A talaj élővilág (edafon) összetevői
Prokarioták – Eukarioták
A mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható élőlények,
amelyek rendszerint egysejtűek, olykor sejthalmazokba tömörültek, de szövetté
nem rendeződött élőlények, továbbá az evolúció során a sejtté alakulásig el nem
jutott, de az élőlényekre jellemző anyagokból álló képletek, a vírus is.
A mikroorganizmus összefoglaló elnevezés alatt
a vírus, a
rickettsia, a micoplasma, a baktérium, a gomba, az alga és a protozoa
csoportokat értjük.
A baktériumok
(bennük a cianobaktériumok, vagy kékmoszatok,
valamint a sugárgombák)
prokarioták
(kisméretű, egyszerűbb felépítésű
őssejtek).
A legtöbb alga, gomba és a protozoonok a magasabb rendűekhez
hasonlóan
eukarioták
(sejtes felépítésűek).
Mi a különbségek a Prokariota és Eukariota sejtek fejlettsége
között?
A baktériumok (bennük a cianobaktériumok, vagy kékmoszatok,
valamint a sugárgombák) prokarioták kisméretű, egyszerűbb felépítésű őssejtek.
Nem rendelkeznek sejtmaghártyával körülhatárolt sejtmaggal, csak sejtmag
anyaggal. A citoplazmában nem alakult ki a membrán rendszer és hiányzik több
sejt szervecske. A cianobaktériumok színanyagai is diffúz állapotban vannak.
Az eukariota sejt magját a citoplazma membrán választja el, a
mag örökítő anyaga a DNS, amelyhez sajátos összetételű fehérje kapcsolódik, és
kromoszómákká formálódik. Ezek a fehérjék a DNS-ről történő információátírás
szabályozásában játszanak szerepet.
A citoplazmában is sokféle membrán
szerkezet és szervecske található.
Baktériumok
(Schizomycetes)
A baktériumok egysejtűek, általában hasadással szaporodó,
mikroszkóppal tanulmányozható, valódi sejtmaggal nem rendelkező, önálló
anyagcserét folytató, természetes és mesterséges táptalajon is tenyészthető,
ellenálló, nagy tűrőképességű, általánosan elterjedt, nagy számban előforduló
szervezetek.
A baktériumsejt a bioszféra legkisebb, önálló anyagcserére
képes, individuális szintű biológiai rendszere.
Apró méretük és relatíve igen
nagy testfelület-testtömeg arányuk kiemelkedő fiziológiai és ökológiai
jelentőségű.
A baktériumok igen nagyfokú fiziológiai változatossággal
rendelkeznek.
Testtömegük 100-1000-szeresének megfelelő anyagmennyiséget tudnak
lebontani egy nap alatt.
Részt vesznek a felépítő és lebontó folyamatokban
egyaránt.
Egy gramm talaj, akár 100-1000 millió baktériumot is
tartalmazhat.
Közel 1-5 tonnára tehető az egy hektárra jutó aktív
baktériumtömeg.
a) Az Actinomycetes (sugárgombák)
a baktériumok egy nagyobb
csoportját alkotják, növekedésük során a gombákhoz hasonló hifákat képeznek, aerob
baktériumok.
A sugárgombák nagyon sokféle szubsztrátot bontanak, de különösen
jelentős az aktivitásuk a nehezen bontható kitin és cellulóz degradációjában.
Ezek a szervezetek magasabb pH-jú közegben aktívak.
A gombák is
jelentős szerepet játszanak ezen anyagok bontásában, de elsősorban alacsonyabb
pH-jú közegben.
A sugárgombák közül néhány csoport antibiotikumot is termel,
közülük is legismertebb a Streptomyces nemzetség.
A talaj ”tavaszi szagát” adják!
b) A Cianobaktériumok (kékmoszatok, kékbaktériumok)
a
baktériumok egyik fontos csoportja.
A többi prokariótához hasonlóan, a Föld
legősibb szervezetei közé tartoznak.
Kékmoszatsejt felépítése
Fotoszintézisre képesek, a talajfelszín közelében fordulnak elő
nagyobb számban, de a talaj felszín alatt, 15-20 cm-re is megtalálhatók.
Sejtjeik felépítése alapvetően megegyezik a baktériumokéval.
Plazmájuk az örökítő anyagot tartalmazó belső, színtelen centroplazmára és a
fotoszintetikus pigmenteket tartalmazó külső kromatoplazmára tagolódik.
Kékmoszat fajok
Legtöbb fajuk kozmopolita flóraelemként édesvizekben fordul elő,
ahol tartósan meleg időjárás mellett vízvirágzást okozhat.
A légköri nitrogént
képesek megkötni a talajban és vizekben élők egyaránt.
Elárasztott rizsföldeken
segítik a növények nitrogén táplálását.
A baktériumok csoportjai életmódjuk alapján
1. Autotrófok:
a. Fotoszintetizálók: talaj felső rétegeiben
b. Kemolitotrófok: nitrifikálók
2. Heterotrófok:
szerves-anyag átalakítása szervetlenné, (az
anyagkörforgalomban fontos szerepet töltenek be!)
3. Szimbiózisban élők:
hasznos együttélés
4. Paraziták:
betegséget okozók
Gombák (Fungi)
A gombák (Fungi, Mycetes) klorofill nélküli, spórás, egy vagy
többsejtű, fonalas, valódi sejtmaggal rendelkező, telepes szervezetek,
ivartalanul és ivarosan spórákkal szaporodnak.
A gombák, mivel klorofillal nem rendelkeznek, így szerves
anyagot nem szintetizálnak, ezért heterotrófok.
A heterotróf táplálkozási módon
belül is speciális táplálkozásúak, mivel a gombák a szükséges tápanyagokat
abszorbeálják a sejtek felületén, vagyis kilotróf táplálkozási módot
folytatnak.
Aerob szervezetek.
A talajban élő gombák is mikroszkopikus nagyságú sejtekből
épülnek fel, amelyek rendszerint hosszú hifákká alakulnak.
A hifák kötegeit
micéliumnak nevezzük.
A gombák táplálkozás típusai, életmódjai:
1. Szaprofita (lebontó szervezetek):
kizárólag holt szerves
anyaggal táplálkoznak
Elhalt növényi és állati részeket bontják.
A lignint csak a
gombák képesek bontani.
2. Parazita
a. Főleg a növények betegségeinek előidézői, de megtámadják az
állatokat is;
több, mint 5000 fajuk növénybetegséget okoz.
b. Obligát paraziták, csak az adott gazdanövényen képes élni:
Peronospora, lisztharmat.
c. Fakultatív paraziták, a gazdanövénytől függetlenül is
életképesek Fusarium.
3. Mutualizmus (mikorrhiza):
gombafajok és magasabb rendű
növények kölcsönös együttélése.
A gomba ásványi tápanyagokkal látja el a magasabb rendű növényt, amíg a gomba szerves anyagot kap.
A gomba ásványi tápanyagokkal látja el a magasabb rendű növényt, amíg a gomba szerves anyagot kap.
Algák
Az algák valamennyi törzse az egysejtű formából alakult ki, és
különböző szerveződési szintre jutott el.
Közös jellemzőjük, hogy autotróf, klorofillal (fotoszintetizálnak)
és sejtmaggal rendelkező eukariota szervezetek.
Sejttestük egyedi, citoplazmatikus hártyák által reakcióterekre osztott.
Ezek a terek sajátos élettevékenységeket végeznek.
Sejttestük egyedi, citoplazmatikus hártyák által reakcióterekre osztott.
Ezek a terek sajátos élettevékenységeket végeznek.
Az algák osztályozásában a fotoszintetikus pigmentek összetétele,
a fotoszintézis eredményeképpen keletkezett tartalék tápanyagok előfordulása,
az ostorok mikroszkópos szerkezete és a testszerveződés szintje játssza a
legfontosabb szerepet.
Alga invázió a Sárga-tengeren:
Habár a zöld algának nincs toxikus hatása, mégis pusztítja a
tengeri ökoszisztémát, mivel olyan nagy mennyiségű oxigént használ fel, hogy a
vízi élőlényeket megfosztja a megfelelő oxigénellátástól.
A jelenség miatt
megtizedelődött a tengeri élővilág.
A színanyagok alapján a Chlorophyta, a Chromophyta és a
Rhodophyta csoportok különíthetők el.
Zuzmók
A zuzmók igen különleges élőlények, hiszen cianobaktériumok vagy
moszatok (fotobionta) és gombák (mikobionta) tartós együttéléséből keletkeztek.
Speciális szervezeteknek minősíthetjük őket, mert alkotóikhoz
képest minőségileg más morfológiai és fiziológiai tulajdonságokkal rendelkeznek
és azoktól eltérő élőhelyeket népesítenek be.
A cianobaktériumok közül a Chroococcus, a Gloeocapsa és a Nostoc
nemzetségek, a zöldmoszatok közül a Trebouxia, a Trentepohlia, a Pleurococcus,
a Cystococcus és a Chlorella nemzetségek, míg a tömlősgombák közül az
apotéciumképző Lecanorales rend, ritkábban a peritéciumképzők közül a
Sphaeriales rend, illetve elvétve a bazídiumos gombák közül a Clavariaceae és a
Tricholomataceae családok tagjai vesznek részt a képzésükben.
Tevékenységük nagyon jelentős az ásványok és a kőzetek biológiai
mállásában, a talajképződés folyamatában.
Állati egysejtűek, véglények (Protozoa)
Az állatvilág legősibb és legegyszerűbb szervezetei a protozoák.
Mikroszkopikus méretű, egysejtű, eukariotikus, ivartalanul és ivarosan szaporodó szervezetek, amelyek élő, ill. szerves részecskék bekebelezésével és oldott anyagok felvételével táplálkoznak.
Kivétel nélkül heterotróf szervezetek, testük felépítéséhez szerves anyagok szükségesek.
Egyesek paraziták, mások viszont szaprofiták.
Mikroszkopikus méretű, egysejtű, eukariotikus, ivartalanul és ivarosan szaporodó szervezetek, amelyek élő, ill. szerves részecskék bekebelezésével és oldott anyagok felvételével táplálkoznak.
Kivétel nélkül heterotróf szervezetek, testük felépítéséhez szerves anyagok szükségesek.
Egyesek paraziták, mások viszont szaprofiták.
Kis méretűek, alakjuk változó, nincs valódi sejtfaluk.
Több mint 250 fajuk van.
Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a földigilisztákéval.
Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a földigilisztákéval.
Baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak.
Talajtulajdonságok és a protozoák közötti összefüggések:
o Rossz kultúrállapotú talajban a csillósok elvesztik uralmukat,
és a gyökérlábúak kerülnek az első helyre.
o Nem homogén elterjedésűek, hanem gócpontok mentén élnek
(rothadó anyag és gyökerek mentén).
o Bár az egysejtű állatok képesek egy óra alatt 30 ezer
baktériumot is fölfalni, bizonyították, hogy a nagyobb véglény-aktivitás
nagyobb mikrobiológiai aktivitást eredményezett.
o Megállapították, hogy a baktériumokkal való együttélésük során
nő a CO2 mennyisége, holott csökken a baktériumok száma, de ezzel párhuzamosan
nő a szaporodásuk üteme.
o A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult
szerves anyagot, így hozzáférhetővé teszik a magasabb rendű növények számára.
Fonálférgek (Nematoda)
Óriási alkalmazkodó képességgel rendelkeznek a talaj többméteres
mélységeiben, és sivatagokban is megtalálhatók!
A talajban széleskörűen elterjedtek, közel 20 000 leírt fajuk
ismert.
Főként mikroorganizmusokkal táplálkoznak, ezáltal a mikrobák
számát korlátozzák.
Nagyobb pórusokban lévő vízhártyákban élnek, durva textúrájú,
nedves talajban a leggyakoribbak.
Fontos szerepük van a szerves anyag lebontásában,
Kedvezőtlen körülmények között:
- összezsugorodik, teste víztartalma jelentősen csökken,
életműködését szünetelteti évekig, míg megfelelő körülmények nem jönnek.
Ugróvillások (Collembola)
A világon az egyik legelterjedtebb rovar, bármely élőhelyen:
tengerpart - magas hegység – Antarktisz (Cryptopygus antarcticus) előfordul.
Elsődlegesen szárnyatlanok. Gyakran vakok vagy max. 8 szem laza
halmaza alkotja a szemet.
A kifejlett állatok is vedlenek.
A kifejlett állatok is vedlenek.
Táplálkozásuk, előfordulásuk
Vegyes táplálkozásúak:
• elsősorban gombahifákat,
• növényi gyökereket, növényi részeket, avart,
• algát, zuzmót,
• baktériumot, nematodát,
• más Collembolát, vagy azok petéit fogyasztják.
Leggyakoribb előfordulás:
• talajban (2 m) (fehérek, általában vakok);
• talaj felszínén, avarban (sárga, barna, fekete);
• fák kérge alatt;
• hóban.
Érzékenyek a környezeti hatásokra
• A Collembolák érzékenyek a túl magas hőmérsékletre →
levándorolnak a talaj mélyebb rétegeibe.
• Extrém alacsony hőmérsékletre nem olyan érzékenyek: akár meg
is fagyhatnak, amikor felmelegszik a talaj, akkor újra aktívvá válnak.
• A Collembolák termékenysége nagyban függ a gombafonalak
N-koncentrációjától (Booth, 1983).
Atkák (Acari)
Az atkák szabad szemmel nem látható apró rovarok. 100-500 µm
nagyságú, pókszabású állatkák.
A fejtorból álló törzsükből a fej elülső része különült el.
Szúró-szívó szájszervük van.
A kifejlett egyedek nyolclábúak.
Ezek végén karmok, ill. tapadókorongok vannak.
Sok faj csak a bőrén lélegzik.
Szúró-szívó szájszervük van.
A kifejlett egyedek nyolclábúak.
Ezek végén karmok, ill. tapadókorongok vannak.
Sok faj csak a bőrén lélegzik.
A kifejlett állatok több fejlődési szakaszon mennek keresztül.
Közel két hetet élnek és 50 utódot hoznak világra.
Különféle növényi és állati anyagok nedveinek kiszívásával
táplálkoznak.
Rengeteg fajuk él a földben, vízben, levegőben, de vannak élősködők, sőt ragadozók is. A leggyakoribbak a földben élő fajai, melyeknek jelentős szerepük lehet a talajképződésben (Páncélos atkák).
Számuk 1 m2 területű talajon több ezer is lehet.
Rengeteg fajuk él a földben, vízben, levegőben, de vannak élősködők, sőt ragadozók is. A leggyakoribbak a földben élő fajai, melyeknek jelentős szerepük lehet a talajképződésben (Páncélos atkák).
Számuk 1 m2 területű talajon több ezer is lehet.
Medveállatkák (Tardigrada)
Törzsük a fejjel mindig összenőtt és fejtort alkot, féregszerű,
halványan ízelt. Lábaik csonkszerűek, ízeletlenek, a negyedik pár mindig a test
hátulsó végén fekszik, valamennyi karmokban végződik, ezeknek száma 2-4.
Hímnősek, petéik leggyakrabban a szülők levedlett bőrében
fejlődnek tovább.
Helyváltoztatásuk igen lassú és nehézkes, nagyon hasonlít a
medvékéhez, innen kapták nevüket is.
Leggyakrabban nedves mohák alatt találjuk, de vízben is tenyésznek.
Leggyakrabban nedves mohák alatt találjuk, de vízben is tenyésznek.
Táplálékuk növényi és állati anyagokból áll.
A kiszáradás alkalmával tetszhalottakká lesznek és csak a vízbe jutás után kelnek új életre.
A kiszáradás alkalmával tetszhalottakká lesznek és csak a vízbe jutás után kelnek új életre.
Eddig mintegy 600 fajuk ismeretes.
Az 1 mm nagyságot egyikük sem éri el; nálunk is tenyésznek.
Az 1 mm nagyságot egyikük sem éri el; nálunk is tenyésznek.
Hangyák (Formicidae)
A sarkköröktől a trópusokig nagy számban megtalálhatóak.
Fészkeikben a zsákmányolt állatokat raktározzák, ezáltal
nitrogéntartalmú anyagokat kevernek a talajba.
Járataikkal javítják a talaj szerkezetét, levegő- és
vízáteresztő képességét. Nagy mennyiségű talajt szállítanak egyik helyről a
másikra.
Szárazabb területeken a föld alatt készítik el a fészkeiket,
közben alaposan összekeverik a fel- és altalajt.
Nélkülük a talajok jóval tömődöttebbek lennének.
Nélkülük a talajok jóval tömődöttebbek lennének.
Hegyi legelőkön átveszik a földigiliszták szerepét, mivel azok a
köves talajt nem kedvelik.
Bogarak, bogárlárvák (Coleoptera)
A Földön mintegy 350 ezer (más forrás szerint 400 ezer), a
Kárpát-medencében pedig 6300 fajjal a rovarvilág legnépesebb rendje.
Testük legnagyobb részét kitinképletek borítják.
Testük legnagyobb részét kitinképletek borítják.
A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok
osztályának egyik rendje.
Jellemző rájuk a következő négy tulajdonság együttes megléte:
1. két pár szárny, az első pár kemény szárnyfedővé módosult, a
hátulsó pedig hártyás,
2. előtoruk szabadon áll, a közép– és utótoruk egymással és a
potrohhal is összenőtt,
3. rágó szájszervekkel rendelkeznek,
4. teljes átalakulással fejlődnek.
Pókszabásúak (Arachnida)
A valódi pókok (Araneae) a pókszabásúak osztályának egyik
rendje.
Két testrésszel, nyolc lábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak.
Két testrésszel, nyolc lábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak.
Minden pók termel pókhálóselymet, egy vékony, erős proteinszármazékot,
amit (a legtöbb esetben) a hasuk végében lévő mirigyek termelnek, választanak
ki.
Sok fajuk használja ezt fel arra, hogy zsákmányát elejtse.
Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik.
Sok fajuk használja ezt fel arra, hogy zsákmányát elejtse.
Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik.
Az Uloboridae és a Holarchaeidae családba tartozó fajokat
leszámítva (ez kb. 350 faj) mérget termelnek, amelyet vadászatkor és
önvédelemkor alkalmaznak.
Földigiliszták (Lumbricidae)
Világszerte elterjedtek a legtöbb talajféleségben,
• számuk sok: a mérsékelt és trópusi területek erdős és fás
vegetációval borított területein;
• számuk kevés/nincs: a száraz, sivatagi, ill. fagyos
területeken.
Gyakoriságuk: 10 – 2000 db /m2
Mérsékelt égövi lombhullató erdőben: 100 – 400 db/m2
Növényi maradványokkal, ill. a rajtuk lévő mikroorganizmusokkal
táplálkoznak;
Elfogyasztják a talajt a benne lévő növényi maradványokkal
együtt (2-30-szorosát a saját testtömegének, naponta).
Csoportosításuk életmód szerint
• Bomló szerves anyagokon élők:
o erdei ökoszisztémákban, avarban, szerves hulladékokban,
korhadó fákban, stb. találhatók,
o a tápanyag-forgalomban fontos szerepet töltenek be.
• Ásványi talajszintek lakói:
o ideiglenes járatok (30-50 cm mély),
o a szerves anyag bekeverésben fontos a szerepük.
• Mélyben aknázók:
o állandó, függőleges járatok (150-180 cm),
o növényi maradványokat leszállítják a mélyebb rétegekbe,
o a víz beszivárgását gyorsítják.
Giliszták hatása a talajra
• Járataikat ragadós, mésztartalmú váladékkal „kitapasztják”;
• Jelentős szerepük van az aggregált, jó talajszerkezet
kialakításában;
• Nő a talajok levegőzöttsége, vízáteresztő képessége;
• Szárazabb talajokban számottevően javul a vízgazdálkodás;
• Nő a különböző fiziológiai csoportba tartozó baktériumok
száma, így az aerob cellulózbontó baktériumok tevékenysége;
• Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából;
• Ürüléke mull típusú szerves anyagnak tekinthető, amely
biológiai aktivitása százszorosa is lehet a talajénak;
• A növényi gyökerek könnyebben mélyebbre hatolnak a járatokban,
jobb lesz a növények tápanyagfelvevő képessége.
Vakondfélék (Talpidae)
Föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak ezért a mellső lábuk
ásásra módosult.
Földben élő rovarok és azok fejlődési alakjainak (lárvák, bábok,
imágók) pusztításával nagy hasznot hajtanak.
A földigilisztákat is kedvelik.
Élelem-raktárában több száz gilisztát is elraktároz, melyek olyan merevek a hidegtől, hogy nem tudnak elmászni.
Tavasszal – aki túlélte – elvándorol.
A földigilisztákat is kedvelik.
Élelem-raktárában több száz gilisztát is elraktároz, melyek olyan merevek a hidegtől, hogy nem tudnak elmászni.
Tavasszal – aki túlélte – elvándorol.
Nagy mennyiségű talajt mozgatnak meg és kevernek össze, ezáltal
sok növényi anyagot dolgoznak be a talajba.
Járataikkal lazítják, javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodását.
Járataikkal lazítják, javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodását.
(Forrás: Kátai János (2011)
Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon
Egyetem/http://www.tankonyvtar.hu/)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/09/lofelek-es-szamar.html
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.