TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK
A csupaszkopoltyús csigák vagy tengeri házatlan csigák
(Nudibranchia)
a csigák (Gastropoda) osztályának egyik alrendje, több mint 3000 ismert fajjal.
a csigák (Gastropoda) osztályának egyik alrendje, több mint 3000 ismert fajjal.
Nevüket a latin nudus (csupasz) és a görög brakhia (kopoltyú)
szavak összetételéből alkották meg.
A csupaszkopoltyús csigák vagy tengeri házatlan csigák a világ
minden óceánjában elterjedtek, leginkább a trópusokon és a mérsékelt övben.
Hosszuk legfeljebb 30 cm.
Bőrük az álcázó, illetve figyelmeztető jelleggel gyakran
szemölcsös, illetve színpompás, tarka.
A tollas kopoltyúkat szabadon mozgatja a víz.
Fogókarjuk (rhinopora) általában kettő vagy több pár van; ezek a
közeli zsákmány által kibocsátott ingereket veszik fel.
Egyes fajoknak
fonalszerű hátfüggelékei (cerata) nőnek.
Ezek az elsatnyult kinövések a belsőségek nyúlványait
tartalmazzák, és a végükön csalánsejt van, amit a csiga támadójára lövellhet.
Gyakran olyan sok belőlük, hogy a csiga úgy néz ki, mintha
szőrös lenne.
A legtöbb csupaszkopoltyús csiga mérgező állatokat eszik, és
felveszi azok méregsejtjeit, így védekezik a ragadozók ellen.
Az úszó Glaucus
atlanticus faj bátran megtámadja a portugál gályákat, hiszen meglehetősen
ellenálló a más állatokat megbénító mérgükkel szemben.
Néhány tengeri házatlan csiga puha testét a csontváz szerepét
átvevő mésztűk erősítik.
Szájszervük két lemezkéből áll; ezek egymáshoz dörzsölésével
őrlik fel a zsákmányt.
A csupaszkopoltyús csigák 1-2 évig élnek; többségük a part
közelében, de az árapály zónája alatt; sok faj a korallzátonyokon, mások a
homokos partszakaszokon.
Egyes fajok 1,5 kilométer mélyre is lehatolnak.
A tengeri táplálékláncban egyszerre vesznek részt, mint ragadozók
és, mint zsákmányállatok.
A ragadozó fajok főként korallokat, szivacsokat, tengerirózsákat
vagy halakat esznek; ragadozói más halak, tengeri teknősök, tengeri pókok,
tengeri csillagok.
A kifejlett állatok úszkálnak vagy a tengerfenéken másznak.
A lárvákat az áramlatok sodorják magukkal.
Némelyik faj húsevő, a többi moszatot eszik, néhány pedig olyan
korallokat, amelyek apró növényeknek adnak otthont.
A növények a hosszú, lapos hátfüggelékekbe kerülnek, és mivel
ezekbe elég napfény jut be, tovább élnek a csigában.
A növények által termelt szerves anyag nagy részét a csiga
hasznosítja.
Bár a tengeri házatlan csigák hímnős állatok, a sekély vízben
időnként kölcsönösen megtermékenyítik egymást.
A párzási időszak tavasszal és nyáron van.
Az állat kocsonyás szalagokban rakja le a peték tucatjait, akár
ezreit.
Némileg veszélyezteti őket a tengerek szennyezése és a hajózás.
Mivel azonban az ember semmire sem használja őket, olyan ütemben
szaporodnak, hogy állományaik valószínűleg állandóak maradnak.
2013 februárjában jelentették, hogy ezek egyik fajtája, a
Chromodoris reticulata, más néven Goniobranchus reticulatus közösülés után
elveszti nemi vesszőjét, ami 20 perccel közösülés után leszakad és az állat
ideiglenesen impotenssé válik.
A nemi vessző azonban már néhány óra múlva ismét
nőni kezd.
(Harriet Arkell 2013. február 13.-án jelentette a MailOnline
Internet újságban)
A meglepő hírt, amit japán kutatók fedeztek fel és az angliai
Royal Society Journal Biology Letters-ben közöltek.
Ez nagy meglepetést keltett, mert, bár olyan lények, amelyek
nemi vesszőjüket levedlik már ismeretesek, de olyanokat, amelyek képesek újat
kinőni még soha senki se látott.
A kutatók, az Osaka City University (Osaka-i Városi Egyetem) és
a Tokyo Nihon University (Tokio-i Japán egyetem) közös kutató csoportja, Ayami
Sekizawa vezetése alatt az Okinawa tengerpartjához közeli korall szigeteket
látogatta meg az ott élő házatlancsigák megfigyelése és megmintázása céljából.
A csigák 24 órán keresztüli megfigyelése alatt átagban háromszor
közösültek és minden alkalom új hímvessző növesztésével járt.
A csigák belsejében egy különös spirális testrészt figyeltek
meg, ami csak közösülés után jelenik meg és amiről Ayami Sekizawa azt a
magyarázatot adta, hogy az új hímvessző ebből nő ki.
Rendszerezés
Az alrendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok
tartoznak:
- Anthobranchia alrendág (Férussac, 1819)
Doridoidea öregcsalád (Rafinesque, 1815)
Actinocyclidae
Aldisidae
Archidorididae
Asteronotidae
Baptodorididae
Cadlinidae
Díszes csillagcsigák (Chromodorididae)
Conualeviidae
Dendrodorididae
Discodorididae
Dorididae
Geitodorididae
Halgerdidae
Hexabranchidae
Homoiodorididae
Iduliidae
Kentrodorididae
Mandeliidae
Phyllidiidae
Platydorididae
Rostangidae
Doridoxoidea öregcsalád (Bergh, 1900)
Onchidoridoidea öregcsalád (Alder & Hancock, 1845)
Polyceroidea öregcsalád (Alder & Hancock, 1845)
- Cladobranchia alrendág (Willan & Morton, 1984)
Aeolidioidea öregcsalád (J. E. Gray, 1827)
Arminoidea öregcsalád (Rafinesque, 1814)
Dendronotoidea öregcsalád (Allman, 1845)
Metarminoidea öregcsalád (Odhner in Franc, 1968)
TENGERI FÉRGEK - GILISZTÁK
Életmódjuk roppant változatos, ragadozók, szűrögetők vagy
alzatfogyasztók lehetnek.
A világtenger legkülönbözőbb élőhelyei mellett néhány faj az
édesvizekbe is bekerült.
Ilyen a Magyarországon is nemrég kimutatott, édesvizekben
inváziós, parányi Hypania invalida, amelyet a Duna vízrendszerében mind
gyakrabban lehet találni.
A kevés talajlakó faj egyike hazánkban is előforul.
A húrférgeknek
mintegy 230 faját ismerjük.
Az édesvíziek mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban,
forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak.
A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik.
A vízi gilisztagőtefélék
Dél-Amerika trópusi területein, édesvizekben honosak.
A) A Protula-fajok lakócsöve meszes falú, fehér, B) tapogatóikon
apró szemek láthatók (nyíl!). C) A forgósféreg (Sabella spallanzanii) lakócsöve
homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak
Méteres tengeri férgek éltek 475 millió évvel ezelőtt
A férgek nyomait a Spanyolország középső területén fekvő
Cabaneros nemzeti parkban találták meg.
Ez a terület az ordovícium korszakban tengerfenék volt.
A spanyol kutatók által talált nyomok szerint a férgek a
tengerfenék talajában 5 méter hosszú, 15-20 centiméter átmérőjű vízszintes
járatokban éltek.
A járatok falát a férgek által kiválasztott nyák szilárdította
meg.
Juan Carlos Gutierrez Marco paleontológus szerint ez a legrégibb
óriásféreg-lelet.
A korábbi legrégibb 200 millió éves volt, azt az angliai
Devonban találták ebben az évben.
Különböző soksertéjűek: A) a cincérféreg a nyílt tenger mély
vizeinek lakója, B) az óriás csőlakó férgek a mélytengeri fekete füstölgők
sajátos állatközösségének tagjai, C–F) a karácsonyfaférgek a kőkorallok vázába
rejtik testüket
Tengeri férgek kék izzását vizsgálták kutatók
Egy elterjedt tengeri féreg igen szokatlan trükkel él.
A Chaetopterus variopedatus ugyanis olyan biolumineszcens
nyálkát választ ki, melynek révén kéken izzik.
Kutatók most egy lépéssel
közelebb jutottak az izzás mögött rejtőző mechanizmusok megértéséhez
Elsőként kiderítették, hogy számos más élőlény fénykibocsátó
mechanizmusaival ellentétben a féregnek nincs szüksége oxigénre.
A fénytermelés rendszerint akkor megy végbe, amikor két vegyület
együttesen reakcióba lép az oxigénnel és fénykibocsátó összetevőt hoz létre.
A korábbi kutatások során már fel is tárták, hogy az izzás
oxigén hiányában megszűnik.
Egy másik kísérlet során kiderült, hogy a riboflavin – azaz
B2-vitamin – fontos, de egyelőre nem tisztázott szerepet játszik a féreg fénytermelésében.
Ugyanakkor, mivel az állatkák saját maguk nem állítanak elő riboflavint, így az
izzást elősegítő tulajdonságaikra táplálkozásuk során, vagy pedig szimbiotikus
baktériumok révén tehetnek szert.
Alien-szerű csontevő férgek a tenger mélyén
Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek,
amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt
használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a
csontokat.
Ezek a férgek különlegesek, mert a csontokat lakhelyként és
tápanyagforrásként is hasznosítják.
A felfedezés azt mutatja, hogy a táplálkozás még annál is
sokszínűbb, mint eddig képzeltük, és eredményeink egy lépéssel közelebb vittek
ahhoz is, hogy a férgek és baktériumaik közti különleges kapcsolatot megértsük.
Egyedülálló jelenség a tengeri féreg
Szén-monoxiddal és kén-hidrogénnel táplálkozik egy száj,
bélrendszer és végbélnyílás nélküli kis tengeri féreg az olaszországi Elba
sziget partjainál.
Az Olavius algarvensis nevű féreg felvett táplálékát a bőre
alatt élő baktériumok dolgozzák fel. Ezek a baktériumok a gázokból nyert
energiát használják fel arra, hogy szénhidrátot termeljenek.
A szagtalan szén-monoxid és a kellemetlen szagú kén-hidrogén
rendkívül mérgező az ember számára.
A féreg baktériumai viszont a környezetükben lévő hidrogénből és
organikus tápanyagokból energiát képesek nyerni.
Egyelőre ez az egyetlen tengeri élőlény, amely ilyen
tulajdonsággal rendelkezik.
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.