A MAGYAROK TUDÁSA: 3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon

2013. szeptember 4., szerda

3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon

3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon

Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre.

Somoskő - bazaltzuhatag

Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.

Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be.

Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont.

A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít.

Őserő és végtelen nyugalom: Hegyestű-hegy

A Balaton északi partján, Zánka közelében húzódó Hegyestű-hegyet hazánk egyik legkülönlegesebb, energiákat áramoltató területének tartják, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként nemcsak mint kirándulóhely nyújt felhőtlen kikapcsolódást és testi-lelki feltöltődést, de erős kisugárzása és különleges energiaharmonizáló ereje miatt évszázadok óta a gyógyulni, erősödni vágyó utazók zarándokhelyének számít.

A Káli-medencében található, különös megjelenéséről is híres hegyet és környékét fokozottan védett területként őrzik, ami tovább fokozza a hely végtelen nyugalmát és érintetlen tisztaságát.

A hegyre könnyű sétával vagy akár kerékpárral is feljuthatsz, miközben a környék hegyvonulataira és a mélyben húzódó völgyekre nyíló egyedülálló kilátás, illetve a Balaton látványa vár.

A beszámolók szerint a hegytető különleges hatást gyakorol a testre, amit az idelátogatók rendszerint úgy jellemeznek, mintha a növényekből és a mohával sűrűn borított kövekből áradó természetes energia hatására nyugalom áradna szét egész testükben.

A hegy hangjai, színei és illatai pillanatok alatt magukkal ragadják az elcsendesedő vándort, aki mintha maga is részévé válna az anyatermészetnek.

Egy Hegyestűn tett kimerítő kirándulás után - akár az itt húzódó energiavonalak, akár az érintetlen természet közelsége miatt - egész biztos, hogy erőteljesebbnek és egészségesebbnek érzed majd magad.

A Föld szívcsakrája: Rám-hegy, Ferenczy-szikla

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, Pilisszentkereszttől északra található a Rám-hegy és az előtte magányosan álló hatalmas kőtömb, a Ferenczy-szikla, melyről úgy tartják, a Földet behálózó energiavonalak találkozásának csomópontja.

Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével - I. Béla király korában is fontos szakrális szerepet játszott a térség életében -, az ezoterikus világszemlélet szerint pedig ennél a sziklánál található bolygónk gyógyító erővel bíró szívcsakrája, ami miatt a föld ezen a helyen nagyon erős energiát bocsát ki magából.

Ennek hatásáról az idelátogatók egyfajta sajátos érzetként számolnak be, mely olyan, mintha életerővel töltődnének fel, és egyfajta belső nyugalom áradna szét testükben, sőt, egyesek szerint a sziklát átölelve a Föld szívverését is meg lehet hallani.

Az okkult hagyomány szerint az ilyen nagy energiájú helyek hollétéről a vidéket borító dús, egészséges növényzet, a népes állatvilág és a kristálytiszta tavak is árulkodnak, a szabályos kör mentén kinőtt fák pedig, melyek tisztásai egykor misztikus szertartások helyszínéül is szolgáltak, a helyet átjáró pozitív energiák szemmel látható nyomai.

A források formálta völgyek ölelésében található Ferenczy-sziklához a vízesések morajától visszhangzó, meredek sziklafalakkal határolt szurdokon keresztül, vadregényes ösvények mentén juthatsz fel, miközben átadhatod magad a zavartalan természet harmóniájának, megfigyelheted a több száz éves erdő apró zörejeit, a tájat átjáró atmoszféra hatására pedig - mintegy eggyé válva az erdővel - önmagadban is békére lelhetsz.

Különleges, mágneses erőtér: Atilla-domb

A Tápiószentmárton mellett, a Kincsem Lovaspark lapos síkságából csak néhány méter magasan kiemelkedő Atilla-domb nemcsak az itt feltárt híres vaskori ötvösművészeti régészeti lelet, az aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik, ami miatt gyógyulni vágyók ezreinek zarándokhelyévé vált.

A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, mely segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében.

A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatással van az itt kirándulók közérzetére.

Sok utazó érzékel az Atilla-domb hatására tapasztalható enyhe bizsergést, finoman csipkedő, áramütésszerű érzést, a végtagokat elárasztó melegséget, illetve vannak, akik szédülésről és az egész testet feltöltő és uraló erő kézzelfoghatóvá válásáról számolnak be.

Függetlenül attól, hogy hiszel-e az ezotériában vagy az energiavonalak létezésében, az Atilla-dombra látogatva már azáltal is feltöltődhetsz életerővel, hogy a vidék nyugalmának átadva magad, figyelmedet belső lényedre és tested apró jelzéseire irányítva kis időre kialakítod az önmagad és a természet között létrejövő láthatatlan, gyógyító kapcsolatot.

...és

15+1 hely hazánkban, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!

Azt hinné az ember, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat, és elképesztő látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van, kis hazánk is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet.

Ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót.

1. Aggteleki cseppkőbarlang

Elképesztő barlangokért, hatalmas és szép formájú cseppkövekért nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet.

Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége.

2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár

Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján településrészeként ismert Somoskő...

, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik.

3. Egerszalók sóhegye

Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki sóhegy...

, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USÁ-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk.

4. Rudabányai bányató

Tengerszemekért sem kell a környező országok magas hegyeit meglátogatnunk, mert lapos kis hazánkban is találunk lenyűgöző szépségű apró bányatavakat.

A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!

5. Repceföldek a Bakony lábánál

Élénk sárga virágai, melyek kilométer hosszan borítják be a vidéket, eredetileg a mediterráneum képeslapjairól ismertek...

, pedig e káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növényt mára a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik, így nálunk is.

6. Kaptárkő, Szomolya

Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni.

A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.

7. Fülöpházi homokbuckák

Nem, nem.

Most sem a Szaharában vagyunk.

A csöppnyi Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa.

A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.

8. Tihanyi őslevendulás

Ismét egy képeslapra kívánkozó látnivaló, melyek legszebb példáit a franciaországi Provence-ban láthatjuk, de nekünk magyaroknak nem kell ilyen messzire menni, ha élvezni akarjuk a lila virágok szépségét.

Tihanyban a levendulaszüretet júniusban szokták megtartani fesztivál keretében.

9. Molnár János-barlang

A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is.

1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

10. Alcsúti hóvirágmező

Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje várja hófehér virágszőnyegével a kirándulni vágyókat.

A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.

11. A Káli-medence és Hegyestű

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű.

A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.

Geológiai tábor Hegyestűn

A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el.

A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

12. Ilona-völgyi vízesés

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

13. Kazár riolittufa

Ismét nem Törökországban, Kappadókiában vagyunk, hanem a Mátrában, Kazár település közelében.

Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg.

A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált.

Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett.

A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

14. Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része.

A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a Sebes pisztráng...

, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki.

15. Rám-szakadék

A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része.

A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

+1. Gyilkós-tó (Erdély)

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.