2014. szeptember 25., csütörtök

VÁGÓMADÁRFÉLÉK - SZAKÁLLAS SASKESELYŰ - DARU - GRIFFEK


VÁGÓMADÁRFÉLÉK



SZAKÁLLAS SASKESELYŰ



A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Gypaetus nem egyetlen faja.






A vágómadarak sem a sólymoknak, sem a gólyáknak nem közeli rokonai.
  
Testhossza 95-120 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 240-280 centiméteres is lehet, testtömege 4000-7100 gramm.

Dél-Európában, a Közel-Keleten, Mongóliában, Kínában, Tibetben és Afrika egyes részein is megtalálható. 






Magashegyi területeken fészkel. 
Mesterien vitorlázik a hegységek feletti szélben. 
Ha alacsonyabb régiókba száll le, akkor a felszálló légáramlatokkal viteti magát. Gyakran órákon át, szinte mozdulatlanul köröz a levegőben.






Nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló táplálékát, de ritka kivételként a nagyobb csontokat is megeszi, amit nem tud feltörni, azt felviszi a levegőbe és leejtve töri össze. 

Néha szirti foglyokat és egyéb hegyvidéki madarakat is elejt. 
Afrikában néha szirti borzokat emel fel a levegőbe és nagy magasságból a földre ejtve pusztítja el őket. 
Ugyanezzel a módszerrel töri fel a teknősök páncélját is. 
(Érdekességként megemlítendő, hogy spanyolul nem véletlenül quebrantahuesos, azaz ’csonttörögető’ a neve.)






Egy-egy kiadós étkezés után hosszabb pihenőt tart. 
Ilyenkor órák hosszat üldögél egy magaslati ponton, ahonnan bármikor felrepülhet. 
A levegőben van igazán elemében. remekül kihasználja a légáramlatokat. 
Hosszú, keskeny evezőtollai és nagy, ék alakú farka ideális a felszálló légáramlatok meglovagolására.

Év közben többnyire magányosan jár táplálék után, de a pár megosztja egymással revírjét. 

Tavasszal a párok a fészek közelében impozáns nászrepülésbe kezdenek. 
Ilyenkor nagy magasságokban köröznek és összefont karmokkal bukfenceznek a levegőben. 

Fészkét sziklapárkányra vagy üregbe rakja. 
Nagy fadarabokat, rongyokat és egyéb építőanyagot hord össze egy nagy kupacba fészek gyanánt. a fészket minden évben bővíti. 

Fészekalja 1-2 nagy méretű, pettyezett, halványbarna tojásból áll, melyen 55-60 napig kotlik. 
A fiókák etetésében mindkét szülőmadár részt vesz. 
Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.


Alfajai:

ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus barbatus), Észak-Ázsia
kelet-ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus haemachalanus), Kelet-Ázsia
altáji saskeselyű (Gypaetus barbatus altaicus), Altaj hegység
európai saskeselyű (Gypaetus barbatus aureus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Közép-Ázsia
afrikai saskeselyű (Gypaetus barbatus meridionalis), Kelet- és Dél-Afrika, Arab-félsziget délnyugati része






„Itt fekszem a Gidabó kisebbik testvérének, a Shisha-pataknak a partján, édes semmittevésben. Rám süt Afrika forró napözöne. Fejem alatt egy kemény bazaltkőpárna. Fölöttem a mérhetetlen kiterjedésű, hamuszürke égbolt, melynek levegőtengerében szakállas saskeselyűk eveznek, minden szárnyrebbenés nélkül.

A szakállas saskeselyű ritka óriásmadara Afrikának. Csak némely hegyvidékeken található. A gyönyörű madár bárány nagyságú, csőre alatt 8–10 cm hosszúságú, vastag sörtéjű fekete szakáll csüng alá. A madár melle sárgás- vagy rozsdabarna.

Nálunk is élt ennek az óriásmadárnak egyik faja, a Retyezát és Pareng-havasok sziklarengetegében. Az az európai, emez pedig az afrikai szakállas saskeselyű: a Gypaetus ossifragus. Megjelenésük nemesebb, és repülésük egészen más, mint egyéb dögevő rokonaiké. A figyelmes vadász csakhamar meg tudja különböztetni a hatalmas madarat egyéb keselyűféléktől, még akkor is, ha a madár felhőnyi magasságban evez. A szakállas saskeselyűn kívül nincs még egy ilyen jellegzetesen repülő madara a természetnek. Egyéb dögkeselyűk és szárnyas ragadozók kiterjesztett szárnya repülés alatt köralakot mutat. A farkuk is ernyő alakú és rövid.

A szakállas keselyű kiterjesztett szárnya olyan, mint az acélból, alumíniumból megépített repülőgépé. Minden görbület nélküli, és ugyanilyen az egyenes, jellegzetesen hosszú farka is. A hosszú szárny s a hosszú farok közé ékelt test sokkal hosszabb, mint más egyéb ragadozó madár teste. Azért, amikor ez a ritka madár az égbolt kárpitján megjelenik, valóban csalódásig híven utánozza a felhők magasságában úszó repülőgép alakját.

Két szakállas keselyű úszik a levegőben, pontosan a fejem felett körözve. Méltóságosan és szárnyrebbenés nélkül eveznek a magasságban. Szemlét tartanak a szidamói őserdők, patakok és erdei tisztások felett.”

(Sáska László természettudományi szakíró: Afrika óriásmadarai, részlet az Életem, Afrika című könyvből)






Részlet a Bibliából:

"A madarak közül ezeket tartsátok tisztátalannak; ne egyetek belőlük, mert tisztátalanok: a keselyű, a szakállas keselyű, a réti sas, a fekete kánya és a vörös kánya különféle fajtái..."


Válasz a bibliai idézetre:

"Nekünk viszont SZENT madaraink!"






A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában:


A hun, a belső-ázsiai török és a magyar népművészetben fontos szerepet játszanak a madarak.

Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -,
 az altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), 
a szirti sas (Aquila chrisaetus), 
a szakállas keselyű (Gypaetus barbarus) 
és a fakó keselyű (Gyps fulvus). 

Maga a "turul" szó török eredetű (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár"). 

Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. 




A Rakamazi Turul mellkorong


Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és a magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. 

A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". 

A középső a Zsombor férfinévben él tovább. 
Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. 
Csak a XIX. században került ismét elő őstörténetünk e fontos jelképe.

Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. 




kerecsensólyom


Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból szimbólum. 

A turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni. 

Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár. 
Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem létezik, mert füles sólyom nincs 
(Dúcz László).



A Nagyszentmiklósi kincs
A MAGYAR SZENT TURUL MADÁR

TU - URÚ - LU = teremt – védelmez - ember = 

VILÁG TEREMTŐJE ÉS VÉDELMEZŐJE

(Domonyi Károly)

A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
  


Kék vércse pár


Hogy milyen madár lehetett a magyarok ősi turulja?...






A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.



  
(Forrás: Wikipédia/Metapédia/http://istvandr.kiszely.hu/)


Ősi magyar népmesénk 

hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. 

Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. 






Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt. 

Népművészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.


A griff:

A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. 



A Hévízi - tó őrzői







E nagy "madár", illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. 




Griff - Paziriki lelet


A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. 

Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat". 



szkíta lelet  -  griff 330-300 B.C


A későbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseiről". 

Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, 
a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, 
az Árpád-kori magyar pénzeken. 




Koronázási palást szélén



A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei.

 Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi. :-)




szkíta lelet 



A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítőkész. 

Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón.
 László Gyula írja, hogy:

 "Szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen jelképe lenne". 




A Nagyszentmiklósi kincs



Kézai Simon így ír a griffről: 

"Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak". 

Megjelenik a griff a magyar népművészetben: 

Az egyik változatban fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. 

A másik változatban főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják. 



Oroszlán és griff - trák kincs



A Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hőst. 

Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját. 

A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. 

A belső-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel.




Szászánida birodalom - Irán - griffes tál



A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél igen sokrétű. 
Horváth Izabella ezt öt pontban határozta meg:

1. A főisten ábrázolása és szerepköre. 

A török népek körében az állat alakú szellemeknek különböző rangjuk volt, és ezek között a ragadozó madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegű ábrázolás, amely közel kétezerötszáz éven át követhető a pusztai népek művészetében, azt jelenti, hogy a hit, amely a művészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a népben és a társadalom szerves része volt.

2. A fejedelmi nemzethős ábrázolása és szerepköre, 

ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy előfordul Atilla hunjainál, mint a griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e népekkel való kapcsolat erős köteléke a fejedelmeknek.





szkíta lelet 



3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre. 

Ha a fejedelem fő szerepét a sztyepi művész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.

4. A táltos ábrázolása s szerepköre, 

ugyanis a táltos szelleme őseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatőse volt. A négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem a fejedelmi nemzetségből származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.

5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. 

A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. 
A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt. 
Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.




A daru


A daru a magyarság ősi vándormadara, amely kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. 

A darunak Közép- és Belső-Ázsiában két válfaja ismert, a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt. 






Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe. 

Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve. 

A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben.

Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében. 
Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.

A DARVAK VONULÁSA

Idén, 2014 - ben, 113 ezer daru volt a Hortobágyon, ami új rekord, a korábbi 103 ezerhez képest.




A darvak jellegzetes V alakban vonulnak, repülnek.




A Hortobágy és a Dél-Alföld pusztákkal övezett tavain évről évre megállnak pihenni a melegebb tájak felé tartó darvak, melyek akár egy-másfél hónapig is itt maradnak országunkban.




A nem ragadozó madarak közül, a legmagasabbra szállnak a darvak!

 A Himalája hágói fölött, a nagy magasságban, ahová a Sasok is csak erőlködve jutnak fel, odarepülnek Haza Költeni a Darvak, a Világ tetejére, a Pamír fennsíkra.



Hortobágy legszebb őszi látványossága a daruvonulás.

A közönséges daru, vagy más nevén szürke daru (Grus grus) hasonlóan más nemzetekhez, a magyarságnak is megbecsült, ősi vadmadara.
A „daru” szó hangutánzó szó.
Az éberség és a hűség jelképeként számos ókori és középkori ábrázoláson láthatjuk, legtöbbször lábával követ tartva.
Hazánkban tolla elmaradhatatlan kelléke volt a „valamire való” legények kalapjának.
Ma már nem gyűjthető, védett madár származékaként birtoklása szintén a hatályos természetvédelmi törvényekbe ütközik.

A daru védett madár!

Az Európában élő állomány nagysága szerencsére növekedő tendenciát mutat, jelenleg 100-120 ezer párra becsülik.

Megjelenése karcsú, kecses.
A hím testhossza 120-130 cm, a tojóé 100-110 cm.
Szárnyfesztávolsága átlagosan 180-240 cm közt mozog.
Alapszíne palaszürke, fekete szárnyvégekkel, fején fehér, fekete és vörös mintázattal.
Az elsőéves fiókák tollazata eltér, fejük sárgásbarna, egyszínű.
A kifejlett egyedek hangja a „krúgatás”, míg a fiataloké sípoló.

Észak-Európa, illetve Eurázsia (nagyrészt Svédország, Finnország, Észt- és Oroszország) térségének erdős, nádasos, lápos sztyeppéin költ.
Fészkeléshez nyugodt, emberi tevékenységtől távoli, nehezen megközelíthető helyet választ.
Ezek többnyire vízzel, láppal, mocsárral, nádasokkal borított területek.
Szereti a jól belátható, biztonságos környezetet mind a fészkelés, mind a vonulás során.
Ivaréretté 3 éves kor után válik.
Párválasztása a „dürgés” egyfajta „duett” a hím és a tojó közt.
Ez nem egyenlő a „darutánccal”, mely a hímek közti territoriális harcban jelenik meg, erőfitogtatás gyanánt.
Monogám, többnyire egy életre választ társat magának.
A földre, zsombékokra helyezett fészkébe 4 tojást rak, melyből többnyire 1-2, esetleg 3 utódot tud sikeresen felnevelni.
Fészkeléskor fehérje gazdag táplálékot fogyaszt, növényi hajtások mellett kisemlősöket, puhatestűeket, rovarokat is eszik.
Az áprilisban kelő fiókák nyár végére elérik a kifejlett kori testméretet.




Télire a táplálékhiány miatt Észak-Afrikába, Dél-Európába, valamint a Közel Keletre vonulnak.
Nyár végén – ősz elején megkezdik a gyülekezést, majd útnak indulnak az első csapatok.
Három vonulási útvonaluk Nyugat-, Közép- és Kelet Európán keresztül vezet. Közép-európai útvonaluk egyik kiemelkedő állomása hazánk, ahol „félúton” megpihennek.
Az első csapatok szeptember végén, október elején érkeznek elsősorban Hortobágy, Kardoskút, valamint Szeged térségébe.
Vendégszeretetünket majd egész ősszel élvezik, a legutolsó csapatok november közepéig maradnak, de leginkább az első hó lehulltáig.
Itt tartózkodásuk csúcspontja október közepére tehető.
Az itt tartózkodásukat a további útjukhoz szükséges tartalékok megszerzésével töltik, mely a mezőgazdasági területeken történő táplálkozásból áll.
Itt már inkább keményítőben gazdag táplálékot fogyasztanak, leginkább a learatott kukoricatarlók pergési veszteségeit részesítik előnyben.
Az éjszakát valamely lápos területen, vagy leeresztett halastavon 10-, 20-, akár 50 ezres csapatokban töltik.
Napkeltekor a szélrózsa minden irányába kisebb, párszázas csoportokra oszolva látogatják a környező szántókat, ahonnan napnyugtakor térnek vissza.
Rendkívül óvatos, éber madár.
Mint fészkelésekor, vonuláskor is a nyílt, átlátható területeket kedveli.
Bármely egyed veszélyt érez, az egész csapat felriad, és együtt távoznak. Megközelítésük nehézkes, szinte lehetetlen.




Daruvonulás szempontjából Hortobágy szinte egész Európa legkedveltebb állomása.

Évente majd 160 000 egyed fordul meg ebben a térségben.
Október közepén a szinkronszámlálások során egy nap alatt becsült darvak mennyisége meghaladja a 110 ezres egyedszámot is.
A közeli tarlókon táplálkozó darvak 20-30 ezres csapatokban húznak éjszakázó helyükre, páratlan látványt nyújtva a naplementében.

(Forrás:  Madárpark)



Továbbá:



- Gyógyító növényeink 1./a rész: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/gyogyito-novenyeink-egeszsegvedo-naptar.html

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 

- Gyógyító növényeink 3. rész:  

- Gyógyító növényeink 4. rész:

- Gyógyító növényeink 5. rész: 

- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 

- Természetes permetlevek kertből, mezőről: 

- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:

- Fogyás a természet erejével: 

- A csodás Lenmag: 

- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 

- Lekvárfőzési ABC:  

- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 

- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR: 

- Melyik virág ehető a kertünkben?

- Őszi munkálatok a kiskertben: 

- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 

- Fekete nadálytő: 

- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 

- A FOKHAGYMA:

- Gyógyító növényeink - felsorolás:

- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:

- Érmelléki asszonyok hagyatéka: 

- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:

- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:

- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:

A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:

- A teremtés energiái – Kundalini: 

- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

- Faszén - Aktív szén:

- Biokertészek csodaszere a házi fahamu:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/safrany-fuszerek-kiralya-kiralyok.html

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-dohany-lehet-rak-ellenszere.html

- MÁK - MÁKOLAJ:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/mak-makolaj.html

- ZSÁLYA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-zsalya-orvosi-zsalya-es.html

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/08/petroleummal-is-lehet-gyogyitani-rakot.html

- Az útifű:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/09/az-utifu.html






Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 
http://www.emf-kryon.blogspot.com

 


dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.