2015. március 14., szombat

NAGYBÖJT


NAGYBÖJT

(a katolikus kultúrkörben)


A nagyböjt (latinul Quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak.






Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén.

A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét.

A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában;
40 napig tartott a vízözön;
40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában;




40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;
Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)

A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban.

A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.


Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.


Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.



Virágvasárnap - Fecske Orsolya alkotása


A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról):
hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.

A nagyböjti időszakra eső vasárnapok nagyrészt introitus zsoltáruk első soráról kapták latin nevüket:

Invocavit („Hozzám kiált…”)
Reminiscere („Emlékezzél…”)
Oculi („Szemeim…”)
Laetare („Örvendezz…”)
Judica („Ítélj meg…” - feketevasárnap)
Palmarum („Pálmák…” – virágvasárnap)

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá;
a 7. században alakult ki a szerdai kezdőnap.
A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást.
A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt.
Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után.

Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.

Régen a hittanulók (katekumenek) ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével.

Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a katekumeneket, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: 
szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő 
(ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.




Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola).
Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja.
A templomokat nem díszíti virág.
A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín lepellel eltakarják.




A 40 napos nagyböjt dátuma évente változik, a húsvét dátumától függően.

2015-ben a 40 napos húsvéti előkészületi időszak február 18-án kezdődik, és március 29-én ér véget.


Mi a böjt?

A böjt valamilyen áldozatvállalást jelent, amelynek segítségével a keresztény hagyományok szerint az ember megtisztul, megváltást kér a bűnei alól, és megszabadul az addig felhalmozott terheitől.

Bár akármilyen örömforrás önkéntes és megvonásában megnyilvánulhat, a nagyböjt alatt mégis a részleges böjt az elfogadott, amikor a hívők a kijelölt időszak alatt egyáltalán nem vesznek magukhoz húst vagy más állati eredetű táplálékot, semmilyen formában.

A farsangi időszak utáni 40 napos böjti időszak a keresztények életében arra szolgált, hogy a sok mulatozás és eszem-iszom után megtisztulva várhassák Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét, vagyis a húsvétot.


Hamvazószerda és virágvasárnap

A nagyböjt első napja a katolikus hitvilág szerint a hamvazószerda, 



„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel"


Fejemen szent hamu,
szívemben bűnbánat,
kerülöm Teremtőm
egy ideje házad.

Mindig más a fontos...
Tenni, menni, élni,
megszegett parancsra
feloldást remélni.

Pedig időnk véges,
porrá leszünk mi is.
Vállamon keresztem,
vegyétek fel ti is!

(Sági Erzsébet verse)


...ami a farsangi időszak lezárulása utáni első nap, és idén (2015) február 18-ára esik.




Ezt a húshagyó kedd előzi meg: ilyenkor lehet utoljára húst enni, mielőtt hosszú megvonásba kezd az ember.

Húshagyó kedd, a farsang utolsó napja.
A farsangi szokások csúcspontja  hagyományosan ezen a napon van.




Bár a nagyböjt 40 napig tart, ez valójában kevesebb, mert a vasárnapok még ez alatt az idő alatt is kivételt képeznek: ilyenkor ugyanúgy lehet húst enni, mint addig.

Virágvasárnappal zárul a közel hathetes időszak, és ugyanezzel a nappal megkezdődik a nagyhét. 




Idén március 29-én lesz a virágvasárnap - mint mindig, pontosan egy héttel húsvét vasárnapja előtt.


Miért pont 40 nap?

A 40-es számnak nagy jelentősége van a keresztény hagyományvilágban: Jézus és Mózes is ennyi ideig böjtölt, Jónás 40 napnyi kegyelmet adott a niniveieknek, a zsidó nép pedig 40 évig vándorolt.


Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.


Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.

A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra –

farsangvasárnapra,
farsanghétfőre
és húshagyókeddre ("a farsang farka")

– vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.



  
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete.

Az ezt követő nap a torkos csütörtök.

Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik.

Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak.
Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek.
Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.







Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

 - Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 


- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A magyar népviselet és a szakrális geometria:

- Népi játékok

- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:


- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):


- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html


- Az én népem - a székely nép:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
- Péter – Pál napja az aratás kezdete: 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése