2014. január 27., hétfő

Kiskalendárium


Kiskalendárium


Január:

 Boldogasszony hava
Fergeteg hava
 Medvetor hava


"Januárt ha eső veri, kamra, erszény megszenvedi."






Január 1.

— Újév, Kiskarácsony, a polgári év kezdőnapja.

Szokás:

-Újévi köszöntés,

-jósló, varázsló előírások és tilalmak pl.:

- az első látogató férfi legyen;

- a baromfievés tilalma;

- általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik valakivel, 
az ismétlődik egész esztendőben;

- bőség- és szerencsevarázslás: pl. aranyosvízben mosdás;

-férjjóslás, pl. amelyik lánynak a kocsonyacsontját először viszi el a kutya,

az megy leghamarabb férjhez;

- időjárásjóslás, pl.:

- ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél;

- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.



Január 6. 

— Vízkereszt, Háromkirályok napja

A napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelke-

déséről emlékezik meg az egyház. 

A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdőnapja.

Szokás:

- víz- és házszentelés;

- Háromkirályjárás;




-         időjárásjóslás: a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol:

Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!

Vízkereszt utáni második vasárnap a Kánai menyegző ünnepe, énekének előadása.



Január 17. 

- Remete Szent Antal napja

A háziállatok védszentjének ünnepe.

Szokás:

- Szent Antal tüze (orbánc) gyógyítása ráolvasással.



Január 18. 

- Piroska napja

- Időjárásjóslás:

Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy.






Január 21. 

-Ágnes napja

- Időjárásjóslás:

Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.



Január 22. 

- Vince napja

-Időjárás- és termésjóslás (a napos idő Vince napján bőséges bortermést

ígér):

Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.



Január 25. 

- Pál napja

Pálforduló: a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, s lett belőle Pál

apostol;




Szokás:

- Jóslás tollas pogácsával, ún. pálpogácsával,

- időjárásjóslás: az e napi derült idő hosszan tartó hideg előjele;

- Pál napjához kapcsolódó regulák:

"Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel."

"Pál fordulása, ha tiszta, Bőven terem mező, puszta,

Ha szeles, jön hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás,

Ha pedig esős vagy nedves, Lesz a kenyér igen kedves."










Február: 

Böjtelő hava 
Böjt első hava 
Halak hava
Szarvastor hava


"Ha rajlik a muslica februárban, lesz még zimankó márciusban."



A böjti időszakot megelőző napokban szokás volt sokat enni (sőt, ennek termékenységvarázsló erőt is tulajdonítottak: a természetet az asztalukon megtalálható ételekhez hasonló bőségre kívánták ösztönözni), még utoljára egy jó nagyot mulatni, táncolni. 




„A hónapok közül február mindig emlékezetes hónapja marad az esztendőnek, akármilyen lesz a világ. 

Ekkorra esik farsang vége, rendszerint a hónap közepére, ugyanazért február ama furcsa hónapok közé tartozik, amelynek egyik felében bakkecske léptekkel járunk, nem szégyellünk semmit, amivel jókedvünket megmutathatnánk; ellenben a hónap második felében szokás szerint hamut hintünk homlokunkra, sok szánom-bánással kezdjük hamvazószerdán a hat hétig tartó böjtöt, amelyből majd a húsvét fog megváltani.

De egyelőre ne menjünk ilyen messzire, mert ha az ember mindig arra gondolna, hogy mi lesz, sohase tudna örülni a jelennek, főleg február farsangjának, mikorára már azok is megbolondulnak, akik januárban még tartózkodók voltak, keveset ettek a halból, keveset ittak a borból, legfeljebb disznótorban felejtkeztek meg egy kicsit magukról januárban.” (Krúdy Gyula)



(Forrás: Székely Kalendárium/kép: fortepan)



2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja




Gyertyaszentelő Boldogasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása



ˇ Gyertyamártás, azok szentelése, ezeket a lakás “szent” pontjain tartották, vihar idején, vagy súlyos betegnél gyújtották meg (annak kezébe adva).

ˇ “Ha fénylik Gyertyaszentelő, az izíket vedd elő!” - azaz hideg lesz.

ˇ Ha kisüt a nap, a medve meglátja az árnyékát és ezért visszamegy, mert még negyven napig tart a hideg.


3. – Szent Balázs

ˇ Diákok napja (márc. 12-ével egyetemben), balázsjárás (régen iskolaév kezdete, gyerekek adományokat gyűjtöttek)





Balázs "vitézei" ugrándozva köszöntöttek be a házakhoz, a szoba közepén vasnyársat tűztek le, s daloltak, táncoltak. 

A háziak megvendégelték az ünneplő ruhás, szalagos, bokrétás gyereksereget, s a tanítónak ajándékot adtak: szalonnát, zsírt, lisztet. 
Balázs vitézei bakugrásokkal, bukfencezve távoztak.




Balázs napján almát is szenteltek hazánkban. 
A szentelt almából a torokfájós ember nyelt le egy-egy darabkát.

Szent Balázs legendája azt is elmondja, hogy egyszer egy asszonynak egyetlen malackáját elvitte a farkas, s Balázs kényszerítette a vadat, hogy adja vissza a zsákmányt.

Régen a kanász farkas ellen Szent Balázshoz imádkozott. (A kanász a disznók pásztora.)

Szent Balázs legendájából tudjuk az is, hogy amikor a pusztában lakott egy kőlyukban, madarak hoztak neki ennivalót, és a beteg vadakat ő gyógyította meg. 
Balázs parancsol az ég madarainak.




A szőlősgazdák szőlőjük négy sarkában vesszőt metszettek e nap hajnalán, és a négy vesszővel körbejárták birtokukat, hogy a madarak később ne egyék le a szőlőt.

ˇ Szent Balázs a torokbetegek védőszentje, így ekkor van a Balázs-áldás is.

ˇ Ha e nap esik, jég veri el a termést (Bácskai jóslás)


6., 16. – Dorottya, Julianna

“Ha Dorottya szorítja, akkor Julianna tágítja” (Tehát ha Dorottya-napkor fagy, Juliannára megenyhül)


8. – Szent Apollónia

Abba halt bele, hogy a hóhéra egyenként húzta ki a fogait. Ezért ábrázolják rendszerint fogóval, ő a
fogfájósok védőszentje is (pl. Nógrádsápi templom freskója)


14. – Bálint napja

A verebek e napon választanak maguknak párt: közeleg a tavasz.





Ha házasodnak a verebek Bálintkor,
Készülődhetsz a tavaszra bármikor.



16. – Julianna

Általában megenyhül az idő, de van, hogy "bolondoznak a Julisok" (Drávaszög) és pont hogy "megrázzák a bundájukat"


Ha Juliska fésülködik, a tavasz már közeledik.


19. – Zsuzsanna

ˇ Először szólal meg a pacsirta, amennyiben jön a tavasz.





ˇ Zsuzsanna-játék: ószövetségi történet dramatikus játéka


22. – Üszögös Szent Péter

ˇ Neve félremagyarázásból ered (Cathedra Sancti Petri = Szent Péter ü székössége, amiből már könnyen jön az üszögössége)

ˇ "Ha eső, vagy köd van, a gabonán sok lesz az üszög."

ˇ Munkatilalom, mert "szerencsétlen nap", nem nyúlnak lisztbe, nehogy üszögös legyen a búza, nem ültetnek tyúkot, nehogy fekete legyen a tojás

ˇ "Péter üti az üszögöt: jön a melegebb idő.

ˇ Amilyen a nap, olyan lesz Szent Józsefkor is.


24. - Jégtörő Mátyás





Őkelme ha talál jeget, megtöri, ha nem, csinál.


Mátyás, szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.


Mátyás ront, ha talál (jeget) Ha nem talál, csinál.









Március: 


Kikelet hava, 
Böjtmás hava, 
Böjt második hava, 
Kos hava, 
Bölénytor (Fák hava)








"Amilyen a március kilencedik napja, olyan lesz az egész hónap folyamatja."



Andók Veronika: Tavasz

Cseppen a jégcsap, olvad a hó.
Csupasár dombon nincs takaró.
Hófehér csokrok bújnak elő,
Belezendül a vén tölgyerdő.

Kis cinege szólal: Nyitnikék!
Ibolya nyitja is kék szemét.
Hazatér lassan minden madár,
Fészkénél újra párra talál.

Kacag a gerle, nevet a nap,
Fák ezer virágot bontanak,
Tulipán kelyhén méhike zúg,
Füvekkel fut a kis gyalogút.

Leveles ágról lila virág
Sóhajtja szélbe szép illatát,
Barik születnek földre, égre;

Tavasz van, Tavasz, végre, végre




12. – Gergely nap:

- I. (Nagy) Gergely pápa (509-604), az iskola patrónusának ünnepe.

- Gergelyjárás: iskolás gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó köszöntő
vagy többszereplős, színjátékszerű szokása, 
pl. a Szent Gergely doktornak,
híres tanítónknak az ő napján kezdetű énekkel;





- Régen e nap volt az iskola kezdete és vége.

- vető- és termésjósló nap;

- Sok helyen a búza, rozs, hüvelyesek és palánták ültetésére alkalmas napnak tartották.

- időjárással kapcsolatos szólás: 
"Megrázza még szakállát Gergely", vagyis sokszor e napon még havazik

- Gergely-napi szél, Szent György-napig él.


18. – Sándor napja:


"Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltünik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él."


(Weöres Sándor: Tavaszköszöntő, részlet)




- "Sándor, József, Benedek, hoz a zsákban meleget.
De ha nem hoz meleget, Gyuri lesz majd a gyerek."

- Névnapköszöntés.

- Árpa és zab vetőnapja.






Sándor napján:





19. – József:

- Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) Ha vízben áll is a lábad.

- Névnapköszöntés.

- Marhák legelőre hajtása, méhek kieresztése.





- "Amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor."

- "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!"


21. – Benedek napja:

- Ételszentelés: zsír és fokhagyma.

- "Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár"

- "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!"

- Benedek, jönnek a jó melegek.

- A fecskék hazatérnek.






25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja:




Gyümölcsoltó Boldogasszyony - Kolozsvári Donkó Rebeka alkotása 

„Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára [március 25.] némellyek igen vigyáznak, ha azon nap reggel kelet előtt szép, és tiszta üdő vagyon, hogy a csillagok szépen tündöklenek, jó és bőv esztendőnek jele, és minden dologhoz alkolmatos.”

(Lippay János, 17. század)


A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére.

- Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.

- Ha ezen a napon megszólalnak a békák,
még negyven napig hideg lesz.

- Az oltás, szemzés ekkor mindig sikeres.





- Termésjóslás, fák oltására, szemzésére alkalmas nap








Április: 


Szent György hava 
Bika hava
Szelek hava
Báránytor (Rügyezés hava)






"Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége."

Böjti szelek vizet árasztanak, jeget olvasztanak.

Ha nagypénteken délelőtt esik, az év első fele szárazsággal telik.



Április 1.

Ugratások, csúfolók

Nem alkalmas vetésre, mert nem lenne bőséges a termés





  
Április 24. – Szent György napja


Szent György-napi dörgés jó bortermés.

Szent György-nap után, kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

A tavasz igazi kezdete.

Állatok kihajtása.






Béresek, pásztorok szegődtetésének ideje.

A boszorkányok ekkor szedik össze a harmatot: elmennek a rétre, lepedőt húznak végig az földön, majd a belőle kicsavart harmatot megitatják tehenkéjükkel, aki eztán sokkal zsírosabb tejet fog adni annak a kárára, akitől a harmatot szedték.

E napon kolbászt kell enni, mert ha nem, nyáron (pl. pihenés közben) belémászik az szádba az kilgyó. 
Ezért kell e napra kolbászt hagyni: “Hagytál-e kolbászt?!”

Ha megszólalnak a békák e nap előtt, az korai tavaszt és nyarat jósol.






E nap előtti mennydörgés bő termést jelent.

Békakeresésnek indulnak a bukovinai asszonyok. 
S amelyik talál, annak keze szerencsés lesz, nem lesz beteg, keléses, s más efféle!

“Süss fel nap, szent György nap, kertek alatt a ludaim megfagynak.”
És még sokminden, ugyanis ez a nap a legalkalmasabb mindenféle varázslásra és rontásra.



Április 25. - Márk  

Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz. 




Erdei pacsirta


Szent Márk napja

Búzaszentelés és körmenet



Április 30. – Valpurgisz éjszakája


A boszorkányok tartanak ekkor gyűlést (a Budaiak pl. a Gellért-hegyen gyűltek mindig össze), hogy megbeszéljék: kit kell megrontani.






Május:

Pünkösd hava
Ikrek hava
Ígéret hava
Borjútor hava (Virágzó élet)


Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.




"Május hűvössége, a gazdának üdvössége."


Május 1. – Leveles Fülöp napja

Májusfaállítás






Hol és kik állítottak májusfát?

A májusfa (zöldág) a természet megújhodásának a szimbóluma. 
Leggyakrabban udvarlási szándékkal állítják fel a legények a kiválasztott leány házánál a legnagyobb titokban.
 Állításának ideje a május elsejére virradó éjszaka. 
Díszítését helyi hagyományok szabják meg. 
Némely vidékeken virágokkal és színes szalagokkal ékesítették.

A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik.


A legények csoportokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. 
Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét”. 
Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.

Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett.


De szokás még a májusi virág küldése is. 
A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.



Május 4. - Flórián napja

A tűzoltók védőszentje.




A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. 

Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző.



12-14. – Pongrác, Szervác, Bonifác






Kik a fagyosszentek?

Ezekhez a napokhoz 3 szent legendája kapcsolódik. Szervác, Pongrác és Bonifác ruhájukat a szegény embereknek ajándékozták és a névnapukon eső éjszakákon – a legenda szerint – megfagytak.

A néphagyomány összefüggést teremtett a legenda és az időjárás között.
Úgy tartják, hogy ezeken a napokon ha hideg van, rossz termés várható.


A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.

Például a paprika palántot a fagyosszentek után szokták ültetni.

A fagyosszentek után hirtelen lehűlés következhet.

Május 12.     Pongrác
Május 13.     Szervác
Május 14.     Bonifác

Pongrác, Szervác, Bonifác, ezek a fagyos szentek,

aki pedig felmelegíti őket, az Zsófi.

„Sok bort hoz a három ác,
Ha felhőt egyiken sem látsz.”


Húsvét után 40 nappal:

Áldozócsütörtök:

„Mint az Áldozócsütörtök, Olyan lesz az időtök.”

Pünkösd:
     
„Pünkösd napi esésre, ne várj áldást a vetésre.”


Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is, 
ha ilyenkor esik, jó termés várható. 

A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istállókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.

Számos népszokás kapcsolódik hozzá 
pl. a "besspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné járás.




                                       Május 25. – Orbán






Fagyosszentek (Szervácz, Pongrácz, Bonifácz)

De még van egy negyedik is: Orbán

Orbán is időmegfigyelő nap.

"Az is bolond vót, aki belétötte Orbánt a kalendáriomba!"

„Orbánnak napja hogyha fényes, a vincellér, mint páva, kényes.”

„Ha Orbán nevet, a szőlő sír!”

Orbánt általában szőlőfürttel és boroshordóval ábrázolják.
Szobrát, ha nem fagyott el a szőlő, borral locsolgatták (“Igyál, Orbán!”), s pogány módon körülujjongották.
Ellenkező esetben viszont meggyalázták.




Május 29. – Magdolna napja






Fecske röpte, ha magos, szép idő lesz és napos. 







(Forrás: Borókás Társulat/cserkesz.mindenkilapja/bagolyvár)










Június  

Szent Iván hava  
Nyárelő hava  
Nyár első hava
Naperő hava  
Rák hava






Népi megfigyelések:

- ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik
- a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. 

Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. 
Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. 
Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. 
Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt.

A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink (az Arvisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. 

A Nap a Rák jegyébe lép.

(Forrás: hedifarkas)




Népi mondóka

Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar

Negyven napig elvakar.


Június 8. - Medárd napja

- Időjárásjóslás: 

ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog,
ellenkező esetben pedig negyvennapos szárazság következik.





  
Június 10. - Margit napja, Vértanú Szent Margit ünnepe.


Szokás:

- vetőnap






- le kell taposni a hagyma zöldjét




- legyekkel kapcsolatos hiedelem.


Június 13. - Páduai Szent Antal napja

A gyerekek patrónusa, az egyház legfőbb „alamizsnás mestere".

Kezében fehér liliomszállal szokták ábrázolni, ez a tisztaság jele.




Orbáncfű
(Hypericum perforatum)

Népies nevén csengőfű, csengőlinka, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága.





Tejoltó galaj - Népies nevei: Szent Antal





Szokás:

- jósló, varázsló hiedelmek.

- Szent Antal tüze (orbánc) gyógyítása ráolvasással.



  

Június 24, - Szent Iván (Keresztelő Szent János) napja

Virágos szent János napja: Keresztelő szent János születése

- idő és termésjósló nap

- búzavágó Szent János napja

Szokás:

- tűzgyújtás és tűzugrás szokása;

Tüzet szoktak rakni, gyümölcsöt dobnak beléje, s azzal játszanak, hogy kikapják onnan.

- angyalozás.






Június 28. – Szent László napja

E napon nagy viharra lehet számítani.



Június 29. - Péter-Pál napja

Elsősorban Péter apostol fejedelem ünnepe.

- Az aratás kezdőnapja.










Július 

Szent Jakab hava
Oroszlán hava



"A Teremtő Páros, Isten és Istennő Áldása és Hava a Július, amelyik a
H - Á - Z."



Július: Az év hetedik hónapja, 31 napos.
Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták.
Székelynaptár szerint: Áldás hava

A magyar szóhasználatban említik Nyárhóként vagy az Áldás havaként is júliust.



Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja




Sarlós Boldogasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása 


- Az aratás kezdőnapja.

 - Beérett a termés.




Aratás - Pálnagy Zsigmond festménye



Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik.

Az ,,élet", a búza beérett, lehet aratni.

- "Drága NagyBoldogAsszonyunk ÉletAdó Nőiségének minősége, s annak összetevője egyben, és egészében is ki- és megismerhetetlen....., ezért mondjuk és tudjuk, hogy Végtelenek az Ő Élet - és Élő Erői.
Az, hogy ki, milyen szempontok szerint, és mikor tart egy-egy minősége szerinti megemlékezést, arra még egy egész esztendő, minden egyes napja sem lenne elegendő " - Gábor Kati



Sarlós Boldogasszony - Proksza Gyöngyi alkotása


- "Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad.
A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak
visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu, a kapott fény, a kép óvója, kupája és kapuja életnek s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is." 

(Molnár V. József: Hétboldogasszony. Főnix könyvek 29. Debrecen, 2001.)




Sarlós Boldogasszony - Kun Fruzsina alkotása


- A magyar néphit NagyBoldogAsszonyunkat hétboldogasszonynak nevezi, bár valójában ennél jóval többet ismer.
...Leírás itt:

- NagyBoldogAsszonyunk - HétBoldogAsszonyunk:



Július 5. Sarolta és Emese napja




Sarolt nagyfejedelem asszony - aranyasszony - Józsa Judit alkotása



A néphit szerint:

"Ha ötödikén, Sarolta napján esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz."


Emese álma:

Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette szépen, gyöngéden az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese méhéből, de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni.



Július 20. - Illés napja




Salvador Dali - Illés szekere


Szokás:

- munkatilalom;

- időjárással kapcsolatos hiedelmek: "ha dörög, Illés szekere zörög."



Július 22. — Mária Magdolna napja




Szokás:

- időjárásjóslás;

- hajnövekedést serkentő praktika.

Az e napon levágott haj szerencsét hoz!

Magdolnát kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, a hajkorona ősidőktől fogva a szexualitás, az ösztönerő, a termékenység szimbóluma.

A csábítóan szép Magdolna a fodrászok, fésűsök, kozmetikusok védőszentjévé vált. 
Ezen a napon sok helyen vágnak a kislányok hajából, hogy szebbre, hosszabbra nőjön. 
Ez szépségvarázsló rítus is, hiszen a néphit szerint az ekkor levágott leányhaj szerencsét hoz. 

A haj az emberi életerő, a szabadság szimbóluma

Mária Magdolna napját zivatarhozó napnak tartják (Illés is az, 20-án). 
Ha esik az eső, rossz lesz a dió- és mogyorótermés. 
Ilyenkor azt mondják: „Mária Magdolna siratja a bűneit.”

Zalában úgy tartják, hogy a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

A Magdolna a parasztnép körében egyébként igen ritka keresztnév, aminek névmágiás háttere nyilvánvaló: nem akarják, hogy a leánygyermek élete az egykori Magdolnáéhoz legyen hasonlatos.


(Tánczos Erzsébet írása)



Július 25. - Jakab napja

Szokás:

- búcsújárók, hajósok, utasemberek védőszentje;

- a zabaratás befejezésének határideje;





- időjárásjóslás.


Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.

A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kinn marad elvész.


Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból a télre lehet következtetni. 

Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.



Július 26. -Anna napja

- asszonyi dologtiltó nap.

- A kendernyüvés kezdőnapja.


Szent Anna Szűz Mária anyja. 
Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. 
A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.






A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték. 

Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.










Augusztus 


Kisasszony hava
Nagyboldogasszony hava 
Szűz hava
Nyárutó 
Új kenyér hava




Nagyboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása



Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja


Szent Péter börtönből való csodás megszabadulásának ünnepe.

Szokás:

-Dologtiltó nap;

-termésjóslás.



Augusztus 5. – Havas Boldogasszony


  
Augusztus 10. - Lőrinc napja

Szent Lőrinc vértanú ünnepe.

Szokás:

- Időjárás- és termésjóslás:

"Lőrinc napja, ha szép, Sok a gyümölcs és ép."

- E naptól lőrinces, azaz lucskos a dinnye belseje. "Lőrinc belepisil a dinnyébe."





  
Augusztus 15. — Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe,

 a legrégibb magyar egyházi ünnepünk, búcsúnap.



Szokás:

-A két Boldogasszony közti idő 

(Nagyboldogasszony augusztus 15. és

Kisboldogasszony szeptember 8.): 

az asszonyi munkák elvégzésére szeren-

csés időszak;

- virágok, gyógynövények szentelése.



Augusztus 16. – Szent Rókus napja

Pestis elleni védelem szentje



Augusztus 18. – Szent Ilona napja

A szögkovácsok védőszentje 

(A három szöget, mellyel Krisztust felfeszítették, Szent Ilona találja meg a kereszttel együtt. Ld. még szept. 14.!)



Augusztus 20. - Szent István napja

Szokás:

- új kenyér ünnep,

- Szent Jobb körmenet;

-termésjóslás.






Augusztus 24. — Bertalan napja


Szűcsök, csizmadiák védszentje;

- a Bertalan-napkor köpült vaj gyógyító erejű.





Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti.
Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra.

A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.

A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.










Szeptember - Földanya hava




Kalemandra Teremtészet- Földanya
  

  
„Itt van az ősz,
Itt van újra,
Lombot hullajt
az öreg tölgyfa.

Szemeid még látom,
Elfeledni nem kívánom.
Csókjaid várom,
s karjaidba vágyom!

Újra és újra merengek,
téged soha el nem feledlek,
ölelésed, mint a szomorú fűz,
tested olyan, mint a tűz!

Pár hét és újra látlak,
karjaimba akkor zárlak,
ha szemed fénye megéget,
s szíved tüzében elégek!”

 (Tajti Zoltán)



Szinyei Merse Pál - Ősz
 

Szeptember 1. - Egyed napja:
 
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését.
A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak. 

Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
 
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.








Szeptember

népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.



Tóth Rozális - Ősz





Szeptember 5-én Lőrinc napja

A Lőrinc napi hagyományok, megfigyelések, hiedelmek:

Sok helyen azt mondják, hogy Lőrinc napján megváltozik az időjárás, a fák már nem nőnek tovább, a vizekbe se lehet már innentől fürdeni, s itt Magyarországon fogalmaztuk meg a dinnye minőségi változását is e naptól fogva, miszerint a nagyrabecsült Lőrincünk épp ezen a napon „belepisil a dinnyébe”, íztelenné, élvezhetetlenné válik.






Kapolyon Lőrincet hugyosnak mondják, mert általa a dinnye és az uborka veszít értékéből.

A szőlővidékeken is fontos népi megfigyelések tartoznak ehhez a naphoz, mármint a szeptember 5-höz.

Azt tartották, ha Lőrinc napján süt a nap, hosszú napsütéses lesz a szeptember, tehát remek bort szűrhetnek.

Ekkor már a legjobb fekvésű dűlőkben megindult a kései szüretelésű fajták érése, amelyből lehetett következtetni a termés minőségére. 
(Érdekes ugyanakkor, hogy augusztus 10-én Lőrinc igazi napján Göcsejben azt tartották, hogy ha esik az eső, akkor remek lesz az idei bortermés.)

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is.






Állitólag Lőrinc-nap után a szúnyogok is csípősebbek (Kapoly).


Ha esik, jó lesz a bortermés – mondják a buzsákiak.


  
Szeptember 8. - Kisasszony napja:



Kisboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka


  
Szűz Mária születésének napja. 

A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt e nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. 

Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, 





e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, 






és a fecskék útra kelését is.




 
Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.




Mednyánszky László - Őszi színek


Kányádi Sándor: Szeptember

Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,
tele a csűr.
Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.



Ősz Erdélyben - Tarcsay Béla 



Szeptember 12. - Mária napja:
 
Szűz Mária neve napja. 
Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.



Kovács Mária - Ősz


Illyés Gyula: Nyárutó

(részlet)

Ránk tör észrevétlen újra egy ősz, nézzed,
bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,
a sárga szőllőhegy illata leömlik
a völgybe s emeli, hajtja újra szívünk!



Ősz a Dunánál - Pusztay Ildikó


Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:
 
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. 
Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.



 Őszi fa - Gy. Molnár István


Jékely Zoltán: Ősz-köszöntő

(részlet)

"Habár orcánk pirítja még a Nap,
gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,
az őszt, melyet mint anya gyermekét,
majd egy évig hordtunk szívünk alatt.
Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,
kígyó se mart meg, szikla sem ütött,
s a régi helyről halljuk: a tücsök
lelkéből szól a régi altató…"



Szeptember - Turcsányi Béla


Szeptember 21. - Máté napja:
 
Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza. 
 
Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. 
Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.



Hollósi Simon - Tengerihántás



ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG

2015. szeptember 23.

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító  erőt tulajdonítanak e napoknak.




Régi szokások szerint ezen az éjszakán ünnepet ültek, méghozzá a Földanyáét, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe.


A Mérleg jegy kezdetére esik az őszi napéjegyenlőség, amikor a nyár és a tél közötti heves küzdelem egy pillanatra kiegyenlített lesz:
a nappalok és az éjszakák hossza kiegyenlítődik.

Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre.

A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri.

Az őszi napéjegyenlőség napja idén szeptember 23-ára esik.

Ekkor a nappal és az éjszaka mindenhol ugyanannyi ideig tart, ennek oka, hogy a Nap 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett.




Ezen a napon test-lélek-szellem energiák harmóniarezgései is kiegyenlítődnek, valamint a múlt, jelen és jövő is összekapcsolódik bennünk az Örökkévaló Fényben!


Az őszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető.


Petőfi Sándor: Szeptember végén

(részlet)

"Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?"



Ősz a fák alatt - Rási Zoltán



Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
 
Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.
Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. 




 Szinyei Merse Pál - Őszi tájkép



Babits Mihály: Magyar szonett az őszről

(részlet)

"Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok
szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,
ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!
Már vége a násznak, megestek a lányok.”






Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak).
A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.
Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés.
E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. 






Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is.
A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. 
A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.


Bőségszaru






A hatalmas szarv, amelynek kiszélesedő szája ontja magából a föld gyümölcseit, több jóakaratú istenségnek és allegorikus alaknak az attribútuma, egyúttal a minden rosszat rejtő „Pandóra szelencéjének” ellentétpárja (ez utóbbi, mint láthattuk, szintén az időszak jelképe).

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak.







Jékely Zoltán: Fecskék
"A villanydrót öt égi vonalán
izgága hangjegyek a füstifecskék.
Ha lejátszhatnám, bennük már az estét
s az ősz első akkordját hallanám."






Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” 

Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.






Juhász Gyula: Szeptember aranya

Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.
Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.
Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.


(forrás: Magyar Nyelv)








Október / Mindszent hava / Skorpió hava



4. – Assisi Szent Ferenc napja

Vetésre alkalmas hét
Szüretkezdő nap






OLVASÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

(Október 7.)


A magyar néphit NagyBoldogAsszonyunkat hétboldogasszonynak nevezi, bár valójában ennél jóval többet ismer.




Kép: Kolozsvári - Donkó Rebeka rajza


"Drága NagyBoldogAsszonyunk ÉletAdó Nőiségének minősége, s annak összetevője egyben, és egészében is ki- és megismerhetetlen....., ezért mondjuk és tudjuk, hogy Végtelenek az Ő Élet - és Élő Erői.
Az, hogy ki, milyen szempontok szerint, és mikor tart egy-egy minősége szerinti megemlékezést, arra még egy egész esztendő, minden egyes napja sem lenne elegendő " - Gábor Kati

Leírás:

- NagyBoldogAsszonyunk - HétBoldogAsszonyunk:



15. – Terézia napja

Szüretkezdő nap másutt

20. – Szent Vendel

Állatvédő szent, pásztorok, állattartók, juhászok védőszentje.
Ábrázolása: általában birkával


21. – Orsolya napja

Szüretkezdő nap
Időjárásjóslás: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél




26.– Dömötör (Demeter) napja

Szent Dömötör az ország keleti felében a juhászok védőszentje
Időjárásjóslás: hideg szél kemény telet jósol.

Dömötör volt a pásztorok patrónusa.
Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálataikat.
A pásztorok ezen a napon mulatságokat rendeztek.
A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak.
A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak és dömötörözésnek is.




A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg.
Több településen Szent Dömötör napján állatvásárok voltak.
Dömötör napjához is fűződik szólás: "Neki minden nap Dömötör napja vagyon", azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy sokat ivott, jót mulatott.
 "Dömötör juhászt táncoltat" - tartják, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt "megtáncoltatott" juhászra.

A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

28.
Szüretkezdő nap

31. – A reformáció ünnepe










November / Mindszent hava / Szt. András hava / Nyilas hava


"A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink  a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. 
A Nap a Nyilas jegyébe lép."




November 1. - Mindenszentek napja

A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja.

Szokás:

- a sírok megtisztítása, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére;

- a néphit szerint ezen az éjszakáján hazalátogatnak a halottak, és miséznek a

templomban.

Ha e napon hó esik, nem olvad el márciusig.






November 2. - Halottak napja, a halottakra való emlékezés napja.

- temetőbejárás, a sírok rendbehozatala, gyertyagyújtás;

- munkatilalom.



November 11. - Szent Márton napja

A középkor egyik legnépszerűbb szentje.
Pannóniában született.

Szokás:

- Márton napi-lúd (a következő év bősége reményében ettek és ittak ezen a
napon):

Márton-napi lúd: "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."

- A pásztorok vesszőhordása;
Pásztorok napja, birkák elszámolása.

- időjárásjóslás:

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

-Este kóstolják meg az újbort, melynek "Márton a bírája."




  

November 19. — Erzsébet napja, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe.

Szokás:

- kedvelt névünnep;

- időjárásjóslás, ha havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét.



November 25. - Katalin napja

Szent Katalin a házasságra vágyó leányok védszentje.

Szokás:

- kedvelt névünnep;

- férj- és házasságjósló hiedelmek és praktikák pl. katalinággal;

- dologtiltó nap;

- időjárásjóslás: ha Katalin kopog, karácsony locsog;

- a lakodalmak őszi időszakának befejező napja.






November 30. - András, Szent András apostol emléknapja.

Szokás:

- házasság- és férjjósló nap:

Ha ezen napon egy lány a párnája alá egy gatyát szerez, megálmodja a jövendőbelijét!

„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.”

Férjjósló és férjszerző leánynap varázslásokkal.
Ha imádkozik és csak három szem búzát eszik és három korty vizet iszik egész nap a legény, vagy leány, éjszaka megálmodja, ki lesz a párja.

"Fehér András - rossz év, Víg András - víg év."

-Disznóvágás- és tor hagyományos időpontja, a disznóölések kezdete.














December / Karácsony hava / Bak hava





December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik".
Szent  hónap a december,  a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhítatos szívek örömnapjaiból állnak.




Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit.




December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. 

A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is.

A meteorológusok Télellő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava.

21-ével elkezdődik a csillagászati tél.
A Nap a Bak jegyébe lép.




Népi megfigyelések:

- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható.


4. – Borbála napja

ˇ Tűzoltók, bányászok, tüzérek, várak védőszentje
ˇ Munkatilalom
ˇ Jósló hiedelmek
ˇ E nap előtt nem jó bort fejteni
ˇ Borbála-ág: újévre kivirágzik





6. – Szent Miklós ünnepe

ˇ Mikulás alakoskodás, dramatikus gyóntatás, láncos Mikulás
ˇ ajándékozás


8. – Eketiltó - Földtiltó Boldogasszony napja




Földtiltó Boldogasszony- Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása


13. – Luca napja

ˇ Téli napforduló kezdőnapja a Gergely-féle naptárreform előtt.
ˇ Gonoszjáró nap, védekezés a boszorkányok rontása ellen.
ˇ Munkatilalom
ˇ Lucaszék
ˇ Kotyolás, lucázás
ˇ Fehér leples alakoskodás
ˇ Jóslások, varázslások





21. – Szent Tamás napja (hitetlen)

ˇ Ekkor van a Szent Tamási háj begyűjtése.
A nyulak (másutt disznyók) háját gyógyításra használták.
ˇ Házasságjóslás


24. – Ádám-Éva napja, szenteste

ˇ Ostyahordás, pásztorjáték, vesszőhordás, kántálás, betlehemezés, paradicsomjáték
ˇ Karácsonyi asztal, ételek
ˇ Karácsonyfaállítás, ajándékozás
ˇ Éjszakai hiedelmek

25. – Karácsony napja

ˇ Munkatilalom
ˇ Aki este diót eszik, nem lesz golyvás





26. – Karácsony másodnapja, István napja

ˇ Névnapköszöntés
ˇ Regölés Székelyföldön


27. – János napja

ˇ Borszentelés (János-áldás: minden hordóba öntenek egy-egy cseppet, hogy meg ne romoljon a bor)
ˇ Névnapköszöntés


28. – Aprószentek

ˇ Eladó lányokat vesszőzték meg a fiúk.
ˇkorbácsolás





31. – Szilveszter pápa ünnepe

ˇ Időjárásjóslás volt ily mód:
Egy hagymát félbe vágtak, majd annak 12 burkát egymás után tették, majd vizet löttyintettek beléjök, majd megnézték, hogy mennyire vizesedtek, majd ebből vonták le a következtetést a következő év 12 hónapjára várható időjárást illetően.
ˇ Zajcsapás, zajkeltés, gulyafordítás, kongózás, csergetés
ˇ Aranyosvíz, tüzeskerék, kántálás
ˇ Harsogtatás, hejgetés, kecsekmaszkos játék
ˇ Ólomöntés









További:


- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:




- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html

- A karácsonyfadíszek jelentése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html

- Karácsony - a kerecseny ünnep: 

- Szilveszteri és újévi népszokások: 

- A szólásainkban rejlő tudás:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html








Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése