2015. július 17., péntek

ARANYHIDAK 2. SZEMIRAMIS FÜGGŐKERTJE


ARANYHIDAK
2.
SZEMIRAMIS FÜGGŐKERTJE


A világ hét csodája


Szemiramisz (görög Σεμίραμις) függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert
elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori
világ hét csodája közé tartozik.




Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban.

A kerteket az ő parancsára alakították ki.

A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást
szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott.

Ezen elképzelés szerint a függőkerteknek semmi közük nincs a Szemiramisz néven említett asszír királynéhoz, aki két évszázaddal korábban, és egy másik országban (Asszíria) uralkodott régensként egy rövid ideig.

A babiloni függőkert

A függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például Sztrabón vagy Diodórosz,
de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e.

Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek.

Néhány ember szerint ezen a helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók.

 A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az arkhimédészi csavarra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet.

Összevetve a feljegyzéseket, a kert azért épült, hogy felvidítsa II. Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) honvággyal telt feleségét, Amüthiszt.
Amüthisz, a médek királyának leánya, összeházasodott Nabú-kudurri-uszurral, hogy szövetséget kössön a két nemzet.
Ahonnan ő jött, ott a föld tiszta zöld és sok a hegy, ellenben Mezopotámiával (Ázsia délnyugati részén fekvő ország), ami nagy, sivatagos terület.

A király eldöntötte, hogy épít egy olyan építményt, ami úgy néz ki, mint a médek néhány épülete; egy mesterséges hegy, ami tetején egy függőkert helyezkedik el.
A függőkertnek feltehetően nem volt igazi „esése”, hanem ezt a felfüggesztést kábelekkel és kötéllel oldották meg.

A neve egy pontatlan görög fordításból, a kremasztosz hibás meghatározása miatt kapta mai nevét, de az is lehet, hogy a latin pensilis szó okozta ezt, mert a latin szó nem teljesen függést, hanem inkább túlnyúlást jelent, ami a terasz vagy balkon egy részére jellemző is.



A függőkert egy másik ábrázoláson


A görög geográfus, Sztrabón, aki leírta a függőkertet a Kr. e. 1. században, ezt írta:
„Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban
pihennek.
Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni.
A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”

Ha a kert egyáltalán létezett, gyönyörű látvány lehetett: egy zöld, leveles-lombos, mesterséges hegy az alföld közepén.

A valóságalap

Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel.
A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom.

Babilon ásatója, Robert Koldewey a 19. század végén e teraszok alapjait vélte felfedezni.
(Ebben megerősítette a Biblia is, mely két helyen említ terméskő alapozást, ebből az egyik ez volt).

Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, Szín-ahhé-eríba (i. e. 704 – 681) asszír király ninivei palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy „függőkert”-rendszert.

Maga a görög elnevezés is Asszíriára utal.
A Szemiramisz nevet a görög források hagyományozták ránk, és vélhetően Sammuramat asszír királyné, anyakirályné és régens nevének görögösítése.

Érdekes módon Szemiramisz neve felmerül nagyszabású csatornaépítések kapcsán, azonban nem Asszíriában, hanem Urartuban.
 A Tuspa várának ellátását célzó csatornát Ispuini alatt kezdték meg, majd Menua idején fejezték be.

A mai Van városát máig ellátó vízvezetéket Szemiramisz-csatorna néven ismerjük, és valóban Sammuramat idején készült.
A csatorna és a királyné kapcsolata homályos, mindenesetre azt erősíti meg, hogy a vízvezetékekkel kapcsolatos legendának itt is valóságalapja van.

Az Oxfordi Egyetem Keletkutató Intézetének munkatársa, Stephanie Dalley szerint az építmény Szín-ahhé-eríba asszír királyhoz köthető (i. e. 704–681).

„További ékírásos források, valamint a régészek által Ninive, az Újasszír Birodalom akkori központja körül feltárt vízvezeték-rendszer maradványai is alátámasztják a hipotézist, továbbá Szín-ahhé-eríba újraértelmezett felirata, amelyen a vizet nagy magasságba felemelni képes, bronzból készített csavarszerkezetről esik szó – jó négy évszázaddal az arkhimédészi csavar néven ismert szivattyú előtt!”



  
A legenda szerint... 

Babilónia királya, Nabukodonozor (Nabú-kudurri-uszur), felesége, Szemirámisz kedvéért óriási függőkerteket építtetett.
A távoli Méd Birodalomból származó Szemirámisznak nagyon hiányoztak szülőföldje sziklás tájai, ezért szerető férje a babiloni függőkertek segítségével „élő hegyeket” emelt kedvesének.

Babiloni függőkertek

Sokan kételkednek Szemirámisz függőkertjeinek létezésében.
A régészek viszont megtalálták egy tábla maradványait, amelyen jól kivehető egy oszlopsor képe.
Az oszlopok tetején egy masszív tetőrész található, amelyen egy vastag talajrétegben fasorok nőnek.
A régészek szerint a tábla valószínűleg a függőkertek egy részletét örökíti meg. Akár így van, akár nem, a rajz nem tükrözi Szemirámisz függőkertjeinek elképesztő méreteit, amelyekről a görög történetírók annyi csodálatos dolgot jegyeztek fel.

Szemirámisz nevéhez, aki a történészek szerint a Krisztus előtti hatodik-ötödik században élhetett, hatalmas épületek fűződnek.
Sokan azonban kételkednek abban, hogy Szemirámisz valóban létezett, a függőkertekkel való kapcsolata pedig már a korai történetírók között is komoly vitatémának számított.
Diodorus Siculus szerint, aki a Babilóniáról szóló leírásait Ctesias és Clitarhus műveire alapozza, a függőkertek egyáltalán nem Szemirámisz miatt épültek. Siculus szerint a függőkerteket egy asszír uralkodó építette az egyik udvarhölgye kedvéért, aki Perzsiából származott.
A függőkertek a perzsa tájakra emlékeztették a lányt, ezzel enyhítve honvágyát.



  
Senki nem tudja, hogyan néztek ki a babiloni függőkertek


Berosus már pontosabban fogalmaz, amikor Nabukodonozort nevezi meg a függőkertek építőjeként, aki a Méd-Perzsa Birodalomból származó felesége kedvéért  építtette ezeket az elképesztő kerteket.
A történelmi források azonban annyira megbízhatatlanok, hogy a történészek máig sem tudták megállapítani, hogy valóság-e Szemirámisz története, vagy csupán mítoszról van szó.
Egy dolog van, ami viszonylag megalapozottnak tűnik:
Strabo és Diodorus különböző források alapján jutott el ugyanarra a következtetésre, ezért hihetőnek tűnik az a feltevés, miszerint abban az időben a függőkertek eléggé elterjedtnek számítottak.
A függőkertek kinézetével kapcsolatban az egyetlen dolog, amiben mindkét történetíró egyetért az, hogy a függőkertek alapja egy négy plethra (480 m) oldalhosszúságú négyszög volt.

Diodorus szerint a teraszok erre az alapnégyszögre épültek, lépcsőszerűen, a szintek lentről felfelé haladva egyre kisebbek lettek.
 Olyan volt, „mint egy amfiteátrum", de a teraszok alatti részek fedetlenek voltak.
A szintek alatti boltozatok, amelyek a teraszok súlyát tartották meg, fenséges királyi termeket rendeztek be, amelyeket a felső teraszok tetőablakai világítottak meg.
Mindegyik szinten volt egy 3 méter széles folyosó, ami a vastag támfalakon is áthaladt.

Diodorus írásai szerint, a legfelső terasz egy nyílt, kb. 46 m magas boltozat tetején helyezkedett el, és ez volt a királyi kert.
A boltozat alatti simára csiszolt padló olyan anyagból készült, ami nem szívta fel a nedvességet, ugyanakkor szabályozta a helyiség páratartalmát is: a padló legalsó rétege kőből készült, ezt követte egy náddal kevert aszfaltréteg, amelybe tégla- és gipszdarabokat is keverek.
Ezt a réteget, ólomlappal szigetelték, amelynek el kellett bírnia egy vastag talajréteg súlyát, amelybe belenyúltak a magas fák gyökerei.
Az épület olyan volt, mint egy ember építette hegycsúcs.
Feltételezhetően, (Berosus írásai is ezt erősítik), a teraszok közötti folyosókat is ültetvények díszítették, tehát az épület pont úgy nézhetett ki, mint egy növényekkel gazdagon benőtt hegy.




A függőkertek tökéletesen beilleszkedtek a babiloniak építészeti stílusába:

a függőkertek tervrajzának alapjául valószínűleg a 
több szintes toronyépületek
szolgáltak, amelyek gyakran a hét emeletnyi magasságot is elérték.
Sajnos nem maradt fenn egyetlen olyan ókori ábra sem, amely megörökítené a Diodoros által leírt teraszos kerteket, ez a sajátos építészeti forma azonban máig megmaradt a világ ezen elzárt részeiben, ahol a hagyományok még mindig nagyon fontos szerepet játszanak az emberek életében.
Az ókori Perzsia területén például manapság is láthatunk hasonló kertépületeket.

Shiraz termékeny vidékein is létezik egy hasonló teraszos kert:
a Bagh-i-Takht, azaz „Trónkert".
A trónkertet elnézve könnyebben el tudjuk képzelni a Diodoros által leírt „hegyet".
A Trónkert teraszai is lépcsőszerűen helyezkednek el, egyre kisebb szintekkel az épület teteje felé.

Egy hozzánk közelebb eső példa, (nemcsak a földrajzi távolság szempontjából, hanem Diodoros hasonlata miatt is), az Isola Bella nevű teraszosított sziget, a Maggiore tóban.
Diodoros írásaiban nem esik szó arról, hogy hogyan lehetett emeletről-emeletre közlekedni a kertek között.
Valószínű, hogy a szintek között belső lépcsők teremtettek kapcsolatot, mint az amfiteátrumok, vagy a Shiraz-i teraszkertek esetében.



  
Strabo írásai azonban sok lényeges dologban eltérnek a Diodorus által leírtaktól.
Strabo szerint a teraszokat tartó boltívek alatt nagyobb ládák voltak, melyekbe vastagabb termőföld-réteg került, a magas fákat pedig ezekbe a ládákba ültették bele.
Ezáltal a felsőbb szinteken elhelyezkedő kerteknek elegendő volt egy vékonyabb
talajréteg is, ide ugyanis csak kisebb termetű növényeket ültettek.
Eszerint az ültetvények valahogy úgy nézhettek ki, mint Sennacherib kertjében, ahol mély lyukakat fúrnak a sziklába, hogy a növények gyökerei mélyebbre érjenek, és kevesebb termőföldre legyen szükség.

Strabo leírásában csak  kevés szó esik a szintek a lépcsőszerű elhelyezéséről, míg Diodorus meglehetősen részletesen körülírja a lépcsőzetes szerkezetet. Valószínű, hogy Strabo leírása egy Kuyundjik-ból származó féldombormű alapján készült, amely még Sennacherib idejéből származik.
A féldombormű egy falat ábrázol, amelynek csúcsos boltívek tetején húzódik, a falon pedig magas fasor nő, a sor végén pedig egy fákkal beültetett halom tetején egy kis szentély és egy oltár található.




Valószínű, hogy a boltívek tetején vízvezeték is volt, a dombormű ugyanis egy folyót is ábrázol, amely átszeli halmot, majd elágazódik.
A vezeték feltételezhetően a terasz alatt vezetett, és az egész kertet ellátta vízzel.

Akárhogy is nézzük, a függőkertekben különleges öntözőrendszerre volt szükség,
Diodoros és Strabo véleménye azonban ebben is eltér egymástól.
Diodoros szerint az öntözőrendszer a felső boltozat alatt  húzódott úgy, hogy kívülről ne lehessen észrevenni, a víz pedig az Eufráteszből származott.
Strabo szerint a vizet az alsó szintekről, a teraszok oldalán elhelyezett spirálos vezetékeken át pumpálták felfelé, és volt valaki, aki kiszivattyúzta a vizet a folyóból.

A függőkertek mindkét történelmi forrás szerint az Eufrátesz partján helyezkedtek el, a folyó szinte a kertek alatt haladt át.

Diodorosz szerint az Akropolisz, amely a folyó jobb partján lévő palotát is magába foglalta, a kertek közelében helyezkedett el.
Mire Nagy Sándor a babilóniai palota kertjében haldoklott, az egykori függőkerteknek már nyoma sem maradt.




Sem a történetírók, sem az egykori palotakertben talált írásos emlékek nem tesznek említést arról, hogy hogyan ültették be a kerteket, ahogy arról sem, hogy a parkok hogyan voltak elrendezve.

Az egyetlen következtetés, amelyet biztosan levonhatunk az,
hogy a babiloniak nagyobb hangsúlyt fektettek a fasorok elrendezésére és a fák
ültetésére, mint a virágoskertekre.

Valamikor a történelem előtti időkben, amikor a mítoszok még együtt éltek a
valósággal, Ghilgames eposzának hősei néma ámulattal csodálták a cédrusültetvényeket.
Később, ahogy a korai feljegyzések említik, Xerxes ugyanezzel a csodálattal vegyes tisztelettel bámult egy fenséges platánfát, amelyet a  Sardis felé vezető útja során vett észre.
A platán szépsége annyira megérintette, hogy ajándékokkal halmozta el a
fát, ahogy egy szerelmes férfi tenné kedvesével.
 A platán törzsét aranyláncokkal és aranyszíjakkal övezet, sőt, egy őrt is kirendelt, hogy vigyázzon szeretett fájára.
Bármilyen ókori írást olvasnánk, fákról, erdőről szinte mindenikben szó esik.
A történelmi emlékek különböző fafajtákat említenek, cédrusokról, platánokról, cserjékről és gyümölcsfákról mesélnek nekünk.
Virágokról azonban csak ritkán esik szó.


Vajon valóban építettek kerteket Szemirámisz tiszteletére, vagy a függőkertek létezése csak mítosz? 






Az ARANYHIDAK sorozat első része:

- ARANYHIDAK 1. ARANYKAPU - ARANYHÍD:






 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai: 

- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:

- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák  Aura - Csakrák - Csokrok:

 - A csakrák betegségei - behangulásuk - az életerő:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! :

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

- A dimenziókapuk létezése:

- A KIRLIAN MÓDSZER:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:

- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:

- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

- SICAMBRIA – Spiriteve írása:

- TOBOZ-DOBOZ-KOBOZ  – Spiriteve írása:

- ÍTÉLKEZÉS - Spiriteve írása:



Ica - a faragott kövek:

- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:

- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:

- NAPFOGYATKOZÁS:

- HOLDFOGYATKOZÁS:

Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html

- A VULKÁNOK:

- A Szfinxek:

- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:


- LEONARDO - a polihisztor:


Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:


- Az Egyszarvú:

- Az igazi Tündérország - Legendák:

- Világszép Tündér Ilona meséje – legendája:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv - Rovás ABC értelmezése:

- A magyar házak mágikus ereje:

- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:

- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:

- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én - Karácsony - Kerecseny:

- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:









- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html


 - A szólásainkban rejlő tudás:

Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:


- Magyar hímzések és motívumok kincsestára - a magyar hímzés:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html

- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:



 


Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:


blog oldalam: 



  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése