2013. augusztus 20., kedd

Augusztus 20. - A Begyűjtés és az Új Kenyér Ünnepe!





Augusztus 20. - A Begyűjtés és az Új Kenyér Ünnepe!








"A mai ünnep a kenyér, az ÚJ KENYÉR ünnepe, 

mely nem más, mint az élet egyik kifejeződési formája.

Ahhoz, hogy az új kenyeret ünnepelhessük, mi magunk is 

egy minőségi fejlődésen kell végighaladjunk, hiszen

MI VAGYUNK AZ ÉLET
, MI VAGYUNK A MUNKA
, és így MI VAGYUNK A KENYÉR is!


Mi vagyunk az alkotók

, és alkotó teremtéseink által, 

mi vagyunk a megvalósítók is.


Mi vagyunk azok, akik megrostáljuk a magokat, mi vetjük el, mi szántunk, termesztünk, aratunk és a magtárba is mi hordjuk be a magokat.
Majd az új szántók előkészítése után elvetjük az új magokat.

Pannónia = A kenyér országa




Egyszóval



, MI VAGYUNK az ÖREGÖSTEENSÉGÜNK ÉLETRE KÜLDÖTTEI!" 

- Gábor Kati -








Részrehajlás nélkül, a tényekről!

Avatara - augusztus 20.-i ünnepi előadása (2013.)




(kép: Koppány)






Cey-Bert Róbert Gyula 
Koppány emlékmű 

Bata táltos hangja 
visszhangzott a szélből 
villámok cikáztak 
a mennydörgő égből 
„Ezer éve lesz már, 
hogy a hamis ármány 
idegen lovagok 
alakját felvéve 
elindult vesztünkre, 
átkozva a magyart 
rátört a lelkünkre. 
Véres csatát vívtunk 
késő éjszakáig; 
keselyűként szállt ránk 
hét tengernyi ellen 
fekete lett az ég 
fekete a gyászunk 
eltörött az íjunk 
hiába csatáztunk 
halál szállt a hadra 
legjobb vitézeink 
elestek a harcban. 
Hős vezérünk Koppány 
ezer sebből vérzett 
lelke szállt az égbe 
őseink elébe 
Életáldozatát 
a jövőnkért tette, hogy az ősi erény 
tovább világítson 
hogy a magyar élet 
tovább virágozzon 
Ezer év telt már el 
a gyászos nap óta 
Koppány áldozatát 
rég elfelejtették 
végső üzenetét 
soha nem értették, 
hamislelkű papok 
örökké gyalázták 
félremagyarázták 
Ideje lenne már 
visszaemlékezni 
Koppány áldozatát 
végre átérezni. 
Tiéd a tisztesség 
az Ég választása, 
hogy rajtunk legyen ismét 
őseink áldása 
építs emlékművet 
hős Koppány vezérnek 
s üzend az ősöknek, 
hogy véreik még élnek, 
őseik hitével 
végre kibékülnek 
megosztott lelkükben 
átjárók épülnek, 
kérjék meg az áldást 
Őstengri nevében 
igaz magyar hittel, 
magyar szeretettel. 
(1996) 







Régi kenyér recept


Igazi gasztronómiai érdekesség Simai Kristóf szakácskönyve, amely a 18. század végi magyar konyha világát mutatja be.
A Némely étkek készítési módja című könyvében olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése, és a legelső magyar nyelvű ételleírás, amelyben kukorica is szerepel.




A szép, régies nyelvezetű könyvből most a "Magyar kenyeret sütni" című receptet mutatom be.

"Szitálj lisztet, tedd meleg helyre teknyőstöl együtt, hogy a meleg liszt könnyebben keljen.
Azomban minden kenyérre egy marok nyomta száraz párkovászt, ’s tedd fazékba, tölts reá langy vizet, tedd melegre, hogy elázzék.
Kevés vártatva kézzel oszd széjjel, hadd melegen félóráig, hogy keljen ’s dagadjon fel, vess osztán vagy két marok korpát közéje ’s keverd el jól.
Azután végy mintegy fél szakasztó lisztet el a többi közül a teknyőnek egyik végébe; az elázott langy élesztőt szitán szűrd ’s facsard által a kovásznak készített lisztbe, fakalánnal keverd el, ’s verd fel jól úgy, hogy se híg, se sűrű ne legyen.




Hagyd benne a keverőlapickát, vagyis kalanat, hintsd meg felül lisztel, tégy reá kovásznak való kétágú fát, erre osztán meleg téglát, ’s född bé tállal, takard bé jól, ’s tartsd melegen, ’s mintegy 4 ½ óráig hagyd, keljen jól meg.
Minden kenyérre végy egy marokka sót, vesd langy vízbe, ’s áztasd meg, ’s annak módja szerént ezen sós vízzel csináld meg az egész kenyérnek való tésztát. Dagaszd a feketét ötször végig, a fehér kenyérnek valót legalább kilencszer végig jól megdagasztván, takard bé jól, ’s tartsd melegen, hogy újra keljen jól meg.
Osztán szakaszd ki annak módja szerént, rakd szakasztókra, tartsd meleg helyen, hagyd, keljen meg újra.
Nota bene: mihelyst bédagasztottál, a kemencét azomban jó száraz fával vagy nádtekercsekkel fűtteni kell kezdeni úgy, hogy jó forró, de felettébb tüzes ne legyen.
Hányd bé a tésztát, hadd süljön meg annak rendi szerént, ’s midőn megsült, szedd ki egyenként, tojásos vízzel fellül kend meg.
Hányd be újra, hogy szép piros ’s fényes színe legyen."

Nincs jobb a kemencében sültnél!




Lássuk a szót:


KENYÉR – Gabonalisztből vízzel dagasztott, sózott, kelesztett tésztából kemencében sütött fontos emberi táplálék. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? permi]

Kolumbán Sándor szerint:
A KENYÉR nevének K.NY – NY.K gyök az alapja: KeNY – NYeK (k > g: nyeg) az viszont a K hangos ősgyökökből válik érthetővé.
Az első KEnyér KÖvön sült. A KENYÉR nevében a KANYarítás.
A munkával termesztett gabonából KINYERt liszt az alapanyag.
Az ebből bekavart, jó értelemben eNYEGessé, nyúlóssá váló dagasztott tésztából kiKANYARított, kiszakajtott darab kerül a bevető lapátra, amit azzal a KEMencébe tesznek, ahol KEREKre, gömbölyűre, kemény héjúra sül.
A KŐalapú KÖményce KÖvén KÖményre. 
A kész KENYÉRből szintén lehet KANYARítani, KENYERíteni szeleteket.
A KENYÉR az ember KÉNYÉRe-kedvére való eledel. 
A kisgyerek is a friss cipóból KUNYERál anyukájától.
A CzF Szótár szerint van, ahol kerenynek ejtik.
A keNYÉR NYEReség.
Csíkban KINYER a neve.
A fontos dolgoknak mindig több megnevezésük van, több oldalról vannak megvilágítva.
Így például: a KINYER a munkából KINYERt eleség.
Az első KENYÉR alig volt nagyobb, mint a tENYÉR.
A jó KENYÉR ARANYat ér.




Sőt többet.
Az ARANY fordítva NYARA.
A NARA arabul forróság, tűz.
Az ember keNYERE, amit forró NYARA ERÉNYes munkája után NYERE.
A tiszta ERÉNY értékesebb az aranynál.
A mai világban azonban az ARANYért eldobják az erényt.
A KENYÉR, ERÉNY és ARANY szavak elemzésekor rájövünk, hogy egymással szoros értelmi kapcsolatban állnak, és hogy mindannyi ÉRtékről szól.
Az ERÉNY (tiszta erény, becsület) oly ÉRték, amelynek nincs ÁRa, és ha eladják, utána bármennyi ARANYért soha vissza nem váltható.
A KENYÉR igazi ÉRték, az ARANY csak az ÁR, így összemérhető arányÉRték lenne. Ám a mai kifordított világban nem így van.
Nem a KENYÉR a végállomás, amelyhez az ARANY árán eljuthatok, hanem fordítva.
A világ minden KENYERe, erénye az ARANYért vesz oda.
Erre a világ sokmilliárd éhezője a bizonyíték.
Ez esetben ERÉNYről már nem is beszélhetünk.




Sándor szótára itt kapható:
www.maghun.com

(Forrás: Magyar Nyelv)








További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:


- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:





- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

- A karácsonyfadíszek jelentése:

- Karácsony - a kerecseny ünnep: 

- Szilveszteri és újévi népszokások: 

- A szólásainkban rejlő tudás:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html

- Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe:

- Augusztus 20. - A Begyűjtés és az Új Kenyér Ünnepe!








Szeretettel,

Gábor Kati


blog oldalam: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése