SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK
A körszájúak (Cyclostomata) a gerinchúros élőlények egy
parafiletikus csoportja.
Korábban a szintén parafiletikus állkapocs nélküli halak egy
osztályának tekintették.
Ide tartoznak a ma is élő nyálkahalak
(Myxini)
A nyálkahalak (Myxini) gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy
osztálya.
Az osztályt az egyetlen ide sorolt rend, a nyálkahalalakúak
(Myxiniformes) rendje, és annak egyetlen családja, a nyálkahalfélék családja
alkotja.
Nem tartoznak a gerincesek közé, de velük együtt alkotják a
koponyások (Craniata) kládját.
A korábbi rendszerezésekben az állkapocs nélküliekhez (Agnatha)
és a körszájúakhoz (Cyclostomata) sorolták.
Nevüket az egysejtű bőrmirigyekben termelődő nagy mennyiségű
nyálkáról kapták, amely a testüket borítja.
Szemük elcsökevényesedett, orr- és szájüregük összeköttetésben
van, hátúszójuk gyengén fejlett, porcos kopoltyúkosaruk nincs.
Tengerek iszapos alzatában élnek, akár nagy mélységben is.
Kiválasztásuk ősvesével (mesonephros) történik, ozmokonformerek,
azaz testükben a sókoncentráció megegyezik a környezetükével.
A nyálkahalak kapcsolata a többi gerinces csoporttal még
tisztázatlan, rendszerezésük egyik alapproblémája az, hogy számos jellegük,
mint pleziomorf (primitív) jelleg, minden gerinces csoportban jelen van (nem
mondja meg, hogy melyek a legközelebbi rokonaik).
Jelenleg a nyálkahalakat nagyon primitív „gerinceseknek”, vagy a
gerincesek közeli rokonainak tartják.
Jellemző rájuk a még nem tagolódott gerinchúr, valamint a porcos
agykoponya részleges hiánya.
A nyálkahalak iszapfúró és élősködő életmódjuknak köszönhetően
számos szervrendszerük redukálódott, tehát több látszólag primitív jellegük
tulajdonképpen szerzett tulajdonság.
Rendszerezés:
A családba az alábbi alcsaládok és nemek
tartoznak:
és az ingolák
(Petromyzontida),
Az ingolák (Petromyzontida) a gerincesek
altörzsének egyik ősi osztálya.
A korábbi rendszertanokban a
körszájúakhoz (Cyclostomata) sorolták őket. Egyetlen élő rend tartozik közéjük.
Az átalakulással fejlődnek, sok közöttük
az anadrom faj.
Szemük nem csökevényesedett el, porcos
kopoltyúkosaraik és fejlett hátúszójuk van.
Orrüregük nincs kapcsolatban az
előbéllel.
Parazita és nem parazita életmódú fajaik
is vannak.
Az ingolák rosszul fosszilizálódnak,
ezért kevés lelet ismert.
Rendszerezés:
…valamint ide sorolhatók a kihalt Myllokunmingiida és Conodonta csoportok is.
Ezen csoportokat a korszerű rendszertanok önálló osztályoknak
tekintik.
Bár állkapcsuk természetesen nincsen, vannak fogsoraik, melyeket
körkörösen képesek mozgatni.
Az állkapocs hiánya miatt nem tudják becsukni a szájukat, ezért
állandóan vizet kell áramoltatniuk a szájukon keresztül.
Az állkapocs nélküli halak leszármazási viszonyai nem teljesen
tisztázottak. Egyes molekuláris bizonyítékok szerint a csoport monofiletikus,
és így a nyálkahalak és ingolák közelebbi rokonok, ez a Cyclostomata-hipotézis
(vagy körszájú-hipotézis).
Ezzel szemben áll a Vertebrata-hipotézis (gerinces-hipotézis),
mely szerint az ingolák közelebb állnak az állkapcsos halakhoz mint a
nyálkahalakhoz.
Több adatra van szükség a kérdés eldöntéséhez.
Az ingolafélék
Nem lehet róluk tudni, hogy ritka állatok, vagy sem: néha
százával látni őket, máskor ugyanazon a helyen hetekig egyet sem találnak.
Alakjuk kígyószerű és kifejlett állapotukban vérrel
táplálkoznak.
Ez az állat az ingola, melynek hazánkban két alfaja él, két nagy
folyónk vízgyűjtő területén.
Így megkülönböztetünk tiszai
és dunai ingolákat.
Az ingolafélék a gerincesek első osztályát képező körszájúak
(Cyclostomata) közé tartoznak, tehát annak ellenére, hogy vízben élnek, nem
halak.
Rejtett életmódjuk és szokatlan testfelépítésük miatt sok
fejtörést okoztak már rendszertannal foglalkozó zoológusoknak.
Rejtekhelyük megtalálása is szinte lehetetlen, lárváik egész
idejüket a folyómedrek iszapos, szerves tápanyagokban gazdag aljában töltik.
A lárvák szemét ilyenkor még bőrréteg takarja, innen származik a
vakcsík kifejezés, ám a csíkokhoz, alakjukat nem számítva, nem sok közük van.
Hazánkban két alfaja található meg, két legnagyobb folyónkról
elnevezve:
a tiszai ingola
(Eudontomyzon danfordi) és a dunai
ingola (Eudontomyzon mariae).
Most elsősorban a Tiszában és vízgyűjtőrendszerében élő fajról
lesz szó, melyet neveznek erdélyi vagy kárpáti ingolának is.
A dunai ingoláról valamivel kevesebb szó fog esni.
Az ingolák szinte soha nem akadnak horgász horgára, vagy halász
hálójába.
Ennek elkerülésében segítik gyors mozgásuk és síkos testük,
alakjuk a kígyókéra emlékeztet.
Testüket nem pikkelyek fedik, egy osztott hátúszójuk és egy
kisebb farok alatti úszójuk van, ami inkább csak a nőstényeken látható.
Nagyjából 20-30 centiméteresre nőnek meg.
Ezen kívül rendelkeznek még farokúszóval.
Páratlan orrnyílásuk a fejtetőn található, amely nem tűnik
többnek egy parányi lyuknál.
Az orrnyílás fölött található még egy szemhez hasonlatos világos
folt, ami bizonyítottan érzékeli a fényt.
Ennek nagy hasznát veszi felülről jövő támadás esetén.
Az ingolák kifejlett állapotban parazita, vérszívó állatok.
A lárvaállapot végén alakul át körszájuk valódi szívószájjá.
Ennek porckorongján apró, tűhegyes fogak segítik a rátapadást az
áldozat testére.
A szájüreg legvégén hátrafordított helyzetben várakozik a nyelv,
ami csak akkor aktiválódik, ha a rátapadás megtörtént.
Meglehetősen bizarr táplálkozásuk van az ingolnáknak: a
gazdaállat testére történő rátapadás után a nyelv a szájnyíláson át befurakodik
az áldozat testébe, és addig kutakodik, amíg kedvére való testnedveket nem
talál.
Ez lehet a hasüreg, egy vastagabb ércsatorna vagy akár az állat
szíve is.
A tápláló vér a nyelven át jut az ingola testébe.
A táplálkozásról még annyit, hogy a dunai változat bélcsatornája
fejletlenebb a Tisza vízgyűjtőjében élőnél.
Régen azt hitték, hogy még a kiszívott vért sem képes
megemészteni, idővel bebizonyították, hogy a dunai ingola csak teljesen
kifejlődve és csupán egy hónapig él véren.
Nem így a tiszai, amely felnőtt korában is kihasználja
különleges szájszervét és a közelében élő állatok vérét szívja.
De nem csak ebben különbözik a két faj.
Eltérnek egymástól abban is, hogy a szaporodás után a hímek nem
egyformán folytatják pályafutásukat.
A párzásra nagyon romantikus időszakot választott magának a faj,
a barackvirágzás idejét.
Ilyenkor a nőstények lapos kövekhez tapadnak az erős sodrású
szakaszokon, egy kissé távolabb tőlük várakoznak a hímek.
Amikor egymás mellé sodródnak, a hím rátekeredik választottjára
és belőle az ikrát, magából a spermiumát préseli ki.
A kifacsarodott hímek a víz sodrásával hátrébb kerülnek, és, ha
nősténynek van még ikrája, akkor fogadja a következő udvarlót is.
A dunai ingola hímjeinek ez a nász életük befejezését jelenti,
annyira legyengülnek, hogy a telet egyikük sem éri meg.
A tiszai faj viszont tovább éli a vérszívók megszokott életét.
Magyarországon mindkét faj fokozottan védett, bár egyes
vélekedések szerint nem ritka fajokról van szó, csupán ritkán lehet őket látni.
Azonban előfordul, hogy egy számukra megfelelő
patakkanyarulatban több százat is látni belőlük.
De van úgy, hogy hetekig hiába kutatnak utánuk ugyanazon a
helyen.
Ezért az állomány felmérését a szakemberek lehetetlennek
tartják.
A dunai ingola természetvédelmi értéke 100 000 Ft,
a tiszai ingoláé pedig 250 000 Ft.
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.