2014. március 11., kedd

Magyar népi hangszerek


Magyar népi hangszerek




A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához!






Magyar népi hangszerek néven a magyar népzenében használt hangszereket értjük.

A magyarság, mint a világ más népei is gyakorlatilag bármit képes hangszerként használni.

Ezért a népi hangszerek nagy változatosságot mutatnak a hétköznapi használati tárgyakkal kezdve, mint például a tejeskanna, vagy egy pár kanál, az egész kifinomult hangszerekig, mint amilyen a hegedű, vagy a harmonika.








A magyar népi hangszerkészítés két úton haladt: 

vannak nemesen egyszerű isntrumentumok (pl. nádsíp, köcsögduda), 
illetve rendkívül bonyolult, nagy jártasságot és hozzáértést kívánó hangszerek (pl. cimbalom, tekerőlant)

A rendszerezésre hajlamos tudományos alaposság a népi hangszereket négy nagy csoportba sorolja a hangkeltés módja és helye szerint.

A legegyszerűbbek talán azok, melyek önmaguktól szólnak, kiegészítő hangforrás nélkül. Ilyen pl. a kerepelő, a fából készült xilofon, a doromb, de akár az a két kanál, vagy felfordított kanna is, mellyel a cigányzenészek kísérik táncosaikat. 

A második hangszercsoport egy kifeszített membrán segítségével szólal meg. 
Ide tartoznak a változatos dobok, a köcsögdudától a kisbiró dobjáig; a különféle sípok, melyek, melyek saját hangját rádudolással erősítik meg. 

Még nagyobb gyakorlatot és zenei érzéket kívánnak azok a hangszerek, melyekben a hang egy üres testben rezegtetve szólal meg. 
Ilyenek a tilinkók, furulyák, körtemuzsikák, de ide tartozik a tárogató, a klarinét vagy a börduda is. 

Negyedik csoportunkban a hangot rezgő hur adja, legyen az citera, cimbalom, koboz, tekerőlant, ütőgardon, hegedű vagy tambura.

A zene a közösségnek szól, a zenélés közösségi tevékenység. 
Mert szépen szól egy magányos furulya a dombok közt legelésző nyáj mellett, de a kiemelkedő alkalmak öszetettebb hangzást kívánnak.

A népzenei zenekarok hangszeres összetételének nagy hagyománya van, mely tájegységenként és népcsoportonként különböző lehet. 

Például a klasszikus cigányzenekar a legegyszerűbb felállású, mivel drága, bonyolult hangszerekre nem futotta. 

Nagy hagyománya van az erdélyi bandáknak, melyekben a kettő vagy több hegedűt jellegzetes, brummogó hangú ütőgardon kíséri. 




Gyimesi csángó zenekar


Az alföldön külön műfaj a tucatnyi citerán együtt játszó zenekar. 

Nemzetközi elismertséget leginkább a XIX. század végétől felbukkanó, vegyes összetételű, leggyakrabban hegedűből, cimbalomból, nagybőgőből álló zenekarok szereztek, melyek autentikus magyar és cigányzenét, műdalokat egyaránt játszottak.


A népzene és a népi hangszerek reneszánsza a táncház-mozgalomnak köszönhető, mely visszaadta e különleges magyar hagyomány becsületét.

Hangszereink nagy része ázsiai eredetű.


Keleti hangszereink: 

citerafélék, koboz, furulyafélék, tilinkó, doromb, üstdob, láncosbot, pergő, kolomp, cintányér, vonósok, kettős nádsípos hangszerek (tárogató), pánsíp, duda, körtemuzsika.



pánsíp 


Fajtái:

Fúvósok:

- Tárogató




Vesztergám Miklós


- Klarinét

- Furulya:



Dóra Áron Furulyás - A Népművészet Ifjú Mestere - Gyimes - Erdély 




Faragott furulyák




Jankó - Józsa Judit alkotása 



- Tilinkó


- Hosszú furulya:





- Fuvola


- Kettős furulya



- Duda:

Az egyik legősibb hangszerünk, a duda.

Fogalom az erdélyi dudás

„Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni” – ki ne ismerné ezt a népdalt? 
De hogy a dudának hányféle változata létezik, azt talán kevéssé tudjuk.
 Csak néhányat példaként:

- bőrduda: 

A magyar duda neve bőrduda, tiliduda, vagy tömlősíp is lehet.





A tömlő anyaga állatbőr, amit egyben, tömlőszerűen nyúznak le. 
Jellemző a birka, vagy kecskebőr tömlő, de használnak alkalmasint kutyabőrt is. 
E szerint nevezik, kecske, vagy kutyadudának. 
A kutyákat tréfásan bolhazsáknak, vagy bóhazsáknak is szokás nevezni, ami egyben kutyadudát is jelent.






A duda részei:

- A dudafej, vagy koronafa.

Kecskére emlékeztető faragott állatfej, melyben derékszögű furat van.
 Díszítésében a kereszténységet megelőző korokból származó napkultusz nyomai fedezhetők fel. 

A homlokon kerek, vagy szív alakú tükör van, ami napszimbólum. 
A szarvak egyenesek, végükön gömbbel, így a bika szarvát idézik, ami a hold megfelelője. 
A szemek pedig csillagokként ragyognak.

A duda legfontosabb része a sípszár. 

Ez kettőssíp.
 Egy dallamsípot és egy kísérősípot tartalmaz, melyek csak együttesen tudnak működni, egymást kiegészítve. 
A dallamsípon egy oktáv hangterjedelmű kromatikus hangsor szólaltatható meg.
A kísérősíp (kontrasíp), mint neve is mutatja a ritmuskíséretet biztosítja. 

A magyar duda különlegessége, hogy a zene három fontos dimenziója - a melódia, a harmónia és a ritmus - egyszerre jeleníthető meg egy hangszeren.




Pál Pista bácsi - dudás


Mindezeket kiegészíti a bordósíp, ami a dallamsípnál két oktávval mélyebben szól.

Így együtt a magyar duda olyan ritkaság, ahol együtt van a kettős sípszár és a bordósíp. 
Ez meghatározza sajátos, egyedülálló hangzását.


Birinyi József számára – bár több tucat történeti és népi hangszeren játszik – mégis a duda a legizgalmasabb. 
Úgy véli: a legsokrétűbb, s már az ókorban, Krisztus születése előtt kétezer évvel is használták Mezopotámiában. 
Fokozatosan terjedt el a világban, a középkorban már mindenfelé ismerték. 
„És fogalom nemcsak a breton, hanem a magyar vagy az erdélyi dudás is. 
Kivált nekünk” – teszi hozzá.


- köcsögduda:

Amint a nevében is benne foglaltatik, nem másból áll, mint egy cserépfazék, amelyre disznóhólyagot feszítenek ki. 







Ezt membránnal fedik be, annak közepére vesszőt vagy nádszálat erősítenek. 
A nedves kezet vagy posztódarabot húzogatva a vesszőn, morgó hangot ad, s főként a ritmust.


- Nádsíp


- Kürt: 
A magyar szürke szarvasmarha szarvából készült kürtféle.




Jászberényi kürt







- Trombita:


"A magyar huszárezredeknél - trombitaszóval adtak jelt a támadásra.




II. Rákóczi Ferenc lovas-postása a hírvivőt jelképező trombitával


A csata utáni hívójel ugyancsak trombitán hangzott fel, ennek dallama cseng vissza mindmáig a Rákóczi-induló kezdő ütemeiben."


- Regössíp


- Körtemuzsika:






Húros hangszerek:




Dávid Júlia festménye


- Hegedű:


A hegedű szavunk lehetséges, hogy "hej" (hejgetős) indulatszavunkból származik; ebben a formában csak a XVI-XVII. századtól használják, addig a "hegedűs" szó leginkább énekmondót jelentett.


Erdélyben a hegedűt mozsika vagy muzsika, a csángó-magyaroknál pedig cinige néven ismerték.



Czinka Panna - (1711-1772) a csodaprímás - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotója 





Zerkula János bácsi  hegedül - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotó



- Tölcséres hegedű

- Brácsa

- Bőgő

- Cselló




Páll  Réka és Páll Domokos alkotása


- Citera:

Árpád vezér citerája

No, ez a cím afféle költői-írói képzelgés, hiszen azt nem tudni, hogy Árpád vezérünknek volt-e citerája.
De az bizonyos, hogy a honfoglalás-kori magyarok hoztak magukkal effajta hangszert.

Természetesen az lényegesen különbözött a mai formájától, akkor még citharédinak hívták, azonban mindkettő húros hangszer, melyről Anonymus is tesz említést a Gesta Hungarorumban.

Bizton állíthatjuk tehát, hogy a citera magyar húros népi hangszer.

A játékos magyar nyelv még igét is formált belőle, ugyanis ha valaki nagyon fázik, foga vacog, azt mondják: „citerázik”.

Mert hisz valóban, ennek az instrumentnek jellegzetes, kicsit rezegős, „vacogós” a hangja, mikor pengetik.











Petrence citerazenekar - Szabadegyháza



- Tambura:

A tambura (primtambura, tambora, timbura, tamburica, tamburabőgő stb.) kis testű és hosszú nyakú pengetős hangszer belső-ázsiai - kelet-turkesztáni - eredetű.








A tambura a hosszú nyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer.

Valaha e hangszereket nemcsak pengették, hanem "verték" is;
a hangszerjátékos tenyerével és ujjaival ritmuskíséretet adott az énekhez.

A világ számos országában ismerik, egymástól eltérő de felépítésében hasonló változatokban.






Ilyen tambura-szerű 4 húros hangszerünk egészen a XIX. századig megmaradt tökcitera néven.

Tamburaszerű hangszer az ujguroknál a tambur, a koboz és a dutár, a mongoloknál a sansian, a kazakoknál a dumbra és a tádzsikoknál a dombrata és a dumbrak.

E változatból fejlődött ki az európai gitár, a mandolin, a buzuki és sok más hangszer.

Európában leginkább a magyarok, horvátok és szerbek használják.

Egy zenekarban legalább hatféle tambura fordul elő:
-prím
-tercprím
-basszprím
-cselló
-kontra
-bőgő

A tamburazenekarok akár három-négy féle nemzet repertoárját is játszották (magyar,horvát,szerb,sváb).

Európában ma főleg a horvátok körében használatos nemzeti hangszer.
Magyarországon szinte teljesen eltűnt a köztudatból de még néhány településen előfordul.
Így például Felsőszentivánon, ahol ifjúsági tamburazenekar működik.




- Koboz:
(Fél körtére emlékeztető lantszerű pengetős hangszer)



- Tekerő, Tekerőlant, Nyenyere:

A tekerőlant (tekerő, forgólant, tekerőhegedű, nyenyere, nyekerő vagy szentlélekmuzsika) feltehetően európai hangszer. 

 Csellóhoz hasonló formájú, a vonósokhoz hasonlóan dörzsöléssel megszólaltatott hangszer.

A mai vonósok formáját utánzó hangszekrényben rejlő húrokat egy végtelenített vonó (egy gyantázott kerék) szólaltatja meg, a játszott hangokat billentyűzettel hozza létre a játékos, melyet a balkéz ujjaival működtet, míg jobbjával a körvonót tekeri.












- Ütőgardon, Gardon :


Az ütőgardon (gardon, gardony, ütősgardony, tekenyőgardon, csipi-s-üti, dob) olyan csellóra emlékeztető népi húros ritmushangszer, amelyet ütővel és „csipkedéssel”, pengetéssel szólaltatnak meg.

Általában egy törzsből kivájt fateknőből készítik. 



Zerkula Regina néni ütőgardonozik. - Józsa Judit alkotása
Az ütőgardon teste egy darab fából van kifaragva.


Elöl is lefedik, hangrésekkel látják el, húrokat szerelnek rá. 

Formája a gordonkára hasonlít. 

Játékhoz egy rúddal verik a húrokat, míg a másik kéz az egyik húrt csattogtatja a fogólaphoz.

Ez az ütés-csattanás képezi a ritmuskíséretet a gyimesi, csíki zenében.


Az ütőgardont, a hegedű kísérőhangszerének használják a csíki székelyek és a csángók.

Nagy hagyománya van az erdélyi bandáknak, melyekben a kettő vagy több hegedűt jellegzetes, brummogó hangú ütőgardon kíséri. 





Hegedű és ütőgardon - Kostelek 1942


Dobok:


A hangforrás a rezgő hártya.
A dobok elődje a csónakszerűen kivájt fatörzs, amelyet üregével lefelé helyeznek a földre és "dobbantanak" rajta.

Az üstdobok őshazája Kína, Tibet, majd a Kaukázus; itt nagara néven ismerték. 
Az üst alakú dob igen fontos volt a hunoknál.

A Kr.e. VI. századi kínai krónikákban olvassuk, hogy "a sereg szeme és füle a zászlókra és a dobra irányul".
Őseink harci cselekményeik előtt üstdobbal "elviselhetetlen fülsiketítő" ritmikus dobolással ajzották fel a harcosokat.
Az üstdobokat őseink kétoldalt a ló hátára erősítették fel.
Ősi üstdobjainknak utóda a csángó-magyaroknál használatban levő szitadob.
A dobok mindenféle fajtáját - a sámándoboktól a kínai fadobig és az indiai páros dobig - felleljük Ázsiában.
Amikor V. László magyar király követeket küldött Franciaországba Benoit atya így emlékezik meg a követjárásról: "Soha nem látott roppant nagy dobok, mint üstök a lovak oldalán fityegtek".
Európa sokáig ellenállt a "keleti doboknak";

Sebastian Virdung 1511-ben így írt az üstdobokról: "Zavarják a rendes öregembereket, a betegeket, a monostorok hívőit…maga az ördög találta ki ezeket".



Ezek a valamikori csatadobok rekonstrukciói lennének.
Szerves anyagból készültek ( fa, bőr kötél )



Üstdob:








PARANCSKÖZLŐ HANGSZEREK:

„A huszárezred kompániákra tagozódott, melyeknek parancsnoka a százados volt, parancsait egy trombitás közvetítette. 
Az ezrednél a trombitás feladatát az ezred üstdobosa látta el.




Kuruc lovas, nyeregkápához erősített kettős üstdobbal


Az üstdob keleti eredetű hangszer: vörösrézből, néha ezüstből készült félgömb, melyet mindig párosan használtak. Az első nyeregkápától jobbra-balra függtek a ló két oldalán, és eltérően voltak hangolva. Az üstdob fémtestét kívül színes és díszes posztó- vagy damaszttakaró fedte, melyet üstdobzászlónak neveztek; ezeket a zászlókat az uralkodó, néha az ezredtulajdonos kezdőbetűje díszítette.

Az üstdobok az ezred féltve őrzött büszkeségei voltak, ugyanolyan tisztelet övezte azokat, mint a zászlót. Elvesztésük nemcsak nagy szégyent hozott a csapatra, hanem azt is jelentette, hogy az ezred üstdob nélkül maradt, mert az ellenség által elragadott hangszert, a zászlóhoz hasonlóan nem volt szabad pótolni, hacsak nem zsákmányoltak helyébe másikat.

Az üstdobos megbecsült őrmester volt, kivételes előjogokkal. Mivel mindkét kezét lefoglalta a dobok verése, lovát a kengyelekhez erősített kantárszárakkal irányította. A trombitásokhoz hasonlóan nem a többi huszár zsinóros ruháját hordta, hanem németes kalapot és kabátot, szablya helyett egyenes pallost. Azért különbözött a többiektől, hogy amikor roham után gyülekezőt vertek, a szétszóródott legénység az ő feltűnő és eltérő alakja köré csoportosulhasson.


Az üstdobokat 1767-ben megszüntették, helyébe minden lovasezred egy törzstrombitást kapott, őrmesteri rendfokozattal.”




Magyar üstdobos (1550) 


Zöld ruhás huszár üstdobos lóháton
A legkisebb huszárcsapat is rendelkezett saját zászlóval, harsonával és üstdobbal, amelyek az irányítás és parancsadás eszközei voltak. 
Az üstdob pár két bőrrel bevont réz félgömb, melyeket dobzászlóval díszítenek és az első nyeregkápához erősítenek. 
A jól idomított ló kantárját a dobos lábával irányítja.
A dobos ruháján először jelennek meg a magyar nemzeti színek: a piros, fehér és a zöld, a címer színei.


Nagydob:



Moldvai nagydob - tapan



Szitadob:






Szitából készült egyfenekü dob 



Táltosdob:




Táltosdob készítése 




Táltos - Dávid Júlia festménye




Táltos nő - Aranyasszony - Józsa Judit alkotása




Egyéb hangszerek:

- Doromb:




- Cimbalom:


A cimbalom eredete Mezopotámiába a sumer kultúrához vezet.
Ábrázolásokat találtak a Kr.előtti Nimrúd városában.


A régi időkben a citerák és a cimbalmok játékstílus tekintetében gyakran összemosódtak, mert a cimbalom különböző fajtáit pengették is meg verővel is megszólaltatták.






- Facimbalom, Xilofon:


A magyar xilofon, amit mindig csak „facimbalom” néven emlegetnek, abban különbözik egyéb xilofon fajtáktól, hogy skálabeosztása a közönséges húros cimbaloméval egyezik; így a cimbalomjátékos nehézség nélkül tud xilofonon is játszani.






- Köcsögduda:





- Nádduda



Bika:


A moldvai csángóknál használatos dörzshangszer. 




Egy dézsaszerű, feneketlen edényre szőrtelenített juhbőrt feszítenek, amelybe lószőrt fűznek. 
Ezt a lószőrt húzogatva a hangszer bikát utánzó, mély, bőgő hangot ad.



- Harmonika


- Szájharmónika:





(Frozen Ark alkotása)



- Levélsíp  

- Kanál

- Kanna

- Kolomp

- Harang

- Cintányér

- Csörgős bot, Láncos bot:




- Sarkantyú

- Csengettyű

- Pergő

- Bugattyú

- Kereplő



Rezesbandák:


A magyar paraszt rezesbandák átlagban 6–8 tagúak. 



Rezesbanda 1930


Hangszer-összeállításuk 8 tag esetén, kedvező körülmények közt, a következő: 
2 esz-klarinét, 2 b-szárnykürt, 1 esz-trombita, 1 b-basszusszárnykürt, 1 f-helikon (ritkábban b-helikon), 1 nagydob, rászerelt réztányérral. 

Ritkábban egyéb hangszerek is szerepelnek a rezesbandában: b-klarinét, fuvola vagy piccolo, kisdob. 
A felsorolt 8 hangszerből elmaradhat egy szárnykürt és egy klarinét, az esz-trombitát helyettesítheti b-szárnykürt.



(Forrás: Wikipédia/porta.info/értékkeresők/Dr. Kiszely István/tudásbázis)


Késöbb folytatódik!







Továbbá:




1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:
22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: 


25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


27. László napra - Szent László király: 


29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

30. November - Szent András hava:

31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

32. Miklós - napi hagyományok itthon: 

33. Téli népszokások: 

34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

35. Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

36. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

 37. A szólásainkban rejlő tudás:

38. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

39. Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

40. Népi játékok

41. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:

42. Népi mesterségek listája: 

43. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyományorzoink.hu


blog oldalam: 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése