A MAGYAROK TUDÁSA: Kristálykoponyák - legenda vagy valóság?

Kristálykoponyák - legenda vagy valóság?

A kristálykoponyák tulajdonképpen koponya alakúra csiszolt kristály-tömbök.

Sokak szerint a bennük lakozó ősi tudás képes segítséget nyújtani az emberiségnek a béke és a harmónia megvalósításában.

A legősibbek több, mint 2000 éve keletkeztek/léteznek , de vannak kb. 100 éves darabok, melyeket valószínűleg más céllal hoztak létre (kereskedelem, turizmus).

A kristálykoponyák pontos eredete és funkciója ma is ismeretlen, a világ egyik legnagyobb misztériumaként tartják számon.

A legtöbb ősi kristálykoponyára a 19. században bukkantak Mexikóban illetve Közép-Amerikában, letűnt kultúráinak romjai körül – a rejtélyt, még napjainkban sem lehetséges igazán megfejteni -, készítőiket és rendeltetésüket mély titok veszi körül.

Bizonyos források szerint sámánok és egyéb beavatottak tisztában vannak a kristálykoponyák titkával, melyet szent ismeretnek tartanak, ezért nem hajlandóak köztudomásra hozni.

Feltételezhető, hogy a kristálykoponyák kiemelkedő szerepet játszanak az emberiség spirituális fejlődésének útján.

Jelentős változás történt a kristálykoponyák tulajdonosainak életében, és azok az emberek is hasonló változást tapasztaltak, akiknek valaha módjukban állt megérinteni egyet.

A kristálykoponyák jelenlegi birtokosai ismernek néhány legendát, melyek a korábbi őrzőktől származnak.

Ezek javarészt egy ismeretlen, fejlett civilizációról szólnak, akik a kristálykoponyákban rejlő tudást az emberiség fejlődésének céljából hozták létre

A DALAI LÁMA szerint a titokzatos kristálykoponyák kommunikációs csatornák más dimenziókba.

Olyan komputerek, amelyekben tárolva van múltunk, jelenünk és jövőnk.

Vajon miért pont a mi időnkben bukkantak fel?

A kristálykoponyák világjobbító hatalmáról, jótékony és gyógyító energiáiról egyre többször hallunk.

De mitől ilyen különlegesek ezek az emberi koponya formájú kvarckristályok?

A Maya Öregek Nemzeti Tanácsának egyik tagja

– aki a mayák gyógyító tudását adja tovább szerte a világban –

ezt vallja erről:

A koponyák közül néhány a maya nemzet tulajdona.

Ezek a legritkább és legszentebb ajándékai a Plejádok Öregatyjainak, akik itt hagyták nekünk őket.

Befejezzük a Nap Negyedik Körét, a mi maya naptárunk Nagy Számai szerint, a 2012-2013-as év fordulóján.

Ez a Nulla Év.

Minden dolog saját értékébe tér vissza, nem lesznek határok, a törvényeket nem adják, és nem veszik.

A Kristálykoponyák visszatérnek falvaikba, és beteljesítik küldetésüket.

Ők az Idő Hírvivői az Örökkévalóságban.

A jövendölések szerint e ciklus végén és a következő kezdete előtt az ősi tudás visszatér hozzánk, és különleges ajándékkal megáldott emberek kezdenek el születni. Ezekben az időkben bizonyos szellemi adottságok is kezdenek majd megmutatkozni a világban.

Tolték és inka források

is hasonlóan magyarázzák a koponyák eredetét és üzenetét.

A leletek legtöbbje Mexikó és Közép-Amerika ősi romjai közül került elő, de máig titok övezi, hogy ki készítette őket és milyen célból.

Megformázásuk is rejtély, ugyanis a mai modern technikákkal sem tudják előállítani speciális, egy tömbből készült alakjukat.

Azt is csak találgatni lehet, hogy mi az az energia, amely óriási és mélyreható változásokat okoz a velük kapcsolatba lépő emberek életében.

Komoly kutatások folynak a kristálykoponyák titkainak megfejtéséért.

A legismertebb darab

A Mitchell-Hedges-féle az egyik legismertebb, legtökéletesebb, legtalányosabb darab. A régész F.A Mitchell-Hedges egy ősi maja város, Lubaantum (mai Belize) feltárásán dolgozott 1924-ben, mikor is 17 éves lánya, Anna, csillogást vett észre az ásatáson.

A kristálykoponyáról hiányzott az állkapocscsonti rész, melyet három hónappal később, a koponya eredeti lelőhelyétől kb. 7,5 méternyire találták meg.

A Mitchell-Hedges-féle koponya az egyetlen, amely két darabból áll.

Egyedülálló abból a szempontból is, hogy a fogakat is külön megmunkálták, az összes többi esetben a fogakat pusztán rávésték a tömör koponyára.

E lelet esetében a száj nyitása-zárása is lehetséges.

A koponya fényvezető- és visszaverő tulajdonságai is különlegesek.

Fény útjába helyezve a kristály felragyog, a szemüregek pedig a többi résznél is fényesebben világítanak.

Ez bizonyosan nem véletlen, hanem tudatos tervezés eredménye.

Szakértők szerint az ősi szertartások során fénysugár útjába helyezték, így misztikus látványt nyújtott.

Tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekről tudósítanak, akik közel kerültek a Mitchell-Hedges-féle kristálykoponyához.

Többen beszámoltak arról, hogy képes a színét változtatni, hangot illetve illatot kibocsátani, szemüregébe nézve néhányan régi épületeket, ember-alakokat láttak. Vagyis a koponya szinte minden érzékszervre képes hatni, ami a mai nyugati természettudományos fogalmakkal nem magyarázható.

Ősi indián legenda (12 + 1 darab)

Az őslakos amerikaiak között a mesélés hagyománya az eszköze annak, hogy titkos tanításaikat generációról generációra átadják egymásnak.

A cherokee-k a következőket mondták el:

Kezdetben 12 világ létezett az emberi élet számára.

Ezek a planéták különböző napok körül keringtek.

A bolygók mindegyike összegyűjtötte tudását, és ezt a tudást egy holografikus számítógépbe táplálta: egy kristálykoponyába.

A planéták öregjei segítették a Föld népeit, hogy felépítsenek négy nagy civilizációt:

Lemúria, Mu, Mieyhun, és Atlantisz civilizációit.

Arra használták fel a koponyák tudását, hogy misztikus iskolákat hozzanak létre, a rejtett bölcseletek iskoláit, és titkos gyógyító szervezeteket.

Később kezdték széles körben is elterjeszteni a tanokat.

Az információ megközelítőleg 750 000 esztendővel ezelőtt érkezett meg, és 250-300 000 esztendővel ezelőtt kezdődött el a terjesztése a Földön.

A koponyákat egy piramis belsejében tartották – a Bárkaként ismert hatalmas formációban.

A Bárka a szent bolygókról származó, körben elhelyezett 12 koponyából állt, egy tizenharmadikkal, a leghatalmasabbal, a formáció középpontjában.

Ez a tizenharmadik koponya képviselte valamennyi világ kollektív tudatát, és kapcsolódott valamennyi szent planéta tudásához.

Az utazó emberek a koponyákból álló Bárkát először az olmék néphez vitték el, majd a maják vették át, azután az aztékok.

Ám az aztékok arra használták fel a koponyák hatalmát, hogy visszaéljenek saját erejükkel, és másokat az irányításuk alá vonjanak.

Az egyetlen hatalom, amely képes volt megtörni az aztékokat, a spanyol birodalom volt. Amikor a papok, akik Cortezzel érkeztek, meghallották a kristálykoponyák hírét, az információt eljuttatták Rómába, a pápának is.

Mielőtt azonban megkaparinthatták volna a kristálykoponyákat, a helyi papok és harcosok elmenekültek velük.

A koponyák szétszóródtak a világban, és addig kell vándorolniuk, míg megtanulunk osztozni egymással a tudáson, gondoskodunk egymásról, tanítjuk egymást, és békés, harmonikus világot teremtünk a Földön.”