2016. április 12., kedd

A Kajlás-hegy - Kailash - Tibetben


A Kajlás-hegy (Kailash) Tibetben


A Kajlás-hegy Tibetben a Transzhimalája kiemelkedő hegye, 6714 m magas.




A hegy csúcsa meglepően szimmetrikus, piramis formájú, egész évben hó borítja.

A Kajlás-hegytől északra ered az Indus, keletre a Brahmaputra, nyugatra a Szatledzs, délre a Karnali, a Gangesz mellékfolyója.

A Kajlás a buddhisták és hinduk szent hegye.

A nagy Himalája rakoncátlan hegyláncai mögött található a Kailas, a szent hegy.

Ebben az elemi tájképben áll a szent Kailas hegy, a maga kihívó és zavarba ejtően arányos csúcsával.

Meredek csupasz falak alkotják a többezer láb magas csúcsot, melyen vízszintes rétegek csíkozzák az összefüggő sziklát.

A teteje egy szintiszta jégsapka.

Ilyen szabályszerű a hegy, és úgy néz ki, mintha emberkéz, pontosabban emberfeletti vagy isteni kéz alkotása lenne.

A Kailast gyakran hasonlítják egy nagy templomhoz, katedrálishoz, vagy a sztupának vagy tibetiül csötennek nevezett jellegzetes buddhista építményhez.

Az összefüggések kizárólagosan vallási jellegűek, mert valamilyen furcsa és misztikus oknál fogva úgy tűnik a Kailas képes megérinteni az ember lelkét és szellemét.

Ez így történt a múlt konok felfedezőivel, és a nyitott lelkületű zarándokokkal is.




A Kailas és környéke – néhány más természetes szépséggel megáldott helyhez hasonlóan – különleges jelentéssel bír a tibetiek számára.

Ez a vidék megkérdőjelezhetetlenül Tibet részét képezi már a tibeti nép megjelenése óta, és a szent hegycsúcs is ugyanolyan régóta a szellemi inspiráció forrása.

A Bőnt követő tibeti ősök számára ez volt az a hely, ahol hagyományuk megalapítója, Senrab Mivocse született és tanított.

A bőn szó megfelel a tibeti csö szónak, ami a szankrit dharma megfelelője, mely több értelmű, többek közt vallásos tanítást, vagy akár a világegyetem törvényeit is jelenti. 

A bőn vallás bizonytalan eredetű, viszont a bőn mítoszok szerint a nyugati Tagdzik volt az őshaza, amely valahol az orosz közép-Ázsiában lehetett. 
Itt terjedtek el először a bőn tanok.

A régi bőnben felfedhetők bizonyos fokú perzsa, kasmiri, indiai és még kínai befolyások is.

A tibetbe való elterjedése után kétféle módon fejlődött tovább a bőn vallás.

Az ősi bőn kultúrában a hegyek fontos szerepet kaptak. 

A hegyek kötötték össze a földet és a mennyet, ezért erőteljes kozmikus, vallási és eredetmítoszi jelentéssel bírtak, és egy-egy hegyet tekintettek az adott terület lelkének. 
A Tiszé-nek nevezett Kailas hegy volt a Sang Sung birodalom Lélek-Hegye.




Giuseppe Tucci neves olasz kutató így ír a hegyről:

„Úgy tornyosul a mennyei régiók alatt, mint egy nyolclépcsős nagy védőernyő… a föld felett pedig mint egy nyolcszirmú lótusz… Ez a föld köldöke… az égi istennők székhelye…

Létra, mely egyszerre felvisz és lehoz a mennyből… ezáltal úgy működik, mint a mennyei kötél, mely összeköti a mennyet és a földet… Senrab Mivo megjelenés-teste ezen a hegyen bukkant fel. 
A Gekhö istenek palotája is itt található… A hagyomány szerint 360 ilyen isten létezik, és ebben az összefüggésben a Tisze hegy képezi a világ tengelyét, amely körül forog az év a maga 360 napjával. 
A hegyet kristályból készült nagy sztupának képzelik el, vagy istenek által lakott palotának. 
Négy kapuja van, 
a Kínai Tigris, 
a Teknős, 
a Vörös Madár 
és a Türkiz Sárkány kapuk, 
melyeknek az a szerepe, hogy védelmezzék a négy fő irányt.”

Több szerző, többek közt a Dergében született láma, Namkhai Norbu Rinpocse is rámutatott arra, hogy az ősi bőn vallás olyan magas szintű szellemi tanításokat is hordozott, amelyeket ma a Dzogcsen (Nagy Tökéletesség) hagyomány átadásában lehet megtalálni.

Később a buddhisták is elkezdték tisztelni.
A legendák szerint a hegy kapcsolatban áll magával Buddhával és személyes tanítványaival, továbbá Padmaszambhavával, a tibeti buddhizmus egyik alapító atyjával, valamint Tibet híres költőjével, a szent jógi Milarépával.
Sok tantrikus gyakorló számára a hegy pedig Csakraszamvara lakhelye.

A tibetiek évszázadokon át hosszú és nehéz zarándoklatokat tettek, néha az egész országot átszelve, hogy megpillanthassák a szent csúcsot, és vallásos gyakorlatokat végezhessenek a hegy lábánál.

Az a tény, hogy az indiai hinduk és dzsainisták – akik bár más okból, de szintén tisztelettel tekintenek a hegyre – is szabadon elzarándokolhattak a hegyhez, utal arra a testvéri kapcsolatra, amely mindig is létezett a két ország között.




A hagyomány szerint a buddhizmus a 7-ik században jutott el Tibetbe.
A Meru hegy fogalmát is tanító buddhista kozmológia valószínűleg később jutott el Tibetbe.
Tudjuk jól, hogy a Kailas már jóval a buddhizmus megérkezése előtt tisztelt szent hegy volt.
Amint a Kailas buddhista szent hellyé vált, természetesen megjelent a Meru heggyel való azonosítás gondolata is.

A Meru hegy tehát idővel azonos lett a hinduk és buddhisták számára a Kailás heggyel, és minden olyan zarándok, aki lépteit Nyugat-Tibet szent hegye felé fordítja, meg van győződve, hogy a világ közepe felé tart

Ott elvégzik a híres körmenetet a világ tengelye körül, mely egyesíti a mennyet, a földet és a poklot, továbbá olyan életerőkkel teli hely, ahol lehetséges a szellemi átalakulás.


(Forrás:  http://www.tarrdaniel.com/documents/KulturalisAntropologia/kailash.html)






Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:


Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- A MELEGVIZEK - GYÓGYVIZEK BIRODALMA - A KÁRPÁT - MEDENCE:


-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 


- Peru - Cuzco - az Inka Sacsayhuaman erődje - emberkéz alkotta gigantikus csoda?:



Ica - a faragott kövek:








Szeretettel,

Gábor Kati


blog oldalam: 





2016. március 6., vasárnap

Világtérkép a Föld édesvíztartalékairól


Világtérkép a Föld édesvíztartalékairól


Mostanáig nem volt egységes átlátható világtérkép a Föld édesvíztartalékairól.

Erre a hiánypótlásra vállalkozott az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja, melynek keretében októberben jelent meg az első világtérkép a felszín alatti vizekről.




Az ENSZ legújabb adatai alapján a Föld édesvízkészletének 96 százaléka a felszín alatt található.

A legtöbb ilyen vízkészlet olyan kőzetrétegben van, amely több ország területére is kiterjed.

Ez komoly konfliktusforrás lehet a jövőben elsősorban a szárazabb és amúgy is politikai viszályoktól sújtott területeken.

Az édesvíz stratégiai fontossága ellenére, eddig még nem készült világméretű felmérés a felszín alatti készletekről.

A UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja ezt a hiányosságot pótolta.

A WHYMAP (World-wide Hydrological Mapping and Assessment Programme) programot az UNESCO koordinálásával és több nemzetközi szervezet részvételével 1999-ben indították el.

A felszín alatti vízkészletet bemutató, közel 8 év alatt elkészült globális adatbázist egy részletes világtérkép formájában jelentették meg.

A térkép minden olyan felszín alatti vízbázist feltüntet, amely határokon átnyúlik és a jövőben konfliktus forrása lehet.

A kutatók szerint jelenleg 273 ilyen jelentősebb terület van a világon.

Ebből 68 Észak- és Dél-Amerikában, 38 Afrikában, 90 Nyugat-Európában, 65 Kelet-Európában és 12 Ázsiában található.
  
Az elkészült térképek a vízminőségről is tartalmaznak adatokat, többek között arról, hogy egy adott vízbázis milyen hamar képes feltöltődni.

Ez ugyanis igen jelentős kérdés és egyben a jövőbeni problémák forrása lehet. 

Hiszen például Észak-Afrika és az Arab-félsziget felszín alatti vízbázisa mintegy tízezer évvel ezelőtt keletkezett, ma már viszont a korábbinál szárazabb éghajlat miatt nincs felszíni utánpótlásuk.

Ez komoly problémát jelent a jövőre nézve, hiszen a kitermelést nem követi természetes pótlódás, így hamar kimerülnek a készletek.

A felszín alatti vizek nagy részét elöntözzük

Az UNESCO adatai szerint a felszín alatt közel százszor több édesvíz áll rendelkezésre, mint a felszínen.

Viszont a növekvő szükséglet miatt nő a felszín alatti készletek kitermelése is, de ennek nagy részét nem a közvetlen fogyasztásra fordítjuk.

A kitermelt felszín alatti víz 65 százaléka öntözési, 25 százaléka ivóvíz-ellátási és 10 százaléka ipari célt szolgál.

Az európai kontinens jelentős része - mint a fenti térkép is mutatja - igen gazdag felszín alatti vízkészlettel rendelkezik.

(A kék szín a fő víztartó rétegek készleteit, a barna a helyi, sekély víztározókat, a zöld pedig a komplex hidrogeológiai szerkezeteket jelöli. Minél sötétebb a szín, annál jelentősebb vízkészletről van szó.)

Az Európai Unió édesvízszükségletének 70 százalékát felszín alatti készletekből fedezi.

Más szárazabb térségekben ez az arány ennél is nagyobb: Marokkóban 75 százalék, Máltán 95 százalék, Szaud-Arábiában 100 százalék. Sok helyen nagy arányban felszín alatti vízből oldják meg a mezőgazdasági földek öntözését is: Indiában 89 százalék, Dél-Afrikában 84 százalék, Spanyolországban 80 százalék ez az érték.




Különleges helyzetben van Afrika, ugyanis ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel, amelyet az UNESCO jelentése szerint jelenleg még igen kevéssé használnak ki.

Mivel ezek a víztartó rétegek gyakran több ország területére is kiterjednek, az érintetteknek elvileg együtt kellene kidolgozniuk egy szabályozást a jövőbeni közös kitermelésre.

Erre már volt is pozitív példa.

Az 1990-es években Csád, Egyiptom Líbia valamint Szudán közös szervezetet hoztak létre az úgynevezett núbiai vízbázis hasznosításának koordinálására. 

Hasonló együttműködés alakult ki Niger, Nigéria és Mali között is.

Az ilyen pozitív példák viszont – az UNESCO tanulmánya szerint – sajnos nagyon ritkák.



(Forrás: National Geographic)






Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése - fizikai és lelki gyógyulás: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából: 

- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK

- FECSKEFÉLÉK:

- KROKODILOK:

- SÜNFÉLÉK:

- A GOMBÁK ORSZÁGA:

- A talaj élővilág (edafon) összetevői:

- ALGÁK - MOSZATOK:

- RÁKOK:

- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:

- KAGYLÓK:

- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:

- KORALLOK - SZIVACSOK:

- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:

- PIÓCÁK:

- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:


- CSIKÓHALAK:


- A TEKNŐSÖK:

- A Galápagos-szigeteki óriás teknősök és iguánák:

- A KOLIBRIFÉLÉK:

- IBOLYA – ÁRVÁCSKA: 


- Mángold - a majdnem spenót:



- BODZA:







- A SZIKOMORFA - Fügefa:


- MINDENTUDÓ A KENDERRŐL - A kendermunka - a kender gyógyító ereje:



- Ilus néni receptes füzete I.:

- 12 növény - ami azt a szervet gyógyítja - amelyikre hasonlít:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/12/12-noveny-ami-azt-szervet-gyogyitja.html

- A vérehulló fecskefű jótékony hatásai - gyógynövény:





Szeretettel,

Gábor Kati


blog oldalam: