2014. október 14., kedd

ALGÁK - MOSZATOK


 ALGÁK - MOSZATOK


A moszatok vagy algák ősi, egyszerű felépítésű, növények. 

Rendszertanilag nem egységes csoport, az egysejtűek az egysejtű eukarióták országába, a többsejtűek a
növények országába sorolandók. 

Ismert fajaik száma kb. 50000.



Szerveződés:

Lehetnek

· egysejtűek vagy

· többsejtűek:

 sejttársulást (a sejtek között munkamegosztás nincs) vagy




 telepet alkotnak. 


A telepek

- fonalasak, (békanyál)




- lemezesek (tengeri saláta)




- testszerűek, de testük sohasem tagolódik valódi gyökérre, szárra, ill. levélre, a legfejlettebbek testében sem találunk igazi szöveteket. (csillárka moszat)


Méret

A legkisebbek (egysejtűek) mikrométeres nagyságrendűek, a legnagyobbak több
100 méteresek s így a föld legnagyobb növényei. 
(barnamoszatok)




Alakjuk rendkívül változatos.


Mozgás

Az egysejtűek, ill. biz szaporítósejtek ostorral képesek mozogni. (hímivarsejtek)


Életmód

· Többségük színanyagaik segítségével fototróf életmódot folytat,

· vannak vegyes táplálkozású mixotróf (sötétben heterotróf, fényben
fotosztintetizál). (ostorosmoszatok)


Előfordulás

A környezeti tényezőkkel szemben tűrőképességük igen nagy, így csaknem
mindenütt megtalálhatók: 

mindenféle vizekben, hőforrásokban, a sarkvidékek
jegében, talajban, növényeken, barlangokban stb.


Sejtfelépítésük, színanyagaik, szaporodásmódjuk alapján 7 törzsbe sorolhatók:

1. Kékmoszatok (prokarióták)
2. Ostorosmoszatok
3. Sárgásmoszatok
4. Barázdásmoszatok
5. Zöldmoszatok
6. Barnamoszatok
7. Vörösmoszatok

Klasszikusan a növények közé 3-7 törzseket soroljuk, hiszen a kékmoszatok
tulajdonképpen baktériumok (kékbaktériumok), 
az ostorosmoszatok az állat és a
növényvilág határán találhatók.


Ostorosmoszatok

A ma élő ostorosmoszatok igen komplikált szervezetek. 

Ennek ellenére ezek a szervezetek tekinthetőek a legősibb eukarióta sejteknek. 

E törzs ősi formáinál válhatott szét az állat-, a gombák-, a növények világának fejlődése.

Ősi kőzetekben található lenyomataikon túl ezt valószínűsíti, hogy felépítésükben
mind az állatokra, mind a növényekre utaló jelleget találunk.




Sejtfelépítés

Kívül egy merev tok található, 
(az ostor a tok nyílásán hatol a szabadba).

A tok alatt a sejthártya található.

A sejtplazmában membránnal határolt
sejtmag helyezkedik el.





Az állati jellegek a következők:


· ostor: a sejtszáj alján levő
sejtgaratból ered, és az állat
mozgásszerve

· Szemfolt: a sejt képes a fényt
érzékelni

· sejtszáj, amely a heterotróf
táplálkozást teszi lehetővé

· lüktető üregecskék: amelyek a
felesleges víz és a vízben oldott
az anyagcsere során
keletkezett, de feleslegessé váló
anyagok eltávolítását végzik, s
így a kiválasztás feladatát látják
el.

Az autotróf életmódot a sejtplazmában található zöld színtestek teszik lehetővé,
melyekben egyéb színanyagok mellett főleg klorofillok vannak.


Példák:

· Zöld szemes ostoros





· Álomkórostoros

 Fejlődése gazdacserés (ember-antilop).  
Afrikában elterjedt, átvivője pl. a
cecelégy.




Kezdetben vérben, később nyirokban, majd az agygerincvelői
folyadékban él.
A betegség jellegzetes
tünetei akkor jelentkeznek, amikor a kórokozók ez
utóbbi folyadékba jutnak, és ott elszaporodnak.
(láz, fejfájás, zavarodottság, görcs,
szívizomgyulladás, aluszékonyság,
agyhártyagyulladás)







Sárgásmoszatok:


Színük sárgászöld - sárgásbarna. 
Színanyagaik klorofill (zöld), karotin (narancs),
xantofill (sárga), amely a legnagyobb mennyiségben található meg, ezért sárgák.
A sejtfalba gyakran kova (SiO2) rakódik.


- Fejesmoszat

Nyirkos iszapon, nedves homokon szabad
szemmel is látható smaragdzöld
gömböcskékben mutatkoznak.




- Kovamoszatok

Nevüket onnan kapták, hogy a sejtre SiO2-ből álló, dobozszerűen egymásba tolt két
szilárd kovahéj borul. 
Rendkívül elterjedtek.




Barázdásmoszatok:

Nevüket onnan kapták a sejtet körülvevő
cellulóz sejtfal lapocskákra tagolódik,
melyeket mély barázdák vesznek körül.
Két ostoruk van, melyekkel mozogni
képesek.




Elsősorban egysejtűek, magányosan élő algák (a
legfejlettebbek fonalasak).
Főképp tengeriek, a plankton egyik fő alkotói.
Egyes fajok a vizet, mások a havat, jeget pirosra
festik.

Ismernek fajokat, melyek világítanak, nagy
mennyiségben a tenger halvány derengését
okozzák.
Magyarországi képviselőjük a
fecskemoszat, mely nyáron a Balatonban
fordul elő.


Zöldmoszatok:

Ősi típusaikból alakultak ki a fejlettebb szárazföldi növények, a mohák és a
harasztok közvetlen ősei.

Színük zöld, melyet a bennük található karotin és xantofill mellett elsősorban
különböző klorofilloktól kapják.

Mindenféle szerveződésűek lehetnek, de a legfejlettebbek is csak teleptestes
felépítésűek, amelyek megjelenése a magasabb rendű növények testére emlékeztet.

Szerveződésüket tekintve a

• primitívebbek egysejtűek (pl. járommoszatok, esernyőmoszat), ill.

• közös kocsonyaburokban
sejttársulást alkotnak (pl. a
harmonikamoszat).




• A volvox fajok átmenetet
képviselnek a sejttársulás és a
telepes szerveződés között. 

Egy kolóniában akár 20 000
kétostoros sejt is lehet.




 Néhány sejt a szaporodást, a többi a
vegetatív munkát végzi.

A fejlettebbek telepesek mely lehet

fonalas, elágazó fonalas pl.
békanyálmoszatok, ill.




Lemezes pl. tengeri saláta




Teleptest, amely megjelenése a
magasabb rendű növények
testére emlékeztet pl. a
csillárkamoszat.




Elsősorban édesvizekben kb. 30 méteres vízmélységig találhatók meg, tengerekben
a fajok csak kb. 10 % fordul elő. 

Ismertek szárazföldi fajok, köveken, fákon, talajon,
talajban. 

Zöldmoszatok között található aránylag a legtöbb szárazföldi életmódra
áttért alga.

Több egysejtű moszat él szimbiózisban pl. gombákkal (zuzmók), vagy állatokkal
(zöldhidra).
Ősi ostorosmoszatokból származtathatók.

A földtörténeti ókori zöldmoszatok jelentős mértékben részesek a kőszén, grafit,
antracit, kőolaj létrehozásában.


Barnamoszatok:

Színük barnás-zöld, barna. 
Szintestjeikben barna színű, a karotinnal rokon
fukoxantint találunk, amely a többi színanyag színét elnyomva adja a jellegzetes
barna szint.

Egysejtű barnamoszat nincs. 

Soksejtű telepeik igen bonyolult felépítésűek.

Mikroszkópikus, de már elágazó sejtfonalas formáktól a 300-400 m-es gyökérszerű,
szárszerű, levélszerű képződményeket viselő óriásokig mindenféle megjelenésű alakkal
találkozunk.




A Sargasso tengerben élnek a Sargassum genus fajai, melyek Kolombusz vitorlásait két hétig fogságban tartották, mígnem egy vihar kiszabadította őket. 

A Sargasso tengert még ma is elkerülik a nagy tengerjáró
hajók.

A legfejlettebbek, belső felépítésükben sokban hasonlítanak a hajtásos növényekhez.

Teleptestük a moszatok között a legfejlettebb, azonban a szövetes szerveződést nem
érik el.

A fajok zöme tengeri, alig néhány faj él édesvízben. 

Elsősorban a mérsékelt és a
hideg tengerekben élnek. 
Hazánkban nem élnek. 

A planktonból hiányoznak, a
benthosz tagjai.

Gyakorlati vonatkozások:

· Méretüknél fogva tengeri állatok búvóhelyéül szolgálnak.
· Belőlük készített algaliszt magas vitamin (B, C, D, E) és jód tartalmuk miatt
fontos kiegészítő takarmány.
· Az előbb említett tulajdonságuk miatt távol-keleten a lakosság fogyasztja.


Vörösmoszatok:

Színük vörös, barnásvörös, mely a vörös fikoeritrintől ered, ami elnyomja a többi
színanyag színét.

A barnamoszatok mellett a legfejlettebb moszatok.

A melegebb tengerek part menti mélyebb részeit lepik el, 200 m-ig lehatolnak.




Ott élnek ahol más moszat már alig található, mivel vörös színanyagaik révén a
legmélyebbre jutó gyenge fényt is képesek hasznosítani.

Főleg trópusi tengerekben, de néhány fajuk édesvízi.

Néhány távol-keleti fajból ún. agar-agart (szénhidrát) készítenek, amely fontos
laboratóriumi segédanyag, ill. cukrászati, élelmiszeripari alapanyag. (zselatin)


Összefoglalva a moszatok jelentőségét

· Fotoszintézis,
- szerves-anyag termelés (vízben és talajban),
- oxigénfejlesztés a földtörténeti korokban és jelenleg.

· Indikátor-szervezetek, jelzik a vizek szennyeződését.

· Víztisztítás, ipari felhasználás, (részt vesznek a vizek öntisztulásában).

· Emberi táplálék, állati takarmány.

· Gyógyszeripar, kozmetikai ipar alapanyagai.


· Üledékképződés, kőszén kőolaj alapanyagai.


(Forrás: Vizkievicz András)









A különböző típusú moszatok
különböző színösszetételeket használnak fel.
A fényt hasznosítják.

Úgy a szárazföldi, mind a tengeri moszatoknál azonosan jellemző az, hogy a színskála különböző tartományait használják fel.

Jellegzetes a zöld, narancs, sárga vagy kék szín felhasználása.

Különböző színeik, nem csak a szervezetükben felhasznált anyagok visszaverődései által jönnek létre, hanem a látható fényből felhasznált rezgéstartományok szerint is.

Színeik, nem csak az ásványi anyagok következtében alakulnak ki, hanem a felhasznált fényenergiák - erők következtében is.




A kék bálna táplálkozása tudatos:

A kék bálna táplálkozása felér egy olimpiai számmal:
A Föld legnagyobb állata 500 méter mélyre merül, majd egy éles fordulattal visszakanyarodik a felszín felé, hogy a tengervízbõl parányi rákocskákat - krillt - szűrjön ki.
Kanadai kutatók most megfejtették, ez miért éri meg neki.
A bálna mintegy 63 000 kilojoule energiát használ fel minden egyes merüléskor - írták a kutatók a The Journal of Experimental Biology címû szaklapban.
Eközben 1260 kilogramm krillt is elfogyasztanak - számolták ki az állatok által lenyelt nyolcvan tonna tengervíz átlagos krilltartalma alapján.
Ez pedig százszor annyi energiával látja el a bálnákat, mint amennyi szükséges a rákocskák elkapásához.
A kék bálnának azért kell ennyi energia, mert élete igen csekély részét tölti csak evéssel.

A táplálék ugyan apró méretű, de általános és egyben elsődleges élelem erőket biztosítanak.
A test nagyságához mért minőségi táplálék a krillek.




Az ámbráscet táplálkozása:

A nagy ámbráscetek rendkívül érzékeny, víz alatti hanglokátorrendszerük segítségével sok kilométeres körzetben tájékozódnak, és tartják a kapcsolatot.
A mélytengerek sötétjében zsákmányaikat, a nagy tintahalakat is eme érzékszervükkel kutatják fel.











Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:






Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése