2014. december 17., szerda

HEKTÓR ÉS KASSZANDRA



HEKTÓR ÉS KASSZANDRA



Hektór (görögül Έκτωρ) trójai herceg





Priamosz király és Hekabé legidősebb gyermeke.

Többek között Parisz és Kasszandra bátyja a görög mitológiában.

Andromakhé férje, akitől született egy gyermeke is, Asztüanax. 

A trójai háború kitörése előtt megválasztották 
a trójai vár parancsnokának. 
A legnagyobb trójai hőst tisztelték benne, aki kardjával kiontotta a tíz évig elhúzódó nagy háború első áldozatának vérét. 

A háború még csak formálódott, mégis az olümposzi istenek kiválasztották támogatottjaikat. 
Hektór Apollón isten támogatását élvezte, és sokszor szüksége is volt erre a természetfölötti segítségére. 
A nagy hős rengeteg görög életét kioltotta a harcok alatt.

Így történt egyszer, hogy az akháj tábor egyik legnagyobb és legerősebb hőse, Aiasz párbajra hívta ki a trójai herceget. 

A borzalmas összecsapás több mint egy napig tartott, és mindkét felet meggyötörte. Sebesüléseket ejtettek és kaptak, de nem tudták földre kényszeríteni a másikat.

Egy másik ismert harcjelenetben Hektór megölte az Akhilleusz páncélzatában küzdő Patrokloszt. 

A sértődött akháj hős ugyanis nem volt hajlandó harcba menni, azonban amikor megtudta, hogy legjobb barátját megölte a trójai herceg, azonnal párbajra hívta a trónörököst. 




A harc ismét gigászi küzdelem lett, és az istenek is harcoltak egymás érdekei ellen, azonban most Apollón nem tudta érvényesíteni segítségét a többi istennel szemben, így a bosszúvágytól égő Akhilleusz megölte Hektórt.

A véres párbaj után az akháj hős harci kocsija után kötötte a herceg holttestét és háromszor végigvonszolta Trója falai körül. 




Bosszúból azt is elhatározta, hogy nem adja vissza Hektór testét a trójaiaknak, ezzel megakadályozva, hogy a herceg átkelhessen az Alvilág folyóján. 

Azonban az istenek, főleg Apollón erős nyomásának engedve a kilencedik napon kiadta a testet.




Ebben az is közrejátszott, hogy Priamosz király személyesen ment el Akhilleusz sátrába könyörögni gyermeke testéért. 

Apollón a holtat megőrizte romlatlan állapotban, hogy tisztességgel el tudják temetni.



Kasszandra

Priamosz és Hekabé, a trójai királyi pár leánya, Hektór és Parisz húga. 

A legszebb trójai hercegnő volt a görög mitológiában. 

Kasszandra neve a megvetett jóslatok révén fogalommá vált.



Solomon Joseph Solomon: Ajax és Kasszandra (1886)


Szépsége olyan vakító volt, hogy fénye elérte az Olümposzt is. 
Így történt, hogy Apollón isten szemet vetett a halandó szépségre, és el akarta csábítani a hercegnőt. 

Kasszandra szerelméért cserébe azt kérte az istentől, hogy ajándékozza neki 
a jóslás képességét. 

Apollón fel is ruházta a jövőbelátás képességével a leányt, azonban miután ezt megkapta, Kasszandra elutasította Apollón szerelmét. 

A feldühített isten büntetésül azt rótta ki a hercegnőre, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki, és emiatt szenvedjen egész életében. 
És valóban így történt.

A szép hercegnő mindent előre meglátott, mégsem hitt szavaiban senki. 
A trójai háborúban sokszor tudtak volna szavai segíteni hazájának, de sosem hallgattak rájuk. 





Így a háború végén, amikor az ajándék falovat begördítették Trója falai mögé, ő azt tanácsolta, hogy égessék el azt, mert pusztulást hoz a városra. 
Bolondnak nevezték, és ünnepelték a győzelmet. 

Azon az éjszakán Tróját feldúlták az akháj seregek. 
Kasszandra Athéné szentélyébe menekült, de Aiasz megtalálta, és megerőszakolta a hercegnőt. 

Ezután a sereg vezérének, Agamemnónnak adta át a leányt hadizsákmányként. 
A nagy király hazavitte magával Kasszandrát, aki a hajóúton többször is próbálta figyelmeztetni urát, hogy otthonában meg fogják gyilkolni, mégsem hitt neki senki. 

Így aztán miután kikötött a hajó Mükénében, és Agamemnón a palotában járt, Klütaimnésztra és Aigiszthosz meggyilkolták a nagy királyt és vele együtt Kasszandrát is.

Aiszkhülosz Agamemnón című tragédiájában Kasszandra nemcsak urának halálát, hanem önmagának és Agamemnóntól született két gyermekének közeli végét is megjósolja. 

Euripidész Trójai nők című tragédiájában, amikor Agamemnón elé hurcolják, önkívületben jövendöli meg ő és más görög vezérek szörnyű végét.


(Forrás: Wikipédia)







Kossuth Lajos 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében


Kasszandra a trójai Priamosz király lánya volt, akit Apollón megtanított a jóslás művészetére, de azzal átkozott meg, hogy senki ne higgyen neki.


Kossuth Lajos 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében a Kiegyezés ellen foglal állást és megjósolja Magyarország felbomlását, ha sorsát a halálraítélt Habsburg Birodalomhoz köti.

Nyílt levél Deák Ferenczhez.
Paris, 1867 május 22.

Részlet:

"Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának!
Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep.
De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!"

Kossuth Lajos.








Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:



2014. december 16., kedd

MEDÚZÁK


MEDÚZÁK


A medúzák (Medusozoa) 
csalánozók (Cnidaria) törzsének egy altörzse. 

Közös tulajdonságuk a medúzaalak teljes élettartamuk alatt, szemben a virágállatokkal, amelyeket polipalak jellemez, és a hidraállatokkal, amelyek nemzedékváltakozása során a medúza- és polipalak váltakozik.






A csalánozók törzse:

A csalánozók törzsébe tartoznak a legegyszerűbb szövetes testszerveződésű állatok.

Kivétel nélkül vízben élő ragadozók, a zsákmány megszerzésében a testfal külső rétegében sorakozó, bénító hatású váladékot tartalmazó csalánsejtek vesznek részt.

Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás, amely az űrbélbe vezet.

A szájnyílást mozgékony tapogatók veszik körül, ezekkel gyömöszöli az állat az elejtett zsákmányt az űrbélbe.

A csalánozók testének alakja kétféle lehet: 
hidra vagy medúza.

A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek.



Rendszerezés:

Az altörzsbe az alábbi osztályokat, alosztályokat és rendeket sorolják:

- Kockamedúzák (Cubozoa) osztálya
Carybdeida rend
Chirodropida rend

- Kehelyállatok (Scyphozoa) osztálya
Koronamedúzák (Coronatae) rendje
Korongmedúzák (Discomedusae) alosztálya
Gyökérszájú medúzák (Rhizostomeae) rendje
Zászlósszájú medúzák (Semaeostomeae) rendje

- Polypodiozoa osztály
- Nyelesmedúzák (Staurozoa) osztálya
Stauromedusae rend






Minden medúzára jellemző:

A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. 
Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. 

A sejtrétegek között mezogloea található. 
Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz, ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény. 

Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek. 
A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik (craspedot medúza). 

Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek. 
Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják.

Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél).
A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el.

 A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. 

Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. 






Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.

Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. 
Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.

A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak. 

A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. 

A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. 
A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. 
Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. 
A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200-400 is lehet.






Fő csoportok:

- Hidraállatok:

- Telepes medúza (Siphonophora)

Gazdagon el vannak látva csalánsejtekkel, melyek csalántelepekben, "ütegekben" halmozódnak fel. 
A siphoniphora nem egységes élőlény, hanem számos apró polip típusú és medúza típusú állatkák telepe amelyek mindegyike külön élettani funkcióval rendelkezik és magában nem is lenne életképes (lásd Portugál gálya)

A csalánozók testének alakja kétféle lehet: hidra vagy medúza.

A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek.

Az édesvízi hidra és a zöld hidra hazánk tiszta vizű folyóiban, patakjaiban él.

A korallok a meleg tengerek partközeli területein korallszirteket, korallzátonyokat hoznak létre.

Zöld hidra

A mindössze néhány milliméteres zöld hidramoszat sejtekkel él szimbiózisban, amelyek fotoszintézisük során oxigént termelnek.
A hidra légzésekor felszabaduló szén-dioxidot viszont a moszatok hasznosítják.

A hidrák ivartalanul, úgynevezett bimbózással is szaporodhatnak.
Az anyaállat testén először egy kis dudor jelenik meg, amelyből fokozatosan kifejlődik egy kisebb hidra.
A zöld hidra esetében az utód leválik az anyaállat testéről, és önálló életet kezd.

Bimbózással keletkeznek a koralltelepekben együtt élő egyedek is.




zöld hidra



- Kehelyállatok:

- Füles medúza (Aurelia aurita), (Zászlósszájú medúzák rendje)

Fehéres színű, átmérője 10–40 cm körül van. Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta, ami nem hallószerv, mint a neve alapján gondolnánk. Négy hosszan fodrozott karja van.

- Közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma pulmo), (Gyökérszájú medúzák rendje, Rhizostomae)

Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a 80 cm-t is meghaladja. 
Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult szájcsöve, amelynek segítségével, nagyobb falatokat is el tud fogyasztani. 
Nyolc, aránylag rövid karja van. 
Élettere főként az északi tengerektől a Fekete-tengerig található. 
Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető. 
A legtöbb példányt az Adriában, az Isztriai-sziget környékén figyelték meg. 
Az emberre ez a faj teljesen ártalmatlan.

- Sárga hajasmedúza (Cyanea capillata), (Zászlósszájú medúzák rendje)
A legnagyobb ma élő medúzafaj






A portugál gálya vagy hólyagmedúza (Physalia arethusa Browne) és közeli rokona, a Physalia physalis a telepes medúzákhoz tartozik. 
A középkorban tengeri szörnyként tartották számon. 
Riasztó látvány volt, amikor a hajókat körbevették a felfújt hólyagú medúzák
(A történetekben méretüket erősen eltúlozták.) 
Amelyik matróz ilyenkor a vízbe esett, az vagy a rémülettől, vagy a medúzák csípésétől halt meg.






Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak, amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. 

A csípések, mely eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és iszonyatos fájdalmakat okoznak. 
A csípés hatására a vérnyomás hirtelen felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat. 
Ha ilyen csípést tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a csípést követő 15-20 percen belül orvosi segítséget kapjunk.





Csalánsejtek felépítése



medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat. 
A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását eredményezheti. 

Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és széttépik azt. 
A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak.

Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált nagyon fontossá.

 A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez. 






A kutatások eredményét a National Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen. 
A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók közös munkájának beszámolója.

A kutatási eredmények közül több, az eddig ismeretes tudományos szemlélettel ellenkező.

A Turritopsis nutricula medúza örök életűnek tűnik, mert életciklusa folytonos. 

Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással. 
Amikor a körülmények kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros szaporodásba kezd. 
A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a Turritopsis nutricula medúzaalakja visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot. 
Ezért tartják "halhatatlannak".






Az ausztrál kockamedúza a Tripedalia cystophore optikai rendszere a legfejlettebb. 

24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik el. 
Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg, míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer. 
Mivel azonban a retinák nem megfelelően pozicionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is elmosódott a számukra. 
Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban nagyon jól lát.


A régi görög mítosz azt mondja
hogy a Medúza egy szárnyas szűz, aki mindenkiben félelmet kelt. 
A világ végén tanyázik. 
A feje sárkánypikkelyes, haj helyett kígyók tekergőznek rajta. 






Szájából óriási vadkanszerű agyarak állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek szerint szárnyas sárkányok vontatták. 
Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába néz, az kővé válik. 
Elrettentő külseje ellenére mégis le tudta győzni Perszeusz, aki azért kereste meg, hogy elvigye Medúza fejét Polüdektésznek. 
Perszeusz magasba szökkent szárnyas sarujában és levágta Medúza fejét, ekkor Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszáorde.


A mítosz szerint...



A hidrák különös, elfeledett ősi sárkány gondolat töredékek.
Jellemzője hogy 1 nél több feje van.
Általában 3, 5 vagy 7 feje van.
Szárnya általában nincs.
Nincsenek pikkelyei, ezért kézi fegyverekkel is sebezhetők.
A fejük sérülés után visszanő.






A fejét tüzes vassal kell levágni hogy ne tudjon újranőni.
Társaitól eltérő módon nem tűzet hány, hanem savat köp.
EZ egy bénító, égető sav.
A hidrák általában mocsarakban, vagy tengerekben élnek.
A mocsári hidra színe fű zöld, mély zöld, barnás zöld, a tengeri hidráé pedig kékeszöld.
Tojásai: mocsárzöld-barna színű strucc tojás méretű tojások.


(Forrás: sárkányfantasy)






A 2008-as kémiai Nobel-díjat két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért. 
Ezt a fluoreszcens anyagot elsőként az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izolálták. 
Miután a medúzát kék fénnyel világították meg, az zöld fényt adott. 







A GFP-nek különleges hordó alakja van, ez megóvja a fehérje közepén található kromofórt, így annak világító képessége a környezeti hatásokra sem csökken. 
Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert a fluoreszkáló fehérje láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeinek változását, mozgását, mintegy jelzőrendszerként működve. 
Kitűnően megvilágítja az élő szervezetekben zajló folyamatokat, ezáltal meg lehet figyelni az agysejtek működését, romlását, rákos sejtek fejlődését. 
Fluoreszkáló medúzából nyert fehérjével módosították gerinces állatok génállományát magzati korban. 
Ezáltal a született utódok „világítottak”






Óriás mélytengeri medúza


Az óriási medúzát (Stygiomedusa) a felfedezése óta eltelt 110 év alatt csak 114-szer sikerült észlelni.

A lefilmezett medúzáról nem sokat tudnak, de azt feltételezik, hogy az egyik legnagyobb termetű gerinctelen ragadozó a mélytengeri ökoszisztémában.






A hatalmas medúza négy karja egyenként több mint hatméteresre is megnőhet.

Az észlelések nagyon ritkák, korábban a kutatóknak csak néhány alkalommal, az Egyesült Államok nyugati partvidékén és Japán közelében sikerült megfigyelniük az állatot, a Mexikói-öbölben azonban most először. 

2005 és 2009 között mindössze négy lehetséges észlelést jelentettek világszerte.
A felvételek, amelyeken a medúza szerepel, 996 és 1747 méter közötti mélységekben készültek.

A tudósok most meg tudták figyelni, hogyan kapcsolódik rá az állat karjaival a járműre, ami új elméletekkel szolgált az eddig ismeretlen funkciójú végtagokat illetően.






Nagy vörös medúza 
(Tiburonia granrojo)


A Csendes-óceán felszíne alatt több mint háromezer méterrel a kutatóknak egy távirányított tengeralattjáróról sikerült lefilmezni a nagy mélységben rejtőző élővilágot. 




A nagy vörös medúzának, a többi medúzától eltérően nincsenek csápjai. 
Ehelyett húsos karjaival szerzi táplálékát. 

A kutatók még mindig nem tudják, hogy az állat mivel táplálkozik, azt mondják, ez a faj élő példája annak, hogy milyen keveset tudunk a mélytengeri életről.




  


Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: