2014. március 18., kedd

Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe


Tavaszünnep 
– a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe



Az ősi pusztai múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe. 





A tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe, a Tavaszünnep és a keleti újév kezdete. 

Az ősi keleti múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe. 

A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik. 

A rokon népeinknél a legkiemelkedőbb ünnep a Tavaszünnep. 

A legtöbb keleti népnél ez számít a hagyományos újévnek. 

A tavasz, a természet újjáéledése, a szerelem, a termékenység ünnepe, szkíta múlttal rendelkező hagyomány. 

A közép-ázsiai népeknél Nauryz-nak (Nevruz, Naurus, Naurusz) hívják, mely a szkíta (óperzsa) gyökerű, Nav – Ruz szóösszetételből származik, jelentése Új – Nap. Kazakisztánban 3 napos munkaszünettel ünneplik a Nauryzt. 

Azerbajdzsánban pedig, március 20-án 5 napos hosszú ünnepségsorozat – a Novruz bajrami – veszi kezdetét.

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító  erőt tulajdonítanak e napoknak.




A tavasz csillagászati kezdete erre a napra esik, amely a nap állállásától függően általában március 21-ére datálható, idén ez az időpont március 20. napja.
 Ezen a napon a nappal és éjszaka hossza megegyezik. 

Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre. 

Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát. 

A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást. 





A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri. 

A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.



“Rügyfakadás” – Tavaszünnep -Magyarországon, Gyenesdiáson


A legtöbb rokon népünknél kiemelkedő ünnep a Tavaszünnep. 
Kazakisztánban, például 3 napos munkaszünettel ünnepelnek, a keleti népeknél ugyanis ez számít igazán az újév kezdetének. 

A kazakoknál ilyenkor szintén felelevenednek a régi (iszlám előtti) sámánista, Tengrista hagyományok. 

A természet tisztelete áll a középpontban, (lovas) sportjátékokat szerveznek, fákat és növényeket ültetnek, a parkokat megtisztítják.

 Nauryz ünnepén szertartásos ételfogás a “nauryz közse”, melynek 7 összetevőből kell állnia, ezek szimbolizálják a egészséget, boldogságot, sikert, bölcsességet, növekedést, gazdagságot és az Ég védelmét.



A kazakisztáni Nauryz, a Tavaszünnep



Magyarország, IX. Tavaszünnep – Hagyományos íjászverseny Körmenden 


Az ünnep legfontosabb üzenete az ember harmóniája a természettel, a régi hagyományok örökségének fenntartása. 

A tavaszi nap-éj egyenlőség, a tavaszi megújhodás megünneplése Magyarországon is évről – évre népszerűbb a hagyományőrző közösségeknél. 




Tavaszünnep - Makai Hedvig festménye


Szerte az országban szertüzek gyúlnak március 20-21-ét követő “újjászületés” hetében. 

Ismét visszatérünk őseink természetközpontú felfogásához, ünnepeihez, melyek nem tűntek el az elmúlt időszakban, csak kissé elhalványodtak.

Gyújtsuk hát újra a lángot!



A Régió Hagyományőrző Egyesület tavaszünnepi tűzgyújtása 2012-ben


(Forrás: Kurultáj)







Tavaszi nap-éj egyenlőség




"2017-ben ez az időpont március 20., 11:29

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21.

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként."

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító  erőt tulajdonítanak e napoknak.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart.

A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.

Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik.

Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be.

Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye.

A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering.

Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel.

Ez nagyon jól számolható.

Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, ...



Mihalik Ágika fotója


...de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2017-ben ez az időpont március 20., 11:29

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21.

Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még.

Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc.

A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát.

Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.

A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat.

Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra.

Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert).

Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.

A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben.

365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér.

Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak:

2018.03.20. 17:15
2019.03.20. 22:58
2020.03.20. 04:50 (szökőév)

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…
  


(Forrás: hirek.csillagaszat.hu)







További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:




- Téli népszokások: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html

- A karácsonyfadíszek jelentése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html

- Karácsony - a kerecseny ünnep: 

- Szilveszteri és újévi népszokások: 

- A szólásainkban rejlő tudás:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html

- Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:


blog oldalam: 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése