HÚSVÉT
(a római katolikus kultúrkörben)
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a
Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a
harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől,
de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe
is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep
(héber nyelven pészah), az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.
A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti
naptár és a két változó ünnep számításától függ.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott
termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Jézus Krisztus feltámadása
(Piero della Francesca)
Húsvét
Ünneplik:
a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak
nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában
Tartalma, jelentése:
Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának
ünnepe
Ideje:
a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap
2015 - ben április 5. a nyugati és április 12. a keleti
egyházaknál
Rituálé:
ima, templomi istentisztelet
Népszokások:
húsvéti tojás, locsolás, ajándékozás (az USA-ban)
Kapcsolódó ünnep:
húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap,
nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok;
áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság ünnepe és az utána
következő úrnapja és pészah.
A név eredete:
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének
emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.
A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett,
valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon
szabad először húst enni.
(Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének
első napja.)
A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét
hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber
neve „pészah”.
A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a
halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.
Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is.
A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de
Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő.
Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East,
német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
A magyar szó:
húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos
böjt lezárulását jelzi.
A húsvét helye az egyházi évben:
Nyugati kereszténység (katolikus egyház)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak
átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.
Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos
böjtjének emlékére,önmegtartóztatására tanít.
Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a
pünkösddel zárul.
A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják
(nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat).
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig.
Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent
háromnap.
Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó
napokat húsvét hetének nevezik.
A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi
annál.
Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.
Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó
vasárnapja.
Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte.
Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak
be a templomba.
A húsvét időpontja:
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól
április 25-ig változik.
A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú
államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé
tartoznak,
azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára
minden évben.
A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg
a héber naptárhoz hasonló módon.
A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház
tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék,
éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi
napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.
Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert,
így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó
egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját.
Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást,
amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja
kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi
napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát,
természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot.
A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási
módot, mely meghatározza ennek naptári helyét.
Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház
ehhez az eljáráshoz tartja magát.
Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform
előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa.
Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra
alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a
keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti
eltérés is,
hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati
meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap
dátumát.
A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de
lényegében egyik tag sem fogadta el még.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai:
Virágvasárnap:
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap
liturgiáját.
Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a
Jeruzsálembe való megérkezést jelenti.
Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz
fel.
A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a
passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb
szertartás.
Nagycsütörtök:
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia
(oltáriszentség) alapításának ünnepe.
Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy
mise van, az esti órákban.
Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési
mise.
Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának részt kell
vennie.
Itt megújítják papi fogadalmukat, valamint a püspök megáldja és
megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát.
Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban
használnak:
- Keresztelendők olaja
- Betegek kenete
- Krizma
(Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
(Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést
jelentő fehér ruhában van.
Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek…
kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is.
Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól.
(„A harangok Rómába mentek…”)
(„A harangok Rómába mentek…”)
Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett.
A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön.
Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán
megmosta tanítványai lábát.
A mise után következik az ún. oltárfosztás.
Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól.
Ennek nincs szertartása, csendes.
A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak
tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagypéntek:
Ezen a napon nincs mise.
Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással.
A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi.
A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s
az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak.
Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az
olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót.
Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a
Kereszthódolat.
Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget.
Nincs áldás, nincs elbocsátás.
A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária
ábrázolása
Nagyszombat:
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati
liturgia” kifejezés téves.
A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva)
szombat este a sötétedés után már vasárnap van,
ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik.
Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.
A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
- Fényliturgia:
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya
meggyújtása.
A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a
feltámadt Jézust.
A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti
öröméneket.
- Igeliturgia:
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található.
Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből
legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni.
A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők
is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak.
A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke),
ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában.
A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
- Keresztségi liturgia:
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés.
Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján
keresztelték meg a jelölteket.
Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
- Eukarisztia liturgiája:
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal
ünnepélyesebben.
- Körmenet:
Ez nem tartozik szervesen a vigíliához.
Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a
világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap:
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon
keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Utána még pünkösdig húsvéti idő van.
Húsvéti népszokások:
Húsvétvasárnap:
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya.
A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben
bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt.
A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét
jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is
jelképezi.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett
elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat,
hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson,
hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket,
és mindig hazataláljanak.
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon
keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvéthétfő:
M S mester: Föltámadás (Keresztény Múzeum, Esztergom)
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes
tojás ajándékozás.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a
szokásnak, mely aztán idővel,
mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,
eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,
ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy
lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak.
A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint
Krisztus vérét jelképezi.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon
elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység
ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést,
és a háziállatok szaporulatát kívánni.
Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a
tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott
jelképezni.
A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján:
Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk.
Ennek a lényege röviden az,
hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére
rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:
Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a
zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott,
hanem a kovászra.
A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét)
tűzön sütve kellett elkészíteni,
tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.(lásd 2Móz
12)
A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem
fogyasztanak húst,
ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a
sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem,
mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket
kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés.
Jézus azonban így válaszolt a kísértésre:
"Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely
Istennek szájából származik."
(Máté 4,4)
Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem
fogyasztott.
Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen "ott vala az Úrral
negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott."
(lásd 2Móz 34,28)
(Forrás: wikipédia)
Továbbá:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Hargita:
- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
- A pozsonyi csata:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Az utolsó Táltos:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
- CSABA KIRÁLYFI:
- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
- MIENK VAGY ERDÉLY:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
- Népi játékok:
- Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
- Wass Albert: Egységes magyarság
- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):
- Wass Albert - Az utolsó Táltos:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
- A Magyar - Mag őr:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html
- Az én népem - a székely nép:
- A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
- Péter – Pál napja az aratás kezdete:
- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
- Szent Márton a néphagyományban:
- November - Szent András hava:
- Az őrségi = ősrégi jelkincs:
- Miklós - napi hagyományok itthon:
- Téli népszokások:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A karácsonyfadíszek jelentése:
- Karácsony - a kerecseny ünnep:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/karacsony-kerecseny-unnep.html
- Szilveszteri és újévi népszokások:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok.html
- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:
- HAGYOMÁNYAINK ÚJRAÉLESZTÉSE A KULCS - Spiriteve írása:
- Székelykapuk és kopjafák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
- Pünkösd:
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- TERMÉSZETES TOJÁSFESTÉKEK – TOJÁSFESTÉSI MÓDSZEREK:
- A magyar hímestojások mintakincsének legfőbb jellegzetességei:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-magyar-himestojasok-mintakincsenek.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-magyar-himestojasok-mintakincsenek.html
- NAGYBÖJT - a katolikus kultúrkörben:
- HÚSVÉT - a
római katolikus kultúrkörben:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.