2014. július 18., péntek

A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE


A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE



A növény védekezőrendszere a baktériumok és gombák ellen kell, de állítólag a rákos sejtek ellen is épp olyan jó.






Hát nem ironikus? 

Itt egy növény, ami noha évszázadok óta szerves része az életünknek, finoman szólva sem tartozik a kedvenceink közé. 






Egyrészt azért, mert az elmúlt évszázadok során leginkább élvezeti- és nem gyógyszerként kísérte a mindennapjainkat, másrészt mert ebből készül a milliók által füstölt cigaretta, ami a tüdőrák és megannyi szív- és érrendszeri betegség első számú okozója.

És most mégis ez a gyűlöletes növény, ez a semmirekellő az, ami megmenthet minket az egyik legrettegettebb betegségtől, a ráktól...

A dohánynövénynek ugyanis olyan fejlett védekezőrendszere van, amiből mi, emberek is profitálhatunk. 

Ez a védekezőrendszer, amit a növény gombák és baktériumok ellen használ, és aminek alapja NaD1 névre keresztelt molekula, a melbourne-i La Trobe Molekuláris Intézet szakemberei szerint képesek azonosítani és elpusztítani a rákos sejteket.







Hogy hogyan? 


Nos, az NaD1 a tesztek szerint, egy csipesz szerű alakzat, ami úgy pusztítja el a rákos sejtet, hogy először szorosan körbefogja a külsejét, majd feltépi, hogy annak belseje kiömöljön, a sejt pedig felrobbanjon.

Dr. Mark Hulett, az intézet egyik munkatársa elmondta, az eredményeik biztatóak, ezért hamarosan megkezdik majd klinikai tesztek előkészítését.

 „Bízunk benne, hogy ez a felfedezés hamarosan az emberi gyógyításban is fontos szerepet játszhat majd” - nyilatkozta az eLife-nak a szakember, aki hozzátette, a mai rákkezelési módokkal a legnagyobb probléma az, hogy nem csak a rákos sejtekre hatnak.

Ezzel szemben az NaD1 kifejezetten a rákos sejteket célozhatja majd, és a szervezet többi részét érintetlenül hagyná.




(Forrás: hir24.hu)








Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 



- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html


- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html


- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:






- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:




Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 




2014. július 15., kedd

TURÁNI NÉPEINK/2.


TURÁNI NÉPEINK/2.



A magyarok eredetét a turáni népeknél kell keresni, és nem a finnugoroknál!





Ujgurok - Dávid Júlia alkotása




„Földi Élet hajnalán az Égből jött Ősanyánk,  

Anyahita-Ardvisura elhozta tanítását.

Igazat szólt! …Arvisura.

Ata-Isis Ősatyánk megteremté birodalmát,

Gyermekei a Tóremek megalkotják a hét szintes Életfát.

Földi világ, Égi világ Egy lesz.

Anya hite terjed, mert egyek leszünk az Égiekkel, kik elküldték a tudást.

Egybe kelt az Ég a Földdel, annak jó Életével, fákkal, növényekkel, állatokkal emberekkel.

A tudás, a hit, a szeretet eggyé kovácsolta az alsó világot.

Szövetséggé Agaba tette, az örök időkre megkötött 24 Hun Törzsünk Szövetségét.

Földi – Égi Birodalom a miénk, hol Hit, Szeretet és a Tudás.

Mert a Világfán élők nem maradnak soha egymaguk.

Szövetség a Földön az Égben.

Anyahita Ősanyánk gyermekei szétszóródtatok a Földön.

Éltünk e szellemben, összetartozván jóban s rosszban.

De több ezer év után Égi-Földi szövetségünk meggyengült.

Hol a hitünk, hol a szeretetünk?

Ardvisura-Anyahita, az Igazszólás benned van, ha hiszed és megéled az...

...Életfa egységét..., annak szeretetét, melynek része vagy.

Legyünk eggyé Hun testvérek, kik egy Anyától származunk, egy Vérből.

Magyarok, Úzok, Jászok, Kunok, Avarok, Kabarok és Székelyek,
Kazahunok,Türkök, Tunguzok, Üzbégek, KirgizekLettek, Bolgárok, Manysik, Hantik, Marik, Tatárok, Mongolok,  Manzsuk, Suomák, Vótok, Baskirok, Ujgurok,  Észtek, Komik, Csuvaszok, Vepszék, Mordvinok.
Szkíták, Saka-szkíták, Pamír-szkíták, Parszi-szkíták, Baka-szkíták.
Örmények, Kovádok, Sambék, Karjalaiak, Garaúzok, Szavárdok, Élamiták, Hokjenek, Fokjenek, Hikszoszok, Pártusok, Sumirok, Szabírok, Szogdok, Ahájok, Barszilok, Muromák, Mescserek, Akkádok, Alánok, Azeriek, Kurdok, Onugorok, Tuvák, Burjátok, Káldorok, Etruszkok, Baszkok.
Jürcsik, Ajnók.
Indijók, As, Maja, Béla és Kecsuák, Aymarák, Uruk…

Sokan elvesztek, sokan beolvadtak, sokan megfogyatkoztak.

Arvisura, a titkok őrzője, az Igazszólás üzen nekünk.

Vízöntő Világhónap hajnalán, Tiszta vizet önts a kupába a Tiszta forrásból!

Test, Lélek, Szellem, Ég, Föld…a Nagy Természet segít az úton.

Tudd, rajtunk múlik!” - Arvisura









A 24 törzs népei






AZ ALÁNOK


Az alánok iráni nyelvű nép tagjai, akik a mai Dél-Oroszország területén éltek.





Az alánok a szkíta nép oszlopos tagja.




A magyarok eredetére vonatkozó két legendát leszámítva nagyon kevés feljegyzés van a magyarok ókori történetéről.

Ez a két beszámoló a Csodaszarvas és a Turul monda.
Csodaszarvas mondája a magyarok eredetét három nép, a hun, magyar és alán nép összeolvadásának tulajdonítja. 




Hunor és Magor



Az aorsz törzsszövetség

Az alánok az aorszok által vezetett törzsszövetség részét képezték, amelynek nyugati határa a Don, Fekete-tenger és a Kaukázus, keleti határa az Aral-tó és a Szir-darja alsó folyása menti sztyeppe volt.

Az alánok Bizánc, Perzsia, valamint az arabok és a kazárok között lavírozva sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket

A törzsszövetség 30 körül felbomlott.


Az alán törzsszövetség

Az alánok ezután újraszervezték a törzsszövetséget, ami azonban nem maradt önálló sokáig.
Az alán törzsszövetség területén a kínai források három országot írnak le Jencaj, Jen és Liao néven.


Az ászi-alán törzsszövetség

A kínai források szerint még az 1. században a nyugat felé terjeszkedő ászik befolyása alá kerültek.


A kaukázusi alánok

Egy kicsit korábbi időszakot feltüntető térkép szerint az alánok a Kaukázus fő vonulatát birtokolták.
Vagyis az átjárók ellenőrzése révén kulcspozícióban voltak.




 Kaukázus


Országukat a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el, ami elől egy részük a Volgán túlra, a Kaukázus északi részéhez vándorolt.

Az alán kultúra ezután a Fekete-tenger északi részére és a Kaukázus központi előterére, a mai Észak-Oszétia területére terjedt ki.






A kaukázusi alánok mai utódai az oszétek.
Észak- és Dél-Oszétia a Kaukázus központi részén található.
Az oszétok, akik az alánok ma is élő utódai a Kaukázus északi oldalán.

Egy részük azonban az újabb hun támadások miatt innen is tovább vándorolt nyugat felé.

Később az alánok a türkök befolyása alá kerültek, akik a meghódított alánokat, szabirokat, ogurokat és onogurokat egyetlen törzsszövetségbe, a kazárok törzsszövetségébe szervezték.







630-ban a kazárok függetlenítették magukat a nyugati türköktől és létrehozták a Kazár Birodalmat.


Megemlítem, hogy az azeriek a Kaukázus déli részén élő török nyelvű nép.
Az azeri nyelvet beszélik, ami az altaji nyelvcsalád tagja, azon belül a török nyelvek közé tartozik.
Azeriek élnek Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában.




Azerbajdzsán


A nyelv egyedül Azerbajdzsánban hivatalos.
Körülbelül 25 millió azeri etnikumú él szerte a világban.


A Kaukázus vidékén élő alánok a 7–10. század között a Kazár Birodalom kötelékébe tartoztak, de úgy hogy megőrizték belső önállóságukat.
Országukat Alániának hívták.








magyarok valószínűleg akkor érkeztek az alánok szomszédságába, amikor azok a kazárok és bolgárok fennhatósága alá tartoztak.






(A szoros kapcsolatra utal a Hunor és Magor monda elbeszélése Dula alán király leányainak elrablásáról, akikben a monda alapján a magyar uralkodók ősanyjait is tisztelhetjük.)

Miután a Kazár Birodalom meggyengült, az alánok visszanyerték önállóságukat és a 10–11. században erős alán királyság alakult ki.

Az alánok egy része a hont visszafoglaló magyarok után szintén nyugatra vándorolt.
Ekkori népnevük: 

jászok

A jászok, az ászi - alánok leszármazottai.
Ők alapították Jászvásárt (ma: Iaşi, Moldvában), és jelentős részüket a magyar királyok a Jászság területén telepítették le.









Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban ma élő oszétok.
A jászok Magyarországra a kunokkal egy időben települtek be.

Az alániak Napkultuszban éltek.






Istenként tisztelték a Napot és a tüzet.
Az oszét nyelvben a mai napig megmaradtak ezeknek a jelenségeknek a kultikus nevei is.

A Nap megkülönböztetett szerepére utalnak az ún. Nap-amulettek és a fémtükrök, amelyek hátoldalát napszimbólumokkal díszítették. 




Alán - oszét kincs - Csodaszarvas 



A nyugatra vándorolt alánok

Kárpát-medence, Pannonia
Gallia
Hispánia
É - Afrika




Az alánok vándorlása



Az alánok voltak azok, akik erkölcsi tanításaikat importálták a nyugati közegbe, 

és állítólag az alánok voltak a legharciasabbak, talán ezért sok nép megpróbált velük szövetséget kötni.

Az alán lovasok példát mutattak, ők voltak a bátorság és erkölcsi tartás példaképei, akik minden körülmények között hősiesen küzdöttek az ellenséggel és legtöbbre a hősi halált tartották. 




Alán templom 



Sohasem árulták el társaikat, inkább önmagukat áldozták fel.

Az ukránok szerint a nyugat-európai térség birtokba vétele nem a gótok, hanem az alánok érdeme volt, hiszen a legütőképesebb haderőt ők tudták kiállítani.

A kései gót és germán uralkodók szívesen fogadtak alánokat szolgálatukban, tőlük megtanulták a lovaglást és a lovas harcmodort.






Az alánok tudása lenyűgözte még a fennhéjázó rómaiakat is, akik barbároknak tartották a keleti népeket.

Gratian császár (359-383) testőrségében hűséges alánok szolgáltak.

A kései császárok alán mintára rendezték át a hadsereget, sőt még a római katonák is alán ruhát öltöttek.

A nyugatra költözött keleti nép új fegyvereket, valamint lovaglási technikát honosított meg, ezen kívül megismertették új szomszédjaikat különleges ló- és kutyatenyésztési eljárásokkal.

Az ő katonai etikájukból alakult ki a középkori lovagi etikett, sőt a középkori nyugati katonaság ideológiájának alapja is alán volt, onnan származik, hogy meg kell védeni vallásukat és templomaikat, valamint tisztelni kell a nőket, asszonyokat.


A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy 

számos földrajzi név őrzi emléküket 

főleg a mai Franciaországban és Észak-Olaszországban, ahol az ukránok felmérése szerint legalább háromszáz városnak és falunak van alán neve.

Mai napig kedvelt férfinév, az angol Alan vagy a francia Alain szintén az alánok jelenlétére utal.

Az alán harcos hagyomány és lovagias szellem

- az ukránok szerint - romlatlanul a Zaporozsi kozákoknál maradt meg, akiknek az életmódja leginkább a késő ókori alánokhoz hasonlítható.

A hősi halált mindennél többre becsülték, sőt a kozákoknál is megvolt a fegyverek vallásos kultusza.




Alán temető  É - Oszétiában 


A Dnyepropetrovszki körzet kozákjai még a modern korban is a kardnak mutattak be áldozatot, melyet a földbe szúrtak be.

Ez a hagyomány egyébként virágzott a középkori Székelyföldön is, Nagy Géza történész is tudott olyan áldozati központokról, melyet csak a 14. században hagytak el.

Az ukrán kutatók által felvillantott néhány példa alapján úgy vélik, hogy 

a középkori európai lovagkor eszméjét az alánok honosították meg Nyugat-Európában

de megmaradt a bátorság és becsületesség szellemisége azokon a helyeken, ahol egykor szkíták éltek.

Hozzá kell tennünk, hogy ez az erkölcsiség megvolt őseinknél, akik nem nyugati tanításokat vettek át, hanem őseik hagyományaikat követték évszázadokon keresztül.

A Krisztus előtti második évszázadban járunk, helyszín az eurázsiai sztyepp, ahol nagy változásnak lehetünk szemtanúi.

Az addigi könnyűlovasokat felváltják a puszták lovagjai: 
a sztyeppi nehézlovasok.

Ezek a páncélos vitézek, akiket szarmatáknak, szauromotáknak és alánoknak hívunk.

A szarmaták és az alánok hazánk területén is letelepedtek.

Ezeknél a népeknél már nem az íj játssza a fő szerepet, hanem a páncél és a lándzsás roham.

Fegyverzetükhöz tartozik a hosszú, egyenes, kétélű kard,






 amely inkább vágásra, mint szúrásra volt alkalmasabb, továbbá hozzátartozott még a nehéz döfőlándzsa, amelyet az elsöprő lovasrohamoknál használtak. 

Védőfegyverzetük a pikkelypáncél vagy bőrpáncél, amellyel néha a lovat is befedték, valamint a vassisak.






Hadviselésükben nem játszott fontos szerepet az íj, mert ezeket a védőfelszereléseket a szkíta típusú íjjal nem lehetett átlőni.

Taktikájuk a frontális lovastámadás, és az utána lévő heves közelharc, amivel a szkítákat és a környező népeket szétverték vagy magukba olvasztották.


Julianus barát az alánok földjén

Az 1230-as években eleink útra keltek, hogy megtalálják keleti testvéreiket.
Julianus és három társa a Kaukázus felé vette az irányt.

Vajon miért?

Julianus expedíciója idején még virágzott Alánia, habár a történészek éppen a magyar szerzetes beszámolójára alapozzák azt a véleményüket, hogy az ország a feudális széttagolódás állapotában lehetett.


Az Alánok As (ász), Assi (ásszi), Os (osz), Osi (oszi) és más neveiről

A perzsa nyelvcsaládhoz tartozó alánokat a történelmi források már időszámításumk elötti III.századtól említik körülbelül időszámításunk utáni XIII. század végéig különböző neveken, mint: Alans, Alani, Alanliao, Aorses, As, Assi, Asses, Azzos, Asud, Ясы, Jász, Ovset, Ovsi, Os, Osi stb.
Ma élő őseik a Kaukázusban élő oszét nép.




Aláni falu - Dagesztán



Nyelvészeink több helynevünket is az alánok As, Ász, Os, Osz nevéből eredeztetik.

A magyarokhoz csatlakozott alán törzsek, törzstöredékek neve ezek szerint az Aszlár, Azalar, Ozlar, Oslar, Ozlaar, Oszlár, Hozlar, Huzlar, Eszlár, Vzlar nevekben valamint a Varsány névben illetve ennek korábbi alakjaiban Uuosian, Wasciana, Wossyan, Vosyan,Uosian, Vasian, Ossian, Oziun, Ozyan, Oszián maradt fenn.

Az Oszlár név osz előtagja a népnevet jelenti, a -lár végződése pedig, ami a török többesszám ragja, arra utal, hogy az alán törzsek török környezetben (kabar, besenyő, úz) érkezhettek hazánkba.

Szerintem az alán eredetű helynevekhez lehetne sorolni Asszony tartalmú helyneveinket is: 
Vasasszonyfa, Vasboldogasszony, Ostffyasszonyfa, Asszonyfapuszta stb. melyeknek első írott alakjai Ozun, Oschun, Ozzun, Azzon, Azun, Asson, Assun, Asscun valamint az Aszód, Aszó, Uszód (Vsud, Ussod), Ózd (Ouzd, Ovzd) stb. helyneveinket is.

Érdekes, hogy 1846-ban Aszódon Érdy János pogány sírokat talált, melyeket ő úz (oğuz ejtsd ouz) eredetűnek tartott.

Az alánok magyar neve varsány; e név húsz településben is fennmaradt.






A magyarok eredetéről Anonymus alapján (az alán-magyar kapcsolat emléke)

"Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek. 
Történt pedig egy napon, hogy kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint üldözőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült előlük.
Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak nyomára akadni. (...) Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig.






A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyerekeire bukkantak.
Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak. (...)
Történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. (...)
Igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy hogy az a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket."


Hunor és Magor édenkertje

A mitikus átjáró

A Bibliában szereplő Édenkert nem más, mint a Kaukázusontúli vidék, ahol már az ókor korai évszázadaiban fejlett műveltséget hoztak létre eleink, túlzás nélkül állítható, hogy az volt az emberiség egyik központja.

Thúry szerint a magyarok ősei nem a vadonban éltek, hanem a Világ közepét uralták.

Evliat - a magyar történész szerint – nem más, mint Kolkisz, a Fekete-tenger keleti medencéjének virágzó központja, ahol sok történeti emlék igazolja a szkíták-hunok-magyarok ottlétének tényét.






Kolkisz nagyon közel van ahhoz a térséghez, melyet a krónikák Meotiszi-ingoványnak neveztek, vagyis a Tamany-félszigethez és az Azovi-tenger keleti medencéjének mocsaras vidékéhez.

A két térséget egy átjáró köti össze, csak nem mocsaras vidéken át vezet (ahogyan a krónikáink tudni vélték), hiszen a Fekete-tengerben benyúló Kaukázus nem tette lehetővé, hogy tengerparton jussanak át Kolkiszból a Kubán-folyó vidékére, majd az Azovi-tengerhez.

Egyetlen egy lehetőség maradt az átjutásra, mégpedig a Kaukázus legfőbb hadiútján, a Darial-hágón át, amely éppen az alán vidékekre juttatta őseinket.

A csodaszarvas üldözési jelenet, valamint Belár lányainak elrablása a Kaukázus hágóinak közelében történhetett, éppen ott, ahol mai napig élnek a magyarhoz hasonló mondai elemek az oszétok, vagyis az alánok között. 





Turul és Csodaszarvas - Dávid Júlia festménye 



Kik voltak a szarmaták valójában?


Ennek a népnek törzsei (jazigok, roxolánok, alánok) több hullámban, időszámításunk kezdetén jelentek meg a Kárpát-medence keleti területén. 

Terjeszkedésüket a Római Birodalom Pannonia provinciája állította meg, országuk fennállásával pedig egészen az V. század végéig, a hun korig számolnunk kell. 

Emléküket a görög-római történetírók őrizték meg, így sok részletet tudunk nyelvükről, szokásaikról, harcmodorukról, falvaikról.

De emléküket leglátványosabban talán az az Alföldön húzódó, több száz kilométer hosszú, árokból és sáncból álló (korábbi csatornarendszerek maradványaiból létesített) erődítésrendszer őrzi, melyet a köznyelv Csörsz-árokként ismer.



(Forrás: Wikipédia/alfahir/történelem/nyest/oszko)












AZ AZERIEK



Azeri lány


Kik is azok az azeriek?


Az azeriek testvérnépként tekintenek a magyarokra.

Az azeriek a Kaukázus déli részén élő törökhöz hasonló nyelvet beszélő nép.






Az azeri nyelvet beszélik, ami az altaji nyelvcsalád tagja.





 a Kaukázus 


Azeriek élnek Iránban, Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában is.







Az Iráni - fennsík Törökországhoz és a Himalájához kapcsolódva 




Az azeri nyelvet beszélők területe




Az azeri nyelvet beszélők területe


A nyelv egyedül Azerbajdzsánban hivatalos.





Azerbajdzsán 


Körülbelül 25 millió azeri etnikumú él szerte a világban.




Azeri viselet


Az azeriek a törökhöz hasonló nyelvet beszélnek, elsősorban nem is a nyelvük választja el őket a törököktől.




Pártus vízköpő szobor 



Eredetüket tekintve az irániakhoz kötődnek, ma is sokan élnek Iránban.




Iráni - Pártus bronz szobor


Irán az egykori Pártus Birodalom É - K - i részén terül el.






Iszfahan az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.
Ma Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.




Iszfaháni asszony zenél, festmény



Iszfaháni kézműves munka 



Iszfahani piac - kézzel szőnyeget festő mester 



Számos ősi szanszkrít feljegyzés a keleten élő Irániakat szakáknak említi.




Pártus érme - Irán Azeriek - Mitridatesz 



Hérodotosz szkítáknak nevezi Őket, akik a mai Oroszország D - i részén élnek.




Pártus lovas szobor 





Pártus nyilas



Vélhetően ezen szkítáknak a K - i unokatestvéreik a szarmaták, akik Ny - ra vándorolván alkották a Római Birodalom katonaságát.





Pártus pénzérme 




Ők az alánok, akik eljutottak egészen Ny - Európáig és É - Afrikáig.





Pártus viselet 





Pártus nő





Az iráni oroszlán lelet - Louvre







Irán lakosságának egy negyedét teszik ki az azeriek.




Az Iráni nyelvek családfája



Szinte semmilyen nyelvi joguk sincs, látszólag ezt mégse bánják.

A hírekben oly gyakran szereplő Irán közel sem olyan egységes, mint azt a politikusaik megnyilvánulásaiból gondolhatnánk. 




Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei ajatollah is azeri 



Az országot sokféle nemzet lakja, a perzsák maguk csak a lakosság felét alkotják, a legnagyobb kisebbség az azeriek, ők majdnem fele ennyien vannak.




Anyahita emlékmű Iránban



De élnek még Iránban kurdok, beludzsok, arabok és türkmének is, hogy csak a nagyobb népeket említsük.




Tebriz, az iráni azerik kulturális központja



Irán legnagyobb kisebbségének tagjai, az azeriek.




Pártus nemesi viselet 



Az iráni azeriek már évszázadok óta szerves részét alkotják az egymást követő perzsa birodalmaknak.




Szasszanida érme - Irán Pártus Birodalom 





Ókori szasszanida lelet





Ókori szasszanida lelet - griffes tál 





A Hévízi - tó bejáratánál



Az azeri anyanyelvűek mindenféleképpen nyelvi hátrányban vannak perzsa anyanyelvű polgártársaikkal szemben, már az oktatás legelejétől fogva, ami későbbi munkavállalásukra is szükségszerűen kihat.




Iszfahani - iráni festmény 


Több okra vezethető vissza, hogy az azerieket nem zavarja nyelvük hátrányos helyzete. 




Iszfahani kerámiák 




Iráni szőttes - Égigérő fa



Vallásuk például megegyezik a többségi síiták vallásával, ami már önmagában is nagy összetartó erőt képvisel, és egységet képez az azeriek és a perzsák között a muszlim világ szunnita többségével szemben.



Azerbajdzsán








Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.

Nyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.

Az ország területének nagysága csaknem azonos Magyarországéval.






Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók.






A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki.
Északabbra a hegyek lábánál keskeny parti síkság alakult ki.
Azerbajdzsán legmagasabb hegye a Bazardüzü (4466 m).
Legmélyebben a Kaszpi-tenger partja van: -28 m.
A Föld iszapvulkánjainak majdnem a fele Azerbajdzsánban található.




Azerbajdzsani sziklarajzok 



Vízrajz:

A 8350 vízfolyásból csak 24 hosszabb 100 km-nél.
Minden folyó keletre, a Kaszpi-tengerbe folyik.

Legjelentősebb folyók: 

Kura (1515 km), Araksz, Szamur
Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger

Lakossága: 

9 477 100 fő (2013)

Népcsoportok:

azeri 91,6%
talis 1,3%
örmény 1,3% (Az örmények a Hegyi-Karabahi részben laknak)
orosz 1,3%
lezg 2,0%
egyéb 0,1%






Ha először hallanánk az azeriekről, akkor azt gondolnánk, hogy biztos Azerben (esetleg Azerban) élnek.




Azeri szőnyegszövő nő - Baku 1934 



Ilyen nevű ország vagy terület nincs, az azeriek többségükben Azerbajdzsán lakói (Mani kultusz).

A nyelv egyedül Azerbajdzsánban hivatalos.






Körülbelül 25 millió azeri etnikumú él szerte a világban.

Gondolhatnánk, hogy az azeri ennek becézéséből alakult ki, de nem így van: az elnevezésük angolul is azeri, sőt, a korábban  Azerbajdzsán területén és Irán északnyugati, az egyszerűség kedvéért Azerbajdzsánnak nevezett tartományában beszélt iráni nyelv (illetve az ezt beszélő nép) neve is.






A terület a 11. századtól kezdve eltörökösödött, a 17. században az eredeti azeri nyelv kihalt – ám a nyelv és a nép nevét tovább használták, ezúttal már a helyükön élő török anyanyelvűekre.

Az azeriek többségükben eltörökösödött irániak, illetve kaukázusi avarok.

Nem ez az egyetlen eset, amikor egy állam és a vele szomszédos másik állam egy tartománya ugyanazt a nevet viseli: gondoljunk csak Makedóniára!

Az Azerbajdzsán elnevezés a perzsa Atropat (ismertebb – görögös formájú – néven Atropatész) satrapa nevéből származhat, aki a mai Nyugat-Irán területének kormányzója volt Nagy Sándor alatt.

Nevének jelentése ’tűz által védett’.

Egy másik vélekedés szerint a név a perzsa Āzar Pāyegān ’a tűz őrei’ szókapcsolatból ered, de a szakirodalomban olyan vélemény is van, mely szerint a perzsa Āzarbāyigān ’tűztemplom’ kifejezésre vezethető vissza.

Az azeri ebből rövidült, de még a perzsában.

Az azeri mellett a magyarban az azerbajdzsáni is használatos, bár némi jelentéskülönbség van közöttük: 
az azeri inkább nemzetiségre, az azerbajdzsáni pedig az országhoz való kötődésre utal, ám használatuk nem következetes.
Ráadásul használatos az azerbajdzsán alak is (melléknévként, illetve az azeri nemzetiségű személyekre).




Azerbajdzsán lovas nők



Az azeriek és törökök


Az azeri és a török nyelvjárások között nincs éles határ, a Törökország keleti részén beszélt nyelvjárások közel állnak az azerihez – ugyanakkor az azeri nyelvjárások között is vannak jelentős különbségek, még Azerbajdzsánon belül is.

A hasonló nyelvjárásokat beszélő törökök és  azeriek leginkább vallási alapon határozzák meg identitásukat: 
az iszlám szunnita ágát követők törökök, a síiták azeriek.

A két irodalmi nyelv között a szókincsbeli eltérések okozzák a legnagyobb különbséget: 
az azeriben földrajzi helyzete miatt eleve több volt a perzsa és más iráni jövevényszó, a törököt viszont a 20. századi nyelvújítás során azoktól is igyekeztek megtisztítani, amelyek megvoltak benne.
 (Nyelvújítás volt az azeriben is, de közel sem olyan erős.)



Az Altáji Nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.



Az Altáji Nyelvcsalád elterjedése 



A családhoz tartozó nyelvek:

Török nyelvek (türk nyelvek)
Ótörök nyelv (türk, orkhoni)
Köztörök ág
Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
azeri
gagauz
török (oszmán-török nyelv, törökországi török)
türkmén
Északnyugati köztörök: Kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
baskír
besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
karacsáj-balkár
karaim
karakalpak
kazak (kazak)
kirgiz
krími tatár
kumik
kun (kihalt)
nogaj
tatár
Délkeleti köztörök: Ujgur nyelvek (turki)
csagatáj (kihalt)
sárga ujgur
szalár
ujgur
üzbég (özbeg)
Északkeleti köztörök: Szibéria török nyelvek
altaji (ojrot)
kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
hakasz
sór
tuvai (tuba, tofa, tofalar)
Jakut csoport (a Szibériai csoporttól is északabbra)
dolgán
jakut
haladzs
Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; "csuvas nyelvek")
bolgártörök (kihalt)
csuvas
kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett)
hun (kihalt)
avar (kihalt)´
Mongol nyelvek
Nyugati csoport
kalmük
ojrát
mogol
Keleti csoport
burját
daghur
mongol
kitaj (kihalt)
monguor (tu)
tung-hsziang
Mandzsu-tunguz nyelvek
Déli (mandzsu) csoport
mandzsu
dzsürcsi
nanaj (gold) – Mandzsúria északi részén és az Amur mentén élnek néhány ezren, Kínában és Dél-Szibériában.
orok – Szahalin szigetén élnek pár százan.
orocs (udehe) – Az Usszuri folyó és a tenger közt élnek, valamint Szahalin szigetén, számuk eléri az ezret.
ude
Északi (tunguz) csoport
even (lamut)
evenki (tunguz)
negidál
ulcsa
japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)




Bakui Park - Azerbajdzsán




(Forrás: nyest/wikipédia)










A TÜRKÖK, TÜRKMÉNEK



A Türkmének egy gyűjtő fogalom, vagyis több szövetséges, azonos vérvonalú népek egysége:

Üzbégek, azeriek, örmények, tatárok, tadzsikok, ujgurok, a K - i oroszok.






Az üzbégek:

Üzbegisztán:

A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik.




Üzbegisztán


Leírás itt:

- TURÁNI NÉPEINK/1:

Az azeriek:

Az azeriek a Kaukázus déli részén élő törökhöz hasonló nyelvet beszélő nép.
Azeriek élnek Iránban, Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában is.






Leírás itt:

- TURÁNI NÉPEINK/2:

Az örmények:

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre.
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.






Legnagyobb számban Örményországban élnek.







A tatárok:

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.






A volgai, krími és szibériai tatárok egyaránt a tatár nyelvet beszélik, amely a kun nyelvből ered. 




A tatárok lakhelyei



A tadzsikok:

A tádzsik nyelv, a perzsa nyelv Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban beszélt változata.




Tádzsikisztán és Üzbegisztán



Az ujgurok:

Az ujgurok egy tízmilliós nép, amely túlnyomó részt Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Hazájukat egymás között Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják.

A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya, fővárosa Ürümcsi.
Területén, amely 16-szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él, legnagyobb lélekszámban az ujgurok.






Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres 
Selyemút (A fény útja) 
révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt.






A türkmén egy gyűjtő név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok"






Türkmenisztán

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer.






Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.
Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok.
A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. 




Türkmenisztán zászlaja



A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében még említésre méltó magaslatok.






Az ország folyói az Amu-darja, a Murgap és a Hari Rud.
Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan.
Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan tó.






Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal.
Enyhe és száraz tél jellemző.
Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet.






Az iráni nyelvcsaládhoz tartozó törzsek népesítették be a területet.

A Pártus Birodalom része volt.






A Selyemút útvonalának központi része.

A 11 - 12. században erős török befolyás éri őket.

A 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak.






Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.






1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált.

Népesség: 5 240 000 fő (2013. júliusi becslés)

Népek: türkmén 85%, üzbég 5%, orosz 4%, egyéb 6% (2003)






Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű;
további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok.
Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is.






A „közös” vagyon a kiapadhatatlannak tűnő földgázkincs.
Ebből biztosítja az elnök saját állampolgárainak az ingyen áramot, vizet, gázt és havi száz liter benzint a gépkocsi tulajdonosoknak.






A türkmén népviseletet gyakran hétköznap is hordják.






Ashgabattól, a fővárostól párszáz kilométerre kezdődik az ország 70 százalékát felölelő sivatag, ahol jurtában, nomád körülmények között élnek az emberek.



Akhal - teke

Az Akhal tekini egy lófajta.






Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája az ahal-tekini (taka) hajdani lovashadak lóállományának zömét képezte.
Az Akhal-teke fajta a világ egyik legősibb kúltúrló fajtájának, a türkmén lónak mai leszármazottja.






A türkmének versenylova, a vért izzadó fajta.
A lovak agara, a világ egyik legősibb fajtája.
Ez az ahal-tekini, mely a mai napig ritkaságszámba megy a világ sok részén.



Szőnyegek

A türkmén szőnyegek, kézicsomózású szőnyegek.






Majdnem mindegyike tiszta gyapjú, csomózottságukat tekintve pedig finomabbak, mint az afgán szőnyegek.







Pártus Birodalom


A pártusok (másként párthusok, parthusok) ókori nép,  amely a daha törzsszövetséghez tartozott.

A pártusok a szkíták egyik vezető ága volt.
A szkíták vagy szittyák egy népszövetség, mely a 24 Hun Törzs Szövetségét többé tette, mely volt, de már nem működőképes.




Mithradatesz ezüst drahmája - Pártus Birodalom



A pártus nép a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között élt.
A mai Örményország, Irak, Irán, Grúzia, Kelet-Törökország, Kelet-Szíria, Türkmenisztán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán, Kuvait, a Perzsa-öböl, Szaúd-Arábia partvidéke, Bahrein, Katar, Libanon, Izrael, Palesztina és az Egyesült Arab Emírségek területét ölelte fel.






A pártusok lovasnépének harcászatában a könnyűlovas íjászoké volt a fő szerep.
Hadművészetük magas szintű volt, a  magyarokéhoz hasonló könnyűlovas harcmodort és hadicseleket alkalmaztak.



Türkmenisztán egyik sokak által látogatott látványossága a pokol kapuja.










 




A TUNGUZOK



A tunguzok (saját nyelvükön boja, evenki vagy orocsonok), a mandzsukkal rokon, mintegy 80.000 főt számláló ural altáji nép.






A tunguz nyelv, az ural-altáji nyelvekhez tartozó öt nyelvcsalád egyike, melyhez a mandzsu nyelv is tartozik.

A mandzsu-tunguz nyelvet az evenkik, evenek, valamint a nanajok, orocsonok és udehék beszélik.
  
Szibériában élnek az Ural Altáj, a Jenyiszej folyó, a Jeges tenger, az Ohotszki tenger, Mandzsúria és Mongólia közti területen.



Jeges tenger vagy Északi sarki óceán




Ohotszki tenger 



Tunguz Csalko (Cheko)-tó  300 méter átmérőjű
Feltételezhetően az 1908 -as tunguzi katasztrófa hátramaradt nyoma



Legnyugatibb csoportjaik érintkeznek a nyenyecekkel és a hantikkal.

Az Ob középső folyásánál érintkeznek az Oguzokkal.

15 törzsre oszlanak: a legnagyobb közülük a tulajdonképpeni tunguzoké (37.500 fő).

Nomád életet folytatnak.

Eredetileg Mandzsuriában és az amurok országában laktak, s onnan kezdtek a XIII. sz. közepe táján észak és nyugat felé költözködni.




Mandzsúria


A tunguzok  középmagas, sovány, de izmos testalkatuak, bőrük sárgás-barna, hajuk fekete, szakálluk és bajuszuk igen gyéren nő, kezeik, lábaik kicsinyek.





Fő gazdagságuk az iramszarvas, fő foglalkozásuk a bundás állatokra való vadászás és a halászat.



Altáji szarvas


A szikaszarvast, a közép-ázsiai gímszarvasokat a Han-dinasztia idején a kínaiak, a türk népek, a tunguzok, a mongolok és a koreaiak is tenyésztették.

A tunguzok ruházata kizárólag az iramszarvas bőréből készül.








Az urál-altaji és a szibériai népek, köztük a tunguzok, az úzok, a manysik, a hun törzsek is, mind, mind kivétel nélkül a napkereszténységet vallották.

Igen ügyesek, lovagiasak, békeszeretők.

A tunguzok szent tengernek nevezték a Bajkált.






A tunguz nyelv, az ural-altáji nyelvekhez tartozó öt nyelvcsalád egyike, melyhez a mandzsu nyelv is tartozik.

A mandzsu-tunguz nyelvet az evenkik, evenek, valamint a nanajok, orocsonok és udehék beszélik.


AZ EVENKIK


Az evenki nemzetiség Észak-Kína egyik ősi nemzeti kisebbségéhez tartozik.




Az evenki nemzetiségnek két ága van:

Az egyik Kínában, főleg a Hulunbuir városbeli Evenki Autonóm Megyében és környékén él, a másik pedig Oroszországban.

Az evenkik a mandzsu-tunguz nyelvcsalád északi ágának legnagyobb nyelvét beszélő kis nép, tagjai háromszázas csoportokban lakják a tajgát a Jenyiszej bal oldali mellékfolyóitól egészen a csendes-óceáni Szahalin szigetéig.






Az oroszországi evenkik főleg Jakutföldön





a Krasznojarszki határterületen





a Habarovszki határterületen





Burjátföldön, 





az Amuri területen, 





a Bajkálontúli határterületen 





és az Irkutszki területen élnek, 





míg Kínában Belső Mongóliában.





Hagyományosan a "sámán" szó csak az evenki és rokon nyelvekben jelent sámánt, ezt először 1581-ben az egyik Jenyiszejtől nyugatra élő evenki csoporttól írta le egy régi tudós utazó.






Az evenkik a harmincas évekig egész évben folytonosan hagyományos tajgai nomád életmódot folytattak, rént tartottak, vadásztak, halásztak, vándoroltak nyáron - két hetenként egyik táborhelyről a másikra, télen - feljebb, a hegyek lábához, a tajga és a hegyi tundra határára húzódtak fel nyájaikkal.

Egészen az 1937-ig minden evenki nemzetségnek volt sámánja.






Ekkor kényszermunkára hurcolták őket, ahonnan senki sem tért vissza.

A harmincas évektől az oroszok, de a Hingán-hegységben a kínaiak is állandó téli szálláshelyet építettek nekik.

Ettől kezdve az asszonyok nagy része, az öregek és a gyerekek is itt éltek, mert itt vannak az iskolák, a bentlakásos kollégiumok, melyek a fiatalok evenki gyökereinek elvágását, a szovjet értékrendre való átállást hivatottak katalizálni.






Általánosan elterjedt, hogy míg a férfiak a tajgában vadásznak vagy a rénekkel foglalkoznak, a nők a faluban oroszok asszonyai lesznek. 
Ma az evenki társadalom nemi alapon kettészakadt, így rohamosan átalakul a társadalom etnikus tartalma.

A század elején még nomádok voltak, manapság asszonyaik és gyermekeik apró, háromszáz lelket számláló kis falvakban laknak, míg a férfiak továbbra is a tajgában vadásznak, s prémek eladásából élnek.




Télen különösen nehéz számukra a fennmaradás, hiszen gyakran olyan hideg az idő, hogy öngyilkosság a szabadba merészkedni. 

Ráadásul a nagy fáradsággal megszerzett, értékes prémjeiket a felvásárló Társaság fillérekért veszi át, így éppen csak az ételre és a lőszerre futja a megkeresett pénzből.

Az evenkiknek, és általában minden mai tajgában élő közösségnek és embernek a tél a vadászatot, a férfias életet, a nőknek idegenekkel való találkozás lehetőségét jelenti.

Nyáron a tajgai evenki falvak elzártak a külvilágtól, hiszen az esőktől átitatott talaj állandó jelleggel járhatatlanná teszi az erdei utakat, télen ellenben a hó és a fagy nyitja meg azokat a külvilág felé.





Nyugati burját utas, ősei szülőföldjére menet imádkozik a terület tunguz (evenki) ősasszonyához annak barisa-jánál, az égiek lókikötő oszlopánál, az ősanya hajdani lakóhelye irányába.



Nyáron Tuturiba, az irkutszki evenkik falujába nem vezet út, télen a sámánfa után egy alig észrevehető csapás visz bal kéz felé az erdőbe.


Nincs út, sem villanyvezeték. 

Bezárt az iskola

Nincs pénzforgalom



  
A nyugati burjátok csak erdeik kiirtásával tudnak pénzhez jutni



 Ismerjük meg az evenkik hitvallását, gondolkodásukat és értékrendjüket!


Az evenkik segítik egymást.
A zsákmányt szétosztják egymás között, mert tudják, hogy egyik nap az egyik vadásznak van szerencséje, másik nap másiknak.

Itt a természetet egységként szemlélik, melybe beletartozik a természetes környezet az időjárás, és az állatvilág is. 
Ennek a szemléletnek a gyökereit az evenki hitvilágban lehet megtalálni, ugyanis a természetnek gazdája van, akitől el kell kérni a sikert, a szerencsét.

Arra, hogy minden dolog összefügg egymással, és hogy mindennek gazdája van, az mutat, hogy az evenkik magukat is tajgájuk gazdájának tekintik, egyfajta intézőnek.
Az ő dolguk mindenről gondoskodni, és elszámolni a javakkal a szellemi gazdának - a jó, a nyugodt elszámolás alapja annak, hogy jól menjenek a dolgok.

Az evenkiket hagyományos életformájuk az erdőhöz és a hófedte síksághoz kötötte.
A vadászati ismeretek generációról generációra öröklődtek, ugyanakkor rénszarvasokat is tenyésztettek. 

Ők egész Kínában az utolsó etnikai csoport, amelynek tagjai máig vadászattal foglalkoznak.
„A mi nemzetiségünk nagyon különleges, vadászatból élünk és rénszarvasokat tenyésztünk.
Mi evenkik büszke és független emberek vagyunk!" – méltatja nemzetiségét Gu Xianglian, egy evenki lány.

Az evenkik nem szeretnek előre tervezni dolgokat.
Társadalmuk spontán szerveződik.
Az evenkik igyekeznek a pillanat rejtette lehetőségekkel élni.
Nem törekednek arra, hogy előzetesen célokat fogalmazzanak meg, melyekhez tarthatnák magukat.
Az előzetesen megfogalmazott célok zavarják őket egy a pillanat megkövetelte fellépés kivitelezésekor.
Hiszen ilyenkor valami olyanhoz tartanák magukat, amely megvalósulásának egy (későbbi) szituációban (kontextusban) elenyészően kicsi az esélye.

Azzal, hogy (mindenáron) előzetes tervekhez tartanák magukat, elrontanák más adódó lehetőség megvalósításának lehetőségét. 

Hagyják magukat, hogy az adott dolgok sodorják őket egy-egy összetett szituáció felé, amelyből majd valamilyen (előre nem látható) zsákmánnyal tudnak kikerülni, hazatérni. 

Másképpen megfogalmazva nem kizárnak, nem minimalizálják a lehetőség tárházát, hanem a lehető legszélesebben értelmezve bevonják mindazt, amit csak lehet életük gyakorlati vezetésébe.

Az evenki körében nincs különösebb jelentősége a normáknak, szerepeknek és szabályoknak.

Minden evenkiben ugyanazt a lényegi jegyeket ismerik fel. 
Nincsenek körükben tekintéllyel rendelkező személyek és specialisták sem. 
Így a sámánok is leginkább csak a külvilág számára fontosak. 
Minden evenki egy adott pillanatban, ha szükség van rá, felléphet sámánként.

A nemi alapon történő különbségtételnek nincsen minden helyzetben jelentősége.
Ha úgy adódik bárki el tud végezni bármilyen feladatot.

Az evenki társadalomban és kultúrában nincs különösebben jelentősége a verbális elemeknek.

Nem az adott szó, hanem a közösen végzett cselekedet a fontos és normális.

Nem gondolja senki, hogy ha valaki valamit megígér, akkor az úgy is fog történni. 
Sok minden változhat és mindig az adott helyzet meghatározó, és nem az, amit előzetesen el tudunk képzelni.

Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak.
Ezt a táncot a burjátoknál és jakutoknál is megfigyelhetjük.



AZ EVENEK

Az evenek (oroszul Эвены) egy tungúz népcsoport, mely főleg Oroszországban, Szibériában él.

Az evenek főleg Jakutföldön,









a Magadani területen, 





a Kamcsatkai határterületen, 





Csukcsföldön 




A harcias, vendégszerető csukcsok (Ázsia, Oroszország)
A csukcsok Oroszország legkeletibb csücskében, a Csukotka-félszigeten élnek, az északi sarkkörön túl, a tundra jeges pusztaságában, ahol a hőmérséklet télen akár mínusz ötven fok alá is mehet, és nyáron sem nagyon haladja meg a tíz fokot.




Ők azok, akiket az oroszok nem voltak képesek igazán leigázni, részben a harciasságuk miatt, részben, mert a zord időjárást nem tudja ellensúlyozni arany, ezüst, olaj vagy egyéb kívánatos zsákmány.

A csukcsok földjén nincs más, mint rénszarvas, rozmár és fóka, úgyhogy a népesség egyik fele pásztorkodásból, a másik fele tengeri emlősök elejtéséből él.




A férfiak legeltetni, vadászni, halászni járnak, tűzifát gyűjtögetnek, a nők rendben tartják a yarangát (állatbőrből készült sátor), varrnak, előkészítik az irhát, főznek.
A csukcs gasztronómia alapja, a rénszarvashús ugyan finom, de a belőle készült  ételfélék nem igazán vonzóak mások számára.




A ma mintegy 15 ezres lélekszámú csukcs nép rettentő harcias – a „tundra szamurájaitól” úgy féltek a szomszédos törzsek, mint a tűztől.
De a vendéget nagy tisztelettel és nagylelkűséggel fogadják, elképzelhetetlen, hogy egy idegen ne kapjon szállást és ételt, ha betér.



1906-os foto

Természetvallásuknak fontos „ceremóniamesterei” a sámánok, és hiszik, hogy a természeti jelenségeknek, folyóknak, erdőknek, állatoknak, növényeknek – mindennek, amitől az életük függ – lelkük, spirituális erejük van.




A 2000-es években felépült a főváros, és egyre kevesebben élnek ma már yarangában.
Roman Abramovics, Oroszország második leggazdagabb embere támogatta Csukcsföld fejlődését, és a kormányzóválasztáson győzelmet aratott.





és a Habarovszki határterületen élnek.





NANAJOK

A Habarovszki határterületen élnek.



OROCSONOK, OROCSOK vagy UDEHÉK

...gyüjtőnév alá foglalják össze a szibériai tunguz néptörzseket.




A SÁMÁN


„sámán” szót eredetileg a tunguzok használták, jelentése: ember, aki tud.
És valóban: a sámán a természet doktora és papja, érthető tehát, hogy a természeti népeknél még mindig ő az, aki a helyiek testi-lelki épségét segít fenntartani, s ha kell, újraépíteni.

A tunguzok gajdolták varázsénekeiket olyan hangosan, hogy ide hallatszott (megnevezésükkel egyetemben: sámán) a Kárpát-medencéig.

A tunguzok a régi sámánokat nagy erejűnek és bátornak, míg a maiakat kishitűnek tartják, akik már néhány helyen nem is mernek vállalkozni az alvilágjárásra.






A hattyúkat, a szibériaiak és a tunguzok a sámánokkal kapcsolják össze.
A mesékben, mítoszokban a fehér és a fekete hattyúkat eltérően ítélik meg, amíg a fehér hattyú az életet, a jót jeleníti meg, a fekete hattyú a halál, a rossz, a sötét erők megtestesítője.






A világfa hatalmas méretű fa, amely összeköti az alsó, középső és felső világot.
(A világfa valószínűleg vörösfenyő volt, de a vándorlások során ez változott.)

Ábrázolása lehetett madaras világfaként, égitestes világfaként is (Surányi, 1993).

A nanajoknál (mandzsu-tunguzok déli ágába tartoznak) madaras világfát találhatunk.

Születéssel kapcsolatos hitük szerint:

... az égben hatalmas szent fák (omija muoni = csecsemőlélek fája) találhatók, melyeken kis madarak képében omijak élnek, akik leszállnak a földre, behatolnak az arra érdemes asszonyok méhébe, és ott emberré fejlődnek.
Az omija a gyermek egy éves koráig halhatatlan, ha a test közben meghal, visszatér az omija muonihoz és nem veszti el képességét, hogy ismét emberré fejlődjön.
Épp ezért, ha a gyermek egy éves kora előtt meghal, minden szertartás nélkül nyírkéregbe csavarták és elásták.
A sír mellé fűzágat szúrtak, melyre fűből vagy rongyból készült fészket tettek, hogy azon az omija megpihenhessen, mielőtt a sámán segítségével visszatér az égbe.




Madaras - Napszimbólumos - Tulipános világfa  - Bánffyhunyadi csempék



A birar-tunguzok szerint a Szungari mentén elterülő, magas fűvel benőtt, pusztaszerű vidéken él az irbisz vagy hópárduc.
Arról is tudtak, hogy örömest valami fára mászik fel és onnan veti magát prédájára, akárcsak a hiuz; de ismertető jelként rögtön említették a hosszú farkot.
Sok mindenfélét tudnak a turpisságairól beszélni, de távolról sem félnek tőle úgy, mint a tigristől, sőt azt állítják, hogy néhány jó kutya felkergeti a fára.
A Himalájában vadjuhot, vadkecskét, rágcsálókat, madarakat eszik, de elrabolja a kisebb háziállatokat is, sőt állítólag a lovat is megtámadja.
De sohasem volt rá példa, hogy embert támadjon meg!




Irbisz vagy hópárduc



A tungúzok szerint, az örvös medve nagy ritkán jön le a fáról.
Nyáron lugassá hajlítja és fonja össze az ágakat, télen pedig egy fa üregében ülő helyzetben alszik.
Szerintük ez a medve fajta inkább gyáva és nem veszedelmes.

A tunguzok az elejtett medve csontvázát egy emelvényre helyezték, és nyugat felé, a halottak birodalma felé fordították, ugyanúgy, ahogy a halott esetében volt.





 





Turáni testvéreinkről....Leírás itt:



- TURÁNI NÉPEINK/1:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:


További képek itt:


Turáni népeink: 


A térképek forrása:





Folytatódik!








Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:






Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: