GRÁNÁTALMA
Gránátalma, mint a termékenység szimbóluma
Piros színe és a termésében kifejlődő rengeteg magva miatt lett a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma - Aphrodité "szent" gyümölcse.
Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.
Álomban gránátalmákat látni, termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de szexre való csábítást, felhívást is jelezhet.
A gránátalma egészségügyi előnyei
A gránátalma egy mélybordó színű gyümölcs, ami rengeteg magot
rejt magában:
egy átlagos méretű gránátalmában közel 600 mag található.
Ráadásul ezek a magok nemcsak ízletesek, hanem nagyon sok
előnyös tulajdonságuk is van.
A kínai és az ajurvédikus gyógyászatban ezt a gyümölcsöt már
évezredek óta használják, sőt az előzetes laboratóriumi kutatások és a klinikai
vizsgálatok is igazolták a gránátalma számos pozitív hatását.
DE mik is pontosan a gránátalma előnyei?
Fontos szerepe van a súlykontrollban
A gránátalma magjai alacsony kalóriatartalmúak, viszont
rostokban igen gazdagok, ezért kiválóan alkalmasak méregtelenítésre és
súlycsökkentésre is.
A gránátalma 100 grammjában mindössze 83 kalória van, viszont
több, mint 4 gramm élelmi rost.
A rostoknak köszönhetően javul az emésztés, fokozódik az
anyagcsere és a zsírégető folyamatok is beindulnak.
Jó hatással van a szív- és érrendszerre
Néhány kutatás arra az eredményre jutott, hogy a gránátalma
fogyasztásával hatékonyan lehet csökkenteni a szívbetegségek kialakulásáért
felelős kockázati tényezőket például e gyümölcs levével csökkenthető az LDL
koleszterinszint, a sejtek oxidációja és a szabadgyökök kialakulása.
A gyümölcs levének fogyasztása ezenkívül gátolja a vírusos
fertőzések kialakulását, valamint a gyümölcs magjából készült kivonat
antibakteriális hatást fejt ki.
Biztosítja a létfontosságú C-vitamin és K-vitamin szükséges
adagját
A gránátalma jó forrása két alapvető vitaminnak:
100 grammjában
10,2 mg C-vitamint találunk, ami 17 százaléka a napi ajánlott bevitelnek.
Ennél valamivel több K-vitamin található benne, pontosan 16 mcg,
ami 20%-a a napi irányadó értéknek.
A C-vitaminnak köszönhetően a gránátalma segíti az immunrendszer
működését, gyorsítja a sebgyógyulást, hozzájárul az egészséges fogínyhez, a
normális kollagén és elasztin termelődéshez.
A C-vitamin fokozza a vas felszívódását is.
A K-vitamin fontos az erős és egészséges csontok fenntartásához,
valamint a megfelelő véralvadáshoz is.
Fontos szerepe lehet a rák megelőzésében
A gránátalma magja gazdag fitokemikáliákban, amik jótékony
hatással vannak az egész szervezetre.
A gránátalma leggyakoribb ilyen anyagaik a polifenolok:
ebben a
gyümölcsben főként tanninokat, kvercetineket és antociánokat találunk, amiknek
bizonyítottan erős rákmegelőző hatásaik is vannak.
Olyan erős antioxidánsok,
hogy a polifenolok javíthatják az egészséges sejtek túlélését, valamit a rákos
sejtek halálát is képesek előidézni, ezenfelül megakadályozzák a tumorok
növekedését és átterjedését.
Az antocianinok gyulladáscsökkentő, antivirális és
antimikrobiális tulajdonsággokkal rendelkeznek.
Egyéb előnyök
A gránátalma metabolitjainak köszönhetően javítja a prosztata, a
vastagbél és a bél szöveteit az egerek testében, ami igazolja a gyümölcslé vagy
a gyümölcsből készült kivonatok hatákonyságát a különböző betegségekkel
szemben.
A gránátalma hatékonynak bizonyult a következő betegségekkel
szemben: prosztatarák, prosztata megnagyobbodás, cukorbetegség, lymphoma,
rhinovírus fertőzés, nátha, oxidatív stressz, atherosclerosis, koszorúér
betegségek, agysérülés (csecsemőknél), vesebetegségek.
Gránátalma, a szuper antioxidáns
Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg
háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az
áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a
legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.
A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy
antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.
A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek
(érelmeszesedés)
A gránátalma fogyasztása 20%-kal
csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos
koleszterin) mennyiségét a vérben.
A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő
páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora jelentős javulást mutatott.
Így a
gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben
csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy
év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák
falának vastagságát.
Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése
szempontjából, az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már
lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni!
Azt is bebizonyították, hogy a gránátalma csökkenti a
vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot
is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.
A gránátalma hatása
Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű
anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok
csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is, és többek között
bőrünkre, hajunkra is csodás hatással bír.
Emellett baktérium-, vírus- és
parazitaellenes hatását is igazolták.
Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül
egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani,
hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását.
A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a
szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a
szervezet lappangó fertőzéseivel, és visszafordítja az agyvérzéshez és a
szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.
Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz
Gránátalma vásárlásakor kemény, fényes
héjú gyümölcsöt válasszunk.
Éles késsel vágjunk le a gránátalma kalapjánál egy
szeletet.
A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük
4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal körülvett magvak épségben
kinyerhetőek legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a magokat, amelyek lemerülnek a
víz aljára, míg a héj a víz tetején marad.
Szűrjük le, és már ehetjük is.
A gránátalma termése késő ősszel érik.
Ha magunk szüretelhetjük
le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le,
hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.
Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak,
legkellemesebbek - ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.
A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így
a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig
is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva.
A tárolás ideális hőmérséklete
+2 °C.
Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből - vízzel vagy
ásványvízzel hígítva - kellemes üdítőital készíthető.
Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, müzlibe szórva, de
semmiképp se főzzük!
Ezenkívül gyümölcsfagylaltok, likőrök, szirupok, lekvárok és
sűrítmények is készíthetők belőle, sőt bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.
Szépülni vágyók figyelmébe
Ezidáig kizárólag a belső táplálásra helyeztük a hangsúlyt, de
érdemes külsőleg is használni a gránátalma gyümölcsét és magját is.
Maga a gyümölcs magas víztartalma miatt kitűnő hidratálószer,
érdemes pakolásként alkalmazni.
Álljon itt egy egyszerű recept:
keverd össze
joghurttal vagy tejszínnel, esetleg egy kis zabpehellyel a gyümölcsöt, majd a
megtisztított arcra vidd fel, és hagyd fent 15-20 percig.
A gránátalma magjából préselt olajnak is csodálatos hatása van.
Erős hatóanyagai miatt nem szabad hígítás nélkül a bőrre kenni, de 10:1
arányban vegyítve más olajjal, például bio argánolajjal, erős ránctalanító
kencét kapunk, ami napokon belül érezteti hatását, visszanyerjük bőrünk
rugalmasságát, az esetleges ráncok száma csökken.
Alternatív módon a vért reprezentálja
Görögországban gyümölcse a lét és
megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is.
Némely görögországi
vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak
a padlatra;
ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és
termékenységet jelent.
Egy alkalommal, amikor a görög király az országot beutazva a
thermopülai alattvalókhoz érkezett, egy anyóka gránátalmával a kezében lépett
hozzá.
- Uram, annyi legyen éveidnek száma, amennyi magva van ennek az
almának.
Ha kívánsága teljesült volna, szegény Ottó király még ma is élne.
Legendák ihletője, az emberi képzelőerő örök modellje, a különböző korokban
újra és újra megtelt emberi indulatokkal a szeretet, a hatalom és a szerelem
jelképévé válva.
Végül még két aspektusból szeretném taglalni a gránátalmát:
szerepéről a különböző népek hitvilágában, életében, illetve a művészetekben
való megjelenéséről.
.
A gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében,
hitvilágában
Az ókori sírokat sokszor gránátalma elemekkel díszítették.
Az ókori és középkori világban, azáltal,
hogy maga is képes a vérzésre, a gránátalma a születést és a halált jelképezte.
Gyakran szüzekkel és szűz istennőkkel társították, vérvörös húsa és leve miatt
olykor az alvilági istennő menstruációjával hozták kapcsolatba.
A gránátalma
elsősorban az - egyidejűleg pozitív és negatív tulajdonságokkal rendelkező
alvilági istenségek, nevezetesen az élet és halál, a betegség és egészség,
valamint a termékenység és terméketlenség fölött uralkodó Földanyák
(Anyaistennők) jelképe volt.
Torockói gránátalmás hímzés
A vallási és mitológiai hagyományokban a gránátalmafa, az Éden-
vagy a tudás fájaként, piros gyümölcse pedig mint a paradicsomi alma, vagy mint
aranyalma jelenik meg.
Húsos virága a tüzes szerelmet és a női nemi szervet, a
vaginát szimbolizálja.
Az egyiptomiak a gránátalma virágaiból ünnepi füzéreket fontak,
a XVIII. dinasztiától kezdődően a halottak sírjába a termékenység és a lét
folytonosságának jeleként gránátalmát helyeztek.
Az ősi Perzsiában a gránátalma a legyőzhetetlenséget
szimbolizálta.
A babiloni harcosok, abban a hitben, hogy ez verhetetlenné teszi
őket, az ütközet előtt gránátalma magvakat rágcsáltak.
A gránátalma Kínában - ahová valószínűleg perzsa közvetítéssel
érkezett - a bőség, a boldog jövő, a gazdag gyermekáldás jele.
Rábaközi gránátalmás hímzés
A buddhizmusban
az őszibarack és a Buddha-keze (Indiában őshonos citrusféle) mellett a szent
gyümölcsök egyike.
A lányok szívesen tűznek gránátalma szirmokat a hajukba.
A koreaiaknál a gránátalma az istenek eledele, az ősök áldozati
gyümölcse.
A hinduk számára az isteni áldás fája, a termékenység és a bőség
szimbolikája.
A hindu mitológiában Káli és Durga istennők fogai - miután
felfalták a démonokat - vértől piroslottak, mint a gránátalmafa virágai.
Amikor
viszont nyugodt hangulatban volt, az Anyaistennő (Mahadévi) gránátalmafa alatt
ülve osztogatta a jólétet a világ számára.
Mezőségi gránátalmás hímzés
Görögországban ez az isteni táplálék egyúttal a halhatatlanság
jelképe is, amelyet jól példáz Perszephoné esete.
Az alvilág királynéját Hadész
elengedte anyjához, de előbb titkon megetette gránátalmamaggal, hogy ne
feledkezzen meg a holtak birodalmáról, és térjen oda vissza.
A rómaiaknál a "megőrző" Juno emblémája, az egyetértés
kifejezője.
Termékenységi jelentésére utal az a szokás, miszerint
házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai szétszóródjanak.
Minthogy égőpiros színe miatt a szerelmet jelképezi, vigyáznia
kellett annak a lánynak, aki gránátvirágot kapott.
Szerelemre gyújtó hatása
mellett Cato legalább oly nagyra becsülte gyökerének hashajtó hatását.
Csornai - Rábaközi gránátalmás hímzés
De e
becses növény használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére,
lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre -
amelyről oly nemes férfiak is megemlékeztek, mint Filosztrátusz és
Dioszkoridész.
Kisázsiában és Mezopotámiában a meghaló és feltámadó növény- és
termékenységi istenségek (Tammúz, Adónisz) jelképe; pusztulásukra a sebként
felfakadó héj, újjászületésükre a sok mag, a férfiúi termékenység szimbóluma
utal.
Szkíta arany kincsek - gránátalmás doboz
A muszlimok Mohamed gyümölcseként tisztelik:
"Egyetek
gránátalmát, mert ez megtisztítja a szervezetet az irígységtől és a
gyűlölettől" mondta a Próféta.
Kipréselt levéből még a haldokló szájába is
csöppentettek.
A muzulmánok szent könyve, a Korán háromszor említi a
gránátalmát, kétszer mint Allah ajándékát az emberek számára, egyszer pedig
mint a Paradicsomban található gyümölcsöt.
Ősidők óta a különböző vallási szertartások szereplője volt a
gránátalma.
A föníciaiak is bevonták szertartásaikba a színes
gránátalmaterméseket.
A Bibilia szerint Salamon papjai pedig csak akkor léphettek a
szentélybe, ha ruhájukon apró gránátalmák lógtak.
Az Ószövetség szerint
gránátalma után áhítozott a pusztában vándorló Izrael népe.
A zsidó szóbeli
hagyományban a Tudás Fáján növő, Ádám és Éva számára tiltott gyümölcs.
Rábaközi gránátalmás hímzés - Barsi Hajnalka
Az
Énekek Énekében a gránátalma magjai a Tórát tanulmányozó gyermekeket
reprezentálják.
A megújulás, a termékenység mellett azt az áldást is
jelképezte, amely az Istennel kötött szövetség eredménye.
Egy zsidó történet a gránátalmát a halállal és a menstruáló vagy
tisztátalan nővel, Lilittel vagy egy prostituálttal társítja.
A Talmud
elmondása szerint Hiyya ben-Abba rabbi felesége Harutha (a Tiltott Hajadon,
egykoron híres prostituált) képét öltötte, hogy próbára tegye az ura
akaraterejét.
Amikor a rabbi meglátta a gyönyörűen felcicomázott boszorkányt,
nagyon izgatottá vált, és "Ki vagy Te?" szavakkal szólította meg.
"Harutha vagyok, és ha kívánsz, egy gránátalmáért megkaphatsz.
Hozd ide
nekem azt, amelyik ott a legmagasabb ágon található!" - válaszolta a
hölgy. Hiyya rabbi sietve felmászott a fára a gránátalmáért, de amikor
visszatért, Harutha helyén a feleségét találta, aki azzal nyugtatgatta, hogy
csak próbára kívánta tenni őt.
A rabbi azonban igen erős bűntudatot érzett, és
a következőt mondta:
"Gonoszságot követhettem volna el."
És
vezeklésként halálra koplalta magát.
A keresztények számára a gránátalmát ajándékként Jézus Krisztus
hozta az égből.
A kereszténység az öröklét és a szellemi, spirituális
termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához.
A koptok, az egyiptomi
keresztények művészetében a gránátalmafa a feltámadás szimbóluma.
A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a
Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták.
A keresztényeknél termése és virága a szeretetet szimbolizálta.
A korabeli olasz festők Mária-képein ott szerepel a pomme d'amour, a szeretet
almája. Később korona került az almára, a harc és a harccal járó jutalom
jelképeként.
Vándorútja tovább folytatódott, és eljutott a hatalom legfelsőbb
fokára.
A királyok kivették Mária kezéből, és büszkén szorongatták századokon
át a "birodalmi almákat".
A szeretet szimbólumából hatalmi jelvény
lett.
A gránátalma eredetével kapcsolatos a Hérával rivalizáló
szemérmes Side története. Orion felesége, a beóciai eredetű istennő szépségversenyre
hívta ki Hérát. Merészségéért azonban súlyos büntetésben részesült, ugyanis
abban a tudatban kellett élnie, hogy maga okozta a gyermeke halálát.
A lelki
teher következtében Side egy magas szirtről a sziklák közé vetette magát, és
ahol a vére a kövekre fröccsent, ott nőttek ki az első gránátalmafák.
Más
elképzelések szerint a gránátalma Dionüszosz véréből sarjadt, és a halált
valamint a feledést jelképezi.
A gránátalmának a gyermekek halálával való társítása számos nép
hagyományában visszatér.
A buddhista mitológiában Hariti boszorkány (a démonok
anyja) eredetileg Lilithez hasonlóan gyermekevő volt.
Gonoszságából Buddha
gyógyította ki, ugyanis sikerült rávennie arra, hogy evési vágyát ropogós
gránátalmákkal elégítse ki.
Később Hariti a kisgyermekek védőszellem-asszonyává
vált.
Japánban - ahol Kishimojin (Kisimodzsin) néven ismert - a meddő
asszonyok hozzá fohászkodnak termékenységért. Az ábrázolásokon egy csecsemőt
szoptat, és egy gránátalmát tart a kezében.
gránátalmás hímzés
A gránátalmafa minden részének gyógyító hatást tulajdonítanak.
A
Tunézia területén élt, Nefzawi sejk 1500 körül a következőket írta a gránátalma
hatásáról:
"Ha egy nő hüvelyszűkítésre vágyik, kimagozott János kenyérből
és gránátalmafa-kérgéből készített főzet segíthet rajta.
Ülőfürdőt kell venni
ebből a főzetből, amelynek elviselhetetlenül forrónak kell lennie."
Matthiolus a "Fűszerek könyve" című művében a
gránátalmát mint a sebek gyógyítóját említi meg.
A tibetiek gyógyszerek
komponenseként használják.
Kisajtolt leve igen sok C-vitamint tartalmaz, és
hatékony a rák, a szívproblémák és a cukorbaj megelőzésében.
Úgy tartják
keleten, hogy édes-savanyú íze segít húgyhólyag-rendellenességek esetén, ahogy
fentebb utaltam rá, elpusztítja a bélférgeket; erősíti a fogínyt, enyhíti a
száj és a torok fekélyeit.
gránátalmás hímzés
A gránátalma "sodródása a történelem tengerében",
szerepe a művészetekben
A gránátalma Nyugat-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt
felkeltette az ember figyelmét.
De először nem virágával, hanem főként
gyümölcsével.
Talán már a kőkori nyugat-ázsiai embernek gyümölcse volt.
De
kerti története is lehet vagy négyezer éves, mert Egyiptomban már Kr. e. 1500
körül ültették.
Hogy az ókori kertekben milyen fontos szerepe
volt, a Biblia is bizonyítja, amely Palesztina legfontosabb gazdasági növényeit
ebben a rendben sorolja fel: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajfa,
datolya.
Homeros a feákok országában leírja Alkinoos kertjét, s abban említi a
körtefát, almafát, gránátalmafát, fügefát, olajfát, szőlőt.
Görögországba és
Rómába többnyire keletről és Afrikából szállították a gyümölcsnek használt
árut, noha a gránátalmafát gyakran ültették Hellaszban és Itáliában is.
Itáliában az ókorban kapta sok magjáról malum granatum nevét, s a modern
nyelvekben ez a Plinius által is használt neve honosodott meg. (A granum szó
magot jelent, a malum granatum tehát sokmagvú alma.)
A reneszánsz korában már csak emlék volt a gránátalma.
Az arabok
a X. században elhozták Indiából a citromot és a narancsot, s előbb
Palesztinában, majd Egyiptomban és Afrika északi partjain alapítottak
narancskerteket, a XI. században pedig Spanyolországban és Szicília szigetén
is.
A gránátalmánál sokkal kellemesebb narancs és citrom, a serbetnél üdítőbb
limonádé ettől kezdve hamarosan kiszorította a gránátalmát.
Ugyan még Albertus
Magnus és Petrus de Crescentiis is felsorolják a gyümölcsfák között, de utóbbi
már azt írja, hogy az egyszerűbb emberek délen gránátalmafát, északon
szilvafát, birset, füzet, nyárt, vagy szilt használjanak kerítésnek.
Tehát a
XIV. században már inkább csak mint kerítés játszott szerepet a déli
országokban.
gránátalmás hímzés
Újra fontos szerephez jut azonban a XV. században.
De a gyümölcs
ekkor már csak az ornamentikában nevezetes.
A reneszánsz híres
gránátalma-motívuma csírájában az ókorba nyúlik vissza.
Tudjuk, hogy Salamon
(Kr. e. 970-933) templomának oszlopfejein többféleképen ábrázolták a
gránátalmát, s Herodotus szerint Xerxes testőrségének lándzsáin gránátalmadísz
fityegett.
Keleten a XIV. században elterjed a selymeken a gránátalma-motívum,
s a XV. században Itáliában is ez a legkedveltebb dísz az olasz selymeken.
Mátyás király Itáliában készült trónkárpitján a korabeli pápai aranyrózsát
utánzó rózsa-motívumon kívül naturalisztikus eredetiségében láthatjuk a
gránátalma-motívumokat (XI. tábla).
"A XV. század második felében - olvassuk Az iparművészet
könyvében - az olasz selyemszövés terén Velence jut vezető szerephez; de a
szigetváros mellett a selyemszövés többi olasz főhelyei is számot tesznek.
A
gránátalmás mustra most is az uralkodó, de szerény levélkeretéből káprázatos
változatossággal alakított, és egymást metsző indadísz keletkezik, amelynek
egymásba fonódó virág- vagy szalagfüzéreinek keretében magának a gránátalma motívumnak
csak kitöltő szerep jut.
Ez a kitöltés azonban csak körvonalaiban emlékeztet
még a gránátalmára, amelyeken belül a stilizált gyümölcs helyébe
akantusz-lombok, szimmetrikus virágbokréták, tollas vagy virágos vázák - régi
magyar nevükön olasz korsós virágok - és más effélék kerülnek".
Minthogy a
XV. századnak legkedveltebb virága a szegfű, többnyire szegfűvel kombinálják a
gránátalma motívumot.
Így látjuk egy, a bártfai múzeumban őrzött olasz
származású miseruhán.
Az arab-mór textildíszítmények ihletője volt, és az egész XV.
századi Európában a szőnyegek és brokátok szinte kizárólagos díszítőeleme lett.
Városokat is neveztek el róla. Frigiai eredetű neve sok helység
nevében megtalálható, és van, aki Granada város nevét tőle származtatja.
A X.
századi arab városalapítóknak talán hazájukat juttatta eszébe?
A reneszánsz azonban más módon is feltámasztotta a gránátalmát.
És pedig virágjáért, amelyet ugyan jól ismertek az ókorban is, de csak
alárendelt szerepet juttattak neki.
Plinius azt írja a gránátalma virágjáról,
hogy a neve balaustium, orvosságnak és ruhák festésére használják, s az ilyen
ruhát balaustium-színűnek nevezik.
Löw Imánuel szerint a balaustion vagy
balaustium sémi eredetű szó, és a gránátalma elfeledett sémi neve, amely a betsa
vagy belasa szóból ered.
Belasa pedig repedést jelent, tehát eredetileg az
érett gyümölcs neve volt.
Később azonban ezt elfeledték, s Dioskurides és
Plinius a balaustion szót a virág neveként foglalták le.
A gránátalma a reneszánsz kor óta a magyaroknak is elterjedt és
kedvelt motívuma volt, és igen meglehet, hogy őseink Ázsiából hozták magukkal.
Mátyás király udvarának újjászülető, humanista fényében vörösmárvány
gránátalmák ragyogtak.
Az olasz művészetek mellett, e gyümölcs emlékét Galeotto
krónikái is megőrizték a királyi lakomák leírásában.
A balaustium nem tűnt el a középkorban sem, sőt mint gyógyszer
használatos volt az egész keresztény és arab kulturterületen.
Nyilván eme
szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az érdeklődés, amikor a
gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére.
A reneszánsz pedig előtérbe
tolta a virágot, és azzal, hogy a gyümölcsöt az ismert gránátalma-motívummá
alakította, azt is dísszé avatta.
A reneszánsz embere a balaustium-ot az olasz balaustro
alakjában használta, s az egész gránátalmafát gyakran így nevezte.
Amikor
Alberti javaslata nyomán elterjedt a növényveder iránt az érdeklődés, a lépcső
és az erkély díszítésére szívesen alkalmazták a vederbe ültetett gránátalmafát,
amely piros virágaival versenytársa lett a szegfűnek, és azt inkább az ablakba
szorította.
A lépcsőkorlát és az erkélykönyöklő mai napig őrzi nemzetközi
nevében a balustium emlékét, ugyanis - mint Löw Imánuel kimutatta - a
lépcsőkorlát és erkélykönyöklő Itáliában a díszítésére használt balaustro
alapján kapta olasz balaustrata (virágos gránátalmafával szegélyezett) nevét,
ebből lett a francia balaustrade, amely később világszerte meghonosodott.
A
vederbe ültetett gránátalma a XVI. században egész Közép-Európában divatossá
lett az olasz példa nyomán az úri házakban hű társa, a leander kíséretében.
Télire pincébe tették a növényt, nyáron pedig a balustrádokat díszítették vele.
Lippay ezt írja róla: "Balaustia, vad pomagránát, avagy teljesvirágú
pomagránát, aki gyümölcsöt nem hoz, de a virágja igen szép míniumszínű veres:
öreg teljes, mint a középszerű rózsa.
Fája, levele nem különb a gyümölcsöző pomagránátnál.
Kirül az olasz fák között. Szaporítása lehet a bujtatás által, vagy a
gyökeréről kinőtt ágacskákról, amint gyakran megmondottam.
Öreg faedényekbe
kell tenni, hogy télbe a pincébe vihessék."
Azonban még a XVIII. század
végén sem volt Magyarországon gyakori. Grossinger azt állítja: "a fa nem
állja ki a tél szigorát, ezért az ország díszkertjében nagyon ritkán
látható."
A századok folyamán sok híres növény neve merült feledésbe, és a
növényvilág új ritkaságai tűntek fel, belopva magukat az emberek szívébe.
A gránátalma híre, szépsége azonban semmit sem halványodott.
Gránát kristály
A tettek kövének nevezik.
A szerelem istennőjének, Vénusznak a jelképe.
Tőle van a szenvedély, a láng.
A gránát megóv a balszerencsétől, sebezhetetlenné tesz,
tisztítja a vért, enyhíti a reumás panaszokat, fokozza a nemi vágyat,
megszünteti az impotenciát és a frigiditást, megakadályozza a pattanások és
kiütések kialakulását.
Aki ezt a követ viseli, annak a titkok vagy rejtélyek
felderítése sem okozhat problémát.
(Forrás: antalvali/granatalma)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.