2015. március 1., vasárnap

A KOLIBRIFÉLÉK



A KOLIBRIFÉLÉK


A kolibrifélék (Trochilidae) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe tartozó család.
112 nem és 341 faj tartozik a családba.




A légi akrobaták

A kolibrik előre, hátra, oldal irányban, egyenesen, felfelé vagy lefelé, vagy akár fejjel lefelé is tudnak repülni.
Nagy sebességgel veszik üldözőbe a rovarokat, és képesek egy helyben lebegni, amíg nektárt (a Teremtő áldása) szívnak egy-egy virágból.
Mindez azért lehetséges, mert a kolibrik vállizületei, ahol a szárnyak a madár testéhez kapcsolódnak, minden irányban mozgathatók.
Míg a legtöbb madár szárnya fel-le mozog, és lefelé csapáskor hoz létre felhajtóerőt, a kolibri előre-hátra mozgatja a szárnyát, így mindkét irányban képződik felhajtóerő.
A szárnyak elképesztő gyorsasággal verdesnek: egyenletes repüléskor másodpercenként nyolcvanszor, az udvarlás célját szolgáló légtornász-bemutatók alkalmával pedig kétszázszor.
A kolibrik abban különböznek a többi madártól, hogy felszállás után azonnal elérik a maximális sebességüket.

A tudósok megfigyelték, hogy a párzási rituálé során, amikor akár száz hím is körültáncolhat egyetlen nőstényt, az udvarlók közt véres rivalizálás folyik.
A hímek folyamatosan igyekeznek megszerezni a legjobb pozíciót, mert a nőstény csak egyet választ ki közülük.




Egyes régebbi rendszerbesorolások külön rendbe, a kolibrialakúak (Trochiliformes) rendjébe sorolták.

Rendszertani besorolásuk:

Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:      Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:      Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család:        Kolibrifélék (Trochilidae)

Rendszerezésük:

A családhoz az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:

Florisuginae
A Florisuginae alcsaládjába 2 nem tartozik:

Florisuga – 2 faj
Topaza – 2 faj

Remetekolibri-formák
A remetekolibri-formák (Phaethornithinae) alcsaládjába 6 nem tartozik:

Ramphodon – 1 faj
Eutoxeres – 2 faj
Glaucis – 3 faj
Threnetes – 3 faj
Anopetia – 1 faj
Phaethornis – 25 faj




Valódi kolibriformák
A valódi kolibriformák (Trochilinae) alcsaládjába 100 nem tartozik:

Polytmini[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Polytmini nemzetségbe az alábbi nemeket sorolják:

Doryfera – 2 faj
Schistes – 1 faj
Augastes – 2 faj
Colibri – 4 faj
Androdon – 1 faj
Heliactin – 1 faj
Heliothryx – 2 faj
Polytmus – 3 faj
Chrysolampis – 1 faj
Avocettula – 1 faj
Eulampis – 2 faj
Anthracothorax – 7 faj

Lesbiini
A Lesbiini nemzetségbe az alábbi nemeket sorolják:

Heliangelus – 8 faj
Sephanoides – 2 faj
Discosura – 5 faj
Lophornis – 10 faj
Phlogophilus – 2 faj
Adelomyia – 1 faj
Anthocephala – 1 faj
Taphrolesbia – 1 faj
Aglaiocercus – 3 faj
Sappho – 1 faj
Lesbia – 2 faj
Ramphomicron – 2 faj
Polyonymus – 1 faj
Oreotrochilus – 5 faj
Opisthoprora – 1 faj
Oxypogon – 7 faj
Metallura – 9 faj




Coeligenini
A Coeligenini nemzetségbe az alábbi nemeket sorolják:

Loddigesia – 1 faj
Haplophaedia – 3 faj
Eriocnemis – 11 faj
Aglaeactis – 4 faj
Coeligena – 11 faj
Lafresnaya – 1 faj
Ensifera – 1 faj
Pterophanes – 1 faj
Boissonneaua – 3 faj
Ocreatus – 1 faj
Urosticte – 2 faj
Urochroa – 1 faj
Clytolaema – 1 faj
Heliodoxa – 9 faj

Patagonini
A Patagonini nemzetségbe az alábbi nemet sorolják:

Patagona – 1 faj

Lampornini
A Lampornini nemzetségbe az alábbi 7 nemet sorolják:

Sternoclyta – 1 faj
Hylonympha – 1 faj
Lamprolaima – 1 faj
Eugenes – 1 faj
Panterpe – 1 faj
Heliomaster – 4 faj
Lampornis – 7 faj




Mellisugini
A Mellisugini nemzetségbe az alábbi nemeket sorolják:

Rhodopis – 1 faj
Myrtis – 1 faj
Eulidia – 1 faj
Thaumastura – 1 faj
Myrmia – 1 faj
Microstilbon – 1 faj
Chaetocercus – 6 faj
Tilmatura – 1 faj
Calliphlox – 4 faj
Doricha – 2 faj
Calothorax – 2 faj
Archilochus – 2 faj
Mellisuga – 2 faj
Calypte – 2 faj
Atthis – 2 faj
Stellula - 1 faj
Selasphorus – 6 faj




Trochilini
A Trochilini nemzetségbe az alábbi nemeket sorolják:

Basilinna – 2 faj
Cyanophaia – 1 faj
Cynanthus – 3 faj
Chlorestes – 1 faj
Chlorostilbon – 18 faj
Orthorhyncus – 1 faj
Klais – 1 faj
Stephanoxis – 1 faj
Abeillia – 1 faj
Eupetomena – 1 faj
Phaeochroa – 1 faj
Campylopterus – 12 faj
Chalybura – 2 faj
Thalurania – 6 faj
Microchera – 1 faj
Elvira – 2 faj
Eupherusa – 4 faj
Aphantochroa – 1 faj
Taphrospilus – 1 faj
Leucochloris – 1 faj
Trochilus – 2 faj
Saucerottia – 7 faj
Amazilia – 7 faj
Uranomitra – 1 faj
Eucephala – 2 faj
Lepidopyga – 3 faj
Chrysuronia – 1 faj
Agyrtria – 7 faj
Goethalsia – 1 faj
Goldmania – 1 faj
Polyerata – 5 faj
Damophila – 4 faj
Hylocharis – 1 faj
Leucippus – 6 faj






Tények, érdekességek a kolibrikkel kapcsolatban

A kolibrik családjába közel 350 faj tartozik a tudósok jelenlegi ismeretei szerint.

A kolibrik lenyűgöző légi mutatványokra képesek, többek közt - a madárvilágban egyedülálló módon - egy helyben tudnak lebegni a levegőben.
Erre azért van szükségük, mert ez az egyetlen lehetőségük a nektár megszerzésére, lévén a legtöbb virág nem nyújt számukra alkalmas leszállóhelyet.

A kolibrik, a tudósokat is meglepő módon, rendkívül csekélyszámú mozgásmintából állítják össze változatos és bravúros légi táncukat.

A kolibrik másodpercenként akár kétszáz csapást is végezhetnek apró szárnyaikkal.

Dél- és Észak-Amerikában körülbelül nyolcezer növényfajt kizárólag a kolibrik poroznak be.

A legkülönfélébb alakú virágok és a kolibrik koevolúciója arra sarkallta az utóbbiakat, hogy rendkívül változatos formájú csőröket fejlesszenek ki: hosszúakat, rövideket, vagy éppen hajlottakat.




Bár a kolibrik elsősorban a nektár fogyasztásához alkalmazkodtak, rovarokra is vadásznak, mert a nektárban nincsen fehérje.

A kolibrik a rövidcsőrű, gyors röptű, elsősorban rovarokkal táplálkozó sarlósfecskék közeli rokonai.

A sarlósfecskékhez hasonlóan a kolibrik is a légi vadászat mesterei.

Vadászat során a kolibrik szélesre tátják a csűrüket, így a muslicáknak és egyéb prédáknak esélyük sincs a menekülésre.

Mivel a kolibri alsó csőrkávája a közepénél lefelé hajlik, csőrét további 20 fokkal nagyobbra tudja nyitni.
„Evőpálcikák" helyett tehát mondhatni „baseballkesztyűvel" kapdossa a legyeket.




Mivel a kolibrik anyagcseréje folyamatosan „csúcsra van járatva", rengeteget kell enniük ahhoz, hogy egyáltalán életben maradhassanak.
Naponta csak nektárból a testtömegük felét kitevő mennyiséget fogyasztanak, hajnaltól alkonyatig ezernél is több virágot meglátogatva.

A kolibrik szívritmusa még nyugalomban is elérheti a 600 dobbanást percenként, de ez az érték megduplázódhat repülés közben.

Hogy elegendő élelmet találjanak, egyes fajok - például a kékfarkú remetekolibri - nagy területen, és minden rendelkezésre álló virág nektárjával táplálkoznak.
Mások - például a zöldhomlokú briliánskolibri - kisajátítanak maguknak egy nektárban gazdag virágcsoportot, és azt bármilyen áron megvédelmezik.

Éjszaka, amikor nem táplálkozhatnak, fennáll a veszélye, hogy kimerülnek a kolibrik energiatartalékai, s alvás közben elragadja őket a halál.
Az éj leszálltával ezért letelepednek egy biztonságos faágra, s felborzolják a tollaikat, hogy így minimalizálják hőveszteségüket.




A kolibrik 40 Celsius fokos nappali testhőmérséklete akár a felére is csökkenhet alvás közben.

Éjszaka a kolibrik szívritmusa is alaposan lecsökken, akár 36 dobbanásra percenként.

A hím kolibrik nászrepülésük során lélegzetelállító zuhanórepüléseket mutatnak be.
A kutatók szerint akár 10 G-s terhelés is érheti szervezetüket ilyenkor - ez nagyjából az az érték, ahol a vadászrepülőgépek pilótái elájulnak a terheléstől.

A hímek a nászrepülésen kívül más csalit is használnak a tojók magukhoz édesgetéséhez: fémesen ragyogó tollaikat.




A hím kolibrik tolla, ha „rossz" irányból esik rájuk a fény, közömbös színű: barnás vagy feketés.
De ha a fény megfelelő szögben éri a tollazatukat, akkor azok felragyognak.

A kolibri tojók puha levelekből, tollakból és zuzmókból építik a fészküket, és gyakorta pókhálóval kötik össze a szálakat, hogy rugalmas és erős szerkezetet alakíthassanak ki.

Az Ecuadorban elterülő sűrű esőerdőkben a hegyalji sarlóscsőrű-kolibrik patakok fölé építik a fészküket, hogy védettek legyenek a ragadozókkal szemben.



(Forrás: nargeotv/wikipédia/index)



   



Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK

- FECSKEFÉLÉK:

- KROKODILOK:

- SÜNFÉLÉK:

- A GOMBÁK ORSZÁGA:

- A talaj élővilág (edafon) összetevői:

- ALGÁK - MOSZATOK:

- RÁKOK:







Szeretettel,

Gábor Kati



blog oldalam: