2015. május 6., szerda

TRÓJA


TRÓJA


Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.




Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál.
Török neve Truva.




Később Trója helyén egy új Ilium-ot alapított Augustus római császár.
A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.





Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet.

Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést.

Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája.

Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek.

Az Ilion nevet a Wilion-ból (KUR URUú-i-lu-ši-ya, Wiluša Wilwia Ília-) származtatják (melyet digammával írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során.

Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződés (i. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokások elemzése támaszthatja alá.

Wiluša első ismert uralkodója Kukkunniš volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt Walmuš követte.




A trójaiak történetét legendákból ismerjük.


A görög mitológia szerint a trójaiak az Anatóliában található Tróasz régió Trója nevű városának lakói voltak.

A város híres volt gazdagságáról, melyet a kereskedelem biztosított, a drága kelméiről és erős falairól.

A trójai uralkodó családot a legendás Zeusz és Élektra fiától, Dardanosztól eredeztetik.

Dardanosz a görög mítoszok szerint Árkádiából, a római történetek szerint Itáliából származik, és Kis-Ázsiából, Szamothraké szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, Teukrosznak lányait és megalapította Dardania városát (ahol később Aineiasz uralkodott).

Halála után unokája, Trósz lett az uralkodó, aki saját maga után Tróasznak nevezte el a területet, lakóit pedig trójaiaknak.

Fia, Iliosz alapította Ilion (Trója) városát, melyet magáról nevezett el.

Zeusz Iliosznak adományozta a Palladiónt, Athéné csodatévő szobrát, mely biztosította a város biztonságát.

A város falait a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene, és Apollón építette Laomedón király (Iliusz fia) idején.



Poszeidón


A történet szerint Laomedón nem akarta kifizetni a munkát, ezért Poszeidón vízzel árasztotta el a területet és követelte, hogy a király áldozza fel lányát, Hészionét egy tengeri szörnynek.

A területen Apollón akaratából pestis pusztított és ragadott magával sokakat.




Apollón 


A trójai háború előtt egy generációval Héraklész elfoglalta Tróját, megölte Laomedónt és fiait, Priamosz kivételével.

Priamosz király lett; uralkodása idején a mükénéi görögök foglalták el a várost az i. e. 1193-1183 között dúló trójai háborúban. 

Priamoszt általában egy ékírásból ismert luvi (vagy talán lük) személynévvel, Pariyamuwaš-szal azonosítják.

Kis-Ázsiában a trójai uralmat a héraklidák dinasztiája követte, melynek központja Szardeiszben volt, királyai pedig 505 évig uralkodtak egészen Kandaulész idejéig. Kis-Ázsiába később bevonultak az iónok, kimmérek, frígek, milétosziak és a lüdök.
A területet i. e. 546-ban perzsák hódították meg.

A kis-ázsiai Ida hegy a helyszíne számos ókori mítosznak.

Innen vitte Zeusz Ganümédészt az Olümposzra, itt csábította el Aphrodité Ankhiszészt, itt adott életet Aphrodité Aineiasznak, itt élt Parisz pásztorként, itt éltek a nimfák, innen nézték a trójai háborút a görög istenek.




Zeusz 


A homéroszi Trója

Az Iliaszban az akhájok a Szkamandrosz (valószínűleg a mai Karamenderes) folyó torkolatánál vertek tábort.

Trója városa egy dombon feküdt.

A mai maradványok mintegy tizenöt kilométerre fekszenek a tengerparttól, de a Szkamadrosz torkolata háromezer évvel ezelőtt körülbelül öt kilométerrel bentebb feküdt, és egy olyan öbölbe folyt, amely azóta feltöltődött hordalékkal. 

A legújabb kutatások megmutatták, milyen is volt a korabeli Trója partvidéke, bizonyítva, hogy Homérosz leírása hiteles.

Az Iliasz mellett az Odüsszeiában és más ókori görög művekben is találunk utalást Trójára.

A római költő, Vergilius is feldolgozta a legendát Aeneis című művében.
 A görögök és a rómaiak hittek a trójai háború megtörténtében, és abban, hogy a helyszín Anatóliában található.




Nagy Sándor például i. e. 334-ben meg is látogatta a homéroszi hősök, Akhilleusz és Patroklosz állítólagos sírját.

Ókori görög történetírók az i. e. 12., 13. illetve 14. századra tették a trójai háború idejét:

Eratoszthenész szerint i. e. 1184-ben történt, Hérodotosz szerint i. e. 1250-ben.

2001 novemberében John C. Kraft geológus a Delaware-i Egyetemről, valamint John V. Luce geológus, a dublini Trinity College tanára bemutatta az 1977 óta tartó geológiai kutatások eredményeit.

Összehasonlították a jelenlegi felszínt az Iliaszban és más klasszikus művekben (mint Sztrabón Geographikája) leírtakkal.

Azt a következtetést vonták le, hogy a Schliemann által feltárt Trója (és más helyszínek, mint például a görög tábor helye), a földtani eredmények és az Iliaszban leírtak között konzisztencia lép fel.

Néhány kortárs író szerint a homéroszi Trója nem Anatóliában, hanem máshol volt megtalálható; az általuk feltételezett helyszínek között szerepel Anglia, Horvátország és Skandinávia is.

Ezeket a feltételezéseket azonban a tudósok többsége nem fogadja el.

Kenneth J. Dillon szerint a trójaiak eredetileg sztyeppei nép voltak, a magyarok rokonai.

Miután megtámadták és elpusztították a hettita birodalmat, birtokukba vették a Dardanellákat.

A trójai háború ideje alatt a görögök tengeri blokáddal akadályozták meg, hogy az európai oldalon és Lemnoszon élő trójaiak Trója segítségére siessenek.

Mikor Trója elesett az európai oldalon élők északra menekültek és Olaszországban telepedtek le; később etruszkok néven ismerték őket.




A feltárt Trója

Hisarlık archeológiai térképe

A feltárt terület romvárosait számokkal illetve betűkkel azonosították Trója I. és Trója IX. között.




Trója I i. e. 3000-2600 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 1)
Trója II i. e. 2600-2250 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 2)
Trója III i. e. 2250-2100 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [korai])
Trója IV i. e. 2100-1950 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [közép])
Trója V: i. e. 20. század – i. e. 18. század (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [kései]).
Trója VIa: i. e. 17. század – i. e. 15. század
Trója VIb: kései bronzkor, i. e. 14. század
Trója VIIa: kb. i. e. 1300 – i. e. 1190, valószínűleg Homérosz Trójája
Trója VIIb1: i. e. 12. század
Trója VIIb2: i. e. 11. század
Trója VIIb3: kb. i. e. 950-ig
Trója VIII: i. e. 700 körül
Trója IX: hellén Ilium, i. e. 1. század
Trója 1998 óta az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik.

Trója I – V
Az első várost az időszámításunk előtti harmadik évezredben alapították.
 A bronzkorban virágzó kereskedőváros lehetett, hiszen pozíciójából adódóan felügyelni tudta a Dardanellákat, melyen keresztül kellett mennie minden, az Égei-tengerről a Fekete-tenger felé tartó hajónak.

Trója VI
Trója VI minden bizonnyal földrengés áldozata lett, i. e. 1300 körül.
Egy nyílhegyen kívül semmi mást nem találtak ebben a rétegben.

Trója VII
Trója (VII vagy VIII) és más városok Lüdia térképén
Trója VIIa-val jelölt rétegét, melyet az ásatásokon talált edények vizsgálata alapján az i. e. 13. század közepére, illetve végére datálnak, tartják Homérosz Trójájának.

Úgy tűnik, háború pusztította el, és tűzvész nyomait is kimutatták.
1988-ig az ásatások egy dombtetőre épült erődöt tártak fel, nem pedig egy akkora méretű várost, melyet Homérosz lefest, de a későbbi kutatások megtalálták a város többi részét is.




Emberi maradványokat találtak a házakban és az utcákon, az északnyugati bástyákban pedig egy csontvázra bukkantak, koponyasérülésekkel és törött állkapoccsal. 

Előkerült három bronz nyílhegy, kettő az erődben, egy a városban. 
Mindezek ellenére sem lehet megállapítani, hogy valóban háború sújtotta-e a várost vagy természeti katasztrófa pusztította el, mert a városnak igen kevés részét sikerült eddig feltárni.

Trója VIIb1 (ca. i. e. 1120) és Trója VIIb2 (ca. i. e. 1020) úgy tűnik, tűz martaléka lett.

Iliumot, az utolsó várost a területen rómaiak alapították Augustus ideje alatt és fontos kereskedőváros volt Konstantinápoly megalapításáig a negyedik században.
A bizánci időkben a város hanyatlásnak indult, majd eltűnt a történelem színpadáról.

A kutatások mai állása szerint, amelynek egyik legtömörebb összefoglalása a BBC "In Search Of The Trojan War" című, hétrészes dokumentumfilmje, a késő bronzkori Trója "Vilusza" néven egy görögök, talán akhájok által lakott, független városállam volt, amelyet jó kereskedelmi kapcsolatok fűztek az i. e. 13. századtól kezdve az akkor hatalmának csúcspontján lévő Hettita Birodalommal. 

Néhány, Boghazköyben kiásott, hettita és akkád nyelvű agyagtáblából tudjuk, hogy a Hettita Birodalom uralkodói Trójában még követséget is tartottak fenn.




A trójai háború, lecsupaszítva a mai napig ismert történetet, valószínűleg nem volt más, mint egy, a mükénéi görögök (akhájok) által megszervezett ostromháború Trója ellen, melynek célja a trójai kereskedelmi hegemónia megtörése volt.

Az "Iliasz"-ban közölt események annyiban igazak lehetnek, hogy a trójai ostromban feltehetően az akkori görög világ minden jelentős, a mükénéi uralkodócsaláddal szoros kapcsolatban álló városkirályság (Théba, Pülosz, Milétosz stb.) seregtesttel részt vett.

A Boghazköyben talált, mintegy 26 000, legnagyobbrészt hettita nyelvű agyagtábla többsége azonban még nincs lefordítva, így elképzelhető, hogy a trójai háborúról, amely a Hisharlik dombon egymásra épült történeti rétegekből a "VIIa" sorszámú Tróját pusztította el, még újabb tényeket fogunk megtudni. 

Egy dolog biztos, a mai napig Berlinben, az Előázsiai Régészeti Múzeumban őrzött, hettita nyelvű agyagtábla, amely feltehetően Kr. e. 1210 és 1190 között készülhetett, hettita nyelven név szerint megemlíti Aḫḫiyawa királyság uralkodóját, Atreuszt (Atriya), aki feltehetően nem más, mint a legendás görög király, Agamemnon édesapja, valamint Alexandrút (Alakszandusz?), aki pedig, nem más, mint a trójai városkirályság (hettita nyelven Willuša) uralkodójának fia, azaz 
Parisz királyfi, a mitológiában ismert spártai Heléna elrablója.



 Szép Heléna és Parisz királyfi


Az is elképzelhető, hogy a hettita agyagtáblákon megjelölt "Aḫḫiyawa" királyság, amely a hettita területekről nyugatra, a tengeren túl terült el, az akhájok által lakott Mükénét jelenti.

Maga a "Trója" név a hettita forrásokban ta-ru-ú-i-ša vagy ta-ru-i-ša alakban fordul elő.

A trójai etnikumot dardán vagy lük népességnek tartják általában, de a hettita névváltozat nagyon hasonlít az etruszkokkal azonosított tengeri nép, a turusa, görögül türszénosz törzsnévre. 

Ebből több következtetés is levonható, elsősorban az, hogy az etruszkok lehettek Vilusza dardán lakosságának egyik csoportja, akiket lakóhelyük után "trójaiaknak" neveztek el.

Ez mindenesetre összecseng a római latin eredetmítosszal, amely Trójából származtatja és Aeneastól eredezteti Róma lakosságát.

 Ahogy a modern történelemtudomány fejlődésnek indult, Trója és a trójai háború legenda lett.

Az 1870-es években (1871-73 valamint 1878/9-ben) 
a német amatőr régész Heinrich Schliemann
feltárta a Hisarlık-dombot, nem messze Çanakkale városától északnyugat Anatóliában.

A város több rétegét fedezte fel, a bronzkortól egészen a római időkig. Schlieman Trója I-et, majd Trója II-t azonosította Homérosz Trójájával, és nézete akkoriban elfogadott volt.




Dörpfeld, Blegen

Schliemann után Wilhelm Dörpfeld (1893/94) és később Carl Blegen (1932-38) folytatta az ásatásokat.
Ezek az ásatások bebizonyították, hogy legalább kilenc város épült egymás fölé.

Korfmann

1988-ban a Tübingeni Egyetem és a Cincinnati Egyetem kutatócsoportja Manfred Korfmann professzor vezetésével újra nekiláttak a feltárási munkálatoknak.

2003 augusztusában magnetométeres technológia felhasználásával feltérképezték az erőd alatti területet és találtak egy mély árkot, melyet fel is tártak.

A leleteket a kései bronzkorra datálták, azaz a homéroszi Trója idejére.

Korfmann szerint az árok egy olyan város külső védelmi vonala volt, amelynek mérete nagyobb, mint eddig gondolták.

Egy esetleges csatára utaló nyílhegyeket is találtak ugyanitt, melyek idejét az i. e. 12. századra teszik.

Korfmann 2005. augusztus 11-én elhunyt, és mivel az ásatási engedélyt személyesen ő kapta, bizonytalanná vált a kutatások jövője.

Kolb

Korfmann kutatásait sokat bírálták, a legnagyobb felháborodásra azonban akkor váltotta ki, amikor töredékes adatok alapján rekonstruálta Trója VI/h-VII/a periódusát (sokan ezt kapcsolják az Iliasz-beli háborúhoz).
A korábban említett árkot a Kolb-tábor vízelvezető csatornaként definiálta, melyet nem védett fal sem, hiszen ennek a csatorna felé eső nyomát Korfmann is csak feltételezte.
A domb körüli területen a fal és a védőárok miatt sűrűn beépített alsóvárost feltételezett Korfmann.
 Ám ez sem bizonyítható a részleges feltárások miatt.
A vita a mai napig zajlik, habár Korfmann 2005-ben elhunyt.
Probléma az is, hogy Korfmann jó kapcsolata a török kormánnyal személyes volt, nem terjedt ki a többi kutatóra, így a kutatás folytatása is kétségessé vált egy időre.
Dieter Hertel, Frank Kolb: Troy in a clearer perpective. Anatolien Studies (2003)71-88

Pernicka 2006 nyarán Korfmann kollégájának, Ernst Pernickának sikerült ásatási engedélyt szereznie, így a kutatások folytatódnak.



Hisarlık látképe


Trója későbbi legendákban

Trója legendája további legendák alapjául szolgált a későbbi időkben.
A leghíresebb ezek közül minden bizonnyal Vergilius Aeneis-e, melyben Róma alapítóinak, pontosabban a Julio-Klaudiuszi dinasztiának az eredetét egészen a trójai Aineiaszig vezeti vissza.
Hasonló módon Geoffrey of Monmouth is Aineiasztól származtatja a briton királyok ősének tartott Brutust.

A magyar (főleg székely) népmesék Ilusa (Iluskája) is kapcsolatban lehet Wilusával.


Turizmus

Ma a régészeti ásatások közelében fekszik egy Truva nevű városka, mely az ide látogató turisták kiszolgálására épült.

A régészeti lelőhelyet törökül hivatalosan Troia-nak nevezik, és a térképeken is így jelenik meg.




Tróját Isztambulból busszal vagy az 50 kilométerre északkeletre található Çanakkale-ból komppal lehet megközelíteni legjobban.

A helyszínen találunk egy hatalmas, fából készült lovat, melyet játszótér vesz körül.




A látogató betérhet a múzeumba és a számos üzlet egyikébe is.
Trója maga teljesen romos, ami köszönhető egyrészt Schliemann ásatási módszerének (azt gondolta, hogy a rétegek alatt megtalálja az ősi Priam városát, ezért sok értékes leletet – például Trója II-ből származó házfalakat – lerombolt), valamint annak, hogy a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.


A trójai háború

A trójai háború fegyveres konfliktus volt az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.
A történet szerint a háború azután tört ki, miután Parisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Menelaosz spártai király feleségét.

Homérosz műve, az Iliasz a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által.

A görögök az akhájok vezetésével törzsenként reprezentálják magukat.

A történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak.

Homérosz költeményében a háború kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. 
Helené Meneláosz felesége volt, akit Parisz, a trójai király Priamosz fia szöktetett meg Spártából.

Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja.

Azonban tíz éves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk. 
Nagy szerepet játszott ebben, hogy Priamosz apja, Laomedón alatt Poszeidón és Apollón építették a városfalak nagy részét.

Azok a szakaszok, amelyeket ők építettek, bevehetetlenek voltak.
Hasonló szerepe volt a városvédő Pallasz Athéné szobrának, a Palladiónnak.
Ezen felül maguk az istenek is beavatkoztak a háborúba, ki ezen, ki azon az oldalon.

Odüsszeusz egy szolgától látta, aki egy falovat faragott fiának és ebből nyert ötlet által építették meg végre 
a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat (trójai faló), 
amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el.




A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. 
Kasszandra és a pap Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba.

Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. 

Innen származik a mondás: „félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”, illetve a „trójai ló” fogalom. 

Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.

A görög haderő kérdése

Az akhájok és szövetségeseik nagyon sokan voltak. 

Apollodórosz szerint az alábbi kontingenseket küldték:

A boiótiaiak negyven, az orkhomenosziak harminc, a phókisziak negyven, a lokrisziak negyven, az euboiaiak negyven, az athéniak ötven hajóval képviseltették magukat. Aiasz tizenkét, Diomédész nyolcvan, Agamemnón száz, Menelaosz hatvan, Nesztór negyven, Agapénór hét, Amphimakhosz negyven, Megész negyven, Odüsszeusz tizenkét, Thoasz negyven, Idomeneusz negyven, Tlépolemosz kilenc, Nireusz három, Pheidipposz és Antiphosz harminc, Akhilleusz ötven, Próteszilaosz negyven, Eumélosz tizenegy, Philoktétész hét, Guneusz huszonkét, Podaleiriosz és Makhaón harminc, Eurüpülosz negyven, Polüpoitész harminc hajóval, Prothoosz negyven hajóval érkezett.
Összesen ezertizenhárom hajó volt, negyvenhárom vezér és harminc csapattest.

Az 1013 darab, egyenként körülbelül 30–50 evezős hajó nagyjából 40 000 harcosra enged következtetni, ami a trójai háború korában hatalmas szám. 

Ez a hadsereg olyan logisztikai problémák elé állította volna a görög sereget, amit képtelen lett volna megoldani. 
Még ennek a tizede, 4000 harcos is nagy szám lenne.

A háború epizódjai:

Akhilleusz részt vesz a háborúban

Kalkhasz, Agamemnón látnoka azt jósolta, hogy a görögök Akhilleusz részvétele nélkül nem győznek Trója alatt. 





Thetisz, Akhilleusz anyja azonban tudta, hogy fia ebben a háborúban életét veszti, ezért elbújtatta: lánynak öltöztette.

Odüsszeusz és Diomédész leplezték le: kereskedőként érkeztek és felismerték, amikor fegyvereiket vizsgálta, mivel egy riadót fújó trombita hangjára nem menekülni kezdett, hanem lándzsát fogott, így lelepleződött. 
Ezután nevelője, Phoinix és legjobb barátja, Patroklosz kíséretében elindult Trója felé.



Agamemnón és Iphigeneia

Agamemnón egy Artemisz tiszteletére rendezett vadászaton elejtett egy szent szarvast – és ezek után azzal dicsekedett, hogy jobb vadász az istennőnél. 
Ezért Artemisz megbüntette: szélcsendet okozott Aulisznál, így Agamemnón flottája nem tudott elindulni.

A pap, Kalkhász orákuluma azt jósolta, hogy csak akkor kezdhetik meg az utazást, ha Agamemnón feláldozza az istennőnek lányát, Iphigeneiát. 
Az áldozat végeredményét Homérosz homályban hagyja, elképzelhető hogy a király valóban feláldozta lányát.
 Mások szerint Artemisz az áldozat során homályba burkolt leányt Tauriszba menekítette, helyette egy szarvast áldoztak fel, és Iphigénia ezentúl az istennő papjaként szolgált a krími városban.

Hésziodosz szerint Iphigénia Hekaté istennő lett.

Egy későbbi változat szerint, Iphigénia a görögök dühének hallatára, azt mondta, hogy feláldozza magát, mert így ő miatta fog nyerni Görögország Trója felett. 
Iphigéniát majdnem feláldozták, de egy szempillantás alatt eltűnt Artemisz oltáráról, és egy szarvas feküdt ott. 
Artemisz megkegyelmezett Iphigéniának.( Görög regék & mondák)

Krüszéisz és Briszéisz

Akhilleusz elrabolta Briszéiszt és ágyasává tette.

A görög csapat soraiban pestis ütötte fel a fejét. 
Khalkász azt jósolta, hogy ha Agamemnón saját ágyasát, Krüszéiszt visszaadja apjának, aki Apollón papja volt, azzal megbékíti az istent, így véget vethet a kórnak. 
Khalkász, mivel tudta, hogy szavait Agamemnón nehezen fogadja majd, Akhilleusz védelmét kérte. 
Agamemnón lemondott Krüszéiszről, de kárpótlást kívánt:
 így Akhilleusz kedvesét, Briszéiszt vette magához.

Akhilleusz anyjához, Thetiszhez fordult segítségért, győzze meg Zeuszt, hogy addig hagyja a trójaikat nyerni a csatában, amíg jóvátételt nem kap. 
Ettől kezdve nem vett részt a csatában.




Hektór  és Kasszandra


Hektór és Patroklosz halála

Mivel Akhilleusz nem vett részt a csatában, a helyzet elmérgesedett a görög seregen belül. 
Ezért Patroklosz felvette barátja felszerelését és csatába indult. 
Hektór azt hitte, hogy Akhileuszzal van dolga, párviadalban legyőzte a görögöt és megszerezte felszerelését.
 Akhilleusz megfogadta, addig nem temeti el barátját, míg Hektórt meg nem öli. 
Egy Héphaisztosz által készített új felszereléssel állt ki ellene. 
Akhilleusz háromszor kergette körbe Trója körül, majd megölte. 
Ezután egy harcikocsihoz kötve háromszor körbehúzta Trója körül és megtartotta a tetemet.
 Hektór apja, Priamosz, Trója királya, személyesen kereste fel Akhilleuszt, hogy adja vissza neki fiát. 
Akhilleusz szíve végül megesett a királyon, visszaadta fiát, hogy illően eltemethesse. 
A gyászszertartás idejére 11 napnyi fegyverszünetet kötöttek a felek.

Akhilleusz csillapíthatatlan dühe és együttérzése közötti ív Homérosz Iliaszának egyik fő motívuma.

Akhilleusz halála

Tétisz a halott Akhileuszt siratja
Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt, a kolonai Kyknoszt és Penthesziliát, az amazonkirálynőt, akibe halálos harc közben beleszeretett (néhány változat szerint szerelmi kapcsolat is volt közöttük).

Akhilleuszt végül Parisz ölte meg, aki egy Apollóntól kapott mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarkába. 





Akhileusz egyetlen sebezhető pontja volt ez (achilles-ín). 
Egy verzió szerint késsel oltották ki életét, amikor a trójai hercegnőt, Polyxenát látogatta meg egy fegyverszünet idején.

Akhileusz felszerelése és Aiasz halála

Akhileusz halála után Odüsszeusz és Aiasz, aki így a görögök elsőszámú hősévé vált, vitáztak Akhileusz fegyvereiért és felszereléséért. 
Végül Odüsszeusz nyerte meg a párharcot, Athéné istennő segítségével. 
A vereség miatt Aiasz tombolni kezdett és megtámadott egy báránycsordát, amit őrületében a görög seregnek vélt, annak vezérkosát pedig Odüsszeusznak. 
Miután újra észhez tért, szégyenében a saját kardjába dőlt.


Jóslatok

Mikor a görögök 10 éve ostromolták Tróját, elfogták Helenoszt, Priamosz fiát, aki látnok volt. 

Megkínozták, így Helenosz elárulta a győzelem feltételeit:

meg kell szerezni Heraklész nyilait, melyek Philoktétész birtokában vannak,
el kell lopniuk a trójai Palladiont, Pallasz Athéné szobrát,
Akhileusz fiát, Neoptolemoszt kell a soraik között tudniuk.




Pallasz Athéné


A trójai háború történeti valósága

Trója ostromának időpontja

A tengeri népek inváziója által érintett egyiptomi és hettita források alapján az első tengeri koalíció az i. e. 13. század közepe körül, a második az i. e. 1180-as években jött létre. 
Trója ostromára az előbbi idején kerülhetett sor, ezért az eseményt az i. e. 13. századra lehet keltezni. 
Ez a kis-ázsiai bronzkor utolsó szakasza.

Ílion

A homéroszi Ílion városa nagy valószínűséggel azonos a hettita és asszír forrásokból ismert Taruisza várossal, amely egy nyugat-kisázsiai territórium (talán önálló fejedelemség), Vilusza (Iyalanda) fővárosa. 
Lakói valószínűleg a dardánok, amely nép a Dardanellák szorosának névadója is lett. 
A Dardanellák már az ókorban is fontos kereskedelmi útvonal volt, ahol a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti kereskedelmi útvonalak összezsúfolódtak. 
Aki a Dardanellákat ellenőrizte, annak gazdag bevételi forrásai voltak, így az akhájok trójai kalandját nem lehet pusztán rablóhadjáratként minősíteni.

A dardánokat már a kádesi csata leírásaiban is emlegették; ebből arra következtethetünk, hogy II. Ramszesz és Muvatallis idején letelepedett, államalkotó népként éltek. 
A második tengeri koalícióban való részvételük valószínűleg közvetlen kapcsolatban van a trójai háborúval, államuk pusztulásával, illetve hanyatlásával.

A hettita forrásokban feltűnnek olyan nevek, földrajzi helyek és események, amelyek kapcsolatba hozhatók a trójai mondakörrel. Vilusza egyik ismert királya Alakszandusz, miközben Parisz görög neve az eposzban Alexandrosz. Priamosz nevét egy Parijamuva alakú luvi személynévben vélik megtalálni, Ahhijava királyságot Mükénével, Orkhomenosszal vagy Argosszal lehet azonosítani, egy ismert akháj királynév Atrija, aki Atreusz lehet, Tavagalavasz lük király neve pedig etimológiai kapcsolatban áll Eteoklész orkhomenoszi vagy Eteoklész thébai királlyal. 

Tudjuk, hogy Millavanda ura, aki Ahhijava vazallusa volt, urával együtt szövetkezett Szeha királyságával és megtámadták Viluszát. 
Ennek eredményeképp az utolsó viluszai király, Valmusz menekülni volt kénytelen országából.





Akhájok

A tengeri népek Kis-Ázsia minden partvidékét elözönlötték, sorra döntötték meg az ott talált hatalmi rendszereket. 
Az akhájok különösen aktívak voltak, Iyalanda (Ilion) fejedelemség Atrija (Trója, vö. Atreusz-Atreidák) várát a földdel tették egyenlővé, s letelepedtek a korábbi Arzawa helyén - ezután a lykiai kalózvárosokat sarcolgatták. 
Innen indultak tovább Kréta felé, ahol Knósszoszt ugyanolyan alaposan lerombolták, mint a hettita városokat. 
Ezután az akhájok, akik ekkor már a hettita nyelvek egyikét, az arzawa környékén is elterjedt nešait beszélték (annak mínyai nyelvjárását), mindenhol megtelepedtek, amely helyeket az iónok (Attika és a Peloposz-nészosz ÉK-i része), az aiolok (Thesszália és Észak-Görögország) és egyéb akháj törzsek (Mükéné) még nem népesítettek be.

Történeti kitekintés

A trójai háború csak egy epizódja az Égeikumot, sőt tágabb értelemben a Földközi-tenger egész keleti medencéjét érintő nagy átrendeződésnek. 
Az akhájok az úgynevezett tengeri népek egyik törzseként kerülnek először említésre, ahol sok más, később rokonuknak tekintett nép is feltűnik.

Egyiptomi és hettita forrásokból ismerjük a koalíciót alkotó népeket: 

sardana (Šrdn.w), sekeles (Šqlš.w), turusa (Trš.w, Twrjšaa.w, vagy Twrwšaa.w), akhaiwasa (Jqjwš.w), muskhi (Mšj.w), lukki (Lq.w vagy Rq.w), mindez még több líbyai törzssel is kiegészült - csupa ismerős név. 

A sardana (másképp sardán) törzs Szardínia őslakójává és névadójává vált, az egyiptomi források már korábban is emlegették, mint a legkiválóbb zsoldosokat. 

A sekeles (latin alakban sicul) Szicília szigetén telepedett meg. 

A lukki törzs valószínűleg Lykia (ejtsd Lükia) és Lykaónia névadója, 

a muskhi név pedig nem más, mint a görögök által brygésznek vagy phrygesznek nevezett frígek. 

A turusa név nagyon is összecseng a trusci, truscus, etruscus alakokkal, vagy a görög tyrszén-tyrrhén(oi) nevekkel, amelyek mind az etruszkokat takarják.





Az új tengeri szövetségben (második tengeri koalíció) a korábbról ismert törzsek közül megtalálhatók az akhaiwasák (wašaša néven), muskhik, turusák és sekelesek (šakaruša vagy zikar néven). 

Csatlakoztak még hozzájuk a dardanák (Drdnj.w) és a denenek (Dnn.w), valamint egyes már régebben a Közel-Keleten nomadizáló népek, mint a paleszet (Plśt.w vagy Pršt.w) és a tjeker (qr.w). 
Ismét csupa máshonnan is ismert név. 

A denenek (danunák, vagy danaoszok) azonosíthatóak a harcias dórokkal, az akhájok rokonaival, akik a korábban megtelepedett görög törzseket majdnem mindenhol a szárazföld belseje felé szorították, s önálló államot is alapítottak az ezredforduló táján Kis-Ázsia délkeleti csücskében, Danunát, a kicsiny, de agresszív államot, mely később elég fontos szerepet játszott Asszíria térhódításában. 

A paleset (perasata) törzs nem más, mint a Bibliában filiszteus néven emlegetett palesztin nép, Palesztina névadója (természetesen nem teljes mértékben azonos a mai, elarabosodott palesztinokkal). 

A teker (tjeker) törzsnév pedig a görög teukrosszal hozható kapcsolatba, ez esetben a dardánok egyik önálló törzséről van szó.

Az új koalíció Kisázsia déli partvidékéről elindulva parton és tengeren egyaránt tarolva vonult végig a térségen.
Úgy tűnt, legyőzhetetlenek, mikor beleütköztek az egyik utolsó nagy egyiptomi hadvezér-király, III. Ramszesz seregébe. 
A tengeri népek tengeren és szárazföldön egyaránt vereséget szenvedtek, és szerteszét szóródtak a térségben. 
A palesetek az egyiptomi uralkodó engedélyével letelepedtek Kánaán partszegélyének déli részén.





Heinrich Schliemann

Schliemann kizárólag a homéroszi adatokból kiindulva azonosította és tárta fel Trója városát. 
Az Iliasz tehát tartalmaz annyi konkrét adatot a városra nézve, aminek alapján háromezer évvel később annak megtalálása lehetséges volt. 

Schliemann eredményei bizonyították először azt, hogy a homéroszi költeményeknek valóságalapjuk volt.




 




 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- EMF Kiegyenlítő Technika:

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai


- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:


-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:

- A világ legmagasabban fekvő lakott települései

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:






Szeretettel,

Gábor Kati




blog oldalam: 









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése