2015. augusztus 18., kedd

KÖZÉP - AMERIKAI INDIÁNOK


KÖZÉP - AMERIKAI INDIÁNOK


Az indiánok, az amerikai kontinens őshonos népei.




Az amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba.

Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható.

A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon fejlett volt!

Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be.

Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador.

Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan.

A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat.

Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.

Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre, hatalmas birodalmak jellemezték.




Nevada:
Gosiute, Koso vagy Panamint, Pajute, Pueblo, Shoshoni, Jute, Washoe


Utah:
•        Navajo
•        Paiute
•        Goshute
•        Shoshone
•        Ute




Arizona:
•        Chemehuevi
•        Chiricahua
•        Cocopa, or Xawitt Kwñchawaay
•        Dilzhe'e Apache
•        Havasupai, or Havasuw `Baaja
•        Hopi
•        Hualapai, or Hwal `Baaja
•        Maricopa, or Piipaash
•        Mohave, or Hamakhava (also spelled Mojave)
•        Navajo, or Diné
•        Southern Paiute
•        Akimel O'odham, formerly Pima
•        Quechan, or Yuma
•        San Carlos Apache, Nné - Coyotero or Western Apaches
•        Tewa
•        Tohono O'odham, formerly Papago
•        Southern Ute
•        White Mountain Apache, Ndé - Coyotero or Western Apaches
•        Xalychidom, or Halchidhoma
•        Yavapai, or Kwevkepaya, Wipukepa, Tolkepaya, and Yavepé (four separate groups)
•        Zuni, or A:shiwi

  
Colorado:
Apacs, Arapahoe, Bannock, Cheyenne, Komancs, Jicarilla, Kiowa, Kiowa-Apacs, Navajo, Pueblo, Shoshone, Jute,




Új - Mexikó:
A
•        Acoma Pueblo
•        Alamo Navajo Indian Reservation
•        Apache
C
•        Chiricahua
•        Cochiti, New Mexico
E
•        Eight Northern Pueblos
G
•        Gallina
•        Genízaro
J
•        Jemez Pueblo, New Mexico
•        Jicarilla Apache
K
•        Kewa Pueblo, New Mexico
L
•        Laguna Pueblo
M
•        Manso Indians
•        Mescalero
N
•        Nambé Pueblo, New Mexico
•        Navajo people
O
•        Ohkay Owingeh, New Mexico
P
•        Picuris Pueblo, New Mexico
•        Piro Pueblos
•        Pueblo of Isleta
•        Puebloan peoples
Q
•        Quarai
R
•        Ramah Navajo Indian Reservation
S
•        Salinero Apaches


Kansas:
A
•        Anishinaabe
C
•        Cahokia tribe
•        Cheyenne
I
•        Iowa people
•        Iowa Tribe of Kansas and Nebraska
K
•        Kansas Act of 1940
•        Kaw people
•        Kickapoo people
•        Kickapoo Tribe in Kansas
•        Kiowa
M
•        Meskwaki
•        Mingo
O
•        Osage Nation
P
•        Pawnee people
•        Peoria tribe
•        Potawatomi
•        Prairie Band Potawatomi Nation
R
•        Rayado Indians
S
•        Sauk people
•        Sac and Fox Nation of Missouri in Kansas and Nebraska
T
•        Taovaya people
W
•        Wichita people




Oklahoma:
A
•        Absentee-Shawnee Tribe of Indians
•        Alabama people
•        Alabama-Quassarte Tribal Town
•        Anishinaabe
•        Apache
•        Arapaho
B
•        Harry J. W. Belvin
C
•        Caddo
•        Cahokia tribe
•        Cayuga people
•        Cherokee
•        Cherokee Nation
•        Cheyenne and Arapaho Tribes
•        Chickasaw
•        Chickasaw Nation
•        Choctaw
•        Choctaw Nation of Oklahoma
•        Choctaw Youth Movement
•        Citizen Potawatomi Nation
•        Comanche
•        Coushatta
D
•        Delaware Nation
•        Delaware Tribe of Indians
E
•        Eastern Shawnee Tribe of Oklahoma
•        Escanjaque Indians
F
•        Fort Sill Apache Tribe
H
•        Hainai
•        Hasinai
•        Viola Hatch
I
•        Iowa people
•        Iowa Tribe of Oklahoma
•        Iroquois
K
•        Kadohadacho
•        Kaskaskia
•        Kaw people
•        Kialegee Tribal Town
•        Kichai people
•        Kickapoo people
•        Kickapoo Tribe of Oklahoma
•        Kiowa
L
•        Lenape
M
•        Meskwaki
•        Miami Tribe of Oklahoma
•        Mingo
•        Missouria
•        Modoc people
•        Modoc Tribe of Oklahoma
•        Muscogee (Creek) Nation
•        Muscogee
N
•        Nabiti
•        Nacogdoche
•        Nadaco
•        Nanticoke tribe
•        Natchez people
O
•        Odawa
•        Osage Casino
•        Osage Nation
•        Otoe tribe
•        Otoe-Missouria Tribe of Indians
•        Ottawa Tribe of Oklahoma
•        Ouachita people
P
•        Pawnee people
•        Peoria tribe
•        Plains Apache
•        Ponca
•        Ponca Tribe of Indians of Oklahoma
•        Potawatomi
Q
•        Quapaw
R
•        Rayado Indians
S
•        Sac and Fox Nation
•        Seminole
•        Seminole Nation of Oklahoma
•        Seneca people
•        Seneca-Cayuga Nation
•        Shawnee
•        Shawnee Tribe
•        Skidi
T
•        Tamaroa tribe
•        Taovaya people
•        Tawakoni
•        Thlopthlocco Tribal Town
•        Tonkawa
U
•        United Keetoowah Band of Cherokee Indians
W
•        Waco tribe
•        Wichita people
•        Wyandot people
•        Wyandotte Nation
Y
•        Yuchi



  
Texas:
A
•        Adai people
•        Akokisa
•        Alabama people
•        Alabama-Coushatta Tribe of Texas
•        Apache
•        Atakapa
B
•        Bidai
•        Biloxi people
C
•        Caddo
•        Cherokee Commission
•        Choctaw
•        Coahuiltecan people
•        Comanche
•        Coushatta
D
•        Deadose
•        Doustioni
E
•        Ervipiame
•        Eyeish
G
•        Geier Indians
H
•        Hainai
•        Hasinai
J
•        Jumano people
K
•        Kadohadacho
•        Karankawa people
•        Kichai people
•        Kickapoo people
•        Kickapoo Traditional Tribe of Texas
•        Kiowa
L
•        La Junta Indians
•        Lenape
•        Lipan Apache people
M
•        Manso Indians
•        Mayeye
N
•        Nabedache
•        Nabiti
•        Nacogdoche
•        Nacono
•        Nadaco
•        Nanatsoho
•        Nasoni
•        Nechaui
•        Neche tribe
O
•        Ouachita people
P
•        Pajalat
•        Panismahas
•        Payaya people
•        Puebloan peoples
Q


Arkansas:
C
•        Caddo
•        Cahinnio
•        Cahokia tribe
•        Casqui
K
•        Kadohadacho
•        Koroa
N
•        Nasoni
P
•        Pacaha




Mississippi:
A
•        Acolapissa
B
•        Bayogoula
•        Biloxi people
C
•        Capinan
•        Chakchiuma
•        Chato people
•        Chickasaw
•        Choctaw
H
•        Houma people
K
•        Koroa
M
•        Mississippi Band of Choctaw Indians
•        Mosopelea
•        MOWA Band of Choctaw Indians
N
•        Natchez people
O
•        Okelousa
P
•        Pascagoula
T
•        Taposa
•        Tunica language
•        Tunica people
Y
•        Yazoo tribe
•        Yowani Choctaws


Alabama:
A
•        Abihka
•        Alabama people
C
•        Capinan
•        Chato people
•        Cherokee
•        Cherokee Tribe of Northeast Alabama
•        Chickasaw
•        Chikamaka Band
•        Choctaw
•        Coushatta
H
•        Hitchiti
M
•        MOWA Band of Choctaw Indians
•        Muscogee
O
•        Okchai
•        Okfuskee
P
•        Pensacola people
•        Poarch Band of Creek Indians
T
•        Tallapoosas
Y
•        Yuchi


Georgia:
•        Apalachee Indians
•        Apalachicola Indians
•        Chatot Indians
        Cherokee Indians
•        Chiaha Indians
•        Chickasaw Indians
•        Creek Indians
•        Guale Indians
•        Hitchiti Indians
•        Kasihta Indians
•        Muskogee Indians
•        Oconee Indians
•        Okmulgee Indians
•        Osochi Indians
        Sawokli Indians
•        Shawnee Indians
•        Tamathli Indians
•        Timucua Indians
•        Yamasee Indians
•        Yuchi Indians
•        Yufera Indians




Dél - Karolina:
•        Ashepoo - Ishpow - a Cusabo tribe
•        Bohicket - Bohickott, Bohickett - a Cusabo tribe
•        Catawba - Issa, Esaw
•        Chaloklowa Chickasaw
•        Cheraw - Sara, Saraw, Charaw
•        Cherokee - Ani'-Yun'wiya, Tsalagi, Keetoowah
•        Chicora - Chickoree, Chichanee
•        Cofitachiqui - Cafitaciqui, Coluchike, Cutrafichiqui, Cutifaciqui
•        Combahee - a Cusabo tribe
•        Congaree
•        Coosa - Coosaw - a Cusabo tribe
•        Croatan Indian Tribe
•        Cusabo - Cussabee, Corsaboy - family of coastal tribes between Charleston and Savannah
•        Cusso - Casor, Cusaboy, Couexi - a Cusabo tribe
•        Edisto - Audusta, Orista - a Cusabo tribe
•        Escamacu - St Helena Indians, Uscamu - a Cusabo tribe
•        Etiwan - Etiwa, Etiwaw, Itawan, Eutaw, Etavans - a Cusabo tribe
•        Hook - Back Hook, Black Hook, Pohoc
•        Keyauwee
•        Kiawah - Kiawa, Kiawaw - a Cusabo tribe
•        Kusso-Natchez - Edisto
•        Natchez - Natches, Nah'-Chee, Nauche, W'Nahk'-Chee
•        Pee Dee
•        Pee Dee Indian Nation of Beaver Creek
•        Saint Helena - St Helena
•        Saluda
•        Santee - Seretee, Sattee
•        Sewee - Seewee
•        Stono - a Cusabo tribe
•        Sugeree - Sugau, Sagaree
•        Waccamaw - Waggamaw
•        Wando - a Cusabo tribe
•        Wappoo - a Cusabo tribe
•        Wassamasaw - an Etiwan tribe
– Wassamasaw Tribe of Varnertown - state recognized
– Wassamasaw Indian Nation
•        Wateree
•        Waxhaw - Flatheads
•        Westo - Westoe
•        Wimbee - Wimbehee - a Cusabo tribe
•        Winyah - Winyaw, Weenee
•        Yemassee - Yamasee, Yoa
•        Yuchi - Hogologe, Uchee


Florida:
A
•        Acuera
•        Agua Dulce people
•        Ais people
•        Apalachee
•        Apalachee Province
•        Apalachicola people
C
•        Caloosahatchee culture
•        Calusa
•        Chatot
•        Choctaw
G
•        Glades culture
I
•        Ibi people
•        Indigenous people of the Everglades region
J
•        Jaega
M
•        Mayaca people
•        Mayaimi
•        Miccosukee
•        Mocama
•        Mocoso
•        Muscogee
•        Muspa
N
•        Norwood culture
O
•        Ocale
•        Bill Osceola
•        Billy Osceola
P
•        Pensacola people
•        Pohoy
•        Potano
S
•        Saturiwa
•        Seminole
•        Seminole Tribe of Florida
•        Surruque
T
•        Tacatacuru
•        Tequesta
•        Timucua
•        Tocobaga
U
•        Urriparacoxi
•        Uzita (Florida)




Lousiana:
A
•        Acolapissa
•        Adai people
•        Apalachee
•        Apalachicola people
•        Appalousa
•        Atakapa
•        Avoyel
B
•        Bayogoula
•        Biloxi people
C
•        Caddo
•        Chaouacha
•        Chitimacha
•        Choctaw
•        Coushatta
•        Coushatta Tribe of Louisiana
D
•        Doustioni
H
•        Houma people
J
•        Jena Band of Choctaw Indians
K
•        Kadohadacho
M
•        Mosopelea
N
•        Natchez people
•        Natchitoches people
O
•        Okelousa
•        Ouachita people
P
•        Pointe-au-Chien Tribe
Q
•        Quinipissa
T
•        Taensa
•        Tangipahoa
•        Choctaw-Apache Tribe of Ebarb
•        Tunica language
•        Tunica people
•        Tunica-Biloxi
Y
•        Yatasi
•        Yowani Choctaws


Missouri:
C
•        Cahokia tribe
I
•        Iowa people
K
•        Kaw people
M
•        Meskwaki
•        Missouria
O
•        Osage Nation
•        Otoe tribe
P
•        Peoria tribe
•        Piankeshaw
S
•        Sauk people
•        Shawnee


Tennessee:
C
•        Cherokee
•        Chiaha
•        Chickasaw
•        Chikamaka Band
•        Chisca
•        Coushatta
Y
•        Yuchi




Mexikó:
•        Yucatán, 62.7%
•        Oaxaca, 58%
•        Quintana Roo, 33.8%
•        Chiapas, 32.7%
•        Campeche, 32%
•        Hidalgo, 30.1%
•        Puebla, 25.2%
•        Guerrero, 22.6%
•        Veracruz, 19.9%
•        San Luis Potosí, 19.2%
•        Tlaxcala, 17.1%
•        Morelos, 15.5%
•        Querétaro, 15.1%
•        Michoacán, 14.6%
•        Colima, 13.3%
•        Sonora, 11.9%
•        State of Mexico, 11.3%
•        Tabasco, 10.7%
•        Nayarit, 10.1%
•        Chihuahua, 8.4%
•        Baja California Sur, 7.1%
•        Baja California, 5.7%
•        Distrito Federal, 5.2%
•        Jalisco, 4.8%
•        Sinaloa, 4.6%
•        Guanajuato, 4.3%
•        Aguascalientes, 4.2%
•        Tamaulipas, 3.9%
•        Durango, 3.8%
•        Zacatecas, 2.9%
•        Nuevo León, 1.9%
•        Coahuila, 1.9%

*Acatec Indian tribe      *Amuzgo Indian tribe     *Chatino Indian tribe     *Chiapaneca Indian tribe *Chichimeca Indian tribe
*Chicomuceltec Indian tribe     *Chinanteco Indian tribe          *Chocho Indian tribe      *Ch'ol Indian tribe *Chuj Indian tribe
*Cochimi Indian tribe     *Cocopa Indian tribe      *Cora Indian tribe          *Cuicateco Indian tribe         *Guarijio Indian tribe
*Huasteco Indian tribe   *Huave Indian tribe       *Huichol Indian tribe      *Ixcateco Indian tribe         *Jacalteco Indian tribe
*Kickapoo Indian tribe   *Kiliwa Indian tribe        *Kumiai Indian tribe       *Lacandon Indian tribe         *Mam Indian tribe
*Matlatzinca Indian tribe        *Mazahua Indian tribe    *Mazatec Indian tribe    *Mixe Indian tribe *Mixtec Indian tribe
*Mocho Indian tribe       *Nahuatl/Mexica Indian tribe  *Oaxaca Chontal tribe    *Opata Indian tribe *Otomi Indian tribe
*Paipai Indian tribe        *Pame Indian tribe         *Pima Bajo Indian tribe  *Popoloca Indian tribe         *Popoluca Indian tribe
*Purepecha Indian tribe *Seri Indian tribe *Tabasco Chontal tribe   *Tacaneco Indian tribe         *Tarahumara Indian tribe
*Tectiteco Indian tribe  *Tepehua Indian tribe    *Tepehuan Indian tribe  *Tlahuica Indian tribe         *Tlapanec Indian tribe
*Tojolabal Indian tribe   *Toltec Indian tribe       *Totonac Indian tribe     *Trique Indian tribe         *Tubar Indian tribe
*Tzeltal Indian tribe      *Tzotzil Indian tribe      *Yaqui Indian tribe         *Yucatec Maya Indian tribe *Zapotec Indian tribe
*Zoque Indian tribe




Guatemala:
The Acatec Indians
 The Achi Indians
 The Aguacateco Indians
 The Cakchiquel Maya Indians
 The Chicomuceltec Indians
 The Cholti Indians
 The Chorti Indians
 The Chuj Indians
 The Garifuna Indians
 The Itza' Maya Indians
 The Kanjobal Indians
 The Jacalteco Indians
 The Ixil Indians
 The Mam Indians
 The Mopan Indians
 The Pokomam Indians
 The Pokomchi Indians
 The Q'eqchi Indians
 The Quiche Indians
 The Sacapulteco Indians
 The Sipacapense Indians
 The Tacaneco Indians
 The Tectiteco Indians
 The Tzutujil Indians
 The Uspanteco Indians


Honduras:
  The Ch'orti Indians
  The Garifuna Indians
  The Mayangna Indians
  The Miskito Indians
  The Paya Indians
  The Tolupan Indians


Nicaragua:
  The Garifuna Indians
  The Mangue Indians
  The Mayangna Indians
  The Miskito Indians
  The Rama Indians
  The Subtiaba Indians
  The Ulwa Indians


Costa - Rica:
The Boruca Indians
 The Bribri Indians
 The Cabecar Indians
 The Changuena Indians
 The Chorotega Indians
 The Corobici Indians
 The Dorasque Indians
 The Guatuso Indians
 The Guetar Indians
 The Teribe Indians


Panama:
  The Bogota Indians
  The Buglere Indians
  The Changuena Indians
  The Cueva Indians
  The Dorasque Indians
  The Embera Indians
  The Huetar Indians
  The Kuna Indians
  The Guaymi Indians
  The Teribe Indians
  The Waunana Indians




Indián törzsek

Délkeleti

maszkagí •  krík •  csikaszó •  csaktó •  kadó •  irokéz •  cseroki •  algankin •  nacsez •  szeminol •  atakapa •  necsez •  tunika •  ofó •  houma •  csitimacsa •  bájlekszi •  csakcsium •  tohómi •  mobájl •  alabama •  jucsí •  hicsiti •  apölesi •  timukua •  tokabága •  aisz •  kalúsza •  tekeszta •  kíz •  jamszí •  kuszábó •  katauba •  tuleló

A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve.

Délnyugati

kokopa •  juma •  alcsidúma •  mohávi •  valapáj •  havaszupáj •  valupáj •  marikopa •  papagó •  fölső pima •  szeri •  hopi •  nyugati apacsok •  csirikava apacsok •  zunyi •  Rio Grande-keresz •  hémez •  navahó •  téva •  északi tíva •  tánó •  píkosz •  déli tíva •  tompiró •  laguna •  akoma •  piró •  hikarija apacsok •  meszkaleró apacsok •  hokomi •  hanó •  szuma •  humanó •  opeta •  jubidi •  dzsova •  alsó pima •  jaki •  guarihió •  tarahumara •  tubaro •  majó •  koncsó •  toboszó •  guaszávi •  akasí •  sisime •  tehui •  tepehuan •  zakatek •  pemi •  karankava •  nyakipa •  paipai •  kiliva •  kocsimi •  gvajkura •  perikú

Síksági

szárszi •  síksági krí •  feketeláb •  gróvantr •  aszinbojn •  síksági odzsibua •  crow •  titon sziú •  hidatsza •  menden •  aikara •  janktonáj sziú •  szanti sziú •  sájen •  ponka •  omaha •  jankton sziú •  ájova •  oto •  pauni •  arapahó •  kansza •  mizúria •  kájova •  kájova apacs •  oszidzs •  kamencsi •  vicsita •  kvapa •  lipen apacs •  tonkava •  kitszáj

Fennsíki

liluit •  saszvep •  tomzon •  nikola •  okanágen •  léksz •  kutenáj •  kaliszpil •  szenpojl •  columbiai szelisek •  jakima •  szpokén •  palúsz •  kődalen •  flethed •  népörszi •  valavala •  kajúszi •  jumatila •  klikitet •  visrem •  teninó •  molala •  klamat •  modok

Nagy-medencei

keleti sosóni •  északi sosóni •  benak •  északi pajút •  vasó •  nyugati sosóni •  jút •  déli pajút •  Owens Valley-pajút •  kavaisszu

Kaliforniai indiánok

tolóva •  karok •  jurok •  seszta •  hupa •  csilula •  vilka •  vájot •  csimarikó •  vintu •  matóle •  nongatl •  szinkióni •  leszik •  vajlaki •  kahtó •  jukí •  északi pomó •  északkeleti pomó •  keleti pomó •  délkeleti pomó •  középső pomó •  déli pomó •  keseje •  namleki •  acsomavi •  atszagivi •  majdú •  jana •  kankáu •  niszenan •  petvin •  tóvidéki mívak •  vapó •  parti mívak •  mívak •  északi völgyi jokut •  kosztanóan •  eszölin •  monacsi •  foothilli jokut •  déli völgyi jokut •  tubatulabal •  szalinen •  csumas •  kitanemuk •  tetevjem •  szeránó •  gabrielinó •  luiszennyó •  kahuilja •  kupennyó •  diguennyó

Északnyugati partvidék

ejak •  tlingit •  haida •  nisga •  gitkszen •  cimsián •  haiszla •  haihaisz •  belabela •  belakula •  uvekín •  kvakiutl •  északi parti szelis •  nútka (núsanúlt) •  középső parti szelis •  déli parti szelis •  maka •  kvilájúta •  csimekam •  kvalijúka •  sinúk •  kletszken •  tilamúk •  elsziensz •  szjuszlevensz •  kelepájensz •  kúszensz •  atapaszka •  takelma

Sarköv alatti terület

holikecsa •  ingali •  kolcsen •  tanajna •  kolakon •  kacsin •  tanana •  atna •  hen •  tatcsoni •  hér •  hegyi indiánok •  tegis •  szárazföldi tlingit •  kaszka •  taltan •  cicót •  szlekani •  szlévej •  bívör •  kerier •  csilkatin •  daglib •  jelonájf •  csipuvéj •  nyugati „erdei” krí •  nyugati „igazi” krí •  északi odzsibua •  Winnipeg-tavi szoltó •  neszkepi •  keleti krí •  atikemik •  mantenye •  beotuk

Sarkvidéki terület

(szibériai jupikok) •  Saint-Lawrence-szigeti eszkimók •  aleutok •  csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) •  délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) •  Bering-szorosi inuitok, •  Kotzebue Sound-i inuitok •  belső-észak-alaszkai inuitok •  észak-alaszkai parti inuitok •  Mackenzie-deltavidéki inuitok •  Copper inuitok (réz eszkimók) •  netszilikek •  karibu inuitok •  szallirmiutok (szadlermiutok) •  iglulikok •  Baffin-földi inuitok •  Labrador-parti inuitok •  quebeci inuitok

Északkeleti terület

csipua/odzsibua •  minámini •  vinebégó •  ilinoj •  potavatómi •  foksz •  szók •  meszkuten •  májámi •  saúni •  kikapú •  algankin •  nipisszing •  hjuron •  atava •  pitan •  venró •  írí •  szeneka •  kajúga •  onandága •  onejda •  móhak •  mehiken •  delaver •  szaszkehanak •  nentikók(ok) •  virginiai algankin •  virginiai és észak-carolinai irokéz •  észak-carolinai algankin •  Szent-Lőrinc vidéki irokéz •  nyugati abenaki •  keleti abenaki •  meliszit •  passzamakudi •  mikmek •  dél-új-angliai algankin •  kelet-Long Island-i algankin




Indián népek
USA és Kanada:

A sarkkör alatti terület indiánjai

- Északnyugati parti indiánok: 
bellakula, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok
Fennsíki indiánok
Nagy-medencei indiánok
Kalifornia indiánjai

- Délnyugati indiánok: 
atapaszk, apacs, havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó, patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok

- Síksági indiánok: 
pauni (Pawnee), …

Északkeleti vagy erdővidéki indiánok:

- Algonkin nyelvcsalád: 
abnaki (Abenaki), algonkin (Algonquin), arapahó (Arapaho), csipua vagy odzsibua (Chippewa, Ojibwa, Anishinaabe), delaver (Delaware, Lenape), ecsemin (Etchemin), feketeláb (Blackfoot), illinivek (Illinois), kikapu (Kickapoo), krí (Cree), májami (Miami), messzecsuszett (Massachusett), mikmek (Míkmaq), minámini (Menominee), mohikán (Mahican), mohegan, narraganszett (Narragansett), otava (Ottawa), píkot (Pequot), póheten (Powhatan), potavatami (Potawatomi), sájen (Cheyenne), sauni vagy sóni (Shawnee), szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox), vampanoag (Wampanoag) indiánok

- Irokéz nyelvcsalád: 
cseroki (Cherokee), huron (Huron, Wyandot), irokéz (Iroquois: kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok

- Sziú nyelvcsalád: sziú (Sioux), vinebégó (Winnebago) indiánok

A délkeleti indiánok:

- Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw), csikaszó (Chickasaw), krík vagy maszkagí (Creek, Muskogee), szeminol (Seminole) indiánok

- kadó (Caddo), nacsez (Natchez) indiánok



  
Híres indiánok

- Észak- és Közép-Amerika

Pokahontasz

Wolf Robe (Honehevotomah)
Kanada

Jeannette Armstrong
Andrew Blackbird (1815–1908)
Pauline Johnson (Tekahionwake, 1861–1913)
Simon Pokagon (1830–1899)

- USA

William Apess (1798–1839)
Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950)
Ward Churchill
Elizabeth Cook-Lynn (1930–)
David Cusick (1780–1840)
Vine Deloria, Jr. (1933–2005)
Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939)
Geronimo
Handsome Lake (Ganiodajo, 1735–1815)
Joy Harjo (1951–)
Francis La Flesche (1857–1932)
Lozen (1840–1887)
Wilma Mankiller
Russell Means
N. Scott Momaday (1934–)
Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960)
Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936)
Opothleyahola
Osceola
Őrült Ló
Pokahontasz (1595–1617)
Alexander Posey (1873–1908)
Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976)
Seattle törzsfőnök
Sequoyah (1767–1843), a cseroki írás megalkotója
Luci Tapahonso (1953–)
Ülő Bika
Sarah Winnemucca
Standing Bear (1834–1908)
Carter Revard (1931–)
John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867)
Tecumseh (1768–1813)
Charlene Teters
Victorio (1825–1880)
James Welch (1940–2003)
Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910)
Ofelia Zepeda (1952–)
Zitkala-Sa (1876–1938)
Lásd még: Famous Indian Chiefs

- Mexikó

I. Moctezuma (1440–1469)
II. Moctezuma (1502–1520)
Ahuízotl (1486–1502)
Cuitláhuac
Cuauhtémoc (-1525)
Dél-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Atahualpa




 




További:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Az utolsó Táltos:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:


- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- Népi játékok


A magyar házak mágikus ereje: 


- KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:

- November - Szent András hava:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Mátyás király:

-Különös fények a Pilisben:

-Piramisok a Pilisben?

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

-A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

-Mit jelképez a szarvas?


-Aranykor Magyarországon:

- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:

-  Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

- A magyar népviselet és a szakrális geometria:

- Népi mesterségek listája: 

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html

- TURÁNI NÉPEINK/1:

- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: 


- Mágikus világkép  - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- ARANYHIDAK 1. ARANYKAPU - ARANYHÍD:


ARANYHIDAK 3. ÉGIGÉRŐ FA - MINT A TORONY VÁZA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/aranyhidak-3-egigero-fa-mint-torony-vaza.html

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése: 

- Egyedülálló székely ROVÁS ábécé az Országos Levéltárban:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/egyedulallo-szekely-rovas-abece-az.html







1 megjegyzés:

  1. Adok egy kis házi feladatot a hivatásos tudományosoknak !
    Puma Punku-ban Tiahuanaco Viracocha-nak miért van két bal tenyere?
    Nem a művész rontotta el!
    http://akapanatours.com/img/full/prg/prg_bo01_04/bo_04.jpg
    (A megfejtés a szobron olvasható)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.