2014. január 8., szerda

A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK



A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK



A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához!



Fölszállott a páva - Busai Bori és Mahovics Tamás gyermekek néptánca


A tánc a lélek érzése


Táncoltál már úgy, hogy eggyé váltál a tánccal, hogy nem voltál te és a tánc? 



A tánc felszabadít, örömet ad, és nem mellesleg kiváló testmozgás.

Tánc közben nincsenek rossz gondolatok csak mosoly, ritmus, boldogság!


A tánc a legjobb terápia!  :-)




"Meggyőződésemmé vált, hogy a magyar parasztembert ugyanaz az erő fakasztja népdalra, mint a tavaszi rügyet!" 

- Bartók Béla -



"A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen." 
- Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató


(a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük, több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on)






A KÖRTÁNC


Ezért oly hatalmas és igaz hagyományaink ereje!
Bekapcsol a Forrásba!




"Egy körtáncba csak akkor tudsz becsatlakozni, ha már szívedben felvetted a ritmusát, a hangulatát.
S ha benne vagy, fogod a melletted lévők kezét.
Összefonódtok, jártok körbe - körbe.
Ropjátok a táncot, egyformán rezegtek, dobogtok, ugyanaz a tánc, ugyanaz a dal... de mégis más.
És adjátok egymásnak, nevettek kacagtok.
Jó ez a körforgás.
Tudnod kell, hogy ugyanilyen körfogás az, ha reggel belépsz a jókedvbe, és ugyanilyen ha belépsz a rossz hangulatba.
Már bent a szívedben ráhangolódtál.
S ha benne vagy, olyan érzések töltenek el, olyan eseményeket kapsz, amely táncba hívtad meg magad.
Ha adsz, akkor kapsz is.
Ha elveszel, tőled is elvesznek.
Ha nevetsz, rád mosolyognak.
Van, hogy egyetlen mosolyért is százat kapsz! ... s egyetlen dühös percért, ezer dühös perc a jutalom...


MA VÁLASSZ EGY VIDÁM ÉLETET ADÓ TÁNCOT, MEGLÁSD AZ AJÁNDÉKOD IS ÉLET ÉS VIDÁMSÁG LESZ!"






Born Gergely - NYC - A Magyar Néptánc Titkos Nyelve:

video:



  

Részletek Born Gergely előadásából:

"A virágrügy, a forrás és a dal fakad!"


- Jobbra forgás = teremtő, felpörgető

- Balra forgás = lecsillapító befogadó

- A mázas tányér kör alakja a befogadó világ,
a hullámvonal körben - az életkígyó, közepe a teremtés kezdete - a fénymag.




- Tenyér = tányér = visszaadom a teremtőnek, mint a tánc végén is a tenyerünkkel csapunk a földre.

video:





"Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!"

- A világnak 3 rétege van.

- A KAR - AKAR

A kar a döntő.

Itt a Földön a cselekedetek a döntőek!

A kar meghosszabbítása a KARD.

"Tettekkel csak akkor lehet istenit teremteni, ha szeretetből sarjadzik!" = kardiológia

A testi teremtés = a szerelem gyümölcse.

A testi szerelem = szabad, tudatos vállalás - vállalok egy lelket,
aki továbbviszi a többi nemzedéknek a SZER - ELEMET.

Ez nemes, ezért legénykorban minden legényt fel - ÖV - eztek.

CSAT = csatlakozás helye

A köldöknél van - az édesanyával való csat - lakozás.

Az öv - a köldökzsinór.

KÜLDÖK - köldök

Legénykor - öv - csatlakozás a szeretőhöz - először az édesanyához kell csatlakozni - ÉG ÖVVEL kell csatlakozni!

Öv vonal alatt és öv vonal fölött változik az ornamentika.

Öv vonal alatt a testiség van, fölötte a szellemiség van.

A fejre nem is lehet akármit tenni - a tenger mélyéről igazgyöngyöt kell hozni - és gyöngykoszorút fonni!




Fölszállott a páva - Sándor Zsigmond legényes néptánc


T Á N C

TÁNC
TÁN
TAN
TEN

TEN
ISTEN

C(É)
CS(É)

Amikor táncolunk, a CSÉ, a CSÍ = az életenergia áramlásunk megváltozik.

A LÉLEKTÁNC, az amelyik nem betanult lépésekre épül, hanem a testünknek szabad mozgást enged összeköt bennünket a magasabb szférákkal.

Gondoljuk csak át, hogy miért is táncoltak az indiánok a tűz körül, hogy miért is képezte egyes SZER TARTÁSOK részét a tánc, hogy a harcművészetek mozdulatai miért olyan hasonlóak a tánclépésekhez!

A jó harcos áramlásban van.
Felveszi a ritmust. Az életesemények áramlásának a ritmusát. Szinte táncol az ellenfelével.

A jó táltos, a jó sámán is áramlásban van. Révül, s a ritmus, amit a sejtjei diktálnak ilyenkor, hazaviszi.

A "céltalan", "önfeledt" tánc valójában korántsem céltalan és önfeledt. A tánc tanít bennünket. Megmutatja a lelkünk blokkjait. Megtanít bennünket a ZENére összpontosítani. S ha elengedjük magunkat, a testünk megmutatja nekünk mit engedünk és mit nem engedünk meg magunknak.

A tánc önismeret.
A tánc lehetőség a forráshoz való visszatérésre.
A tánc serkenti a szervezetünkben az életenergia képződést.
A tánc segít visszatérni a forráshoz.
A tánc gyógyít.
A tánc feltölt.
A tánc az Élet, hiszen minden ami él mozog, rezeg, ráz... minden, ami él ZEN-ÉL. Minden, ami él táncol.

Az Élet dallA(U)Mára rezonál.
Találd meg a saját ritmusod, s körülötted a világ is dalra fakad!

spiriteve




Fölszállott a páva - Gödöllő táncegyüttes 


„A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.”

*

"Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz."

*

"Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod."

*

"A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője."

*

"A szép mozgás a szem muzsikája."

*

"A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül."

*

„A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.”

*

„Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.”



Tánc - Murai Katalin festménye




A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET


A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar
ember benne él a természetben.
Ezt különösen a népzene igazolja, amiben 
„benne van minden hangsor, benne van a teljesség”

A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik.
Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal.

Néhány példa:

„Esik eső, szép csendesen csepereg,
Barna kislány szobájában kesereg
Ki-kinyitja a szobája ablakát,
Úgy hallgatja az eső zuhogását.

(Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése)

A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez:

Megyen már a Hajnalcsillag lefelé,
Az én kedves galambom most megyen hazafelé,
Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma,
Rásütött a Hajnalcsillag sugara.

A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban:

Kimegyek a doberdói harctérre
Feltekintek a csillagos nagy égre,
Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám?
Merre sirat engem az édesanyám?

A népművészet szellemi tartalma:

A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek.
A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető.
A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik.

A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik.

A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője.

Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő.

Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán). 




Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik
a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit).




Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története.




A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen


A magyar néptáncok


A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal.

A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki.

Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született.





Magyar táncok - Józsa Judit alkotása



A magyar néptánc típusai:
  
A magyar néptáncok változatos ...

formáit, 
fajtáit, 
zenekíséretének dallamait, 
a résztvevők számának és nemének változásait, 
előadásának módjait és alkalmait...

figyelembe vevő rendezés előtt több lehetőség is áll.


A táncforma meghatározásánál a legáltalánosabb jegyeket vesszük figyelembe: 

- hány résztvevő, 
- milyen alakzatban, 
- egymással milyen viszonyt alkotva táncol.




Kárpátaljai lakodalmas csárdás


Ezek alapján különböztetjük meg: 

a szóló, 
kettős (páros), 
hármas, 
négyes, 
kis- és a nagycsoportos táncokat.





A csoportos formációk között lehetnek:

 kötetlen 
és kötött alakzatú táncok.

Kötetlen a forma, ha nincs megszabva és állandóan változhat a táncosok egymáshoz képesti viszonya, 
a kötött alakzatok között legáltalánosabb a körben táncolás.


A műfaji besorolásnál az előbbiekben említett szempontokat:

 - a táncosok neme, 
- korosztálya, 
- és a táncok célja, 
- szerepe alapján bővíthetjük.

A nemek és korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk:

 férfi-, női-, legény-, leány-, gyermek- és vegyes táncokat, a táncok 

Célja szerint pedig beszélhetünk:

 szórakozó-, bemutató-, harci-, szertartásos-, játékos- és utánzó táncokról.


A táncforma és a műfaj együttes alkalmazásával már jól körülhatárolhatunk egyes csoportokat, de a táncok többalakúsága  megnehezíti az egyértelmű osztályozást.

Pontosabb, és egyben a legszűkebb kategóriát a tánctípus fogalmának bevezetésével lehetett létrehozni.



Magyar táncok - Józsa Judit alkotása 



Martin György (1932-1983), a magyar néptánckutatás egyik legkiválóbb képviselője szerint a tánctípus: 

egy meghatározott tartalmi, formai és zenei keretbe tartozó táncváltozatok összessége.

A típusok altípusokat és típuscsaládokat is létrehozhatnak, mely eltérő földrajzi-történeti fejlődésük következménye lehet. 

A tánctípus olyan rendező elv, amely alapján a legátfogóbb és legátláthatóbb kép adható a táncok rendszeréről.

Témánk tehát a magyar néptáncok rendkívül sokrétű hagyományát tánctípusokba rendezve mutatja be.

A magyar néptáncok alapvetően két fő történeti stíluskörbe tartoznak:

- a régi 
- és az új stílusba.




Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása


Régi stílusú néptáncaink:

A tánc a különböző táncdivatok hatására lényegesen gyorsabban változó műfaj, mint népi kultúránk egyéb ágai.

Pontos formáiról, és különösen mozgáskészletéről hiteles történeti forrás nem maradt fenn, így néptáncaink történetében nem tudunk olyan mély nyomokat hagyó rokon népi párhuzamokat kimutatni, mint népzenénk vagy néphitünk esetében.

Ismereteink alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek.



Magyar táncok - Józsa Judit alkotása


A magyar - s a vele együtt élő többi Kárpát-medencei nép - tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között.

Amíg tőlünk keletebbre megmaradtak az archaikus lánc- és körtáncok, addig Nyugat-Európában a reneszánsz eredetű páros táncok továbbfejlődtek, szabályozott formát vettek fel.

Nálunk, azaz Kelet-Közép-Európában a szóló- és páros táncok rögtönzött előadásmódja maradt fenn.

A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre.

Az új táncok jelentős mértékben kiszorították a régieket, amelyek csak a peremterületeken, Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, Erdélyben, s ott is a parasztság archaikusabb kultúrájú rétegeinél, mint például a pásztoroknál, vagy rituális (pl. lakodalmi) szokáskörnyezetben maradtak fenn.



Magyar táncok - Józsa Judit alkotása


Régi táncrétegünkbe tehát azokat a táncokat soroljuk, amelyek bizonyíthatóan már a 18. századi változások előtt léteztek.

E táncok kísérőzenéje a magyar népzene régi dallamaiból, és a késő középkorban divatos nyugat-európai tánczene folklorizálódott darabjaiból áll.

A dallamokra a 2/4-es ütembeosztás, a 80-120-as metronómszámú tempó és a nyolcados alapritmus jellemző.

Néhány tánctípus esetében, mint egyes leánykarikázóknál, a botolóknál, vagy néhány vonulós páros táncnál, fennmaradt a páratlan metrikai lüktetés és az aszimmetrikus ritmus is.




Kalocsai párnatánc - magyar táncok - Józsa Judit alkotása



A régi stílusú táncaink két nagy csoportra oszthatjuk: 

- a műfajilag kialakulatlan, archaikusabb dunántúli és északkelet-magyarországi eszközös pásztortáncokra és ugrósokra, 

- valamint az egységesebb és fejlettebb szerkezetű erdélyi legényesekre és régi páros táncokra.



Magyar táncok - Józsa Judit alkotása 



Új stílusú táncaink:

Az új táncstílus a 18. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki.

A többnyire kulturális önellátásra berendezkedő jobbágyság elindult egy sajátos kelet-közép-európai paraszti polgárosodás útján és bekapcsolódott a nemzeti kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatába.

Az új táncstílus kialakulása csak áttételes eredménye a kor gazdasági-társadalmi változásainak.

A változás fő tényezője esetünkben a megjelenő táncdivatok sorozata, amelyek időben és térben eltérően hatottak.




Páll  Réka és Páll Domokos alkotása

Egy-egy újabb hatás esetleg csak időlegesen, felszínesen érintette a korábbi hagyományt, és voltak közöttük olyanok, amelyek az új táncstílus kiindulási pontjaként értelmezhetők.

Az új magyar táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalmak áramlatával.

Magyarországon kezdetben a rendi jellegű függetlenségi törekvésekkel indult meg ez a folyamat, amely főleg a nemzeti külsőségekhez való divatszerű ragaszkodással kapcsolódott össze, és a nemzeti nyelv, irodalom, viselet, zene és tánc magyarosításában nyilvánult meg.

A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak.



Verbunk - magyar táncok - Józsa Judit alkotása


Ekkor alakult ki a lovas katona nemzet mítosza, melyhez leginkább a méltóságteljes, hősi pátoszt kifejező lassú, - Csokonai szerint - ázsiai gravitást(komolyságot, méltóságot) magában hordozó férfitánc illet.

A nemzeti zenei karakter megfogalmazása is a verbunkból indult ki, s az első műtánc kísérlet, Szőllősy-Szabó Lajos 1840-ben készült "Körmagyar" c. koreográfiája is e táncot választotta témájául.

A 19. század közepétől már a modern igényeknek megfelelő nemzeti társastánc kialakítására is törekedtek.

Mintának a francia és lengyel kötött szerkezetű páros táncokat tekintették, de később az elemi erejű csárdás divat elsodorta e műtáncokat.



Csárdás - Hegedűs Tünde festménye 


A csárdás elterjedésében nagy szerepet játszottak a "táncmesterek", aki az új nemzeti táncokat a mezővárosi és a paraszti közösségekben tanították.

Hatásuk azonban időleges volt, mert a tánciskolás szabályozottsággal szemben a parasztság megtartotta kötetlen, szabályozatlan előadásmódú férfi- és páros táncait, s csak motívumokat kölcsönzött a tankoreográfiákból.

Az új stílusú verbunk és csárdás divat alapvetően megváltoztatta a magyarság, és bizonyos mértékig a vele együtt élő egyéb nemzetek tánckultúráját.

Az új stílus végső fejlődési fokozatának a verbunkból, valamint a lassú és friss csárdásból álló táncciklust tekinthetjük, amely a 19. század második felére alakult ki.


-Énekes leánykörtáncok:

Déli leánykarikázók
Északi leánykarikázók
Erdélyi leánykarikázók



Borsodi karikázó


-Eszközös táncok:

Botolók
Kanásztáncok
Söprűtáncok



Szóló botoló


-Ugrós táncok:

Dél–dunántúli ugrós



Somogyi - páros ugrós


Duna menti és Galga menti ugrós
Mars
Rábaközi dus
Alföldi ugrós



Nagy ugrós


-Legényes táncok:

Bukovinai silladri és csíki féloláhos
Mezőségi sűrű legényes
Maros–Küküllő–vidéki pontozó
Kalotaszegi legényes



Kalotaszegi legényes


-Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok



Legényes - Józsa Judit alkotása


-Magyar (négyes) táncok



Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása




Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása



Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása


-Régi páros táncok:

Lassú tempójú vonulós és forgó táncok




Kállai kettős - nagykállói pár - Józsa Judit alkotása


Közepes tempójú forgó-forgatós táncok



Lakodalmi forgós tánc 




Korondi forgatós- Józsa Judit alkotása


Gyors tempójú forgós táncok




-Verbunk táncok:

Körverbunkok
Szóló verbunkok



Rábaközi körverbunk


-Csárdás táncok:

Körcsárdás



Körcsárdás




Lassú csárdás - Józsa Judit alkotása




Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása




Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása


Duna menti csárdás
Tisza menti csárdás
Erdélyi csárdás
Hármas csárdás



Rábaközi csárdás


-Balkáni eredetű táncok



Balkán táncegyüttes


-Polgári társastáncok



Palotás - Józsa Judit alkotása



-Néptánc - gyűjtemény:



Néptánc – képgyűjtemény:



Néptánc – mozgóképgyűjtemény:



Néptánc – hanggyűjtemény:



Néptánc – feladatgyűjtemény:





Árgyeleánka - moldvai csángó gyermekek tánca - Józsa Judit alkotása






A Csillagszemű Táncegyüttes




A Csillagszemű TáncegyüttestTimár Sándor koreográfus
és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban.

Az Együttes a mai napig Magyarország egyetlen magántársulata, amely minden állandó támogatás nélkül, saját erőből érte el hazai és nemzetközi sikereit.

Létszámát tekintve is egyedülálló, hiszen több, mint 700 fős tagsággal rendelkezik 3 éves kortól a felnőtt korosztályig.




Az oktatás a Timár módszer segítségével történik, melynek lényege,hogy minél több gyermek, minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal, de nem csak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe.




Erre az eleven élményre - csodálatos nevelő ereje és közösségteremtő hatása miatt - a felnövekvő nemzedéknek rendkívül nagy szüksége van.

web oldaluk: 








Lopott Ritmus - Miénk volt de ellopták


Dr. Braun Atilla néprajzkutató filmje


A "hipp - hopp" tánc és rap éneklés magyar eredetű!

Hipi - hopi tánc és hadarónak hívták itthon.






Magyarországon a legelterjettebb és házilag is termelt növény a kender volt.
 A fontosabb ünnepek a kender vetése és aratása idejére tevődtek.
Ilyenkor gyakorolták a hipi - hopi hagyományait, melynek organikus része a jellegzetes tánc, melyet később, mint népszokást betiltottak.


A Filmarchívumban fellelhető filmeken láthatóak az autentikus ruhák és mozdulatok:






Kendertánc Fövesen (A Magyar Filmhíradóból).
A nagyszerű termést és a jól végzett munkát ünneplik a parasztok.
Két napig áll a bál.

Megrendezésre kerül a hagyományos hadaró (rap - mai néven) verseny is.
Járják a hipi - hopi táncot, mielőtt újra munkába állnának, hogy felkészítsék földjeiket, és az állatokat a télre.






A Takács József által Fövesen felvett filmet, 1974 -ben leforgatja az USA -ban.
A film vetítésén az előadóteremben jelen vannak, az akkori takarítást végző afro - amerikai fiatalemberek is.

Ezután, néhány évvel késöbb megalakul a "Sugarhill Gang" nevű zenekar, akik hip - hop zenét kezdenek játszani.


MAXIMUS TYRIUS (Kr.u II. sz.):

"A szkíták, ha részegségi gyönyörre vágynak, máglyát raknak és jó illatú növényeket égetnek. Azt körülülik, és lakmároznak az illatból. 
S mint mások az italtól, ők is ugrándoznak, énekelnek és táncolnak..."









Továbbá:

A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:






  
Tánc - idézetek:


"A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője."
(Richard Wagner)




"A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. 
Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc..."
(Kalidásza)




"A természet lábakat ad nekünk és a művészet megtanít használni őket."




"A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..."




"A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai."




„Ha elsajátítottad a lépéseket, elkezdheted megtölteni lélekkel." 
(Philip Toshio Sudo)




“Énekeljetek, táncoljatok, legyetek vidámak, de hagyjátok egymást egyedül járni. Ugyanúgy, ahogy a hárfa húrjai is egyedül vannak, de ugyanarra a zenére rezdülnek.” 
(Kahlil Gibran) 




"A tánc verítékes munka? 
Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. 
Kutatod a tökéletest. 
Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül. 
Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod." 
(Fred Astaire) 




"És legyen elveszett minden olyan napunk,
amelyen legalább egyszer nem táncoltunk,
És legyen fülünknek hamis minden állítás, ha nem csattan fel vele együtt legalább egy kacaj." 
(Nietzsche)




"... fejezd ki tánccal mindazt az energiát, ami felszabadult benned. 
Az egész tested tele lesz energiával, hagyd, hogy ez az energia a táncon keresztül fejeződjön ki. 
Igen fontos a tánc..."
(Osho)






…Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz…

"Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt,
Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának,
Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne,
Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.”
(Andrew Matthews)




Amikor érzem a zenét, elvesztem az irányítást
az eszem, a testem, a szívem és a lelkem fölött.




A tánc nem egy alak, ez az élet egy útja.


 


"Te vagy a táncért, nem a tánc érted, és ezt addig használd ki, amig teheted"




"A tánc nem szenvedély az elején csak egy életérzés belekezdesz és nem tudod abba hagyni!
Ekkor válik szenvedéllyé!"




"A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be."
(Cezare Negri)




„Tánc közben az lehetsz, ami csak akarsz lenni abban a pillanatban.”




" A táncban nincsenek szabályok. 
Ha igazán érzed a zenét, nem csinálhatod rosszul"





"A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá."




"Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer."




"A tánc a lélek rejtett nyelve."




"Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni.”




"Az ember legigazabb kinyilvánulása a tánca és a zenéje...a testek sohasem hazudnak." 




"Nem olyan emberekre vágyom, akik táncolni akarnak. 
Olyanokra, akiknek táncolniuk kell."




"Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod."




"A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát. 
A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus."




"A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..."




"Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. 
Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. 
Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg."




"A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás. "




"Lehet-e nagyobb boldogság a Földön, mint az angyalok táncát utánozni?!"




"Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni."




"Ahol van Swing, ott van út is."  :-)





(forrás: szepkepek.bloglap.hu/Ács Erika/tudásbázis)





Továbbá:


1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2.Hargita:

3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5.A pozsonyi csata:

6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7.Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12.Húsvéti népszokások, hagyományok:

13.CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15.MIENK VAGY ERDÉLY:

16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17.A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:

22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html


25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html






34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

 36. A szólásainkban rejlő tudás:

37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:





Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:

blog oldalam: 






2 megjegyzés:

  1. Kedves Kati!
    Nagyon tetszik az oldal,főleg hogy egyedi dolgokat mutatsz be.Nem beszélve az egyszerű de igen megfogó külalakról.
    De végül is egy kérésem volna hozzád,mivel tanítómese könyvet szeretnék össze állítani színes illusztrációkkal, az egyik képed szeretném felhasználni,ehhez kérném az engedélyed. Persze nem vagyok ezen a téren járatos nem tudom ,hogy kell az ilyen dolgokat intézni. Remélem nem bántottalak meg, kérlek ne haragudj a furcsa kérésért.Maradok Tisztelettel és Üdvözlettel Törökné Mida Anikó hamupopocska@gmail.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Anikó!

      A képek alatt általában szerepelnek a szerzők és tulajdonosok, művészek nevei (Pl. Józsa Judit alkotásainál is). Tőlük kérjél légyszíves engedélyt! Amennyiben tudok, segítek Neked.

      Sok sikert kívánok!

      Üdvözlettel,
      Gábor Kati

      Törlés