2014. február 20., csütörtök

DRÁGA ÉDESANYÁK - TANÍTSUK MEG GYERMEKEINKNEK A BOLDOGSÁG - EGYSÉG - HARMÓNIA KULCSÁT


DRÁGA ÉDESANYÁK - TANÍTSUK MEG  GYERMEKEINKNEK

 A BOLDOGSÁG - EGYSÉG - HARMÓNIA KULCSÁT




Dávid Júlia alkotása


"DRÁGA ÉDESANYÁK!

TANÍTSUK MEG ÉS ADJUK ÁT EZT AZ IGAZ ÚTRAVALÓT GYERMEKEINKNEK!
HELYEZZÜK BELE AZ ÉLETRE SZÓLÓ TARISZNYÁJUKBA!"
- Gábor Kati


A BOLDOGSÁG - EGYSÉG - HARMÓNIA KULCSA!





Edvi Illés Aladárné - Nagymama és unoka



Tanuld meg a víztől követni utadat,
Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életed leélni csendesen.
Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred:
Hogy kell szépen élni és szépen halni meg.
Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg.
Tanulj az árnyéktól alázatos lenni,
Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni.
Tanuld négy évszaktól ismerni az időt,
Tanuld a csillagtól, hogy az Égben erőd.
Tanulj a tücsöktől: ha magad vagy, zenélj.
Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj.
Belátást a sastól, s ha vállad súly nyomja,
Nézd meg, milyen terheket cipel a hangya.
Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,
Tanulj kismadártól: szabadon repülgess.
Tanulj a báránytól: legyél szelíd, mint ő.
Mindentől tanuljál, mert minden veszendő.
Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen,
Tanítson, mi meghal, s LÉTED ÖRÖK LEGYEN!


(Ősi norvég vers – forrás: Hegedűs Katalin)





EMBER MARADJ FIAM!

"EMBER maradj Fiam ,
minden körülményben!
EMBER -még akkor is,
ha ez már nem érdem...

Ha többet ér, ki kincset
s nagy vagyont harácsol,
vagy ki Glóriát kovácsol
~ a politikából!

Vedd észre, ki szenved,
és segítséget kér ...
Kinccsé válik minden falat
szívből adott kenyér...

Nem kell minden áron
letépni a babért :
Szíved tisztaságát, Fiam :
Ne add el semmiért!"


(Tandari Éva)






"Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!
Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
M: Anyát akartál, fiam, megkaptad!
Mond mit jelent szerinted az hogy "anya"?
F: Hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg ilyesmi.
M: Hát ez az látod, nem ezt jelenti!
A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!
De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell!
S Te nem törődtél a Fényével!
F: Na, de mi lett a szerelmével??
M: Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?
Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban?
Akár egy háztartási gépet!!!
S pont úgyis birtokoltad!
Gondolod egy házassághoz elég ez?
F: Na, de hol hibáztam, Mester?
M: Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!
Mert a nő szerelme a lelkéből fakad!
Három kör egymás körül: Lány, a belső kör, Nő a középső, s Anya a legkülső.
Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!
S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!
Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!
Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!
Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja a Fénye!!!
F: De mit tegyek most Mester?
M: Figyelj, s tanulj tőle!!
F: ÉN tanuljak tőle?
De hát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M: Ezt fiam.
Gyengédséget!
Mert ez az Ő ereje.
A szíve!
Messze felül van ez a Te erődtől!
F: De hogyan tehetném ezt Mester?
M: Mondtam már!
Figyelj!
Figyeld és csendesedj el!
Kérdezd és hallgasd!
Ne, Te legyél a fontos, hanem ő!
Ismerd meg.
Nem csak kívül, belül is!
Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!
S hagyd el a kifogásaid!
F: Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!
M: Akkor bizony elvesztél fiam.
Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!
Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!
Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!
Engedd meg, hogy Megmutassa magát Neked, szeresd, óvd, és öleld, hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.
De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!
S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!
Így működik!
Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!
S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!
S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!
F: Köszönöm, Mester!
Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!
Így lesz!
Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!"




S azt hiszitek ez mese?!
Pedig nem az!
Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG.
Benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad.
De mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjuhozza?
S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?


(Forrás: Dézsi Réka)










Párkapcsolatos kérdésekhez SZERELMI TANÁCSOK lányoknak ....nagyanyáinktól!



1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.

2. Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.

3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.

4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!

5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.

6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.





7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.

8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.

9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.

10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!

11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.

12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.





13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!

14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!

15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.

16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.

17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.

18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.

19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.

20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.

21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!

22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.

23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.

24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!


/Forrás: Levendulatündér meséi

Ezek az idézetek  MÁTÉ IMRE YOTENGRIT c. könyvének I. kötetéből valók
, 121. oldal
AJA- a Szeretet, a szerelem és a szeretkezés könyve -címen.
Máté Imre rábaközi tudó, táltos, bácsa volt, két éve húnyt el. 
Könyvei
megtalálhatók, s bennük a rábaközi tudók szellemi hagyatékát adja át.
Megvan a forrás és érdemes merítkezni belőle.


(Köszönet a forrás megjelöléséért Demeter Juditnak)








Nagyapáink szerelmi tanácsai legényeknek


Tudhattak valamit nagyapáink a szerelem terén is!
Mint ebből az írásból is kitűnik, intimitásért sem mentek a szomszédba, s nem voltak szégyenlősek!




1. Ifjú, ha fölcsöpörödtél és hevesen ver szíved, lányra nézve ha úgy érzed, mintha zsákot szorítanának melledre, tudhatod, szerelembe estél!

2. Közeledj a leányhoz, de ne lüttyőn, ne málén, ne is kakaskodva, hanem szép szerrel. Keresd egyedüllétében, úgy szólítsd meg.
Közönséges szóbeszédből kerekíts az ő dicséretére.
Méltasd szép orcáját, kecses járását, szeme ragyogását, hanga csöngését.

3. Ne ugorj neki hatra vakra!
Inkább beszélj madarakról, virágokról.
Megláthatod mennyi lélek árad belőle.
Válaszaiból megtudod, hogy azok csak bűk meg bák e, vagy lelke nyitott kapuján fény árad e kifelé!
Nagy kincs ám a mesékben élő lelkű leány!

4. Ha tüzes leányra vágyól, aki alatt kiég a gyöp ha reá ül, ne hidd, hogy az ilyen, akit nyaggathatsz nyakló nélkül!
A forróvérű leány belebetegszik, ha csak nyaggatják.
Ameddig nincs teljes bizalma, vagy fél a gyerektől, nem enged meg neked annyi mindent mint a hűvösebb vérű, vagy simogatásra, gyúrásra nyugalmat lelő nőszemély.
A járatlan férfi azt hiszi, húha, ezek aztán de hevesek!
Épp nem azok, de könnyen játszanak a legénnyel.
Az ilyenek ráérnek kitárulkozni - azt mondják róluk: erkölcsösek!
Ez a fajta ritkán veszti el a fejét - az ilyen játszik a legénnyel és megfogja férjnek a legmegfelelőbbet.
Ne morcoskodj ezért, ha a leány mancsodra üt, s azt mondja: ne tapogass végnélkül! Ha az ilyen leány bizalmát leli benned, akkor tudod meg igazán, milyen a menny béli boldogság - légy tehát türelemmel.

5. Ne csábíts leányt szórakozásra!
Csábításból ha szerelmet hazudozol, boldogasszony átka ront meg, mintha gyújtogatnál!




Körhinta c. filmből - Törőcsik Mari, Soós Imre


6. Nem minden leány gyöngéd.
Akad szép számmal durva is.
Az ilyent hagyd meg a hasonszőrű kannak.
Vicsorgassanak egymásra, mint a dühödt kutyák.
Az ilyennek ha szépet mondasz, röhög vihorászik.

7. Kerüld az idétlen nőszemélyt is.
Azt aki minden szavad után az anyjához, meg barátnéhoz szalad, amelyik nagydobra veri a viszonyt - sikítozik, ha hozzáértél.
Azért sikítozik, hogy ország-világ tudja meg, őt te kerülgeted.
Ezek igen egyszerűre szabott lelkek.
Ha te magad valaki vagy, adsz magadra, igyekezzél gyalult családból házasodni, mert lehetsz tudó, bácsa, táltos, garabonc, kiváló bárminémű művességben, tudományban, családod feleséged magasságán reked.
Amilyen az asszony, olyan a család!

8. Ha leány veled szerelembe esvén megadja magát, úgy térdelj elébe, mintha imádkoznál.
Mert istenek teremtő műhelye az ő teste!
Teremtés titkába vonatsz be az ő lába között.
Áhítattal, istenfélelemmel nyúlj ezért hozzá, ne gyöngén, nyavalyásan, hanem gyöngéden, mintha szirmát könnyen hullató virág volna, mintha magvát hullató búza volna kánikulában.

9. Ne szűrd össze a levet hozzád nem illővel.
Alkalomra se, mert az alkalomból keserves élet lehet!
Ennek sok csínja-bínja van.
Semmiképpeg sem vezet jó házassághoz, ha egyikük lassan lohad a szerelemben, a másik gyorsan, ha egyikük korán-, másikuk későn kelő, egyikük álmatlan, másikuk nagy alvó, egyikük húsos, másikuk tésztás, egyikük kuporgató, másikuk szertelen, egyikük marhaétkű, másikuk madárétkű.

10. A leány után koslató férfi mutatkozzék a lányos háznál!
Kéredzkedjék bé, ha már biztosra veszik, hogy egymásnak valók volnának.
Ez jó út, az alapos ösmeretség útja.
Így világosodik meg, minő ember is a férfi, így világosodik meg, minő család a leányé.
A férfi megmutatja mit tud, milyen étkű, meg miegymás.
A leány is színt vall akaratlan, mégha fölcsöngetyűzetlenül is bolondító, akkor tényleg az.
Lakva ösmerik meg egymást az emberek.

11. Mindettől még nem okvetlen jó szerető.
Csak ha hetedszerre is bevált, akkor az.
Annak bizonyítása pedig adassék meg neki!

12. A fehérnép épp úgy vágyakozik, mint a férfinép, sőt alaposabban, csak másként melegszik, másként hűl, ezért az öregebbek okítsák meg efelől a kislegényt.
Az ifjú ügyeljen a nő szeme rebbenésére, ajka ívelésére, teste mozdulataira, hogy az Őt megelőzőleg elérje a gyönyör tetejét.
Ha meg utána ő elérte, ne forduljon le róla, hanem babusgassa továbbsimogatással, kedves szóval!
A szerelem szeretkezésestül égi eredetű.

13. Vonzalomban fontos a szem gyönyörűsége, vonzalomban fontos a tapintás gyönyörűsége, vonzalomban fontos a szavak gyönyörűsége, vonzalomban legfontosabb az orr gyönyörűsége, a szag.
A bika orra szagra tágul, az eb szagot követ.
Szaglásunk dönti el, kihez vonzódunk, kit kedvelünk.
Szagra gerjed az ember hímje is.
A természetes szagba ha mocsok bomladéka elegyedik, taszít, a vágyakozó tiszta nő szaga vonz, bolondít.

14. Ne vedd szájadra oktalanul, úton útfélen a szeretkezés szavait, de a szerelmesek egymás között nevezzenek mindent nevén.
Az érzelem számít - akiknek a szeretkezés nem vétek, azoknak szépek a hozzá való szavak.

15. A nő, ha virágzik, - ez havonta esik - többnyire nem akar.
A férfi ilyenkor ne nyaklassa - akkor se, ha gondja van, bánata.
Két, vagy több feleség, szerető, erre nem orvosság, mert idővel ízük, szaguk kiegyenlítődik, és általában egy időben virágoznak.
A férfi ember ilyenkor maradjon parlagon.
Ereje így újhodik.
Az ember fajzat eképpen alkottatott.

16. Ha feleséged, vagy szeretőd teherbe esik tőled, és meglep ennek hírével, mutasd örömödet, vagy mutass örömöt, akkor is ha hideg futkároz hátadon!
A férfi sohase morogjon, ne fanyalogjon, mert a nő lelkéből szűre nyomban kitétetik. Minden férfi felesége, szeretője elcsábítható - habár nem is mindenkor és mindenki által -, ha az nője terhességét örömtelenül vette hírül.
A nőnek az nagy élmény.
Ha gyönyörén osztoztál vele, osztozz ebbéli örömén is!
A magzat közös magzat és nőd kitüntetett azáltal, hogy tőled fogant.

17. Torkold le anyádat, ha feleséged ellen lázit!
Nem anyádnak, nem apádnak házasodsz!
Azt mondják: házasodik.
A férfi elmegy apjától-anyjától saját nőstényéhez, hogy avval családot alapítson.

18. Ne vigyél asszonyt apád otthonába.
Ha nem költöznek saját udvarba, a nő családjába simuljon a férfi, ne fordítva.
Az anyja házánál örökös a leány, napa házánál cseléd.
Mentül butább a férfi anyja, antul inkább rajt hajt menyén, megkeserítené annak életét.
Meg ipa-napa házánál nem is igen meztelenkedhet, nem virgonckodhat a menyecske.

19. A férfi holtáig udvarolja körül a nőt, és ha az kegyes volt hozzá, kedveskedjék neki ajándékkal.

20. Fiatal kor szerelme fiataloké, meglett kor szerelme megletteké, öreg kor szerelme öregeké.
Mind három szerelem szívet üdítő a maga módján.
Nagy korkülönbséggel ezért ne házasodj.
Vén fejjel ne szerezz fiatal feleséget!
Még mindig jobb, ha az asszony öregebb.
Orcája megráncosodhat, de teste fönséges maradhat.

21. Akinek titkolt szeretője van, mert másként lehetetlen, tekintettel erre, tekintettel arra, ne verje nagydobra viszonyát.
Ne fektess feleségeddel közös ágyadba idegen nőt!
Férjes asszony házában ne mulass, mert ha ottkapnak halálfia lehetsz.
Mert ha tudja, sejti is a kapcsolatot, más sejteni, tudni, mint megélni!
Aki házastársa ágyába szeretőt fektet, az nem csak csapodár szerető, hanem rossz élettárs is.
Ha már ennyire nem kedvelik egymást, váljanak el isten hírével!

22. Ne ereszd széllé kettességtek titkait, akkor se, ha szétmennétek.
A következőnek se újságold, hogy az előző ezt meg azt csinálta, így meg úgy művelte. Ha szép volt, zárd be szívedbe szép emlékként.
A szerető viselkedését kibeszélni súlyos vétek.
Legrondább, amikor férfiak italozva nőkről vihorásznak, akik bizalommal voltak hozzájuk.
Ha érdekesség adódott és nem bír megállni benned, mondd el, de senkit se nevezz meg!

23. Ha asszonyt viszel, vidd vele gyerekeit is, mert aki gyerekes asszonyt szeret, az gyerekestül, kölyköstül-verebestül szereti őt.
Ha így nem szereti, meg nem így szereti, nem szereti sehogyan sem, csak kívánja!

24. A szerelem nem csak ifiú népek jussa, öregeké is!
Szeress, szerelmeskedj, szeretkezz!
Mert istenektől van ez, az élet továbbviteléért.
Ha szépen szerettél, szerelmeskedtél, szeretkeztél, leend mi agg korodban lelkedet melengeti és boldog leendesz avval, ki boldogsághoz segített.
Ez a boldog élet titka gyerek kortól agg korig, bölcsőtől koporsóig, küszöbtől eresz aljáig.
Három Ősünk így hagyá ránk, nagy táltosok, bölcs bácsák ekként taníták!


(Forrás: http://richpoi.com/)



Ezek az idézetek  MÁTÉ IMRE YOTENGRIT c. könyvének I. kötetéből valók
, 121. oldal
AJA- a Szeretet, a szerelem és a szeretkezés könyve -címen.
Máté Imre rábaközi tudó, táltos, bácsa volt, két éve húnyt el. 
Könyvei
megtalálhatók, s bennük a rábaközi tudók szellemi hagyatékát adja át.
Megvan a forrás és érdemes merítkezni belőle.


(Köszönet a forrás megjelöléséért Demeter Juditnak)






Továbbá:



1. NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk:

2. Pünkösd – A Csíksomlyói legenda:



5. DRÁGA ÉDESANYÁK - TANÍTSUK MEG  GYERMEKEINKNEK A BOLDOGSÁG - EGYSÉG - HARMÓNIA KULCSÁT:






Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu

blog oldalam: 



 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése