2015. január 13., kedd

A KEMENCÉS KENYÉRSÜTÉS - a cipó - a lángos és a pompos - receptekkel



A KEMENCÉS KENYÉRSÜTÉS

A cipó, a lángos és a pompos


Ma már csak a falusi öregek ismerik a kemencés kenyérsütés szépségeit?




Régmúlt időkben egy falusi porta elképzelhetetlen volt kemence nélkül.
Eleink ebben sütötték mindennapi kenyerüket és sok más mennyei finomságot is.

A kenyérsütés összetett munkafolyamat, amit a régi időben minden lánynak meg kellett tanulnia, még a férjhez menetele előtt.

Ma már sajnos csak a falun élő, igen idős korosztály emlékezhet egyáltalán az igazi házikenyér sütésének fortélyaira, de kis utánajárással tőlük még elsajátítható minden.


....ahogyan tette drága Fiam is, és megépítette saját kültéri, hagyományos búbos kemencéjét  :-)

Drága fiam, saját kezűleg épített kemencéi  :-)


, melyben süti kenyérkéit is  :-)





Magyar gyerek, magyar kemencéje, magyar zászlóval felavatva! :-)







Bartapuszta - A kemencéről

"A kemencét a fűtés mellett elsősorban sütés-főzésre használták.
A kenyéren kívül különböző sülteket, tésztákat és süteményeket készítettek benne.
Kiválóan lehetett leveseket, főzelékeket főzni a kemencében, de a gyümölcs aszalására is alkalmas volt.




Napközben vizet melegítettek vagy krumplit főztek benne.
A kemencében sütött-főzött ételeknek különösen jó ízük volt.
A zárt, forró levegőben az étel egyenletesen sült meg, porhanyósan puhává vált, hiszen a hő minden oldalról egyformán érte.
Az idősebb emberek, akik még kemencés ételeket fogyaszthattak, egyöntetűen azt állítják, hogy a mai tűzhelyekben sült ételnek közel sincs olyan jó íze, mint amit kemencében készítettek."

video: 


A kenyértészta elkészítése

– mivel egyszerre elég sokat kellett dagasztani -, dagasztóteknőben történt.
Ez a teknő bükkfából, később nyárfából készült, egy tömbből kifaragva, amit csak a kenyértészta dagasztására használtak.



Tolnai teknővájó - Hornok Magdolna festménye


A teknőt dagasztólábra, más néven teknőtartóra helyezték, így biztosan állt, és a dagasztáshoz megfelelő magasságban volt.




A jó kenyérhez jó minőségű liszt kellett.

A szitálással választották el a lisztet a korpától és a dercétől, ehhez több méretben, több rostamérettel készítettek szitákat, rostákat.




Ma már ezt a malmokban megteszik helyettünk, de érdemes azért átszitálni a liszteket, hogy minél levegősebb legyen a tésztánk, és az esetlegesen belekerült törmelék kikerüljön belőle.
A liszt szitálását már előző nap este megkezdték.

A szitálás után következett a kovászolás.
Az átszitált liszt egy részét a teknő egyik végébe húzták, ennek közepébe mélyedést vájtak, ebbe került a kovász.
A kovász az előző nyers kenyértésztából eltett tészta, amit sok helyen liszttel elmorzsoltak, ezért a neve is morzsoltka lett.
Ezt kis vászontáskában tartották, s ha szükség volt rá vízben feloldották, és az lett a kovász.

A kovászolás során használták a kovászfát, amit a teknőre helyeztek, azért, hogy a sütőabrosz ne érjen bele a tésztába.
A teknőt letakarva meleg helyen tartották, hogy meg ne fázzon a kovász.




Másnap reggel pedig langyos víz és só hozzáadásával megdagasztották a kenyértésztát. Ha azt szerették volna, hogy sokáig puha maradjon a kenyér, főtt krumplit reszeltek a tésztába.

A dagasztás kb. egy-két órát vett igénybe, mire a „padlásról is folyt a víz”.
A műveletet öklükkel végezték az asszonyok, amit a tésztában kicsit megforgattak.

A kész tészta nem ragadt, szép egyenletes, a kalácstésztánál valamivel keményebb állagú kellett, hogy legyen.
Dagasztás közben a tésztát hajtogatták több irányból is, hogy még levegősebb legyen.

A pihentetés után a megdagasztott tésztát vászonnal bélelt gyékényből, szalmából fonott, esetleg faragott kelesztő edénybe, szakajtóba tették, majd szakajtóruhával beterítették.






Ezekből a szakajtókból a bevetéskor lisztezett sütőlapátra borították a kenyereket, majd oldalukat megvágták, hogy szebben nyíljanak meg.






A rozskenyereket nem mindig, mert azok laposabbak maradtak.

Egyes vidékeken kereszt alakban vágták meg a tetejüket.





A hagyomány szerint akkor kellett bevetni a kenyeret, amikor a piszkafa szikrát szór a kemence alján végighúzva.
A kemencéből a parazsat szénvonóval húzták ki.
Ez egy nyélre erősített deszkalap volt.
Majd az alját vizes permettel, nyélre erősített kukoricacsuhéval, vagy ronggyal törölték át.

A kenyeret sütőlapáttal vetették be és vették ki.




Noszvaji kenyérsütő nénike - Hornok Magdolna festménye


A sütőlapát legtöbbször egy deszkából készült, de előfordult, hogy a fejét külön csapolták hozzá a nyélhez.
Legelőször a korpából készült kutyakenyeret vetették be, amibe beleszúrták a szusztorát – olajos rongyot tekertek egy ágdarabkára -, majd meggyújtották, hogy bevilágítsa a kemencét.

Sütés közben be-benéztek a kemencébe, ellenőrizték a kenyereket.
Az első húsz perc adta meg a kenyér színét, ami később nem változott.

A kenyerek két órán át sültek.
Amikor kivették őket, aljukat leseperték, majd megmosdatták őket, hogy szép fényesek legyenek.
Túlsütéskor verőfával leverték a külső, égett kérgét.





Ezután sütőabroszba beletekerve hagyták kihűlni.





A kenyér felvágása, megszegése nem adatott meg akárkinek, rendszerint a családfő, vagy a kenyeret dagasztó asszony végezte, miután keresztet rajzolt az aljára.
Egy darabkája sem végezte soha szemétben, vagy az útszélen heverve.







Reményik Sándor:
Mindennapi kenyér

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És – nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, –
De benne van az élet.


A régi időkben is sokféle kenyér létezett.

Családonként más és más, de általános jellemzőként el lehet mondani, hogy kb. 35-40 cm átmérőjű, 20-25 cm magas és 4- 5 kilós kerek kenyerek voltak.

A kenyéren kívül számos ételt készítettek kemencében.
Kenyérsütéskor készült a kisméretű cipó, ami a gyerekek kedvence volt.
Az öklömnyi cipó tíz perc alatt megsült, ezért a kemence szájához tették.






Drága fiam kenyérkéi


A cipónál nagyobb, de a kenyérnél kisebb volt a koros cipó, amely egy férfiember egynapi kenyéradagjának felelt meg.
Távolabbi munkára indulónak sütöttek ilyet.
Szinte minden kenyérsütéskor sütöttek lángost.





Tésztáját a szakajtáskor vették külön, kezükben kerek formájúra alakították és a kemence fenekén, vagy káposztalevélen sütötték meg.
 Bevetés előtt megszurkálták, hogy ne púposodjon fel, és a sütőlapáttal vetették be azt is. 





Még melegen, zsírral megkenve, hagymával, fokhagymával, vagy tejfölösen, szalonnával megszórva fogyasztották.

Téli időben sütötték a pompost, ha a sütés reggelére a kenyerük már elfogyott. Kétöklömnyi kenyértésztát elnyújtottak, zsírral meglocsolták, túrót, káposztát, vagy lekvárt töltöttek bele, és úgy hajtogatták, mint a rétest.


(Forrás: sokszínű vidék)








Házi - Sokmagvas - fonott - rozsos kenyér




Ezt a kenyeret tegnap sütöttem. 
Valami újra vágytam, nem a megszokott fehér kenyérre és valami új külsőre is. 
Teljes kiőrlésű tönkölyliszttel akartam csinálni, de elfogyott, legalábbis nem találtam meg a sok felbontott lisztes zacsi között. 
Maradt a rozs.
Persze nagy arányban nem tettem bele, mert akkor biztosan nem ették volna meg a gyerekeim, így is féltem a fogadtatástól. 
Magok is vannak bőven a dobozkámban, az is ment bele.

A külsőben, mármint a vastag, ropogós héjban, a véletlen is közrejátszott. 
Miután megfontam a kenyérkét, sütőzacsiba tettem keleszteni, de akkorára nőtt, hogy az XXL zacsi száját sem bekötni, sem aláhajtani nem tudtam. 
Így voltam kénytelen betenni a sütőbe, a megfelelő gőzösítéshez beöntöttem az aljába egy kevés vizet. 
Ezután pedig elfelejtettem lejjebb venni a hőfokot, így végig 210 fokon sült. 

A végeredmény viszont így lett tökéletes, legalábbis számomra. 
Olyan vastagabb, ropogós héja lett, mint a régi parasztkenyereknek, imádtuk.

Az öregtésztám sem olyan volt, mint szokott. 
Egyik reggel bekevertettem a géppel, majd otthagytam, hogy délután beteszem a hűtőbe. Aztán szépen el is felejtkeztem róla, majd két napig ücsörgött a meleg konyhámban. Savanykás, kovász illata volt. 

Összecsapattam, és ebből tettem a tésztához. 
Így inkább lett kovászos, mint öregtésztás a kenyér, de a rozsos, magvas ízhez remekül passzolt a kovászos íz.

Hozzávalók:

2,5 dl víz
2 ek. joghurt
20 dkg öregtészta vagy kovász
2 ek. olaj
2 tk. só
csipet aszkorbinsav
10 dkg tk. rozsliszt (vagy tönkölyliszt)
40 dkg BL 80 liszt
1 tk. barnacukor
1,2 dkg élesztő
1-1 ek. len-,napraforgó-,szezámmag
1-1 ek. pehelymix és hajdinapehely
Tetejére: nigella mag

A magok és a pelyhek kivételével az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe pakoltam, majd elindítottam a dagasztást. 
Szükség szerint 1-2 ek. víz vagy liszt adható még hozzá természetesen.
Az utolsó 5 percben tettem csak hozzá a magokat. 

Most vettem a hajdinapelyhet, kíváncsiságból tettem bele, legközelebb teszek bele többet is, finom volt a kenyérben. 

Mikor leállt a dagasztás kelesztőtálba tettem és duplájára kelesztettem. 
Enyhén lisztezett felületre borítottam és 5 egyforma darabba vágtam. 

Én le szoktam mérni a darabokat mérleggel. 
A darabokat egyenként kilapogattam, a szélüket mindkét oldalról visszahajtottam, majd feltekertem, szokásos módon minden tekerésnél jól lenyomkodtam. 
Mikor mind az öt készen volt, csak ezután sodortam őket kb. 2-2,5 cm vastag hurkákká. 

Egy nagyon egyszerű ötös fonással fontam meg.




Az öt szálat fent összefogtam, majd úgy igazítottam, hogy a bal oldalon kettő a jobb oldalon három szál legyen. 
A jobb oldali külső (1) szálat középre tettem szorosan a bal oldali belső szál (4) mellé. Ezután a bal oldalon lévő külső szálat(2) tettem át a jobb oldali belső szál(5) mellé. Egyszóval az a lényeg, hogy a három szál külső szálát kell mindig a szál belső szála mellé tenni. 
Sokkal egyszerűbb csinálni, mint leírni. 


Ilyen lett:




Megszórtam rozsliszttel és nigella maggal, de jó helyette bármilyen mag vagy pehely is, vagy akár el is hagyható.
Sütőzacsiba tettem, mint utóbb kiderült, feleslegesen, de a szabható zacsi megfelelő lenne neki. 
Biztonság kedvéért mindkét oldalát kitámasztottam egy-egy összecsavart vastagabb konyharuhával. 
Ezeket célszerű sütés előtt elvenni! :))

210 fokos sütőben sütöttem 40 percig. 
Sütőzacsi nélküli sütésnél gondoskodni kell a gőzösítésről. 
Vékonyabb héjhoz a hőfokot 15 perc után érdemes visszavenni 190 fokra.

Legnagyobb örömömre a gyerekeim nagyon szerették.








TÖLTÖTT KENYÉRCIPÓ




1-kg-os parasztcipó tetejét levágom.
A kenyér belsejét a széleibe kihúzom, 8-10 db főtt tojással körberakom.
1 kg jófajta házi savanyú káposztát egy fej hagymával megdinsztelem.
Ha kihűlt, lerétegezem a jó puhára főtt és kihűlt, kicsontozott füstölt csülökkel úgy, hogy a káposzta és a húsrétegek közé tejfölt is teszek.
Visszarakom a kalapját, szorosan fóliába tekerem és a sütőben jól átforrósítom, hogy az ízek összeérjenek.
Jó ha egy éjszakát pihen.
Úgy szeletelem mint a tortát és vendégeket hívok hozzá.
A siker garantált, mert nagyon finom! 






HÚSVÉTI KENYEREINK

Elkészültek a húsvéti kenyereink
Medvehagymás, Tojással - sonkával töltött











Régi kenyér recept


Igazi gasztronómiai érdekesség Simai Kristóf szakácskönyve, amely a 18. század végi magyar konyha világát mutatja be.
A Némely étkek készítési módja című könyvében olvasható a paprika és a paradicsom használatának első feljegyzése, és a legelső magyar nyelvű ételleírás, amelyben kukorica is szerepel.




A szép, régies nyelvezetű könyvből most a "Magyar kenyeret sütni" című receptet mutatom be.

"Szitálj lisztet, tedd meleg helyre teknyőstöl együtt, hogy a meleg liszt könnyebben keljen.

Azomban minden kenyérre egy marok nyomta száraz párkovászt, ’s tedd fazékba, tölts reá langy vizet, tedd melegre, hogy elázzék.

Kevés vártatva kézzel oszd széjjel, hadd melegen félóráig, hogy keljen ’s dagadjon fel, vess osztán vagy két marok korpát közéje ’s keverd el jól.

Azután végy mintegy fél szakasztó lisztet el a többi közül a teknyőnek egyik végébe; az elázott langy élesztőt szitán szűrd ’s facsard által a kovásznak készített lisztbe, fakalánnal keverd el, ’s verd fel jól úgy, hogy se híg, se sűrű ne legyen.




Hagyd benne a keverőlapickát, vagyis kalanat, hintsd meg felül lisztel, tégy reá kovásznak való kétágú fát, erre osztán meleg téglát, ’s född bé tállal, takard bé jól, ’s tartsd melegen, ’s mintegy 4 ½ óráig hagyd, keljen jól meg.

Minden kenyérre végy egy marokka sót, vesd langy vízbe, ’s áztasd meg, ’s annak módja szerént ezen sós vízzel csináld meg az egész kenyérnek való tésztát. 

Dagaszd a feketét ötször végig, a fehér kenyérnek valót legalább kilencszer végig jól megdagasztván, takard bé jól, ’s tartsd melegen, hogy újra keljen jól meg.

Osztán szakaszd ki annak módja szerént, rakd szakasztókra, tartsd meleg helyen, hagyd, keljen meg újra.

Nota bene: mihelyst bédagasztottál, a kemencét azomban jó száraz fával vagy nádtekercsekkel fűtteni kell kezdeni úgy, hogy jó forró, de felettébb tüzes ne legyen.

Hányd bé a tésztát, hadd süljön meg annak rendi szerént, ’s midőn megsült, szedd ki egyenként, tojásos vízzel fellül kend meg.

Hányd be újra, hogy szép piros ’s fényes színe legyen."

Nincs jobb a kemencében sültnél!




Lássuk a szót:


KENYÉR – Gabonalisztből vízzel dagasztott, sózott, kelesztett tésztából kemencében sütött fontos emberi táplálék. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? permi]

Kolumbán Sándor szerint:

A KENYÉR nevének K.NY – NY.K gyök az alapja: KeNY – NYeK (k > g: nyeg) az viszont a K hangos ősgyökökből válik érthetővé.
Az első KEnyér KÖvön sült. 
A KENYÉR nevében a KANYarítás.
A munkával termesztett gabonából KINYERt liszt az alapanyag.
Az ebből bekavart, jó értelemben eNYEGessé, nyúlóssá váló dagasztott tésztából kiKANYARított, kiszakajtott darab kerül a bevető lapátra, amit azzal a KEMencébe tesznek, ahol KEREKre, gömbölyűre, kemény héjúra sül.
A KŐalapú KÖményce KÖvén KÖményre. 
A kész KENYÉRből szintén lehet KANYARítani, KENYERíteni szeleteket.
A KENYÉR az ember KÉNYÉRe-kedvére való eledel. 
A kisgyerek is a friss cipóból KUNYERál anyukájától.
A CzF Szótár szerint van, ahol kerenynek ejtik.
A keNYÉR NYEReség.
Csíkban KINYER a neve.
A fontos dolgoknak mindig több megnevezésük van, több oldalról vannak megvilágítva.
Így például: a KINYER a munkából KINYERt eleség.
Az első KENYÉR alig volt nagyobb, mint a tENYÉR.
A jó KENYÉR ARANYat ér.




Sőt többet.
Az ARANY fordítva NYARA.
A NARA arabul forróság, tűz.
Az ember keNYERE, amit forró NYARA ERÉNYes munkája után NYERE.
A tiszta ERÉNY értékesebb az aranynál.
A mai világban azonban az ARANYért eldobják az erényt.
A KENYÉR, ERÉNY és ARANY szavak elemzésekor rájövünk, hogy egymással szoros értelmi kapcsolatban állnak, és hogy mindannyi ÉRtékről szól.
Az ERÉNY (tiszta erény, becsület) oly ÉRték, amelynek nincs ÁRa, és ha eladják, utána bármennyi ARANYért soha vissza nem váltható.
A KENYÉR igazi ÉRték, az ARANY csak az ÁR, így összemérhető arányÉRték lenne. Ám a mai kifordított világban nem így van.
Nem a KENYÉR a végállomás, amelyhez az ARANY árán eljuthatok, hanem fordítva.
A világ minden KENYERe, erénye az ARANYért vesz oda.
Erre a világ sokmilliárd éhezője a bizonyíték.
Ez esetben ERÉNYről már nem is beszélhetünk.




Sándor szótára itt kapható:
www.maghun.com

(Forrás: Magyar Nyelv)








Jénaiban sült házi kenyér - 1.


Mivel fedő alatt kell sütni, olyan lesz az állaga, mintha kemencében, gőzben készült volna.




Hozzávalók:

45 dkg liszt
1 ek. só
4,2 dl langyos víz
2,5 dkg friss élesztő
2 ek. olaj

+ a jénai kikenéséhez mogyorónyi vaj, a szóráshoz kevés liszt

Így készítettem:

Az összes hozzávalót egy nagyobb keverőtálban alaposan összedolgoztam. 
Lágy tésztát kaptam, de nem kell több lisztet adni hozzá, akkor sem, ha ragad!
Néhány (6-8) órán keresztül letakarva kelesztettem. 
Célszerű este bekeverni a tésztát, így másnap reggel már süthetjük is.
A jénait kivajaztam, megszórtam liszttel. 
Beleöntöttem a megkelt tésztát, rátettem a jénai tetejét, végül 220 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütöttem.
Amikor már körben szépen elkezdett pirosodni, levettem a tetőt, és 3-4 percig pirítottam.
Kiborítottam az edényből, langyosan szeleteltem.

Jó étvágyat Mindenkinek!

(forrás: Hasznos és kreatív ötletek)


Jénaiban házi kenyér - 2.

Ha egy igazán ropogós, napokig friss, omlós házi kenyérre vágysz, akkor ki ne hagyd ezt a receptet, ami azonnal elvarázsol majd! Így készíthetsz jénaiban házi kenyeret!




Hozzávalók:

50 dkg liszt,
1/3 élesztő(50 g-os)
1 evőkanál olaj
1 teáskanál só
1 kávéskanál cukor
3 dl víz
pici margarin a jénai aljának kikenéséhez

Elkészítése:

A liszt közepébe kis fészket készítek és beleöntök 1 dl langyos vizet, beleteszem a cukrot és belemorzsolom az élesztőt.

Meghintem liszttel és megvárom, amíg felfut. Ha felfutott hozzáadom az olajat, sót és 2dl langyos vizet (ha túl kemény lenne, lehet még pici vizet hozzá adni).

Összegyúrom és deszkán kidolgozom. Duplájára kelesztem. Amikor megkelt gyengén átgyúrom és cipót formázok belőle.

Beleteszem a kikent, kilisztezett jénaiba (csak az alját kell kenni) és 15 percig pihentetem. Közben előmelegítem a sütőt.

Bevágom két helyen a kenyeret és ecsettel lekenem vízzel.

A jénai tetejét is bevizezem, hogy gőz keletkezzen. 200°C-os sütőben 20 percig sütöm fedővel majd kb.20 percig fedő nélkül, amíg szép színe nem lesz.

Ha megsült kiborítom a tálból és lekenem vízzel.

Ezt a receptet még Anyukámtól kaptam régebben de sosem volt időm kipróbálni. Most itthon vagyok a 2,5 éves kisfiammal és megtaláltam a receptet a többi között. Gondoltam megsütöm jobb lesz a kisfiamnak is mint a bolti(sok adalékanyaggal sütött)kenyér. Nagyon ízlik az egész családnak, azóta nem vettem boltban kenyeret.



(Forrás: kreativoldal)







Házi kenyérlángos, ahogy én csinálom




Amire szükséged lesz:

-        50 dkg finomliszt
-        3 db krumpli
-        2,5 dkg élesztő
-        1,5 dl langyos víz
-        1 kk cukor
-        só

A tésztához:

-        2 dl tejföl
-        3 gerezd fokhagyma
-        3 fej lilahagyma
-        bacon
-        sajt

Így csináld:

1.       Hámozd meg a krumplit, kockázd fel és sós vízben főzd puhára, majd törd át
2.       Az élesztőt futtasd fel a langyos vízben, a kiskanál cukorral
3.       A lisztet a krumplival és az élesztős vízzel jól gyúrd össze, adj hozzá ízlés szerint sót
4.       Kb. 1 órát hagyd állni langyos helyen, majd oszlasd el a tésztát egy tepsiben és szurkáld meg villával
5.       Előmelegített sütőben (175fok/7-es fokozat) 5 percig süsd, hogy a teteje szilárd legyen
6.       Vedd ki, kend meg a tetejét tejfölös fokhagymával, tedd rá a lilahagymát, a sajtot és a bacont is
7.       Süsd még további 10-15 percet, amíg a sajt meg nem barnul.
Kellemes sütést és jó étvágyat!



(forrás: SüssFőzz és Somogyi Ibolya)







A Kárpát - medence kenyerei Sepsiszentgyörgyből - Deák András kenyerei











Házi sajt


Hozzávalók:

2 liter házi tej
2 evőkanál ecet
ízlés szerint só
ízesítők (köménymag, bors... határt csak a fantáziád szab)




Elkészítés:

A tejet felforraljuk, majd levesszük a tűzről.
Belekeverjük az ecetet, sót, ízesítőanyagokat.
 Leszűrjük nagyon apró szűrőn, majd lepréseljük.
Másnapra lecsöpög, összeáll, szeletelhető.

Tipp:

Amikor a szűrőben van a sajt, ráteszünk egy tányért, arra egy befőttes üveget vízzel tele, és máris kész a házi sajtprés!

Megjegyzés:

Az íze a mozzarella sajthoz hasonlít a legjobban, ha natúran készíted.



(forrás: http://www.mindmegette.hu/hazi-sajt.recept)




Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából: 
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK

- FECSKEFÉLÉK:

- KROKODILOK:

- SÜNFÉLÉK:

- A GOMBÁK ORSZÁGA:

- A talaj élővilág (edafon) összetevői:

- ALGÁK - MOSZATOK:

- RÁKOK:



- Házi - Sokmagvas - fonott - rozsos kenyér - TÖLTÖTT KENYÉRCIPÓ:


- A KEMENCÉS KENYÉRSÜTÉS - a cipó - a lángos és a pompos - receptekkel:










Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése