2014. december 17., szerda

HEKTÓR ÉS KASSZANDRA



HEKTÓR ÉS KASSZANDRA



Hektór (görögül Έκτωρ) trójai herceg





Priamosz király és Hekabé legidősebb gyermeke.

Többek között Parisz és Kasszandra bátyja a görög mitológiában.

Andromakhé férje, akitől született egy gyermeke is, Asztüanax. 

A trójai háború kitörése előtt megválasztották 
a trójai vár parancsnokának. 
A legnagyobb trójai hőst tisztelték benne, aki kardjával kiontotta a tíz évig elhúzódó nagy háború első áldozatának vérét. 

A háború még csak formálódott, mégis az olümposzi istenek kiválasztották támogatottjaikat. 
Hektór Apollón isten támogatását élvezte, és sokszor szüksége is volt erre a természetfölötti segítségére. 
A nagy hős rengeteg görög életét kioltotta a harcok alatt.

Így történt egyszer, hogy az akháj tábor egyik legnagyobb és legerősebb hőse, Aiasz párbajra hívta ki a trójai herceget. 

A borzalmas összecsapás több mint egy napig tartott, és mindkét felet meggyötörte. Sebesüléseket ejtettek és kaptak, de nem tudták földre kényszeríteni a másikat.

Egy másik ismert harcjelenetben Hektór megölte az Akhilleusz páncélzatában küzdő Patrokloszt. 

A sértődött akháj hős ugyanis nem volt hajlandó harcba menni, azonban amikor megtudta, hogy legjobb barátját megölte a trójai herceg, azonnal párbajra hívta a trónörököst. 




A harc ismét gigászi küzdelem lett, és az istenek is harcoltak egymás érdekei ellen, azonban most Apollón nem tudta érvényesíteni segítségét a többi istennel szemben, így a bosszúvágytól égő Akhilleusz megölte Hektórt.

A véres párbaj után az akháj hős harci kocsija után kötötte a herceg holttestét és háromszor végigvonszolta Trója falai körül. 




Bosszúból azt is elhatározta, hogy nem adja vissza Hektór testét a trójaiaknak, ezzel megakadályozva, hogy a herceg átkelhessen az Alvilág folyóján. 

Azonban az istenek, főleg Apollón erős nyomásának engedve a kilencedik napon kiadta a testet.




Ebben az is közrejátszott, hogy Priamosz király személyesen ment el Akhilleusz sátrába könyörögni gyermeke testéért. 

Apollón a holtat megőrizte romlatlan állapotban, hogy tisztességgel el tudják temetni.



Kasszandra

Priamosz és Hekabé, a trójai királyi pár leánya, Hektór és Parisz húga. 

A legszebb trójai hercegnő volt a görög mitológiában. 

Kasszandra neve a megvetett jóslatok révén fogalommá vált.



Solomon Joseph Solomon: Ajax és Kasszandra (1886)


Szépsége olyan vakító volt, hogy fénye elérte az Olümposzt is. 
Így történt, hogy Apollón isten szemet vetett a halandó szépségre, és el akarta csábítani a hercegnőt. 

Kasszandra szerelméért cserébe azt kérte az istentől, hogy ajándékozza neki 
a jóslás képességét. 

Apollón fel is ruházta a jövőbelátás képességével a leányt, azonban miután ezt megkapta, Kasszandra elutasította Apollón szerelmét. 

A feldühített isten büntetésül azt rótta ki a hercegnőre, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki, és emiatt szenvedjen egész életében. 
És valóban így történt.

A szép hercegnő mindent előre meglátott, mégsem hitt szavaiban senki. 
A trójai háborúban sokszor tudtak volna szavai segíteni hazájának, de sosem hallgattak rájuk. 





Így a háború végén, amikor az ajándék falovat begördítették Trója falai mögé, ő azt tanácsolta, hogy égessék el azt, mert pusztulást hoz a városra. 
Bolondnak nevezték, és ünnepelték a győzelmet. 

Azon az éjszakán Tróját feldúlták az akháj seregek. 
Kasszandra Athéné szentélyébe menekült, de Aiasz megtalálta, és megerőszakolta a hercegnőt. 

Ezután a sereg vezérének, Agamemnónnak adta át a leányt hadizsákmányként. 
A nagy király hazavitte magával Kasszandrát, aki a hajóúton többször is próbálta figyelmeztetni urát, hogy otthonában meg fogják gyilkolni, mégsem hitt neki senki. 

Így aztán miután kikötött a hajó Mükénében, és Agamemnón a palotában járt, Klütaimnésztra és Aigiszthosz meggyilkolták a nagy királyt és vele együtt Kasszandrát is.

Aiszkhülosz Agamemnón című tragédiájában Kasszandra nemcsak urának halálát, hanem önmagának és Agamemnóntól született két gyermekének közeli végét is megjósolja. 

Euripidész Trójai nők című tragédiájában, amikor Agamemnón elé hurcolják, önkívületben jövendöli meg ő és más görög vezérek szörnyű végét.


(Forrás: Wikipédia)







Kossuth Lajos 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében


Kasszandra a trójai Priamosz király lánya volt, akit Apollón megtanított a jóslás művészetére, de azzal átkozott meg, hogy senki ne higgyen neki.


Kossuth Lajos 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében a Kiegyezés ellen foglal állást és megjósolja Magyarország felbomlását, ha sorsát a halálraítélt Habsburg Birodalomhoz köti.

Nyílt levél Deák Ferenczhez.
Paris, 1867 május 22.

Részlet:

"Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának!
Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep.
De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!"

Kossuth Lajos.








Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése