2013. június 4., kedd

Trianon 1920. Június 4.

Trianon 1920. Június 4.

Folyosón írták alá a Magyarországot felszabdaló békediktátumot - Trianon

Magyarországnak szinte semmiféle beleszólása sem volt a 95 éve, 1920. június 4-én aláírt békediktátumba.

A magyar delegáció vezetőjét, Apponyi Albert grófot

is csak akkor hallgatták meg, amikor a paktumban rögzített feltételeket már lezárták.

Gróf Teleki Pál földrajztudós alkotta meg a híres, úgynevezett vörös térképet, amely tulajdonképpen a Kárpát-medence részletes etnikai térképe.

Magyarország vörös térképe:

Ez is bizonyítja a Kárpát-medence gazdasági egységét, és bemutatja nemzetiségi viszonyait.

A magyar delegáció nem érkezett üres kézzel az 1920-as béketárgyalásokra: 1918-ban a külügyminisztérium tudósok egész seregét bízta meg azzal, hogy minden lehetséges módszerrel bizonyítsák az ország egységét, összetartozását, és elejét vegyék a szétszabdalásának.

Végül sokoldalú, részletes és kiemelkedő anyaggal érkeztünk Párizsba, köztük a híres vörös térképpel (carte rouge), amelyet a későbbi miniszterelnök, gróf Teleki Pál készített.

Különlegessége abban állt, hogy Magyarország etnikai viszonyait a népsűrűség figyelembe vételével mutatta be.

Nevét onnan kapta, hogy a magyar nemzetiséget vörössel jelölték rajta.

Végül a béketárgyalások során teljesen figyelmen kívül hagytak ezt a térképet.

Ahogy Apponyi gróf és a delegáció tagjai megérkeztek Párizsba, azonnal házi őrizetbe helyezték őket.

A tárgyalásokon egyáltalán nem vehettek részt, mindössze annyit tehettek, hogy a béketervezet végleges megalkotása után, mintegy búcsúzóul elmondhatták beszédeiket.

1920. január 16-án Gróf Apponyi Albert szívhez szóló, korrekt és határozott beszédet tartott arról, hogy miért nem érzi igazságosnak Magyarország megbüntetését az egyezményben:

…azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni,

hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb.

Apponyi olyan érveket sorakoztatott fel az egységes Magyarország mellett, ami még az antant egyes tagjainál is szimpátiát váltott ki:

„A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik.

Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék.

Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet.

Önök visszautasíthatják a történelem szavait mint elvet egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanulságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök” - hangzott el a gróf franciául elmondott beszédében.

Trianont már az 1947-es párizsi békeszerződés is felülbírálta: ekkor ugyanis több olyan határt mozgattak meg Magyarországon, amelyek megmásították a Trianonban rögzített határvonalakat.

Senki nem kérdezte meg a magyarokat

Mindezek ellenére a határokat a magyarság érdekeinek figyelembe vétele nélkül húzták meg.

Hazánknak esélye sem volt érveket felhozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések és a meghamisított etnikai adatok ellen – az antantnak csupán olyan megbízottakra volt szükségük, akik szó nélkül aláírják az orruk alá tolt szerződést.

Végül 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy-Trianon palota egyik díszes folyosóján, a La galérie des Cotelles oszlopai között pecsételődött meg az ország sorsa: két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár aláírta a trianoni békediktátumot, amely Magyarország kétharmadát idegen országokhoz csatolta.

Az antant részéről az Egyesült Államok nem volt jelen, így nem is lépett be a Népszövetségbe – Magyarországgal később Washingtonban kötött békét szinte teljesen ugyanezekkel a feltételekkel.

Elképesztő veszteségek

Trianon egészen pontosan 320 ezer négyzetkilométernyi területet csatolt el a történelmi Magyarországtól, és az ország húszmilliós középhatalomból hétmillió lakosú kisállammá vált, amelyet majdnem kizárólag nálánál nagyobb országok vettek körül.

Románia megszerezte a Partiumot (akkori szóhasználattal Kelet-Magyarországot) és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket és Horvátországot, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A magyar hadsereg maximum 35 000 katonát számlálhatott, a légierőt és a nehézfegyverzetet teljesen fel kellett számolni.

Ezzel katonai értelemben mondhatni védtelenné vált az ország.

A Nemzetek Szövetségének hozzájárulása nélkül Magyarország nem mondhatott le függetlenségéről – az antant ezzel akarta megakadályozni, hogy ismét Ausztriával egyesüljünk. 1921-gyel kezdődően az országnak 30 esztendeig tartó jóvátétel-fizetési kötelezettséget írtak elő, de ennek nem határozták meg a pontos összegét.

Ahogyan Apponyi is megjegyezte beszédében, a soknemzetiségű Magyarország (és a Monarchia) helyén nemzetállamok helyett ugyancsak soknemzetiségű államok jöttek létre, és – hála a meghamisított adatoknak és kérdőíveknek – számos magyar lakta területet csatoltak idegen országokhoz: az elszakított területeken élő 10,6 millió ember közül összesen 3,2 millió volt magyar nemzetiségű.

Leírás:

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150603-trianon-bekeszerzodes-tortenelmi-magyarorszag-elso-vilaghaboru.html

( Kép: A híres vörös térkép - pirossal a magyarokat jelölte Teleki)

A trianoni békeszerződés 70 éve hatálytalan!!!

"A Kozmikus Rend és a Természeti Törvények meghatározzák azt, hogy az ember mit tehet, mit nem tehet!"

video:

- A trianoni békeszerződés 70 éve hatálytalan! I. rész:

https://www.youtube.com/watch?v=R6-4INn9cEg

II. rész:

https://www.youtube.com/watch?v=CMRAabqPe4c

Padányi Viktor: 1920. június 4.

„14 éves negyedikes gimnazista voltam akkoriban. 10 órakor növénytan óra kezdődött és Kovács Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig.
Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig…

És akkor megkondultak a harangok.

Kovács Demjén tanár úr odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában akkor még ez a név állt: „A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan, lágy kifejezéssel, amílyt mi még sohasem láttunk száraz és örökké szigorú arcán.

Mi halálos csendben néztük a térképet, és az előtte álló, szürkülő hajú, cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére, és a kívülről behallatszó harangzúgás által méginkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: „Consummatum est.” {Beteljesedett}

Ötvennégyen voltunk, ötvennégy 14 éves magyar fiú.

A Golgotha utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni.

Odakint kongtak a harangok.

Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt, 1920. június 4-e. Péntek…”

NEM KELL NEKÜNK

Nem kell nekünk a más folyója,

Nem kell nekünk a mások bérce,

Csak magyar föld és magyar róna,

Ahogy az Isten rég kimérte.

Nem kell nekünk idegen égbolt,

Egy porszeme sem a világnak,

Csak az kell, ami a miénk volt,

Igazságot, igazságot, igazságot

Magyarországnak!

Igazságot, igazságot, igazságot

Magyarországnak!

Sebestyén Rita - "román földön" igaz magyar lenni

(Sebestyén Rita saját költeménye)

Megjelenés ideje: 2013.06.11.

A felvétel a HVIM kézdivásárhelyi szervezete által 2013-ban szervezett trianoni békediktátum elleni tüntetésen készült.

video: http://www.youtube.com/watch?v=U027-09fCcA&feature=share

Nekünk ezt nem tanították!!!

OLVASSÁTOK EL, jobb később, mint soha meg nem ismerni az IGAZSÁGOT!

Magyarország 1920. június 4-én, 93 évvel ezelőtt írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét.

A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott

és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá.

A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett.

A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét.

35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan.

A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait.

Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt.

Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé.

Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt.

A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett.

A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő.

"Maradhat ez így?"

- kérdi a trianoni döntésre emlékeztető házjegy az 1920-as évekből.

Ma is ott lehetne minden kapun...

Juhász Gyula - TRIANON

“Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz”

Juhász Gyula: Trianon

video: http://www.youtube.com/watch?v=Z0Fa_vaLwUk&feature=share

PAP GÁBOR: "Trianon — leplezett nemzetgyilkossági kísérlet"

„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért,

S keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat

Hiába sorvadozzanak egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog egy jobbkor, mely után

Buzgó imádság epedez százezrek ajakán…“

(Vörösmarty Mihály: Szózat)

TRI-A-NON - Pap Gábor előadása 1/13

video:

http://www.youtube.com/watch?v=zxS7HoJsNgc&list=PL951A00A2F6A6B5DF

Mind a 13 videót meghallgathatod egymás után!

Kivonat:

https://www.youtube.com/watch?v=6oOmIfBHO3U&feature=youtu.be

Trianon Himnusz - Tartsd magad Nemzetem! Trianon Himnusz A Magyarság új Himnusza van születőben ezzel a fenséges dallal! Hála érte Istennek, és a szerzőknek!

video:

http://www.youtube.com/watch?v=b21XAbPHZCw

Honosításhoz ezt adta le egy kérvényező!

Kérvény

Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.

Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.

Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk !

Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése !!
Szeretnének minket ma is kiirtani !
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni !

Remélem és hiszem, fordul majd a világ !?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág !
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket !

Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott !
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre : mostan vagy soha !

Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek !
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !?

Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta !
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek !

Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál ?

Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője !
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem !

Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat !
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe !!

Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.

Én aki maradtam nagyon szépen kérem !
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem !
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban !!

(VARGA FERENC)

TRIANON A GYŐZTESEK SZEMÉVEL

(Yves de Daruvar nyomán)

„Ma már biztosan tudjuk, hogy a szarajevói merényletet, vagyis gyilkosságot, amely az első világháborút kirobbantotta, a Szerbiát manipuláló Oroszország követte el, mégpedig azért, hogy kiterjesztett háború útján előidézze Ausztria-Magyarország megosztását. Szerbia a háború kirobbantásának orosz eszköze volt.“

(Gobron, Gabriel: La Hongrie de demain. Paris, 1932.)

„Ha Oroszország győzött volna és nem omlott volna össze 1917-ben, akkor hatalmas területek birtokába jutott volna, többek között teljességgel birtokolta volna Lengyelországot, a Fekete-tengert és Konstantinápolyt. Az európai háború elsősorban Oroszország háborúja volt, amelyet katonai uralkodó körei akartak, hogy kárpótolják magukat a Japánnal szemben elszenvedett 1905-ös vereségért“

(Nitti F.: La Paix, Paris, 1925.)

Előzőleg már háromszor igyekeztek háborút kezdeményezni Ausztria ellen, 1909. februárjában, 1912. decemberében, és1913. augusztusában… Henri Pozzi hiteles táviratok dokumentációjának birtokában kimondja a legfőbb és megcáfolhatatlan vádat: „A július 24-i titkos oroszmozgósítás nélkül, amelyet negyvennyolc órára azért titkoltak el előlünk, hogyne legyünk képesek megakadályozni, 1914. júliusának utolsó hetében a békemegmentésére irányuló kísérleteink sikerrel jártak volna. Nem lett volna háború. És amikor az utolsó pillanatban Ausztria hajlandónak mutatkozott volna kompromisszumra, akkor nem Németország, hanem Oroszország utasította vissza a nemzetközi konferenciára vonatkozó brit javaslatot. Ausztria-Magyarországot Oroszország rángatta bele az élet-halál harcba. A francia kormány pedig —ismeri el Pozzi —, az orosz politikára hagyatkozott. Vitathatatlan — írja ugyancsak ő —, hogy kormányunk, vagy legalább is a vezető politikusaink, az Európát háborúba kényszerítő hadüzenet alkalmával már tudhatták, hogy Oroszország július 24-én mozgósítási parancsot adott ki… Egyébként az orosz bűnösség bizonyítéka olyannyira nyilvánvaló volt, hogy a táviratot, amelyben Maurice Paléologue jelentette a mozgósítást, kihagyták a Sárga Könyvből, amelyet a Quai d'Orsay adott ki a háború eredetéről és okairól és amelynek szerzői nem sejthették előre, hogy egy nap nem csupán Maurice Patéologue, hanem maga Szazonov is felfedi az igazságot…

A július 24-i orosz mozgósítás, —amelyet négy nagy katonai körzetben tekintettek kötelező érvényűnek (Moszkva, Kijev, Kazány és Odessza), valamint a Balti- és a Fekete-tengeri flottánál — a haderő kétharmad részére vonatkozott —, és ez volt Európa irányában a legelső meghatározó gesztus, amely visszavonhatatlanul a háború irányába mutatott, elemi módon határozván meg a német ellenmozgósítást is.“

(Pozzi, Henri: Les Coupables, Paris, 1934. 134-135. old.)

„…amikor a győztesek megszabták Versailles-ban a békefeltételeket, valamint St. Germainben és Trianonban nemkülönben, akkor Németország és Ausztria Magyarország bűnösségének — pontosabban kizárólagos bűnösségének axiómája szolgált a megfellebbezhetetlen döntések morális alapjaként…“

(Pozzi, Henri: Les Coupables, Paris, 1934. 72. old.)

Magyarországgal akarták levezekeltetni azokat a hibákat, amiket az nem követett el, sőt, még meg is akart akadályozni. Hiszen gróf Tisza István személyében egyedül Magyarország tett kísérletet, hogy egy ilyen kalandba való belebonyolódásnak ellent álljon, amelyben nyilvánvalóan semmit sem nyerhet. ...Magyarországnak semmiféle hódító szándéka nem volt1914-ben, és csak kizárólag szövetségesei iránti tiszteletből és saját védelme és fennmaradása érdekében lépett a háborúba, helyesen tudva, hogy szomszédai az ő területeire sóvárognak, és annak felosztását tervezik. Mindezek ellenére a trianoni diktátum 161.§-a szerint a szerencsétlen feldarabolt Magyarországnak még el kellett ismernie, hogy bűnös a háború kiprovokálásában.

„1914 júliusának hosszan tartó történelmi meghamisítását elsősorban dokumentumok szándékos félreértelmezésével végezték…A tömegek eléggé ragaszkodtak a mítoszokhoz és a legendákhoz, amelyekkel táplálják őket… Az igazság elterjedését egyszerűen megakadályozta egy nagyon finoman, ám biztosan működő cenzúra, amely meghatározott csoportok kezében összpontosult… Letűnt államférfiak még mindig igyekeznek megtéveszteni minket…Kortársaikat sikerült becsapniuk, lehet, hogy sikerül becsapni utódaikat is… Őkaz okai annak, hogy sok polgártársunk szemet hunyt a múlt felett… De végül is a történelem mondja majd ki az utolsó szót…“

(Fabre-Luce, Alfred: L'Histoire demaquillee. Paris, 1967.11-14. old.)

…ma már messzemenően bizonyított tény, hogy Magyarországot nem lehet felelőssé tenni a háború kirobbantásáért, még akkor sem, ha a háború alatt és után alávalóan hazug módon Ernest Denis nevű történész elsőként állította, hogy az 1914. júniusi vihart személyesen a miniszterelnök, gróf Tisza István kavarta. Természetesen Eduard Benes, ez az alávalóan hazug ember, híres-hírhedt 1915-ös brosúrájában már így ír:„Pusztítsátok el Ausztria-Magyarországot“, és képmutató módon gróf Tisza Istvánt úgy állítja be, mint a háború egyik fő bűnösét. A továbbiak folyamán Louis Eisenmann professzor még rálicitált erre a hazugságra, hihetetlen cinizmussal Magyarországnak tulajdonítva az „európai mészárlás iszonytató felelősségét.“ Egészen röviden és velősen kifejezve ez a tolvajok esete, akik mindenkinél hangosabban kiáltanak „tolvajt“! „Közép-Európában csak egyetlen egy ember akarta kétségbeesetten a békét: a becsületes Tisza!“

(Gobron, Gabriel: La Hongrie mysterieuse. Paris, 1932.)

Az őszintén felháborodott Tisza István valóban az egyetlen ember volt az Osztrák Magyar Monarchia minisztertanácsában, aki már az első naptól kezdve tiltakozott a háború ellen, és aki mindent megtett előzőleg azért, hogy ez a háború ki se robbanjon, olyannyira, hogy végül is fölajánlotta lemondását, amennyiben a mérsékletet célzó tanácsai nem találnak meghallgatásra. Ferenc József császárnak még egy memorandumot is benyújtott a fentiekkel kapcsolatban, amint erről a minisztertanács jegyzőkönyvei bőségesen tanúskodnak, valamint egyéb titkos diplomáciai iratok, amelyeket a háború után Bécsben, Berlinben és Pétervárott hoztak nyilvánosságra. 1914. július 7-e után Tisza már állandóan tiltakozott az ellen, hogy túlságosan kemény hangnemű ultimátumot küldjenek Szerbiának, és csak július 14-e után adta kényszeredett beleegyezését, miután az oroszmozgósításról értesült: „A magyar kormány július 14-én délelőtt, sőt már nyolcadikán értesült arról a tényről, hogy Ázsiában már mozgósítják az orosz csapatokat és Kijev térségében csapatmozgások észlelhetőek.“ — írja Henri Pozzi.

(Pozzi, Henri: Les Coupables, Paris. 1934. 25. es 27. old.)

Nem kevésbé közismert tény, hogy 1915. végén a gorlicei áttörés döntő csapást jelentett Oroszországnak, és Szerbia teljes megszállása után Magyarország mintegy befejezettnek tekintette a háborút, csupán védekezésre szorítkozott, és határozottan követelte osztrák és német szövetségeseitől a béketárgyalások mielőbbi megkezdését az antanttal, mégpedig a „status quo ante“ alapján, kivéve az oroszoktól megszabadított lengyel területeket, amelyeket az osztrák Galíciával kellene újra egyesíteni, hogy az új és független lengyel állam létrejöhessen. Az országgyűlési jegyzőkönyvek tanúságtétele szerint 1915. decemberében minden vezető magyar politikai párt a fenti szellemben nyilatkozott. …a hadifoglyok, menekültek és polgári internáltak Magyarországon sokkal jobb elbánásban részesültek, mint bárhol másutt, mind az első, mind pedig a második világháborúban. Tisza István gróf ezért jelenthette ki ünnepélyesen 1918. október 17-én, a háború végén az országgyűlés előtt: „Igen, a háborút elvesztettük. De ebben az iszonyatos küzdelemben a magyar nemzet mindent elkövetett, hogy kivívja ellenségei megbecsülését és tiszteletét. Az egész világ a bírája annak, hogy milyen jó szívvel gondoskodtunk a sebesültellenségről, mennyire szívünkön viseltük a nálunk rekedt külföldiek, idegenek sorsát. Hol van az a nemzet, amely nagyobb hősiességgel verekedett és több benne a lovagi érzület? Hol van az a nép, amely több nemességgel harcolt a puszta létéért és kevesebb volt a gyűlölet a szívében?“

(Gobron, Gabriel: La Hongrie de demain. Paris, 1932. 138.oldal)

A „Csehszlovákia“ kifejezés először1917. január 10-én lát napvilágot a szövetségesek egy hivatalos közleményében, de a franciák, angolok és amerikaiak csak 1918. augusztus 9-én, majd szeptember2-án ismerik el hadban álló félként a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, amelyszeptember 26-án alakul át ideiglenes csehszlovák kormánnyá.“

(D’Orcival, Francois: Le Danube etait noir. Paris. 1968. 71-74.oldal)

Benes és Masaryk mítoszának tökéletes megvalósulása volt ez: a szövetségesek két közönséges informátora, akik kezdetben csupán egyszerű emigránsok voltak, a háború végére Közép-Európavalóságos politikai hatalmasságává nőtték ki magukat, miután nézeteiket apránként sikerült ráerőszakolni a nyugati államférfiak többségére, az USA-hoz, sőt elsősorban magához Wilson elnökhöz fűződő kapcsolataiknak köszönhetően. „Nehéz munka volt meggyőznünk a szövetségeseket arról, hogy Ausztria-Magyarországot mindenképpen el kell pusztítani“ — írja e szavakat Masaryk emlékirataiban, hozzátéve, hogy „a magyarokat mindenhol segítette 1848 - as forradalmuk és Kossuth emléke, aki egykor száműzetésben élt a szövetséges országokban“, és így aztán, minden propaganda ellenére, a magyarok meglehetősen jól tartották magukat az ellenséges országok közvéleményében. „Masaryk ezután már diadalittasan írhatta, hogy a Habsburg-birodalom széttagolása tekinthető az első világháború fő céljának.“ Persze a cinkosaival együtt ő maga is látta a folyamat komoly buktatóit. Egyik írásában megjegyzi, hogy „az 1917-es év nagyon veszélyes volt a mi szempontunkból, mivel a császár gyors különbékén dolgozott, hogy birodalmát megmentse. “És valóban: „diplomáciailag távolról sem voltlehetetlen mindkét részről leállítani a mészárlást 1917-ben — Károly császárbéke javaslatainak idején a közvetítő sógora, a Bourbonok pármai ágából való Sixtus volt —, ha Franciaország visszakapja Elzász - Lotharingiát, Olaszországhoz csatolják Triesztet, és olyan konföderációt létesítenek a Duna-medence népei számára, amelyben mindegyikük egyenlő autonómiát élvez.“

(Vallery-Radot, Robert: Les Ferieux de la Paix. Paris, 1936.)

Még mindig Masaryk az, aki — teljes épülésünkre — éles fénnyel világítja meg a szörnyű öldöklés elhúzódásának igazi motívumait, emlékirataiban ezt írva: „Nyugtalanul egyre csak azon tűnődtem,hogy a háború vajon eltart-e elég hosszú ideig, ahogy arra számítottam... A szövetségesek gyors győzelme esetén, attól tartok, mi itt állunk majd üres kézzel... Ha a szövetségesek győzelme gyorsan jött volna, mi nem tudtuk volna kivívni a függetlenségünket; így vagy úgy, de Ausztria fennmaradt volna.“

(Masaryk, Thomas: Resurrection d'un Etat. 64. old.)

Így aztán csak azért húzták el a háborút szinte a végletekig, hogy elpusztíthassák Ausztria-Magyarországot, és hogy az osztrák-magyar békejavaslatot több millió fölösleges áldozat árán elfojthassák.

Pap Gábor

NÉHÁNY TOVÁBBI NYILATKOZAT A GYŐZTESEK RÉSZÉRŐL

(Kollányi Károly nyomán)

Dami, Aldo a főleg kisebbségi kérdésekkel foglalkozó svájci történész írta.
„Ha Magyarország nemzetiségeit erőszakosan be akarta volna olvasztani, évszázadokig lett volna ehhez ideje és hatalma... Magyarország nem követte a franciakirályok politikáját, sem a császárságét vagy a forradalmát. Franciaország mindenek felett ezeréves politikai centralizmusának köszönhette, hogy az 1815.és 1871. évi vereségeit könnyen viselte. Magyarországot azonban 1920 - ban azért büntették, mert egységesítő politikáját elhanyagolta, és nemzetiségeinek lehetővé tette, hogy területén szabadon fejlődjenek... Ha tényleg elnyomta volna azokat, már régen eltűntek volna, és Magyarország nem jutott volna a trianoni határok közé. Az elnyomatás története, amely alatt más népek szenvedtek volna, csak mese. Ellenkezőleg, a magyarok maguk váltak liberális politikájuk áldozatává. Trianon haszonélvezői a nekik alávetett magyar lakossággal szemben nem gyakorolják azt a türelmet, nagylelkűséget.“

(Le Hongrie de demain. Paris,1932, 97. old.)

Ugyan ő írja: „...a nemzetiségek helyzete a régi Magyarországon összehasonlíthatatlanul jobb volt. Az összehasonlítás teljesen Magyarország javára dől el, amelyre pedig hosszú ideig, indokolatlanul, ujjal mutogattak. Azok a magyarok, akik ma az utódállamokhoz tartoznak, boldogok lehetnének, ha hasonló bánásmódban részesülnének...“

(D. A.: Les noveaux martyrs, destin des minorites. Paris,1936.)

J. Ficher, Williams ismert angol nemzetközi jogász írta: „A szuverenitás kedvenc szó azon államok vezetőinek szájában, akik cselekedeteiket a nemzetközi jog fórumának ítélőszéke elé bocsátani nem merik.“

(Magyar Szemle, 1928. IX.)

Bizonyos államok ma is erélyesen tiltakoznak „belügyeikbe való beavatkozás ellen“, ha kötelezettségeik teljesítésére figyelmeztetik őket.

A francia külügyminisztérium terve 1918. november 20-án, a magyar-csehszlovákhatárra vonatkozóan még ilyen volt: „Szlovákia nem egyéb, mint egy mítosz: Észak Magyarország szlovák törzsei sohasem alkottak államot; típusuk sem egységes, faluról falura változik.“ A francia tanulmány szerint azt a teret, ahol a szlovákok számottevő arányban találhatók, keleten az Ung határolja. A vonal Sátoraljaújhely felett Rozsnyóhoz és Rimaszombathoz kanyarog, Losoncnál éri el az Ipolyt, azt észak felé követi, majd lehajlik Nyitra alá, és Pozsony fölé lejt, elérve annak külvárosát, de magát a várost nem, míg végül felfelé haladva, a Morvánál ér véget.

Majd megállapítja a tervezet: „Csupán e vonal mögött lehet szlovák földről beszélni. Sőt, az igazán szlovák lakta területet a Garam vonaláig korlátozhatjuk, az ettől keletre fekvő területen ugyanis mindig csak kisebbségben éltek. Liptó, Zólyom, Trencsén hegyes vidékei a valóban szlovákföldek. Az általunk meghúzott etnográfiai vonal sehol sem érinti a Dunát, amely máig megmaradt magyar és német folyamnak. Nem foglalja magában Pozsonyt sem, amelynek üzemeiben dolgoznak ugyan szlovák munkások, és amelynek piaca odavonzza a környék szlovák parasztjait, de ahol 42 németre és 40 magyarra 14szlovák jut. Pozsony nem szlovák főváros, ha van ilyen, úgy azTúrócszentmárton.“ Így tudták a párizsi külügyminisztériumban a szakértők 1918 őszén, Trianon előtt.

(Paix, vol. 69. ff. 28. 64., Les Limites en point de vueethnique de l’Etat tche-coslovaque. 1918. nov. 20.)

Jaksch, Wenzel, a neves szudétanémet politikus írta: „Miért fogadták el az I. világháború végén a Quai d'Orsay hivatalai és Foch vezérkara Benes javaslatait, Franciaország saját béketervéről lemondva? Miért támogatták vakon szövetségeseik követeléseit, amikor jogosan őket illette a döntés szerepe?“

(Potsdam 1945, ou l'histoire d'un mensonge. Paris, 1966.)

Fentebb láttuk, hogy a francia külügyminisztérium szakértői jobban voltak értesülve, például a felvidéki helyzetről, mint ahogyan azt Benes, teljesen hazug módon előadta — mégis ő győzött.

Jordan Theodore szintén még az első világháború alatt hirdette, 1916-ban:„Azoknak a népeknek, amelyek a Duna-völgyét lakják, közös érdekeik vannak, amelyek őket mindig, többé-kevésbé kompakt tömbbe csoportosítják. Ez a közös érdek azelőtt a török veszedelem volt. A török veszedelem helyébe a szlávlépett és ez cementezi össze egy tucat nemzetiség eme heterogén szövetségét. Be kell vallanunk, hogy ez a csoportosulás, amelyet Bécs és Budapest irányít, egy tagadhatatlan földrajzi egységet képez!... Ne számítsunk tehát olyan sietve ennek felosztására... Különben jegyezzük meg, hogy csak látszólag dualistaállam, mert az osztrák elem észrevétlenül abszorbeálódik, megsemmisül, s a magyar elem uralma alá kerül: a birodalom politikai fővárosa Budapest.“

(RevueInternatonale Sociologique, 1916, 358. o.)

Lloyd George angol miniszterelnök, egy beszédében 1928. okt. 7-én, de emlékirataiban is beismerte: „Minden adat, amelyet bizonyos szövetségeseink a béketárgyalások folyamán szolgáltattak, hazug és hamis volt.“

(Pozzi, Henri:Les Coupables. Paris, 1934.)

Lukaszevski, Jerzy a Monarchia történelmi földrajzában többek között megállapította, hogy „...a többnemzetiségű Monarchia csak egy négy évig tartó rettenetes háború után bomlott fel. Ha kártyavár, szúette képlet lett volna, az első megrázkódtatásra elemeire bomlott volna. Az a vélemény, hogy felbomlása elkerülhetetlen lett volna, ma már csak szórványosan hallható. Maguknál ama államoknál, amelyek 1914-ben Ausztria-Magyarország ellen harcoltak, a felosztás gondolata csak a háború utolsó hónapjaiban jelentkezett. Lloyd George 1918.jan. 25-én egy beszédben, amelyet a szakszervezetek konferenciáján tartott, még közölte, hogy a Monarchia felbontása nem célja a szövetségeseknek.“

(L'Historiogeographie de 1'Ausrtiche-Hongrie, Paris, 1968.)

F. O. Miksche ezredes, ismert szakíró: „Csehszlovákia mesterséges szüleménye egy békekonferenciának, a propaganda gyermeke, áldozatai Ausztria és Magyarország voltak. Új államokat alkottak, amelyek semmivel sem voltak kevésbé kevert nemzetiségűek, mint a Duna-birodalom volt. De hiányzott belőlük az összefogó erő és hagyomány... Nem tagadható, hogy a bécsi jegyzőkönyvekkel teremtett új határok sokkal inkább megfeleltek a népi határvonalaknak, mint az1918-20-as határok.“

(Donaufoderation. Salzburg, 1953.)

Ugyanő írta: „Könnyű hatalommal és pénzzel mesterséges államokat létrehozni. De mihelyt az, az erő, amely létrehozta azokat, meggyengül, vagy a politikai körülmények megváltoznak, ezek az államok azonnal elbuknak.“

(WorldReview,1951. Nov.)

A. de Menzie francia szenátor a trianoni békéről írta: „A történelem lélekbúvárai sohasem tudják majd megállapítani, hogy e korszakban Franciaország politikája miért acsarkodott egyedül Magyarország ellen, kockáztatva azt, hogy ezzel azoknak kezére játssza, akik egykor esetleg bennünket fenyegetnek.“ (Mármint a németek.)

Írta a szenátor Charles Tisseyre Une erreur diplomatique, La Hongrie mutilee című könyvében (Paris, 1922).

Payot: „Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül. Magyarország zárt egész, és ennek egyes részei, még ha az országot feldarabolnák is, idővel önmaguktól csatlakoznának vissza a csonka törzshöz.“

.(Olay Ferenc: A magyar művelődés kálváriája. Budapest, 1930.)

Peset, Ernest francia szenátor, a külügyi bizottság elnöke szerint is: „…adunai táj... nagyszerű gazdasági és katonai egység volt... a természet erői, a térség parancsa, a történelem logikája, az ész útmutatása, az emberföldrajz határozott utasítása... mind - mind a magyar mag körüli összefogásra int, ha tartós, biztos államokat akarunk létrehozni. A dunai történelem...természetszerűen hozta létre a dunai birodalmat, mint szükségletet.

Ennek a birodalomnak tehát megvolt a létjoga önmagában és megvolt a létjoga európai szempontból is abban a hivatásban, amelyet a Kelet-Nyugat közötti úthálózat őrzésével betöltött.“

Ugyanő írta 1944-ben: „A Kisantant csökönyösen ragaszkodott a Magyarországgal szemben gyakorolt megértés nélküli, fennhéjazó politikájához. Ezzel a megátalkodottsággal bebizonyította, hogy az európai problémákat képtelen megérteni. A kisebbségek eltiprásával akarták államuk egységét megvalósítani.“

(...et la Paix, Paris 1925. es 1945.)

Pozzi, Henri korábbi francia diplomata írta: „A béke nagy bírái számára a földrajz, történelem, néprajz, azokat a népeket illetően, amelyek sorsáról dönteniük kellett — teljesen ismeretlen volt... Ebben Wilson, Lloyd George és Clemenceau tökéletesen egyforma volt." Fentebb láttuk, hogy Lloyd George beismerte, hazug adatok alapján döntöttek. Pozzi tovább: „Ez rettenetes vád, amelyet azonban sohasem emeltek a felelősökkel szemben, de vonatkozik az Entente tárgyalóira. Nekik észre kellett volna venniük Prága, Bukarest és Belgrád képviselőinek csalárd ügyeskedését, amikor ezek megkísérelték az Ententét képzeletbeli statisztikáikkal, memorandumaikkal, hazugságaikkal félrevezetni, amelyek a trianoni szerződésből a legsúlyosabb igazságtalanságokat eredményezték a diplomácia történetében.“

Ugyanő írta: „Clemenceau mondotta nekem 1918 októberében: „Az összes háborús bűnösök között a románok a legrosszabb bitangok!... A csatatéren gyávák voltakés a vereségben árulók... és ezek után merészkedtek a békekonferencián bérüket követelni!...“

Ugyancsak Pozzi: „Izvolsky (orosz nagykövet Párizsban) 1909. és 1914. között igyekezett a francia közvéleményt háborúra lelkesíteni. Ezt a munkát (éppen így Benes és Masaryk a háború alatt) a párizsi sajtó megvesztegethetősége könnyítette meg. A történészek számára, akik jól vannak értesülve, a trianoni konferencia André Tradieu műve. Clemenceau és Wilson mögött takarva, mindent őrendezett és valósított meg. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a hibarettenetes méreteit felismerjük, amellyel a szövetségeseket Trianonban félrevezette, vak gyűlöletével, igyekezetével, hogy a cseh és szerb - szlávizmustól és a szövetséges románoktól abból a zsákmányból, amelyre mohón vártak, semmit el ne vegyenek, amire ígéretet kaptak, ő évek óta munkatársuk,fizetett ügynökük volt.“

Ugyancsak Pozzi: „A legyőzöttek között senki sem szenvedett oly súlyosan, mint Magyarország. Az igazságosság nevében a szó szoros értelmében felnégyelték. Elítélése egyenlő volt a kivégzéssel. Még soha egy erőszakos béke nem volt ily egyoldalúan brutális, ilyen értelmetlenül romboló, dühtől vezetett, elfelejtve a világtörténelem tanítását, nem számolva azzal, hogy régi gyűlöletet újraéleszt, mint ez az „értelmes és jóvá tevő“ béke 1920-ban. Trianon csak helyben hagyta tényleg az úgynevezett utódállamok csapatainak területfoglalását— az ellenségeskedések befejezése után, a fegyverszüneti szerződések megszegésével. Az intrika és hatalomvágy konzorciuma propaganda cikkeivel, csekkfüzeteivel dolgozva — hivatalok és szerkesztőségek előszobáiban, a befolyásos lapoknál Párizsban, Rómában, Londonban és Washingtonban; hamisítottak térképeket, statisztikát, dokumentumokat változtattak meg, lókupec-módszerekkel dolgozva, mint a vásárban. Clemenceau — sajnos, későn, amikor mesterkedéseiket látta — békénk sakálainak nevezte őket.“

(LesCoupables. Paris,1934.)

Reclus, Elisee Európa egyik legismertebb földrajztudósa, aki egy ideig Magyarországon is tartózkodott, az országot jól ismerte, megállapításai szerint az európai kontinensen nincs egyetlen állam sem, amelyik olyan megbonthatatlan, szétszakíthatatlan földrajzi egység volna, mint a régi Magyarország. „Magyarország rendkívüli előnye, hogy a szó szoros értelmében vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Akárhogyan is alakuljon a közép-európai államok sorsa, az bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentősebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában.“

(Nouvelle Geographie Universelle T. III. Paris,1878.)

De la Reveliere: „Ha a mai Magyarországot a Kisantanttal összehasonlítjuk, látjuk, hogy magot képez, az erő központját, befolyását egy holnapi csoportosuláshoz, amelyet mi sem elhanyagolni, sem elnyomni nem tudunk. A magyarok egy erődben laknak, amely hadászati és kereskedelmi központja a Duna-medencének. Ezeknek a népeknek irigylésre méltó gazdasági adottságai volnának, ha normális határok között élnének. Ez a képlet, különböző elemekből, tulajdonképpen egységben kellett volna, hogy maradjon.“ De la Reveliére már 1923-ban előre látta, hogy: „…eljön az idő, amikor a természetes test, amelyik Magyarországot oly sokáig alkotta, arra törekszik, hogy leválasztott tagjait ismét egyesítse, és ezek valamikor önként találnak vissza az eredeti keretbe.“

(Europe Centrale: Etuded’incendie. Paris, 1923.)

Roux, Georges 1931-ben foglalkozott a békeszerződések revíziója kérdésével, ismerve létrejöttük előzményeit, a háború alatt „erőteljes, hazug propagandával igyekeztek a kormányok a katonák harci szellemét fokozni. A tények meghamisítása szabállyá vált, a gyűlölet szent érzelemmé. Eszméket kovácsoltak erkölcsi önigazolásra, a saját nép lelkesítésére és az ellenségdemoralizálására. Ilyen hangulatban voltak a szövetségesek, amikor a Központi Hatalmak 1918-ban összeomlottak. A győzelem feles; váratlan és nem remélt volt: A gyors cselekvés vágya nem adott időt a meggondolásra. A győzelmi mámorban hónapok alatt készült el a béke, az új Európa, korlátlan hatalommal. Világos, hogy a magyarok az erőszakos területi csonkítást nem vették egyszerűen tudomásul, amelyek mindennemű nemzetközi jogba ütköztek, a lakosság megkérdezése nélkül. Végül volt egyetlen népszavazás, Sopronban, a magyarok győzelmével, Ausztriával, amely maga is vesztes volt. Az új államokban, amelyeket a győztesek támogattak, nem engedtek meg egyetlen népszavazást sem.“

(Reviser les traites? Paris, 1931.)

Nem hiába mondotta Tardieu, a békeszerződések egyik főbábája: „Választanunk kellett a népszavazás vagy Csehszlovákia megteremtése között.“ Őt pedig az utóbbiért fizették meg.

Taillandier, Saint-Rene: „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Magyarországot, a nemzetek mártírját, csodálatraméltó politikai érettsége emeli ki a habsburgi monarchia népei közül.“

(Dr. Olay Ferenc idézett műve.)

Forrás: Dobogó

IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!

Nem sokkal a békekonferencia utáni években mit mondtak a kedvezményezettek?

1. Maniu, román miniszterelnök, az erdélyi románok nacionalista vezére az 1920-as évek végén kijelentette "...az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk erdélyi románoknak jobb dolgunk volt mint most ".

2. Hlinka, szlovák nacionalista, a legnagyobb tót párt vezére 1925.június 4-én kijelentette: "Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt. Magyarországon kívül nincsen élet vagy ha van, az nem az."

3. Stipics, a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré: "Az elmúlt hat esztendős jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást".

4. Megemlítendő, hogy horvát felkelők az 1920-as évek végén Magyarországra menekültek.

...és mit mondtak azok a politikusok, akik számára kiderült, hogy Magyarország igényei jogosak?

5. Llolyd George brit miniszterelnök: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását"

6. Bourne angol katolikus főpap: "Amíg Magyarország helyzetét nem szabályozzák, addig fennforog az európai háború veszélye".

7. Llwellyn angol képviselő: " Ma már az egész brit közvélemény tudja, hogy az angol államférfiak nagy mulasztást követtek el akkor,amikor 1919-ben Magyarország meghallgatása nélkül ítélkeztek. A magyar revízió a világon az egyik legelsőrangúbb érdek. "

8. Desbons francia megfigyelő publicista: "A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott".

9.Baldwin angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg ".

10. Pezel francia képviselő: "a magyar békerevízió nélkül nincs lehetősége az európai békének."

A II. v.h. ennek a gyalázatnak köszönhető. S mivel a II.v.h. után is ugyanez a felállás: hát megkockáztatják a következő háborút. (Hiszem, hogy a Kárpát-medencébe a magyarok fogják újból elhozni a jó világot s a békét - megjegy.M.É.)

W.Churchill: "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."

ISTEN ÓVJA ÉS SEGÍTSE A MAGYAR NEMZETET!

"NINCS MÁS TESTVÉREM, CSAK MAGYAR!"

(Dsida: Psalmus Hungaricus)

/Meister Évi/

16 óra 32 perc

A történelmi igazságtalanság perce

93 éve ezen a napon, ebben a percben csonkították meg Magyarországot!

Legyen ez a perc örök emléke annak a gyalázatnak, s figyelmeztessen mindenkit arra, hogy mit nem tehetnek meg egy országgal, és a benne élő néppel, népekkel!

(Vujity Tvrtko official)

Nem, nem, soha nem felejtünk!

video:

http://www.youtube.com/watch?v=845q9rxstQU&feature=related

forrás: Magyar Nyelv

Emlékezzünk TRIANONRA!!!

Kárpátia - Ott, ahol zúg az a négy folyó

video:

http://www.youtube.com/watch?v=05fWeVTahhE&feature=share

CSÍKSZEREDÁBAN - "Mi egy vérből valók vagyunk!"

Ismerős Arcok: Nélküled - Csíkszereda, Pünkösd (2015.05.22.):

https://www.youtube.com/watch?v=6F34_rjnPcU

"Annyi mindent kéne még elmondanom,

S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom,

Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk,

S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk.

Mint a villám tépte magányos fenyő,

Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő,

Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér,

Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél.

S bár a lényeget még nem értheted,

Amíg nem éltél nehéz éveket,

Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk,

Mi egy vérből valók vagyunk!

Mint a leszakított haldokló virág,

Mint az ÖT MILLIÓ MAGYAR, akit nem hall a nagyvilág,

Mint porba hullott mag, mi többé nem ered,

Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.

S bár a lényeget még nem érthetted,

Amíg nem éltél nehéz éveket,

Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk,

Mi egy vérből valók vagyunk!"

Trianon semmis!

A mai jogi értelmezés szerint a trianoni diktátum semmis, mert nem egyenrangú tárgyalások, hanem a vesztes államok által kényszerhelyzetben történt aláírás eredményeként jött létre.
Vegyük végre a kezünkbe a sorsunkat, ne mindig mástól várjuk a segítséget!

(Ötvös Nagy Ferenc)

cikk: http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/kozlonyeink/item/3270-trianon-semmis?honnan=Nemzeti_Hirhalo

JÁR A JOGORVOSLAT TRIANONÉRT A MAGYAROKNAK!

"Megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen.

Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.

Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg...

Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.

A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól..."

Prof. Ludwig von Lang

főtitkár

INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS

Zürich, 2001. február 20.

(Forrás: http://magyarlegyenhited.wordpress.com/2011/07/12/trianon-felulvizsgalata-talan-megkezdodhet/)