2014. július 25., péntek

RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink


RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM

- Turáni népeink -





Szkíta harcosok lelet - Jézus előtti 4. sz. 



Szkíták:


Nem könnyű meghatározni kik is voltak az igazi szkíták, mivel a kifejezést a külsőleg hasonló, bár különböző népek megjelölésére használták.

A Szkíta egy hős nép, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél.


A pártusok történelme és művészete :

A Pártus birodalom szkíta.

Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és így az „emberfia" az eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS  HERCEG az Adiabene királyi ágból.











A korai kereszténység igaz történetét nem lehet megírni a Pártus Birodalom politikai és vallási körülményeinek alapos ismerete nélkül.

Ugyanis:

A Pártus Birodalom Kr. e. 256-tól Kr. u. 326-ig, a mai Irak és Irán területét töltötte be és időlegesen a mai Palesztina és Szíria is hozzátartozott.




A Pártus Birodalom 


Jézus tanítványai - az Apostolok - mind „Keleten", Ázsiában - tehát itt, 
a Pártus Birodalom területén - hirdették Jézus Urunk igéjét.

Feltétlenül hatalmas egyházpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a zsidó-kereszténység tudatosan elkerüli az Apostoloknak itteni működését és munkásságukról részletes tudósítást nem ad és írásaikat nem ismerteti.


Senecca Lucius Annaeus (Kr. u. 3-65.) írásából:

A „Római Birodalom" háromszor támadta meg hódító szándékkal a Pártus Monarchiát és „háromszor" maradtak holtan, legyőzötten a római légiók a csataté­ren.
Ezek a pártus győzelmek, illetőleg római vereségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a rómaivá lett zsidó-kereszténység történetírói igyekeznek a Pártus Birodalomról minél kevesebbet tudósítani és azt a keveset, amit közölnek, azt is a pártusok kárára teszik.
Nem lehet véletlen tehát az sem, hogy a korai kereszténység történetének ismertetésében az „eltitkolás", „elhallgatás" és a „másítás" főképpen és elsősorban az ellen indult meg, ami az Adiabene névhez kapcsolódik.
Hiszen láthatjuk, hogy 2000 év után, csak MOST értesülünk (a régi „kiátkozás" veszélyét magunkra véve) arról, hogy Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és így az „emberfia" az eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS HERCEG az Adiabene királyi ágból.
Az Adiabene királyság idején - a királyi hatalom legfőbb és hivatásszerű működése arra összpontosult, hogy Jézussal - a Pártus Herceggel - a Földön véglegesített „Fény-vallás" legyen az alkotmányos uralkodás és boldog élet indítéka és biztosítója."





Mithridatesz




Mithridatesz


…a Pártus Birodalom királya (ca. 195 BC – 138 BC), aki uralkodásának fénykorában kiterjesztette fennhatóságát Baktria Királysága fölé is.




Mithridatesz lelet Iránból


Mithridatesz valószínüleg egyedüli fia volt I. Antiochus.




Nemrut hegy - Törökország – I. Antiochus  (Mithridatesz király fia),  
és Hercules kezet ráz – Kr. e. 70 - 38



Mithridatesz, Darius perzsa királyi családjának leszármazott fia.





Mithridatesz érme






Az iraki - bagdadi központi bank alatt található kincsek egyike, az arany korona (8th and 9th century B.C.)

, melyet az 1980-as években tárták fel Ashurnasirpal II. király palotájában, az ősi asszír fővárosban, Nimródban, Észak-Irakban: 





További itt talált kincsek:






















A szkíta leletek többségét az un. kurgánokban (halomsír) találták:

A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei.





Szkíta temetkezési kurgán 




A kurgán kultúra elhelyezkedése



A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot.





Szkíta fésű a Szolokha-kurgánból



A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír, urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a szkíta igényekhez.

A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7. század végén, 6. század elején.

A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden elemét:

spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge, párduc, madárfejek.





Szkíta szarvas lelet - Jézus előtt 400 - 380 









Alán - oszét kincs - csodaszarvassal




Szkíta aranypárduc lelet 




Szkíta aranypárduc lelet 




Irán - Jirofti civilizáció több mint 3000 éves lelet



Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták.
Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.

Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség mitikus küzdelme.

A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően.

Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög alkotás.
Megjelenik az állatok átalakítása, a combokon spirális díszek, a test hátsó része gyakran 180°-kal elfordul.





Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas



Jelentős leletek ebből az időből a vettersfeldei lelet, a csertomlyki ezüstedények és a Solocha-kurgán tárgyai.





Vettersfeldei lelet



Vettersfeldei lelet/Solokha




Vettersfeldei lelet



Vettersfeldei lelet



Vettersfeldei lelet 




Ulski lelet



Ulski lelet



A Magyarországról előkerült emlékek közül világviszonylatban is jelentős a zöldhalompusztai lelet és a tápiószentmártoni aranyszarvas.





Tápiószentmártoni aranyszarvas 



Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas



A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult vagy geometrikus alakká egyszerűsödött.

A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata művészet vette át Európában.





Szarmata harcos 



Szarmata korona


Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább élt.



Szkíta leletek:





Szkíta kincsek



Szkíta leletek – szarvas, griff - Jézus előtt 5. század







A Kul Oba szkíta királyi temetkezésén talált arany-ezüst ötvözetű váza jelenetei




Szkíta kincsek - Fejdíszre varrható díszítőelem - Arany doboz fedelén gránátalmával 



Nimród és Inanna lelet:

Inanna, Nimród, Életfa, Oroszlán, Bárány, Hal, Madár, Víz, Föld, Levegő...





Nimród és Inanna lelet - Sumér Uruk kori



Az agyagtábla sumér pecséthengerrel készült.
A tábla, így a történet négy irányból olvasható: 
Fentről a madár és Inanna
alakja jelenik meg amint az éltető vizet hozza.
Lentről az életfa és Nimród a földből kelnek ki.
Jobb oldalon a két irányba néző Nimród köti össze a történetet...



Perszepolisz, Iránból:





Perszepolisz, Irán




Perszepolisz, Irán - oroszlánfej




Lamasszusz, az asszír művészet öröksége a perszepoliszi „Népek kapuja” bejáratánál 



Uruk városa:

A világ első sumérek lakta városállama volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál, melyet a világ egyik első irodalmi hőskölteménye is megörökítette.




Nimród Király a Mecsek felett, Melegh Rózsa felvétele



A Gilgames-eposz elmeséli Mezopotámia királyának, a kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi eredetű  Gilgamesnek a történetét.





Gilgames szobor - Sidney - Ausztrália



AZ ékiratok szerint (a Biblia említette), Nimród azonos Gilgamessel /G/IS-DU-BÁR, de mind a sumír ékiratos táblákon, mind az asszírok által összeszerkesztett Gilgames eposzok többféle ékjellel írták, a nevét, és többféleképpen hangzósították.
Az ókorban számos nép hagyományában szerepel.




Gilgames jelentése: A NAPISTEN FOKOSÁNAK HŐSE,


A KIS -ÁZSIA BIRODALOM megalapítója, és sok más városé/Sinea, Akkad, Nippur, Ninive, Uruk......../

(Kovácsné Szöllőssy Ibolya)







Neki tulajdonítják Uruk híres városfalának felépítését.







A város méretét és szépségét dicsőítve - „Ő rakatá a bekerített Uruk erős bástyafalát is" - ez a korai eposz teremti meg az ókori világ különös hagyományát, egy civilizáció irodalmi felmagasztalását, amely végül túléli magát az említett civilizációt is.






Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete: 

a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.





 Archaikus szöveg egy agyagtáblán - Uruk



Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.

Lelőhelyük legnagyobb részben az uruki Éanna-körzet, ezen kívül Urukban máshol és a környező településeken is előfordulnak.





Uruk kori gazdasági agyagtábla  Kr. e. IV. század vége



Az Éanna azért jelentős feltárási helyszín, mert az Uruk-kor végén (Uruk-IV) a templomkörzetet elhagyták, helyére csak
részben épültek lakóházak (Uruk-III), de Uruk hanyatlásával és területének csökkenésével ezek is hamarosan megszűntek lakóövezetnek lenni, így a templomkörzet gyakorlatilag érintetlenül, ráépítkezések nélkül maradt fenn.
Ezért az uruki szövegek ugyan egyedülállóak a maguk területén, de ezt valószínűleg jórészt a leletmegőrződés körülményeinek köszönhetik.




Uruki papkirály - Kr.e. 3300

Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi városokban voltak: Uruk, Ur, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.







I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem csak mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás központjai lettek.

I.e 4.000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.

I.e. 3.500-3.000 körül el is érte fejlődése csúcspontját.




Uruki váza i.e.4. évezred



Az első sumer városok területén, a mai Irakban, valamikor bővelkedett a víz, a Éden-t is 4 folyó határolta, ebből mára 2 kiszáradt, csak műholdképekről deríthető ki a régi meder mindkét folyó esetében, mélyen a homok alatt. 

I.e. 2.000 körül alakult ki a mai száraz, sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumer társadalom szétesését.

A sumer leírások arról számolnak be, hogy a szervezettséget, egységességet az istenektől kapták ajándékba és „me”-nek nevezték.

Az istenek közül Enki a tudós rendelkezett a városalapítás, szervezés, azaz a társadalom létrehozásának tudásával.

Ő elsők között érkezett a Földre, és minden telep létrehozásában irányító szerepet töltött be.


Eridu, Enki a tudós isten városa:







Eridu, Enki a tudós isten városa



Nippur város térképe:






Türkmenisztán:

Ősi városok a türkmén sivatag homokjába süllyedve

Gonur Tepe







Több mint négyezer évvel ezelőtt Gonur-Tepe erődvárosa egy fejlett indoiráni civilizáció része volt, majd a Türkmenisztán  nyugati részében lévő Kara Kum sivatag homokja a 13. századi mongol hódítás óta eltelt évszázadok alatt lassan betemette.







A múlt században szovjet régészek bukkantak rá a város kincseire, azóta az egykor több ezer embernek otthont adó Gonur-Tepe, s virágzó régiója fokozatosan tárja fel titkait a kutatók előtt.



Anyahita



Az igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai kerülnek ki a föld alól.







A város iparosai nem csupán arany- és ezüstékszereket állítottak elő, hanem kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványokat is.







Gonur-Tepei ősi temető, a legnagyobbak közé tartozik Ázsiában.







A tudósok a mintegy tíz hektáron elterülő temető 2500 sírját tanulmányozták.
A sírok kialakítása, a sírmellékletek egyedülállóak. 





Türkmenisztán - Gonur Tepe labirintusai - lelet 


A díszes bronztárgyak, faragott kőedények, cserépedények, csontfaragások és kőmozaikok arról tanúskodnak, hogy az ősi Margiana művészete az Indus-völgy, Baktria, Média, Mezopotámia, Szíria, Anatólia és a Földközi-tenger mellékének művészetével egy sorba helyezhető.





Gonur - Tillya Tepe lelet



Az arany, ezüst, bronz serlegeket, csészéket, korsókat és más edényeket finoman kidolgozott geometrikus mintákkal, jelenetekkel díszítették, valamint drágakövekkel, türkiz és karneol-berakással.






A kisebb-nagyobb kő-, kerámia és fémszobrokon mesteri állatábrázolásokat találunk, és a Margush országban tisztelt isteneket és istennőket.

Lóáldozatra vagy lovastemetkezésre utaló fej nélküli lócsontvázat is találtak Gonur Tepén.




Antik erődvárosok Dél-Türkmenisztánban:

Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek





The Bactria–Margiana Archaeological Complex
(or BMAC, also known as the Oxus civilization)
Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek - oxusi civilizáció



A Kézai-krónika egyik forrása, Sevillai Isidorus szerint Nimród alapította Baktriát, ...







...és ő tanította a perzsákat/árjákat a tűztiszteletre – s valószínűleg a szkítákat is, miként erre utalnak az Andronovói kultúra déli kapcsolatai.








Baktria arany kincsei:



Baktria, az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.





Baktria-Margiana területéről


Nevét az iráni nyelvek közé tartozó baktriai nyelvet beszélő népéről kapta.
Afganisztán északi része, a mai Üzbegisztán déli határvonalát adó Amu-Darja (ókori Oxus) völgye és a Hindu-Kus közötti terület, amely Baktriaként (régészeti körökben Oxus civilizációként) ismeretes.





Baktria aranykincsei az Afganisztáni múzeumban


A keletet és nyugatot, Kínát és a Római Birodalmat összekötő kereskedelmi útvonal, az ún. Selyem-út  – karavánútként, zarándokútként használatos  – forgalmának köszönhetően Baktria távoli régiók és kultúrák izgalmas találkozóhelye volt.

Anahitát, az éltető víz és a termékenység ősi istennőjét, Anathként imádták kánaáni-ugariti szentélyeiben.





Anyahita Istennő Baktriából


Az Ai Khanumból származó tárgyak egyik legérdekesebb, csodálatosan szép darabja egy aranylemezekkel dekorált ezüst díszkorong.

A hagyományok szerint az Anahita istennőt imádó és szolgáló mágus papok az ősi vallási tradícióknak megfelelően évente egyszer felmentek a Győzelem-hegyre, hogy áldozatot mutassanak be neki.







Ezt a fontos eseményt látszik megörökíteni az eredetileg falapra erősített ezüst korong.
A jellegzetes, isteni rangot jelentő görög fejdísz, a „polosz” azonban azt jelzi, hogy az itt ábrázolt Anahita egyben a hettita és fríg Cybele (Kübelé) istennő is, akinek nagy tisztelete volt Hellász földjén, Krétán, Anatóliában és  Magna
Materként a Római Birodalomban.


Egy másik nagyon hasonló jellegű megörökítését találták az Oxus mentén:












A lovas hintóféleség kocsisa Zoroasztrer papja, utasa pedig egy szakállas, szőrmével bélelt subát (nomád szkíta öltözéket) és vastag, nehéz arany nyakéket viselő – egyházi? világi? – méltóság, aki szintén a jellegzetes frontális pozicionálásban látható.)




Szkíta királyok és sárkányok a Tillia Tepéből - Baktriából 



Baktriai kincsek lelet




Bálványszobor a baktriai civilizáció idejéből, i. e. 2. évezred - Üzbég 




Észak-Horaszánban, Sankast város közelében:


Ez a fejlett ókori civilizáció Kr. e. 2300-1700 között virágzott, amely kiterjedt a mai Afganisztánra, Türkmenisztánra, Üzbegisztán déli részére, és Tadzsikisztán nyugati felére. 

Központja az Amu-Darja felső része volt, amelyet a görögök Oxus-nak neveztek. 
Nagyjából azokon a területeken találták meg a nyomait, ahol később feltűnik az Andronovói kultúra is, amelynek embertai jellegét Tóth Tibor antropológus összefüggésbe hozott a magyarsággal.




Oxus Baktria lelet



Hunok Közép-Ázsiában:





Hionita hun arcképe 



A gazdag közép-ázsiai térség sohasem volt kihalt és lakatlan, ahogyan a pozitivista történészek vélték a 19. század végén, hanem sűrűn lakott települések és tanyák sorakoztak a hatalmas rónaságon és a hegyek jól védett lejtőin.

A Csicsi vezette hunok talán már a Kr. e. 1. század második felében megjelentek ott és ott szövetséget kötöttek az ott élő rokon szaka törzsekkel.





Hun lelet



Akkoriban Közép-Ázsiában a szkíta-szaka rokon kusánok és a pártusok uralkodtak, akikkel a hunok szövetségi viszonyt ápoltak.



A türkmén elnök átírná a történelmet:


"A türkmének találták fel a kocsit és a kereket, a türkmének foglalkoztak először a világon kohászattal, és a türkmének nevéhez fűződik számos nagy birodalom megalapítása is a Parthusoktól kezdve a szeldzsukokig."







Türkmenisztán lobogójának van a legbonyolultabb, legkifinomultabb rajza a világ nemzeti lobogói között.



A világ legszebb és legtermékenyebb szelete a Tigris és az Eufrátesz folyók környékén húzódott:


Ebben a központban találjuk Göbekli Tepét is.







“A törökországi Göbekli Tepével mint a „világ legrégebbi templomával” találkozunk a sajtóban.







A tizenkétezer éves szentélykörzet óriási pilléreinek domborművein egy másik világ lényei elevenednek meg.








Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi



Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi



Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi




Üzbegisztán:

Galina Pugachenkova végzett ásatásokat Üzbegisztánban, Orlatban, mintegy 50 kilométerre Északnyugatra Szamarkandtól.







Az ásatás során az egyik kurgánban találták a kettős szíjvégre emlékeztető lemezpárt (Orlati lemez).






A lelet keletkezését a középkor korai éveire, a 3. – 5. századra datálták.
Közép-ázsiai hun hagyományt jelenít meg az ábrázolás.




Barlangfestmény, Fergana, Üzbegisztán:













Kazahsztán:

Leletek:

A kazahsztáni Selyemút mentén... 










folytatott kazah–magyar ástatások előzetes eredményeit bemutató tablókiállítást nyitottak meg az esztergomi Vármúzeumban.

A kiállításon három évnyi kutatómunka eredményei láthatók, Tölebi várának ásatásáról.





Szaka nyakék i.e.6-5.sz. - Kazahsztán 


Erről, az eddig még soha nem kutatott várról, az ásatásokról, és a kazah–magyar rokoni szálakról beszél a kutatás vezetője, dr. Mordovin Maxim, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársa.





Szkíta lelet - tigris (IV.-III. B.C.) Kazakhstan



Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, nagyjából akkora, mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok fele.

 Az ország az emberiség történetének egyik fontos helyszíne; éltek ott szkíták, hunok, és egyes kutatók szerint a kunok is innen származnak.





Szkíta lelet - szarvas (IV.-III. B.C.) Kazakhstan



Ezért is érdekes egy ilyen ásatás, hiszen több korszak emlékei kerülhetnek elő.

Az elmúlt három évben kifejezetten türk helyszíneket kerestünk föl, vagyis a kazah-magyar kutatás alapvető célja a türk régészeti hagyaték vizsgálata.

A különböző várak, városias települések kialakulása mind az iráni népekhez kapcsolható.






Ez a nép egyértelműen rokonnak tartja a magyarokat.
Ez leginkább a kunokkal magyarázható.

A kazahok tudják, hogy Magyarországon élnek a kunok leszármazottjai. 
Történelmi tény, hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven is ismert.





Szkíta lelet - szarvas - VII.-VI. B. C. - Kazahsztán



Nem véletlenül hívják Kazahsztán legnagyobb sztyeppés területét Desti-Kipcsaknak, vagyis a kipcsakok, kunok sztyeppéjének. 

Tehát ezért is ismerik jól a kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk.






Szkíta lelet - oroszlánok (V.-III. B.C.) Kazakhstan



Ennek fényében meglepő, hogy a magyar gazdaság nem használja ki kellőképpen ezt a szimpátiát.

Merke és Aszpara esetében a források elárulják, hogy ott számolhatunk iráni nyelvű lakossággal.





Szkíta lelet - griff - IV.-III. B. C. - Kazahsztán


Tölebinél viszont csak a régészeti anyag „beszél” magáért.
Mára azt sikerült megállapítani, hogy a vár a 10-11. században állt fenn, viszonylag rövid ideig.

Abban az időben a terület a Karahanida-kánsághoz tartozott.
A karahanidák türkök, s a Karahanida-dinasztia nevét az első nagy uralkodó felvett címében levő kara han – „fekete kán” titulusról kapta.





Szkíta lelet - párduc - IV.-III. B. C. - Kazahsztán


Szebb tárgyakat is találtunk.
Amikor felépült a vár, akkor – a kutatásokból arra következtethetünk – káni rezidencia lehetett.





Szkíta lelet - sárkány - V.-III. B. C. - Kazahsztán


Az biztos, hogy nagyon gazdag volt.
Találtunk egy olyan kutat, amelyben több, 1000 körüli évtizedekre keltezhető mázas, arab feliratos tál került elő, ami önmagában elég különleges.







Szkíta lelet - lovas - (III. - II. B.C.) Kazakhstan



Emellett aranyozott üvegpohár-töredékeket találtunk, mázas mécseseket.
Ezek mind olyan reprezentatív tárgyak, melyek igényes és gazdag anyagi kultúráról árulkodnak.
Sajnos mi nem a palotaépületet, hanem „csupán” a gazdasági udvart találtuk meg. 
Ha egy gazdasági épületben aranyozott poharak vannak, abból a gazdagságra következtethetünk.
Bizonnyal a palotában még gazdagabb leletek várhatnak ránk.







Szkíta lelet - párduc (IV.-III. B.C.) Kazakhstan 



Az arab feliratos tálak biztos, hogy nem helyben, hanem talán Szamarkand környékén készültek, ahol ma is az Iránból idetelepült nép él.




Övveretek a X-ik századból, Zevakino lelőhely, az Altáj-hegység Kazahsztáni részéről:






Ővveretek Kazahsztánból 



Tadzsikisztán:


Szarazm Észak-Tadzsikisztánban fekszik, Szogd megyében, a Zeravsan folyó mellett, Pendzsikent várostól néhány kilométerre.







Az egyik legérdekesebb régészeti emlék az a kripta, amelyben öt rendkívül gazdag temetkezést találtak, többek között egy 20 év körüli leány gyöngyökkel elborított maradványait, a „szarazmi hercegnőt”.







A maga korában a Zeravsan menti Szarazm a világ egyik „legcivilizáltabb” helye lehetett.




Kirgizisztán:


Orosz és kirgiz régészek egy 2500 éves fejlett szkíta civilizáció nyomára bukkantak az Iszik-köl tó mélyén.







A kirgizisztáni Iszik-köl tó mélye sok ősi leletet rejt.







A régészek eddig legalább tíz város nyomára bukkantak.
A legszenzációsabbnak a  nemrégen feltárt szkíta metropoliszt tartják, mely a Selyemút egyik megállója volt.

A régészek kiváló állapotban megmaradt bronz eszközöket, baltákat, nyílhegyeket, tőröket, öntőformákat, bronz tükröket és díszes lószerszámokat gyűjtöttek össze, melyek az ott élt kézművesek mesterségbeli tudását dicséri.





Anyahita Istennő

A legkülönlegesebb tárgy egy arany mérőeszköz volt, melyről a régészek azt valószínűsítik, hogy akkoriban használt pénzügyi mérőegység lehetett.

A pénzügyi kultúra fejlettségére nemcsak a fenti lelet, hanem pénzérme is utal.
A régészek állítása szerint a tóban találták meg a világ legrégebbi érméjét.



Naptemplom az Altajban

Az Altaj-hegység déli lejtőjén, a Kínához tartozó Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány északkeleti részén, Csinghe
körzetben páratlan kincsre leltek.







Megtalálni vélték az ősi napkultusz első jeleit.







A Selyemút mentén fekvő tartomány az elmúlt évtizedben végre feltárja ősi, szkítákhoz köthető múltját.

A megtalált építmények nem közönséges sírra emlékeztetnek bennünket, hanem a megalit kövek piramis alakot formázták.



Kapocs kelet és nyugat között:




Paziriki hajfonat korong




Anarcsi korong 




Galgóci tarsolylemez



A Dzsungária néven ismert ujgur tartomány régen valóságos paradicsom lehetett a szkíta népek számára, akik megtelepedtek a
termékeny földeken és folyóvölgyekben.





Bronzkori szkíta leletek - Dzsungaria



Selyemút előtt szkíta őseink már legalább ezer évvel kereskedtek és eljuttatták portékáikat az Indiai-óceán és a
Földközi-tenger partjaira.

Nagyon sok könyvben sajnos még tartja magát az, miszerint a nagy nemzetközi kereskedelmi úton csak a Kr. e. 2. századtól
indult meg a forgalom, amikor a kínai Han-dinasztia megszerezte a hunoktól a nyugati átjárót.

A régészeti szakirodalomban szinte sohasem említik, hogy kik is voltak
 a mai Északnyugat-Kína „rejtélyes”lakói, akik
europid jelleget viseltek magukon.

A környéken létezett egy olyan fejlett műveltség, mellyel a csodálatos múmiák rokonságban álltak.





 Paziriki múmia lány 


, ez nem más, mint az
Altaj-hegységben található paziriki-kultúra
mely a szkíta előkelők páratlan gazdagságát tárta fel számunkra.





Paziriki leletek - hattyú, csodaszarvas





A paziriki kultúra



A paziriki királysírok leletei


Az Altáj-hegység mindig is az ősi szkíta-hun népek egyik központja volt.

Kiváló legelői és gazdag nemesfém lelőhelyei miatt már a legkorábbi  időtől lovas törzsek, törzsszövetségek telepedtek meg. 




Lovas alak szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból



A korai lakókról a hegység különböző pontjain fellelhető sziklarajzok, ősi telepek  árulkodnak.






Hazánkban a legjobban ismertek a paziriki királysírok.





Paziriki kincsek - Dávid Júlia festménye az eredetiről


Az 1880-as évektől érdekes leletekre bukkantak a Hét folyó vidékén, a mai Kazahsztán délkeleti, az Altájjal és az Alatauval határos vidékén. 







1889-ben Aktepénél tárult fel az első jelentős szaka kurgán.









A sikeres ásatás után az orosz kutatók megkezdték az egykor ott élt szkíták, vagyis a szakák történetét feltárni.

Az azóta eltelt időben több száz sír vált ismertté, azokból míves fegyverek, rovásírásos aranytálak, áldozati edények, ékszerek, valamint a szkíta állatstílus jegyeit viselő művészeti alkotások kerültek elő.





Paziriki - Issziki - Arzanu nyeregtakaró


Fergana kurgánjai


 A térség egykori szovjet, ma Kazahsztánhoz tartozó részén olyan csodás kurgánsír csoportok rejtőznek, hogy azt a vidéket a régészek méltán az ázsiai Királyok völgyének emlegetik, némelyik még az egyiptomi fáraó sírokat is túlszárnyalja.







Mivel az Altáj-vidéken jelenleg több ország is osztozik, ezért az ottani ősi szkíta emlékeket nehéz egységesen tanulmányozni, hiszen a leletek elég sok múzeumba kerültek elhelyezésre.





Paziriki korona i.e. 3. sz. 



A kutatást tovább nehezíti az, hogy azokat több régészeti kultúrához sorolták. 
Az orosz kutatók is csak a közelmúltban kezdték a szétszórtan kezelt régészeti kultúrákat egységesíteni, illetve elvégezni azok etnikai besorolását.
Ma már néhány térségbeli szaklap, mint az üzbég Epoh magazin, egységes szaka műveltségről ír.


A szakák fénykora

Az eddigi leletek alapján a szkíták fénykorát a Kr. e. 8. századtól egészen a Kr. e. 6. századig datálják, de a régészek hozzáteszik, hogy a szkíták a Kr. e. 2. századig töretlenül uralták a közép-ázsiai sztyeppét. 





Paziriki trónuskarfa


Ezt követően rokonaik, a hunok terjesztették ki feléjük fennhatóságukat. 
Erről a korszakról már jól dokumentált kínai források állnak rendelkezésre. 






Paziriki ló lelet


Az Altáj ezen vidéke volt egy új művészeti stílus születési helye, amely felváltotta az évszázadokon át virágzó szkíta állatstílust. 





Paziriki Pegazus i.e. V. sz. Paziriki - Isszik tavi lelet



A Kr. e. 3-2. században valószínűleg keleti, hun hatásra megjelent az. úgynevezett polikróm stílus. 
A legjelentősebb gyűjtemény a Kargli-folyónál került napvilágra, 1939-ben, ez tartalmazta a híres, Kr. e. 2-1. századra datált Kargali diadémot. 





Paziriki  szkíta lelet- Isszik tavi lelet - Kul'-Oba Kurgán - Jézus előtt 400 - ból 



A fenti művészeti irányzat az európai hunok révén elterjedt egész Európában és az egészen a 6. századig meghatározta a nyugat-európai gót királyságok divatját.






Paziriki lovas



Az évszázad leletei

Almati környéke a legkáprázatosabb szkíta kincseket rejti. 





Almati - Kazahsztán


A világ leghíresebb szkíta lelete, az Aranyember 1969-ben került elő. 




A szkíta aranyember 



Kazah nő hagyományos viseletben 



Kirgiz lány hasonló csúcsos süvegben



A párját ritkító szkíta uralkodó ábrázolás korát a Kr. e. 5.-4. századra datálták. 
Másik gazdag szaka kincset 1986-ban találták meg szintén Almati körzetben, a Zsalaulinszki hordánál. 







Besatir környékén ma is tárnak fel kurgánsírokat, ahonnan szintén páratlan szkíta emlékek kerülnek elő. 
Az utóbbi hely kurgánjainak mérete is lenyűgöző: két négyzetkilométeres körzetben 8-70 méter átmérőjű mesterséges halmok sorakoznak, melyek magassága elérheti akár a 20 métert. 







Az eddig kiásottak korát a Kr. e. 5-4. századra datálták, vagyis azok a korai klasszicista szaka kultúra emlékeit tartalmazzák.   

 (Obrusánszky Borbála)





Paziriki arany lelet



Lü Enguo a múlt évben a Taklamakán sivatagban feltárt egy háromezer évesre becsült temetőt, melyet a lelőhelyéről
Janghajnak nevezett el.






Taklamakán sivatag - Tarim medence 



A sírokban felfedezték a helyi szellemi vezető, a táltos sírját. 
Az ő ruháját olyan tengeri kagylók ékesítették, melyek
vagy a Csendes- vagy az Indiai-óceánból származtak.

A kutatók kimutatták a ruha hasonlóságát az orosz sztyeppén élőkkel 
(vagyis szkíta őseinkkel), 
a táltos egyben a közösség
vezetője lehetett, akinek a fejét arany pánt díszítette, rajta finom kelme volt, mellé pedig a hatalom jelképét, egy bronz
csákányt helyeztek.


A bronz nyomában

Azt a kutatók régen sejtették, hogy a sztyeppei térség és Kína között ősi kapcsolatok léteztek, ahonnan éppen a kínai
fejedelemségek tanultak meg sok technológiai újítást. 






Turáni sztyeppe vidék



Az egyik ilyen a bronzművesség volt, mely a sztyeppei szkíta törzsek
között el Kr. e. 3000 körül terjedt el, a kínaiak pedig az északi népektől tanulták meg, majd tökélyre fejlesztették.

Nemcsak a technológiát, hanem sok bronztárgy alakját is megörökölték északi szomszédjaiktól.

Az ujgur tartomány egyéb, nemrégen előkerült  leletei rávilágítanak arra a széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerre, mely
már a bronzkorban kialakult a térségben élő szkíta népek között.







Hsziabandiban, a tartomány legnyugatibb pontján például az Andronovoi-kultúrával hasonló edényekre leltek.

Az onnan előkerült ékszerek (karkötő, fülbevaló) nagyon hasonlóak a Kanszu-tartományban találtakkal. 

Ürmcsitől északnyugatra pedig Lü rátalált egy olyan településre, ahol kör alakú oltárok a nap és a lókultusz nyomait mutatják meg.

Ez a térség volt már akkoriban is a kapocs kelet és nyugat között.



A hsziungnu és hun művészet:

A Volga vidékétől Kínáig

A vaskorban ezt a sztyeppesávot fogta át a szkíta-szibériai állatművészet.

Ennek egyik törzsterülete az Ordosz-vidéke, ahol a hsziungnu művészet alkotásai jól ismertek.







Ordoszi csőrös ló



Mind az ordoszi, mind a transzbajkáliai hsziungnu leleteken az állatművészet alakjai élnek a tárgyakon, fegyvereken,
késeken, övdíszeken.





Ordoszi lelet - Lovat támadó tigris, Ordosz, i. e. 4-1. század




Bronz rúdfej, Ordosz, i. e. 6-5. század




Ordoszi bronzszobor az i. e. 3-1 évszázadból



Ordosz:




Az Ordosz területe (vörös) Belső-Mongóliában (fehér), Kína Mongólia felé eső határvidékén 





Ordosz - Sárga folyó területe




Kína - Belső Mongólia Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz. Ordoszi hun királyi korona



E művészeti kör legrégebbi ismert elemei a híres szibériai aranyak körében váltak ismertté.





Ordoszi hun királyi korona






Ezek között a leghíresebb az a tükörszimmetrikusan megismételt övcsat, melyen a magyar Szent László legenda egyik
jelenetének megfelelője látható.





Hsziungnu arany övcsat (i. e. 3-2. század)





Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz.





Ordoszi övcsat



A hunok (európai hunok) Eurázsia egyik igen régi népe.





Hun arany fejdísz





Hun arany ló



Elődeiknek feltehetően a Belső-Ázsia, illetve a mai Észak-Kína területén élt hsziungnuk (ázsiai hunok) tekinthetők.





Hsziungnu tőrök Észak-Kínából - Tokiói Nemzeti Történeti Múzeum



E két nép művészete az egész sztyeppevidék művészetére nagy hatást gyakorolt.
Sőt, e hatás mindmáig kimutatható egyes népeknél, így például a sztyeppei állatstílust még mindig a népművészet egyik
virágzó ágának tekinthetjük Szibériában.






Ordoszi ezüst ló lelet i. e. 3 - 1. sz.




A Törteli üst:







Hsziungnu bronz üst



A hsziungnu bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán:








Reguly Antal ősnépei:


1843 novemberében a magyar utazó a mai Oroszország uráli területén fogott kutatásba, meglátogatta a cseremiszeket (marik),...








Mari viselet



 ...permiket, finneket és a csuvasokat, és megtudta, hogy ezen népek kiket tartanak ők ősüknek. 





Csuvas asszony nemzeti viseletben


Reguly levelében előadja, hogy a cseremiszeket a csuvasok Szármásznak nevezik, mely nyelvükben tévelygőt, kóborlót jelent, vagyis olyan népet, akiknek nincs állandó szállása.





Csuvas lány történelmi fejdíszben 


Az elnevezés nem mást jelent, mint azokat a szarmatákat, akik tényleg legelőváltó életmódot folytattak az eurázsiai sztyeppe vidéken. 

Reguly a következőképpen összegzi a különféle, ma „finnugor”-nak nevezett Urál-környéki nép történetét:

„Hogyha mai nap már átalájában hiszszük, hogy Skyth és Csud egy szó, s hogy azért a ’skythák finnok voltak, akkor ha Hérodotot, ki itt egyetlen vezetőnk, követjük, a szármátokat is finnoknak is kell vennünk, mivel Hérodot szerint ők a skythák nyelvét beszélték, csak dialectusi változással, nem lenne tehát képtelenség a keleti finnokban szármátokat keresni, főkép ha e név itt köztök találtatik.” (eredeti helyesírással. In: Magyar Academiai Értesítő, 1844. IV. évf. jan.2. 19. o.)

Reguly tehát nem mást állít, mint az Urál-menti kis népek az ősi szkíta és szarmata műveltség hordozói, akárcsak a finnek, akikre szintén az ősi szkíta nyelv volt hatással.

A történeti folyamatok is ezt a fajta nyelvi kapcsolatot valószínűsítik, hiszen a történeti források nem tudnak sem ősi cseremisz, sem finn birodalomról, ismerik viszont az ősi szkíta és szarmata államot, mely legalább kétezer évig meghatározta a térség politikai, nyelvi és művészeti berendezkedését.

Reguly tehát azt állítja, hogy a két „finnugor ősnép”, melyet az akadémikusok a magyarok legközelebbi rokonainak tartanak, nem mások, mint tatárok, vagyis kései türk-tatár nép egyik ága!



Forrás: 
alfahir/wikipédia/világbiztonság/szabir/
elfeledettkeletimagyarsag/hungar.gportal/barikad







A magyar egyenesági leszármazottja a sumírnak


Mezopotámiai magyar nyelvemlékeink
Magyar szavak ékírással


ÉKJELEKKEL ÍRT MEZOPOTÁMIAI (=MEZŐFÖLDI!) MAGYAR NYELVEMLÉKEK

  
Először nézzük meg a Marton Veronikával készült riportot: 

Magyar - Sumer Kapcsolat:




video:

  
Góg és Magóg fia vagyok én...
Márton Veronika sumérológus a Magyar - Sumér kapcsolatról számol be.
Melyek a közös vonások úgy kulturális szintem mint nyelvészetileg, mit tudtunk eddig és mit tudunk most.






  

Jelen sorok írója a mezopotámiai (sumér) ékjeleket nem tanulmányozta olyan behatóan, mint a mértani (rovás) jeleket és az egyiptomi hieroglifákat, ami képessé tenné őt eredeti okmányok megbízható olvasására.
Munkája folyamán mindig remélte, hogy mire könyve kiadásra kerül, a magyar sumér szakértők elolvasnak egy-két eredeti mezopotámiai szöveget és eredményük ide beilleszthető lesz.
Ebbeli várakozásában azonban csalódott.

A sumér ügy nagyon népszerű, propagandája kitűnő, olyannyira, hogy a magyar őstörténet fogalmát már-már a sumér szó helyettesíti, de eredményei nem igazolták ezt a kiterjesztett értelmezést.

A mi mértani és hieroglifikus szövegeink talán helyrebillentik e torzítást.
Mivel tehát jelenleg nincs magyar ember által magyarul elolvasott eredeti mezopotámiai nagyobb nyelvemlékünk, annak bizonyítására, hogy a Tigris és Eufrátesz völgyében is magyarul beszélő népek éltek, mi magunk keresünk írásos szövegeket.



Mezopotámia térképe (régészeti lelőhelyek és a mai városok)


Módszerünk ez: a nem magyar szerzők műveiből vesszük ki azokat a részleteket, amelyekben ők eredeti mezopotámiai szavakat, kifejezéseket, és mondatokat közölnek ábécés átírásban.

Ennek is megvan a maga súlyos bizonyító ereje, mert kiderül, hogy az átírók tudtuk nélkül maguk is magyar szövegeket olvasnak.

Kezdjük az ő magyarul átírt közszavaikkal, folytatjuk rövidebb és hosszabb mondatokkal s végül közlünk egy általunk elolvasott eredeti mezopotámiai szöveget.

1. Magyar szavak mezopotámiai kő- agyag-táblákon:

1, Mosdó víz - Samuel Kramer professzor egyik tanulmányában azt olvassuk, hogy valamelyik mezopotámiai úr emberével kutat ásatott háza táján és onnan hozatott magának MUSHDU vizet
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964.  318, 321 old). 
A szerző ezt a szót nem érti, ezért annak eredeti hangtestét közli.
Számunkra nincs itt semmiféle probléma, mert a környező szöveg tökéletesen világossá teszi, hogy az átírás jó és azt is, hogy az illető úr, mosdó vizet hozatott magának a kútból.

2, Más alkalommal azt halljuk, hogy a Szemúr (Sumér) országbeliek valami lyukon keresztül ereszkedtek le az alvilágba és azon keresztül jöttek onnan vissza.
E lyuk neve Samuel Kramer átírásában ABLAL volt
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 133.old).
A szerző ezt a szót sem érti.
Mi rögtön felfogjuk, hogy az emberek ablakon jártak le is, meg fel is.

3, Jó kőből szerettek építkezni: Megtanuljuk a professzor könyvéből azt is, hogy Mezopotámiában az építéshez használt köveket, meg az emlékművek faragásához használt jó követ külföldről szerezték be, mert saját országukban, a vízhordalékból keletkezett tükörsima földön kő nem akadt.
A felettébb kemény dioritot különösen jónak tartották s ezt a kedvelt követ U kőnek nevezték
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 279.old).
Aki tud angolul és magyar, azonnal kideríti, U kő alatt ~jó~ követ kell érteni.

4, Hungár, Napország királya: ENKI isten (isten: UR, RA), helyesebben tehát ENKIR,A, H-val kiegészítve: ~Hungar~, aki Szemúrország azaz Napország királya, birodalma belvizein csónakázik.
A király neve MAGUR: ~Magyar~, e név a kőtáblán háromszor is előfordul.
Kramer professzor mind a három esetben meg nem értett szóként szerepelteti és ezért eredeti hangtestével adja ábécés átírásban s azt gondolja, a csónak neve volna
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 172, 176, 177. old).

Ez a MAGUR  király, ölelésre tárja ki karját, aztán tesz valamit KAR.Aval: ~karja~, amely ismét meg nem értett szó és eredeti hangtestével szerepel
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 176.old).
A király, amint mocsárvilágában hajókázik, egyszerre csak egy DAR madarat pillant meg, röviddel utóbb felrepül előtte egy másik madár: AHAIA
(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 178.old).

Nekünk, magyaroknak itt sincs kétségünk, mert tudjuk, hogy a király előtt egy daru-madár, azután ~a héja~ repült fel.
Mindez egy és ugyanabban a szövegben fordul elő, így biztosra vehetjük, hogy a szöveg maga is magyarul van.
 Érdemes lenne tehát ezt a szöveget közelebbről megvizsgálni.

5, Épületfa: Sumérben nem volt épületfa sem, ezért építkezéshez az északi hegyekből folyón szállították helyszínre az anyagot.
Különösen azt a fát használták házak építésére, amelyik egy német tudós szerint USCHU volt
(Schmöckel Harmut: Úr, Assur und Babylon Stuttgart, 1955. 56.old). 
Mi megértjük, hogy ez ~olcsó~ fa volt.

6, Sumérben sok volt a bab, lencse, hagyma és uborka, de bőven találtak GOMBO nevű táplálékot is
(Maspero G: Histori of Egyipt, Chaldea, syria, Babylonia and Assiria.  London III. 28 sk), ami alatt kétségtelenül ~gomba~ értendő.

7, NIPPUR: ~Napúr~ városában azt a tanácsot kapja egy odavaló nő: NU NP-AR-SHEGU NU: ~nap-országi nő~ (az első NU: nő itt értelemmeghatározó), hogy menjen a vízpartra mosakodni, ott aztán majd az istenatya: ~a nagy hegy (!), a ragyogó szemű meglátja, megcsókolja és teherbe ejti.
A leányzó megfogadta a tanácsot és a ragyogó szemű atya (a szemisten: Szemúr, Napúr) öleléséből megszületett a holdisten-anya
(Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961. 44, v.ö. 59. old).
Az idézetben közölt nagy hegy kifejezés (great mountain), logikailag érthetetlen, rossz fordítása a megfelelő mezopotámiai szónak.
A kőtáblán nem hegyről van szó, hanem az atyaisten nevéről, ami a szövegből amúgy is világos.
Sumérul ugyanis nagy, annyi, mint MAH, MAG, a tévesen hegynek fordított szó pedig AR, UR, a kifejezés tehát MAHAR, MAGUK, a napisten már többször említett neve.

A kőtábla előadása szerint tehát a holdistennő Magyar égi isten és egy nap-országi nő gyermeke.

Kérdezzük ezek után, ki hiszi el, hogy egy olyan országban, amelynek istene: Szemúr, Magúr, Napúr,
királya: Hungár és Magyar
és ahol az emberek Olcsó fával építkeztek,
Mosdó vízről,
Ablakról,
Jó kőről,
Daru madárról, Héjáról,
Nap-országi Nőről, meg
Gombáról diskuráltak, az ilyen országban más lett volna a nyelv, mint magyar?

2011-09-06

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
Filmajánló: Ősi technológiák

Interneten kaptam a következő anyagot, betoldás és váloztatás nélkül idézem:

"Sir Leonard Woolley archeológus professzor
ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

“1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7.000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. 
Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török “unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral.
A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.
Sőt, az MTA elítélte őt, mondván “a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

És – végezetül néhány érdekesség:

1) Embertani szempontból nézve: 
az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű.
Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2) Népzenei szempontból: 
érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.
 A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:
A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint.
A Perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat.
A Finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat.
Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy Török eredetű nép vagyunk.
( Megkérdőjelezem. A szerk.) (Ma már tudjuk, magyar eredetű nép a török is.)

3) Nyelvi szempontból:
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.
Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legköz lebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. 
Míg a török “unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.
Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: 
“Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a Magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.

Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:

1. Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák.






A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?

2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt.
S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. 
Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét!

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek.

  
(Forrás: rovásoldal)








Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: