kaporhoz hasonló növényed lesz.

Már a régi egyiptomi, görög és római orvosok is használták.

Többnyire ez az első gyógyszer, amelyikkel a kis emberpalánta megismerkedik, hiszen a csecsemő- és gyermekgyógyászatban előszeretettel rendelik.

Kiváló görcsoldó, kisgyermekek és idősek jótevője.

Hasi és mellkasi panaszok jóízű enyhítője.

Az egész növény kellemes illatú, édes ízű, jellegzetes aromájú.

A jóízű orvosság mintapéldája.

Az édeskömény az egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk.

A gyógyhatást a termés szolgáltatja, ami külalakra nagyon hasonlít a kapormaghoz, csak annál nagyobb, íze fűszeres, kissé csípős.

Hatóanyaga az illóolaj, aminek fő komponense az édes ízű transzanetol (50-70%), továbbá a kesernyés, kámforos ízű alfa-fenchon (50%).

Tartalmaz még ánizsaldehidet is, melynek köszönhetően az édeskömény illata igen hasonló az ánizséhoz.

Felhasználása

Kiváló saláta, leves készíthető belőle, továbbá sütve és töltve is igen kellemes étel.

Mélyre hatoló, vaskos gyökere, finoman szeldelt levelekből álló, világoszöld lombozata van. A föld felett hagymaszerűen megvastagodott "gumót" képez; ezt a részét fogyasztják.

A növény minden része - de különösen a gumója - sok illóolajat tartalmaz; ez adja édes, fűszeres ízét.

A benne levő anethol megkönnyíti az emésztést, csökkenti a bélgázok képződését.

Oly módon hat, mint a hasfájós kisgyerekre a köménymagtea.

Alkalmazása gyomor-és bélgörcsöknél puffadás- és erjedésgátló, légúti hurutoknál pedig köptető és nyálkaoldó.

Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is.

A legújabb kutatások kiderítették, hogy női hormonaktivitású hatása is van, ami enyhítheti a klimax tüneteit.

Jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk.

A késő menstruációnál 10 nappal a menstruáció ideje előtt kezdjük el alkalmazni az édeskömény teáját, minden nap rendszeresen fogyasztva azt.

Egy kávéskanál magot negyed liter vízben vagy tejben kis lángon pár percig főzöl, majd leszűröd, kortyonként iszogatod és a gőzét belélegzed.

Hurutoldó teának mézzel készítsd.

Megfázásnál, hörghurutnál vagy asztmánál a langyos édesköményteába legalább fél órára papsajtlevelet és fehérmályvagyökeret is áztass egyenlő arányban, egy csészébe1-1 kávéskanállal számítva.

Apránként kortyolgasd, de orrodba is csepegtess, sőt szemedet, arcodat, füledet mosd le és borogasd vele.

Valósággal simogat, minden kaparó, viszkető, csípő érzés elmúlik, az érzékeny nyálkahártyákat megvédi a kiszáradástól és kellemetlen külső ingerektől.

Ezzel a teljesen ártalmatlan szerrel a szénanáthában szenvedők sok kellemetlenségtől szabadulnak meg.

Ilyenkor egy-két óránként ismételd a külső és belső alkalmazást.

Bélműködést serkentő és görcsoldó hatása révén emésztési zavar, felfúvódás és epebántalmak kedvelt háziszere.

Ilyen esetekben a rendszeres teafogyasztás mellett ételeidbe is bőven tegyél köménymagot és zöldet is.

Frissítő tavaszi pakolás

Már a régi egyiptomi nők használták az édesköményt kozmetikai célokra, különösen a szem borogatására.

A vörös, gyulladt szemet letisztítja, megnyugtatja, a látást javítja, a fáradt, petyhüdt bőrt felfrissíti.

Használhatod gőzölésre, lemosásra, keverheted krémekhez és pakolásokhoz.

Tavaszi frissítő pakolást már egészen korán, az első zöld hajtásokból készíthetsz, ha kefirrel, élesztővel és mézzel turmixolod össze.

Termesztése

A gumós édeskömény (Foeniculum vulgare convar. dulce) élettani különlegessége, hogy hosszúnappalos növény, ami annyit jelent, hogy a növény a nyári, hosszú nappalokon gyorsan kivirágzik, magokat érlel, de nem fejleszt gumót.

Ezért a magját csak júliusban vetjük.

Vethetjük állandó helyére vagy hidegágyba.

Saját tapasztalataim szerint az átültetést jól viseli, feltéve, hogy a palánta nem hervad meg.

A 2-3 cm mélyre, állandó helyére vetett gumós köményt egyelni kell.

Egy négyzetméteren 10 növény fér el.

A vetéstől számított két hónap múlva terebélyes bokorrá fejlődik, és még a gyomosodást is megakadályozza.

A magaságyban a harmadik fázisba való.

A növényt akkor kell betakarítani, amikor a gumók ökölnyi méretűek, és átlagos tömegük 0,3-0,4 kg.

A hidegre a növény módfelett érzékeny, már az első őszi fagyok elpusztítják, tehát a fagyok előtt be kell takarítani.

A termés mennyisége 2-3 kg/m2.

(Forrás: Vegetáriánus/bálinzgazda/terebess/femina)

A TURBOLYA

Turbolyát szedtem múltkor, aminek ánizs illata volt....hasonlít a bürökre (ami mérgező)...először ki is dobtam szegényt! :-)

A turbolya (Anthryscus cerefolium), más neveken esztergamag, olaszsaláta, ormánka, turboja, borbulya, illatos turbolya, zamatos turbolya, édespetrezselyem, tüdőfű népszerű, sok helyen vadon is előforduló egyéves, ánizsos illatú gyógynövény.

Népies neve a turbolyának az Esztergamag, olaszsaláta, ormánka, turboja, borbulya.

Ez a borbulya olyan, mintha valaki elfelejtette volna a nevét, és csak tippelget :-)

Egynyári, 50-70 cm magas, orsógyökerű, rendszerint ősszel kelő és áttelelő növény. Franciaországban sok helyütt termesztik, nálunk vadon nő. Az egész növény édes, fűszeres illatú. Levelei világoszöldek, csipkeszerűen osztottak.

Virágja ernyőben áll, színe fehér.

Áprilistól júniusig virágzik.

Csak a zsenge hajtásokat érdemes szedni, salátának, öntethez, mártásokhoz.

A franciák főzelék szerűséget is főznek belőle, de azért azt kicsit furcsállom.

Ha fűszerként használjuk, érdemes május-június hónapban a virágos, illóolajban gazdag részét szárítani.

Leggyakrabban a petrezselyemmel tévesztik össze, de annak levele durvább és nem ánizs illatú.

Az illat egyébként az ernyős virágzatú növényeknél fontos határozóbélyeg, a mérgező növényeknek jellegzetes taszító illatuk van, egérpisi, ilyen a bürök, az ádáz, a csormika, a bódító baraboly. (egérpisi, és ádáz! :-)

Bürök - Mérgező!

Az ernyősvirágzatúak családja Anthriscus nemzetségének 13 faja Európában és Kelet-Ázsiában őshonos, de vadon megtalálható még Észak-Afrikában, Amerikában, sőt Új-Zélandon is.

Szűkebb hazájának a Földközi-tenger keleti partvidékét és Elő-Ázsiát tartják. Európa egyes országaiban kis területen foglalkoznak termesztésével.

Hazánkban vadon is előfordul, főleg az akácosok tavasszal nagy tömegben megjelenő aljnövényeként.

Mi a budai erdőkben jártunk, kikerülni sem lehet.

Illata enyhén ánizsos, íze is édeskés, kicsit ánizsos, de engem erősen emlékeztet a koriander zöldjére is.

A koriander is erősen megosztja az embereket, de én azt is imádom.

Mindent a mustárról

Mustárral kapcsolatos történetből számosat ismerhetünk.

Az egyik szerint a spanyol papok mustármagot szórtak el útjaik során, ezzel jelölvén nyomaikat egyik missziótól a másikig.

Tudták ugyanis, hogy a növény olyan gyorsan reprodukálja magát, hogy segítségükre lesz a visszafelé tartó útjuk során.

A mustár mind a három fajtája a zsázsa család tagja.

A Brassica hirta (fehér, vagy sárga magok) valamint

a Brassica nigra (fekete mustár) egyaránt őshonos Dél-Európában és a Földközi-tenger területein, míg

a Brassica juncea (barna mustár) hazája a Himalája északi része.

Napjainkban, szerte a világon termesztik.

Az I. Világháború idején, azok a brit katonák akik megalkották a mustárgázt, úgy vélték, hogy az etilén és a dikén-diklorid elegyéből létrejött mérgező gáz szaga hasonlít az angol mustár illatához.

Ez az anyag azonban semmilyen módon nem kapcsolódik a mustármaghoz, hiszen most már tudjuk, hogy ez a kis növény sokkal "elfoglaltabb" volt azzal, hogy a világ számos területén mind gyógyító, mind kulináris célzattal segítsen, ne pedig ártson az embereknek.

Talán egyedi ízének köszönhető, de a mustár minden fajta húshoz remekül passzol: marha, sertés, baromfi, vagy akár tenger gyümölcsei.

A hatalmas íz élmény mellett, mellyel ez a remek kis fűszer megajándékoz bennünket, kevés kalóriát és zsírt tartalmaz.

Ugyanakkor nem tartalmaz koleszterint, csak nyomokban növényi zsírt és 25-35% közötti fehérjét, attól függően, hogy melyik fajta növényről beszélünk.

A mustár levele kalciumot, foszfort, magnéziumot és B vitamint tartalmaz.

A növény minden egyes része ehető, beleértve a magokat, leveleket és a virágokat is,

és ez a hír minden bizonnyal igen rosszul érinti a féltékeny ketchup készítőket.

Gyógynövényként jóval előbb használták, mint fűszerként

A 6. században a görög tudós Püthagorasz mustárt használt skorpió csípések kezelésére.

Később Hippokratész számos gyógyszerben és borogatásra alkalmazta.

A mustár serkenti a vérkeringést, így egy mustáros borogatás fokozta a vér áramlását a test gyulladt területein.

Az ókori világban fogfájás és egyéb más betegségek kezelésére is használták.

Az első elkészített mustár Franciaországban, Dijonban készült a 13. században és egy Jean Naigeon nevű ember erőfeszítéseinek volt köszönhető. (bár nagy valószínűséggel a régió kolostorai már sokkal korábban kidolgozták a mustárkészítés művészetét) Jean a mustármagokat ecet helyett éretlen szőlő levéből préselt mustba áztatta, így egy kevésbé savanyú, ugyanakkor finomabb ízű mustárt kapott.

Tény, hogy a dijoni mustár kifejezés magára a receptre utal, nem pedig a városra.

Az évek során a franciák a dijoni mustárt olyan kulináris magasságokba emelték, mely az összes többi mustár mércéje lett.

Napjainkban, a francia jog szigorúan szabályozza, hogy csak barna mustármagból lehet a dijoni mustárt előállítani.

A mustárral és mézzel elkevert olívaolajból kiváló salátaöntetet készíthetünk.

Saját mustár termésem:

Úgy teszem el, ahogyan a medvehagymát!

Leírás itt:

- MEDVEHAGYMA ÉS TARTÓSÍTÁSA:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/medvehagyma.html

(Forrás: izharmonia)

A CHIA MAG - az elfeledett növény

A chia mag egy újonnan felfedezett csodaösszetevő, amit már évszázadokkal ezelőtt is alkalmaztak.

Egy olyan összetevőről van szó, ami még nem túl elterjedt Magyarországon, de egyre többen használják, mert hihetetlen hatása van a szervezetre.

cikk:

http://tudnodkell.info/ajanlott/v/a-csodaosszetevo-ami-a-legtobb-egeszsegugyi-probleman-segit/

A REISHI GYÓGYGOMBA

A reishi hatásai széles spektrumon érvényesülnek.

cikk:

http://social-health.info/bejegyzes/a-reishi-gyogygomba?linkid=LEwEEN7D1W9nzH3TO7ha

A KERTI SPENÓT

ÜLTETÉSE ÉS TERMESZTÉSE

A spenótfőzeléket valaki vagy szereti és szinte minden héten megenné, vagy utálja és semmilyen formában sem bírja elfogyasztani.

A spenót imádóknak viszont érdemes a kertben is termeszteni, hiszen a saját bio termesztésű spenót nem csak finom, de nagyon egészséges is.

Cikkünk most ebben nyújt segítséget.

A spenót (Spinacia oleracea) az egynyári növények közé tartozik, ezen belül is a disznóparaj félékhez.

Levelei sötétzöldek, gyökérzete erős.

A termesztés során fontos hogy ne hagyjuk, hogy a tő virágzásnak induljon, mert akkor a spenót levelek nagyban veszítenek jellegzetes ízükből.

Kiskertben a legjobb, ha magról szaporítjuk a növényt, sajnos ritkán találkozunk spenót palántákkal a kertészetekben, pedig sok kertbarát örömmel megvásárolná őket.

A magokat évente kétszer is vethetjük, a késő téli vetést tavasszal, míg a késő nyári vetést ősszel szüretelhetjük, de természetesen tavasszal is vethetünk spenót magokat.

Íme, néhány hazai fajta, amelyet bármely kertészeti áruházban beszerezhetünk:

Popey:

Tavaszi vetésre ajánlott, friss fogyasztásra alkalmas fajta.

Szára felálló, hosszú, levele közép zöld színű, sima és kemény. Levélnyele vastag. Közepesen hidegtűrő. Korai szabadföldi termesztésre javasolt.

Vetés: III-IV, 3-4 cm mélyen. Kelési idő: 15-20 C fokon 6-7 nap. Térállás: 20-30 cm-es sortávolságra vetjük. Szükség szerint ritkítjuk.

Vetőmagszükséglet: 1-1,5 g/10m²

Szedés: május-június.

Tipp: mélyhűtésre is kiváló, ehhez blansírozzuk (lobogó vízbe dobjuk 1-2 percre), utána lecsepegtetjük, kihűtjük és csomagoljuk.

Újzélandi:

A spenóthoz hasonló, 80-120 cm magasra növő, bokros, melegigényes levélzöldség.
Rombusz alakú levelei az első fagyokig hetente szedhetők.

Vetés: május közepétől, 18-30 C fok között 10-28 nap alatt csírázik.
Vetés előtt 24 órával áztassuk be a magokat.

Térállás: bokros növekedésű, 50 cm-es sortávolságra vessük. Vetőmagszükséglet: 1-1,5 g/10m²

Szedés: júniustól szeptemberig folyamatosan szedhető.

Matador:

Őszi-tavaszi vetésre ajánlott nagylevelű, gyors növekedésű fajta.

Levele közép zöld, közepesen hólyagos.

Levélnyele középhosszú.

A hideget jól tűri, későn hoz magszárat.

Vetés: március-április, 3-4 cm mélyen. Kelési idő: 15-20 C fokon 6-7 nap. Térállás: 20-30 cm-es sortávolságra vetjük.

Szükség szerint ritkítjuk.

Vetőmagszükséglet: 1-1,5 g/10m²

Szedés: május-június.

Tipp:

mélyhűtésre is kiváló, ehhez blansírozzuk (lobogó vízbe dobjuk 1-2 percre), utána lecsepegtetjük, kihűtjük és csomagoljuk.

A spenót számára a napos illetve a félárnyékos helyen fekvő ágyás az ideális, valamint fontos a tápanyag dús talaj, és a rendszeres talajlazítás.

A tápanyag utánpótlást érdemes szerves trágyával megoldani és nem műtrágyával, mert a sok nitrát lerakódhat a levelekben.

A spenót gazdag C és B vitaminban, béta-karotinban, fehérjében, vasban.

Magas rosttartalma miatt pedig segíti az emésztést, így diétás és fogyókúrás étrendbe is beilleszthető.

De mivel magas az oxálsav tartalma is, vesebetegeknek, és kisbabáknak nem ajánlott a túl gyakori fogyasztása.

A frissen leszedett spenót leveleket érdemes még az nap frissen elfogyasztani, vagy ha nem lehetséges csomagoljuk be őket egy nedves konyharuhába így pár napig a hűtőszekrényben is tárolhatjuk.

Amennyiben túl sokat vásároltunk belőle, blansírozzuk a leveleket lobogó vízben 3 percig, csepegtessük le, majd nejlonzacskókba adagolva tegyük a fagyasztóba.

A spenót gyógyító hatása:

1. védi a nyálkahártyákat,

2. aktiválja a szénhidrát-anyagcserét,

3. serkenti az agyműködést, frissít,

4. nyugtatja az idegeket,

5. szépíti a bőrt, a hajat és a körmöt,

6. emeli a vércukorszintet, így elűzi a fáradtságot,

7. javítja a hangulatot,

8. támogatja az izom- és szívműködést,

9. erősíti az immunrendszert,

10. serkenti a hormontermelést,

11. élesíti a látást, javítja a farkasvakságot,

12. serkenti a csontképzést,

13. erősíti a fogakat,

14. fokozza a vérképzést, javítja a sejtlégzést,

15. vízhajtó,

16. segíti a fogyókúrát,

17. idős korban lefékezi a biológiai órát.

Spenótsaláta

25 dkg fiatal spenót, 1 hagyma, 1 ek. olívaolaj, 1 - 1 ek. tejszín, ecet, só, bors.

A hagymát vágjuk nagyon vékony karikára, tegyük a tisztított spenóthoz.

Készítsük el az öntetet és öntsük a keverékre.

Fontos: olyan sok ásványi anyagot tartalmaz, hogy ajánlatos kisebb adagokat enni belőle. Ha olajjal készítjük el, az emésztés ugyan tovább tart, de elősegítjük a felszívódást.

(Forrás: viragcenter)

Lándzsás utifű

Az egyik leghasznosabb gyom, - gyógynövény a világon!

Hazánkban igen gyakorta előforduló gyomnövények.

Réteken, legelőkön, füves helyeken, parlagterületeken, utakon, árkokban mindenhol megtalálhatóak az évelő útifüvek.

A legtöbb talajon megteremnek, nem igényesek.

A népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott, jól ismert gyógynövény.

Gyógyászati szempontból a legértékesebb a Lándzsás útifű, de többi felsorolt fajtája is gyógyító hatású, azonban hatóanyag-tartalmuk gyengébb.

Fő hatóanyaga az aukubin nevű glikozid, amely az iridoidok csoportjába tartozik (1,5-2%). Hatóanyagai lehetnek a polifenolok (fenolkarbonsavak és származékaik). Tartalmaz tovább nyálkaanyagot, C-vitamint, 4 % cserzőanyagot, citromsavat, invertáz és emulsin enzimeket.

Általánosan javallt:

- légzőszervi megbetegedésekre:

ismert az útifű enyhe köptető hatása és magas szilícium-dioxid tartalma, így hatásos lehet tüdő problémák, köhögés és megfázás esetén is.

máj és hólyagbántalmakra

- szúnyogcsípés ellen:

alkoholos kivonatát eredményesen használhatjuk , valamint a csípés felületét bedörzsölve csillapítóként

- nehezen gyógyuló sebek esetén:

segít, hatásosan megszünteti a gyulladást, egyben fertőtlenít

- Szájüregi fertőzés és gyulladás, rekedtség esetén a belőle készített tea és szirup nyugtató hatásúak, csökkentik a fájdalmat, valamint a gyulladást.

- fogyasztó hatású:

a magok – egyfajta psyllium – darálhatóak vagy áztathatóak, ami étkezés előtti fogyasztás esetén elősegítheti a fogyást.

- aranyeres panaszok esetén:

ülőfürdőként erős főzetét felhasználhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, és megállítja az esetleges vérzést.

Hatóanyagai miatt aranyér elleni kúpok nélkülözhetetlen alapanyaga.

- emésztőrendszerre:

minden olyan ember számára hasznos lehet, aki antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt vagy fájdalomcsillapítót használ, illetve bármilyen élelmiszer- vagy lisztallergiája van.

A levelek és a magvak is használhatóak az emésztőrendszeri betegségek gyógyítására.

A leveleket teaként, leves-hozzávalóként vagy szárítva szószokba használható.

gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva zúzódások, felületi horzsolások, véraláfutások, rándulások, ficamok, sportsérülések kezelésére használják.

Borogatásként a nyers, letisztított levet (annak nedvét) vagy kivonatait krémekbe keverve alkalmazzák.

- vérzéscsillapító:

semlegesíti a méreganyagokat, használható úgy is, hogy összezúzzuk (vagy szétrágjuk) és utána borogatásként ráhelyezzük közvetlenül a sérült területre, mint a méhcsípés, rovarcsípés, akné, seb, üveg általi vágás vagy bőrkiütés.

Ajánlott a borogatást átkötni és hagyni az útifüvet hatni a maga mágikus 4-12 óráján keresztül.

Az útifű elsősorban a légzőszervi megbetegedések ellen használható, különösen erősköhögés, szamárköhögés, tüdőasztma, hurut de még tüdőtuberkulózis ellen is.

A svájci Künzle tisztelendő, a tősgyökeres természetgyógyász és a gyógynövények nagy hatóerejének szakembere, ezt írja:

“Az útifű mindegyik fajtájából az egész növényt felhasználhatjuk, gyökerét, szárát, virágját és termését.

Nincs még egy növény, amelyik úgy tisztítja a vért, a tüdőt és a gyomrot, ezért használ azoknak, akiknek gyenge a tüdejük, veséjük, vérszegények, sápadtak, kiütéseik, májfoltjaik vannak, köhécselnek, rekedtek.

Az útifű csodaszer számba mehet az emberi szervezet számára, hiszen alkalmas menstruációs nehézségek, emésztési problémák, bőrpanaszok és ízületi gyulladás kezelésére is.

Az útifűből balzsam is készíthető a sürgősségi készlet alapdarabjaként, ami akár egy védőréteget képezhet, vagy használható általános tisztításra is.

Emellett figyelemre méltó az aranyérre gyakorolt nyugtató hatása.

Adható salátához, rágható a szomjúság enyhítésére, vagy hirtelen sültek hozzávalójaként is élvezhető.

Bronchitis, tüdőasztma esetén nagyszerű hatása van a teának, amelyet a következőképpen készítünk el:

egy csésze hideg vízbe egy szelet citromot teszünk, hozzáadunk egy púpozott kávéskanál barna kandiscukrot, mindezt felforraljuk, négyszer-ötször hagyjuk bugyogni, majd levesszük a tűzről és csak ekkor tesszük bele a púpozott kávéskanál teakeveréket.

Fél percig állni hagyjuk.

Súlyosabb esetekben napközben négyszer-ötször frissen kell elkészíteni a teát. Kortyonként fogyasztjuk, amilyen melegen csak bírjuk.

Ahogy régi füvészkönyvekben olvashatjuk, segít máj- és hólyagbántalmak esetén is.

Az útifű-szirup megtisztítja a vért a kórokozóktól és a salakanyagoktól.

Kúraszerűen kellene használni a szirupot minden étkezés előtt felnőtteknek egy evőkanállal, gyerekeknek egy teáskanállal.

Jól ismert, hogy az útifű nagyon régóta kedvelt seborvosság.

A szétmorzsolt friss levelek vágás, darázscsípés, veszett kutya harapása, mérges állatok csípése ellen is segít.

A szétmorzsolt útifűlevéllel minden seb gyógyítható, még az is, amelyik már tíz éve megvan.

Ha útifűlevelet raknak a sebükre, hamarosan bezáródik és meggyógyul.

Az életkor ilyenkor nem számít.

Ha dagad is ez a láb, fürdessük papsajt hideg kivonatával vagy zsurlófőzetben.

A sebek szélét fürdés után körömvirág-kenőccsel kenjük be.

Trombózis esetén is melegen ajánlható az útifű levele.

Ezek a példák világosan mutatják, az ember akkor is számíthat az lsten patikájára, ha az orvosok már lemondtak a betegről.

Felhasználási módok:

- Teakészítés:

1 púpozott teáskanállevelet adunk 1/4 liter vízhez; csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

- Teakeverék:

1 púpozott teáskanálnyi keveréket 1/4 liter vízzel leforrázunk.

A keverékhez kakukkfüvet és útifüvet veszünk 1:1 arányban.

- Levélborogatás:

a frissen szedett széleslevelű vagy lándzsás útifűlevelet megmossuk, egy deszkán összetörjük és felrakjuk.

- Otthoni elkészítés:

Szirup:

két összmarék útifűlevelet ledarálunk.

Ehhez a levélpéphez 300 gramm nádcukrot és 250 gramm valódi mézet és kevés vizet adunk, hogy oda ne égjen.

Folyamatos kevergetés közben gyenge tűzön főzzük, amíg sűrű massza keletkezik belőle, amit azon melegen üvegekbe töltünk. Hűtőszekrényben tároljuk.

Az útifüvek levelének présnedve vagy hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja.

Csökkenti a gyulladást, antibiotikus hatású.

Sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása már a népgyógyászati tapasztalatokból is ismert, ezt tudományos kutatások eredményei igazolták vissza.

Nyákoldó hatású, ezért a felső légutak gyulladásos folyamatainak gyógyításában, valamint bronchitis, makacs köhögés, hurutoldás esetében is bevált szer.

Javítja az étvágytalanságot.

A gyomor-, valamint a bélrendszerben előforduló nyálkahártya-gyulladásoknál is segít.

A szervezet regenerációs folyamatait támogatja, ezzel az immunrendszert erősíti.

Belső vérzések esetén is javasolt a használata.

Magjának főzete gyermekek enyhe, hatásos hashajtó szere.

(Forrás: tudásfája)

Százszorszép

Napsütéses időben szedjük.

Virágát szárítsuk meg, vagy szirupot készítsünk belőle.

Nyugtatja az irritált bőrfelületet és enyhíti a vérömlenyeket.

Nyálkaoldó hatású, teáját hurut ellen is isszák, valamint elősegíti a méreg- és salakanyagok lebomlását, kiválasztását.

A konyhában ritkán használják, esetleg salátákban, vagy megfőzött leveleiből finom levest készítenek.

A friss százszorszép íze kissé csípős, ezért mértékkel kell vele bánni.

Forrás: foldanya-patikaja

Zamatos turbolya

Kora tavasszal elsőként hajt ki.

Tavaszi tisztítókúrák egyik fontos alkotórész lehet.

Ánizsra emlékeztető illatú,

VIGYÁZAT!!! ÖSSZETÉVESZTHETŐ a bürökkel,

de illata egyedi. C-vit, karotin, vas, magnézium..

A levelek forrázata máj-, epe- és vesepanaszok ellen, valamint emésztési zavarok, étvágytalanság és vérszegénység ellen használható.

Keringésjavító, serkenti az agy működését, jó hatású emlékezetkiesés ellen.

Teája vese, hólyag, és légző-, és emésztőszervi megbetegedéskor jó hatású, kitűnő salaktalanítószer.

TEAKÉSZÍTÉS:

2 kávéskanálnyi szárított és aprított turbolyalevelet 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Méregtelenítésre ajánlott adagja 3x2 dl.

A francia konyha kedvelt fűszere, zöldség- és csontleves, baromfiételek, mártások ízesítője.

Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is.

Mindenféle gomba, gombás ételek és gombás mártások elengedhetetlen füszere.

Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek, később a levelek már keserűvé és rágóssá válnak.

Összezúzott leveleiből, vagy forrázatából arcpakolás

Forrás: foldanya-patikaja

Illatos ibolya

Csak az illatos ibolyát gyűjtsük.

Sissy kedvenc virága.

Kandírozhatjuk, sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk.

Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki.

Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.

Ibolyaszirup:

1 dl vízzel leforrázunk 5 dg ibolyavirágot és gyökeret. 24 órai állás után leszűrjük, a felmelegített szüredékben 15 dg cukrot v. mézet feloldunk.

Meghűlés, köhögés, kétóránként 1 ek, köptetőszer.

Ibolyaolaj:

Üvegbe ibolyafüvet , felönteni olivaolajjal, napon érlelni 30 napig.

Szűrés. Bedörzsölés fejfájásnál, lázas betegnél.

Forrás: foldanya-patikaja

Medvehagyma

Összetéveszthető!

a gyöngyvirággal, de hagymaszagú.

A tavaszi tisztítókúra és méregtelenítés első számú elősegítője

Nagyvárosok lakóinak különösen ajánlott, "ólommentesítő" hatása miatt.

Vértisztító hatású, bőrproblémák orvoslója.

Jótékony hatással van a gyomorra és a bélrendszerre, kihajtja a bélférgeket.

Magas C-vitamintartalommal rendelkezik, immunrendszererősítő, növeli az étvágyat és a szervezet ellenálló-képességét a különböző betegségekkel szemben.

Hatóanyagainak köszönthetően csökkenti a koleszterinszintet és meggátolja a trombózis kialakulását.

Műtét előtt ne együnk. Vérhígító.

Javítja a memóriát, köhögéscsillapító, véralvadásgátló, de álmatlanság ellen is kitűnő.

Reumatikus bántalmak kezelésére is ajánlott, fogyasztásával megelőzhetők a felső légúti megbetegedések is.

Vírus-baktérium és gombaölő (candida)

Forrás: foldanya-patikaja

Káposzta, savanyú káposzta

Az egyiptomiak szent növénynek tartották a káposztát.

A savanyú káposzta a tél olcsó C-vitamin forrása.

A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk.

Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként.

Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható.

De lássuk mi minden van még a káposztában!

A fehér káposzta tartalmaz

káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint.

Ezeket, az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.

A fehér káposzta gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód.

Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy a káposzta az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.

A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen.

Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek.

Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen.

Véd a bőrkiütések ellen.

A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére.

A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben.

A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el.

Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké.

Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.

A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta.

A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma.

Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is

A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk káposztát.

De nem csak vitaminjai miatt érdemes fogyasztani, értékes vegyületei jótékonyan hatnak bélrendszerünkre is, sőt, a daganatos sejtek szaporodását is gátolhatják.

A savanyú káposzta

A savanyú káposzta fehér fejes káposztából készül, melynek a mai fajtákhoz hasonló egyedeit már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették.

Az egyiptomiak betegségek kezelésére is használták, szent növénynek tartották.

A középkori szerzetesek különböző fajtákat nemesítettek, fejlesztettek ki.

Hazánkban a XV. századtól termesztik a szántóföldeken és a házi kertekben egyaránt.

A káposzta tartósításának ősidők óta legismertebb eljárása a tejsavas erjesztés, melynek során a levelekben a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik.

Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását, tevékenységét.

A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket.

A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt

felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani.

A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma alakul át tejsavvá.

Kis mennyiségű konyhasó hozzáadása szintén gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását.

A tartósítás, savanyítás elsődleges előnye a növény C- és más, vízben oldódó vitaminjainak megőrzése.

Kreatív ízesítés

A savanyú káposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga.

Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lila hagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást.

Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, bavérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.

Házi savanyúságok készítéséhez is felhasználható, például káposztával töltött paprika vagy vegyes savanyúság alkotóelemeként.

E savanyúságok készítésekor a befőzőlevet mindig hidegen öntsük a zöldségfélékre.

A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni.

Értékes, olcsó téli C-vitamin-forrás.

Étvágygerjesztő, kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében.

Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását.

Hasznos, ha már gyermek- és tinédzserkortól kezdve hetente két-három alkalommal fogyasztunk savanyú káposztát önmagában, köretként, illetve savanyúságok alkotórészeként.

Táplálkozás-élettani jelentősége

A savanyú káposzta energiatartalma alacsony: 100 grammja csupán 20 kilokalóriát (kcal) tartalmaz. 100 gramm káposzta 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot tartalmaz.

A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma magas, 92,5 g/100 g, így a napi folyadékszükségletünk egy részét is fedezhetjük vele.

Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta élelmirost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat.

A hagyományosan elkészített fogások, például a székelykáposzta, töltött káposzta fogyasztásakor legtöbb esetben azonban nem maga a káposzta okoz kellemetlen tüneteket, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas.

(Forrás: Magyar Nyelv)