A MAGYAROK TUDÁSA: Reményik Sándor - Gyopár

Reményik Sándor: Gyopár

Azt mondta valaki:

A Korongyoson gyopár is terem.

Azóta vágyaimnak netovábbja

A Korongyos-tető.

Róla álmodom nappal-éjjel,

S a pici fehér csillagokról,

Mik szikráznak a vad kövek között.

Mert úgy lehet:

Egy hullócsillag szállt alá oda,

Ép a Korongyos tetejére.

Honnan indult: ki tudja azt?

Talán egy nagyváros felett

Látta útrakelni egy ifjú pár,

Sikoltó ívét elkísérték szemmel,

Míg legörbült a sötét horizontra.

Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?

Hát ide hullt.

Ide, a Korongyos-tetőre.

Ezer darabra hullott széjjel,

De üdvösségét megtalálta.

S minden kis része csillagalakú lett:

Így született a havasi gyopár.

GYOPÁR

– Magas hegyek szikláin termő, fehéres szőrrel fedett fészkes virágú növény.

A GYOPÁR a GY.P gyökből induló szó.

Ez a GYAPott, GYAPjú, GYEP szavakban kellemes érintésű felületről szól.

Idézet egy leírásból: www.faiskola.hu:

„Fehér, gyapjas, filcszerű, évelő növény.

Keskeny, hosszúkás leveleinek különösen az alsó oldala szőrös.”

A GYOPÁR neve

– minden más törököző erőlködés ellenére – a szőrös, GYAPjas (régiesen: GYOPjas) levelei és fő lelőhelyének kOPÁR környezete nyomán alakult, egyszerűen az ősmag(yar)-nyelven.

(Kolumbán Sándor)

Havasi gyopár

A virágok teremtésének kezdetén itt-ott már nyíltak a kertekben a nemes és egyszerűbb virágok.

Az erdőkben, mezőkön, réteken pedig vadvirágokat ringatott a szél.

De volt egy egyszerű sárgás-fehér kis virág, aki saját maga álmodta meg létének célját. Ezért ő társainál jóval később kereste fel a jó Istent, hogy jelölje ki élőhelyét.

Amikor odaért, tisztelettel meghajolt előtte és úgy szólt:

- Teremtőm! Nem tudom hova szántál engem?

De te belelátsz a szívembe, és tudod, hogy én olyan helyen szeretnék élni, ahol közelebb lehetnék hozzád, mint virágtársaim.

A jó Isten meghatódott e szavakra és mosolyogva válaszolt:

- Legyen a szíved szerint... Mivel te kész vagy elhagyni a földet az égi dicsőségért, otthonod a magas hegyeken - a havasokon - lesz. S ezt a nemes, bájos kis virágot elnevezte havasi gyopárnak.

- Köszönöm Teremtőm, hogy meghallgattál - válaszolta a kis virág és elfoglalta helyét a szédítő magasságban.

A virágok tudnak egymásról. A havasi gyopár a magasból látja a földön nyíló társait. A játszi szellők pedig róla visznek hírt a lent élőknek.

A virágok azóta elszaporodtak a földön, és szemet, lelket gyönyörködtetnek.

A havasi gyopár pedig ma is fent nyílik a havasokon, ott, ahova vágyott réges-régen. Jól érzi magát Erdélyben is, fenn a Hargitán, ott távol él a világ zajától, és közel van - az égi magasságban - a jó Istenhez.

Tündérkert – Kampány a havasi gyopár védelmére

A Marosvásárhelyi Rádió Tündérkert című rovatának legújabb részében elsőként Vincze Csilla tudósítása hangzott el, aki beszámolt arról, hogy a Dancurás Hegymentő Szolgálat három évvel ezelőtt elkezdett munkáját folytathatja a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett Biztonságos hegyi turizmus program keretében.

Ezután Petki Judit tudósított arról, hogy a hegyimentők számára készít menedékhelyet a Kronstadt Erdészeti Hivatal.

A Keresztényhavason eltévedt, a rossz idő miatt utat vesztett turistákat szállásolják majd el a házban a Brassó Pojánán dolgozó hegyimentők. A menedékhelyen két hálószoba, két fürdőszoba, egy betegellátó és garázs is lesz.

A rovat befejező részében pedig Szász Edit beszélgetett Hegyi Barnával, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti park igazgatójával.

Beszélgetésük témája az a most induló kampány volt, amely a havasi gyopár leszedését és kereskedelmét fékezné meg.

A Radnai-havasok

...hegyrajza aránylag egyszerű:

nagyszabású, nyugat-keleti irányú főgerincéről dél felé hosszú és lankás, észak felé pedig rövid, ugyanakkor meredek völgyek és oldalgerincek ágaznak ki.

A hegység legmagasabb bércei többnyire a főgerinc mentén sorakoznak.

Természetesen vannak a szabályt erősítő kivételek, méghozzá rögtön az első, a harmadik, valamint az ötödik legmagasabb csúcs (Nagy-Pietrosz, Nagy-Bukuly, illetve Grohotu), melyek a legmarkánsabb északi oldalgerincet ékesítik.

A hegység magasabb régióit túlnyomórészt havasi gyep borítja, foltokban törpefenyves is előfordul (ez utóbbit az extenzív legeltetés miatt korábban nagymértékben irtották).

Nagyobb kiterjedésű köves tereppel a Nagy-Pietrosz, az Ünőkő és a Puzdra csúcsok környékén találkozhatunk (előbbi a nevét is e jellemzőjéről kapta), de helyenként máshol is akadnak szép sziklakibúvások (jó példa erre a Gonosz-kő, a Korongyos - a képen- és a Mihály-havas).

A Nagy-Pietrosz-csúcs (románul Vârful Pietrosul Rodnei) 2303 m tengerszint feletti magasságával a Radnai-havasok és a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa, 1940–1945 között

Horthy-csúcs néven az akkori Magyarország legmagasabb pontja.

Reményik Sándor:

Az Ünőkő

Ez a király.

A ködkoronás, rejtelmes nagyúr,

Aki uralkodik itt mindenen,

Mindenbe beleszól,

Mindenben benne van,

Minden fenyőnek Ő a háttere.

Ő az, aki mindíg sejtteti magát,

De nem mutatja meg, csak néha-néha,

Ha tiszta este van -