2015. június 26., péntek

TÜNDÉREK ÉS KOBOLDOK


TÜNDÉREK ÉS KOBOLDOK


„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson.
Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod : surrannak, matatnak, itt-ott a sűrűben. 
Sok dolguk van, igyekezniök kell.




A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád. 
Figyelik, hogy rontó ember vagy e? Azoktól félnek.
De te látó- ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik.
Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak.
Amikor rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. 
Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből.
Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.
De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed.
Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállsz.
És abban a pillanatban megnyílik a szíved és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten.
A jóságot, a szeretetet, és a békességet.
Te minderről semmit sem tudsz akkor.
Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted, és a patak nagyon szépen mesél.
Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő.
A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy kék pipájából, és jóságosan mosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.”


- Wass Albert -




Kivétel nélkül minden kultúra mitológiájában megjelennek a tündérek, törpék, koboldok, sellők... de vajon tényleg léteznek?

Kik is ők?

Számos nézet szerint a tündérek, törpék, koboldok, nixek, sellők, elfek, szalamanderek, gnómok és társaik nem csupán a mesevilág és a mitológia kitalált alakjai, hanem valóban létező, élő entitások, akik az angyalok fizikai szinten is megtestesülő segítőiként irányítják és gyógyítják a Földet egy többségünk számára láthatatlan létsíkon.

Azért nem észlelhetőek számunkra, mert más dimenzióban, az emberétől eltérő rezgésszinten élnek, így létük tudományos bizonyítása érthető korlátokba ütközik.

Akadnak persze olyan emberek, akik előtt már megnyíltak bizonyos kapuk, így az ő beszámolóik alapján mi is megtudhatunk pár dolgot az ún. természetszellemekről, melyek a Földet körbefonó négy elemhez kapcsolódnak.



  
A tündérek
(levegő elem)

Mágikus tulajdonsággal bíró lények, mesékben gyakran szerepelnek, de más irodalmi műfajban is előfordulhatnak.

A fogalom meghatározása

Gyakori félreértésre és félreértelmezésre adhat okot, hogy a „tündér” szó és a hozzárendelt fogalom meghatározása nem mindig következetes és egységes.

Időnként meglehetősen tágan értelmezik a tündérszerű lények fogalmát.

A magyar népi kultúrában ismeretlenek (a wikipédia szerint) a ma már hazánkban is népszerű angolszász néphiedelem lényei, ezért a magyar nyelvben használatos szavak is jóval szegényesebbek ezen mitikus varázslényekre.

Ez így nem igaz, mert nézzük csak az eddigi blogbejegyzéseimnek utalásait a tündérekre:

a Világszép Tündér Ilona meséjét – legendáját:





…és még tovább:

A magyar tündérek valós, létező lények, akik csak abban különböznek Tőled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket:

- Az igazi Tündérország - Legendák:



A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt, amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak.

A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta.

Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az Istenanya, kit a népmesék Tündér
Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája.)

A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi.
A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő.




Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.)

Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra, ágyneműjükre.

- A magyar házak mágikus ereje:




Tündér mandala


A "D" rovásjele

Hívóképei és szavai:

A D betű  a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten”
– az ő jele az “Us+ (mint Ős)

Derék
(testtájunk)

Fogalmi jelentése: DU,
az ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél),
az Atyát jelenti az ősibb változatban.

A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag),de a későbbiekben az Isten nevek elé már „igazi” csillagot tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele.




- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv - Rovás ABC értelmezése:



A Tejút - Csillagösvény

„Hadak Útja, Lelkek Útja, Zarándokok útja, Tündérek Járása, Tündérfátyol, Harmatlegelő, Szépasszony Vászna, Tél Háta, Éjszakai szivárvány, Madarak Útja, Jézus útja, Szalmásút, Ég útja, Ezüst út - ez mind-mind a Tejút magyar megfelelője.

- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:




Csillagösvény - Dávid Júlia festménye 


Az Aranyos Szegelet


Földünk minden népének vannak, voltak titkos hagyományai az előző Aranykorról.
Így őseinknek, a régi magyaroknak is.

Az egyik legszebb, és legépebben megmaradt magyar Aranykor-mítoszt Erdélyben találták néprajzkutatók, a székelyeknél, de hasonló tradíciói voltak a csángóknak is.

Eszerint valamikor régen, a magyarok ősei egy csodálatos szigeten éltek a Nyugati Óceán közepén, melynek neve Aranyos Szegelet volt.

Az emberek itt gyönyörűségesek, boldogok és halhatatlanok voltak, akárcsak a tündérek.

A sziget királya nem volt más, mint az Univerzum ura, Arany Atyácska, aki feleségével, a jóságos Ezüst Boldogasszonnyal együtt uralkodott.

- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:




Tündér Ilona - Józsa Judit alkotása


Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya.
(Tündér Ilona)
  
A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. 
Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak.

A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő.

- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:




 Tündérpalota - Tulipánház alkotása


Mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja - ez a mi sajátos utunk.

Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba. 
Ha nincs meg bennünk -Jézus kifejezésével élve -az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban.

Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti, és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete.

Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat.



Tündérszép Ilona és Árgyélus - Gyöngyöző alkotása


...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak (Magyar Adorján kifejezését idézve) “elcsépelt és zavaros monda” alakjában.

 Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz) az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt, azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja: tündér = tündöklő és tünékeny lény (vö. még tenger és sumér dingir = isten); az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével (vö. finn ilma = levegő) és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte.

Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket: pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két (míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.)

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük. 
Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről.

Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat.

E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban levő Fények -és lelkek -kiszabadítására; 
vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog
tündérhon megkeresésére.

Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé -a magyar a teljesség, az Egy nyelve.

A mennyei beavatás: 
az isteni Szerelem, melyben a megistenülő férfi (vagy nő) egyesül a vele ellenkező nemű istenalakkal.




Így a magyar nőnek tündérré kellene válni, Tündér Ilonával azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hőse, a fény harcosa 
(pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene tegyen, akivel azonosulhat.

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:




  
A fa csak akkor tud kapcsolatot teremteni az égi és a földi világgal, ha gyökere a földben van,. csúcsa pedig az eget éri. 

Őseitek lelkei, a tündérek, az égi segítőitek a fenyők ágai között lépdelnek le hozzátok, földi lényekhez.

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én - Karácsony - Kerecseny:





ERDÉLYT TÜNDÉRORSZÁGNAK NEVEZIK.

A zsidók meggyilkolása volt az ÜRÜGY, ami elterelte a figyelmet arról, amit az eredeti MAG hordozókkal és TÜNDÉRORSZÁGGAL csináltak. 

Ez persze nem teszi kevésbé gyomorforgatóvá azt, amit az emberekkel műveltek.

Ami a történelemből ki lett ollózva az az, hogy ISTÁR TÜNDÉR volt!

S mint olyan TÜNDÉRORSZÁG, vagyis ERDÉLY trónjának várományosa.

HEGYEZD A FÜLED!

A hegyes fül utalás a tündérek fülére.




Istár másik neve InANNA

Nem érdekes, hogy az erdélyi SZENT ANNA tóhoz is tündérmesék kötődnek?

- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:





"A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos táncát, DÚL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve.

Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával.
Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.

Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok..

A tündérlányok selymes hosszú haja táncot járt a széllel ahogy kéz a kézben táncoltak. A bátor férfiakat azonnal megigézte ez a látvány és lovukra kapván belovagoltak a tisztásra, hogy asszonyt raboljanak maguknak.

Hunor és Magor a két legszebbiket ültette a lova nyergébe, magának a tündérkirálynak a lányait, és vitték magukkal új országukba, melyet a csodaszarvas ajándékozott nekik."

(a csodaszarvas legendája)



A csodaszarvas


A kelta korban úgy vélték, hogy a szarvasok a „tündérek marhái”.
Ezt nem szabad félreérteni.
Számos kultúrában a beavatott és a
sámán, agancsokkal ékesített fejdíszt visel.

- Mit jelképez a szarvas?:





Végh György: Virághozó április.

Elmúlt a tél: itt a tavasz, minden bokor újra éled - a földből a virágokat előhúzzák a tündérek.




Kaptárkő, Szomolya:

Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni.

-3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon:





Óriások építették a St. Ives melletti várat, amelynek csak a négy kapuja maradt meg.
Elásott kincsüket ma is őrzik a spriggan tündérek a hegy gránitbarlangjaiban.

- Az óriások:



A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról
(például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig).

- Gyógyító növényeink 2. rész:





Hogy még gazdagabbá tegye az ember számára a földet, Világügyelő lehozta az égi mezőkről a tündéreket meg a törpéket, azok pedig magukkal hozták saját kincseiket: éneklő madarakat, pillangókat, illatozó, színes virágokat, szitakötőket és csigákat és mindenféle egyéb holmit.

- Wass Albert - A Teremtés története:



Szűkebb (mai) értelmezésben a tündérnek a francia-angol kultúrkörben használatos középkori gyökerekkel rendelkező angyalszerű, rejtőzködő, rendszerint kis termetű varázslényt értünk.

Az angol nyelvben már e szűkebb meghatározás alatt is - apró különbözeti jegy és nép csoportok alapján - több név meghatározás él, mint; „Sleagh Maith” (ír nyelvhasználat), „Fairy”, „Spirit”, „Elf”, stb.




Új típusú tündérmesék, a 17–18. századi Franciaországban jelent meg részben írói alkotásként (pl.: Mme D’Aulnoy, Charles Perrault), amelyek aztán gyenge minőségű fordításként terjedtek el hazánkban a 19. században.

Az is gyakori esemény, hogy más, kisebb termetű fajokat sorolnak a tündérekhez (manók, koboldok), az angol "Sprite" kifejezés ugyanis használható mind a koboldokra, mind a tündérekre (innen ered a számítógépes játékok körében ismert kétdimenziós forgókép "sprite" elnevezése is).

Tágabb értelmezésben hazánkban tündérnek neveznek olyan mitológiai, mondabeli nőnemű varázslényeket vagy személyeket is, amelyeknek eredete az ókorba nyúlik vissza (pl. nimfák) és a történeteket átvevő népcsoport hiedelemvilágával vegyülve jött létre egy új változat.

A régi magyar népnyelv ezen lényeket gyakrabban inkább nem tündéreknek, hanem szépasszonyoknak vagy hattyúlányoknak hívta.




A szó eredete

A tündér etimológiája nem tisztázott – vannak, akik egy sumer szógyököt ismernek fel benne (dingir sumer nyelven „isten(ség)”, „ég” jelentésű; egyébként ugyanebből a szóból vezetik le a tenger-t is), sőt a magyar népmesék Tündér Ilonáját is egy sumer isten nevéből származtatják (Dingir Ilama).
(Bíró Lajos, Topa Gyula Dezső) (A dingir a sumer „ítélet” és „hozni” szavak összetétele.)
Mások török eredetűnek mondják. (Kiszely István)

Első adatunk a 15. századi Müncheni kódexből ismert:
„És ők [a tanítványok], hogy láták őt [Jézust] a tengeren járatta [járni], alajték [vélték, gondolták] őtet tündérletnek és üvöltének.”

A középkorban a „kísértet” mellett más, kimondottan negatív jelentésekben használták, mint Szenczi Molnár Albert magyar-latin szótára (1604) mutatja:
„szörny, csodalény; varázsló; szemfényvesztő”; „az, aki kénye-kedve szerint különféle alakot tud ölteni”.
Ezek alapján érthető a szó jelzői használata, „gyorsan elmúló, semmibe vesző, röpke, tünékeny” értelemben (ÉrtSz.), mely főként a költői nyelvre jellemző: például mint „változékony” Berzsenyinél:
„Tündér szerencsénk változandó, / Hol mosolyog, hol utálva néz ránk.”)




A tündér a folklórban

Szerepük, helyük, származásuk a különböző mitológiákban

A tündérek, mint csodás mitológiai és mesei alakok igen népes családfát és szerteágazó történetet tudhatnak magukénak.
Maga az alak szinte minden népnél megtalálható valamilyen formában.

Az indiai népektől az irániakon át a kínaiakig egyaránt előfordulnak a hiedelemvilágokban olyan varázslatos lények, melyek ártó vagy jó szándékúak, és a létezés egy magasabb, vagy legalábbis embertől különálló részén foglalnak helyet, ugyanakkor az isteni szférát még nem érik el.

Az európai folklórban betöltött helyük és megformálásuk korszakonként változó, de népenként, ha nem is egyforma, azért legalábbis hasonló.
Ennek oka elsősorban történelmi, a görög kultúra rómaiba történő átszivárgásának, a római birodalom terjeszkedésének, majd a középkori keresztény egyház egységesítő törekvéseinek, valamint a reneszánsz antikvitás iránti tiszteletének köszönhető.

A latin fatum, sors, végzet szó fata többes számú alakjából származik a tündért jelentő francia fée, a német Fee, az angol fairy.




A fatum, a végzet istennői, a Párkák a görög mitológiából kerültek át a rómaiba, eredetileg tehát ők voltak ez emberi sors fonalát szövő Moirák.

Legtöbbször az istenektől független vagy akár az istenek felett álló alakokként képzelték el őket.
Ugyanakkor magának a tündérnek jó néhány típusa igen erős összefüggést mutat a szintén görög nimfákkal.

Elsősorban azok a változatok mutatnak sok hasonlóságot a nimfák különböző formáival: najádokkal, nereidákkal, dryádokkal, melyek tavi vagy vízi, illetve erdei tündérként szerepelnek; ezeket a formákat Artemisz/Diána vadászistenségek szerepköre és alakja is formálta.
Emellett kialakulásukra a római geniusok, jóságos szellemek is hatással lehettek.

Mivel minden nép a maga világát sok mesei, varázslatos lénnyel népesítette be, így elkerülhetetlen volt az, hogy a különböző kultúrák találkozásakor az alakok keverednek.

Így történt ez a tündér esetében is, hiszen az Európában élő népek: kelták, germánok, szlávok szintén rendelkeztek a görög nimfákhoz, Moirákhoz, a római Párkákhoz, geniusokhoz hasonló, de azoktól némileg eltérő csodás alakokkal, például a germán Nornák, valkűrök, a skandináv trollok, a Balkán tündérei: a délszláv vila és szamodiva, szamovila, az albán, román zinâ, zîna (legáltalánosabb román tabunevükön fele).

Az ma már ennyi év távlatából gyakorlatilag kideríthetetlen, hogy az egyetemes kultúrtörténet egyébként is igen változatos és korszakonként változó tündérábrázolásában mely nép mennyit tudhat magáénak.




A kelta hiedelemvilág tündérei

Az angol/ír tündéreket elsősorban a kelta mitológia hiedelemvilága formálta. 
Maga a szó, fairy ma a köztudatban, angolszász nyelvterületen egy olyan apró tündért jelent, mely szárnyakkal rendelkezik, megvan a maga különálló kis világa, emberekkel csak kivételes alkalmakkor érintkezik, nagyon hasonló az ír mesék igen kedvelt csínytevő, kincsőrző manójához.

Az ír-kelta tündérek világa azonban nem ilyen egyszerű.
Rengeteg fajtáját különböztetik meg: banshee (halálhírnök), finn (csínytevő szellem), gnoll, gnóm, kobold, bányamanó, brownie vagy bwca, és még rengeteg a tündérektől nehezen megkülönböztethető szellem, törpe, vízi tündér, sellő és egyéb furcsa félszerzet.

A írek történelmében és a mitológiájában is változatos képet mutatnak ezek a lények.

A szigeten élő, az Ír szigetet az ír-gaelek előtt benépesítő varázserejű népek harcát és emlékét az ún. mitológiai ciklus, mondakör őrzi.

Ebben nagy szerepet kapnak az akkor élt varázslatos lények, akik az ír hódítás után földalatti üregekben és barlangokban élő tündérnéppé, a sídekké váltak. 




Az ír tündérek:

Az írek szerint régen, amikor az ember még közelebb állt a természethez, a tündérek együtt éltek az emberekkel. 

Ekkor a tündérek óriások voltak, majd ahogy az emberek egyre inkább kizsákmányolták a természetet, törpévé váltak, és a föld alá menekültek. 

A föld alatt tündérösvények mentén közlekednek, amelyek tündérbokrok közelében húzódnak, mint a kökény, galagonya vagy a mogyoró. 

Írországban még ma is látni "tündérdombokat" (sidhe), melyeket egy-egy tündérkirály és -királynő ural. 

Az év egy bizonyos napján előbújnak, de általában nem láthatják őket az emberek, csak azok, akik szépen tudnak zenélni. 

A monda szerint a tündérek hozták magukkal a hárfát még amikor istenek voltak, de mivel táncolni jobban szerettek, mint zenélni, így a zene tudományát később az emberekre hagyták.




Ennek a népnek (melyet korábban Tuatha Dé Danannak is neveztek) az uralkodója, a Dagda és leszármazottai továbbra is központi helyet kaptak az írek életében és mesevilágában, például több történetükben is szerepel a király fia, Aengus, aki egyszer csellel elfoglalta apja palotáját (a Brugh na Bóinnet – feltehetőleg ma a Newgrange-ként ismert kamrasír), de később szerelméhez hasonlóan ő is hattyúvá változik, hogy örökre vele maradhasson ( a hattyúvá válás motívuma a Csongor és Tündében ill. az Árgírusban is feltűnik ).

Birodalmaikhoz az írek gyakran a túlvilág fogalmát is kötik.
Sokféle ilyen birodalmat ismer az ír hagyomány, melyek közül néhány jelentősebb: Tír na nÓg (az Ifjúság Földje), Tír Tairngire (az Ígéret Földje), Tír na mBan (a Nők Földje).




Egy másik mondakör Avalon birodalmával is foglalkozik, mely szintén a tündérek varázslata által az emberek számára nem látható, nehezen elérhető.

Az angol nyelvben a tündérre, manóra, törpére van még egy szó: elf.
Jelentése többrétű, összetett, jelenthet apró, föld alatt élő gonosz kis élőlényt, aki akár az emberre is veszélyes lehet, jelentheti a „hősies” tündért, de egyéb csodás jellegű teremtményt is.

Nem csak egy vagy több konkrét lényt takar, hanem maguknak a természeti erőknek csendesen, a háttérben működő megszemélyesítőit is magába foglalja.

Az elnevezés a germán mitológiából származik, a német nyelvterületen ugyancsak megvan, szintén elf, esetleg elbe alakban, de a skandináv népeknél is megtalálható hasonló formában és jelentésben.




A Balkán tündérkultusza

A balkáni népeknél ugyancsak megtalálható egy sajátságos tündér kultusz.

Ez leginkább a görög nimfákra emlékeztet, de vannak egyéni jegyei is.

A szláv tündér, a vili fő jellemzője az, hogy legtöbb vonásában – főleg magyar nyelvterületen – boszorkánnyá vált, jelentése a sok helyen tündér és boszorkányt egyaránt jelentő szépasszony, fehér asszony, kisasszonyok jelentéskörébe olvadt bele, átalakítva a valószínűleg ettől eltérő honfoglalás kori magyar tündérképzetet.

De vannak egyéb sajátosságai is, nemcsak nőnemű, esetlegesen ártó szándékú, boszorkányos jellegű tündérek léteztek a szláv népek képzeletében, hanem többek közt vihar és állatalakban megjelenő tündérek is.

A vilik megjelenési formája sokszor valamilyen vihar vagy forgószél, melyet vilik táncának is neveznek.
A zoomorf tündérek egyik érdekes formái a lóalakban megjelenők, az ún. Tódor-lovak, ló-tündérek.

A másik sajátsága a szláv tündéreknek az időszakos, naptári dátumhoz, vagy jeles alkalomhoz köthető megjelenés.

A következő eltérés a középkori és reneszánsz nyugati folklórral szemben a tündérek veszélyességi foka, sokkal inkább ártó jellegűek, mint nyugati testvéreik.




A magyar néphit tündérei

A magyar népi hitvilágban kevés, főleg mondai adat van tündérekről.
Az adatok többsége régi, nehezen értelmezhető.

Bizonyos, hogy határozottan körvonalazott egységes tündér-képzete a magyar néphitnek a múltban és a jelenben is ismeretlen.
(mely szándékos eltitkolásra került!)

Legnagyobb hatással a magyar hiedelemvilágra kétségtelenül a balkáni népek tündérkultusza volt.

Innen került át a kisasszonyok, fehér asszony, szépasszony kifejezés.




Az is a szláv népek hatását jelzi, hogy a tündérkedik, az Erdélyt takaró Tündérország kifejezések elsősorban pejoratív értelemben voltak használatosak a 16-17. század során, vagyis nem éppen pozitív dolgokat jelöltek.

A tündér elsősorban a Dél-Alföldön, Dunántúlon, Erdély, Moldva, Bukovina területén, és a Felföld sok helyén fordult elő.
Ezen területeken a tündérek fiatal, hosszú hajú, általában fehér ruhás, gyönyörű nők, rendszerint csoportosan jelennek meg.
Kedvelt megjelenési helyeik az elhagyott ösvények, keresztutak, hidak, árkok, tavak.
Előszeretettel énekelnek, zenélnek, fürdenek, néha nagy táncmulatságokat vagy ebédeket tartanak.
Képesek repülni, alakot váltani (pl. hattyúvá vagy forgószéllé változni).




A férfiakat elcsábítják, elragadják vagy tévútra vezetik; a csecsemőket elcserélik, a lovakat elkötik éjszakai mulatságaikhoz (Bukovinában bizonyos napokon mákkal szórták körbe ellenük az istállót).

Azokat, akik mulatságaikat megzavarják, meneteik útjába kerülnek, vagy tánchelyeikre lépnek, betegségekkel sújtják: a néphit szerint a bénulást, némaságot, őrületet, kisebesedett lábat a tündérek okozhatják.

Ugyanakkor a jó tündérek képesek megmenteni a veszélyben levő embert (pl. a tóban fulladozót kimentik.)




A tündérek az irodalomban

A klasszikus angol szépirodalomban már korán helyet kaptak a tündérek, például Shakespeare Szentivánéji álmában Mab, a tündérek királynője, bár ezen már erősen érződik a mai fairy hatás; illetve a Rómeó és Júliában is az apró kis tündéreket.

Az angol kutatás két tündérfajtát különböztet meg: a középkori, „hősi” tündéreket és az Erzsébet- és Jakab-kor kis szárnyas lényeit, a „diminuált” tündéreket, a mai köznapi fairyk elődeit.

A Mab királynő mellett van a Szentiván éji álomnak még egy csodás mesei szereplője: Puck, a hobgoblin, aki szintén egyfajta tündér, egy csínytevő manó. Jonson, Milton műveiben is előfordulnak tündérek és egyéb csodás lények.




Az európai irodalomba is beépül a folklórból, Ariosto Őrjöngő Orlandójába Boiardo hasonló című művéből került át ugyanazzal a névvel Fata Morgana tündérkirálynő.
A névben is megvan a fatum, fata szó, Morgana (Morgane) pedig az Arthur-mondakörből származik, (Arthur varázserejű féltestvére) vagyis szintén kelta illetve breton eredetű.

A királynőhöz hasonló motívumot használ a tassoi eposz is, a Megszabadított Jeruzsálem, Armida, a varázslónő személyében.

A 17-18. században a tündérek gyűjteményes mesekötetekben is felbukkannak, az 1700-as évekre már több ezer ilyen témájú mese jelenik meg, Angliában pedig összefoglaló, gyűjteményes kötet is napvilágot lát a tündérekkel kapcsolatos hiedelmekről.




A Grimm testvérek szintén beépítik a kor babonáit és ismereteit a meséikbe, melyek a szájhagyományokból és irodalmi művekből egyaránt táplálkoznak, és mivel német nyelvűek, könnyen eljutnak Bécsbe és így Magyarországra is.

Az első ismert magyar nyelvű mű, amelyben tündérek szerepelnek, az Árgirus-széphistória, amely 1580 táján íródott; szerzője Gergei Albert.
A széphistória, amely ismeretlen eredetű, feltehetőleg latin vagy itáliai mintára vezethető vissza, és antik mitológiai elemeket éppúgy tartalmaz, mint petrarkista hatásokat.




 Rendkívül erős hatást gyakorolt a magyar népmesék világára, s a magyar irodalomra is, hiszen egy késői kiadása szolgált Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művének alapjául.

A 17-18. század folyamán az európai folklórból és irodalomból fokozatosan bekerülhetett a magyar köztudatba és irodalmi életbe a fairy értelmű tündéralak, mely összekeveredett az itthon már meglévő elemekkel.

Elsősorban a romantika illetve a késői klasszicizmus egyik jellegzetes szereplői: (E. T. A. Hoffmann: Az Arany virágcserép, Vörösmarty Mihály: Zalán futása, Petőfi Sándor: János vitéz).

Réz Ádám A Gyűrűk Ura fordításakor a Vörösmarty által alkotott Tünde névből kiindulva szerepelteti Tolkien elfjeinek magyar megfelelőjeként a tünde népnevet.




Női nevek

A Tünde női nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból.
(Első ízben a Csongor és Tünde című drámai költeményében bukkant fel.) Újabban a Tündér is anyakönyvezhető név lett.




Magyar tündérnevek

Ramocsa: róla nevezték el a ramocsavirágot (henye boroszlán) és a Ramocsa-mezőt.
Tarkő: birodalma Székelyföld északkeleti részén található.
Olt: Tarkő leánya, akit édesanyja folyóvá változtatott.
Maros: Olt édestestvére, aki szintén folyó alakjában siet édesapjához.
Dála: róla nevezték el Székelydályát.
Firtos: Firtos-hegy tündére.
Tartod: Tartod-hegy tündére és Firtos testvére.
Rapsóné: Rapsó rabonbán tündér felesége, Firtos és Tartod testvére





A KOBOLDOK

A koboldok (föld elem) a manók közé tartoznak.

A manó mitikus népmesei hős, nem igazán része a magyar hiedelemvilágnak.
A mesékben alacsony, de rendkívül erős, okos, olykor rosszindulatú lény.
A hiedelmekben azonban nem olyan félelmetes, mint maga az ördög, hanem annak inkább tréfásan emlegetett cimborája.
Lakóhelye leginkább az erdő mélye.

A manó szó legvalószínűbb eredete az iráni mamus.




Külsejük:

Alacsony termetűek, a maximum magasságuk 120 cm lehet. 
Bőrük általában világos, és nem ritka a szeplős arc. 
Hajuk a legtöbbször szőke, vagy barna színű, esetleg vörös, de például a fekete nagyon ritka. 
Testalkatuk kicsit talán pufóknak mondható, de nem vészesen, akkor is csak az arcuk.
 A szemük színe széles skálán mozog, ugyanis nem csak a többi fajnál ismert barna, zöld, vagy kék szemmel rendelkezhetnek, hanem akár pirossal, vagy lilával is. 
Fülük minden esetben hegyes, és hosszú.
Öltözetük a természetességre törekszik, így ruhájuk színe a barnás és zöldes színárnyalatokat mutatja.
 Nem igazán viselnek ékszereket, esetleg fülbevalókat, de azt akár a férfiak is.




Szokásaik:

A koboldok imádnak szórakozni, így amit csak lehet, azt megünnepelnek. 
Ilyenkor díszes összejöveteleket rendeznek, amikre meghívják az összes ismerősüket. Nagyon közösségi lények, így éjszakába nyúlóan képesek beszélgetni, iszogatni és játszani.




Élőhelyük: 

Városaikat erdőkben építik fel. 
Házaikat fák törzsébe fúrják, és innen ásnak le a föld mélyére, igazi kis barlangrendszert kialakítva. 
Több generáció él együtt, így egy ilyen barlangban akár több mint 10 kobold is lakhat.

A városokon kívül élő koboldokat nem is lehet találni, mert tudják, hogy a legjobb esélyük a külvilág fenyegetései ellen, ha együtt maradnak.

A kobold városokon belül nagyon szoros kötődés alakul ki, ezért más hasonló városokkal gyakran ellenfelek, mint ahogy más lényekkel is csak nagyon ritkán szövetkeznek. 
Ha erdejükbe téved egy idegen, azt inkább elkerülik, de ha mégis összetalálkoznak, és esetleg megsérti őket az illető, annak alaposan ellátják a baját.




Képesség: 

Csak kevés varázserejük van, így a mágiához porokat, főzeteket és egyéb tárgyakat használnak. 
Erejük a természetmágiában rejlik, ami nem csoda, hiszen az erdő mélyén élnek. Nagyon különleges képességük viszont, hogy képesek egy csettintésre teleportálni akár több km-rel távolabbra is.
Ezek kívül jól értenek a barkácsoláshoz, kézimunkához. 
Ebből következik, hogy bútoraik, épületeik (tulajdonképp barlangjaik) nagyon szépen megmunkáltak. 
Továbbá tehetséges zenészek is.




Kor: 

A koboldok átlag életkora 300-350 év. Egészen 50 éves korukig számítanak gyereknek, 120 éves korukig pedig kamasznak. 
Egy harminc éves embernek 190, egy 40 évesnek pedig egy 240 éves felel meg.
 A Koboldképzőbe 60 éves kor körül kezdenek el járni.

Rokonaik: 

A manók, a törpök, valamint távoli rokonaik a tündérek, azok közül is az erdei népek.

Manófélék:

- házimanó
- kobold: 
Német nyelvterületen nem csak házimanót jelöl, de a bányákban lakó apró népséget is, illetve a tengerészeknek is voltak jóindulatú koboldjaik.
- gnóm
- goblin
- ork




A koboldok általában láthatatlanok, de ha megjelenik, akkor leginkább állat, tűz, ember vagy gyertya formájában láthatjuk őket.

Az emberek házaiban élő koboldok, a parasztok öltözetét viselik.
A bányákban élő koboldok görnyedtek és csúnyák.
A hajók füstös csöveiben élő koboldok tengerészruhát viselnek.

A legenda szerint, a koboldok megjelenése egy házban gazdagságot és szerencsét hozhat, ezért a házigazdák vigyáznak rájuk.

Gyakran segítenek a házimunkában, gyakran tréfálkoznak, turpisságokat tesznek.

Segítik a boltosokat, kereskedőket.

Élhetnek a kandallóban, pajtában, istállóban, sörös pincében.

Ahol megjelenik a kobold, jelenlétéről úgy adhat hírt, hogy faforgácsot szór el a ház körül, vagy tehéntrágyát tesz a tejbe.

Minden népnek megvannak a maga szerencsehozó figurái.
Az ír nemzetnél ezt a szerepet egy alacsony zöld ruhás lény, egy kobold tölti be.
A koboldok bolondos, könnyelmű teremtmények.
Ha egy halandó megfog egyet, akkor az nagy gazdagságot ígér neki szabadságáért cserébe.




Az ír neve: 
Leprechaun

Az angol név magyarul koboldot jelent.
Az elnevezés minden bizonnyal az írektől ered.
Leprechaunt  Írország nemzeti tündéreként tartják számon.
Ezt a nevet eredetileg csak Észak- Leinster környékén használták, ám mára szinte nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.
Ez a furcsa kis lény egy látszólag öreg, pici termetű emberke, zöld kalappal és zöld ruhával.
Gyakran eléggé ittas állapotban van, hiszen az otthon főzött cefre, vagy az egyéb alkoholok megteszik a hatást nála is.
De ennek ellenére sosem válnak olyan részeggé, hogy a kezük, melyben a kalapács található, bizonytalanná váljon, és ezzel befolyásolja munkájukat!

Kik azok a koboldok?

Ezek a kis lények általában erdőkben laknak, kis odúkban, igyekeznek az emberi szem számára láthatatlanul élni, hiszen tartanak tőlünk, emberektől.
Mégis, ha egy ember a területükre téved, akkor szeretik azt ijesztgetni, szeretnek vele gonoszkodni.
A közhiedelem szerint, ha követjük a szivárványt, és a végében rájuk találunk, aranyat adnak.
Nagyon ritkán fordul elő, hogy találkozhatunk velük.
A legenda szerint csak az az egy ember láthatja őket, aki foglyul ejtette és szolgájává tette.
Persze a kis kobold bánatára.
Semmi esetre sem szabad őket összekevernünk a szintén varázserővel bíró manókkal, akik kifejezetten segítőkészek, velünk emberekkel, és inkább csak megleckéztetnek minket, mint hogy pusztán csak rosszalkodjanak, gonoszkodjanak velünk.
A leghíresebb manó Shakespeare Puckja, aki a Szentivánéji álomban okoz bonyodalmakat.
De biztosan hallott mindenki az álomhozó manókról is.
Szeretnek kincseket felhalmozni lakásukban, és ezeket féltve őrzik is. Gátlástalanul elcsennek  bármit, ami megtetszik nekik.

Talán az egyik legismertebb kobold Pumukli, akit egy öreg asztalos ejtett foglyul. Valószínűleg mindenki számára ismerősek Pumukli történetei, örökös csínytevései, ártalmatlan rosszalkodásai.




Hogy néznek ki a koboldok?

A koboldok külseje igencsak változatos képet mutat.
A legendák szerint legtöbbjük zöld színű, pusztán csak azért, hogy még jobban bele tudjon olvadni a környezetébe.
Ez az ír koboldnál a zöld ruházatban figyelhető meg.
Fülük, orruk, szájuk általában nagy, így kinézetük alapján nem nevezhetőek túlzottan jó képű teremtéseknek, de mindezek ellenére sem kelt látványuk félelmet az emberben, hiszen inkább bohókásak, és nevetségesek, mint rémisztőek.

Ezüstshilling vagy aranyérme?

A koboldok Írországban állítólag az ősi kincs őrzői, akik kancsókban, fazekakban vagy üstökben rejtegetik azt.
Ez a tevékenységük természetesen a kalandozó népek fosztogatásai ellen irányult.
Úgy tartják, hogyha egy halandónak sikerül egy koboldot megfogni, akkor az nagy gazdagságot ígér neki szabadságáért cserébe.
Ír koboldunk 2 kis bőrzacskót hord magával, az egyikben ezüstshilling van, a másikban aranyérme.
Az ezüstshilling olyan bűvös pénz, mely visszatér gazdája pénztárcájába minden egyes alkalommal, miután fizettek vele.
 Ez nagyszerű ajándék egy olyan rászoruló szegény ember számára, akinek eszébe sem jutott a kicsi lényt rabul ejteni.
Az ilyen emberekkel Leprechaun mindig bőkezű és adakozó, hiszen ismerjük az örökérvényű mondatot a mesékből:
„Jó tett helyében jót várj!”

Az aranyérme ennél furfangosabb.
Ezt Leprechaun arra használja, hogy a szorult helyzetekből is ki tudja húzni magát, mégpedig úgy, hogy megvesztegeti vele foglyulejtőjét.
Amint a kobold megvált az aranyérmétől, az levéllé vagy hamuvá változik az ellenfél kezében.
Ez az idő éppen elég koboldunknak arra, hogy egy pillanat alatt eltűnjön a helyszínről, megmenekülve ezzel a nem kívánt társaságtól.




Leprechaun és Cluricaun

A koboldok családja Írországban két csoportra osztható.
Van Leprechaun és van Cluricaun.
A cluricaunok kifejezetten gonoszkodó kis lények.
Lopakodnak és lopnak.
 Kölcsönvesznek bármit, amit megkívánnak, a sötétség cinkosai, az éléskamrák és a borospincék lelkes fosztogatói.
Az éjszaka leple alatt különböző állatokon, mint pl. juhon, kecskén, kutyán vagy valamilyen szárnyason bejárják az éjjeli tájat.

A koboldok, legyenek jóságosak, vagy gonoszkodók, mesefigurák, vagy valós erdei lények, mindenképpen létünk részét képezik.
Van, aki létezésüket csak megmosolyogja, legyint egyet, hogy ez csak egy mese a gyerekeknek, viszont van, aki hisz bennük.
A gyerekek mindenképpen!
Tartsuk meg mindannyian azt a gyermeki lényünket, mely képes hinni a természetfelettiben, a mesékben és a csodákban, hisz ettől lesz életünk színes és izgalmas!




A felsorolt természetszellemek mind a rájuk jellemző elem mentén nyilvánulnak meg: a szalamanderek a tűzben, a nixek a vízben, a szilfidek a levegőben, a törpék pedig a földben.

Ha hiszünk létezésükben, ha nem, egy dolog biztos: ha a természetben jársz, fontos, hogy tisztelettel és szeretettel közeledj az elemek felé.

Alap, hogy ne tépkedd a virágokat a földből, ne dobd szemetedet a vízbe, ne szennyezd a levegőt, ne játssz felelőtlenül a tűzzel.

Helyette inkább köszöntsd kedvesen az elemek szellemeit, és kérd őket, hogy segítsenek, szolgáljanak téged utadon: ügyeljenek arra, hogy ne csimpaszkodjon kullancs a bőrödbe, ne pattanjon parázs a szemedbe, ne fázz meg az esőben vagy ne fújja ki a bőrödet a szél.

Eleinte talán nem tapasztalsz változást az úton, de ha elégszer próbálkozol, és közben végig szeretettel, egyenrangú partnerként viszonyulsz a természethez, előbb-utóbb észre fogod venni, hogy jobban érzed magad a szabad ég alatt...

...aztán ki tudja, még az is lehet, hogy egy napon - amikor már készen állsz rá - megpillantasz egy aprócska lényt, akinek korábban esetleg csak a jelenlétét érezted.


Egy kis adalék a hitelességhez, hogy ...."Nem mese ez gyermek!"



Adorjánné Marica  története:

Balatonon a szomszéd nyaralójának kertvégében van egy hatalmas fa.
A teraszunkról is jól látható. Sok évvel ezelőtt, amikor mentem le a vízre - még akkor az udvarunk végén, a hátsó kapun - saját lejárónk volt, és amikor mentem furcsa érzésem volt, mintha figyelnének és akkor láttam meg, hogy egy kobold család lakik ott. Ez belső látás volt érzéssel együtt. Akkor még nem foglalkoztam ilyen dolgokkal, hogy kobold, tündér, de valahogy természetesnek vettem.

Amikor észrevette, hogy tudomást szereztem róluk, elkezdett ugrálni és elég harciasnak tűnt, kicsit meg is ijedtem, de aztán óvatosan elkezdtem vele kommunikálni . Közöltem vele, hogy tiszteletben tartom őket és kívánom, hogy még sokáig legyenek itt ..... még mindig ott élnek a fán...párjával együtt, néha integetek nekik. Még olyan is volt, hogy a védelmemre keltek! J



(Forrás: wikipédia/wiki/Domak Nikoletta/boszorkányweb)









Megjegyzés:

Az itt leírtak azon részének nagy részével, mely a wikipédiából állt rendelkezésemre, nem értek egyet, de, mint forrásanyagot közreadom!










A TÜNDÉREK...

...köztünk élnek! 




Én többet is ismerek személyesen! 

Egyikőjük Szilvike, aki beszélget az állatokkal, növényekkel, és gyógyítja is Őket!

Ő a Természet Tündérkéje!

Keressétek Őt bizalommal, ha állatkáitokkal, növényeitekkel szeretnétek beszélgetni az ő segítségével! 

Aki szeretné Szilvike segítségét kérni, nyugodtan írjon nekem üzenetet, továbbítom Szilvinek!  

Leírás itt:

- SZILVIKÉRŐL - történetek:


- TÜNDÉREK ÉS KOBOLDOK:


- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:








 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai: 

- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:

- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák  Aura - Csakrák - Csokrok:

 - A csakrák betegségei - behangulásuk - az életerő:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! :

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

- A dimenziókapuk létezése:

- A KIRLIAN MÓDSZER:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:

- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:

- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

- SICAMBRIA – Spiriteve írása:

- TOBOZ-DOBOZ-KOBOZ  – Spiriteve írása:

- ÍTÉLKEZÉS - Spiriteve írása:

Ica - a faragott kövek:

- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:

- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:

- NAPFOGYATKOZÁS:

- HOLDFOGYATKOZÁS:

Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html

- A VULKÁNOK:

- A Szfinxek:

- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:


- LEONARDO - a polihisztor:


Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:


- Az Egyszarvú:

- Az igazi Tündérország - Legendák:

- Világszép Tündér Ilona meséje – legendája:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv - Rovás ABC értelmezése:

- A magyar házak mágikus ereje:

- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:

- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:

- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én - Karácsony - Kerecseny:

- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:





 


Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:


blog oldalam: 



  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése