2014. december 16., kedd

MEDÚZÁK


MEDÚZÁK


A medúzák (Medusozoa) 
csalánozók (Cnidaria) törzsének egy altörzse. 

Közös tulajdonságuk a medúzaalak teljes élettartamuk alatt, szemben a virágállatokkal, amelyeket polipalak jellemez, és a hidraállatokkal, amelyek nemzedékváltakozása során a medúza- és polipalak váltakozik.






A csalánozók törzse:

A csalánozók törzsébe tartoznak a legegyszerűbb szövetes testszerveződésű állatok.

Kivétel nélkül vízben élő ragadozók, a zsákmány megszerzésében a testfal külső rétegében sorakozó, bénító hatású váladékot tartalmazó csalánsejtek vesznek részt.

Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás, amely az űrbélbe vezet.

A szájnyílást mozgékony tapogatók veszik körül, ezekkel gyömöszöli az állat az elejtett zsákmányt az űrbélbe.

A csalánozók testének alakja kétféle lehet: 
hidra vagy medúza.

A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek.




Világító medúzák


Rendszerezés:

Az altörzsbe az alábbi osztályokat, alosztályokat és rendeket sorolják:

- Kockamedúzák (Cubozoa) osztálya
Carybdeida rend
Chirodropida rend

- Kehelyállatok (Scyphozoa) osztálya
Koronamedúzák (Coronatae) rendje
Korongmedúzák (Discomedusae) alosztálya
Gyökérszájú medúzák (Rhizostomeae) rendje
Zászlósszájú medúzák (Semaeostomeae) rendje

- Polypodiozoa osztály
- Nyelesmedúzák (Staurozoa) osztálya
Stauromedusae rend






Minden medúzára jellemző:

A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. 
Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. 

A sejtrétegek között mezogloea található. 
Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz, ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény. 

Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek. 
A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik (craspedot medúza). 

Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek. 
Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják.

Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél).
A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el.

 A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. 

Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. 






Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.

Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. 
Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.

A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak. 

A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. 

A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. 
A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. 
Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. 
A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200-400 is lehet.






Fő csoportok:

- Hidraállatok:

- Telepes medúza (Siphonophora)

Gazdagon el vannak látva csalánsejtekkel, melyek csalántelepekben, "ütegekben" halmozódnak fel. 
A siphoniphora nem egységes élőlény, hanem számos apró polip típusú és medúza típusú állatkák telepe amelyek mindegyike külön élettani funkcióval rendelkezik és magában nem is lenne életképes (lásd Portugál gálya)

A csalánozók testének alakja kétféle lehet: hidra vagy medúza.

A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek.

Az édesvízi hidra és a zöld hidra hazánk tiszta vizű folyóiban, patakjaiban él.

A korallok a meleg tengerek partközeli területein korallszirteket, korallzátonyokat hoznak létre.

Zöld hidra

A mindössze néhány milliméteres zöld hidramoszat sejtekkel él szimbiózisban, amelyek fotoszintézisük során oxigént termelnek.
A hidra légzésekor felszabaduló szén-dioxidot viszont a moszatok hasznosítják.

A hidrák ivartalanul, úgynevezett bimbózással is szaporodhatnak.
Az anyaállat testén először egy kis dudor jelenik meg, amelyből fokozatosan kifejlődik egy kisebb hidra.
A zöld hidra esetében az utód leválik az anyaállat testéről, és önálló életet kezd.

Bimbózással keletkeznek a koralltelepekben együtt élő egyedek is.




zöld hidra



- Kehelyállatok:

- Füles medúza (Aurelia aurita), (Zászlósszájú medúzák rendje)

Fehéres színű, átmérője 10–40 cm körül van. Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta, ami nem hallószerv, mint a neve alapján gondolnánk. Négy hosszan fodrozott karja van.

- Közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma pulmo), (Gyökérszájú medúzák rendje, Rhizostomae)

Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a 80 cm-t is meghaladja. 
Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult szájcsöve, amelynek segítségével, nagyobb falatokat is el tud fogyasztani. 
Nyolc, aránylag rövid karja van. 
Élettere főként az északi tengerektől a Fekete-tengerig található. 
Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető. 
A legtöbb példányt az Adriában, az Isztriai-sziget környékén figyelték meg. 
Az emberre ez a faj teljesen ártalmatlan.

- Sárga hajasmedúza (Cyanea capillata), (Zászlósszájú medúzák rendje)
A legnagyobb ma élő medúzafaj






A portugál gálya vagy hólyagmedúza (Physalia arethusa Browne) és közeli rokona, a Physalia physalis a telepes medúzákhoz tartozik. 
A középkorban tengeri szörnyként tartották számon. 
Riasztó látvány volt, amikor a hajókat körbevették a felfújt hólyagú medúzák
(A történetekben méretüket erősen eltúlozták.) 
Amelyik matróz ilyenkor a vízbe esett, az vagy a rémülettől, vagy a medúzák csípésétől halt meg.






Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak, amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. 

A csípések, mely eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és iszonyatos fájdalmakat okoznak. 
A csípés hatására a vérnyomás hirtelen felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat. 
Ha ilyen csípést tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a csípést követő 15-20 percen belül orvosi segítséget kapjunk.





Csalánsejtek felépítése



medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat. 
A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását eredményezheti. 

Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és széttépik azt. 
A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak.

Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált nagyon fontossá.

 A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez. 






A kutatások eredményét a National Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen. 
A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók közös munkájának beszámolója.

A kutatási eredmények közül több, az eddig ismeretes tudományos szemlélettel ellenkező.

A Turritopsis nutricula medúza örök életűnek tűnik, mert életciklusa folytonos. 

Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással. 
Amikor a körülmények kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros szaporodásba kezd. 
A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a Turritopsis nutricula medúzaalakja visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot. 
Ezért tartják "halhatatlannak".






Az ausztrál kockamedúza a Tripedalia cystophore optikai rendszere a legfejlettebb. 

24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik el. 
Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg, míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer. 
Mivel azonban a retinák nem megfelelően pozicionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is elmosódott a számukra. 
Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban nagyon jól lát.


A régi görög mítosz azt mondja
hogy a Medúza egy szárnyas szűz, aki mindenkiben félelmet kelt. 
A világ végén tanyázik. 
A feje sárkánypikkelyes, haj helyett kígyók tekergőznek rajta. 






Szájából óriási vadkanszerű agyarak állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek szerint szárnyas sárkányok vontatták. 
Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába néz, az kővé válik. 
Elrettentő külseje ellenére mégis le tudta győzni Perszeusz, aki azért kereste meg, hogy elvigye Medúza fejét Polüdektésznek. 
Perszeusz magasba szökkent szárnyas sarujában és levágta Medúza fejét, ekkor Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszáorde.


A mítosz szerint...



A hidrák különös, elfeledett ősi sárkány gondolat töredékek.
Jellemzője hogy 1 nél több feje van.
Általában 3, 5 vagy 7 feje van.
Szárnya általában nincs.
Nincsenek pikkelyei, ezért kézi fegyverekkel is sebezhetők.
A fejük sérülés után visszanő.






A fejét tüzes vassal kell levágni hogy ne tudjon újranőni.
Társaitól eltérő módon nem tűzet hány, hanem savat köp.
EZ egy bénító, égető sav.
A hidrák általában mocsarakban, vagy tengerekben élnek.
A mocsári hidra színe fű zöld, mély zöld, barnás zöld, a tengeri hidráé pedig kékeszöld.
Tojásai: mocsárzöld-barna színű strucc tojás méretű tojások.


(Forrás: sárkányfantasy)






A 2008-as kémiai Nobel-díjat két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért. 
Ezt a fluoreszcens anyagot elsőként az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izolálták. 
Miután a medúzát kék fénnyel világították meg, az zöld fényt adott. 







A GFP-nek különleges hordó alakja van, ez megóvja a fehérje közepén található kromofórt, így annak világító képessége a környezeti hatásokra sem csökken. 
Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert a fluoreszkáló fehérje láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeinek változását, mozgását, mintegy jelzőrendszerként működve. 
Kitűnően megvilágítja az élő szervezetekben zajló folyamatokat, ezáltal meg lehet figyelni az agysejtek működését, romlását, rákos sejtek fejlődését. 
Fluoreszkáló medúzából nyert fehérjével módosították gerinces állatok génállományát magzati korban. 
Ezáltal a született utódok „világítottak”






Óriás mélytengeri medúza


Az óriási medúzát (Stygiomedusa) a felfedezése óta eltelt 110 év alatt csak 114-szer sikerült észlelni.

A lefilmezett medúzáról nem sokat tudnak, de azt feltételezik, hogy az egyik legnagyobb termetű gerinctelen ragadozó a mélytengeri ökoszisztémában.






A hatalmas medúza négy karja egyenként több mint hatméteresre is megnőhet.

Az észlelések nagyon ritkák, korábban a kutatóknak csak néhány alkalommal, az Egyesült Államok nyugati partvidékén és Japán közelében sikerült megfigyelniük az állatot, a Mexikói-öbölben azonban most először. 

2005 és 2009 között mindössze négy lehetséges észlelést jelentettek világszerte.
A felvételek, amelyeken a medúza szerepel, 996 és 1747 méter közötti mélységekben készültek.

A tudósok most meg tudták figyelni, hogyan kapcsolódik rá az állat karjaival a járműre, ami új elméletekkel szolgált az eddig ismeretlen funkciójú végtagokat illetően.






Nagy vörös medúza 
(Tiburonia granrojo)


A Csendes-óceán felszíne alatt több mint háromezer méterrel a kutatóknak egy távirányított tengeralattjáróról sikerült lefilmezni a nagy mélységben rejtőző élővilágot. 




A nagy vörös medúzának, a többi medúzától eltérően nincsenek csápjai. 
Ehelyett húsos karjaival szerzi táplálékát. 

A kutatók még mindig nem tudják, hogy az állat mivel táplálkozik, azt mondják, ez a faj élő példája annak, hogy milyen keveset tudunk a mélytengeri életről.




Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a hazai vizekben


Sokan nem tudják, de az édesvízi medúza Magyarországon is előfordul. 




Apró termetű, néhány centiméteres, átlátszó, medúza formájú élőlényekről van szó, amelyek lüktető mozgással úsznak a vízben. 




Általában, a kristálytiszta vízben lehet őket megtalálni. 

Az édesvízi medúzák nem őshonosak Európában. 
Valamikor az 1920-as évek elején Délkelet-Ázsiából kerültek Európába, valószínűleg úgy, hogy akváriumból valamilyen természetes vízbe jutottak vagy az állatok, vagy a petéik.




Ezek az állatok egyáltalán nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Rendelkeznek ugyan apró, mikroszkopikus méretű csalánsejtekkel, amelyben méreganyag van, de ezek csak egysejtű, egészen apró szervezetekre veszélyesek, úgyhogy az ember nyugodtan kézbe foghatja őket, semmi baja nem lesz tőle.




Magyarországon előforduló populációik, általában kavicsbánya tavakban szoktak megjelenni nagy tömegben és a folyók holt medreiben.




Hol is találkozhatunk vele ?

Például: a Szigetközi-Duna szakaszon, a Mályi-tóban, az Omszki-tóban, Gyékényesen, Kis-Tokaji tóban, Palatinus-tóban, Dorogi-tóban, Dráván - de gyakorlatilag az ország területén felbukkanhatnak a tiszta vizekben. 




Átlagos méretük hazai vizeinkben : 2-4 cm. Szaporodása csak 22 C-os vízhőmérséklet felett indul meg.

Akvaristák szerint igazán a 22-28 C-os lágy vagy közepesen lágy vizet kedvelik, de megélnek kezelt csapvízben is, tehát akváriumban is tarthatók.




video:

Édesvízi medúza: 





(Forrás: horgászat)




  



Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése