2017. február 22., szerda

A Napba öltözött BoldogAsszony


A Napba öltözött BoldogAsszony


AMA-TU-AN-KI - Bau Dug Asan – Anahita – Babba Mária – Napba öltözött BoldogAsszony kultuszról összefoglalólag.




„Legyen áldott Ő, akinek oltalmába mehet minden gyógyírt, enyhet és istápolást kereső lélek. 
Mi aki nagy bajjal, gonddal szólítja meg az ő nevét. 
Istenanyánk Boldogasszonyunk szitáló ködnél finomabb szellemtestét idézve meg ezáltal.”

A Joli-tórem bolygójának első számú asszonya Anyahita Nagyboldogasszony, 
a Szíriusz csillagrendszerből származó Ősanyánk a kezdet, a keletkezés, a születés, a Hunok, Magyarok Istenanyja a Napbaöltözött Nagyboldogasszony, Aranyasszony.




Petrás Mária alkotása


Anyahita üzenete a magyaroknak:

"Mikor Nagyboldogasszonyként nyilatkoztatom ki magamat, ti rögtön Jézus szülőanyjára, Máriára gondoltok,- hisz ez van benn a köztudatban.
Csak keveseknek jut eszébe, hogy van egy ősi minőség, akit ANYÁ-nak, ANA-nak hívnak.
Aki a kezdettől, az eredettől itt élt veletek,
Aki életre hívott bennetek.
ANYÁ-tok vagyok a kezdetektől, és ANYÁTOK-ként szeretlek bennetek, a szívetek mélyén gyökeredzem...."

(Feketéné Lendvai Katalin által)




Anyahita - Hellebrand Henriett alkotása


'Anyahita' című festményemmel kívántam megidézni őstörténetünk Isten anyját. Anyahita hordozza magában azt az ősi minőséget, mely óv, táplál, védelmez.
A Boldogasszony, magyarul Boldog Anya, sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, a belső ázsiai népek őrizték meg újra nekünk.
Anyahita gyermekeiként,  magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét.
Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe...

(- Henriett Galéria henriettgaleria.hu -)

Boldogasszony - A több ezer éves ANYAJOGUNK megtestesítője, az ősi magyar vallásunk – NAPKÖRÖSZTÉNYSÉGÜNK – örök védelmezője, életet ad s véd, ő a bőség, a termékenység, a szaporodás őre. 
Mint nőistenség az anyatermészet megjelenítője, a természet, a termékenység, a női teremtőerő, az anyaság jelképe.




Ő a teremtés, a fény befogadója, megtartója, továbbszövője.
Nagyboldogasszony az életet adó istenasszony, Földanya, minden belőle születik és oda is tér vissza. 




Alakjában ősi tartalmak élnek tovább, azaz a védelmező erő megtestesítője, alapvető feladata a család és a nemzet védelme, megóvása.

Az évezredek során, annyi vész, háborúság, vallásfelekezeti széthúzás, megosztottság ellenére az Ő szent személye volt az, aki Anunit, Anahita, Babba Mária, Napbaöltözött Boldogasszony, Szűz Mária néven hit-egységbe forrasztotta a szkíták nemzeteit.




A csíksomlyói Babba Mária


Őseink Földanyaként is tisztelték, de ismerjük más neveit is: Zaratustra Nap-vallásában ANAHYTA volt az égi Szenthármasság istenasszonya, aki ezer évvel később NIMRÓD (Ménrót) király feleségeként ENÉH 
néven lett hun-magyar népünk ősanyja. 

Még korábban, az Új-Káld Babiloni Sippárban ANUNIT-ként tisztelték, mint az Élet Nagy-asszonyát.



Enéh - Hellebrand Henriett alkotása


Anahita sumer erdeteű, szeplőtlent jelent. 
Olyan női princípiumot jelenít meg, amelyet majdnem minden ősi nép szentnek tartott.

A fennmaradt szövegek alapján Anahita a bölcsesség, termékenység és a gyógyítás istennője. 
Főleg a vizet (aban), vagyis a tisztaságot társították hozzá, mely egyébként minden élet forrása.
A szeplőtelen istennő a szkíta népek ősi Földanyáját testesítette meg és kapcsolatba hozható a mi Boldogasszony (Bau-Dug-Asan) kultuszunkkal.



A keszthelyi baba múzeumból


Ő volt a földi világ ura, erre utal az Ardvi Szura Anahita Sahr Banu neve, mely nem mást jelent, mint 
a Föld Ura.

Anyahita gyermekeiként, magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét.

Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe...

Szólították ősi nevén: Baba Mária-nak is, aki nem más, mint a fény szüze, a szeretet Isten anyja. 
Bálványos hegyek csúcsán táltosok rígadtak, dicső fohászokkal és imákkal minden ember javára cselekedvén, tudták, hogyan szóljanak ékesen a hold asszonyához.

Homlokán holddal ékes sosem hagyta cserben a hozzá fordulót.

Köténye alá, mint a kiscsibék, futhattak a magyarok – és ez ma sincs másképp. 



Józsa Judit
Magyarország-Anyaország c. szobra


Még nem felejtettük el a nevét és ő újra életet fakaszt bennünk, magyarban, Magyarországban.

Megboldogult Árva Vince atya, a Pálos rend utolsó, fehér csuhás papja azt mondta néhány évvel ezelőtt, hogy világszerte az eljövendőben nagy lesz a baj, emberi sorsok sínylődnek mindenfelé idegenben. 
De az ország Baba Mária oltalma alatt áll, és minket, magyarokat még most is, Ő oltalmaz. 
S bármilyen baj is ütné fel a fejét kis hazánkban, az elenyésző lesz más országokhoz képest.

Népmeséink rút, gonosz boszorkánya, kit tévesen egyházi megbélyegzéssel Vasorrú Bábának hívtak, valójában a régiek szóhasználatának meg nem értéséből ered. 
Hadd világítsam meg egy kicsit másképpen, régebbi, ősibb ismeret szerint.

A vas – anyagot jelentett, ugyanúgy követ és fát is jelenthetett egyben.
Az Oru – csúcsot, emelvényt, ormot, orr hegyét, éghez közeli, szent helyet jelentett.
Bába – Baba Mária, a születés és halál bábáját jelentette.

A Vas Oru Baba vasból készült kegyeleti bálvány szobra a hegyek csúcsán egészen más jelentéssel bírt, mint ahogy az új időkben az elterjedt - félrevezetések és meg nem értések által.

Az ősök egyszerű emberekként, hegyek csúcsán kis tüzeket gyújtva fohászkodtak az Istenanyához. 
Létezett és ma is létezik egy szent hármasság, amit a M a g a r o k szentként és a legmagasztosabb erőként tiszteltek, ez pedig nem más, mint 
a Fényatya, a Fényanya és a Fénygyermeke.

Őseink mitologikus hagyományában Nagyboldogasszonynak ikerfiai, és hét lánya van. 

Szimbólumrendszerében fellelhető a világot megjelenítő, a mindenséget összekötő, életadó, lelket termő Életfa (Világfa). 
Egyértelmű középponti szerep ez. 



Dávid Júlia festménye


Mivel égi szinten ő maga a Tejút, az eget alátámasztó Életfa megfelelése a ház, vagyis a világmindenség tetőzetét tartó mestergerenda, Boldogasszony fája is. 

Attribútuma még a kezében tartott termő ág, az élet vizével teli serleg, amelyek azt jelzik, hogy ő az élet Nagyasszonya. 
Vele van a kiterjesztett szárnyú Napmadár, maga a Turul is. 



Dávid Júlia festménye


Az életfa kozmikus fa
ágai között ott található minden, ami összefüggésben áll az élettel. 



Dávid Júlia festménye


Az Élet Fájának hét ága megegyezik a hét réteggel, a hét energia központtal, a hét lánnyal, a hét bolygóval, illetve mindezek egymás analógiái is.

Azonosság mutatható ki Nagyboldogasszony és a Csodaszarvas (SZARVAS ÜNŐ) között is, hiszen az Életfa ágai, s a szarvas agancsa megegyező képet mutat. 



Dávid Júlia festménye


A szarvas maga a női elv, a női minőség, tehát az sem véletlen, hogy Hunor és Magyar anyjaként (Enéh), valamint az analógiás gondolkodást követve, vezérlőállatukként is megtestesül. 

Azonban ő Tündér Ilona is
hiszen Ilona az égig érő fán lakva, a tündérek királynőjeként maga az Életfa őrzője. 
De ő még Emese is, 
aki az ősanyai szerepkör újbóli megjelenítője, Álmos édesanyja, akinek öléből, vagyis tulajdonképpen az Életfa tövéből fakad újra a tiszta forrás. 
A tiszta, magyarul folyó, ősi forrás.



Dávid Júlia festménye - Emese álma


NAGYBOLDOGASSZONY KÖT ÖSSZE MINKET MAGYAROKAT!

A Napbaöltözött Aranyasszonyok - A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben

Kik voltak az AranyAsszonyok? 

Röviden és eszenciájában megfogalmazva hagyományainkban a rima lányok és asszonyok, és a belőlük kiválasztott, erre született és küldetésükre felkészült aranyasszonyok NagyBoldogasszony, az IstenAnya beavatottjainak számítanak



Aranyasszony - Hellebrand Henriett alkotása


Papnői-táltosasszonyi-javasasszonyi, tanítói és stratégiai tudásuk, bölcsességük miatt tisztelt és nagyrabecsült tagjai voltak a törzsnek. 

A közösség számára fontos feladatokat láttak el.

Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét.

A mindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének felügyeletére.

Az AranyAsszonyi tudás globális szinten a Föld egészén jelen volt és jelen van ma is. Különböző kultúrkorszakokban és népeknél élt és él a hagyománya. Bölcsességét őrzik mindazon nők, akik az Istennőkultuszok, az AnyaIstennő, s vele Nagyboldogasszony hitében éltek és élnek. 

Az ősi és egyetemes tudás sok darabra hullott, de a kollektív női tudattalan és vele sejtjeink őrzik az ősi tudást.

Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak.

Az "arany" szó valódi jelentése : ÖRÖK (az öröklétből való). 
Mivel az Örök Lét Világából való, - szent.

Tulajdonképpen 
a magasabb Világ MINŐSÉGE.




Itt, a Földön, ennek megvalósítása a "megszabadulás", vagy felébredés. 
Aki ebben az életében fiúnak születik, az a KRISZTUS-i minőség megvalósítását kapta feladatul. 
Aki lyánynak, az a BoldogAsszony-i megvalósítást.

Mindazok, akiknek sikerül megvalósítani BoldogAsszony minőségét itt, e földi életben, 

NagyBoldogAsszony - ÉG-i Anyánk leányai, ARANYASSZONYOK

Magyarországon létezett és mai napig létezik egy tiszta energia, egy tiszta út, amit az Aranyasszonyok minőségének hívnak. 

Mostanra újra éledőben van ez az út. 
Ez a szakrális női út, a fény útja, amely mindent magába foglal ami egy nőben erényes és igaz. 
Ha egy nő megsejti az Istenanyát önmagában és hallgat arra a hajszálvékony, igaz, suttogó hangra, tudó (istentudó) nem istenhívő, bölcs asszonnyá válik. 
Ilyenkor a puszta jelenléte is ezeknek az asszonyoknak, örömöt és egyensúlyt áraszt, és persze fényes tükröt minden lélek számára.

Kívánom, hogy minden nő szívében ébredjen fel az Istenanya ereje!

ÁLDOTT LEGYEN AZ ÚT!



Kép: NIN-TI (Badiny Jós Ferenc - Magyar Biblia)



(Forrás: Szkíta Ősszövetség)









"Drága NagyBoldogAsszonyunk ÉletAdó Nőiségének minősége, s annak összetevője 

egyben, és egészében is ki- és megismerhetetlen....., ezért mondjuk és tudjuk, hogy 

Végtelenek az Ő Élet - és Élő Erői.

Az, hogy ki, milyen szempontok szerint, és mikor tart egy-egy minősége szerinti 

megemlékezést, arra még egy egész esztendő, minden egyes napja sem lenne 

elegendő." 

 - Gábor Kati -





Továbbá:










Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 





2017. január 29., vasárnap

Lovaglás egy másik világban - a város tetején - a Normafán


Lovaglás egy másik világban - a város tetején - a Normafán


Három éve nyílt meg a Normafa Lovasiskola az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) sporttelepén. 

Az egyedülálló természeti környezetben kialakított létesítményben gyerekek és felnőttek oktatására egyaránt lehetőség nyílik. 

A lovardát vezető Szabó Gáborral és lányával, a szakmai munkát irányító Szabó Zsófival beszélgettünk.




A háború előtt a Budapesti Lovas Egyesület úgy gondolta, svájci mintára érdemes lenne a turistaközpontok, így a Normafa térségében is lehetőséget biztosítani a lovaglásra, ezért támogatta a híres Svábhegyi Lovarda létrehozását. 

Amikor helyszínt kerestek, önök is valami hasonlóban gondolkodtak? 
Hogyan kerültek a KFKI sporttelepére, a Konkoly-Thege Miklós útra?

Szabó Gábor: Örömmel tölt el minket, hogy ennyire régmúltra tekint vissza a Normafánál a lovaglás. 

Sportszerető család vagyunk, mindenki versenyszerűen sportolt, lányom, Zsófi gyerekkora óta lovagol, sokáig versenyszerűen díjugratott, ma ő a lovardánk szakmai vezetője. 




Többször láttam az erdőben a futóösvényen patanyomokat, gondoltam, de szép lenne itt lóháton is végigmenni… 

Ismertem a KFKI sporttelepét, és megkerestem a pálya tulajdonosát, a KFKI Üzemeltető Kft.-t, hogy a telepen belül megvalósulhasson a lovasoktatás. 

Bár szokatlan gondolat volt, hogy a sporttelepen lovak jelenjenek meg, az intézet főigazgatója, dr. Horváth Ákos megadta rá az engedélyt. 

Nagy köszönet érte, hiszen ezzel egyedülálló lehetőséget biztosít a Hegyvidék lovagolni szerető lakóinak. 




Kaptunk egy használaton kívüli területet, oda kerültek a lovak pihenőkarámjai, egy régi faházat átépítettünk istállóvá, az egyik kis focipályából pedig lovaspályát hoztunk létre, amelynek talaja speciális homok, ugyanolyan, mint a Nemzeti Vágtán használt.

Milyen lovakat tartanak?

Szabó Zsófi: Az állomány kialakításánál minden lehetséges igényt megpróbálunk figyelembe venni, jelenleg nyolc állattal dolgozunk együtt. 

Az istállónkban kisméretű póni és a felnőtteknek megfelelő méretű ló is megtalálható.

Mit tudnak ajánlani a teljesen kezdőknek, gyerekeknek, valamint a gyakorlott lovasoknak?




Sz. Zs.: Angol stílusban oktatunk valamennyi korosztálynak, a legkisebbektől az idősebbekig. 

Az egészen kicsikkel, négy–hat éves korig, játékos pónisétával szerettetjük meg a lovaglást. 




A teljesen kezdők, de már nagyobb gyerekek, vagy akár felnőttek futószáras oktatás keretében sajátíthatják el az alapokat, köztük a biztos ülést és a helyes testtartást a lóháton. 




A gyakorlott lovasok osztályban lovagolnak, valamint megismerkedhetnek a díjugratással. 

Terápiás lovagoltatással egyelőre nem foglalkozunk, a versenyeztetés viszont szerepel a jövőbeni terveink között.

Mi az a plusz, ami megkülönbözteti a Normafa Lovasiskolát más lovardáktól?

Sz. G.: Talán a legfontosabb a páratlan hegyvidéki környezet, ami festői keretet ad a lovaglásnak, az elkerített pályán 




ugyanúgy, mint a terepen. 





Azt hiszem, nem kell különösebben ecsetelni, milyen különleges élmény Budapest tetején lóval bejárni a környező erdőket – erre pedig csak nálunk nyílik lehetőség. 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy nemcsak autóval, hanem tömegközlekedéssel is könnyen és gyorsan elérhetők vagyunk: a Széll Kálmán térről fél óra alatt felér hozzánk a kék busz. 

Lovardánk másik előnye a családias méret, ennek is köszönhető, hogy lovasaink valóban otthon érzik itt magukat. 




Kicsit olyan ez, mintha egy másik világba érkeznének a nagyvároson belül, ahol minden a lovaglásról szól.




Hogyan tudják átadni ezeket az értékeket a kerületi gyerekeknek?

Sz. Zs.: Büszkék vagyunk arra, hogy egyre több iskoláskorú gyermek jár hozzánk, és ismerkedik meg a lovaglás szépségeivel. 




Számos diákot fogadunk délutáni szabadidős foglalkozás keretében hegyvidéki oktatási intézményekből.

Történtek fejlesztések a működésük három éve alatt?

Sz. G.: A folyamatos fejlődésben hiszünk, figyelünk arra, hogy a hozzánk járó vendégek elégedettek legyenek. 

Ennek szellemében fedtük be a lovaspályánkat, így rossz idő esetén is tudunk lovasokat fogadni. 

Melegedő és öltözők teszik még komfortosabbá a körülményeket.

Miért érdemes megtanulni lovagolni? Igaz, hogy a lovaglás egy életre szól?

Sz. Zs.: A lovaglás rengeteg pozitív élménnyel gazdagítja az embert, ráadásul jó hatással van az egészségre, növeli a koncentrációt és a kitartást. 




Bízunk abban, hogy aki nálunk kezdi el, ugyanúgy beleszeret ebbe az életformába, mint mi, hiszen a lovaglás nemcsak a testet, hanem a lelket is megmozgatja – és valóban egy életre szól.




További információk:

Forrás:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: