A naspolya
...nem csak gyümölcs, gyógynövény is.
Ez az a furcsa gyümölcs, ami frissen szedve kemény, élvezhetetlen.
Jellegzetes íz- és zamatanyagai az érlelés során alakulnak ki, utóérő gyümölcs.
A késő őszi fagy nem tesz kárt benne, sőt, ha a fán hagyják, és a dér egyszer-kétszer megcsípi, édesebb és zamatosabb lesz.
Szedés után rétegekben kiterítve érlelhető.
Szobahőmérsékleten természetesen előbb hűvös padláson vagy kamrában később válik fogyaszthatóvá.
Akkor jó, ha szottyos lesz:
héja pergamenszerűen elválik, könnyen lehúzható, alatta pedig az érett körtéhez hasonló, kásás állagú, édes és egyben fanyar gyümölcshús rejtőzik.
Eleink a naspolya borízű, savanykás gyümölcsét a hosszú téli estéken majszolták.
Igaz, hogy nyersen a legegészségesebb, de bő termés esetén bort és lekvárt is készítettek belőle.
A fa leveleit és kérgét magas csersav tartalma miatt cserzésre használták, fája pedig a mai napig nagyon értékes alapanyaga a fafaragóknak.
Fája nagyon szívós, az esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van.
A faszobrászok is sokra értékelik.
A naspolya rendkívül gazdag vitaminokban, főként C-vitamin tartalma kiemelkedő, 12 mg/100 gr.
Magas vastartalma miatt a vérzékenységben szenvedőknek kimondottan ajánlott,
jelentős kalciumtartalma pedig csonterősítő hatással bír.
Leve alkalmas a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére.
A népi gyógyászatban a kérgéből készült főzetet a vérzés csillapítására használták, magvainak főzetét pedig a vesekő elhajtására.
Termesztése
Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt vásároljon.
Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya.
A faiskolákban naspolya-, körte-, alma- vagy birsalanyra szokták szemezni, illetve oltani, de előfordul, hogy a galagonyát választják alanynak azért, hogy a bokor kis termetű maradjon.
A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik kiültethető növénnyé.
A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést.
Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük.
A téli hideget viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt tenni a későn nyíló virágokban.
A naspolya nem igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj, mert rendszeresen terem.
Egy dolgot azonban föltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni.
Az idősebb naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad, tehát szükség esetén a nagyon sűrűn álló ágakat tőből fűrészeljük ki, és semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről!
(Gyöngyharmatos Csudafa)
Naspolya, a téli
gyümölcs
Kis termetű fa vagy
többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes
gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért
joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé.
De besorolhatjuk a
díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja,
csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre
is jogot adnak.
A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre
érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.
Története
A naspolya hazája
Közép-Ázsiában, a Kaukázus déli lejtőin van.
A Balkán-félsziget országaiban
vadon terem, de a kertekben szívesen ültetik. Melegigényes növény lévén a
Kárpát-medencénél északabbra nemigen merészkedik. Német vendégeimtől gyakran
kérdezem, hogy ismerik-e a "mispel"-t, de többnyire tagadó választ
kapok tőlük.
Ezek után nehéz volna megnyugtató választ adni arra, hogy a jó
öreg Linné Károly miért adta a naspolyának a "germanica" speciest.
Rendszertanilag a
lágymagvú almástermésűek közé tartozik, Vagyis az almának, a körtének és a
birsnek a rokona, annak ellenére, hogy a magjai kemények és nehezen csíráznak.
Még azt se tudjuk
teljes bizonyossággal, hogy mióta termelik nálunk a naspolyát.
Annyi azonban
kétségtelen, hogy az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzék, amelyet Bodor Pál
1812 szeptemberének 1. napján, Kolozsvárott jelentetett meg (és amely nem
kevesebb, mint 34 almafajtát és 22 körtefajtát ajánlott a nagyérdemű
vásárlóknak!) az egyéb gyümölcsnemek kategóriájában a "naspolyát" is
felsorolja.
Ennek ellenére a mai napig indokolatlanul mellőzött és mostoha
gyümölcs maradt.
Hogy honnan
származik a neve?
Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve
annak elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék
(1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve közül a
leggyakoribb a lasponya és a miszpolya.
Termesztése
Aki naspolyát akar a
kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt vásároljon. Lehet ültetni magról
kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket
hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya.
A
faiskolákban naspolya-, körte-, alma- vagy birsalanyra szokták szemezni,
illetve oltani, de előfordul, hogy a galagonyát választják alanynak azért, hogy
a bokor kis termetű maradjon.
A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik
kiültethető növénnyé.
A naspolya a meleg
tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést. Legjobban a napos,
félárnyékos helyeken érzi magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük.
A
téli hideget viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt
tenni a későn nyíló virágokban.
Gyökérzete sekélyen
terjed, ezért nincs szüksége mélyrétegű talajra.
Különben se válogat a
talajokban, de legszebben a kissé nyirkos, tápdús talajokban fejlődik.
Sovány,
száraz területen föltétlenül öntözni kell.
A rendszeres trágyázást az én
kertemben bőséges terméssel hálálja meg.
A naspolya virágai
öntermékenyek, nincs szükségük más fajta vagy más egyed virágporára ahhoz, hogy
a virágból gyümölcs fejlődhessék.
Ez nagy előny, mert ily módon a naspolya társ
nélkül is ültethető.
Egy átlagos család számára elegendő is egy bokor termése
annál is inkább, mert egy kifejlett, egészséges naspolyabokor 40-50 kg
gyümölcsöt képes teremni.
Fajtái a
gyakorlatban nem ismertek, jóllehet Mohácsy Mátyás:
A gyümölcstermelés
kézikönyve című korszaknyitó művében megemlíti a Nottinghami, a Hollandi és a
Házi naspolyát.
Ezeket azonban manapság már hiába keresnénk a faiskolai
lerakatok kínálatában.
Ezért egyszerűbb, ha igényünket arra korlátozzuk, hogy a
naspolya gyümölcse nagy legyen.
A naspolya nem
igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj, mert rendszeresen terem. Egy
dolgot azonban föltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad
megmetszeni.
Aki ugyanis bekurtítja a vesszőket, az a termést vágja le a
bokorról, mert a naspolya termőrügyei a vesszők csúcsán állnak.
Nemegyszer
találkoztam olyan kertbaráttal, aki a naspolya terméketlenségére panaszkodott.
Kérdezgetésem eredménye mindig az volt, hogy ő bizony tavasszal úgy akarta a
naspolyabokrot termőre bírni, hogy az őszibarackhoz hasonlóan metszette meg.
Az idősebb
naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad, tehát szükség esetén a nagyon sűrűn
álló ágakat tőből fűrészeljük ki, és semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek
gondos kezeléséről!
A naspolya jól tűri
az ifjítást is, ezért a nagyon idős, felkopaszodott, felnyurgult bokrokat
érdemes megifjítani.
Erre lombfakadás előtt, tavasszal kerüljön sor.
Ügyeljünk
arra, hogy a koronát alkotó, megmaradó 5-6 vázág egyenletesen helyezkedjék el,
és megközelítően azonos erősségű legyen.
A vázágak végén föltétlenül maradjon
egy egyéves vessző, amely a továbbnövekedést biztosítja.
Betegségek és
kártevők a naspolyát nem szokták megtámadni.
Ennek az okát abban kereshetjük,
hogy a növény minden része sok csersavat tartalmaz.
Felhasználása
A naspolya
különleges alakú gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve még nem
fogyasztható.
Lippai János, a Posoni kert-ben erről így ír:
"A noszpolyafa
gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják,
hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb leszen.
Ha elébb leszedik,
s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor eszik őtet nyersen, mert főve nem
láttam".
A 17. század kertészének
bölcs tanácsát ma is jó szívvel fogadhatjuk meg.
A naspolyát október
végén-november elején ajánlatos leszüretelni.
A kemény, élvezhetetlen
gyümölcsöket egy rétegben rakjuk ki a padláson vagy a kamrában.
Nedves, párás
helyen a penészesedését úgy előzhetjük meg, hogy a helyiségben a hordók
kénezéséhez használatos kénlapot égetünk el.
Az se baj, ha fagy éri őket.
December végére - ha szerencsénk van, akkor karácsonyra - a gyümölcsök
fokozatosan megpuhulnak, színük sötétebbre vált.
Ízük édes, kellemes, jellegzetes.
A naspolya igen tápláló gyümölcs.
Nagy értéke, hogy a
naspolya akkor válik élvezhetővé, amikor szerény a gyümölcsválaszték, hiszen a
déligyümölcsön kívül karácsony és újév táján csak a saját termelésű téli alma,
a téli körte és a felaggatott csemegeszőlő kerül a család asztalára.
Az
ünnepnapok gyümölcstálját a naspolya is színesíti, sőt még a karácsonyfára is
fel lehet függeszteni -ahogy régen a dióval és az aranyalmával gyakorolták.
Lekvárt, sőt zselét
is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz.
Fája nagyon szívós,
az esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van.
A
faszobrászok is sokra értékelik.
A bokor kérge és a levelei is jelentős
mennyiségű csersavat tartalmaznak, ezért régebben cserzésre használták.
A kéreg
főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak főzetét pedig
vesekő elhajtására alkalmazták.
(Forrás:
Bálintgazda.hu)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész: http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html
- Gyógyító növényeink 3. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/gyogyito-novenyeink-3-resz.html
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógyító növényeink 5. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/gyogyito-novenyeink-5-resz.html
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Az útifű:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- Finomságok - Receptek/2.
- Ilus néni receptes füzete I.:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nagymamaink-hazi-praktikai-segitenek_24.html
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- Természetes kozmetikumok:
- 10 étel az agyműködés fellendítésére:
- AZ ERDÉLYI - PARAJDI SÓ NEMZETI KINCSÜNK:
- A legsürgősebb tavaszi feladatok a kertben:
- Kapor - a természetes inzulin:
- KÁPOSZTA - Kovászos uborka:
- Kurkuma - a szent fűszer:
- 12 növény - ami azt a szervet gyógyítja - amelyikre hasonlít:
- A vérehulló fecskefű jótékony hatásai - gyógynövény:
- BROKKOLI - AZ EGÉSZSÉGŐRZŐ - receptekkel:
- A SZIKOMORFA - Fügefa:
- A FÜGE:
- MINDENTUDÓ A KENDERRŐL - A kendermunka - a kender gyógyító ereje:
- AZ ÉDESKÖMÉNY:
- BODZA:
- TUDJ MEG MINDENT A MENTÁRÓL:
- Eper - Szamóca - Receptek:
- Festőnövények listája - Természetes festés:
- Mángold - a majdnem spenót:
- AKÁCVIRÁG:
- GRÁNÁTALMA:
- IBOLYA – ÁRVÁCSKA:
- MEDVEHAGYMA ÉS TARTÓSÍTÁSA:
- HIBISZKUSZ:
- ALMA - ALMAECET:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- AZ ELSAVASODÁS:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- SZEGFŰSZEG - FAHÉJ:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - 10 jó tanács Gyuri bácsitól:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- HULDA CLARK ASSZONY TÖBB ÉVTIZEDE ISMERTE A RÁK GYÓGYÍTÁSÁNAK TITKÁT, MIÉRT NEM HALLGATOTT RÁ SENKI?:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2016/09/hulda-clark-asszony-tobb-evtizede.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2016/09/hulda-clark-asszony-tobb-evtizede.html
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
