2013. június 30., vasárnap

Péter – Pál napja az aratás kezdete


Péter – Pál napja az aratás kezdete


A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és  ilyenkor kezdődik az aratás. 




A  teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. 

Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.  





Aratás - Pálnagy Zsigmond festménye


Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban.
Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát.
Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást.




Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat  JELKÉPESEN  kezdték meg!!!!
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.

  



A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal:


Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.
E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.



Orion csillagkép a Pilisben


A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”).
A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe.

A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak.

Ez a Péter-Pál tüze.
A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.
A tüzet át is ugorják.

Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele.
Nem csak az.
A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.

Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon.

A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), 
Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, 
Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották.




Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.

Isten éltesse a Pétereket és a Pálokat névnapjukon!



Az aratás kezdete, Péter és Pál napja

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" hangoztatjuk naponta imánkat, ám amíg a búzából kenyér lesz, hosszú érési folyamaton megy keresztül.





„Arass rózsám, arass, megadom a garast.
Ha én meg nem adom, megadja galambom.”

Fohászkodtak, imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, és a pap megszentelte. 
Hagyomány volt az aratókoszorú vitele is, amit az utolsó kalászokból készítettek, és a gazda házához vitték. 
A koszorúvivőt nyakon öntötték, hogy ne hiányozzon a búzának az eső.




A halászok is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert. 
A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok. 
Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.





A népélelmezésben kiemelt helyet foglal el a búza, ami a legrégibb termesztett növények közé tartozik. 
Nem véletlen, hogy őseink az aratással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre megannyi szokást hiedelmet örökítettek át. 
Az aratás napját gondosan meg kellett választani, ennek kezdete Péter és Pál napja, vagyis Június 29. 
Ekkor hasad meg a búza töve, ami jelzi, hogy a búza aratható. 






A népi megfigyelések szerint e napot követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.

Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak. 








A sarlóval való aratás kifejezetten asszonnyi munkának számított, míg kaszával csak férfiak dolgoztak. 






A marokszedés szintén az asszony feladata volt, a kévék bekötése és összehordása ismét férfi munkának számított. 






Így valósult meg a közös munka öröme, ahol a mindenki kivette részét az aratásból. 
Az aratás befejezéséhez jóval több szokás és hiedelem kapcsolódik. 





Aratásnál a cséphadarókkal



A munka vége pedig örömünnepnek számított. 

Ilyenkor szokás volt aratókoszorú készítése, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek. 






Napjainkban ezek a hagyományok kihalófélben vannak, mindössze néhány hagyományőrző rendezvényen, aratóbálon elevenítik fel.





Aratási női minőségű (balra forgó) teremtő koszorú - a Teremtést szimbolizálja:




video:





  


József Attila
ARATÁS ELŐTT

A bús biborkirályfi, naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús kalász.
Néhány vidám tücsök már dúdorász
S ugy ing a földön csendes este enyhe,






Markó Károly - Tájkép aratókkal


Mint vén öreg huszáron lóg a mente,
Kit nem ölel a nyárestéli láz.
De itt a búza s rozs méhébe száz
Apróság vár a fényre, napra, csendbe.




Aratás délidő - Pálnagy Zsigmond


És várnak egyre mind a virradatra,
Mikor az égből napsugár pereg.
A duzzadt tábla jó, acélos fajta






Aratók - Pálnagy Zsigmond


S hajnalba jönnek barna emberek,
A válluk széles, nagy kasza van rajta…
… Szellő fuvall, a tábla megremeg.


http://eletszepitok.hu





Hazatérő aratók - Deák - Ébner Lajos festménye










Benedek Elek: Aratáskor


Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Aratók danája hangzik mindenünnet.





Ebéd az aratóknál - Wágner Flórián festménye 


Amerre én járok, mindenütt aratnak,
Izzad a szegény nép, tüzében a napnak.
Arcát a tüzes nap perzseli keményen,
Bánja is a jó nép, dolgozik serényen.





Aratáson cséphadarókkal



Peng a kasza, sarló, csendül hegy, völgy, róna,
Nincs az a muzsika, amely szebben szólna:
Még a pacsirta is elhallgat dalával,
A levegő-égben némán lebeg, szárnyal.









MI KÖZE EGYMÁSHOZ PÉTERNEK ÉS PÁLNAK?





Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola kiemelt helyen szerepelnek a naptárban és békében megférnek egymással. 
Június 29-e kettejük igazi névünnepe, már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki 67-ben Rómában.




Szent Péter, az első pápa eredeti neve Simon volt. 
Jézus adta neki a Péter nevet. 
Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére.




Péter a  halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt.
A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.




Szent Pál a  keresztények  ellensége volt, mígnem  Damaszkuszba menvén  megtért, s megkeresztelkedett. (Ennek ünnepe a Pál fordulása: január 25.) 
Az ő attribútuma a kard.


Még egy kis néphagyomány:




Péter-Pál napját az aratás  kezdőnapjaként tartották számon, időjóslás is tartozik a naphoz:

Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere. 
Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!
"Péter-Pál aratáskor elöl jár".
"Péter-Pálra búza érik, Eljutunk az újkenyérig" .

(Tánczos Erzsébet írása)


És a legfontosabb annak akit érint:

A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.






Továbbá:






-Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományokhttp://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html



-Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html

-A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html

-Szent Márton a néphagyományban: 

-KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html



- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:






Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése