Mátyás király
„Mátyás király uralkodása nemcsak egy
dicső történet a magyarság elmúlt ezredéből, hanem az utolsó sikeres nemzeti
királyunk is.”
1458. január 24.– Hunyadi Mátyást Budán
I. Mátyás néven magyar királlyá választják.
1458. január 24-én Buda és Pest között a Duna jegén Magyarország királyává választották az alig 15 esztendős Hunyadi Mátyást, aki a középkori magyar állam legnagyobb uralkodójává vált.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott.
1458. január 24-én Buda és Pest között a Duna jegén Magyarország királyává választották az alig 15 esztendős Hunyadi Mátyást, aki a középkori magyar állam legnagyobb uralkodójává vált.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott.
Apja Hunyadi János, a "törökverő", anyja Szilágyi
Erzsébet.
Gyermekéveit a család vajdahunyadi várában töltötte.
A kornak
megfelelő lovagi nevelést kapott (tanítója Vitéz János váradi püspök volt), de
emellett humanista szellemben egyház- és államjogot, művészeti ismereteket,
orvostudományt és latint is tanult.
A nándorfehérvári diadal után nem sokkal, 1456. augusztus 11-én meghalt Hunyadi János, az utolsó magyar hadvezér, aki tartós eredményeket tudott elérni a török elleni küzdelemben.
A nándorfehérvári diadal után nem sokkal, 1456. augusztus 11-én meghalt Hunyadi János, az utolsó magyar hadvezér, aki tartós eredményeket tudott elérni a török elleni küzdelemben.
Ekkorra a Hunyadi család
Magyarország egyik leggazdagabb birtokosává küzdötte fel magát kiváló érdemei
kapcsán. V. László király kinevezte rokonát, tanácsadóját, Cillei Ulrikot
főkapitánynak, aki a királytól kapott fővezéri megbízatását azonban nem a
törökre összpontosította, hanem a Hunyadi családra.
A király támogatásával rá
akarta szorítani Hunyadi Lászlót, - akinek az elsőszülött fiú jogán kezén volt
Nándorfehérvár -, hogy minden királyi erősséget és jövedelmet Cilleinek adjon
át.
A király és Cillei személyesen látogatták meg Nándorfehérvárt, ahol egy tanácskozás közben Cillei szenvedélyes haragjában kardot rántott Hunyadi Lászlóra, aki felindulásában szintén kardot rántott, és emberei holtra kaszabolták Cilleit. A király erre megrémült, de színleg büntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak és a családnak, melyet esküvel is megerősített Temesvárott.
V. László megtorlásul ígérete ellenére elfogatta a két Hunyadit és felségsértés címén Lászlót Budán 1457-ben kivégeztette, Mátyást pedig prágai udvarába vitte fogolyként. A kisebbik fiún, az egyébként szintén halálra ítélt mátyáson ugyanis nem hajtották végre az ítéletet, s inkább túszként szolgált a király kezében. Csakhogy V. Lászlót hamarosan megmérgezték, vagy esetleg bubópestis áldozata lett - ezt nem igazán lehet eldönteni. Megüresedett tehát a magyar trón, de ez kezdetben még Hunyadi Mátyás számára nem sok változást jelentett. V. László halála után ugyanis Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi király) kezébe került. Podjebrád azonban már fogsága idején is királyjelöltként bánt vele.
A trón megüresedése aztán tovább élezte a politikai helyzetet. Magyarországra délkeletről a pogányok, nyugatról a Habsburgok vetettek szemet, míg északon a cseh Giszkra fosztogatott. Az oligarchákat akkor sem érdekelte egyéb, mint hatalmuk megtartása, és saját vagyonuk gyarapítása bármi áron. Ahogy a kereszténység két tartóoszlopát: a törökverő Hunyadi Jánost és Kapisztránt a pestis elragadta, az országot hatalmába kerítette a gyász, az ármány és a rettegés. Ezt a hangulatot hűen tükrözi Arany Jánosnak a Mátyás anyja című verse.
Amikor a legnagyobb volt a reménytelenség, az égiek akkor ragyogtatták rá a nemzetre ismét a Hunyadiak csillagát egy fogoly gyerek képében.
A rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást. A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre, és e szavakkal fordult hozzájuk: „Nem azért jöttem fegyvereseimmel, hogy erőszakot alkalmazzak, hanem hogy a szabad választást biztosítsam! De emlékezzetek, urak, Hunyadi János nagy érdemeire! Most van alkalmatok, hogy megdicsőítsétek az ő emlékezetét! Ne engedjétek, hogy ne magyar fejre kerüljön ezentúl a korona!”
A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne.
A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, s az összegyűlt köznemesek kikiáltották királlyá. A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt ( intronizálták=trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).
Ezen a napon is csoda történt: a választás híre még ki sem szivárgott, de a pesti nagytemplomban már felhangzott a hálaadó ének. Amikor aztán az egész nép megtudta, hogy Mátyás lett a király, mindenki nagy örömmel ujjongott. Minden templomban meghúzták a harangokat, harsogtak a kürtök, szóltak a sípok, és olyan nagy hangon énekelt mindenki, hogy megtelt azzal a levegőég.
A választás éjszakáját annyi máglyarakás világította meg, hogy az emberek azt hitték, a csillagok szálltak le az égboltról. Soha még királyválasztás ennyi örömmel, ennyi dicsőséggel nem történt.
Szilágyi Mihály, aki az egész választást rendezte, a választás után levelet küldött az erdélyi rendeknek. Azt írta a levélben: „Ti láttátok a fenséges Mátyás urat, amikor megszületett, szemetek előtt nevelkedett, ezért magatokénak nevezhetitek. Nyissátok meg hát a vigasság forrásait, örvendjetek, vigadjatok, ujjongjatok és adjatok hálát a jóságos Istennek azért a boldogságért, amelyben a magyar nemzet részesült. Örült az egész Magyarország, vele örvendezett szép Erdélyország, amiért a törökverő Hunyadi János fiát, az ifjú Mátyást királlyá választották.”
A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát. Podjebrád engedett, egyébként már ekkor eljegyeztette lányát, Katalint Mátyással, ezért február 8-án beleegyezett a Hunyadi-sarj szabadon bocsátásába. III. Frigyes viszont nem adta vissza a koronát.
A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt (intronizálták=trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).
Mátyás uralkodásának kezdeti évei bizonytalanságban teltek: a korona nélkül nem igazán volt legitim magyar uralkodónak nevezhető. Szilágyi Mihály, Újlaki és Garai többször is összeesküvést szerveztek ellene. 1459-ben például III. Frigyest támogatták vele szemben, sőt, 1459. február 17-én a Garai-Újlaki párt királlyá választotta Frigyes császárt. Csak nagy nehézségek, II. Pius pápa segítségével tudta megoldani Mátyás a válságot - írja Vég Gábor a magyar királyokról szóló könyvében.
A király és Cillei személyesen látogatták meg Nándorfehérvárt, ahol egy tanácskozás közben Cillei szenvedélyes haragjában kardot rántott Hunyadi Lászlóra, aki felindulásában szintén kardot rántott, és emberei holtra kaszabolták Cilleit. A király erre megrémült, de színleg büntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak és a családnak, melyet esküvel is megerősített Temesvárott.
V. László megtorlásul ígérete ellenére elfogatta a két Hunyadit és felségsértés címén Lászlót Budán 1457-ben kivégeztette, Mátyást pedig prágai udvarába vitte fogolyként. A kisebbik fiún, az egyébként szintén halálra ítélt mátyáson ugyanis nem hajtották végre az ítéletet, s inkább túszként szolgált a király kezében. Csakhogy V. Lászlót hamarosan megmérgezték, vagy esetleg bubópestis áldozata lett - ezt nem igazán lehet eldönteni. Megüresedett tehát a magyar trón, de ez kezdetben még Hunyadi Mátyás számára nem sok változást jelentett. V. László halála után ugyanis Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi király) kezébe került. Podjebrád azonban már fogsága idején is királyjelöltként bánt vele.
A trón megüresedése aztán tovább élezte a politikai helyzetet. Magyarországra délkeletről a pogányok, nyugatról a Habsburgok vetettek szemet, míg északon a cseh Giszkra fosztogatott. Az oligarchákat akkor sem érdekelte egyéb, mint hatalmuk megtartása, és saját vagyonuk gyarapítása bármi áron. Ahogy a kereszténység két tartóoszlopát: a törökverő Hunyadi Jánost és Kapisztránt a pestis elragadta, az országot hatalmába kerítette a gyász, az ármány és a rettegés. Ezt a hangulatot hűen tükrözi Arany Jánosnak a Mátyás anyja című verse.
Amikor a legnagyobb volt a reménytelenség, az égiek akkor ragyogtatták rá a nemzetre ismét a Hunyadiak csillagát egy fogoly gyerek képében.
A rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást. A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre, és e szavakkal fordult hozzájuk: „Nem azért jöttem fegyvereseimmel, hogy erőszakot alkalmazzak, hanem hogy a szabad választást biztosítsam! De emlékezzetek, urak, Hunyadi János nagy érdemeire! Most van alkalmatok, hogy megdicsőítsétek az ő emlékezetét! Ne engedjétek, hogy ne magyar fejre kerüljön ezentúl a korona!”
A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne.
A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, s az összegyűlt köznemesek kikiáltották királlyá. A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt ( intronizálták=trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).
Ezen a napon is csoda történt: a választás híre még ki sem szivárgott, de a pesti nagytemplomban már felhangzott a hálaadó ének. Amikor aztán az egész nép megtudta, hogy Mátyás lett a király, mindenki nagy örömmel ujjongott. Minden templomban meghúzták a harangokat, harsogtak a kürtök, szóltak a sípok, és olyan nagy hangon énekelt mindenki, hogy megtelt azzal a levegőég.
A választás éjszakáját annyi máglyarakás világította meg, hogy az emberek azt hitték, a csillagok szálltak le az égboltról. Soha még királyválasztás ennyi örömmel, ennyi dicsőséggel nem történt.
Szilágyi Mihály, aki az egész választást rendezte, a választás után levelet küldött az erdélyi rendeknek. Azt írta a levélben: „Ti láttátok a fenséges Mátyás urat, amikor megszületett, szemetek előtt nevelkedett, ezért magatokénak nevezhetitek. Nyissátok meg hát a vigasság forrásait, örvendjetek, vigadjatok, ujjongjatok és adjatok hálát a jóságos Istennek azért a boldogságért, amelyben a magyar nemzet részesült. Örült az egész Magyarország, vele örvendezett szép Erdélyország, amiért a törökverő Hunyadi János fiát, az ifjú Mátyást királlyá választották.”
A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát. Podjebrád engedett, egyébként már ekkor eljegyeztette lányát, Katalint Mátyással, ezért február 8-án beleegyezett a Hunyadi-sarj szabadon bocsátásába. III. Frigyes viszont nem adta vissza a koronát.
A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt (intronizálták=trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).
Mátyás uralkodásának kezdeti évei bizonytalanságban teltek: a korona nélkül nem igazán volt legitim magyar uralkodónak nevezhető. Szilágyi Mihály, Újlaki és Garai többször is összeesküvést szerveztek ellene. 1459-ben például III. Frigyest támogatták vele szemben, sőt, 1459. február 17-én a Garai-Újlaki párt királlyá választotta Frigyes császárt. Csak nagy nehézségek, II. Pius pápa segítségével tudta megoldani Mátyás a válságot - írja Vég Gábor a magyar királyokról szóló könyvében.
Persze a diplomácián túl az is segít, hogy 1459. április 7-én és 12-én is két csatát vív Mátyás a Habsburgok és támogatóik serege ellen. 1462-ben Mátyás kiegyezik a felvidéki kiskirállyal, illetve zsoldosvezérrel, Giskra Jánossal, és cserébe Maros-menti uradalmakat enged át az addig ellene lázadónak.
Frigyessel, akinél ráadásul a Szent Korona is volt, miután csatát nyert vele szemben, alkut kötött 1463-ban, és 8000 ezer arany forintért visszaváltotta a koronát. Ezt követően elhárult minden akadálya annak, hogy a történelmi hagyományok szerint 1464-ben Fehérváron Szent István koronájával megkoronázzák.
1463. július 19-én jön létre a bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt. Ennek a megállapodásnak az értelmében hazakerül a korona, Frigyes pedig „fiává” fogadta Mátyást. Ő ígéretet tett arra, hogy, örökös hiánya esetén a trón Frigyesé lesz.
Mátyás ezután a Boszniát elfoglaló török ellen indul, és visszahódítja a keresztények számára a terület fővárosát, Jajcát, 1463. december 25-én.
A konszolidálódott helyzetben, 1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés alkalmával megkoronázzák Mátyást a frissen visszaszerzett Szent Koronával. Ezután, április hatodikán bocsátják ki a székesfehérvári koronázási cikkelyeket, amelyekkel elkezdődnek „Mátyás, az igazságos” közigazgatási, bíráskodási és pénzügyi reformjai.
Mátyás király uralkodása nemcsak egy dicső történet a magyarság elmúlt ezredéből, hanem az utolsó sikeres nemzeti királyunk is. Uralkodását talán Kölcsey Ferenc foglalta legtömörebben össze a Himnuszban: „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” S amit uralkodók oly ritkán kapnak meg, őt a nép is halhatatlanná tette. Mátyás király tovább él, és nap mint nap megelevenedik a népmesékben, ahol igazságot szolgáltat a pórnépnek. Nem hiába lett szállóigévé a mondás: Meghalt Mátyás király, oda az igazság.
Már Mátyás rendkívüli körülmények között lezajlott királlyá választása kapcsán is érzékelhető, hogy ő nem hétköznapi ember, nem hétköznapi szereplője történelmünknek, és hiába említünk tényleges évszámokat, hónapokat, napokat, ami a királyválasztás alkalmával történik, az bizony hihetetlen és varázslatos - egyszóval mitikus történelmünk szerves része. Ezt egyébként a nemzet már az adott történelmi pillanatban így élte meg. Mert a történésekből tényleg jól érzékelhető volt, hogy őt a Mindenség erői állították rá egy pályára, és csak akkor töltheti be hivatását, ha erről a pályáról le nem tér. Igazán majd halálának taglalásakor érezhetjük át, hogy ő bizony végigment ezen az úton. Azon az úton, mely tehát királlyá választásával veszi kezdetét, koronázásával válik megszenteltté, s halálának pillanatában teljesedik ki. Hogy aztán általunk, mindenkori utódok által teljesedhessék be egykoron....
(Forrás: geoegraphic.hu, Magyar Nyelv)
Mátyás király pecsétje és
aláírása
Mátyás király sajátkezű aláírása és zárószavai 1459
szeptember 18-án kelt oklevélen.
Országos Levéltár
forrás: http://mek.oszk.hu/09100/
Országos Levéltár
forrás: http://mek.oszk.hu/09100/
Mátyás király misekönyve
...az 1480 környékén készült Missale
Romanum.
(A kódexet a mohácsi csata után a menekülő Mária királyné vitte Brüsszelbe, majdt öbb évszázadra Burgundia hercegeinek tulajdonába került. Számos spanyol és osztrák kormányzó tette le rá esküjét.
Jelenleg a Belga Királyi Könyvtár! jogtalan tulajdonában van.)
Badiny Jós Ferenc - Magyarok története
(A kódexet a mohácsi csata után a menekülő Mária királyné vitte Brüsszelbe, majdt öbb évszázadra Burgundia hercegeinek tulajdonába került. Számos spanyol és osztrák kormányzó tette le rá esküjét.
Jelenleg a Belga Királyi Könyvtár! jogtalan tulajdonában van.)
Badiny Jós Ferenc - Magyarok története
video:
Szántai Lajos: Mátyás király vállalása – „Népek Krisztusa, Magyarország „
Szántai Lajos - Mátyás Király igazsága
http://www.youtube.com/watch?v=iXX0J6f6P0E
Továbbá:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Mátyás király:
-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html
-Piramisok a Pilisben?
-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
-A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.