2014. október 23., csütörtök

TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK



TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK



A csupaszkopoltyús csigák vagy tengeri házatlan csigák (Nudibranchia) 
a csigák (Gastropoda) osztályának egyik alrendje, több mint 3000 ismert fajjal.







Nevüket a latin nudus (csupasz) és a görög brakhia (kopoltyú) szavak összetételéből alkották meg.

A csupaszkopoltyús csigák vagy tengeri házatlan csigák a világ minden óceánjában elterjedtek, leginkább a trópusokon és a mérsékelt övben.

Hosszuk legfeljebb 30 cm.

Bőrük az álcázó, illetve figyelmeztető jelleggel gyakran szemölcsös, illetve színpompás, tarka.






A tollas kopoltyúkat szabadon mozgatja a víz.

Fogókarjuk (rhinopora) általában kettő vagy több pár van; ezek a közeli zsákmány által kibocsátott ingereket veszik fel. 

Egyes fajoknak fonalszerű hátfüggelékei (cerata) nőnek.
Ezek az elsatnyult kinövések a belsőségek nyúlványait tartalmazzák, és a végükön csalánsejt van, amit a csiga támadójára lövellhet.

Gyakran olyan sok belőlük, hogy a csiga úgy néz ki, mintha szőrös lenne.




A legtöbb csupaszkopoltyús csiga mérgező állatokat eszik, és felveszi azok méregsejtjeit, így védekezik a ragadozók ellen. 

Az úszó Glaucus atlanticus faj bátran megtámadja a portugál gályákat, hiszen meglehetősen ellenálló a más állatokat megbénító mérgükkel szemben.

Néhány tengeri házatlan csiga puha testét a csontváz szerepét átvevő mésztűk erősítik.

Szájszervük két lemezkéből áll; ezek egymáshoz dörzsölésével őrlik fel a zsákmányt.

A csupaszkopoltyús csigák 1-2 évig élnek; többségük a part közelében, de az árapály zónája alatt; sok faj a korallzátonyokon, mások a homokos partszakaszokon.
Egyes fajok 1,5 kilométer mélyre is lehatolnak.






A tengeri táplálékláncban egyszerre vesznek részt, mint ragadozók és, mint zsákmányállatok.

A ragadozó fajok főként korallokat, szivacsokat, tengerirózsákat vagy halakat esznek; ragadozói más halak, tengeri teknősök, tengeri pókok, tengeri csillagok.

A kifejlett állatok úszkálnak vagy a tengerfenéken másznak.

A lárvákat az áramlatok sodorják magukkal.

Némelyik faj húsevő, a többi moszatot eszik, néhány pedig olyan korallokat, amelyek apró növényeknek adnak otthont.

A növények a hosszú, lapos hátfüggelékekbe kerülnek, és mivel ezekbe elég napfény jut be, tovább élnek a csigában.

A növények által termelt szerves anyag nagy részét a csiga hasznosítja.






Bár a tengeri házatlan csigák hímnős állatok, a sekély vízben időnként kölcsönösen megtermékenyítik egymást.

A párzási időszak tavasszal és nyáron van.

Az állat kocsonyás szalagokban rakja le a peték tucatjait, akár ezreit.

Némileg veszélyezteti őket a tengerek szennyezése és a hajózás.
Mivel azonban az ember semmire sem használja őket, olyan ütemben szaporodnak, hogy állományaik valószínűleg állandóak maradnak.

2013 februárjában jelentették, hogy ezek egyik fajtája, a Chromodoris reticulata, más néven Goniobranchus reticulatus közösülés után elveszti nemi vesszőjét, ami 20 perccel közösülés után leszakad és az állat ideiglenesen impotenssé válik. 
A nemi vessző azonban már néhány óra múlva ismét nőni kezd.
(Harriet Arkell 2013. február 13.-án jelentette a MailOnline Internet újságban)

A meglepő hírt, amit japán kutatók fedeztek fel és az angliai Royal Society Journal Biology Letters-ben közöltek.






Ez nagy meglepetést keltett, mert, bár olyan lények, amelyek nemi vesszőjüket levedlik már ismeretesek, de olyanokat, amelyek képesek újat kinőni még soha senki se látott.

A kutatók, az Osaka City University (Osaka-i Városi Egyetem) és a Tokyo Nihon University (Tokio-i Japán egyetem) közös kutató csoportja, Ayami Sekizawa vezetése alatt az Okinawa tengerpartjához közeli korall szigeteket látogatta meg az ott élő házatlancsigák megfigyelése és megmintázása céljából.

A csigák 24 órán keresztüli megfigyelése alatt átagban háromszor közösültek és minden alkalom új hímvessző növesztésével járt.

A csigák belsejében egy különös spirális testrészt figyeltek meg, ami csak közösülés után jelenik meg és amiről Ayami Sekizawa azt a magyarázatot adta, hogy az új hímvessző ebből nő ki.






Rendszerezés

Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak:

- Anthobranchia alrendág (Férussac, 1819)

Doridoidea öregcsalád (Rafinesque, 1815)
Actinocyclidae
Aldisidae
Archidorididae
Asteronotidae
Baptodorididae
Cadlinidae
Díszes csillagcsigák (Chromodorididae)
Conualeviidae
Dendrodorididae
Discodorididae
Dorididae
Geitodorididae
Halgerdidae
Hexabranchidae
Homoiodorididae
Iduliidae
Kentrodorididae
Mandeliidae
Phyllidiidae
Platydorididae
Rostangidae

Doridoxoidea öregcsalád (Bergh, 1900)
Onchidoridoidea öregcsalád (Alder & Hancock, 1845)
Polyceroidea öregcsalád (Alder & Hancock, 1845)

- Cladobranchia alrendág (Willan & Morton, 1984)

Aeolidioidea öregcsalád (J. E. Gray, 1827)
Arminoidea öregcsalád (Rafinesque, 1814)
Dendronotoidea öregcsalád (Allman, 1845)
Metarminoidea öregcsalád (Odhner in Franc, 1968)




TENGERI FÉRGEK - GILISZTÁK


Életmódjuk roppant változatos, ragadozók, szűrögetők vagy alzatfogyasztók lehetnek.






A világtenger legkülönbözőbb élőhelyei mellett néhány faj az édesvizekbe is bekerült.

Ilyen a Magyarországon is nemrég kimutatott, édesvizekben inváziós, parányi Hypania invalida, amelyet a Duna vízrendszerében mind gyakrabban lehet találni.

A kevés talajlakó faj egyike hazánkban is előforul.


A húrférgeknek 

mintegy 230 faját ismerjük.

Az édesvíziek mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak.

A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik.


A vízi gilisztagőtefélék

Dél-Amerika trópusi területein, édesvizekben honosak.


  

A) A Protula-fajok lakócsöve meszes falú, fehér, B) tapogatóikon apró szemek láthatók (nyíl!). C) A forgósféreg (Sabella spallanzanii) lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak

  

Méteres tengeri férgek éltek 475 millió évvel ezelőtt

A férgek nyomait a Spanyolország középső területén fekvő Cabaneros nemzeti parkban találták meg.

Ez a terület az ordovícium korszakban tengerfenék volt.

A spanyol kutatók által talált nyomok szerint a férgek a tengerfenék talajában 5 méter hosszú, 15-20 centiméter átmérőjű vízszintes járatokban éltek.

A járatok falát a férgek által kiválasztott nyák szilárdította meg. 

Juan Carlos Gutierrez Marco paleontológus szerint ez a legrégibb óriásféreg-lelet.

A korábbi legrégibb 200 millió éves volt, azt az angliai Devonban találták ebben az évben.




Különböző soksertéjűek: A) a cincérféreg a nyílt tenger mély vizeinek lakója, B) az óriás csőlakó férgek a mélytengeri fekete füstölgők sajátos állatközösségének tagjai, C–F) a karácsonyfaférgek a kőkorallok vázába rejtik testüket


  
Tengeri férgek kék izzását vizsgálták kutatók

Egy elterjedt tengeri féreg igen szokatlan trükkel él.

A Chaetopterus variopedatus ugyanis olyan biolumineszcens nyálkát választ ki, melynek révén kéken izzik. 

Kutatók most egy lépéssel közelebb jutottak az izzás mögött rejtőző mechanizmusok megértéséhez

Elsőként kiderítették, hogy számos más élőlény fénykibocsátó mechanizmusaival ellentétben a féregnek nincs szüksége oxigénre.

A fénytermelés rendszerint akkor megy végbe, amikor két vegyület együttesen reakcióba lép az oxigénnel és fénykibocsátó összetevőt hoz létre.

A korábbi kutatások során már fel is tárták, hogy az izzás oxigén hiányában megszűnik.

Egy másik kísérlet során kiderült, hogy a riboflavin – azaz B2-vitamin – fontos, de egyelőre nem tisztázott szerepet játszik a féreg fénytermelésében. 

Ugyanakkor, mivel az állatkák saját maguk nem állítanak elő riboflavint, így az izzást elősegítő tulajdonságaikra táplálkozásuk során, vagy pedig szimbiotikus baktériumok révén tehetnek szert.






Alien-szerű csontevő férgek a tenger mélyén

Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat.

Ezek a férgek különlegesek, mert a csontokat lakhelyként és tápanyagforrásként is hasznosítják.

A felfedezés azt mutatja, hogy a táplálkozás még annál is sokszínűbb, mint eddig képzeltük, és eredményeink egy lépéssel közelebb vittek ahhoz is, hogy a férgek és baktériumaik közti különleges kapcsolatot megértsük.


Egyedülálló jelenség a tengeri féreg

Szén-monoxiddal és kén-hidrogénnel táplálkozik egy száj, bélrendszer és végbélnyílás nélküli kis tengeri féreg az olaszországi Elba sziget partjainál.

Az Olavius algarvensis nevű féreg felvett táplálékát a bőre alatt élő baktériumok dolgozzák fel. Ezek a baktériumok a gázokból nyert energiát használják fel arra, hogy szénhidrátot termeljenek.

A szagtalan szén-monoxid és a kellemetlen szagú kén-hidrogén rendkívül mérgező az ember számára.

A féreg baktériumai viszont a környezetükben lévő hidrogénből és organikus tápanyagokból energiát képesek nyerni.


Egyelőre ez az egyetlen tengeri élőlény, amely ilyen tulajdonsággal rendelkezik.





Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:









Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése