2014. október 24., péntek

KORALLOK - SZIVACSOK


KORALLOK - SZIVACSOK 


KORALLOK


A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. 






A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. 
Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. 
A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. 






A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. 
Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. 
A korallok nagyon törékenyek. 
A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. 
Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.

Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.






A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. 
A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. 
Évente körülbelül 1cm-t nőnek. 
Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. 
A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.

A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. 
Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. 
Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. 
A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.






Rendszerezésük

A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. 

A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.






Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:


- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)

tengerirózsák (Actiniaria)
feketekorallok (Antipatharia)
csőanemónák (Ceriantharia)
Corallimorpharia
†Cothoniida
†Heliolitida
†Heterocorallia
†Kilbuchophyllida
†Numidiaphyllida
†Rugosa
kőkorallok (Scleractinia)
†Tabulata
†Tabuloconida
Zoantharia

- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)

szarukorallok (Alcyonacea)
Helioporacea
tengeritollak (Pennatulacea)
Stolonifera
Telestacea








Sajnálatos tény:

A tengervíz felmelegedése miatt a korallzátonyok változatos színét adó algák is kipusztulnak, így a zátonyok kifehérednek és elhalnak.




SZIVACSOK


A szivacsok (vagy „pórusosok, ”Porifera vagy Spongiaria) az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. 






Testükön állandóan víz áramlik át. 
A differenciálódás első szakaszában vannak: nincsenek valódi szöveteik és szerveik, álszövetes állatok.

Testükben központi űrbél található, amit csatornarendszer köt össze a testük felületén lévő likacsokkal (pórusokkal). 
Egy nagyobb kivezető nyílásuk van. 
Szerves törmelékekkel, apró élőlényekkel táplálkoznak, a tápanyagot galléros ostorossejtjeik segítségével viszik be a szervezetbe. 
A táplálék szállítását, kiválasztását amőbaszerű vándorsejtek biztosítják. 
Testfaluk szilárd (mész- vagy kova- és spongin-) vázát a vázképző sejtek termelik. Ivartalanul (gyöngysarjképződéssel – gemmuláció) és ivarosan is képesek szaporodni.

Magyarországon a Balaton szivacsokban gazdag, megtalálhatók itt a törékeny, tavi, folyami és a balatoni szivacsok (Spongilla carteri balatonensis).

Sejtjeik különbözők ugyan, de nem véglegesen. 
A differenciálódás náluk még megfordítható folyamat. 
Megváltozott körülmények között bármelyik sejt bármelyik működés elvégzésére képes, sőt a sejtek egyedül is életképesek. 
Az egyediség határai sem merevek még, ha két azonos fajba tartozó szivacsegyedet sejtjeire rázunk szét, és összekeverjük a sejteket, akkor azok egy új, közös egyeddé válnak össze. 
A soksejtű állatoknak ezt a legkezdetlegesebb testfelépítési formáját álszövetes testszerveződésnek nevezzük.






Rendszerezés

A törzsbe az alábbi nagyobb csoportokat sorolják:

Mészszivacsok (Calcarea) osztálya – egyes rendszertanok önálló törzsként tartják számon
Kovaszivacsok (Silicispongiae) – egyes rendszertanok önálló törzsként tartják számon
Üvegszivacsok vagy hatsugaras szivacsok (Hexactinellida) osztálya
Szaruszivacsok (Demospongiae) osztálya


A szivacsok teste egy átlyuggatott falú bögréhez hasonló.
Az oldalfalon lévő apró nyílások a pórusok, a fenti nagy, szabad szemmel is látható nyílás a kivezető nyílás vagy szájnyílás (osculum), az üreg az űrbél.
A víz és szerves törmelékek a pórusokon át jutnak az űrbélbe, majd a kivezető nyíláson át a külvilágba.
A test tehát két sejtsorból áll.
A testfal rétegei a dermális réteg, amelyet lapos sejtek, a pinacocyták alkotnak, melyek létrehozzák a pinacodermát.






A pinacocyták közé ékelődnek be a porocyták, vagyis azok a hengerszerű, záródni és nyitódni képes sejtek, amik átérik az egész testfalat, és engedik a víz bejutását a szivacsba.
A dermális réteg funkciója a védelem.
A középső réteg a mesohyl réteg, amely viszonylag kevés sejtet tartalmaz, de azok annál változatosabbak.
Alapállománya kocsonyás.
Sejtjei az amőboid őssejtek, melyek totipotens sejtek, latin nevük az archeocyta, feladatuk az ivaros és ivartalan szaporodásban és a regenerációban van.
Másik sejt a mesohyl rétegben az amőboid vázképző sejt, amely lehet sclerocita vagy spongiocita attól függően, hogy milyen vázelemeket termel.
A váz lehet mész, kova vagy spongin váz. (A sclerocita hozza létre a mésztűket.) 
Ide tartoznak még az amöboid vándorsejtek, amelyek a táplálékszállítást végzik, valamint a galléros ostoros sejtek (choanocyták) amelyek a vízáramoltatást, és a táplálék vízből való felvételét látják el.
A legbelső réteg pedig a gasztrális réteg, ahol az emésztésre specializálódott sejtek foglalnak helyet.
A külső sejtek főleg védenek, a belsők főleg táplálékot vesznek fel, és ennek megfelelően felépítésük is kissé különbözik. 
A szivacsegyedek ritkán magányosak, leginkább telepeket alkotnak.
A telepen látható lyukak a kisebb-nagyobb vízkivezető nyílások.
Az egyed és a telep alakja nincs pontosan megszabva, a tapadási felszín és a vízáramlás befolyásolja, ezért aszimmetrikusak a szivacsok. 
Három fő szivacstípus az ascon, amely vékonytestű, egyszerű felépítésű (egyetlen ürege az űrbél), a sycon, melynek testében ún. sugárkamrák láthatók, és choanocyták csak ezek belsejében találhatók, és a leucon, mely a legbonyolultabb felépítésű szivacs, sugárkamrái több kisebb kamrára tagolódnak, és csak ezen pici kamrák belsejében találkozhatunk choanocytákkal.






Vázuk építőanyaga lehet tisztán mész-, kova- vagy szaruváz, és állhat a váz vegyesen kova- és szarutűkből. 
Magyarországon csak kovaszaruszivacsok élnek, például a balatoni szivacs és az elágazó telepű tavi szivacs, melyek a nádszárak víz alatti részén szürkés, iszapszerű elágazó bevonatot képeznek.
A tengerekben élő mosdószivacs a szaruszivacsokhoz tartozik.
A mosakodáshoz alkalmas szivacsot úgy állítják elő, hogy a telepet kiveszik a vízből, néhány óra elteltével elpusztul, akkor tapossák, nyomkodják, majd mossák, hogy csak a vázanyag maradjon meg, ezután szárítják, fehérítik, fertőtlenítik, és így hozzák forgalomba.


A szivacsok helytülő életmódúak, a vizet átáramoltatják magukon, nem ők mennek a táplálék után.
Lárváik azonban galléros ostoros sejtekből álló kis kolóniák, melyek a vízben aktívan úsznak.


A szivacsok a vízben előforduló bomló, korhadó anyagokkal táplálkozó, szűrögető állatok.
A vizek tisztításában nagy jelentőségük van.
A táplálékot a sejtek egyenként veszik fel és sejten belül emésztik, akárcsak az egysejtűek.
A belső réteg sejtjei a félig használt táplálékot a külső réteg felé ürítik.
A két sejtréteg között amőboid mozgással haladó vándorsejtek gondoskodnak a táplálék egyenletes szétosztódásáról.
A külső sejtréteg sejtjei az előbb említett sejtek által kiürített táplálékot veszik fel, ebből táplálkoznak.


A szivacsok minden sejtje egyénileg, diffúzióval lélegzik, akárcsak az egysejtűek.


A szivacsoknak nincs keringési rendszerük.
A táplálék egyenletes elosztásában a vándorsejteknek van szerepe.
Ha az egyed belső sejtjei az egyik oldalon több táplálékhoz jutnak, mint a másik oldalon, akkor a vándorsejtek az egyik oldali belső sejtréteg által ürített táplálékot átszállítják a másik oldalra.


A szivacsok minden sejtje külön-külön választja ki a bomlásterméket, és a környezetbe vagy az űrbélbe üríti.
A bomlástermékek szállítását is az amőboid vándorsejtek végzik.






Szaporodás

Az egyed külső sejtrétegében legömbölyödött petesejtek és ostorral mozgó hímivarsejtek egyaránt képződnek, vagyis a szivacsok hímnősek.
Az archeocyták hím vagy női ivarsejtté alakulnak, az ivarsejtek a vízbe ürülnek és itt a hímivarsejtek kémiai ingerek hatására találják meg a petesejteket.
A keletkező lárva egy ideig úszik, majd megtelepszik és új, helytülő szivacs lesz belőle.

A telepek ivartalan szaporodással, gemmulációval, (gyöngysarjképződéssel) keletkeznek.
Ilyenkor az anyaegyedből gemmulák, vagyis gyöngysarjak képződnek, majd az anyaállat szétesik, és a gyöngysarjak archeocytái hoznak létre új szivacstelepet.
Édesvízi szivacsoknál ez a folyamat minden évben megtörténik, a szivacs gemmulák formájában telel ki.


Szivacsok hasznosítása, készítése

Szivacsüzlet Görögországban
Közhasználati cikként az Euspongia- és Hippospongia-nemekbe tartozó Szivacs-fajok tisztított szaruváza használatos.
E célra a Szivacsokat főleg tavasszal gyűjtik, amikor a tenger csendes és az ég tiszta s mikor a víz alatt könnyű felfedezésük.
A szivacshalászok vagy a víz alá buknak és így gyűjtik össze vagy pedig hosszú villás rudak segítségével húzzák ki őket. 
Ezután megszabadítják az élő anyagtól és a bennük levő tisztátalanságoktól (homok, kagylók stb.).
E célból többször vízben kimossák, kisajtolják, forró szódaoldattal, majd hígított sósavval mossák (a mész feloldása céljából), végül Nátrium-tioszulfátból és sósavból készült oldatban fehérítik (a klórral fehérített szivacs porlós, hasznavehetetlen). Tisztítás és fehérítés után, hogy szebb alakúak legyenek, körülmetélik és színük, finomságuk szerint osztályozzák.
A legfinomabb és legkeresettebb szivacs a levanti vagy szíriai, mely Szíriából, Kis-Ázsiából és a Földközi-tengerből származik. 
Váza tömött, sűrű, rugalmas és finom; szine sárgásfehér vagy világosbarna; pórusai kicsinyek.
A 20. század elején lezajlott szivacsvészig ott is nagy tömegben élő ilyen fajtájú szivacsok gyűjtése révén vált híressé Szími szigetének szivacshalászata.
Keményebb vázú és barnás v. sárgásbarna színű és sok pórusú a görög v. zimocca-szivacs, mely a Görög-félszigetről, a kisázsiai és afrikai partvidékről ered.
A Hippospongia-fajokból készítik a durva vázú, nagy-lyukú, barna színű lószivacsot, melyet lovak és istállók, padlók stb. mosására, táblatörlésre stb. használnak.
A velencei szivacsnak sok kis lyuka van.
Az antillai v. selyem-szivacs éppen oly finom, mint a levanti, de kevésbé tömött és kevésbé tartós. 
A bahamai szivacs oszlop alakú.

Orvosi célokra a préselt vagy sajtolt szivacs (Spongia pressa) használatos.
A magyar gyógyszerkönyvben is a hivatalos szerek közé van fölvéve.
Gyógycélokra csak a legfinomabb likacsú féleség használják; az Amerikából hozzánk kerülő durván likacsos lószivacsot csupán a szivacs-szén (Carbospongiae) előállítására használják.
A préselt szivacsa leginkább a sebészetben és a nőgyógyászatban nyer alkalmazást; nedvszívó és erősen felduzzadó sajátságánál fogva természetes és kóros csatornajáratok (méhnyak stb.) mechanikus tágítására igen alkalmas.
Hasonló alkalmazása van a viasszal impregnált szivacsnak (Spongia cerata) is, mely pálcikaalakokba van felvagdalva.






Etimológia

A spongya szó már igen korán megtalálhatók írott forrásokban. 
Korabeli jelentése: Szivacsfaj telepeinek a vázából, illetőleg lyukacsos szerkezetű, a vizet magába szívó mosdó- és törlőeszköz.
A szivacs szavunk újabb keletű, legkorábban 1828-ban tűnik fel.
Jelentése tengervízben, édesvízben gyakran telepesen élő, alacsonyabb rendű állatfajtát jelentett.
Nyelvújítás kori származékszó: a szív igéből, “cs” képzővel alkották meg, csakúgy mint a gyutacs, dugacs vagy tömecs szavakat, melyekből szerencsére csak egy-két szó maradt meg nyelvünkben. 
Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században című könyvéből megtudhatjuk, hogy a fürdőszivacs, vagy spongya régebben is ismert volt.

Rimay János, a magyar késő reneszánsz líra egyik legnagyobb alakja, Balassi Bálint pajtása az 1600-as évek első negyedében többször megjárta követségben Konstantinápolyt, ahol egyebek közt spongyát is vásárolt.
Thurzó György (akinek a források szerint 1602-ben már saját magánfürdője volt) levelezésében is felbukkan a spondia szó.
Az 1600-as évek vége felé, a hédervári várban Thököly Imre is használta a fürdőszivacsot






Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: