2015. május 23., szombat

HIDAK MAGYARORSZÁGON



HIDAK MAGYARORSZÁGON


A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.

A hídnak egyúttal biztosítania kell az áthidalt akadályon zajló forgalom (pl. közút, vasút, hajózás) számára szükséges szabad teret (űrszelvényt).




A hídépítés története egyidős az emberiség történetével.

Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket (kidőlt fatörzsek, sziklaívek, lecsüngő liánok) használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket.

A természeti népek a Föld különböző pontjain évezredeken keresztül hasonló szerkezeteket alkottak: egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket (ezek közül legismertebbek az inka kötélhidak).

Köztük a modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája megtalálható.



Megyeri híd


Magyarországi Leg...hidak


Pentele híd, Dunaújváros, Magyarország – a világ legnagyobb támaszközű kosárfüles ívhídja (308 m, teljes hossz: 1678 m, 2007)

Megyeri híd: Magyarország legnagyobb ferdekábeles hídja (300 m, teljes hossz: 1862 m, 2008)

Erzsébet híd: Magyarország legnagyobb támaszközű függőhídja (290 m, 1964)

Szabadság híd: Magyarország legnagyobb támaszközű acél rácsostartós hídja (175 m, 1896)

Kőröshegyi völgyhíd: Magyarország legnagyobb völgyhídja (120 m, 80 m magas, teljes hossz: 1872 m, 2007)

Bertalan híd, Szeged: Magyarország legnagyobb támaszközű acél gerendahídja (144 m, 1979)

Mecseknádasdi völgyhíd: Magyarország legnagyobb támaszközű vasbeton ívhídja (98 m, 1953)

Zalalövői völgyhíd: Magyarország leghosszabb vasúti hídja (45 m, teljes hossz: 1400 m, 2000)

Szent István völgyhíd: Veszprém Legelső magyar felsőpályás vasbeton ívhíd

Elkészült Magyarország leghosszabb hídja, a szekszárdi Duna-híd.(2003)

A híd jelentőségét fokozza, hogy Budapesten kívül 75 éve nem épült híd a folyón; az átkelésre Bajánál, illetve Dunaföldvárnál – keskeny és korlátozott teherbírású – hídon volt csak lehetőség.

"A mi rendezvényünk nem avatóünnepség, hiszen erre nincs kompetenciánk.
»Híd az emberek között« címmel rendezzük meg, mivel összeköti a két partot, de szimbolikus értelemben összeköt bennünket a keresztény Európával is."

Az építmény 917 méter hosszú, 14 méter széles.



A szekszárdi Duna-híd 


Hazai hídépítők

Verancsics Faustus
Clark Ádám
Feketeházy János
Kherndl Antal
Zielinski Szilárd
Mihailich Győző
Sávoly Pál
Palotás László
Povolny Ferenc
Hunyadi Mátyás



„Clark Ádám, a budapesti Lánczhid s a Buda-várhegyi alagút épitőmestere”


Budapest Duna hídjai

A Duna több részre osztja Budapest területét.

A városrészeket 12 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett.

Budapest Duna-hídjai és a budapesti Duna-ág hidak, a felszíni közúti közlekedést segítő legfontosabb építmények Magyarország fővárosának közlekedési rendszerében.

A hidak ugyanakkor minden más építménynél jobban jellemzik Budapest városképét.

A fővárost elkerülő M0 körgyűrű kétszer is keresztezi a Duna fő ágát Budapest területén, északon a Szentendrei-szigetnél az 1659-es folyamkilométernél lévő Megyeri hídon keresztül.

Délen pedig a Csepel-szigetnél, a Hárosi-öböl torkolatánál, az 1633-as folyamkilométernél felépült Deák Ferenc hídnál.




BUDAPEST HÍDJAI


Árpád híd

Cím: Budapest, Árpád-híd
Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között, egyben a leghosszabb budapesti Duna-híd. Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.




Erzsébet híd

Cím: Budapest, Erzsébet híd
A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. 




A mai hídszerkezet a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal. 
A híd a Dunán átmenő gépjárműforgalom legfontosabb budapesti helyszíne.




Északi vasúti összekötő híd

Cím: Budapest, Északi vasúti összekötő híd
Az Északi összekötő vasúti híd Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja. A vasúti hidat 2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes acélszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették.

Lánchíd

Cím: Budapest, Lánchíd
A főváros első, műemlék hídja, háttérben a budai Várral csodálatos látvány, ami sok turistát csalogatott már Budapestre. Gróf Széchenyi István felkérésére William Tierney Clark tervező és Adam Clark kivitelező építették meg 1839–1849 között. A világháborús pusztításokat ez a dunai híd sem élte túl, 1949-ben, készítésének 100. évfordulóján építették újjá.




Margit híd

Cím: Budapest, Margit híd
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. 1978-ban végeztek rajta rekonstrukciót, leromlott állapota indokolttá tette egy nagyobb lélegzetű felújítás megkezdését 2009 augusztusában.




Megyeri híd

Cím: Budapest, Megyeri híd
A 2008-ban átadott 1862 méter hosszú Megyeri híd az ország modernizációjának szimbóluma. Az ország második leghosszabb hídja tehermentesíti az átmenő forgalomtól a fővárost, és lehetővé teszi, hogy a gyalogosok és kerékpárosok is könnyeben jussanak át túlpartra a Duna fővárostól északra eső településeiről.A Megyeri híd Budakalász és Újpest között húzódik.

Petőfi híd

Cím: Budapest, Petőfi híd
A Petőfi híd Budapest egyik Duna-hídja. Tervezése Álgyay Hubert Pál nevéhez fűződik. 1933–37 között építették, a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. 1937. szeptember 12-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban 1945. január 14-én felrobbantották. 1950–52 között építették újjá.




Rákóczi híd

Cím: Budapest, Rákóczi híd
A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja. Közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett található. A híd 1995–2011 között a Lágymányosi híd nevet viselte. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd elnevezését változtassa Rákóczi hídra.




Szabadság híd

Cím: Budapest, Szabadság híd
A Szabadság híd Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. A Szent Gellért tér és a Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. A híd megnyitása után bő másfél évvel, 1898. május 31-én indították el a Szabadság hídon keresztülvezető villamosjáratot. A hidat 2007-2008-ban felújították.



Szabadság híd


Ókori és középkori hadi hidak Buda és Pest között a Dunán

Az első Dunán átívelő hidat az ókorban Marcus Ulpius Traianus római császár építtette az Al-Dunán Szörényvárnál (Turnu Severin), ahol az első dák-római háborúban, húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat veretett Apollodórosz római építésszel.

A mai Budapestnél volt ősidők óta az Alföldre vezető út révátkelője, amelyet a római kereskedők is használtak.

De a római korban híd is épült a Dunán a 2. században, ami az aquincumi légiós tábort kötötte össze a barbárok lakta területtel, a barbaricummal és Pest ókori ősével, Contra-Aquincummal.

A pannoniai limes-szakasz - Ripa Pannonica (Pannónia partja) - egyik fontos objektuma volt az az ókori fahíd, ami a mai Árpád hídtól valamivel északabbra állt és érintette a Margit-sziget északi csücskét.
A Duna bal partján lévő hídfőnél volt Transaquincum, az Aquincummal szemben lévő és a hídfő védelmét szolgáló, ellenerőd.

Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója szerint, miután Zsigmond király 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát, 1436-ban felvetette a Buda és Pest között létesítendő állandó híd gondolatát is,

„a Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett.
Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna …” .
Tervét elkezdte megvalósítani és megindította a hídépítő munkálatokat először a pesti hídfőnél, majd Budán egy tornyot emeltetett, de halála megakadályozta nagyszabású tervének véghezvitelét.



A híres Duna-híd Traianus császár oszlopán, amelyen két daciai hadjáratának eseményei láthatóak


Állandó kőhídról álmodott Mátyás király is
„Abban is töri vala fejét, hogy Trajánus császár módjára kőhidat csináltatna a Dunára”

A mohácsi csatavesztést követő török hódoltság és az azt követő osztrák elnyomás miatt azonban, több mint négy évszázadot kellett várni arra, hogy a híd terve megvalósulhasson.

Időről-időre hajóhidat létesítettek a két város között.
Szokollu Musztafa budai pasa, aki 1566-ban lett a budai vár kormányzója és akit 1578-ban a szultán parancsára megfojtottak, 1571-ben helyreállíttatta a hajóhidat
„Az átkelés az összetorlódott kocsik, lovak miatt lassan és bajosan történt. Mindezen okok arra indították a pasát, hogy egy csodálatos hajóhidat készíttetett, melynek láttára az építőmesterek elbámultak.”

A törökök hajóhídjának budai hídfője a dunaparti vízi rondellánál volt, a mai Ybl Miklós tér magasságában.
Ez a híd aztán megsemmisült 1578. május 19-én, a nagy budai lőporrobbanás alkalmával.

A Buda és Pest között létesített török hajóhídról Evlija Cselebi török utazó is híradást adott, amely ebben a korban elsősorban katonai jellegű létesítmény volt.

A törökök az ellenséges hajók támadásai ellen a Dunán keresztben kifeszített lánccal próbáltak védekezni.
Azonban az 1602-es Buda és Pest elleni ostrom alkalmával a keresztény támadóknak sikerült gyújtóhajóval megsemmisíteniük a zárólánccal kombinált török hajóhidat.
A törökök hídja véglegesen csak 1686-ban, Buda visszafoglalásakor pusztult el. Ekkor a visszavonuló pesti török helyőrség a hajóhidat felgyújtotta.



Carl Vasquez Pinos: A hajóhíd pesti hídfője a Vigadónál, 1837.


A pest-budai hajóhíd 1766 és 1849 között

A Várhegy és a Gellért-hegy közötti szűk völgy megszabta az elsődleges dunai átkelés tengelyvonalát és ezzel mindkét Duna-parti városnak, Budának és Pestnek, meghatározta a fejlődési központját.
A budai oldalon a Tabán volt a legrégibb településrész, a balparti Pestnek pedig az a legrégibb városrésze, amelyik a Tabánnal éppen átellenben van.

A török kiűzése után, a Buda és Pest közötti révátkelést kezdetben repülőhíd (lengőhíd) segítette, amely a víz erejének segítségével közlekedett a két part között, az 1676-tól működtetett repülőhíd hosszú kötelét a Duna medrének közepén rögzítették, több kisebb lehorgonyzott ladikhoz. 

A kötél másik végére erősített kompot a víz áramlásának ereje hajtotta át az egyik partról a másikra. Ez a lengőkomp Moller Vilmos bécsi ácsmester találmánya volt. Ez volt a "Hidas".


  
William Henry Bartlett: A hajóhíd pesti hídfője, háttérben a budai vár, 1844.


Az első pontonokon álló hajóhíd, az 1766-ban Magyarország helytartójává kinevezett Albert Kázmér szász–tescheni herceg 1767-ben történt budai látogatásakor épült meg, amikor Mária Terézia rendelete alapján a helytartótanács felszólította a Hajózási Hivatalt, hogy a főherceg pesti tartózkodásának idejére gondoskodjék egy hajóhíd felállításáról. 

Később, ebből az alkalmi hídból lett az állandó pest-budai hajóhíd. 
A hajóhidat állandóan bővítették és évről évre felépítették a két testvérváros között, amelyeknek az építmény közös tulajdona lett. 

Ekkor a hajóhíd pesti hídfője a mai Türr István utca vonalában volt. 
A hajóhidat télen szét kellett szedni és a hajópajtában eltárolni, ezért az év téli hónapjaiban Pestet és Budát nem kötötte össze semmi. 

A forgalom csónakokon és kompokon történt mindaddig, amíg a jégzajlás azt meg nem akadályozta. 

A zordabb teleken néha jéghíd "épült". 

Amikor a Dunán kialakult a tartós jégpáncél és elég vastagnak és biztonságosnak bizonyult, kijelölték az átkelésre alkalmas helyet. 
Homokkal vagy szalmával szórták fel, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést. 
Az így kialakított jéghidat helyenként ki is világították.

1790-ben – több száz év után – ismét Budán hívtak össze országgyűlést.
A Budára összehívott országgyűlésre érkező követek szállítását a régi hajóhíd már nem tudta kiszolgálni, ezért az országgyűlés idejére a hajóhídtól északra repülőhidat állítottak fel.

Az 1790-ben épült új hajóhidat Franz Joseph Süftenegger passaui ácsmester építette.
A hajóhíd 42 ponton hajón nyugodott és körülbelül a mai Deák Ferenc utca, Vigadó tér magasságában került felállításra.
1830-tól 43 dereglyére volt erősítve a hajóhíd, hossza 422 m, szélessége 8,85 m volt, kétoldalt 1,1 m-es gyalogjárókkal, a kocsiút 6,65 m széles volt.


  
Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853


Két szembe jövő szekér fért el rajta.
Éjszaka 16 lámpa világította meg.

Ez a híd szolgálta azután az átkelést egészen 1849-ig, a Lánchíd átadásáig.

Két történelmi esemény fűződik a hajóhíd utolsó időszakához:

1848. március 15-én húszezer ember vonult át a hajóhídon Budára és vitte vissza a kiszabadított Táncsics Mihály kocsiját Pestre a forradalmi tömeg.

1848. szeptember 25-én a császár által Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává kinevezett (a kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt) Lamberg Ferenc Fülöp gróf új hivatalának átvételére, szeptember 28-án megérkezett a magyar fővárosba.

A magyar országgyűlés azonban érvénytelennek nyilvánította a kinevezést.
 Lamberg, a neki kijáró katonai kíséret nélkül, Batthyány Lajos miniszterelnököt kezdte keresni, hogy kinevezését vele ellenjegyeztesse, de a felheccelt és feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és ott egy késszúrással valaki meggyilkolta.

Buda 1849-es ostrománál Alois Alnoch von Edelstadt osztrák ezredes, az elkeseredett osztrák védők egyike, 1849. május 21-én saját szivarjával robbantotta fel a még épülő Lánchídra hordott puskaporral teli ládákat.
Ennek következtében a híd pályaszerkezete mintegy 25 méter hosszan súlyosan megsérült , de ezt a sérülést később kijavíttatták.


Az első állandó híd, a Lánchíd

Az első állandó, Duna felett átívelő híd létrejöttét Buda és Pest városa között, gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” erős elhatározása és akarata hozta létre a reformkorban.


  
A Lánchíd budai hídfőjének jobb-oldali kőoroszlánja 1928 tavaszán


Széchenyi grandiózus víziója a magyar politikai életben döntő jelentőségű volt.
A „Lánchíd” létesítésének ötlete és az azt követő nemzeti lelkesedés volt az első, ahol megtört a nemesi adómentesség sok-sok évszázados tabuja.

Széchenyi már 1828-ban foglalkozni kezdett a budapesti híd kérdésével.

A tökéletlen hajóhíd akadályozta a dunai gőzhajózást is.

Ha hajó haladt át Pest-Budánál a Dunán, akkor szükség volt a mozgatható elemek időnkénti szétnyitására, és a hajók átengedésére.
Vagy a hajóknak kellett várakozniuk a híd szétnyitására - vagy pedig az átkelni szándékozóknak a hajók áthaladására.




Az állandó hidat nagy jelentőségű eszköznek tekintette fő céljának a megvalósítása szempontjából, hogy a főváros kulturális és közgazdasági tekintetben is az ország valódi központjává válhasson.

Széchenyi 1829-ben bemutatta nádornak az állandó híd vázlatos tervét, aki ettől fogva a híd ügyének egyik leglelkesebb támogatója lett.

1832-ben megalakította a buda-pesti hídegyesületet, aminek az égisze alatt hozzáfogott a híd megépítésének technikai és pénzügyi lebonyolításához.

A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt.
Az erről szóló törvényt az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen, 1836-ban fogadták el a képviselők.

Elsőnek a pesti oldal alapgödre lett kész, itt tartották a Lánchíd alapkőletételét 1842. augusztus 24-én.

„Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik.”




A törvény végrehajtására azonban már csak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után kerülhetett sor, miután különös módon az elkészült új hidat, Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér, a magyar szabadságharc vérbefojtója felavatta.

A Lánchíd szerkezete: a háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd teljes hossza 380 méter, szélső nyílásaié 88,7, a középső nyílása 202,6 méter.
A hídpálya szélessége 14,5 méter, ebből a kocsiútra 6,45, a kétoldali gyalogjárókra 2,2-2,2 méter esik.
A még hiányzó szélességet a kocsiút és a járdák között elhelyezkedő főtartók foglalják el.
A híd vasszerkezete 5194 tonna.
A pillérek alapjai a Duna medrében egészen a teherbíró talajig lenyúlnak (a hídfőknél 5,14, a budai pillérnél 12,60, a pestinél 7,30 méterre a nulla vízszint alá). 
A mederpillérek magassága a nulla vízszint fölött 48 méter, a kőépítmény összmagassága tehát több mint 55, illetve 60 méter.

Valamennyi budapesti Duna-híd építését a magyar törvényhozás rendelete alapján kezdték el.
A létesítésüket kimondó törvénycikkek nyomán kezdték meg a tervezést, majd a kivitelezést.



  
Az állandó Duna-hidak születésének kronológiája:
  
1849. november 20. - Széchenyi lánchíd - 1836. évi XXVI. törvénycikk - Eredeti neve: Lánchíd

1876. április 30. - Margit híd - 1870. évi X. törvénycikk

1896. október 4. - Szabadság híd - 1893. évi XIV. törvénycikk - Eredeti neve: Ferenc József híd

1903. október 16. - Erzsébet híd - 1893. évi XIV. törvénycikk

1937. szeptember 12. - Petőfi híd - 1930. évi XI. törvénycikk  - Eredeti neve: Horthy Miklós híd


A második világháború hídpusztulásainak kronológiája:

1944. november 4. - a Margit hidat felrobbantották.
1944. december 29. - a két vasúti hidat felrobbantották.
1945. január 14. - a Horthy Miklós hidat felrobbantották.
1945. január 16. - a Ferenc József híd középső részét felrobbantották.
1945. január 18. - a Lánchidat és az Erzsébet hidat felrobbantották.



Az elpusztult Erzsébet-híd budai hídfője


Szükséghidak építésének és lebontásának kronológiája:

A második világháborúban elpusztult hidak helyett 1945-46-ban szükséghidak épültek Budapesten

1945. március 17. - A Margit híd mellett ideiglenes hidat vertek.

1945. március-április - A Fővám térnél és a Boráros térnél a hidak roncsaira szükséghidat tettek.

1945. április 26. - Katonai szükséghíd készült az Összekötő vasúti hídnál.

1945. november 18. - Az Erzsébet híd mellett a pesti Petőfi-térről a budai Döbrentei térig az elpusztult Erzsébet-híd pótlására pontonhíd („Petőfi-Böske") épült.

1946. január 11. - Az ideiglenesen elkészült szükséghidakat elsodorta a jégzajlás, megszakadt az összeköttetés Pest és Buda között.

1946. március 15. - Hét hónap alatt elkészült a félállandó Kossuth híd.

1946. május - Felépült a Margit híd mellett a „Manci" elnevezésű pontonhíd, ami a Lukács fürdő kertjétől, a Margitszigeten át, a (mai) Radnóti Miklós utcáig vezetett.

1948. augusztus - a feleslegessé vált ideiglenes "Manci" nevű pontonhidat elbontották.

1949. - a „Petőfi-Böske" pontonhidat a Lánchíd újjáépítése miatt elbontották.

1960. - a Kossuth hidat lebontották.



Az ideiglenes Petőfi pontonhíd


A felrobbantott budapesti Duna-hidak újjáépítésének kronológiája:

1946. augusztus 20. - megnyitották a forgalom számára az újjáépített Ferenc József hidat, egyúttal a Szabadság híd nevet adva a régi-új Duna-hídnak.

1948. augusztus 1. - átadták az újjáépített Margit hidat.

1949. november 20. - az eredeti híd avatásának századik évfordulóján átadták az újjáépített Lánchidat.

1952. november 22. - megnyitották a forgalom előtt a volt Horthy Miklós hidat és ekkor nevezték el Petőfi Sándor magyar költőről az újjáépült hidat.


Új állandó Duna-hidak létrejötte Budapest területén a második világháború után: 

1950. november 7. - Árpád híd - 1908. évi XLVIII. törvénycikk - Eredeti neve: Sztálin híd

1964. november 21. - Erzsébet híd

1990. november 16. - Deák Ferenc híd - 1985. évi VII. törvény M0 déli híd

1995. október 30. - Rákóczi híd - 24/1992. (V. 26.) OGY országgyűlési határozat - Eredeti neve: Lágymányosi híd

2008. szeptember 30. - Megyeri híd - 2003. évi CXXVIII. törvény M0 északi híd



A Megyeri híd teljes hossza 1861,35 méter, amelyből a Nagy-Duna-ág felett átívelő szakasz hossza 591 méter


Budapesti Duna-hidak rekonstrukciói

Széchenyi lánchíd

1877-ben a híd szerkezetének vizsgálata eredményeként megállapították, hogy a fa pályaszerkezet, az öntöttvas kereszttartók és a saruk cserére, a láncok pedig megerősítésre szorulnak.

Azonban erre akkor nem volt mód, így a híd első felújítási munkái csak jóval később, 1912-ben kezdődhettek el, amit 1915 végére fejeztek be.
1914. február 3-án a hidat lezárták a forgalom elől és elkezdődött a vasszerkezet bontása.

A munkát állványhídról végezték, a hajózás számára csupán 48 méteres nyílást hagytak.
A bontás előtt a láncok feszültségmentessé tétele a híd 26 cm-es megemelésével történt.

A bontási munkálatok 1914 tavaszán befejeződtek; ősszel már az új láncok szerelése folyt, az állványhidat pedig el lehetett bontani a jégzajlás megindulása előtt.

1973-ban a hidat több hónapra lezárták, ekkor újraaszfaltozták, ellenőrizték a láncok anyagfáradását, rozsdátlanították a korrodált acélszerkezeteket.

1986–1988-ban felújították a Lánchidat a Budai Váralagúttal együtt.
A felújítás tervezője az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat), a generál kivitelező a Hídépítő Vállalat volt.

1999-ben a Lánchíd építésének 150. évfordulójára egy új világítási rendszert szereltek fel a hídra.

Június 19-én a Lánchíd 150. születésnapján avatták fel a GE Lighting Tungsram Rt. cég Budapestnek adományozott ajándékát.
A világítás kialakítása során néhány helyen megváltoztatták a korábbi fényforrások számát a hídfőknél, az oroszlánok megvilágításánál és a pilonok két-két oldalán lévő címerek megvilágításában.

Az új világítási rendszer energiaigénye 42,53 kW, lámpatest darabszáma 1438 lett.
A legfontosabb változás a ceruza halogénlámpák kicserélése volt, modern kerámia fémhalogén lámpákra.




Margit híd

1935-1937 között a hidat déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta.
Ekkor középre helyezték az 1879 óta a hídon közlekedő villamos pályáját is.

1978-ban végeztek rajta rekonstrukciót, leromlott állapota indokolttá tette egy nagyobb lélegzetű felújítás megkezdését 2009 augusztusában.
A felújított hidat 2011-ben adták át.

A legfrissebb felújítási munkák után:





Leláncolt koronánk



Valaki felszabadította láncaitól...



Ferde keresztjét letörte...


Szabadság híd












Erzsébet híd
Petőfi híd
Deák Ferenc híd
Rákóczi híd
Megyeri híd

  
A hortobágyi Kilenclyukú híd 

egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.

Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, és a fenntartása is egyre több pénzbe került.




A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen a hídfőn vonultak Szolnok felé, és onnan Bécsbe.
A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, és nem, vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát.
Ennek elkerülése végett Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi hídra.

Debrecen városa 1825-ben határozta el lebontását és helyette új kőhíd építését. 
Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, és 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.
Az új kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett.



Csontváry Kosztka Tivadar - Vihar a Hortobágyon


A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.
A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát.




A település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-án összehívott híres hídi vásár, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát.
Annak idején nem volt itt település, hanem csak a híd a Hortobágy folyón és a partján álló Nagycsárda a kocsiszínnel.
Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az Alföld legnagyobb hídjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak, rövidebben hídi vásárnak.




2009-ben a Világörökség részeként számon tartott hidat felújították.
A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának élőhelyeit nem érintették a munkálatok, a híd pedig biztonságosabbá vált.


Az Eszéki híd

Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett.

A törökök építették a 16. században.




Először I. (Nagy) Szulejmán 1526. augusztus 22-én vert itt le hidat és kelt át a folyón.
Ezt a hidat a szultán utóbb elpusztította.
Később, 1578-ban a törökök egy állandó hidat építettek masszív tölgyfagerendákból, amely elég nagy teherbírású volt.
Az utánpótlást ezen keresztül szállították a hódoltsági területek várőrségeinek és a harcoló török seregeknek.
A hídhoz egy negyven hajóból álló hajóhíd is csatlakozott, amely a Dráva mocsarain és mellékágain is átívelt.

Ez a híd kötötte össze az oszmán-törökök által uralt Magyarországot és Horvátországot (a Szerémséget).
Az átkelőhely fontossága miatt itt igen gyakran törtek ki csatározások.
A híd hatékonyabb védelme érdekében a törökök a közeli Dárdán egy erősséget építettek.



Az eszéki híd  Edward Brown képe 1674-ből


1599-ben Pálffy Miklós felégette, de a törökök helyreállították.
1664. január 30-án a Zrínyi Miklós és Esterházy Pál vezette magyar és horvát lovasság Pécsről Eszékre tört előre.
A Dráva befagyott, ezért a katonák könnyen rá tudtak menni.
Február 1-jéig nagy mennyiségű rőzsét és nádat hordtak a hídhoz, majd meggyújtották.
Az eszéki várból a törökök hiába próbálták ágyúkkal elűzni Zrínyit, a hidat február 2-ára sikerült teljesen porrá égetni.
Később Ahmed Köprülü nagyvezír újabb hajóhidat csináltatott, amelyen keresztül vonulva június 30-án bevette és lerombolta Zrínyiújvárt.

Az építményt 1687-ben, Eszék visszafoglalásakor semmisítették meg véglegesen.


Esztergom: Mária Valéria híd


A dunai Mária Valéria-híd az esztergomi Prímás-sziget és a folyó túloldalán található Párkány között teremt közlekedési lehetőséget, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél.




Története:

1893-ban született döntés egy esztergomi Duna-híd építéséről, amelynek kivitelezésére nyilvános pályázatot hirdettek.
A megbízást négy jelentkező közül az a Cathry Sziléz és fia nyerte el, aki több más nagy híd mellett a fogaskerekű építését is végezte.
Végül 1894. február 23-án indultak meg a Feketeházy János által tervezett híd építési munkálatai.
Ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, nevét Ferenc József Budán született kislányáról, Mária Valériáról kapta.
A hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd 1896. február 16-ára készült el.
A hídon 1918-ig kellett vámot fizetni.

A híd fenntartása rengeteg feladatot jelentett, az útpálya fakocka burkolata nem bírta az igénybevételt, többször kellett javítani, a szerkezetet újramázolni.
1919 július 22-én este a párkányi oldal első hídnyílása egy véletlenül bekövetkezett robbanás miatt a vízbe zuhant.
A szerkezetet 1921-ben kiemelték, de a hidat csak több évvel később állították helyre.
1927 május 1-én indulhatott meg ismét a forgalom.

A II. világháborúban a híd több repülőtámadás célpontjává is vált, de komolyabban nem sérült meg.
1944 december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották.
Ekkor a középső három nyílás és két pillér is súlyosan megrongálódott.

1947-ben eltávolították a hajózást akadályozó roncsokat, ám a 90-es évekig sem a magyar, sem a csehszlovák fél nem kívánta újjáépíteni a hidat.




A híd megnyitásának 100. évfordulóján Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke közösen folyamodott PHARE-támogatásért a híd ujjáépítésének érdekében, majd több éves tárgyalások és előkészítő munka után 1999-ben írta alá a magyar és a szlovák kormányfő a híd megépítéséről szóló megállapodást.

Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.


Az Angyal híd az esztergomi Duna szakasz Prímás-szigeti mellékágának a hídja.

Az öt Kis-Duna-híd közül a legdélebbi, ami a város külterületén található.
A nagyközönség előtt zárva van, kizárólag a vízmű üzemi céljait szolgálja.




Már a 19. század első felében is volt itt egy fából készült híd.
Jelentések szerint ezt az 1830-as, és az 1838-as árvíz során is megrongálta a rohanó ár.
Magyary Szulpicz 1877-ben kiadott Esztergom a tatárjárás korában című könyvében megemlíti a hidat, mely a szerző korában is állt.


A Pilisszentléleki völgyhíd 

Esztergom Pilisszentlélek városrészétől délre, az Esztergomból Dobogókő, illetve Pilisszentkereszt (Pomáz) felé vezető (1111-es) úton, a 24-es kilométerszelvényben található.




A szegedi Belvárosi híd 

Újszegedet köti össze a Tisza túlpartján fekvő városrészekkel.




Minden év májusában itt tartják Szeged Napja alkalmából a hídi vásárt, mely több tízezer látogatót vonz a városba.
A hídon számos trolibusz (5-ös, 7-es) és helyijáratos autóbusz (60-as, 60Y, 70-es, 71-es, 72) halad.


Szolnok új szimbóluma, a Tiszavirág híd.

Átadták Közép-Európa leghosszabb gyalogos és kerékpáros hídját.
1562-ben a törökök építették Szolnok első hídját.




Az azóta eltelt idő alatt Szolnok a hidak városává nőtte ki magát, hiszen ma nyílt meg a forgalom előtt a szolnoki Tiszavirág híd, amely immár a 8. hídja városunknak.
A 450 méter hosszú, tiszavirágot mintázó, kecses alkotás, amely Közép-Európa leghosszabb kerékpáros és gyalogos hídja.




A Tiszavirág híd (az egyik leghosszabb hidunk) egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd Szolnokon, ami a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával.


A Móra Ferenc híd - Szeged

amely az M43-as autópálya részeként a Tisza fölött Csongrád megye délkeleti térségeit köti össze az M5-ös autópályával.




Valójában három híd: két hagyományos ártéri gerendahíd és a főmeder fölött átívelő ferdekábeles függőhíd.

Nevét Móra Ferenc íróról kapta.


A mosztári Öreg híd,

 több mint négyszáz éven keresztül kötötte össze a Neretva folyó két partját.
A gyalogos híd azonban az 1993-as délszláv háború áldozata lett: stratégiai okokból megsemmisítették, néhány óra alatt rombolta le egy tank.




Mivel méretei miatt csak gyalogoshídként használták, lerombolása szimbolikus jelentőséggel bírt.

A híd újjáépítési munkálataiban magyar békefenntartók is részt vettek.





 




 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- EMF Kiegyenlítő Technika:

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai


- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:


-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:

- A világ legmagasabban fekvő lakott települései

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:







Szeretettel,

Gábor Kati




blog oldalam: 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése