A MAGYAROK TUDÁSA: Szeptember

2013. szeptember 2., hétfő

Szeptember - Földanya hava

Szeptember - Földanya hava

Kalemandra Teremtészet- Földanya

„Itt van az ősz,

Itt van újra,

Lombot hullajt

az öreg tölgyfa.

Szemeid még látom,

Elfeledni nem kívánom.

Csókjaid várom,

s karjaidba vágyom!

Újra és újra merengek,

téged soha el nem feledlek,

ölelésed, mint a szomorú fűz,

tested olyan, mint a tűz!

Pár hét és újra látlak,

karjaimba akkor zárlak,

ha szemed fénye megéget,

s szíved tüzében elégek!”

(Tajti Zoltán)

Szinyei Merse Pál - Ősz

Szeptember 1. - Egyed napja:

1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését.

A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.

Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.

Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

Szeptember

népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,

olyan az egész hónap.

Az időt Kisasszonynapja,

négy hétre előre szabja.

Mihálykor az észak s keleti szél,

sok havat és kemény telet ígér.

Tóth Rozális - Ősz

Szeptember 8. - Kisasszony napja:

Kisboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka

Szűz Mária születésének napja.

Kisboldogasszony, Kisasszony ünnepe – Földanya havának 8. napja

Szűz Mária születésnapja.

Ez a nap a végek és a kezdetek ideje. Szent időszakok, mint a várandósság vége, az új, tiszta életek kezdete, ahogy az újszülött tiszta, ártatlan élete elindul.

…

Elmúlt a nyár. A fecskék e napon kezdenek gyülekezni a hosszú költözéshez (Fecskehajtó Kisasszony).

Az új dolgok, új kapcsolatok e naptól tisztán, hordalék nélkül indulnak.

…

Hajnalban az asszonyok kimentek a határba napfelkeltét várni. Akinek érdeme volt rá, megláthatta a kelő napban a Boldogasszonyt, a Kisasszonyt fénybe öltözve.

Kisasszony, Kisboldogasszony üzenete:

Életünkben csak a változás állandó. Sorsunk lezárult helyzetekből és új kezdetek sorozatából áll. Egy kezdet mindig tiszta, az ártatlanság ideje.

Régi hátráltató ügyeidet zárd le és felejtsd el! Újat kezdeni mindig lehet és érdemes, hiszen az hordozza magában a tisztaság és siker ígéretét.

A sorsunk újrakezdések sorozata, melyek lelkünk tisztulását és a megújulást is lehozza.

Az életben a terhes állapotok után új, tiszta helyzetek következnek.

Ez a lélek tanulási folyamata. Ha jól csinálod, az öröm és tapasztalás forrásává válik a folyamat.

(Tündérnóri: Boldogasszony üzenőlapjai)

A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt e nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje.

Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését,

e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét,

és a fecskék útra kelését is.

Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.

Mednyánszky László - Őszi színek

Kányádi Sándor: Szeptember

Tele a hombár,

tele a raktár,

tele a kaptár,

tele a csűr.

Rászáll a nyár a

legelső sárga

levélre, s elrepül.

Ősz Erdélyben - Tarcsay Béla

Szeptember 12. - Mária napja:

Szűz Mária neve napja.

Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Kovács Mária - Ősz

Illyés Gyula: Nyárutó

(részlet)

Ránk tör észrevétlen újra egy ősz, nézzed,

bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,

a sárga szőllőhegy illata leömlik

a völgybe s emeli, hajtja újra szívünk!

Ősz a Dunánál - Pusztay Ildikó

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:

Mária anyai fájdalmára való emlékezés.

Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Őszi fa - Gy. Molnár István

Jékely Zoltán: Ősz-köszöntő

(részlet)

"Habár orcánk pirítja még a Nap,

gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,

az őszt, melyet mint anya gyermekét,

majd egy évig hordtunk szívünk alatt.

Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,

kígyó se mart meg, szikla sem ütött,

s a régi helyről halljuk: a tücsök

lelkéből szól a régi altató…"

Szeptember - Turcsányi Béla

Szeptember 21. - Máté napja:

Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.

Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz.

Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

Hollósi Simon - Tengerihántás

Petőfi Sándor: Szeptember végén

(részlet)

"Elhull a virág, eliramlik az élet…

Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!

Ki most fejedet kebelemre tevéd le,

Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre

Könnyezve borítasz-e szemfödelet?

S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,

Hogy elhagyod érte az én nevemet?"

Ősz a fák alatt - Rási Zoltán

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:

Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.

Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is.

Szinyei Merse Pál - Őszi tájkép

Babits Mihály: Magyar szonett az őszről

(részlet)

"Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok

szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,

ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!

Már vége a násznak, megestek a lányok.”

Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak).

A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.

Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés.

E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom.

Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is.

A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.

A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.

Bőségszaru

A hatalmas szarv, amelynek kiszélesedő szája ontja magából a föld gyümölcseit, több jóakaratú istenségnek és allegorikus alaknak az attribútuma, egyúttal a minden rosszat rejtő „Pandóra szelencéjének” ellentétpárja (ez utóbbi, mint láthattuk, szintén az időszak jelképe).

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak.

Jékely Zoltán: Fecskék

"A villanydrót öt égi vonalán

izgága hangjegyek a füstifecskék.

Ha lejátszhatnám, bennük már az estét

s az ősz első akkordját hallanám."

Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.