TÜNDÉREK ÉS KOBOLDOK
Dávid Júlia - Az erdő tündére
„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó:
akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák
között tovaoson.
Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod : surrannak, matatnak,
itt-ott a sűrűben.
Sok dolguk van, igyekezniök kell.
A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy
tündérke les rád.
Figyelik, hogy rontó ember vagy e? Azoktól félnek.
De te látó- ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik.
Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak.
Amikor rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen
és figyelj.
Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke
hangját a surranó vízből.
Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod
azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond
ilyenkor a fáknak.
De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos
meséket az erdőről.
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre
csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a
szemed.
Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállsz.
És abban a pillanatban megnyílik a szíved és az angyalok
észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket
a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az
Isten.
A jóságot, a szeretetet, és a békességet.
Te minderről semmit sem tudsz akkor.
Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek
körülötted, és a patak nagyon szépen mesél.
Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő.
A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a
nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel
nagy kék pipájából, és jóságosan mosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek
közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat,
szeretettel vagy mindenki iránt és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és
békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok
Tisztásán jártál, kedvesem.”
- Wass Albert -
Wass
Albert : Igazgyöngyök
Egyszer
régen,mikor még nem volt bánat,
S
a kék vizeken tündökölt a hold,
Tündér
leány állott a tenger partján,
S
a hab lágyan,szerelmesen dalolt...
De
egy este...messze észak felől
Orkán
hadával érkezett a tél,
A
tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó
tengerbe hullatta a szél...
Aztán
elment... a tenger várta, várta,
És
fodros habja többé nem dalolt.
Ködös,borongós,
néma éjszakákon
Sötét
vizén nem tündökölt a Hold...
S
a mélybe hullott tündér-könnyekből
Lettek
fényes igazgyöngy szemek...
A
gyöngyhalász néha megtalálja
A
mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én
is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És
verseim az igaz gyöngyszemek...
Egyszer
lelkemben zokogott egy tündér
S
azóta néha gyöngyszemet lelek.
Kivétel nélkül minden kultúra mitológiájában megjelennek
a tündérek, törpék, koboldok, sellők
... de vajon tényleg léteznek?
Kik is ők?
Számos nézet szerint a tündérek, törpék, koboldok, nixek,
sellők, elfek, szalamanderek, gnómok és társaik nem csupán a mesevilág és a
mitológia kitalált alakjai, hanem valóban létező, élő entitások, akik az
angyalok fizikai szinten is megtestesülő segítőiként irányítják és gyógyítják a
Földet egy többségünk számára láthatatlan létsíkon.
Azért nem észlelhetőek számunkra, mert más dimenzióban, az
emberétől eltérő rezgésszinten élnek, így létük tudományos bizonyítása érthető
korlátokba ütközik.
Akadnak persze olyan emberek, akik előtt már megnyíltak bizonyos
kapuk, így az ő beszámolóik alapján mi is megtudhatunk pár dolgot az ún.
természetszellemekről, melyek a Földet körbefonó négy elemhez kapcsolódnak.
A Föld Tündérei
- Somlósi Lajos
előadása:
A 12 főtündér:
A bőség, az áradás Tündére
A bizalom, a reménység tündére
A hála tündére
A jámborság tündére
A kiengesztelés tündére
A barátság tündére
Az újjászületés tündére
Az életöröm tündére
A felszabadultság tündére
A késztetés, ihlet tündére
A sugallat, belső hang tündére
A megismerés tündére
A tündérek
(levegő elem)
Mágikus tulajdonsággal bíró lények, mesékben gyakran
szerepelnek, de más irodalmi műfajban is előfordulhatnak.
A fogalom meghatározása
Gyakori félreértésre és félreértelmezésre adhat okot, hogy a
„tündér” szó és a hozzárendelt fogalom meghatározása nem mindig következetes és
egységes.
Időnként meglehetősen tágan értelmezik a tündérszerű lények
fogalmát.
A magyar népi kultúrában ismeretlenek (a wikipédia szerint) a ma
már hazánkban is népszerű angolszász néphiedelem lényei, ezért a magyar
nyelvben használatos szavak is jóval szegényesebbek ezen mitikus
varázslényekre.
Ez így nem igaz, mert nézzük csak az eddigi blogbejegyzéseimnek
utalásait a tündérekre:
a Világszép Tündér Ilona meséjét – legendáját:
…és még tovább:
A magyar tündérek valós, létező lények, akik csak abban
különböznek Tőled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet
ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket:
- Az igazi Tündérország - Legendák:
A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása
volt, amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak.
A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt,
amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt
egy ágasfa tartotta.
Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat,
amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az
Istenanya, kit a népmesék Tündér
Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona
fája.)
A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a
Tejutat jelképezi.
A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak
útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő.
Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a
mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő
Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya
lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a
Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.)
Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a
házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra,
ágyneműjükre.
- A magyar házak mágikus ereje:
Tündér mandala
A "D" rovásjele
Hívóképei és szavai:
A D betű a testet öltött
Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar
hitvilág nevezte: “Öregisten”
– az ő jele az “Us+ (mint Ős)
Derék
(testtájunk)
Fogalmi jelentése: DU,
az ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél),
az Atyát jelenti az ősibb változatban.
A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű
fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag),de a későbbiekben az Isten nevek elé
már „igazi” csillagot tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele.
- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv -
Rovás ABC értelmezése:
A Tejút - Csillagösvény
„Hadak Útja, Lelkek Útja, Zarándokok útja, Tündérek Járása,
Tündérfátyol, Harmatlegelő, Szépasszony Vászna, Tél Háta, Éjszakai szivárvány,
Madarak Útja, Jézus útja, Szalmásút, Ég útja, Ezüst út - ez mind-mind a Tejút
magyar megfelelője.
- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:
Csillagösvény - Dávid Júlia festménye
Az Aranyos Szegelet
Földünk minden népének vannak, voltak titkos hagyományai az
előző Aranykorról.
Így őseinknek, a régi magyaroknak is.
Az egyik legszebb, és legépebben megmaradt magyar
Aranykor-mítoszt Erdélyben találták néprajzkutatók, a székelyeknél, de hasonló
tradíciói voltak a csángóknak is.
Eszerint valamikor régen, a magyarok ősei egy csodálatos
szigeten éltek a Nyugati Óceán közepén, melynek neve Aranyos Szegelet volt.
Az emberek itt gyönyörűségesek, boldogok és halhatatlanok
voltak, akárcsak a tündérek.
A sziget királya nem volt más, mint az Univerzum ura, Arany
Atyácska, aki feleségével, a jóságos Ezüst Boldogasszonnyal együtt uralkodott.
- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:
Tündér Ilona - Józsa Judit alkotása
Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten
asszonya.
(Tündér Ilona)
A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony
palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony
társzekerének nevezték.
Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit
Tündérútnak hívtak.
A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek
fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút
másik végénél a Tündérfő.
- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa -
Tetejetlen fa:
Tündérpalota - Tulipánház alkotása
Mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja - ez a mi sajátos
utunk.
Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a
múlandóságból az örökkévalóságba.
Ha nincs meg bennünk -Jézus kifejezésével
élve -az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor
leragadhatunk az alsóbb világokban.
Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a
felemelkedés az eredeti, és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az
élete.
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a
valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat.
Tündérszép Ilona és Árgyélus - Gyöngyöző alkotása
...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak (Magyar
Adorján kifejezését idézve) “elcsépelt és zavaros monda” alakjában.
Hogy Tündér Ilona (a
görögöknél Helena Tündarisz) az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya
volt, azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja: tündér = tündöklő
és tünékeny lény (vö. még tenger és sumér dingir = isten); az Ilona név pedig
kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével (vö. finn ilma = levegő)
és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte.
Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el
magyar meséket: pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki
varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett
almával akarja megölni Hófehér- két (míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító
gyümölcs.)
Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú
népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük.
Ezek többnyire a
halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a
gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről.
Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve
arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az
igazi otthonunkat.
E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába
vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban
levő Fények -és lelkek -kiszabadítására;
vagy a magasságba, az égbe, a mennyei
társ és a boldog
tündérhon megkeresésére.
Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás
nyelvei közé -a magyar a teljesség, az Egy nyelve.
A mennyei beavatás:
az isteni Szerelem, melyben a megistenülő
férfi (vagy nő) egyesül a vele ellenkező nemű istenalakkal.
Így a magyar nőnek tündérré kellene válni, Tündér Ilonával
azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hőse, a fény harcosa
(pl. a
parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar
férfi eszménye kellene tegyen, akivel azonosulhat.
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
A fa csak akkor tud kapcsolatot teremteni az égi és a földi
világgal, ha gyökere a földben van,. csúcsa pedig az eget éri.
Őseitek lelkei,
a tündérek, az égi segítőitek a fenyők ágai között lépdelnek le hozzátok, földi
lényekhez.
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21
- én - Karácsony - Kerecseny:
ERDÉLYT TÜNDÉRORSZÁGNAK NEVEZIK.
A zsidók meggyilkolása volt az ÜRÜGY, ami elterelte a figyelmet
arról, amit az eredeti MAG hordozókkal és TÜNDÉRORSZÁGGAL csináltak.
Ez persze
nem teszi kevésbé gyomorforgatóvá azt, amit az emberekkel műveltek.
Ami a történelemből ki lett ollózva az az, hogy ISTÁR TÜNDÉR
volt!
S mint olyan TÜNDÉRORSZÁG, vagyis ERDÉLY trónjának várományosa.
HEGYEZD A FÜLED!
A hegyes fül utalás a tündérek fülére.
Istár másik neve InANNA
Nem érdekes, hogy az erdélyi SZENT ANNA tóhoz is tündérmesék
kötődnek?
- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:
"A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas
eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos táncát, DÚL király két
szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve.
Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két
gyönyörű lányával.
Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a
kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.
Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték
magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok..
A tündérlányok selymes hosszú haja táncot járt a széllel ahogy
kéz a kézben táncoltak. A bátor férfiakat azonnal megigézte ez a látvány és
lovukra kapván belovagoltak a tisztásra, hogy asszonyt raboljanak maguknak.
Hunor és Magor a két legszebbiket ültette a lova nyergébe,
magának a tündérkirálynak a lányait, és vitték magukkal új országukba, melyet a
csodaszarvas ajándékozott nekik."
(a csodaszarvas legendája)
A csodaszarvas
A kelta korban úgy vélték, hogy a szarvasok a „tündérek marhái”.
Ezt nem szabad félreérteni.
Számos kultúrában a beavatott és a
sámán, agancsokkal ékesített fejdíszt visel.
- Mit jelképez a szarvas?:
Végh György: Virághozó április.
Elmúlt a tél: itt a tavasz, minden bokor újra éled - a földből a
virágokat előhúzzák a tündérek.
Kaptárkő, Szomolya:
Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet
leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni.
-3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik
csodás hely Itthon:
Óriások építették a St. Ives melletti várat, amelynek csak a
négy kapuja maradt meg.
Elásott kincsüket ma is őrzik a spriggan tündérek a hegy
gránitbarlangjaiban.
- Az óriások:
A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi
néprajzáról
(például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt
egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek
kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig).
- Gyógyító növényeink 2. rész:
Hogy még gazdagabbá tegye az ember számára a földet, Világügyelő
lehozta az égi mezőkről a tündéreket
meg a törpéket, azok pedig magukkal hozták saját kincseiket: éneklő madarakat,
pillangókat, illatozó, színes virágokat, szitakötőket és csigákat és mindenféle
egyéb holmit.
- Wass Albert - A Teremtés története:
Szűkebb (mai) értelmezésben a tündérnek a francia-angol kultúrkörben használatos középkori gyökerekkel
rendelkező angyalszerű, rejtőzködő, rendszerint kis termetű varázslényt értünk.
Az angol nyelvben már e szűkebb meghatározás alatt is - apró
különbözeti jegy és nép csoportok alapján - több név meghatározás él, mint;
„Sleagh Maith” (ír nyelvhasználat), „Fairy”, „Spirit”, „Elf”, stb.
Új típusú tündérmesék, a 17–18. századi
Franciaországban jelent meg részben írói alkotásként (pl.: Mme D’Aulnoy,
Charles Perrault), amelyek aztán gyenge minőségű fordításként terjedtek el
hazánkban a 19. században.
Az is gyakori esemény, hogy más, kisebb termetű fajokat sorolnak
a tündérekhez (manók, koboldok), az angol "Sprite" kifejezés ugyanis
használható mind a koboldokra, mind a tündérekre (innen ered a számítógépes
játékok körében ismert kétdimenziós forgókép "sprite" elnevezése is).
Tágabb értelmezésben hazánkban
tündérnek neveznek olyan mitológiai, mondabeli nőnemű varázslényeket vagy
személyeket is, amelyeknek eredete az ókorba nyúlik vissza (pl. nimfák) és a
történeteket átvevő népcsoport hiedelemvilágával vegyülve jött létre egy új
változat.
A régi magyar népnyelv ezen lényeket gyakrabban inkább nem
tündéreknek, hanem szépasszonyoknak vagy hattyúlányoknak hívta.
A szó eredete
A tündér etimológiája nem tisztázott – vannak, akik egy sumer
szógyököt ismernek fel benne (dingir sumer nyelven „isten(ség)”, „ég”
jelentésű; egyébként ugyanebből a szóból vezetik le a tenger-t is), sőt a
magyar népmesék Tündér Ilonáját is egy sumer isten nevéből származtatják (Dingir
Ilama).
(Bíró Lajos, Topa Gyula Dezső) (A dingir a sumer „ítélet” és
„hozni” szavak összetétele.)
Mások török eredetűnek mondják. (Kiszely István)
Első adatunk a 15. századi Müncheni kódexből ismert:
„És ők [a tanítványok], hogy láták őt [Jézust] a tengeren
járatta [járni], alajték [vélték, gondolták] őtet tündérletnek és üvöltének.”
A középkorban a „kísértet” mellett más, kimondottan negatív
jelentésekben használták, mint Szenczi Molnár Albert magyar-latin szótára
(1604) mutatja:
„szörny, csodalény; varázsló; szemfényvesztő”; „az, aki
kénye-kedve szerint különféle alakot tud ölteni”.
Ezek alapján érthető a szó jelzői használata, „gyorsan elmúló,
semmibe vesző, röpke, tünékeny” értelemben (ÉrtSz.), mely főként a költői
nyelvre jellemző: például mint „változékony” Berzsenyinél:
„Tündér szerencsénk változandó, / Hol mosolyog, hol utálva néz
ránk.”)
A tündér a folklórban
Szerepük, helyük, származásuk a különböző mitológiákban
A tündérek, mint csodás mitológiai és mesei alakok igen népes
családfát és szerteágazó történetet tudhatnak magukénak.
Maga az alak szinte minden népnél megtalálható valamilyen
formában.
Az indiai népektől az irániakon át a kínaiakig egyaránt előfordulnak
a hiedelemvilágokban olyan varázslatos lények, melyek ártó vagy jó szándékúak,
és a létezés egy magasabb, vagy legalábbis embertől különálló részén foglalnak
helyet, ugyanakkor az isteni szférát még nem érik el.
Az európai folklórban betöltött helyük és megformálásuk
korszakonként változó, de népenként, ha nem is egyforma, azért legalábbis
hasonló.
Ennek oka elsősorban történelmi, a görög kultúra rómaiba történő
átszivárgásának, a római birodalom terjeszkedésének, majd a középkori
keresztény egyház egységesítő törekvéseinek, valamint a reneszánsz antikvitás
iránti tiszteletének köszönhető.
A latin fatum, sors, végzet szó fata többes számú alakjából
származik a tündért jelentő francia fée, a német Fee, az angol fairy.
A fatum, a végzet istennői, a Párkák a görög mitológiából
kerültek át a rómaiba, eredetileg tehát ők voltak ez emberi sors fonalát szövő
Moirák.
Legtöbbször az istenektől független vagy akár az istenek felett
álló alakokként képzelték el őket.
Ugyanakkor magának a tündérnek jó néhány típusa igen erős
összefüggést mutat a szintén görög nimfákkal.
Elsősorban azok a változatok mutatnak sok hasonlóságot a nimfák
különböző formáival: najádokkal, nereidákkal, dryádokkal, melyek tavi vagy
vízi, illetve erdei tündérként szerepelnek; ezeket a formákat Artemisz/Diána
vadászistenségek szerepköre és alakja is formálta.
Emellett kialakulásukra a római geniusok, jóságos szellemek is
hatással lehettek.
Mivel minden nép a maga világát sok mesei, varázslatos lénnyel
népesítette be, így elkerülhetetlen volt az, hogy a különböző kultúrák
találkozásakor az alakok keverednek.
Így történt ez a tündér esetében is, hiszen az Európában élő
népek: kelták, germánok, szlávok szintén rendelkeztek a görög nimfákhoz,
Moirákhoz, a római Párkákhoz, geniusokhoz hasonló, de azoktól némileg eltérő
csodás alakokkal, például a germán Nornák, valkűrök, a skandináv trollok, a
Balkán tündérei: a délszláv vila és szamodiva, szamovila, az albán, román zinâ,
zîna (legáltalánosabb román tabunevükön fele).
Az ma már ennyi év távlatából gyakorlatilag kideríthetetlen,
hogy az egyetemes kultúrtörténet egyébként is igen változatos és korszakonként
változó tündérábrázolásában mely nép mennyit tudhat magáénak.
A kelta hiedelemvilág tündérei
Az angol/ír tündéreket elsősorban a kelta mitológia
hiedelemvilága formálta.
Maga a szó, fairy ma a köztudatban, angolszász
nyelvterületen egy olyan apró tündért jelent, mely szárnyakkal rendelkezik,
megvan a maga különálló kis világa, emberekkel csak kivételes alkalmakkor
érintkezik, nagyon hasonló az ír mesék igen kedvelt csínytevő, kincsőrző
manójához.
Az ír-kelta tündérek világa azonban nem ilyen egyszerű.
Rengeteg fajtáját különböztetik meg: banshee (halálhírnök), finn
(csínytevő szellem), gnoll, gnóm, kobold, bányamanó, brownie vagy bwca, és még
rengeteg a tündérektől nehezen megkülönböztethető szellem, törpe, vízi tündér,
sellő és egyéb furcsa félszerzet.
A írek történelmében és a mitológiájában is változatos képet
mutatnak ezek a lények.
A szigeten élő, az Ír szigetet az ír-gaelek előtt benépesítő
varázserejű népek harcát és emlékét az ún. mitológiai ciklus, mondakör őrzi.
Ebben nagy szerepet kapnak az akkor élt varázslatos lények, akik
az ír hódítás után földalatti üregekben és barlangokban élő tündérnéppé, a sídekké
váltak.
Az ír tündérek:
Az írek szerint régen, amikor az ember még
közelebb állt a természethez, a tündérek együtt éltek az emberekkel.
Ekkor a
tündérek óriások voltak, majd ahogy az emberek egyre inkább kizsákmányolták a
természetet, törpévé váltak, és a föld alá menekültek.
A föld alatt
tündérösvények mentén közlekednek, amelyek tündérbokrok közelében húzódnak,
mint a kökény, galagonya vagy a mogyoró.
Írországban még ma is látni
"tündérdombokat" (sidhe), melyeket egy-egy tündérkirály és -királynő
ural.
Az év egy bizonyos napján előbújnak, de általában nem láthatják őket az
emberek, csak azok, akik szépen tudnak zenélni.
A monda szerint a tündérek
hozták magukkal a hárfát még amikor istenek voltak, de mivel táncolni jobban
szerettek, mint zenélni, így a zene tudományát később az emberekre hagyták.
Ennek a népnek (melyet korábban Tuatha Dé Danannak is neveztek) az
uralkodója, a Dagda és leszármazottai továbbra is központi helyet kaptak az
írek életében és mesevilágában, például több történetükben is szerepel a király
fia, Aengus, aki egyszer csellel elfoglalta apja palotáját (a Brugh na Bóinnet
– feltehetőleg ma a Newgrange-ként ismert kamrasír), de később szerelméhez
hasonlóan ő is hattyúvá változik, hogy örökre vele maradhasson ( a hattyúvá
válás motívuma a Csongor és Tündében ill. az Árgírusban is feltűnik ).
Birodalmaikhoz az írek gyakran a túlvilág fogalmát is kötik.
Sokféle ilyen birodalmat ismer az ír hagyomány, melyek közül
néhány jelentősebb: Tír na nÓg (az Ifjúság Földje), Tír Tairngire (az Ígéret
Földje), Tír na mBan (a Nők Földje).
Egy másik mondakör Avalon birodalmával is foglalkozik, mely
szintén a tündérek varázslata által az emberek számára nem látható, nehezen
elérhető.
Az angol nyelvben a tündérre, manóra, törpére van még egy szó:
elf.
Jelentése többrétű, összetett, jelenthet apró, föld alatt élő
gonosz kis élőlényt, aki akár az emberre is veszélyes lehet, jelentheti a
„hősies” tündért, de egyéb csodás jellegű teremtményt is.
Nem csak egy vagy több konkrét lényt takar, hanem maguknak a
természeti erőknek csendesen, a háttérben működő megszemélyesítőit is magába
foglalja.
Az elnevezés a germán mitológiából származik, a német
nyelvterületen ugyancsak megvan, szintén elf, esetleg elbe alakban, de a
skandináv népeknél is megtalálható hasonló formában és jelentésben.
A Balkán tündérkultusza
A balkáni népeknél ugyancsak megtalálható egy sajátságos tündér
kultusz.
Ez leginkább a görög nimfákra emlékeztet, de vannak egyéni
jegyei is.
A szláv tündér, a vili fő jellemzője az, hogy legtöbb vonásában
– főleg magyar nyelvterületen – boszorkánnyá vált, jelentése a sok helyen
tündér és boszorkányt egyaránt jelentő szépasszony, fehér asszony, kisasszonyok
jelentéskörébe olvadt bele, átalakítva a valószínűleg ettől eltérő honfoglalás
kori magyar tündérképzetet.
De vannak egyéb sajátosságai is, nemcsak nőnemű, esetlegesen
ártó szándékú, boszorkányos jellegű tündérek léteztek a szláv népek
képzeletében, hanem többek közt vihar és állatalakban megjelenő tündérek is.
A vilik megjelenési
formája sokszor valamilyen vihar vagy forgószél, melyet vilik táncának is
neveznek.
A zoomorf tündérek
egyik érdekes formái a lóalakban megjelenők, az ún. Tódor-lovak, ló-tündérek.
A másik sajátsága a szláv tündéreknek az időszakos, naptári
dátumhoz, vagy jeles alkalomhoz köthető megjelenés.
A következő eltérés a középkori és reneszánsz nyugati folklórral
szemben a tündérek veszélyességi foka, sokkal inkább ártó jellegűek, mint
nyugati testvéreik.
A magyar néphit tündérei
A magyar népi hitvilágban kevés, főleg mondai adat van
tündérekről.
Az adatok többsége régi, nehezen értelmezhető.
Bizonyos, hogy határozottan körvonalazott egységes
tündér-képzete a magyar néphitnek a múltban és a jelenben is ismeretlen.
(mely szándékos eltitkolásra került!)
Legnagyobb hatással a magyar hiedelemvilágra kétségtelenül a
balkáni népek tündérkultusza volt.
Innen került át a kisasszonyok, fehér asszony, szépasszony
kifejezés.
Az is a szláv népek hatását jelzi, hogy a tündérkedik, az
Erdélyt takaró Tündérország kifejezések elsősorban pejoratív értelemben voltak
használatosak a 16-17. század során, vagyis nem éppen pozitív dolgokat
jelöltek.
A tündér elsősorban a Dél-Alföldön, Dunántúlon, Erdély, Moldva,
Bukovina területén, és a Felföld sok helyén fordult elő.
Ezen területeken a tündérek fiatal, hosszú hajú, általában fehér
ruhás, gyönyörű nők, rendszerint csoportosan jelennek meg.
Kedvelt megjelenési helyeik az elhagyott ösvények, keresztutak,
hidak, árkok, tavak.
Előszeretettel énekelnek, zenélnek, fürdenek, néha nagy
táncmulatságokat vagy ebédeket tartanak.
Képesek repülni, alakot váltani (pl. hattyúvá vagy forgószéllé
változni).
A férfiakat elcsábítják, elragadják vagy tévútra vezetik; a
csecsemőket elcserélik, a lovakat elkötik éjszakai mulatságaikhoz (Bukovinában
bizonyos napokon mákkal szórták körbe ellenük az istállót).
Azokat, akik mulatságaikat megzavarják, meneteik útjába
kerülnek, vagy tánchelyeikre lépnek, betegségekkel sújtják: a néphit szerint a
bénulást, némaságot, őrületet, kisebesedett lábat a tündérek okozhatják.
Ugyanakkor a jó tündérek képesek megmenteni a veszélyben levő
embert (pl. a tóban fulladozót kimentik.)
A tündérek az irodalomban
A klasszikus angol szépirodalomban már korán helyet kaptak a
tündérek, például Shakespeare Szentivánéji álmában Mab, a tündérek királynője,
bár ezen már erősen érződik a mai fairy hatás; illetve a Rómeó és Júliában is
az apró kis tündéreket.
Az angol kutatás két tündérfajtát különböztet meg: a középkori,
„hősi” tündéreket és az Erzsébet- és Jakab-kor kis szárnyas lényeit, a
„diminuált” tündéreket, a mai köznapi fairyk elődeit.
A Mab királynő mellett van a Szentiván éji álomnak még egy
csodás mesei szereplője: Puck, a hobgoblin, aki szintén egyfajta tündér, egy
csínytevő manó. Jonson, Milton műveiben is előfordulnak tündérek és egyéb
csodás lények.
Az európai irodalomba is beépül a folklórból, Ariosto Őrjöngő
Orlandójába Boiardo hasonló című művéből került át ugyanazzal a névvel Fata
Morgana tündérkirálynő.
A névben is megvan a fatum, fata szó, Morgana (Morgane) pedig az
Arthur-mondakörből származik, (Arthur varázserejű féltestvére) vagyis szintén
kelta illetve breton eredetű.
A királynőhöz hasonló motívumot használ a tassoi eposz is, a
Megszabadított Jeruzsálem, Armida, a varázslónő személyében.
A 17-18. században a tündérek gyűjteményes mesekötetekben is
felbukkannak, az 1700-as évekre már több ezer ilyen témájú mese jelenik meg,
Angliában pedig összefoglaló, gyűjteményes kötet is napvilágot lát a
tündérekkel kapcsolatos hiedelmekről.
A Grimm testvérek szintén beépítik a kor babonáit és ismereteit
a meséikbe, melyek a szájhagyományokból és irodalmi művekből egyaránt
táplálkoznak, és mivel német nyelvűek, könnyen eljutnak Bécsbe és így
Magyarországra is.
Az első ismert magyar nyelvű mű, amelyben tündérek szerepelnek,
az Árgirus-széphistória, amely 1580 táján íródott; szerzője Gergei Albert.
A széphistória, amely ismeretlen eredetű, feltehetőleg latin
vagy itáliai mintára vezethető vissza, és antik mitológiai elemeket éppúgy
tartalmaz, mint petrarkista hatásokat.
Rendkívül erős hatást
gyakorolt a magyar népmesék világára, s a magyar irodalomra is, hiszen egy
késői kiadása szolgált Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művének
alapjául.
A 17-18. század folyamán az európai folklórból és irodalomból
fokozatosan bekerülhetett a magyar köztudatba és irodalmi életbe a fairy
értelmű tündéralak, mely összekeveredett az itthon már meglévő elemekkel.
Elsősorban a romantika illetve a késői klasszicizmus egyik
jellegzetes szereplői: (E. T. A. Hoffmann: Az Arany virágcserép, Vörösmarty
Mihály: Zalán futása, Petőfi Sándor: János vitéz).
Réz Ádám A Gyűrűk Ura fordításakor a Vörösmarty által alkotott
Tünde névből kiindulva szerepelteti Tolkien elfjeinek magyar megfelelőjeként a
tünde népnevet.
Női nevek
A Tünde női nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból.
(Első ízben a Csongor és Tünde című drámai költeményében bukkant
fel.) Újabban a Tündér is anyakönyvezhető név lett.
Magyar tündérnevek
Ramocsa: róla nevezték el a ramocsavirágot (henye boroszlán) és
a Ramocsa-mezőt.
Tarkő: birodalma Székelyföld északkeleti részén található.
Olt: Tarkő leánya, akit édesanyja folyóvá változtatott.
Maros: Olt édestestvére, aki szintén folyó alakjában siet
édesapjához.
Dála: róla nevezték el Székelydályát.
Firtos: Firtos-hegy tündére.
Tartod: Tartod-hegy tündére és Firtos testvére.
Rapsóné: Rapsó rabonbán tündér felesége, Firtos és Tartod
testvére
A KOBOLDOK
A koboldok (föld elem) a manók közé tartoznak.
A manó mitikus népmesei hős, nem igazán része a magyar
hiedelemvilágnak.
A mesékben alacsony, de rendkívül erős, okos, olykor
rosszindulatú lény.
A hiedelmekben azonban nem olyan félelmetes, mint maga az ördög,
hanem annak inkább tréfásan emlegetett cimborája.
Lakóhelye leginkább az erdő mélye.
A manó szó legvalószínűbb eredete az iráni mamus.
Külsejük:
Alacsony termetűek, a maximum magasságuk 120 cm lehet.
Bőrük
általában világos, és nem ritka a szeplős arc.
Hajuk a legtöbbször szőke, vagy
barna színű, esetleg vörös, de például a fekete nagyon ritka.
Testalkatuk
kicsit talán pufóknak mondható, de nem vészesen, akkor is csak az arcuk.
A
szemük színe széles skálán mozog, ugyanis nem csak a többi fajnál ismert barna,
zöld, vagy kék szemmel rendelkezhetnek, hanem akár pirossal, vagy lilával is.
Fülük minden esetben hegyes, és hosszú.
Öltözetük a természetességre törekszik,
így ruhájuk színe a barnás és zöldes színárnyalatokat mutatja.
Nem igazán
viselnek ékszereket, esetleg fülbevalókat, de azt akár a férfiak is.
Szokásaik:
A koboldok imádnak szórakozni, így amit csak lehet,
azt megünnepelnek.
Ilyenkor díszes összejöveteleket rendeznek, amikre meghívják
az összes ismerősüket. Nagyon közösségi lények, így éjszakába nyúlóan képesek
beszélgetni, iszogatni és játszani.
Élőhelyük:
Városaikat erdőkben építik fel.
Házaikat fák törzsébe
fúrják, és innen ásnak le a föld mélyére, igazi kis barlangrendszert
kialakítva.
Több generáció él együtt, így egy ilyen barlangban akár több mint
10 kobold is lakhat.
A városokon kívül élő koboldokat nem is lehet találni, mert
tudják, hogy a legjobb esélyük a külvilág fenyegetései ellen, ha együtt
maradnak.
A kobold városokon belül nagyon szoros kötődés alakul ki, ezért
más hasonló városokkal gyakran ellenfelek, mint ahogy más lényekkel is csak
nagyon ritkán szövetkeznek.
Ha erdejükbe téved egy idegen, azt inkább
elkerülik, de ha mégis összetalálkoznak, és esetleg megsérti őket az illető,
annak alaposan ellátják a baját.
Képesség:
Csak kevés varázserejük van, így a mágiához porokat,
főzeteket és egyéb tárgyakat használnak.
Erejük a természetmágiában rejlik, ami
nem csoda, hiszen az erdő mélyén élnek. Nagyon különleges képességük viszont,
hogy képesek egy csettintésre teleportálni akár több km-rel távolabbra is.
Ezek kívül jól értenek a barkácsoláshoz, kézimunkához.
Ebből
következik, hogy bútoraik, épületeik (tulajdonképp barlangjaik) nagyon szépen
megmunkáltak.
Továbbá tehetséges zenészek is.
Kor:
A koboldok átlag életkora 300-350 év. Egészen 50 éves
korukig számítanak gyereknek, 120 éves korukig pedig kamasznak.
Egy harminc
éves embernek 190, egy 40 évesnek pedig egy 240 éves felel meg.
A Koboldképzőbe
60 éves kor körül kezdenek el járni.
Rokonaik:
A manók, a törpök, valamint távoli rokonaik a
tündérek, azok közül is az erdei népek.
Manófélék:
- házimanó
- kobold:
Német nyelvterületen nem csak házimanót jelöl, de a bányákban
lakó apró népséget is, illetve a tengerészeknek is voltak jóindulatú
koboldjaik.
- gnóm
- goblin
- ork
A koboldok általában láthatatlanok, de ha megjelenik, akkor
leginkább állat, tűz, ember vagy gyertya formájában láthatjuk őket.
Az emberek házaiban élő koboldok, a parasztok öltözetét viselik.
A bányákban élő koboldok görnyedtek és csúnyák.
A hajók füstös csöveiben élő koboldok tengerészruhát viselnek.
A legenda szerint, a koboldok megjelenése egy házban gazdagságot
és szerencsét hozhat, ezért a házigazdák vigyáznak rájuk.
Gyakran segítenek a házimunkában, gyakran tréfálkoznak,
turpisságokat tesznek.
Segítik a boltosokat, kereskedőket.
Élhetnek a kandallóban, pajtában, istállóban, sörös pincében.
Ahol megjelenik a kobold, jelenlétéről úgy adhat hírt, hogy
faforgácsot szór el a ház körül, vagy tehéntrágyát tesz a tejbe.
Minden népnek megvannak a maga szerencsehozó figurái.
Az ír nemzetnél ezt a szerepet egy alacsony zöld ruhás lény, egy
kobold tölti be.
A koboldok bolondos, könnyelmű teremtmények.
Ha egy halandó megfog egyet, akkor az nagy gazdagságot ígér neki
szabadságáért cserébe.
Az ír neve:
Leprechaun
Az angol név magyarul koboldot jelent.
Az elnevezés minden bizonnyal az írektől ered.
Leprechaunt Írország
nemzeti tündéreként tartják számon.
Ezt a nevet eredetileg csak Észak- Leinster környékén
használták, ám mára szinte nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.
Ez a furcsa kis lény egy látszólag öreg, pici termetű emberke,
zöld kalappal és zöld ruhával.
Gyakran eléggé ittas állapotban van, hiszen az otthon főzött
cefre, vagy az egyéb alkoholok megteszik a hatást nála is.
De ennek ellenére sosem válnak olyan részeggé, hogy a kezük,
melyben a kalapács található, bizonytalanná váljon, és ezzel befolyásolja
munkájukat!
Kik azok a koboldok?
Ezek a kis lények általában erdőkben laknak, kis odúkban,
igyekeznek az emberi szem számára láthatatlanul élni, hiszen tartanak tőlünk,
emberektől.
Mégis, ha egy ember a területükre téved, akkor szeretik azt
ijesztgetni, szeretnek vele gonoszkodni.
A közhiedelem szerint, ha követjük a szivárványt, és a végében
rájuk találunk, aranyat adnak.
Nagyon ritkán fordul elő, hogy találkozhatunk velük.
A legenda szerint csak az az egy ember láthatja őket, aki
foglyul ejtette és szolgájává tette.
Persze a kis kobold bánatára.
Semmi esetre sem szabad őket összekevernünk a szintén
varázserővel bíró manókkal, akik kifejezetten segítőkészek, velünk emberekkel,
és inkább csak megleckéztetnek minket, mint hogy pusztán csak rosszalkodjanak,
gonoszkodjanak velünk.
A leghíresebb manó Shakespeare Puckja, aki a Szentivánéji
álomban okoz bonyodalmakat.
De biztosan hallott mindenki az álomhozó manókról is.
Szeretnek kincseket felhalmozni lakásukban, és ezeket féltve
őrzik is. Gátlástalanul elcsennek
bármit, ami megtetszik nekik.
Talán az egyik legismertebb kobold Pumukli, akit egy öreg
asztalos ejtett foglyul. Valószínűleg mindenki számára ismerősek Pumukli
történetei, örökös csínytevései, ártalmatlan rosszalkodásai.
Hogy néznek ki a koboldok?
A koboldok külseje igencsak változatos képet mutat.
A legendák szerint legtöbbjük zöld színű, pusztán csak azért,
hogy még jobban bele tudjon olvadni a környezetébe.
Ez az ír koboldnál a zöld ruházatban figyelhető meg.
Fülük, orruk, szájuk általában nagy, így kinézetük alapján nem
nevezhetőek túlzottan jó képű teremtéseknek, de mindezek ellenére sem kelt
látványuk félelmet az emberben, hiszen inkább bohókásak, és nevetségesek, mint
rémisztőek.
Ezüstshilling vagy aranyérme?
A koboldok Írországban állítólag az ősi kincs őrzői, akik
kancsókban, fazekakban vagy üstökben rejtegetik azt.
Ez a tevékenységük természetesen a kalandozó népek fosztogatásai
ellen irányult.
Úgy tartják, hogyha egy halandónak sikerül egy koboldot
megfogni, akkor az nagy gazdagságot ígér neki szabadságáért cserébe.
Ír koboldunk 2 kis bőrzacskót hord magával, az egyikben
ezüstshilling van, a másikban aranyérme.
Az ezüstshilling olyan bűvös pénz, mely visszatér gazdája
pénztárcájába minden egyes alkalommal, miután fizettek vele.
Ez nagyszerű ajándék egy
olyan rászoruló szegény ember számára, akinek eszébe sem jutott a kicsi lényt
rabul ejteni.
Az ilyen emberekkel Leprechaun mindig bőkezű és adakozó, hiszen
ismerjük az örökérvényű mondatot a mesékből:
„Jó tett helyében jót várj!”
Az aranyérme ennél furfangosabb.
Ezt Leprechaun arra használja, hogy a szorult helyzetekből is ki
tudja húzni magát, mégpedig úgy, hogy megvesztegeti vele foglyulejtőjét.
Amint a kobold megvált az aranyérmétől, az levéllé vagy hamuvá
változik az ellenfél kezében.
Ez az idő éppen elég koboldunknak arra, hogy egy pillanat alatt
eltűnjön a helyszínről, megmenekülve ezzel a nem kívánt társaságtól.
Leprechaun és Cluricaun
A koboldok családja Írországban két csoportra osztható.
Van Leprechaun és van Cluricaun.
A cluricaunok kifejezetten gonoszkodó kis lények.
Lopakodnak és lopnak.
Kölcsönvesznek bármit,
amit megkívánnak, a sötétség cinkosai, az éléskamrák és a borospincék lelkes
fosztogatói.
Az éjszaka leple alatt különböző állatokon, mint pl. juhon,
kecskén, kutyán vagy valamilyen szárnyason bejárják az éjjeli tájat.
A koboldok, legyenek jóságosak, vagy gonoszkodók, mesefigurák,
vagy valós erdei lények, mindenképpen létünk részét képezik.
Van, aki létezésüket csak megmosolyogja, legyint egyet, hogy ez
csak egy mese a gyerekeknek, viszont van, aki hisz bennük.
A gyerekek mindenképpen!
Tartsuk meg mindannyian azt a gyermeki lényünket, mely képes
hinni a természetfelettiben, a mesékben és a csodákban, hisz ettől lesz életünk
színes és izgalmas!
A felsorolt természetszellemek mind a rájuk jellemző elem mentén
nyilvánulnak meg: a szalamanderek a tűzben, a nixek a vízben, a szilfidek a
levegőben, a törpék pedig a földben.
Ha hiszünk létezésükben, ha nem, egy dolog biztos: ha a
természetben jársz, fontos, hogy tisztelettel és szeretettel közeledj az elemek
felé.
Alap, hogy ne tépkedd a virágokat a földből, ne dobd szemetedet
a vízbe, ne szennyezd a levegőt, ne játssz felelőtlenül a tűzzel.
Helyette inkább köszöntsd kedvesen az elemek szellemeit, és kérd
őket, hogy segítsenek, szolgáljanak téged utadon: ügyeljenek arra, hogy ne
csimpaszkodjon kullancs a bőrödbe, ne pattanjon parázs a szemedbe, ne fázz meg
az esőben vagy ne fújja ki a bőrödet a szél.
Eleinte talán nem tapasztalsz változást az úton, de ha elégszer
próbálkozol, és közben végig szeretettel, egyenrangú partnerként viszonyulsz a
természethez, előbb-utóbb észre fogod venni, hogy jobban érzed magad a szabad
ég alatt...
...aztán ki tudja, még az is lehet, hogy egy napon - amikor már
készen állsz rá - megpillantasz egy aprócska lényt, akinek korábban esetleg
csak a jelenlétét érezted.
Egy kis adalék a hitelességhez, hogy ...."Nem mese ez gyermek!"
Egy kis adalék a hitelességhez, hogy ...."Nem mese ez gyermek!"
Adorjánné Marica története:
Balatonon a szomszéd nyaralójának kertvégében van egy hatalmas
fa.
A teraszunkról is jól látható. Sok évvel ezelőtt, amikor mentem
le a vízre - még akkor az udvarunk végén, a hátsó kapun - saját lejárónk volt,
és amikor mentem furcsa érzésem volt, mintha figyelnének és akkor láttam meg,
hogy egy kobold család lakik ott. Ez belső látás volt érzéssel együtt. Akkor
még nem foglalkoztam ilyen dolgokkal, hogy kobold, tündér, de valahogy
természetesnek vettem.
Amikor észrevette, hogy tudomást szereztem róluk, elkezdett
ugrálni és elég harciasnak tűnt, kicsit meg is ijedtem, de aztán óvatosan
elkezdtem vele kommunikálni . Közöltem vele, hogy tiszteletben tartom őket és
kívánom, hogy még sokáig legyenek itt ..... még mindig ott élnek a
fán...párjával együtt, néha integetek nekik. Még olyan is volt, hogy a
védelmemre keltek! J
(Forrás: wikipédia/wiki/Domak Nikoletta/boszorkányweb)
Megjegyzés:
Az itt leírtak azon részének nagy részével, mely a wikipédiából
állt rendelkezésemre, nem értek egyet, de, mint forrásanyagot közreadom!
A TÜNDÉREK...
...köztünk élnek!
Én többet is ismerek személyesen!
Egyikőjük Szilvike, aki beszélget az állatokkal, növényekkel, és
gyógyítja is Őket!
Ő a Természet Tündérkéje!
Keressétek Őt bizalommal, ha állatkáitokkal, növényeitekkel
szeretnétek beszélgetni az ő segítségével!
Aki szeretné Szilvike segítségét kérni, nyugodtan írjon nekem
üzenetet, továbbítom Szilvinek!
Leírás itt:
- SZILVIKÉRŐL - történetek:
- TÜNDÉREK ÉS KOBOLDOK:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
"A gömbök, melyeket a képeken most látsz, valóban tündér és
elven energiák, melyeket mozgatnak Földetek síkja körül, felkészülésben a nagy
felébredésre.
Amikor gömböket vesztek észre egy képen, nagy élvezetet nyújt
számunkra, különösen, amikor ezt mondjátok: „nézd, bizonyára volt egy folt a
lencsémen."
Leírás:
Továbbá:
- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A harmadik szem:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk - az életerő:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Különös fények a Pilisben:
-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:
-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
- A dimenziókapuk létezése:
- A KIRLIAN MÓDSZER:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!
- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html
- CSILLAGÁSZAT:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:
- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:
- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:
- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:
- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:
- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:
- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:
- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:
- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:
- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:
- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :
- SICAMBRIA – Spiriteve írása:
- TOBOZ-DOBOZ-KOBOZ – Spiriteve írása:
- ÍTÉLKEZÉS - Spiriteve írása:
- Ica - a faragott kövek:
- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:
- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
- NAPFOGYATKOZÁS:
- HOLDFOGYATKOZÁS:
- Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
- A VULKÁNOK:
- A Szfinxek:
- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:
- LEONARDO - a polihisztor:
- Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
- Az Egyszarvú:
- Az igazi Tündérország - Legendák:
- Világszép Tündér Ilona meséje – legendája:
- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A
kódolt nyelv - Rovás ABC értelmezése:
- A magyar házak mágikus ereje:
- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:
- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:
- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa
- Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A téli napfordulót - a Fény születését
ünnepeljük december 21 - én - Karácsony - Kerecseny:
- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:
- GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Szia Kedves Kati,
VálaszTörlésvéletlenekbe nem hiszek, okkal vezérelt errefelé a "sors" keze.
Az oldal aranyos, de ez teljesen érthető, hogy ezt írom, mivel nem most készült. Ahogy látom rengeteg munka van benne. A magyarok tudása végett jöttem, manókat, és tündéreket találtam, ami főleg azért kellemes, mivel én valóban hiszek bennük. Látni még nem láttam, de az illatukat érzem. Megkérlek, hogy amikor elkészült a weboldal, küldjél nekem egy tündért, hogy mielőbb olvashassam, és tanulhassak belőle, mindezeket persze megosztva másokkal, és jelezve, hogy kié az oldal. Köszönöm.