A MAGYAROK TUDÁSA: Október 23.

Történelmi kitekintő - október 23.

Ezen a napon történt....

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.

E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.

A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”

1613

– A kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Bethlen Gábort.

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek.

Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot általában „Erdély aranykora” néven ismerik.

A fejedelemmel kapcsolatosan már cáfolatok is napvilágot láttak, hogy ezek a feljebb említett adatok megkérdőjelezhetők./

1686

– Szeged felszabadul a török uralom alól.

1894

– Budapesten megnyílik a New York kávéház.

/A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda.

A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete.

Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába./

1921

– IV. Károly magyar király második, szintén eredménytelen visszatérési kísérlete, a budaörsi csata.

/A budaörsi csata a királypárti (legitimista) és a Horthy Miklóshoz hű kormányerők közötti összecsapás volt IV. Károly király magyar trónra való második visszatérési kísérlete, az úgynevezett második királypuccs idején.

Az 1921. október 23-án és 24-én lezajlott harcok első szakaszában az Ostenburg-Moravek Gyula vezette királypárti erők elfoglalták Budafokot.

A Nagy Pál vezette kormányhű erők október 23-a éjjelére azonban létszámfölénybe kerültek, sikeres ellentámadást hajtottak végre és 24-én reggelre bekerítették a király csapatait. Az elvesztett csata következményeként a király erőit lefegyverezték, maga a király pedig október 25-én Tatán fogságba esett. IV. Károly visszatérési kísérlete ezzel meghiúsult./

1930

– Először adják át a Corvin-láncot és Corvin-koszorút.

/A Corvin-lánc egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma. További kitüntetéseket is alapítottak: Corvin-díszjelvényt, amelyet szintén 12 fő viselhetett, és a Corvin-koszorút, amelyet 60 fő hordhatott. Külföldieknek Corvin-díszjelvényt adományoztak./

1956

– Az 1956-os forradalom kitörése.

/ Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én./

1989

– A Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása.

/A harmadik magyar köztársaság Magyarország államformájának nem hivatalos megnevezése a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően.

Az új alaptörvény hatályba lépése óta vitás kérdés, hogy vajon véget ért-e a harmadik köztársaság és lehet-e negyedik köztársaságról beszélni./

2006

– Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából 56 ország delegációja képviselteti magát az állami ünnepségeken.

Nemzetközi megemlékezéseket is rendeznek.

Közben Budapest belvárosában nagy visszhangot kiváltó zavargások, tüntetések törnek ki.

Kardos Győző:

1956. Négy éves voltam...

Oly korban születtem,

Amiről nem tehettem,

Mások döntöttek helyettem.

Mikor kettéváltak a vizek,

Lángra gyúltak a tüzek,

Ember - embert ölt,

Csak égtek a tüzek, és sírt a föld.

Oly korban születtem,

Amiről nem tehettem.

Mások döntöttek helyettem.

Mikor kettészakadt az ország,

Mások akarták irányítani a sorsát.

Engem senki sem kérdezett!

A halál csak jött, ment, érkezett.

Oly korban születtem,

Amiről nem tehettem,

Mások döntöttek helyettem.

Ha apám vagy anyám

Kérdezett volna.

De nem! Vagy valaki!

Magzat: Akarsz-e világra születni?

Ha majd a vizek

Eloltják a tüzet,

Ember - embernek

Szeretettel fizet.

A válaszom ez volna: Akarok!

De addig anyám méhében maradok.

Mivel nem kérdezett senki,

Ezért - e világra kellett jönni,

De ez sem lehetett véletlen.

Kardom: A szó, és nem életlen!

Részese vagyok a múltnak, a mának.

A dolgom: Utat vágni a jövőnek, és az igazságnak.

"Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

ki nem hamuval és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel

és épít régi kőből új hazát."

Wass Albert: Üzenet haza (részlet)

video:

http://www.youtube.com/watch?v=-RfBTW8SNFg

Ima a Szent Korona népéért!

Istenanya kérünk Téged

Országunkat Te védjed meg

Egyesítsed Nemzetünket

Mutasd nékünk szent Fényünket!

Ébredjen fel a Mag Népe

Szent Koronánk Fényessége

Krisztus Urunk vezess minket

Vigyáznak ránk Csillag Népek!

Ősi Létünk méltósága

Sugározzon e Világra

Fénytudásunk felderüljön

Életünkbe beépüljön!

Dicső Ősök segítsetek

Az legyen, mi Rendeltetett

Atyánk áldása kísérjen

A Magyarság felébredjen!

Sugározzon Égi Fénnyel

Koronánknak minden Éke

Mert Atya, Fiú, Anya lészen

Ki egyesít Szellemlétben!

Úgy legyen!

Kép:Tóth Béla Ottó

Magyar vagyok,

s ha számba idegenek szavakat oltanak ,

kiköpöm, mert nincs az az akarat,

amely rám kényszeríthetné más nyelv erejét,

lájlkoljam, ha tetszik, bjuti! mondjam, ha szép,

mázlinak hívjam a jószerencsét,

okét mondjak igen, hellót Adjon Isten helyett,

nekem az aha nem volt, és nem is lesz felelet.

Magyar vagyok,

tudom, mit jelent levesben a gulya[1],

a kuvaszról tudom azt, hogy kutya,

és ha a jószág mellettem dorombol,

hallom, hogy a cirmos, és nem a komondor.

Tudom, hogy nem bűn, ha valaki a párját ritkítja,

és a böllér elől hodályba[2], a konda fut sivítva.

Kies hegyoldalban nyílik csak boroszlán[3],

nádifarkas[4] mellett azt mondom toportyán,

betyáros kedvem is csak magyarként lehet,

és konty alá valóval[5] vidítom kedvemet.

S ha a cséplőgépre azt mondom, hogy csondér[6],

kevesen tudják, hogy gyártója volt John Deere.

A szűrt[7] nem keverjük össze a subával[8],

és tudjuk, miért házasodik guba a gubával[9].

A rokolyára [10]ne mondjuk, hogy szoknya,

tudjuk, hogy télen is működik a nyárikonyha[11],

szépapának[12] nem a fess férjet nevezzük,

s a keresztnevet a családnév mögé helyezzük.

Nevetünk nagyot az angolokon,

mikor a szalonnára kiírják, hogy bacon[13]

géniuszainkat hívuk úgy: lángelme

a textilt szólítsuk szebben: kelme.

Csodaparipára mondjuk azt, hogy táltos,

tisztaszobába tesszük ki a vánkost,

a lúdra, ha kövér sem mondjuk, hogy hattyú,

balkézről jött gyerek mára már nem fattyú.

Ha bele is botlunk a nyelvünkbe párszor,

van annál szebb szó, hogy csordapásztor[14]?

Kerítőhálóra mondjuk azt, hogy gyalom,

s ha valakit szeretünk, abból lesz angyalom,

tápióban[15] laktak erdei emberek,

ha messze futnak mondjuk: illa berek,

veszik a nyelvünkből sok ezer magyar szó:

dikó[16], gyikó, lésza, azaz a nyoszolyó,

nem is tudjuk lassan e nyelvi zűrzavarba'

mit jelent a gádor[17] , s mit a kacabajka[18]...

Magyar vagyok,

s ha számba idegenek szavakat oltanak,

kiköpöm, mert nincs az az akarat,

hogy elhagyjam az anyanyelv csodáit,

maradjon ez így, - még nagyon sokáig.

(Kellős Éva)

[1] A falvaktól és városoktól távol eső legelőkön tavasztól őszig szabadon tartott, éjjel is kint háló bika-, tinó- vagy tehéncsapat.

[2] Juh-, vagy sertésnyájak téglalap, néha L alaprajzú, nagy befogadóképességű, zárt, tetővel fedett építménye.

[3] A mályvafélékhez tartozó erdőszéli cserjenövény.

[4] 3A nádifarkas, a toportyán, a csikasz, mind az aranysakál neve.

[5] Nőiesnek tartott ital (főtt bor) elnevezése.

[6] A múlt században a John Deere márkájú mezőgazdasági gépek nevét tették így magyarossá a parasztemberek. Az aratógépeket sokhelyütt ma is csondérnak hívják.

[7] Posztóból készült kabátféle felsőruha

[8] A hosszúfürtű magyar juh szőrös bőréből készült, palástszerű, bokáig érő ruha, kabát.

[9] Vízszintesen pokróccá varrott darabból szabott férfi gyapjúkabát.

[10] Finom házi, vagy bolti vászonból, posztóból készült női vislelet.

[11] A ház hátsó fertályára épített, sütésre-főzésre használt helyiség.

[12] Az ükszülők apja.

[13] A bacon szó állítólag az egykor külföldön is híres somogyi-bakonyi területeken nevelt sertésfajtából eredeztethető. Makkon hizlalták. A bakonyi siska húsa, szalonnája kibírta a hosszú tengeri utat.

[14] A falvak melletti csordanyomáson vagy az ugaron járó fejőstehén- és igásökörcsorda pásztora.

[15] Zúzmóval vastagon benőtt, gyakran üreges fa, vagy facsoport elnevezése.

[16] A dikó, gyikó, lésza, nyoszolya, vagy nyoszolyó, mind a lécvázas szerkesztésű könnyű hálóágy elnevezése.

[17] A külszínnél mélyebben fekvő padlózattal épített lakóépület, vagy pince védett lejárata.

[18] Felsőtesten viselt könnyő női ruhadarab.