2014. december 10., szerda

KALMÁROK


KALMÁROK






A kalmárok (Teuthida) a fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoznak.

Őseik, az őskalmárok még páncélos állatok voltak.
Átlag testméretük 40 és 100 centiméter között volt.
Legnagyobb ellenségeik a Plesiosaurusok és az őscápák voltak.

Sok kalmár veszélyeztetett, mivel tömegével halásszák a Mexikó és az USA partjainál.
Húsuk finom és fehérjedús.
Az indiai őslakosok egyik kedvenc eledele a kicsi, még alig megszületett kalmár.

Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.






Rendszertani besorolásuk:

Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Puhatestűek (Mollusca)
Osztály:      Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály:    Belsővázas fejlábúak (Coleoidea)
Öregrend:   Tízkarú polipok (Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)

Alrendek:

†Plesioteuthididae
Myopsina
Oegopsina

A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:

Myopsina
A Myopsina az alrendbe 2 család tartozik:

Loliginidae
Australiteuthidae

Oegopsina
Az Oegopsina az alrendbe 27 család tartozik:

Ancistrocheiridae
Architeuthidae
Bathyteuthidae
Batoteuthidae
Brachioteuthidae
Chiroteuthidae
Chtenopterygidae
Cranchiidae
Cycloteuthidae
Enoploteuthidae
Gonatidae
Histioteuthidae
Joubiniteuthidae
Lepidoteuthidae
Lycoteuthidae
Magnapinnidae
Mastigoteuthidae
Neoteuthidae
Octopoteuthidae
Ommastrephidae
Onychoteuthidae
Pholidoteuthidae
Promachoteuthidae
Psychroteuthidae
Pyroteuthidae
Thysanoteuthidae
Walvisteuthidae

Bizonytalan helyzetű:
Parateuthis tunicata






Akadnak köztük óriásiak és egészen aprók is.

Két legnagyobb fajuk, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) 14, az óriáskalmár (Architeuthis dux) 13 méter hosszúra is megnőhet, a legkisebb pedig alig éri el a 2 centimétert. 

Nyolc egyforma hosszú karjuk, és két nagyobb visszahúzható végtagjuk van.

Fejükhöz képest nagy a szemük, és 
kitűnő a látásuk.

A mai kalmárok természetes ellenségei a barrakudák és a cápák.
Legfőbb ellenségük mégis az ember.

Az immunrendszerük nagyon erős.

Vadászat során nem csak a fényük, hanem a gyorsaságuk is hasznukra válik.





A kalmárok is tintafelhőt bocsátanak ki, ha megtámadják őket, majd gyorsan elúsznak.
A kalmárokat régen ,kalamájóknak' nevezték.

Fő táplálékai 
a kisebb halak, csigák és kagylók.
Sok fajuk csoportosan vándorol, de vannak magányosan vándorlók is.

A legjobban ismert kalmárfajok közül a legelterjedtebb a közönséges kalmár




a legritkább az atlanti hosszúszárnyú kalmár.




Az anyakalmárok mindig a mély vizekben hozzák világra utódaikat.

Az utódok egy burokból jönnek a világra, amely az ellés után leválik a kifejlett példányról.
Ez csak a nőstény egyedekben található meg.
Ebben a burokban fejlődnek ki a kis kalmárok, amely a szüléskor szó szerint kifordul az anyából.
Egy példány akár 2 000 000 utódot is a világra hozhat.
A kicsik már maguktól táplálkoznak.

A kalmárok nagyon különböző módon mozognak, 
ha lassan vagy gyorsan kell úszniuk.

Amikor vadásznak, vagy menekülnek és 
gyorsan kell mozogniuk
akkor 
lökhajtással 
viszik magukat előre.
Az állatok vizet szívnak a köpenyüregükbe, amely körülveszi a testüket, majd a tölcséren keresztül nagy nyomású vízsugarat fecskendeznek ki, amely az ellenkező irányba tolja őket.





Amikor lassan haladnak
akkor úszóik nyugodt, hullámzó mozgásával hajtják magukat előre.

Úszók segítségével előre és hátra is haladhatnak.
Ha az állat magasabb vízrétegekbe akar emelkedni, mindig rézsútosan tartott testtel, rendszerint teste hátulsó részével előre emelkedik fel s csak ritkán fejjel előre.

Alábukás 
alkalmával mindig a fej irányában mozog.

A test hossztengelye nyugodt úszás avagy lebegés közben mindig vízszintesen fekszik.

Ellenségei elől a tölcsérből kilökött vízoszlop lökőerejének a felhasználásával 
menekül
teste hátulsó részével előre, úszóit a hasoldalára csapva.
Ezek a menekülő mozdulatok esetleg olyan hevesek lehetnek, hogy az állat 
kirepül a vízből 
és fellendülhet valami arra járó hajó fedélzetére.

Meneküléskor a tölcséren kilövellt vízbe festékanyagot is enged, ami az ellenség látását megzavarja.






Mondaviláguk

A kalmárokhoz sok monda, legenda fűződik. 
Óriási tengeri szörnyek, mint a kraken lehúznak a mélybe nagy hajókat is.
Ma már tudjuk hogy ilyenre a ma élő óriáskalmár nem lenne képes.


Talán a legnehezebb információt szerezni a kalmárokról.

Megfigyelésük nehézkes, hisz a mély sós vizekben élnek.

A kalmárt nevezik még kalamárnak, kalamájónak vagy loligónak, neve az olaszok nyelvén calamaro vagy calamaio (tintahordó). 
Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.

- A család leggyakoribb tagja a közönséges kalmár (Loligo vulgaris Lam.). 
Úszói a testnek körülbelül a hátulsó kétharmadát foglalják el és együtt megközelítőleg romboid alakot alkotnak.

Karjai közül az első pár jelentékenyen rövidebb a többinél; fogókarjai mintegy másfélszer oly hosszúak, mint a törzse, kiszélesedett végükön négy sorban ülnek a nagyon különböző nagyságú szívókorongok. 

Színezetének jellemző vonása, hogy túlnyomó benne a pompás csillogású kárminpiros szín.

Csak ritkán ér el jelentékenyebb nagyságot; közepes nagysága, a fogókaron kívül, 20 cm-re rúg; a nőstény valamivel nagyobb.
A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti részén nagyon közönséges, de néha eltéved az Északi-tenger déli részébe is.
Az év minden szakában található, de különösen ősszel, amikor nagy csapatokban vonul.
Csapatai rendesen apróbb halak rajait követik, mert azokból táplálkozik.






- A közönséges loligónál jóval nagyobb termetű az északi loligó (Loligo forbesi Stp.).
Gyakori az Északi-tengerben és gyakran beléje jut a halászok varsáiba. 
Színe még szebb, mint a megelőző fajé, pirosa kevésbé éles.
Az Egyesült Államok keleti partjai mentén, szaporodás céljából, évenként április végén óriási tömegekben jelenik meg az amerikai loligó (Loligo pealii Les.), ahova egyébként egy hal (Alosa menhaden) tömegeit kíséri csak.

- Az európai partok mentén honosak még apróbb, többnyire az Acrololigo Gpe. nemzetségbe tartozó fajok is.
Ezeknek a törzse hátrafelé erősen megvékonyodott és gyakran hosszú hegybe van kihúzva.

- A Sepioteuthis Blv. nemzetségnek, amely - természetesen csak felületes megtekintésre - mintegy középső helyet látszik elfoglalni a Loligo és Sepia közt, legismertebb faja a Sepioteuthis lessoniana Fér. et Orb.; ez a faj Új-Zélandtól kezdve a szigetvilágon keresztül Japánig van elterjedve.






A Kraken

A legenda valószínűleg az óriáskalmártól ered, mely képes akár 15 méterre is megnőni. Egyes feltevések szerint a polip volt a legenda alapja, persze ezt nehéz eldönteni
még azt is, hogy vajon a lény még mindig létezik-e vagy egyáltalán létezett-e. 

Noha a kraken név soha nem jelenik meg az északi sagákban, vannak hasonló tengeri szörnyek, mint például a hafgufa és a lyngbakr. 
Mindkét lényt leírják az Örvar-Odds sagában, mint egy óriási pókszerű lényt. 
Máshol is megemlítik a Krakent, pl. Erik Pontoppidan, Bergen püspöke könyvében (Norvégia természettörténete) részletesen leírja. 
Korai források, beleértve Pontoppidan is, leírják, hogy a kraken lebegő sziget méretű, de az igazi veszély a tengerészekre nem a lény, hanem az örvény, amit létrehoz, mikor lemerül.
Ám Pontoppidan leírja, hogy képes megragadni hatalmas hadihajókat is, s lehúzni az óceán fenekére.






Totemállat

Akinek a kalmár a totemállata
képes olvasni mások érzéseiben.
Ismerik a testbeszédet maguk körül. 
Különlegesen kommunikálnak a környezetükkel, ez tükröződhet a művészetükben, de akár az öltözködésükben is.

A kalmár üzenete, s segítsége, hogy merüljünk el néha a sötétben és élvezzük azt, amit az felkínál nekünk.
Akinek ez a toteme általában könnyen elpirul.

A kalmárok a tengeri lényekhez hasonlóan, hatalmas tudással szolgálhatnak nekünk.
Mivel ezek a lények éjszakai lények, így emberük talán éjszaka produktívabb, vagy ki kellene próbálnia az éjszakai létet is.

A kalmár jelenti azt is, hogy vágyaidat tartsd rejtve, míg el nem érkezik az idő, hogy megmutathasd.




Összességében tehát, ha megjelenik az életedben: 
Tanulj, mert feltűnhet életedben egy lehetőség, tanító vagy tanítók. 
Viselkedj intelligensen és nyugodtan. 
Figyelj a testbeszédre, mert lehet, környezetedben valaki titkol valamit. 
Élvezd ki a magányt, az egyedüllétet és ne félj a legsötétebb óráidtól.
Vágyad rejtsd el, mert nem jött még el az idő, hogy megmutasd. 
Igyekezz csendesen vágyakozni, mert az előbbre visz, minthogy mindenki tudná, hogy mit szeretnél.




(Források: Wikipédia/Salem/Alfred Brehm: Az állatok világa, Kossuth Könyvkiadó, 1995.)





  


Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: