2013. szeptember 2., hétfő

Szeptember - Földanya hava





Szeptember - Földanya hava



Kalemandra Teremtészet- Földanya
 

  
„Itt van az ősz,
Itt van újra,
Lombot hullajt
az öreg tölgyfa.

Szemeid még látom,
Elfeledni nem kívánom.
Csókjaid várom,
s karjaidba vágyom!

Újra és újra merengek,
téged soha el nem feledlek,
ölelésed, mint a szomorú fűz,
tested olyan, mint a tűz!

Pár hét és újra látlak,
karjaimba akkor zárlak,
ha szemed fénye megéget,
s szíved tüzében elégek!”

 (Tajti Zoltán)


Szinyei Merse Pál - Ősz
 

Szeptember 1. - Egyed napja:
 
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését.
A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak. 

Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
 
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

 

Szeptember

népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.



Tóth Rozális - Ősz
 

Szeptember 8. - Kisasszony napja:


Kisboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka
 
Szűz Mária születésének napja. 

A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt e nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. 

Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, 




e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, 





és a fecskék útra kelését is.



 
Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.




Mednyánszky László - Őszi színek
 

Kányádi Sándor: Szeptember

Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,
tele a csűr.
Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.



Ősz Erdélyben - Tarcsay Béla
 

Szeptember 12. - Mária napja:
 
Szűz Mária neve napja. 
Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Kovács Mária - Ősz
 

Illyés Gyula: Nyárutó

(részlet)

Ránk tör észrevétlen újra egy ősz, nézzed,
bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,
a sárga szőllőhegy illata leömlik
a völgybe s emeli, hajtja újra szívünk!


Ősz a Dunánál - Pusztay Ildikó

 

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:
 
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. 
Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

 Őszi fa - Gy. Molnár István


Jékely Zoltán: Ősz-köszöntő

(részlet)

"Habár orcánk pirítja még a Nap,
gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,
az őszt, melyet mint anya gyermekét,
majd egy évig hordtunk szívünk alatt.
Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,
kígyó se mart meg, szikla sem ütött,
s a régi helyről halljuk: a tücsök
lelkéből szól a régi altató…"

Szeptember - Turcsányi Béla
 

Szeptember 21. - Máté napja:
 
Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza. 
 
Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. 
Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.


Hollósi Simon - Tengerihántás


Petőfi Sándor: Szeptember végén

(részlet)

"Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?"

Ősz a fák alatt - Rási Zoltán

 

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
 
Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.
Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. 


 Szinyei Merse Pál - Őszi tájkép
 

Babits Mihály: Magyar szonett az őszről

(részlet)

"Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok
szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,
ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!
Már vége a násznak, megestek a lányok.”


Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak).
A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.
Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés.
E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. 



Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is.
A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. 
A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.

Bőségszaru


A hatalmas szarv, amelynek kiszélesedő szája ontja magából a föld gyümölcseit, több jóakaratú istenségnek és allegorikus alaknak az attribútuma, egyúttal a minden rosszat rejtő „Pandóra szelencéjének” ellentétpárja (ez utóbbi, mint láthattuk, szintén az időszak jelképe).

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak.



Jékely Zoltán: Fecskék
"A villanydrót öt égi vonalán
izgága hangjegyek a füstifecskék.
Ha lejátszhatnám, bennük már az estét
s az ősz első akkordját hallanám."




Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” 

Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.


Juhász Gyula: Szeptember aranya
Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.
Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.
Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.


(forrás: Magyar Nyelv, Jeles Napok)











Továbbá:


- NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk:


- Aranyasszonyok : 

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

- Pünkösd – A Csíksomlyói legenda:

- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:




- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:


- Szeptember - Földanya hava:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szeptember-foldanya-hava.html

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html











Szeretettel,

Gábor Kati




blog oldalam: 




 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése