2017. július 18., kedd

A FŐNIX


A FŐNIX


A tűzmadár egy kozmikus istenség.

A madarak vezetője a Főnix, ahogyan a szarvasok vezére az egyszarvú.

A főnix a társadalmak felemelkedésének és bukásának jelképe is volt.

A főnixmadár az újjászületés, a halál utáni megújulás és megerősödés jelképe.

Egyes legendák szerint a főnixmadár sebei maguktól begyógyulnak, ezért a madár gyakorlatilag elpusztíthatatlan.

A főnix a tűz és az istenségek szimbóluma is.




Mitológiai háttér:

A mitológia mindig is foglalkoztatta és lenyűgözte az emberiséget.

A mítoszok talán egyik legelkápráztatóbb tulajdonsága az, hogy számtalan különleges teremtménnyel ismertetik meg az olvasót.

Természetesen, a legtöbb jellemrajz szinte mindig sarkított, eltúlzott, de sosem tudhatjuk biztosan azt, hogy ezek a teremtmények sosem léteztek, vagy hogy nem hasonlítottak azokra, amelyről a legendák szólnak. 

A főnixmadár is egy ilyen mitikus lény, mely a történelem során számtalan halandó képzeletét rabul ejtette.

A főnix egy szent madár, mely igen sok kultúrában előfordul.

Ezekben a kultúrákban eltérőek a tulajdonságai, szimbólumának jelentése, eredete. 

De az mindegyikben közös, hogy életének végén meggyullad, és saját hamvaiból újjászületik.

Maga a tűz őselem, a szellem megújító erejét jelképezi, a madár pedig a lélek szimbóluma.

A Főnix képviseli tehát a lélek önmagát megújító képességét.




A főnix (görög: Φοῖνιξ) mitikus tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.

Legendái szerint a főnix 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, milyen eredetű forrásban olvasunk róla).

Legismertebb leírása szerint a főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég.

A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „Nap városában”.

Az egyiptomiak a főnixet (egyiptomi nyelven: benu) gólya- vagy gémszerű madárnak tartották.

Az egyiptomi teremtésmítosz szerint a Benu madár az életeszenciát (heké) egy távoli mágikus forrásból hozta el a világba.




E forrás a Tűz szigete, a sosem szűnő fény helye a világ határain túl, ahol az istenek születnek és megújulnak, és ahonnan a világba küldik őket.

Ebből a világból a főnix a fő hírhozó.

Az élet üzenetét hozta el Héliopoliszba, a Föld szimbolikus középpontjába.

Mivel általában az áradásokat követően jelent meg, a régi egyiptomiak azt hitték róla, hogy a mindent megelőző elemben, a vízben született, mégpedig önmagától, ugyanúgy, mint ahogy a Nap is önmagát szülte.

A madarat ezért a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték.

Ahányszor a főnixmadár uralma a világ felett végéhez ér, mindannyiszor meg is újul, fénylő ragyogásban.

A Halottak Könyve és más szent óegyiptomi szövegek tanúsága szerint Héliopolisz egyik szent szimbóluma volt, és szoros összefüggésben állt a felkelő Nappal és a napistennel, Rével.

A görögök átvették a benu megnevezést mely később egyenértékűvé vált saját phoinix szavukkal, ami Fönícia nevéből eredt, bíborvöröset jelentett.

A görögök szerint a főnix egy platóni évig él.

Ez az idő annyi, míg az égen a Nap és a Hold, valamint az öt szemmel látható bolygó visszaér a kiinduló pontjára.

Ezen nagy csillagászati ciklus végével szerintük újra megismétlődik a világtörténelem, mivel a bolygók kölcsönhatásai is megismétlődnek.

Így a főnix az univerzum egyfajta képmása volt a számukra, az idő ciklus voltának a megszemélyesítője.

Számos ókori szerző leírja legendáját (Hérodotosz, Tacitus, Plinius).

Tacitus tizenkétezer-kilencszázkilencvennégy közönséges évre teszi a platóni évet.

A görög és római ábrázolások a madarat inkább pávához vagy sashoz hasonlónak mutatták.




A görögök szerint a főnix Arábiában élt egy kút mellett, hajnalban megfürdött a kút vizében, Apollón pedig megállította kocsiját, a napot az égen, hogy hallgassa énekét.

Az egyik monda szerint a Főnix madár Indiában él.

Amikor 500 éves lesz, felrepül egy fenyőfára és megtölti szárnyait tömjénnel.

Azután elrepül Héliopoliszba, ahol egy oltáron illatos füvekből fészket rak, mely aztán saját teste melegétől lángra lobban, majd ezen a tűzön elég.

Másnap egy apró, illatos férget lehet találni a hamvak között.

A féreg átalakul kicsinyke madárrá, végül a harmadik napon újra Főnix lesz belőle, ami apja hamvait mirhával vegyített tojássá formálja és Ré Napisten templomának oltárára helyezi. 

Ezután visszatér eredete helyére, Indiába.

Egy másik monda szerint a Főnix Arábiában él, és sötétlila vagy vörös-arany tollazata van.

A Földön minden időben csak egyetlen Főnix létezik, ami megöregedve fából és fűszerekből (fahéjból) máglyát épít, amire rátelepszik.

Szembefordulva a Nappal tüzet gyújt, egyesek szerint egy kődarabhoz csiszolva csőrét, majd a szárnyaival addig szítja a tüzet, míg teljesen el nem hamvad.




Kínában a Főnix (Feng) az Egyszarvú, a Sárkány és a Teknőc mellett a mitológia legfontosabb mágikus állata.

Ezen négy állat feltűnése kedvező eseményt jelez előre.

A kínai főnix madár inkább hasonlít pávára, vagy fácánra.

A kínai kultúrában az égi kegyelem jelképe volt.

Feltételezhető, hogy eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte, így válhatott később a madarak királyává.

Amely asszonyoknak álmukban megjelent a főnixmadár, kiváló, erényes fiaik születtek.

A mítoszra Shakespeare is utal, A vihar című drámájában.

Alakja már a Yin-kori jósfeliratokon megtalálható.

A későbbi értelmezések szerint a főnix szó a feng hím főnix és a huang nőstény főnix szavak összevonásából származik.

Alakját különbözőképpen írják le, de abban mindegyik megegyezik, hogy az egyes testrészeit más és más állat részeihez hasonlítják.




Eszerint a főnixnek kakascsőre van, begye fecskéé, nyaka kígyóé, a testén sárkányéhoz hasonló minták láthatók, farka halé, háta pedig, mint a teknősé.

Az ősi mitikus legendák szerint a főnixnek színes a tollazata, és a tökéletes emberek keleten található országában lakik.

A főnix megjelenése hosszú béke beköszöntét jelezte.

A középkorban az egyszarvúhoz hasonlóan a ren (emberségesség) megtestesülésének számított.

A sárkánnyal együtt az uralkodó szimbóluma volt.

Gyakorta a császárné, valamint a mennyasszony jelképének számított.

A középkori taoista legendák szerint a taoista szentek főnix hátán utazzák be az eget.

Az ókori forrásokban főnix a Cinóberbarlangban lakik, vagy ott született.

Ezt a barlangot a déli égtájhoz kapcsolódónak tartották, ezért a főnix alakja gyakran összeolvadt a vörös madáréval (zhu niao), a dél jelképével.

A főnix alakja már a legősibb időktől kezdve rendkívül népszerű a kínai művészetben.

Feltételezhető, hogy a főnixről kialakult elképezésekre hatott a páva alakja.

A főnix a hagyomány szerint csak akkor jelent meg, ha erényes uralkodók kormányozták az országot, s így a főnix az erény és a hűség jelképévé vált.




A főnix a feltámadás és az örök élet jelképeként a korai keresztény irodalom egyik népszerű témájává vált.

A korai keresztények hittek benne, hogy a madár tényleg létezik.

Itt sasként ábrázolták.

A kereszténységben az időszakos megjelenés és újjászületés, az örök élet és a feltámadás jelképe a Főnix, akárcsak maga Krisztus, akinek ez az egyik szimbóluma.

Számos vértanú mögött látható pálmafán ülve, jelezve újjászületésüket.

A Főnix a paradicsomba jutott, üdvözült lélek jele, míg síremlékeken a romolhatatlanságot és halhatatlanságot jelképezi.

A teológiában a Remény allegóriájaként szerepel.

Az ószövetségi apokrifekben az imádkozó Főnixet a kerubokkal azonosították.

A szerzetes mozgalmakban ugyanakkor az önmegtartóztatást és a szüzességet jelképezte.

Az ókeresztények a Főnixet jellegzetesen dombon vagy hegycsúcson, esetleg pálmafán ülve ábrázolták (a phoinix görögül pálmát jelent).




Krisztus-szimbólum, az igazságosság Napja.

Az európai középkor úgy tudta, hogy Arábiából, vagy Indiából származik.
Bizánc államjelvénye volt.

A zsidó mondákban, amikor Éva ősanyánk bűnbe esett, irigységet érzett a bűntelen állatok iránt, és rávette őket, hogy egyenek ők is a tiltott gyümölcsből.

A milcham madár nem engedett a csábításnak, ennek jutalmául ezer évig élhetett, ha ez letelik, tűz gyullad a fészkében, és elégeti a madarakat.

Egyetlen tojás marad, amelyből kikel a fióka, és tovább él, újabb ezer esztendeig, a halál soha többé nem lesz úrrá rajta.

Más mitológiák szerint, a Főnix saját hamvából kel életre, vagyis önmagától származik, ezért ő az egyes időszakok, teremtési ciklusok tanúja.

A középkori alkímiában nem véletlenül volt a Főnix a bölcsek kövének egyik elnevezése.

Az alkímiában az ősanyagnak a megsemmisüléstől az újjászületésig, a bölcsek kövévé válásáig vezető útját jelképezi.

Egy feltételezés szerint a főnixmadár mondáját egy kelet-afrikai madárfaj ihlette.

A madár olyan sós síkságokon fészkel, melyen tojásai vagy fiókái nem tudnának életben maradni, ezért magas dombot épít, mely megtartja a tojást.

A körülötte felszálló meleg levegő a lángok által felmelegített levegőre hasonlít.

Egyébként angol formájában (ti. Phoenix) férfi, illetve női névként is előfordul.

A főnix Magyarországon: Debrecen címerében látható a mitológiai madár, amely hamvaiból újraszületik.




A főnix a tűz jelképe, ezért nem véletlen, hogy a sokszor leégett város címerébe is belekerült a tűzvészek után újra- és újraéledő település szimbólumaként.


Van egy Láng a Magyar szívben,
Mely Isteni világot gyújt.
Táplálja azt a Jó Ősten
Ki az álnokokra lesújt.

Adom ezt a Lángot, őrizd!
Nagyanyáid intelme szól:
"Ez a Nemzet, mint a Főnix,
Újraéled hamvából!"

- Havasi Máté -




Schubert "Serenade"


Főnix az időfizikában:

A Főnix madár a szerinó ábrázolása ősidők óta.
Valószínűleg olyan ember találmánya, aki olvasott vagy tanult az energiakvantum működéséről, de mivel nem értette miről van szó, mindenáron valami emberi ésszel könnyen felfogható és egyszerűen ábrázolható formába kívánta önteni az időhurok transzcendens lényegét.
Erre utalnak a mítoszokban szereplő sajátos tulajdonságai a madárnak.
A témával kapcsolatban lásd még: A Szfinx és Griff titka című írást az Eseményhorizonton a 2004-es év anyagai között.
A Főnix szó szerint Tűzmadár, mivel egy tachion rendszerről van szó. Tehát nem biológiai lény, igazából semmi köze gémhez, sashoz, fácánhoz vagy pávához.
Azért nevezik madárnak, mert repül, akár egy energiakvantum.
Mindebből következik, hogy azon ábrázolása pontos, ahol a testéből kiágazó tagok száma hat darab.




Az egy fej, két szárny és három láb a szerinó hat forráshelyét jelzi.
A Főnix annyiban rokona a mesék hétfejű sárkányának, hogy az meg a fénykvantum szimbóluma (hét fej plusz a farka).
A Főnix legfőbb jellegzetessége az időtlensége.
Nagyon sokáig él és miután önként meghalt, folyton feltámad poraiból.
Önmagától, önmagából, tehát nem tojásból születik, mint minden rendes madár.
Az, hogy a mítoszokban mégis szerepel a tojás (ami a korábbi madár hamvaiből készül), inkább az információ megmaradási törvényre utal.
Az előző teremtési korszak eseményeinek lenyomata eltárolva megmarad a Napvárosban (az oltáron).
A Főnix eredetileg a Vízben született, mivel a teremtés elemei közül ez az első, az őskáosz hullámtere, amiben a Tűz létrejön.
Mindig csak egy van belőle - ez utalás az első térszeránra, a Mindenhatóra.
Pont ezért ábrázolják hegytetőn vagy a világhegy (Teremtő tachion) csúcsán, jelezve, hogy isteni lényről van szó.
Születése a teremtési ciklus kezdetét jelzi, halála a végét.
A Nap madara, mivel a Napban működik a rendszert megtartó helyi térszerán, a Napisten. Ezért tér vissza meghalni és újjászületni a Napvárosba (Aranyváros).
Az időhurok az önkeltésének tulajdonságai miatt romolhatatlan és halhatatlan, s magában hordozza a teremtés folytatásának reményét.
Az a tény, hogy normálisan nem a Napvárosban lakik, hanem csak megújulni jár oda vissza azt jelzi, hogy az Isten kerubjaként aktívan részt vesz a teremtésben, kint élve a világban (a teremtmények között). Feje körül a glória mutatja, hogy szent, isteni és transzcendens lényről van szó, nem holmi közönséges állatról.
És végezetül még egy érdekes apróság a misztikus egybeesésekért rajongók számára. Ha megnézzük a Krisztus ábrázolásokat, mindenhol azt látjuk, hogy a sugárkoszorújában egy vízkereszt látható. Ami azt jelzi, hogy a lelkében térforrás van. Jelentésében ez megfelel a halála után harmadnapra feltámadó Főn-X madár tulajdonságainak, mivel ott látható a krisztusi főn az X.




A könyv:

Valaha régesrégen, még az óidők előtt élt egy misztikus madár a Főnix.
Nemcsak csodálatosan szép volt, hanem hatalmas bölcsességgel is rendelkezett.
Hosszú élete volt, olyan hosszú, hogy a körülötte élő halandók örökéletűnek gondolták.
De nem volt az!

A hosszú évek felette sem múltak el nyomtalanul, a kor bizony meglátszott rajta.
Gyönyörű tollazata megfakult, hangja rikácsolóbb lett és nehézkesen repült, sőt ha tehette, akkor inkább nem is repült, hanem a fészkén gubbasztott.

Egy alkalommal, amikor már a 100. évét élte, látványosan fellobbantak a lángok körülötte és az utolsó porcikájáig elhamvadt a fészkével együtt.

Mikor a hatalmas lángok elcsitultak, akik addig meredten álltak, nagy meglepetéssel vették észre, hogy a Főnix fészke épen, és sértetlenül ott van ahol eddig, és látták, hogy a fészek közepében lévő hamuból egy ifjú és csodálatos főnixmadár áll fel.

Így jutott mindenki tudomására, hogy a Főnix, bár nem hallhatatlan, hiszen 100 évig él csak, ám hamvaiból újjászületik és még hatalmasabb, szebb és erősebb lesz.

A tűzben az eddig megszerzett tudása nem veszett el, sőt most már az újabb és újabb 100 év tudása tevődik hozzá.

Akik eddig csodálták, most elkezdtek félni tőle, és azon tanakodtak, hogyan tudnának megszabadulni tőle.

A Főnix végtelen bölcsességében erről tudomást szerzett, és elhatározta, hogy eltűnik az ellenséges tekintetek elől.

Meglebbentette csodálatos szárnyát, felemelkedett a levegőbe és ráfeküdt egy langyos szellő hátára.

Még egy utolsó búcsú dalt énekelt, és egyszer s mindenkorra eltűnt a világ szeme elől. 

Mára már csak a legendája maradt fenn.




Los Angeles a Jó és a Gonosz évezredes küzdelmének végső harcmezejévé válik.

A PHOENIX több ezer évig harcolt ősi ellenségeivel, és a századok során a lángokból gyűjtötte erejét.

Most azóta már régóta hamvaiban nyugszik; varázsa, életereje elenyészett a La Brea-i szurokgödrök csapdájában, s csak álmodik ellenségéről és az új életet adó lángokról.....

A DÉMONT legyőzték, bár nem semmisítették meg.

Kína első császára fogságba ejtette, majd bezárta egy varázslatos pecsét és egy agyagharcosokból álló hadsereg alá.

Kétezer évig várta, hogy felfedezzék a régóta eltemetett sereget, várta a régészeket, akik elmozdítják börtöne kapuját....

LOS ANGELESBEN ÉS KÍNÁBAN maga a föld is megmozdult, ahogy a két legendás teremtmény a szabadulásért küzdött.

Földrengések, tűzvészek sújtották a halandó világot, mikor négy elkeseredett ember megsejtette mekkora veszély fenyegeti Los Angelest....

Ez áll az egyik kedvenc könyvem hátulján.
Még 1999-ben adták ki.
Azóta többször kiolvastam és mindig nagy örömet találtam benne.

A férfi főszereplője ennek a könyvnek, a szívműtéten átesett Elmore Harper, aki La Brea-i szurokgödröknél lévő múzeumban dolgozott, bár hatalmas vagyon állt rendelkezésére a cégnél, ahol a műtét előtt volt állásban.

Ez a cég a család cége volt, de mióta megműtötték, rájött, hogy ez már nem érdekli őt, és azóta, inkább a múzeumban dolgozott részidőben.

Itt találkozott össze Susan Aronsonnal, a csinos belsőépítésszel.
Az özvegy Susan, aki a férjét fiatalon veszítette el, hamar összebarátkozik a visszahúzódó Harperrel.

Mióta a férje meghalt, azóta Susan gondoskodik az idős apósáról, aki megjárta a koncentrációs tábort.

Amikor Los Angelesben különös események kezdenek történni, akkor bemutatja az apósát Harpernek, aki meglepően hamar összebarátkozik az idős férfival.

Ebben az időben történik, hogy egy rengés következtében az egyik szurokgödröcskében egy szivárványosan csillogó toll fordul ki a szurok felszínére, és vele együtt egy pecsét.

Harper elviszi ezt a megtisztított pecsétet, egy kínai származású barátjának Victor Jue-nek, aki észrevette, hogy a pecséten egy ősi írásjel töredéke van.

Hamarosan megkerült a pecséttöredék másik fele is, és így már közelebb kerültek ahhoz, hogy megfejtsék a pecsét titkát.

Közben a Kínában történő ásatásokon dolgozó egyik munkás kiengedi az ősi gonoszt, akit az első császár agyagkatonái őriztek.

Az átok megtörik és a gonosz démon elindul, hogy felkeresse ősi ellenségét és legyőzőjét a PHOENIX-et.

Közben embereket gyilkol, és amerre elhalad, halál és rombolás jelzi az útját.

A végső csatában a PHOENIX kikel a szurokgödrökből, és felveszi a harcot a gonosszal, de közben halálosan megsérül.

Susan segítségével, új lángok közt ismét életre kel, és erősebben fiatalabban ismét harcba száll és legyőzi a GONOSZT!

A négy ember is, akik a PHOENIX-el együtt részt vettek a csatában, mely a szurokgödröknél zajlott, ők is győztesként távoztak a fél Los Angelest romba döntő csatatérről.

Persze mindenki más földrengésnek tartotta az eseményeket, csak ők tudták az igazságot.

(Elizabeth Forrest: Phoenix tűz c. könyv)


(Forrás: esemenyhorizont)







A négy szent állat és az égtájak őrzői

A sárkány tagja a kínai mitológiában a „négy szent állat” (sze ling ) néven ismert azon természetfeletti, különleges lények kiváltságos, és különösen nagy tiszteletnek örvendő csoportjának, amelyek a legendák szerint már a Sárga Császár parkjában is laktak. 

Ezek az állatok a következők:

egyszarvú (csi-lin 麒麟), a négylábú szőrös állatok ura,
sárkány (long ), a pikkelyes állatok ura,
teknős (kuj ), a páncélos állatok ura,
főnix (feng-huang 鳳凰), a tollas állatok ura,

Az állatok ezen csoportját is szokás volt a négy égtáj őrzőjeként emlegetni, de ez korántsem volt olyan gyakori, mint az állatok azon négyes csoportja, amelyre sokkal gyakrabban hivatkoztak az égtájakkal kapcsolatban. 

Egy legenda szerint, amikor Nü-va istennő kifoltozta az eget és megszilárdította a világot, megalkotta a négy égtáj őrzőjét is, akik a négy évszak harmonikus működésének is felelősei lettek. 

A sötét vagy fekete teknős (hszüan vu 玄武) hatalma alá tartozott az északi égtáj és a tél irányítása;

 a keleti égtájat és a tavaszt a zöldeskék vagy azúrsárkányhoz (csing lung 青龍) rendelte az istennő; 

a fehér tigrist (paj hu 白虎) helyezte nyugatra és megbízta az ősz irányításával; 

a vörös madárhoz (csu csüe 朱雀) pedig az égtájak közül a dél, az évszakok közül a nyár rendeltetett.



kínai sárkány

A Sárkány

A sárkány jelentését nem ismerjük, az emberi képzeletnek azonban mindig ismerős volt. Alakja mitológiáról mitológiára eltolódhat a “jó” vagy a “rossz” irányba. 
Az ősi Kínában mindenesetre a sárkánynak nagyon fontos szerepe volt, s az első helyen állt az istenként tisztelt kínai állatok sorában. 

Nem pokoli, ijesztő szörny, hanem embert segítő, isteni teremtmény. 

Ő a “kiváló értelmű lény”, a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj, az esők és a szelek irányítója, az időjárás és a termékenység ura. Szárnyak nélkül repül, tud változtatni az alakján, és fajtánként más-más színű. (A kék sárkányokat jószívűnek, a fehéreket erényesnek, a sárgákat pedig könyörületesnek tartották.) 

Egy nagyhatalmú angyal 
– mondhatnánk, nem csoda, ha néhány császár tőle származtatta magát. 

A kínai mitológiában a sárkány külsejét szabályok írták elő, a hagyomány szerint különböző lények vonásaiból tevődik össze: szarvas-szarva, tevefeje, démonszeme, kígyónyaka, kagylógyomra, saskarmai, tigrislába, bikafüle kellett, hogy legyen. 
Falatozás alatt ezt ellenőrizendő vessünk egy szigorú pillantást a fali sárkányokra.




Noin Ula Hsziungnu kurgán - egyszarvú


Az Egyszarvú

A legenda szerint Konfuciusz születését megelőzően anyja előtt feltűnt egy egyszarvú. Megjelenése tehát erényes „uralkodó” születését jelzi, aki bölcsen és emberségesen kormányoz. 
Az ellenben baljós jel, ha megsebzik, vagy holtan találják. 
Az egyszarvú járás közben nem tapossa el a füvet és a bogarakat, élő füvet nem fogyaszt, kizárólag csodálatos növényekkel táplálkozik. 
Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, és úgy jár a vízen, mintha földön lépkedne. 
A legrégibb szövegekben a szarvasok vezéreként tűnik fel, de 
mindenképpen ő az állatok feje. 

Alakja, akárcsak a sárkányé, színpompás és összetett. (A megfejtés: szarvastest, ökörfarok és lópata.) 
A homlokán növő szarv húsból van, hogy véletlenül se árthasson vele.




A nőt védelmező főnix erő


A Főnix

A kínai főnix kissé különbözik nyugati társától: míg a nyugati inkább egy sasra emlékeztet, a kínai főnix a fácánra vagy a pávára hasonlít.

Míg a nyugati kultúrában a madár az újjászületés jelképe, a kínaiban az égi kegyelem látható jele volt. 

Feltételezhető, hogy a főnix eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte, s ezért lehetett később a madarak királya. 

Azoknak az asszonyoknak, akiknek az álmában megjelent, kiváló, erényes fiaik születtek. (Összetevői: kakas, fecske, kígyó, sárkány, hal, teknős.)




Karakorum Mongol eredetű teknős szobor


A Teknőc

Egyes elgondolások szerint a teknőc páncélja az égbolt, a hasa pedig a föld. 

Világmodellnek szép és költői. 

A négy csodálatos állat egyikét szokták Fekete Teknősbékának is nevezni, sőt Fekete Harcosnak is, az erő és az állóképesség jelképeként. 

Három társához hasonlóan bölcs is, annyira, hogy még a jövőt is megmondja. 

A páncélját ezért jóslásnál is bevetették. 
(Az elképzelések szerint a feje kígyó, a nyaka sárkány, a teste, nos a teste teknősé.) 

A mindennapos használatban egyébként a teknősbékának éppen ellenkező előjelű jelentése van, minthogy a női hűtlenséget és a szexuális (hiper)aktivitást szimbolizálják vele.






Továbbá:


- A magyar szent korona igazi rejtélye! :

- Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

- Mátyás király:

- Különös fények a Pilisben:

- A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

- A Teremtő Páros szeretettel teremtette meg a világot:

- Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:

- CSILLAGÁSZAT:

- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:

- Mi is a Lélek?:

- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:

- A harmadik szem:

- A teremtés energiái – Kundalini:

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- A MELEGVIZEK - GYÓGYVIZEK BIRODALMA - A KÁRPÁT - MEDENCE:

- A VULKÁNOK:

- Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

- Skalárháború:

- A dimenziókapuk létezése:

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:

- A világ legmagasabban fekvő lakott települései:

- Magyarul beszélő indiántörzsek:

- Peru - Cuzco - az Inka Sacsayhuaman erődje - emberkéz alkotta gigantikus csoda?:

- Pápua Új-Guinea:

- GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN:

- Ica - a faragott kövek:

- ÉRDEKES NAGY KÖVEK - PONTOSAN KISZABOTT MEGALITOK - a világból:

- Világtérkép a Föld édesvíztartalékairól:

- A Kajlás-hegy - Kailash - Tibetben:

- A MORFOGENETIKUS MEZŐ, AVAGY A MÁTRIX LÉTEZIK:

- Kronovizor - az időnéző időgép:

- Napisten születésnapja:

- Annunakik közöttünk?


- Misztikus Magyarország - A Szuperkocka rejtélye:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/01/misztikus-magyarorszag-szuperkocka.html


- Koncentrációs gyakorlat - Auralátás finomítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/03/koncentracios-gyakorlat-auralatas.html

- A kínai egészségmegőrzés fegyvere - a fésű:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/04/a-kinai-egeszsegmegorzes-fegyvere-fesu.html



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:


- Az utolsó Táltos:


- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html


- ŐSI TUDÁSUNK - HAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - ROVÁSÍRÁSUNK A KULCS:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:


- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: 



- Paál Zoltán - Az Arvisurából - részlet 1. -  2.: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html

- AZ ÖZÖNVÍZ: 

- A MELEGVIZEK - GYÓGYVIZEK BIRODALMA - A KÁRPÁT - MEDENCE:




- Az Ég Fiai - animációs film a magyarság keletkezéséről:


- Itt és most a nagy TITOKRÓL lehullott a lepel:

- A Teremtő sosem csinál selejtet - Teremtés-Tudatos Táplálkozás:

- Hathor üzenet a Föld számára Tom Kenyon közvetítésében - 
Fénygyógyszer
Védelem és gyógymód sugárszennyezés, idegméreg, bakteriális- és vírusfertőzés esetére:

- Hajnalhozók c. könyvből - Barbara Marciniak - A Plejádok tanításai:

- Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak - könyv:

- L, a Fényhozó - Szerző: KIAS - könyv:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/06/kias-l-fenyhozo-konyv.html

- Csillagnemzettségek - dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó - könyv:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/06/csillagnemzettsegek-dr-czeizel-beatrix.html

- Smaragdtábla -Az Atlantiszi Thoth története:

- A "Szárnybontók" – A Gömb lények - Kék Avianok avagy a Központi Faj története:





Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:

blog oldalam: 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.