2013. november 27., szerda

Őshonos gyümölcsfajták a Tündérkertben - Kovács Gyula pórszombati erdész


Őshonos gyümölcsfajták a Tündérkertben

Kovács Gyula pórszombati erdész...


 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel.




"A mai embereknek olyan paszomántos gyomruk van, hogy csokoládét öntenek magukba ahelyett, hogy pálinkát innának, mint apáink tették egykoron..." - Apor Péter az 1700-as évek közepén jegyezte le ezeket a gondolatokat.

Talán éppen azért rendezte meg Kovács Gyula pórszombati erdész az első göcseji pálinkamustrát az ő tündérkertjében, hogy helyreálljon a világ rendje. 
Hiszen hol kapja meg a pálinka a rangjának kijáró megbecsülést?

Köztudott: egy liter 40-45 fokos whiskyt nagyjából 2 kilogramm gabonából állítanak elő, egy üveg vodkának 3 kiló krumpli és víz az alapanyaga, miközben egy liter pálinkát legalább tíz kiló kiváló gyümölcsből készítenek.

Két kiló gabona, három kiló krumpli és tíz-harminc kiló gyümölcs vetélkedéséből - legalábbis az ismertség terén - mégis a pálinka kerül ki vesztesen.
Pedig az Őrség és a Göcsej sokszínű pálinkakultúrája egyedülálló kincse a világnak: ha ez a tudás az angoloké vagy a franciáké volna, a világ a csodájára járna.



  
Rapszódia, rekviem

Talán épp azért született két esztendővel ezelőtt az otthoni pálinkafőzést felszabadító törvény is, hogy fordítson ezen az igazságtalanságon.

Ezt a szabad két esztendőt ünnepelték meg szeptember végén a Göcsej szívében.

Körtepálinka márpedig nem létezik - ez az első, amit megtanulhatunk Pórszombaton.
Hiszen olyan gyümölcs nincs, hogy körte - csak tüskéskörte van meg sózókörte, vagy búzával, rozzsal érő és nagyasszonkörte, lómonyú és bakszar...

Itt, Göcsejben csak pálinkának való körtéből legalább száz fajtát tartanak számon, s fel is használják.

A mustrán a házigazda fel is vonultatott egy szűk válogatást a maga készletéből, eddigi kutatásainak eredményét palackba zárva: csak körtepálinkából vagy harminccal állt elő.

Csupa régi göcseji fajtából készített pálinkát, melyek - néha utolsó - példányai a csemetegyűjteményében is megtalálhatóak. 
  
"Ezelőtt két és fél évvel - amikor már vagy húsz éve kutattam a térség pálinkakultúrájához kapcsolódó epizódokat - még azt mondtam: én biztosan nem fogok pálinkát főzni...
Ehhez képest én voltam az első, aki főzött, amikor szabad lett.

Fontos volt látnom, kóstolnom, hogy mit ihattak a régiek - meséli Kovács Gyula. - Tanulságos az olyan kóstolás, amikor 15-20-féle körtepálinkát ízlel meg az ember - de nem ám összevissza, hanem az érés sorrendjében.




Tobzódó virágillattal kezdődik a sor, s mikor ez elhalkul, a gyümölcsíz tör előre. 
Az első még olyan, mint egy Liszt-rapszódia, a vége pedig, akár egy rekviem - az ízek az idő múlásával egyre karakteresebbé válnak.

Mert a sózókörte az őszi avar kesernyés illatát és hangulatát is hordozza, van benne egy cseppnyi az elmúlásból - ezt más körték nem tudják."

Sokan attól tartottak, hogy a szabad pálinkafőzés lehetőségétől megrészegedik az ország, csakhogy Kovács Gyula szerint senki nem a bor vagy a pálinka miatt részegedik le, hanem a kilátástalanság miatt.

 "Részeg ember nem lett több, viszont a pálinka kultúra reneszánszát éli - s nem is a pálinka az elsődleges, hanem a hagyományaink megőrzése.

A magyar gyümölcshagyaték ápolása pedig olyan sikertörténet, amire a közelmúltban nemigen volt példa."

Hogy sikertörténet, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a pálinkamustrán 

együtt ünnepeltek a Kárpát-medencei "tündérkertek" őrei: 

harminc olyan település képviselője tette tiszteletét Pórszombaton, melyek már megcsinálták a maguk csemetekertjét, elmentve bennük a település környékén fellelhető őshonos gyümölcsfajtákat, megőrizve azok históriáját, gasztronómiáját is.

Jöttek Erdélyből, Muravidékről, s a felvidéki Zsigárdról, Kaszás Attila szülőföldjéről is, ahol a fiatalon elhunyt színészről nevezték el a tájház mellé telepített kertecskét.

A Pórszombattal szinte szomszédos Viszákon pedig Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze vezetésével őrzi a közösség - ahogy ők mondják - "a Kárpát-medencei őshonos magyar gyümölcsök végtelen fajtagazdagságának viszáki epizódját".




Eladják parkettának

Göcsejben a hagyományőrzés szinte csodákat tett: megtalálták például azt a sárkörtét, aminek első említése 1257-ből való.
 "Lehet, hogy ez már nem ugyanaz a gyümölcs, lehet, hogy egy másik változat, de a nyelvi hagyaték azonos.

Európa nyugati része még a gatyát sem ismerte, amikor mi már gyümölcsfajtákat különböztettünk meg, hiszen almát már 1100- ban is említenek források" - mondja büszkén Kovács Gyula.

Amiben egykor az élen jártunk, abban mostanra a sor végére kerültünk: nemcsak az út mentéről tűnnek el sorra a gyümölcsfák, de a szőlőskertekből, dombokról is - a helyüket tuják veszik át.

Borszerető ember még csak akad, kevesebb, aki megművelje a szőlőt. 
Vészharangot kongatnak a hivatalos szervek, szervezetek is.

A hagyományos őrségi gyümölcsfajták felmérése például ezen az őszön kezdődött meg az Őrségi Nemzeti Park 35 településén: a Göcseji Természetvédelmi Alapítvány munkatársai minden fát feljegyeznek aszerint, hogy hol található, milyen fajtájú, korú és méretű.

Errefelé nem számít ritkaságnak a két méter átmérőjű, kétszáz éves, dúsan termő körte- vagy almafa sem.




A felmérésből kiadvány és honlap is készül a következő évben, s a gyakorlati haszna az lesz, hogy...

bárki hozzáférhet majd oltógallyakhoz, aki csak szaporítani akarja az ősi fajtákat.

Csakhogy nincs már, vagy csak alig, aki meg tudná mondani, hogy a gyümölcsfának, amit találtak, mi a neve, mire használták - sok az elhagyatott porta, ahol a gyümölcs ott rohad a fák alatt.

Az is előfordul, hogy a városból idelátogató, új földesurak eladják parkettának a dombot borító gyümölcsöst.
Hiányzik az utánpótlás: hiányzik az emberek, de a fák közül is.

Életmentő gyümölcsök

Éppen ezért az utolsó pillanatban, múlt év márciusában, épp ...

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született meg ...

az a törvénymódosítás, ami végre lehetővé tette a hagyományos magyar gyümölcsfafajták fajtajegyzékbe vételét, és ami ebből következik: forgalmazását és szaporítását.

A gyümölcshagyatékát szinte minden ország védi, 

...és más jogszabályi kategóriába helyezi, mint az intenzív, nagyüzemi termelésű fajtákat: utóbbiakból csak néhányféle van, mégis azt eszi a fél világ.

"Én félezer fajtát oltottam az idén: 




...némelyikből kettőt-hármat - mondja a gyümölcsfamentő erdész.
Ezt nem lehet profitorientáltan végezni.
Legalább öt évnek el kell telnie addig, amíg a Kárpát-medencei gyümölcsfajták kereskedelmi forgalomban is kaphatóak lesznek."

Pedig érdeklődés lenne: Erdélytől a Felvidékig érkeznek hozzá zarándokok elfeledett fajták után kutatva: van, aki egy karácsonyalmáért, más cukorkörtéért jön, hogy felidézze gyermekkora ízeit.

Az ősi fajtáknak az évszázadok - évezredek? - alatt volt idejük alkalmazkodni a Kárpát-medence klímájához: erősek, ellenállóak, hosszú életűek, s nehéz időben sokszor megmentették az itteni emberek életét.


Gönci barack


Állítólag még az 1800-as évek végén is sokan voltak a Göcsejben, akiknek egész évben nem volt más táplálékuk, mint a gyümölcs.


  


Őshonos fák tündérkertje Pórszombaton - Kovács Gyula gyümölcsész


Sokszor, első ránézésre, nincs látható különbség például két alma között, azonban, ha megkóstoljuk őket, az érzékeinket nem tudjuk becsapni.

Hiszen teljesen más íze van egy génkezelt gyümölcsnek és egy több száz éves, őshonos fáról származó, „vegyszerrel soha nem érintkezett” fajtájúnak – mondta Kovács Gyula gyümölcsnemesítő a Piarista Iskola „Ökollégium” projektjének részét képező előadásán, melynek során nemcsak szakmája csínját-bínját ismertette a jövő generációval, hanem arról is szólt, hogy a mai világban is léteznek.


Szomolyai fekete cseresznye


„Tündérkertek”.
  
A Pórszombatról érkezett, civilben erdész Kovács Gyula különleges „gyűjtőszenvedélynek” hódol – mint egy megszállott – több évtizede.

Érdekes hobbi az övé: szinte az egész Kárpát-medencéből, beleértve kis országunkat is, gyümölcsfákat gyűjt.

Méghozzá nem akármilyeneket: sok más mellett olyanokat, amik akár az 1200-as évekből származnak, vagy épp Benedek Elek szülőházánál állnak.

Ezeknek a fajtáknak egy közös sajátosságuk van: 

őshonos fákról van szó, 

...sokszor olyanokról, amik ma már alig élnek a köztudatban. 
Hiszen ritka, ha napjainkban valaki tisztában van azzal, milyen a véralma, az Orbai alma, a kékalma, vagy épp az igazi vadkörte.

Kovács Gyula pedig épp ezért küzd, hogy a sokszor elfeledett gyümölcs(fa)típusokat újra „életre keltse”.

Mindezt pedig nemcsak a Medes-hegyi birtokán teszi, ahol több mint ezer fajta, őshonos fát nevel – amik egyébként hosszú évek kutató-és gyűjtőmunkájának eredményét tükrözik, hanem járja az országot is, hogy különböző ismeretterjesztő előadásokkal a hagyományápolás és a népi értékek efféle megőrzésére felhívja az emberek figyelmét.

Tette mindezt városunkban is csütörtökön az örökségvédő, a számos díjjal is kitüntetett szakember.

Legutóbbi, nagykanizsai előadásán a Piarista Iskolába látogató Bolyai-tagintézmény diákjainak adott ízelítőt - ahogy ő mondta – „kicsit a történelem, kicsit az agrár” területről, melybe tökéletesen beleillik a „Tündérkertek” világa.

E fogalommal a közösségi gyümölcsöskerteket illeti Kovács Gyula, melyek lényege leginkább abban rejlik, hogy csakis őshonos gyümölcsfák teremnek bennük.

Csángóföldtől egészen a Felvidékig sok száz ilyen kert található, létrejöttük pedig egyértelműen a göcseji gyümölcsésznek köszönhető.

Almától a cseresznyéig, a meggytől a körtéig és a szilván sokféle gyümölcsöt és fát őriznek ezek a kertek.




- Amerre járok, mindig, mindenhol, mindenkitől azt kérem, hogy elődeik udvarából – legyen nagy-vagy dédszülőkről szó – mentsenek s óvjanak meg egy fát.

Ne csak maguknak, hanem az utókornak is. 
Valamint, útjaim során azt is fel szoktam ajánlani az embereknek, hogy szívesen készítek régi fafajtáikról oltványokat, és vissza is adom nekik őket, feltéve, ha elültetik és gondozzák őket – mondta Kovács Gyula, akinek előadását valóban, költői túlzás nélkül, érdeklődéssel hallgatták a fiatalok.

A gyümölcsész... 

nemcsak tudása legjavát hozta el a Piarista Iskolába, hanem 7, őshonos gyümölcsfát is, amiket az intézménynek ajándékozott. Köztük egy olyan almafát, ami Petőfi Sándor korából származik.








Szomolyai cseresznye, gönci barack, szentesi naspolya - mentsük meg az őshonos gyümölcsfákat!

Őrizd meg a jövődet! – Gyümölcsoltó Boldogasszony napján




Országos mozgalom indult a hazai őshonos gyümölcsfáik megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat 

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én.



Gyümölcsoltó NagyBoldogAsszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása


A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen, mint ahogy közleményében fogalmaz, valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.

Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez.

A minisztérium feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.

Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok.

Régi őshonos tájfajtáink, mint a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek.




Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

Az akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte.

Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét.

Ő maga több mint száz őshonos gyümölcsfajta oltványát gyűjtötte össze és neveli Medes-hegyi birtokán, ahol március 24-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár társaságában ismerhetik meg az érdeklődők a gyümölcsoltás tudományát.

A kezdeményezéshez a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert.




A Tündérkertek találkozójának védnöke Szarvas József színművész, aki Viszákon telepített tájfajtákból álló közösségi gyümölcsöst.

Vas megyéből többek között Alsóújlak, Győrvár, Kőszeg, Oszkó és Szombathely csatlakozott a programhoz.

Az akciót a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász is segíti.

Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást, amelyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért.

Az együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek.

A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozása.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e Jézus Krisztus fogantatásának ünnepe.
Magyar elnevezése onnan ered, hogy nálunk ekkor oltják a gyümölcsfákat.

Ez az ünnephez fűződő hiedelmekben is tükröződik: 
Göcsejben például úgy tartották, hogy nem szabad letörni vagy levágni azt a fát, amelyet ezen a napon oltanak, mert vér folyik belőle


(Forrás: Védd a magyart/agroinform/azizlelo)





A Gasztroangyal bemutatja Göcsejt, ahol csupán körtéből több száz fajta terem. 

Marcsi útitársa Kovács Gyula, aki a Kárpát-medencében fellelhető gyümölcsfajták ismerője és gyűjtője is.

Gasztroangyal - Gyümölcsészet Kovács Gyulával

video:








Kovács Gyula
Pórszombat Petőfi u 1/a.
06-30-2351063







MAGYAR GYÜMÖLCSFAJTÁK

A könyv nagy erénye, hogy nemcsak a fajták leírását találod meg, hanem a színes fotókat is a magyar eredetű gyümölcsökről.




Több mint 300 színes fotó illusztrálja a könyvet, reprezentálva azt a gazdag, változatos, sokféle formájú, színezetű gyümölcsfajtát, ami mind a mai napig rendelkezésünkre áll.



Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták:











Továbbá:



2.Gyógyító növényeink 2. rész: http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


4.Gyógyító növényeink 4. rész:

5.Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


7.Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

8.Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

9.Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkbenhttp://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/praktikusan-az-otthonunkban.html



12.Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


14.Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




18.SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


20.A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

21.Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

22.A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

23.Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

24.A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

25.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


27.Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


28.A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

29.Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

30.Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html


32. A védőltásra kovaföldet:

33. Őshonos gyümölcsfajták a Tündérkertben -  Kovács Gyula pórszombati erdész:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:


blog oldalam: 





5 megjegyzés:

  1. Kedves Kati!
    Vásárolni is lehet ezekből az őshonos gyümölcsfákból? Hol? Hogyan?

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ágnes!

    Legyen kedves felvenni a kapcsolatot Kovács Gyulával!
    http://biogazdak.hu/index.php?lap=6&gazda_megnez=10&megye_vissza=Zala&csoport_vissza=

    VálaszTörlés
  3. Sajnos nem működik a linkelt oldal. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Próbáljuk meg itt! ;-)
      http://www.xn--tndrkertek-d7a9t.hu/

      Törlés
    2. Kovács Gyula
      Pórszombat Petőfi u 1/a.
      06-30-2351063

      Törlés