MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK
A medúzák (Medusozoa)
a csalánozók (Cnidaria) törzsének egy
altörzse.
Közös tulajdonságuk a medúzaalak teljes élettartamuk alatt, szemben a
virágállatokkal, amelyeket polipalak jellemez, és a hidraállatokkal, amelyek nemzedékváltakozása
során a medúza- és polipalak váltakozik.
A csalánozók törzse:
A csalánozók törzsébe tartoznak a legegyszerűbb szövetes testszerveződésű állatok.
Kivétel nélkül vízben élő ragadozók, a zsákmány megszerzésében a testfal külső rétegében sorakozó, bénító hatású váladékot tartalmazó csalánsejtek vesznek részt.
Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás, amely az űrbélbe vezet.
A szájnyílást mozgékony tapogatók veszik körül, ezekkel gyömöszöli az állat az elejtett zsákmányt az űrbélbe.
A csalánozók testének alakja kétféle lehet:
hidra vagy medúza.
A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek.
Rendszerezés:
Az altörzsbe az alábbi osztályokat,
alosztályokat és rendeket sorolják:
- Kockamedúzák (Cubozoa) osztálya
Carybdeida rend
Chirodropida rend
- Kehelyállatok (Scyphozoa) osztálya
Koronamedúzák (Coronatae) rendje
Korongmedúzák (Discomedusae) alosztálya
Gyökérszájú medúzák (Rhizostomeae) rendje
Zászlósszájú medúzák (Semaeostomeae) rendje
- Polypodiozoa osztály
- Nyelesmedúzák (Staurozoa) osztálya
Stauromedusae rend
Minden medúzára jellemző:
A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak.
Testszerveződésük,
2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak.
A
sejtrétegek között mezogloea található.
Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz,
ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény.
Egyszerű cső alakú
manubriummal rendelkeznek.
A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy
fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik
(craspedot medúza).
Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek.
Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják.
Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél).
A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el.
A kisebbek
planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet
áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot.
Az
emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik.
Ragadozókat és
planktonevőket különítünk el.
Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó
tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek.
Ezeket is egészben
juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.
A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak.
A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a
helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll
egymással kapcsolatban.
A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról.
A
medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki.
Az első nemzedék 2
milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip.
A
második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is
megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200-400 is lehet.
Fő csoportok:
- Hidraállatok:
- Telepes medúza (Siphonophora)
Gazdagon el vannak látva csalánsejtekkel, melyek
csalántelepekben, "ütegekben" halmozódnak fel.
A siphoniphora nem
egységes élőlény, hanem számos apró polip típusú és medúza típusú állatkák
telepe amelyek mindegyike külön élettani funkcióval rendelkezik és magában nem
is lenne életképes (lásd Portugál gálya)
A csalánozók testének alakja kétféle lehet:
hidra vagy medúza.
A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak,
a medúzák úszó, lebegő szervezetek.
Az édesvízi hidra és a zöld hidra hazánk tiszta
vizű folyóiban, patakjaiban él.
A korallok a meleg tengerek partközeli
területein korallszirteket, korallzátonyokat hoznak létre.
Zöld hidra
A mindössze néhány milliméteres zöld hidramoszat
sejtekkel él szimbiózisban, amelyek fotoszintézisük során oxigént termelnek.
A hidra légzésekor felszabaduló szén-dioxidot
viszont a moszatok hasznosítják.
A hidrák ivartalanul, úgynevezett bimbózással is
szaporodhatnak.
Az anyaállat testén először egy kis dudor
jelenik meg, amelyből fokozatosan kifejlődik egy kisebb hidra.
A zöld hidra esetében az utód leválik az
anyaállat testéről, és önálló életet kezd.
Bimbózással keletkeznek a koralltelepekben
együtt élő egyedek is.
zöld hidra
- Kehelyállatok:
- Füles medúza (Aurelia aurita), (Zászlósszájú
medúzák rendje)
Fehéres színű, átmérője 10–40 cm körül van.
Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta, ami nem hallószerv,
mint a neve alapján gondolnánk. Négy hosszan fodrozott karja van.
- Közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma
pulmo), (Gyökérszájú medúzák rendje, Rhizostomae)
Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a
80 cm-t is meghaladja.
Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult
szájcsöve, amelynek segítségével, nagyobb falatokat is el tud fogyasztani.
Nyolc, aránylag rövid karja van.
Élettere főként az északi tengerektől a
Fekete-tengerig található.
Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető.
A
legtöbb példányt az Adriában, az Isztriai-sziget környékén figyelték meg.
Az
emberre ez a faj teljesen ártalmatlan.
- Sárga hajasmedúza (Cyanea capillata),
(Zászlósszájú medúzák rendje)
A legnagyobb ma élő medúzafaj
A portugál gálya vagy hólyagmedúza (Physalia arethusa Browne) és
közeli rokona, a Physalia physalis a telepes medúzákhoz tartozik.
A középkorban
tengeri szörnyként tartották számon.
Riasztó látvány volt, amikor a hajókat
körbevették a felfújt hólyagú medúzák.
(A történetekben méretüket erősen
eltúlozták.)
Amelyik matróz ilyenkor a vízbe esett, az vagy a rémülettől, vagy
a medúzák csípésétől halt meg.
Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak,
amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki.
A csípések,
mely eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és
iszonyatos fájdalmakat okoznak.
A csípés hatására a vérnyomás hirtelen
felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat.
Ha ilyen csípést
tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a
csípést követő 15-20 percen belül orvosi segítséget kapjunk.
Csalánsejtek felépítése
A medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat.
A medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat.
A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását
eredményezheti.
Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok
munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és
széttépik azt.
A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a
medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak.
Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés
területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált
nagyon fontossá.
A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat
élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig
közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez.
A kutatások eredményét a National
Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze
Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen.
A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók
közös munkájának beszámolója.
A kutatási eredmények közül több, az eddig ismeretes tudományos
szemlélettel ellenkező.
A Turritopsis nutricula medúza örök életűnek tűnik, mert
életciklusa folytonos.
Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor
ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással.
Amikor a körülmények
kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros
szaporodásba kezd.
A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a
Turritopsis nutricula medúzaalakja visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot.
Ezért tartják "halhatatlannak".
Az ausztrál kockamedúza a Tripedalia cystophore optikai
rendszere a legfejlettebb.
24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik
el.
Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg,
míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer.
Mivel azonban a
retinák nem megfelelően pozicionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is
elmosódott a számukra.
Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban
nagyon jól lát.
A régi görög mítosz azt mondja,
hogy a Medúza egy szárnyas szűz,
aki mindenkiben félelmet kelt.
A világ végén tanyázik.
A feje sárkánypikkelyes,
haj helyett kígyók tekergőznek rajta.
Szájából óriási vadkanszerű agyarak
állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek
szerint szárnyas sárkányok vontatták.
Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába
néz, az kővé válik.
Elrettentő külseje ellenére mégis le tudta győzni
Perszeusz, aki azért kereste meg, hogy elvigye Medúza fejét Polüdektésznek.
Perszeusz magasba szökkent szárnyas sarujában és levágta Medúza fejét, ekkor
Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszáorde.
A mítosz szerint...
A hidrák különös, elfeledett ősi sárkány gondolat töredékek.
A 2008-as kémiai Nobel-díjat két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért.
Jellemzője hogy 1 nél több feje van.
Általában 3, 5 vagy 7 feje van.
Szárnya általában nincs.
Nincsenek pikkelyei, ezért kézi fegyverekkel is sebezhetők.
A fejük sérülés után visszanő.
A fejét tüzes vassal kell levágni hogy ne tudjon újranőni.
Társaitól eltérő módon nem tűzet hány, hanem savat köp.
EZ egy bénító, égető sav.
A hidrák általában mocsarakban, vagy tengerekben élnek.
A mocsári hidra színe fű zöld, mély zöld, barnás zöld, a tengeri
hidráé pedig kékeszöld.
Tojásai: mocsárzöld-barna színű strucc tojás méretű tojások.
(Forrás: sárkányfantasy)
A 2008-as kémiai Nobel-díjat két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért.
Ezt a fluoreszcens anyagot elsőként az Aequorea victoria
csendes-óceáni medúzából izolálták.
Miután a medúzát kék fénnyel világították
meg, az zöld fényt adott.
A GFP-nek különleges hordó alakja van, ez megóvja a
fehérje közepén található kromofórt, így annak világító képessége a környezeti
hatásokra sem csökken.
Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert a fluoreszkáló
fehérje láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeinek változását,
mozgását, mintegy jelzőrendszerként működve.
Kitűnően megvilágítja az élő
szervezetekben zajló folyamatokat, ezáltal meg lehet figyelni az agysejtek
működését, romlását, rákos sejtek fejlődését.
Fluoreszkáló medúzából nyert
fehérjével módosították gerinces állatok génállományát magzati korban.
Ezáltal
a született utódok „világítottak”
POLIPOK
A köznyelv általában az Octopoda rend tagjait nevezi polipnak.
Valójában minden belső vázas fejlábú (Coleoidea, Endocochlia)
polip.
Tízkarú polipok:
A tízkarú polipok (Decapodiformes, Decabrachia) a fejlábúak
osztályába tartozó belsővázas fejlábúak alosztályának egy öregrendje.
Nyolc
tulajdonképpeni karjukon kívül még két, „tapogatók”-nak vagy „fogókarok”-nak
nevezett karjuk is van; ezek gyakran visszahúzhatók egy-egy tokszerű
képződménybe és azokból zsákmányfogás alkalmával pányvaszerűen kivethetők.
Majdnem valamennyi tízkarú polip testében a hátoldalon az elcsökevényesedett
belső váz maradványa található.
Ez meszes vagy szarunemű, és a tipikus belső
váz három részéből csak a proostracumot tartalmazza.
A nyílt óceánok lakói, általában
a mélytengeri régiókat kedvelik és kiváló úszók.
Rendszerezés:
Az öregrendbe az alábbi rendek tartoznak:
†Boletzkyida rend
tintahalak (Sepiida) rendje
Sepiolida rend
Spirulida rend
kalmárok (Teuthida) rendje
Nyolckarú polipok:
A nyolckarú polipok (Octopodiformes) a fejlábúak (Cephalopoda)
osztályába tartozó belsővázas fejlábúak (Coleoidea) alosztályának egy
öregrendje.
Nyolc hosszú karjuk van, ezeken tapadókorongok találhatóak,
melyek segítenek áldozatuk megfogásában.
Ezekkel a tapadókorongokkal érzékelnek
ízeket és ezekkel tapintanak.
Amikor támadót észlelnek, beleolvadnak a
környezetükbe.
Ha ez nem sikerül, megtévesztés céljából tintát lövellnek ki
magukból, vagy ködszerűen, vagy pedig sűrű tintaként, majd gyorsan elúsznak.
Mivel testükben nincs váz, képesek ruganyosan változni.
A polipoknak nagyon jó
a tájékozódási képességük, és a kutatók intelligens állatoknak tartják őket.
Legtöbbjük élettartama mindössze 1 év.
A giant Pacific octopus, melynek
leghosszabb a dokumentált élettartama, mindössze 4 évig él.
Rendszerezés:
Az öregrendbe az alábbi rendek, alrendek,
családok, nemek és fajok tartoznak
- Vampyromorphida
A Vampyromorphida rendbe 1 család tartozik
Vámpírtintahal-félék (Vampyroteuthidae)
Vampyroteuthis (Chun, 1903) – 1 faj
Vámpírtintahal (Vampyroteuthis infernalis)
- Octopoda
Pohlsepia – kihalt nem
Proteroctopus – kihalt nem
Palaeoctopus – kihalt nem
Cirrina – alrendbe 3 család tartozik
Opisthoteuthidae
Opisthoteuthidae
Stauroteuthidae
Incirrina alrendbe 8 család tartozik
Amphitretidae
Bolitaenidae
Octopodidae
Vitreledonellidae
Argonautoida öregcsalád
Alloposidae
Argonautidae
Ocythoidae
Tremoctopodidae
Csigaházas polipok:
A csigaházas polipok (Nautiloidea, nautiluszfélék) (magyar
kládnevén hátranéző szifótölcséres külsővázas lábasfejűek) a puhatestűek
(Mollusca) törzsébe és a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó alosztály.
Elkülönítése a másik külsővázas lábasfejű csoporttól (Ammonoida) a hátrafelé
álló szifótölcsér alapján lehetséges.
Rendszerezés:
Az alosztályba az alábbi rendek tartoznak
- Palcephalopoda
Plectronocerida – kihalt
Ellesmerocerida – kihalt
Actinocerida – kora ordovícium - karbon
Pseudorthocerida – kihalt
Endocerida – kora ordovícium - karbon
Tarphycerida – kora ordovícium - késő szilur
Oncocerida – kora ordovícium - késő szilur
Discosorida – középső ordovícium - középső devon
Nautiluszok (Nautilida) kora devon - holocén
- Neocephalopoda
Orthocerida – kora ordovícium - triász
Ascocerida – kora ordovícium - szilur
Bactritida – kihalt
TENGERIUBORKÁK
A tengeriuborkák (Holothurioidea) a tüskésbőrűek törzsének
(Echinodermata) egyik osztálya.
A tenger meghökkentő „szőnyegtisztítója”
Azt mondják, hogy a tengeri uborka rokonságban áll a tengeri
csillagokkal és a tengeri sünökkel.
Bár látszólag hasonlít a tengerben élő,
házatlan csigákra, mégis teljesen eltér tőlük. Mindeddig több mint 1100
tengeriuborka-fajt azonosítottak.
Többségük, ideértve az ehető fajokat is,
szerény külsőt tudhat magáénak.
Ám vannak olyanok is, melyek fölöttébb izgalmas
látványt nyújtanak.
Sok faj bőrén dudorok vannak, amitől az állat úgy néz ki,
mint egy rücskös uborka.
Testük megnyúlt, zsákszerű, oldalukon fekszenek
a tenger aljzatán.
Testméretük a néhány centimétertől az 1 méterig terjed.
Szájnyílásuk és végbélnyílásuk a testük két végén található.
Karjaik nincsenek,
vázuk is gyakran hiányzik vagy apró vázelemekké redukálódott.
Testfaluk
erőteljes bőrizomtömlő, mely hosszanti és körkörös simaizmokból épül fel.
A
tüskésbőrűekre jellemző kőcsatorna nem a külvilágba, hanem testüregükbe nyílik,
így ide nyílik madreporalemezük is.
a = tapogatók, b = végbélnyílás, c = lábszerű nyúlványok, d =
szemölcsök a háton
Hasoldalukon három, hátoldalukon két sorban
helyezkednek el a vízedényrendszer ambulakrális lábacskái.
Egyes fajoknál a
lábacskák sugárirányban találhatók, sőt hiányozhatnak is.
Táplálkozásuk
folyamán az iszapot szűrik át, s abból vonják ki és emésztik meg a számukra
hasznosítható szerves anyagokat (ún. detrituszfogyasztók) vagy a szájnyílásuk
körüli tapogatóikkal gyűjtik ki a vízből a szerves hulladékot.
Középbelük egy
szakasza az erőteljes zúzógyomor.
Az utóbél és az ivarmirigyek általában
közösen nyílnak a külvilágba.
A légzésük az ambulakrális lábacskákkal és az
utóbélhez kapcsolódó kopoltyúhólyagokkal történik.
Különleges módokon képesek védekezni a ragadozók ellen.
Egyesek
végbele körül ún. Cuvier-csövek találhatók.
Ezek veszély esetén kicsapódnak a
végbélből, s ragadós fehér fonalakat bocsátanak ki, melytől a ragadozó elriad.
Másoknál az egész bélcső kicsapódik és leszakad, így nem az uborkát, hanem a
bélcsövet fogyasztja el a ragadozó.
A tengeri uborka a bélcsövét hamar és
teljesen regenerálja.
Egyes fajok méreganyagot (holothurin) termelnek.
Kevés kivételtől eltekintve váltivarú állatok.
Néhány fajuk
ivadékgondozó, melyek a hátukon vagy a testüregükben nevelik az utódaikat.
A
többség utódai szabadon fejlődnek.
Jellegzetes lárvalakjuk az auricula, mely
hordó alakú diliolariává alakul.
Jellegzetes lárvalak még a vitellaria, mely
kifejlődéséig nem táplálkozik.
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.