A MADARAK
(Dögevő madarak)
A madarak (Aves) meszes héjú
tojással szaporodó, meleg vérű gerinces állatok.
Mellső végtagjaik szárnyakká
módosultak.
A madárfajok nagy része ma is
repülő életmódot folytat.
Testüket tolltakaró borítja.
Csontjaik üregesek,
légzsákokat tartalmaznak.
Fogak helyett csőrrel
rendelkeznek.
A madarak mintegy 10 ezer
fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya.
Ebből Magyarországon közel
400 faj fordul elő.
A madarak, bár igen
változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek.
Jellegzetességeik elsősorban
a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.
Dögevő madarak:
A dögevés avagy nekrofágia a
húsevő életmód olyan formája, amelynél a ragadozó nem az általa vagy a
fajtársai által megölt élőlények tetemét fogyasztja el.
A dögevők fontos szerepet
töltenek be az ökoszisztémában azáltal, hogy részt vesznek az elpusztult
állatok testének lebontásában.
A dögevők által megkezdett
folyamatot a hátrahagyott maradványokat elfogyasztó lebontók fejezik be.
A jól ismert dögevők közé
tartoznak a keselyűk, a dögbogarak, a fémeslegyek, a darazsak és a mosómedvék.
Több, rendszeresen vadászó
nagy húsevő, például a hiéna és az oroszlán szintén eszik dögöt, amennyiben az
az útjába kerül, vagy ha a méretét és a vadságát kihasználva lehetősége nyílik
arra, hogy elvegye egy másik ragadozó zsákmányát.
Az olyan trágyával táplálkozó
állatokat, mint például a lemezescsápú bogarak ürülékevőként tartják számon.
A főként elpusztult
növényeket evő állatok üledékevőként ismertek.
A fajtársaikat elfogyasztó
élőlényeket kannibáloknak nevezik.
Afrikai marabu:
Az afrikai marabu
(Leptoptilos crumeniferus) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak
(Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába
tartozó faj, de a gólyák nyilván hevesen tiltakoznak ez ellen.
Kétségkívül a legcsúnyább madár
a Földön!
Nevét az afrikai muszlim
szentek arab nevéből kapta.
Afrikában él, a Szaharától
délre, le egészen Dél-Afrikáig.
Természetes élőhelyük a szavannák és mocsarak vidéke, de az emberi településeket sem kerülik el.
Természetes élőhelyük a szavannák és mocsarak vidéke, de az emberi településeket sem kerülik el.
Magassága 150 centiméter,
szárnyfesztávolsága 320 centiméter, testtömege 9 kilogramm is lehet.
Feje és nyaka kopasz, erős,
ék alakú csőre és jellegzetes begyzacskója van.
A begyzacskó vagy toroklebeny
a nyaktól kiinduló, nagy kiterjedésű képződmény, az orrlyukakkal összekötött
légzsákoknak köszönhetően felfújható.
A begyzacskó 40 centiméteres
is lehet.
A keselyűkkel vetélkedik a
dögökön, de aktívan vadászik is, tápláléka rovarokból, halakból, patkányokból
és kisebb madarakból áll, de megtámadja a flamingó, a kormorán és a pelikán fiókáit
is, vagy kirabolja a fészküket.
Széles szárnyaival nehézkesen repül, de a meleg légáramlatokat kihasználva nagyobb magasságokban is tud őrjáratozni.
A marabu legfeljebb 20 évig él.
Széles szárnyaival nehézkesen repül, de a meleg légáramlatokat kihasználva nagyobb magasságokban is tud őrjáratozni.
A marabu legfeljebb 20 évig él.
Az ivarérettséget 3–4 éves
korban éri el.
A párzási időszak az esős évszak végén kezdődik.
Évente egyszer költ, de nem minden évben.
Fákra vagy sziklákra gallyakból építi fészkét, melyet levelekkel bélel ki.
Fészekalja 2–3 fehér, pettyezett héjú tojásból áll.
A tojásokon 30 napig kotlik mindkét szülő.
A fiatal marabuk 116 nap múlva válnak röpképessé, de még néhány hétig a fészekben maradnak.
A párzási időszak az esős évszak végén kezdődik.
Évente egyszer költ, de nem minden évben.
Fákra vagy sziklákra gallyakból építi fészkét, melyet levelekkel bélel ki.
Fészekalja 2–3 fehér, pettyezett héjú tojásból áll.
A tojásokon 30 napig kotlik mindkét szülő.
A fiatal marabuk 116 nap múlva válnak röpképessé, de még néhány hétig a fészekben maradnak.
Érdekesség, hogy már
Magyarországon is észlelték vadon, Csanytelek és Tömörkény határában, ahol
2002. május 25. és június 1. között figyelték meg egy kifejlett egyedét.
A Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága szerint ugyanakkor kétséges,
hogy a megfigyelt egyed valóban természetes populációból származott-e.
A félreismert marabu:
„Még nem találkoztam olyan
madárral . . . , amely rosszabb előjel lett volna, mint a marabu” (The World’s
Wild Places —Africa’s Rift Valley).
A SZÁMTALAN afrikai madárfaj
közül keveset ért annyi bírálat, mint a marabut.
Ezt a madarat általában
összeférhetetlennek, csúnyának és rosszindulatúnak ábrázolják.
Szóval a maraburól nem él
túlságosan kedvező kép a köztudatban.
Tetszenek neked a nemes
külsejű és dallamos hangú madarak?
A marabu bizony egyikkel sem dicsekedhet.
Rózsaszínű feje és nyaka, mely ráadásul csupasz is, gyászos, szánalmas külsőt kölcsönöz neki.
A felnőtt példányok nyakáról pirosas, felfújható begyzacskó csüng le, akár egy vastag, lekerekített végű nyakkendő.
Nem mondhatni, hogy ettől szebb lenne szegény.
Dr. Leon Benun, a Kenyai Nemzeti Múzeumok ornitológiai osztályának vezetője azonban a következőkre emlékeztet:
„Csak mert a begyzacskót mi csúnyának látjuk, nem biztos, hogy a marabu is annak látja.”
Mindenesetre eddig senki sem tudott rájönni, hogy biológiai szempontból mi a szerepe ennek a torokzacskónak.
A marabu bizony egyikkel sem dicsekedhet.
Rózsaszínű feje és nyaka, mely ráadásul csupasz is, gyászos, szánalmas külsőt kölcsönöz neki.
A felnőtt példányok nyakáról pirosas, felfújható begyzacskó csüng le, akár egy vastag, lekerekített végű nyakkendő.
Nem mondhatni, hogy ettől szebb lenne szegény.
Dr. Leon Benun, a Kenyai Nemzeti Múzeumok ornitológiai osztályának vezetője azonban a következőkre emlékeztet:
„Csak mert a begyzacskót mi csúnyának látjuk, nem biztos, hogy a marabu is annak látja.”
Mindenesetre eddig senki sem tudott rájönni, hogy biológiai szempontból mi a szerepe ennek a torokzacskónak.
A marabu az étkezési
szokásaival sem lopta be magát az emberek szívébe.
Egyrészt azért, mert dögevő.
De ha nem talál tetemeket, más madarakat is képes megölni, hogy csillapítsa nagy étvágyát.
Nem is csoda, hogy sokan ki nem állhatják.
Egyrészt azért, mert dögevő.
De ha nem talál tetemeket, más madarakat is képes megölni, hogy csillapítsa nagy étvágyát.
Nem is csoda, hogy sokan ki nem állhatják.
Ámde rút külseje és rossz
szokásai ellenére a marabunak számos csodálatra méltó tulajdonsága is van.
Tarts velünk, miközben jobban megismerkedünk ezzel a madárral, amelyről oly sok rosszat mondanak.
Tarts velünk, miközben jobban megismerkedünk ezzel a madárral, amelyről oly sok rosszat mondanak.
Óriás a madarak között
A marabu a gólyafélék
családjának valószínűleg a legnagyobb tagja.
Egy kifejlett hím 150 centiméter magas is lehet, és több mint 8 kilogrammot nyomhat. A tojók ennél kicsit kisebbek.
A madár nehéz, ék alakú csőre több mint 30 centiméteresre is megnőhet.
Ezzel az erős szerszámmal képes kitépni a húsdarabokat a tetemekből.
Egy kifejlett hím 150 centiméter magas is lehet, és több mint 8 kilogrammot nyomhat. A tojók ennél kicsit kisebbek.
A madár nehéz, ék alakú csőre több mint 30 centiméteresre is megnőhet.
Ezzel az erős szerszámmal képes kitépni a húsdarabokat a tetemekből.
A marabu nagy méretei ellenére
is kiválóan repül.
Szárnyfesztávolsága több mint 2,5 méter, így könnyen felveszi a versenyt a vitorlázó madarak közül a legjobbakkal.
Repülés közben rendkívül elegáns: a fejét kissé behúzza a vállai közé, hosszú lábait pedig kinyújtja a teste mögé.
Mesterien használja ki a meleg légáramlatokat, vagyis termikeket, és olyan magasságokba képes felrepülni, hogy néha már alig látni a földről!
Megfigyeltek már olyan marabukat, amelyek 4000 méter magasan vitorláztak!
Szárnyfesztávolsága több mint 2,5 méter, így könnyen felveszi a versenyt a vitorlázó madarak közül a legjobbakkal.
Repülés közben rendkívül elegáns: a fejét kissé behúzza a vállai közé, hosszú lábait pedig kinyújtja a teste mögé.
Mesterien használja ki a meleg légáramlatokat, vagyis termikeket, és olyan magasságokba képes felrepülni, hogy néha már alig látni a földről!
Megfigyeltek már olyan marabukat, amelyek 4000 méter magasan vitorláztak!
Lelkiismeretes szülők
Ami azonban igazán bámulatra
méltó, az az, hogy milyen jó szülő a marabu.
Szülőnek lenni bizony megterhelő feladat; az első lépés a fészeképítés.
A hím kiválasztja a megfelelő helyet, elkezdi a fészek építését, amit később egy tojóval együtt fog folytatni.
A fészek, melyet olykor 30 méter magasra építenek a föld felett, nem mondható túl mutatósnak.
Az egy méter széles építmény mindössze egy kidolgozatlan, nyitott terasz, melyet száraz vesszőkből, faágakból és levelekből hordtak össze.
Sőt, a tojásokon ülő madár némelykor egy régi fészket örököl, azt pofozza ki egy kicsit ágakkal és más anyagokkal.
Megfigyelték, hogy egyes marabutelepek 50 éven át ugyanazon a helyen maradtak fészkelni.
Szülőnek lenni bizony megterhelő feladat; az első lépés a fészeképítés.
A hím kiválasztja a megfelelő helyet, elkezdi a fészek építését, amit később egy tojóval együtt fog folytatni.
A fészek, melyet olykor 30 méter magasra építenek a föld felett, nem mondható túl mutatósnak.
Az egy méter széles építmény mindössze egy kidolgozatlan, nyitott terasz, melyet száraz vesszőkből, faágakból és levelekből hordtak össze.
Sőt, a tojásokon ülő madár némelykor egy régi fészket örököl, azt pofozza ki egy kicsit ágakkal és más anyagokkal.
Megfigyelték, hogy egyes marabutelepek 50 éven át ugyanazon a helyen maradtak fészkelni.
Az új otthon még készülőben
van, amikor a hím marabu elindul, hogy társat keressen. Azzal ellentétben, ami
sok madárfajnál megszokott, a hím marabu megvárja, míg odamegy hozzá egy tojó.
Több párjelölt is felbukkan abban a reményben, hogy elnyeri a hím kegyeit.
Gyakran kosarat kapnak.
A kitartás azonban meghozza gyümölcsét, és a hím végül elfogadja az egyik tojót.
Az ezt követő udvarlás alatt mindkét madár teljesen felfújja a torokzacskóját, és olyan hangokat ad ki, amelyekkel igyekszik elriasztani a többi madarat.
Ezek a hangok leginkább bőgések, nyüszítések és fütyülések — tudomásunk szerint a marabuk csak ilyen hangokat tudnak kiadni, kivéve, amikor időnként jókora csőrükkel kelepelnek.
A marabuk között erős kötelék alakul ki, melyet a megszokott „bólogató” üdvözlés még szorosabbra fűz.
Minden alkalommal, amikor az egyikük valahonnan visszatér a fészekhez, a másik úgy köszönti, hogy hátrahajtja a fejét, aztán lelógatja, majd hosszan kelepel a csőrével.
Több párjelölt is felbukkan abban a reményben, hogy elnyeri a hím kegyeit.
Gyakran kosarat kapnak.
A kitartás azonban meghozza gyümölcsét, és a hím végül elfogadja az egyik tojót.
Az ezt követő udvarlás alatt mindkét madár teljesen felfújja a torokzacskóját, és olyan hangokat ad ki, amelyekkel igyekszik elriasztani a többi madarat.
Ezek a hangok leginkább bőgések, nyüszítések és fütyülések — tudomásunk szerint a marabuk csak ilyen hangokat tudnak kiadni, kivéve, amikor időnként jókora csőrükkel kelepelnek.
A marabuk között erős kötelék alakul ki, melyet a megszokott „bólogató” üdvözlés még szorosabbra fűz.
Minden alkalommal, amikor az egyikük valahonnan visszatér a fészekhez, a másik úgy köszönti, hogy hátrahajtja a fejét, aztán lelógatja, majd hosszan kelepel a csőrével.
A marabupár együtt fejezi be
a fészeképítést.
A tojások kiköltésének a feladatát is közösen látják el.
Az egy hónapos költési időszak után a két vagy három krétafehér tojásból piciny, rózsaszínű, ritka tollazatú fióka kel ki, mindkét szülő szeme fénye.
A kis marabuk első osztályú ellátásban részesülnek.
Élénk etetési program veszi kezdetét; igen tápláló ételeket kapnak, például halat.
A mocsaras területeken, ahol a marabuk gyakori látogatók, a szülők bőségesen tudnak beszerezni békákat, a marabuk étlapjának egy másik megszokott fogását.
A fiókák úgy esznek, hogy összeszedegetik azokat az ételdarabkákat, melyeket a szüleik öklendeznek vissza a fészekbe.
A kismadarak lassan növekszenek, és csak négy hónapos korukban válnak alkalmassá az önálló életre.
Ekkor repülnek ki először a fészekből.
A tojások kiköltésének a feladatát is közösen látják el.
Az egy hónapos költési időszak után a két vagy három krétafehér tojásból piciny, rózsaszínű, ritka tollazatú fióka kel ki, mindkét szülő szeme fénye.
A kis marabuk első osztályú ellátásban részesülnek.
Élénk etetési program veszi kezdetét; igen tápláló ételeket kapnak, például halat.
A mocsaras területeken, ahol a marabuk gyakori látogatók, a szülők bőségesen tudnak beszerezni békákat, a marabuk étlapjának egy másik megszokott fogását.
A fiókák úgy esznek, hogy összeszedegetik azokat az ételdarabkákat, melyeket a szüleik öklendeznek vissza a fészekbe.
A kismadarak lassan növekszenek, és csak négy hónapos korukban válnak alkalmassá az önálló életre.
Ekkor repülnek ki először a fészekből.
A „takarítóbrigád”
Bár a marabut gyakran
megvetik, mivel dögevő, valójában nagyon is
hasznos szolgálatot tesz.
A ragadozók miatt az afrikai síkságokon itt is, ott is rothadó tetemek fekszenek.
Ha csak úgy ott maradnának, könnyen betegségek terjesztőivé válhatnának, és veszélyt jelentenének mind az emberek, mind az állatok számára.
A marabu azonban elvégzi a szemételtakarítás hasznos feladatát.
A keselyűkkel együtt — amelyek szintén jó étvágyú ragadozó madarak — átkutatják a síkságokat, hátha megtalálják egy megölt állat tetemét.
Ha találnak egy dögöt, a marabuk megvárják, míg az agresszívabb keselyűk felbontják azt erős, hajlott csőrükkel.
Egy alkalmas pillanatban az egyik marabu a hosszú csőrét, mint egy sebészkést, belevágja a tetembe, kiszakít belőle egy darab húst, majd visszahúzódik a háttérbe, és várja a következő lehetőséget.
Amikor a keselyűk már jóllaktak, a marabukon a sor, hogy összekapjanak a maradék húsdarabokon.
A marabuk szinte mindent képesek megemészteni, ami lemegy a torkukon, kivéve a csontokat.
Még egy 60 dekagrammos húsdarab lenyelése sem okoz nekik gondot.
hasznos szolgálatot tesz.
A ragadozók miatt az afrikai síkságokon itt is, ott is rothadó tetemek fekszenek.
Ha csak úgy ott maradnának, könnyen betegségek terjesztőivé válhatnának, és veszélyt jelentenének mind az emberek, mind az állatok számára.
A marabu azonban elvégzi a szemételtakarítás hasznos feladatát.
A keselyűkkel együtt — amelyek szintén jó étvágyú ragadozó madarak — átkutatják a síkságokat, hátha megtalálják egy megölt állat tetemét.
Ha találnak egy dögöt, a marabuk megvárják, míg az agresszívabb keselyűk felbontják azt erős, hajlott csőrükkel.
Egy alkalmas pillanatban az egyik marabu a hosszú csőrét, mint egy sebészkést, belevágja a tetembe, kiszakít belőle egy darab húst, majd visszahúzódik a háttérbe, és várja a következő lehetőséget.
Amikor a keselyűk már jóllaktak, a marabukon a sor, hogy összekapjanak a maradék húsdarabokon.
A marabuk szinte mindent képesek megemészteni, ami lemegy a torkukon, kivéve a csontokat.
Még egy 60 dekagrammos húsdarab lenyelése sem okoz nekik gondot.
Az utóbbi években a marabu
már nem csak a természetes élőhelyén végzi tisztogató munkáját.
Csaknem teljesen legyőzte az embertől való félelmét, és mostanában gyakran látni a városok és falvak szemétlerakóhelyein.
Ennek köszönhetően tisztább lett a környezet.
A marabu még a vágóhidakról származó, kidobott folyadékot is átszűri, hátha talál benne egy-két jó falatot.
A következő példa jól szemlélteti, milyen szívós tud lenni ez a madár.
Kenya nyugati részén egy vágóhíd közelében egy marabu maradék után kotorászott, és véletlenül lenyelt egy mészároskést.
Pár nap múlva a kést tiszta, fényes állapotban megtalálták ugyanott, miközben az a marabu, amelyik visszaöklendezte, úgy folytatta megszokott tevékenységét, mintha mi sem történt volna, és láthatólag semmi baja sem volt!
Csaknem teljesen legyőzte az embertől való félelmét, és mostanában gyakran látni a városok és falvak szemétlerakóhelyein.
Ennek köszönhetően tisztább lett a környezet.
A marabu még a vágóhidakról származó, kidobott folyadékot is átszűri, hátha talál benne egy-két jó falatot.
A következő példa jól szemlélteti, milyen szívós tud lenni ez a madár.
Kenya nyugati részén egy vágóhíd közelében egy marabu maradék után kotorászott, és véletlenül lenyelt egy mészároskést.
Pár nap múlva a kést tiszta, fényes állapotban megtalálták ugyanott, miközben az a marabu, amelyik visszaöklendezte, úgy folytatta megszokott tevékenységét, mintha mi sem történt volna, és láthatólag semmi baja sem volt!
A marabu jövője
Bár az afrikai marabu
legközelebbi, ázsiai rokonának, a nagyobb testű argala marabu egyedeinek a
száma csökken, neki magának jól megy a sora.
A vadonban tudomásunk szerint nincsenek ellenségei.
Valamikor az ember volt a legkegyetlenebb ellensége: lelőtték ezt a nagy testű madarat, hogy a hasán fejlődő finom tollait női kalapok díszeként használják fel.
A vadonban tudomásunk szerint nincsenek ellenségei.
Valamikor az ember volt a legkegyetlenebb ellensége: lelőtték ezt a nagy testű madarat, hogy a hasán fejlődő finom tollait női kalapok díszeként használják fel.
Keselyűk
A keselyűk Eurázsia, Afrika
és Amerika viszonylag nagy testű, dögevő madarai. A huszonhárom keselyűfajt két
jól elkülönített csoportba sorolják. A vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
rendjébe tartoznak.
Újvilági keselyűfélék:
Az újvilági keselyűfélék
(Cathartidae) csak az amerikai kontinenseken fordulnak elő, 5 nemükbe 7 fajt
sorolnak.
Újvilági királykeselyű
Rokonságuk vitatott, egyes tudósok szerint a vágómadár-alakúak közé tartoznak, egyes genetikai vizsgálatok szerint a gólyaalakúakhoz.
Rokonságuk vitatott, egyes tudósok szerint a vágómadár-alakúak közé tartoznak, egyes genetikai vizsgálatok szerint a gólyaalakúakhoz.
Óvilági keselyűformák:
Az óvilági keselyűformák
(Aegypiinae) a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó alcsalád, ezek
tehát a sasok, ölyvek és héják közelebbi rokonai.
Kilenc nemet és 16 fajt sorolnak ide.
Eurázsiában és Afrikában élnek.
Kilenc nemet és 16 fajt sorolnak ide.
Eurázsiában és Afrikában élnek.
Eltérő rendszertani
besorolásuk ellenére, viszonylag hasonló kinézetű és életmódú fajok tartoznak
közéjük.
Átlagosan 60-100 centiméteres testhosszal és széles, nagy szárnyakkal rendelkező madarak.
Általában a csupasz, toll nélküli fej a jellemző rájuk.
Átlagosan 60-100 centiméteres testhosszal és széles, nagy szárnyakkal rendelkező madarak.
Általában a csupasz, toll nélküli fej a jellemző rájuk.
Nappal aktív, ekkor keresi a
levegőben körözve táplálékát.
Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés.
Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre.
Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés.
Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre.
Füles keselyű:
A füles keselyű (Torgos
tracheliotus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a
vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Torgos nem egyetlen faja.
Afrika nagy részén és az
Arab-félszigeten honos.
A nyíltabb területeket kedveli, amit nagy magasságból jól belát.
A nyíltabb területeket kedveli, amit nagy magasságból jól belát.
Alfajai:
Torgos tracheliotus
tracheliotus – ez az alfaja él az elterjedési terület java részén
Torgos tracheliotus
negevensis – ez az alfaj kizárólag a Negev-sivatagban, Izrael területén él.
Mára nagyon kevés példánya van, a kihalás veszélye közvetlenül fenyegeti
Torgos tracheliotus nubicus –
ez az alfaja él Észak- és Északnyugat-Afrikában
Testhossza 78–115 centiméter,
szárnyfesztávolsága pedig 280 centiméteres, testtömege 6–10 kilogramm.
Feje és nyaka csupasz és vörös.
Nyakán tollgallér és bőrlebeny található, melyről nevét is kapta.
Széles szárnya van a vitorlázáshoz, és hosszú lába a gyorsabb földön járáshoz.
Feje és nyaka csupasz és vörös.
Nyakán tollgallér és bőrlebeny található, melyről nevét is kapta.
Széles szárnya van a vitorlázáshoz, és hosszú lába a gyorsabb földön járáshoz.
Hatalmas szárnyát
kiterjesztve nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló
táplálékát.
A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhullt állatokat.
Amint földet ér, követik őt a társai.
A legnagyobb óvilági keselyűk közé tartozik, ezért általában övék az első és a legjobb falatok.
Akaratlanul is segítséget nyújt a kisebb dögevőknek, mivel ők nem mindig tudják a vastag bőrt átszakítani, de mivel a füles keselyű megkezdi a dögöt, ezért utána már ők is hozzáférnek a húshoz.
Erős kampós csőrével képes egy antilopot 20 perc alatt felfalni.
A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhullt állatokat.
Amint földet ér, követik őt a társai.
A legnagyobb óvilági keselyűk közé tartozik, ezért általában övék az első és a legjobb falatok.
Akaratlanul is segítséget nyújt a kisebb dögevőknek, mivel ők nem mindig tudják a vastag bőrt átszakítani, de mivel a füles keselyű megkezdi a dögöt, ezért utána már ők is hozzáférnek a húshoz.
Erős kampós csőrével képes egy antilopot 20 perc alatt felfalni.
Fészkét fákra vagy bokrokra rakja.
Az ókori Egyiptomban Mut és
Nehbet istennőket gyakran ábrázolták keselyűként.
Több hieroglifa is keselyűt ábrázolt, például a többnyire az A hangnak megfelelő (fakókeselyű), valamint a Mut anyaistennőt, illetve az anyát jelentő szó.
Több hieroglifa is keselyűt ábrázolt, például a többnyire az A hangnak megfelelő (fakókeselyű), valamint a Mut anyaistennőt, illetve az anyát jelentő szó.
A bizonyítottan legmagasabban
szálló madár egy Rüppel-keselyű volt, ami 11 277 méter magasan ütközött egy
kereskedelmi repülőjárattal Elefántcsontpart közelében.
A tolvaj, a guberáló, a mellényes és a rikácsoló:
A tél, mint tudjuk kopár,
szürke, olykor fehér időszak, ilyenkor a természet nyugovóra tér, kikopnak
színek környzetünkből.
vetési varjú
A sokszor komor hangulatot pedig gyakran fokozzák a többnyire sötét tollazatú, vészjósló megjelenésű varjúfélék, melyekhez számos félelmetes legenda, hiedelem kötődik, ráadásul a varjaknak, hollóknak egyéb szempontból is rossz a hírük, termény-, és énekesmadárpusztító, harcias madarak hírében állnak, akik nem átallanak beköltözni a városokba, kertekbe, hogy ott is rémisztgessék az embereket.
vetési varjú
A sokszor komor hangulatot pedig gyakran fokozzák a többnyire sötét tollazatú, vészjósló megjelenésű varjúfélék, melyekhez számos félelmetes legenda, hiedelem kötődik, ráadásul a varjaknak, hollóknak egyéb szempontból is rossz a hírük, termény-, és énekesmadárpusztító, harcias madarak hírében állnak, akik nem átallanak beköltözni a városokba, kertekbe, hogy ott is rémisztgessék az embereket.
A varjúfélék közül a
leggyakrabban a vetési varjúval (Corvus frugilegus), a dolmányos varjúval
(Corvus cornix), a kormos varjúval (Corvus corone), a hollóval (Corvus corax),
és a tetszetős külalakja miatt a sorból némileg kilógó szarkával (Pica pica)
találkozunk.
Érdekesség, hogy a dolmányos varjút sokáig a kormos varjú alfajának tartották, és csak 2002-óta tarják nyilván, mint önálló fajt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy utóbbi két faj gyakran keveredik, így sokszor nehéz megkülönböztetni őket.
Mind közül a holló a legnagyobb méretű, a kifejlett állat hossza 50-70 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig akár 1.3 méter is lehet.
A hollót megkülönbözteti még a többiektől nagyobb, ívelt formájú csőre, ék alakú farka, és szakállszerű, bozontos csőr alatti tollazata.
A kormos és vetési varjak testalkatra kisebbek (40-50 cm), és elsősorban (vagy inkább eredetileg) mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, mocsaras területeken fészkelnek.
A dolmányos varjút szürke mellénye, a szarkát pedig elegáns fekete-fehér tollazata különbözteti meg a többiektől.
Érdekesség, hogy a dolmányos varjút sokáig a kormos varjú alfajának tartották, és csak 2002-óta tarják nyilván, mint önálló fajt.
dolmányos varjú
Bonyolítja a helyzetet, hogy utóbbi két faj gyakran keveredik, így sokszor nehéz megkülönböztetni őket.
Mind közül a holló a legnagyobb méretű, a kifejlett állat hossza 50-70 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig akár 1.3 méter is lehet.
holló
A hollót megkülönbözteti még a többiektől nagyobb, ívelt formájú csőre, ék alakú farka, és szakállszerű, bozontos csőr alatti tollazata.
A kormos és vetési varjak testalkatra kisebbek (40-50 cm), és elsősorban (vagy inkább eredetileg) mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, mocsaras területeken fészkelnek.
A dolmányos varjút szürke mellénye, a szarkát pedig elegáns fekete-fehér tollazata különbözteti meg a többiektől.
Szarka
A varjúfélék étrendje roppant
vegyes, elfogyasztják az ízeltlábúakat, rovarokat, bogarakat, ezzel pedig épp a
veteményesek, kertek tisztogatói.
Természetesen a magokat sem vetik meg, ez gazdálkodási szempontból káros. Ugyanakkor téves elképzelés, hogy csak azért járják a földeket, hogy a magokat kiszedjék, vagy a terményt ritkítsák.
Aratás után például rengeteg kisemlős hullik el, ezek a madarak pedig dögevők is, ezért lepik el ilyenkor a földeket, de a művelt táblákat is sokszor csupán dögért kutatva özönlik el.
Az is igaz, hogy megeszik az énekesmadarak tojásait (sőt, a kisebb madarakat is megtámadják), azonban ezzel biológiailag hasznos munkát végeznek, kordában tartják az állományt.
Természetesen a magokat sem vetik meg, ez gazdálkodási szempontból káros. Ugyanakkor téves elképzelés, hogy csak azért járják a földeket, hogy a magokat kiszedjék, vagy a terményt ritkítsák.
Aratás után például rengeteg kisemlős hullik el, ezek a madarak pedig dögevők is, ezért lepik el ilyenkor a földeket, de a művelt táblákat is sokszor csupán dögért kutatva özönlik el.
Az is igaz, hogy megeszik az énekesmadarak tojásait (sőt, a kisebb madarakat is megtámadják), azonban ezzel biológiailag hasznos munkát végeznek, kordában tartják az állományt.
Hogy némi szimpátiát is
ébresszek a rosszhírű, komor ábrázatú szárnyasok iránt, meg kell említeni, hogy
ezek az állatok rendkívül intelligensek.
Kombinációs készségük kiemelkedő, egyes megfigyelt példányok képesek voltak az eszközhasználatra, kommunikációjuk fejlett, több fajtájuk éntudattal rendelkezik, és
szokásuk a maguk szórakoztatására cselekedni, vagyis játszani, utóbbi igen ritka az állatvilágban.
A fiatal korában befogott holló kiválóan háziasítható, ragaszkodik az emberhez, és papagáj módjára képes hangokat utánozni.
Kombinációs készségük kiemelkedő, egyes megfigyelt példányok képesek voltak az eszközhasználatra, kommunikációjuk fejlett, több fajtájuk éntudattal rendelkezik, és
szokásuk a maguk szórakoztatására cselekedni, vagyis játszani, utóbbi igen ritka az állatvilágban.
A fiatal korában befogott holló kiválóan háziasítható, ragaszkodik az emberhez, és papagáj módjára képes hangokat utánozni.
Dolmányos varjaknál figyelték
meg, hogy rejtekhelyen tárolják az élelemet, azonban ha látják, hogy fajtársaik
figyelik őket, akkor sokszor csak úgy tesznek, mintha épp eldugnának valamit,
így tévesztve meg többieket.
A szarkáról köztudott, hogy szeret lopkodni, ez nem is téves információ, vonzódnak a fényes, vagy fehér dolgokhoz (akár egy golflabdát is elcsennek), az ok nem tisztázott, de tolvaj természetük bizonyítást nyert.
A szarkáról köztudott, hogy szeret lopkodni, ez nem is téves információ, vonzódnak a fényes, vagy fehér dolgokhoz (akár egy golflabdát is elcsennek), az ok nem tisztázott, de tolvaj természetük bizonyítást nyert.
(Forrás:
Wikipedia/Őrtorony/weboid/kertészblog)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.