2015. július 20., hétfő

ARANYHIDAK 3. ÉGIGÉRŐ FA - MINT A TORONY VÁZA



ARANYHIDAK
3.
ÉGIGÉRŐ FA, MINT A TORONY VÁZA



Világfa, Életfa, Égigérő fa vagy Tetejetlen fa:




Székely Életfa - Dávid Júlia alkotása




"Életfa, világfa,
születésbe-halálba,
világból világba.
Égigérő fának
leveles hét ága,
összeköt és megtart:
táltosok létrája.
Gyökere és törzse,
pompás koronája
a három világot
szemünknek mintázza.
Földi élet fakad
erős oltalmába,
Égi tudást ad át
lombja - suhogása."

(eni)




Madaras - Napszimbólumos - Tulipános világfa  - Bánffyhunyadi csempék



A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a 
világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa.  



Életfa - Dávid Júlia alkotása



Nyílik már a tudás fája

Őseink ezredéves termőfáján
újra rügy fakadt.
Csodás mosollyal hívogatja
a napsugarakat.
Több száz éves szenvedést,
Bút, bajt felejt.
Boldogan köszönti a jelent.

Sok apró lélek méhecske
porozta be, s adott jelet.
Figyelj! Jön már a kikelet.
S a rügyekben a sok tudás
bontogatja szirmait,
lassan kitárva a világnak
titkait.

Apró lélekszirmok köszöntik
a lelki tavaszt.
S ruhájuk tele róva
adnak vigaszt.
Apró tűzlelkek, a lelki sivatag
már nem tikkaszt,
hisz itt van a rügyekben
a malaszt.

És ha őseid útján
ügyesen haladsz.
A titkokat lassan megfejtve
a MAGOS-ságban maradsz,
és nem érhet fel hozzád
a lelki haraszt.

De őseid tudása kötelez
is Téged,hogy a tudás magjait
termékeny talajba hintsed.
Mert termékeny talajból
termékeny fa sarjad.

S ha mindig öntözöd
a lelked sugarával,
a kis patakból lesz majd a
nagy folyam árja.

S nagy folyam partján
a lelkedet,
az égig érő fa és
a Teremtő várja.

2006. Prenoszil Sándor




Czibor Imre fazekas alkotása




„Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.”

- írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában.




Életfák - Dávid Júlia alkotásai



„Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. 

Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél.

Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. 

De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet.

Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen.

Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.”

(Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága)





Vass Tamás
fafaragó - Népi Iparművész alkotása



A világfa összeköti az Eget és Földet


"Amint fent úgy lent, és amint lent úgy fent"...Igen!...CSAKHOGY!!!!!

1 mondatot kihagynak szándékosan!!!!

Miszerint.... nekünk kell ITT LENT megtételezni azt, ami a mi dolgunk, hogy a teljes Egészben megtörténhessen a "csoda"!!!!!

A szivárvány teljes palettáján meg kell tennünk a megtennivalókat!




EZ A KULCS!

....nem pedig tétlenül, keresztbe tett kézzel és lábbal ülni, s várni a csodát!
"Majd az Isten beteljesíti az EGY csodát!"....Igen....Ők ezt teszik minden pillanatban, de mit teszünk mi?

Itt ferdítik el szándékosan az igazságot-gazsággá!..."
Nem kell neked semmit sem tenni, csak várj!.....és mi elhisszük!  :-(

Hallgassuk meg Born Gergely előadását!
- Born Gergely: A Kárpát medence alkímiája - 1. rész: 







Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek.

A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa.

A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. 

Innen eredhet a fa-lu kifejezés. 

A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. 

Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak.






Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. 


Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. 


A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi.


A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut.




Égigérő fa, ahol a sárkányok élnek  - Fülöp Lili  festménye


Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula 
„A magyar ősvallás” című könyvéből való:


“Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. 




Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal



Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. 


A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált.


A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet 
világfának neveztek.”






Isten kardja az égig érő fa jelképe is lehetett,

az Eget a Földdel összekötő szent tárgya, amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé. 

E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz volt, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője.



A magyar ősvallás világfája




Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal



A világfa a közép-ázsiai lovas népek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését.



Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép em­lékezetében.




Az anarcsi korong


Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók:


"Az új élethelyzet az egyensúly fölborulásával, krízissel, kerülőutakkal jár együtt, a növekedés pedig fájdalommal, de ezek mind fejlődésünk szükségszerű állomásai. 

Az égig érő fa megmászása valójában személyiségfejlődésünk, érzelmi fejlődésünk útját mutatja meg. 






Személyiségünk kiteljesedése egy életen át tartó folyamat, amelyben újból és újból meg kell találnunk az egyensúlyi állapotunkat. 

Az integritás érzését akkor éljük meg, ha a mesehőshöz hasonlóan mi is elszántan mászunk, kapaszkodunk, rugaszkodunk az égig érő fa tetejére, hol itt lógva, hol ott lógva, ameddig a hetedik rend gúnya le nem szakad rólunk, és a hetedik pár bocskor le nem kopik a lábunkról."

(Részlet a Mesepszichológia könyvből. Az illusztráció Anna Silivonchik munkája/Forrás: Mesepszichológia)


ÉGIGÉRŐ FA - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása



Néprajzkutatók szerint a táltos hit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek:



Több változatban az “égigérő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét). 







A világfa felső ágán található a Nap, a Hold, a Nap anyja és a Hold anyja. 



A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. 




Életfa - Dávid Júlia alkotása


A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. 








A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. 



Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. 




Életfa - Dávid Júlia alkotása



Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél.






  


A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert. 



Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. 

Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. 






A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. 

Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog. 


A világfát csak a táltos képes megmászni. 


(forrás: Horváth Árpádné)




Tulipánház alkotása



Égigérő fánk rokonai


Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye. 


Nem is gondolnánk, hogy  mindennapi történeteinkben milyen ősi motívum őrződött meg.







A magyar kutatók közül sokan foglalkoztak a népmesei elemeink feldolgozásával, legtöbben a szibériai és a török táltos hagyományban találták meg a mi kultuszunk legközelebbi rokonát.



 A legteljesebb anyagot Berze Nagy János gyűjtötte össze, aki belevette azősi mezopotámiai hagyományt, ahol az Égbe nyúló fa jelképe szintén megvolt.








A magyar hagyomány


magyar népmesékben és hagyományokban 



a különleges fa gyökere az alvilágba nyúlik, a törzse a mi világunkban van, a lombkoronája pedig az égig ér. 


Aki meg akarja mászni a fát, annak baltával kell lépcsőt vágnia. 







Ezt nemcsak a mi népmeséink szegény sorsú fiataljai csinálják így, hanem a táltos beavatás részvevőinek is hasonló a vizsgafeladata. 



A magas fa megmászásával bizonyítja be táltos és a népmeséink szereplője, hogy ő képes a különleges feladatok elvégzésére. 







A fa egyben az égitestek lakóhelye, ott található a Nap, a Hold és a csillagok, de sokszor ott találkoznak az égitestek anyjaival a hősök, hogy útbaigazítást kérjenek feladatuk teljesítéséhez.

  
Ősi üzenet:

A magyar mesekincs nemcsak Szibériában, Belső-Ázsiában és a török világban maradt fent szinte ugyanabban a formában, hanem a világ egyik legősibb civilizációjában, a suméroknál is megvolt. 

A török és azerbajdzsán kutatók szerint a szent fa, vagy az élet fája szoros kapcsolatban áll az Ég kultuszával, melyet talán már kezdetektől imádtak őseink a Sárga-folyótól a Kárpátokig.

Sok sumér szentély oltárán láthatunk szent pálmafákat




, de kedvelt jelkép volt udvarokban és tereken is. 

Az ősi fakultusznak hasonló elemei vannak, mint a magyarnak, vagy a töröknek, hiszen összekötötte az Éggel a földi világot. 

Arany és ezüst levelei világítottak és ugyanúgy a sumér hitben is ott laktak az égitestek, valamint ott pihentek meg a bolygók. 

Eriduban, az egyik ősi városban még himnuszt is költöttek róla.


Az élet fája

A pálmafa a sumérok számára maga volt az élet. 

Sok vizet tárolt és gyümölcse táplálta az embereket, jogosan tekintették tehát az élet forrásának. 

Az ősi kultusz annyiban tért el a hatalmas eurázsiai térségben, hogy minden területen más és más fát tekintettek jelképnek. 

Különösnek hangzik, de az azerbajdzsánok a mi karácsonyfánkban is ennek az ősi fakultusznak a továbbélését látják. 

Az igaz, hogy fenyőfát csak a 19. századtól kezdtek el állítani, de korábban faágakat és fára utaló jeleket a magyar családok használtak. 

Az ősi kultusz máig fellelhető az azerbajdzsán szőnyegeken, de sok helyen, így akár a Krím-félszigeten, akár a közép-ázsiai török világban, de a mongoloknál is a hatalmas, szinte Égbe nyúló fákat szentként tisztelik, legtöbbször szalagokat aggatnak rájuk ...




...és kérik isteneik közbenjárását.




Jákob Ildikó szarvasai és tetejetlen fája:

Jákob Ildikó dálnoki/maksai óvónőt nem is egy, hanem hat, valahonnét Szkítiából származó csodaszarvas az égig érő fa alá vezette, amelynek ágai körül sétál 
a nap meg a hold. 




A szarvasok patája alá — vannak népek, amelyek a patákat ezüstből valónak tudják — puha gyapjúból lágy aljzatot terített, hogy ezeknek az égi-földi lényeknek fel ne törjék a lába, s akárcsak az égen vagy a meotiszi mocsarakban, otthonosan érezzék magukat.

,,tetejetlen fa" pedig a Szarvas csillagkép felé emeli a földi tekintetet, a küllős-kerekes nap aranyló magasságába. 

A magyar monda- és hiedelemvilág egy vezérlő, 
nyomra vezető, hazát teremtő csodaszarvasról tud
, az ősi keleti népek, kik az evilági szarvasok sokasága között élnek, s kik a csillagképeken is egész szarvasseregletet látnak, mondáikban, népi megjelenítéseikben is több szarvast terelnek.




Jákob Ildikónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy a mítoszok, a mesék és mondák archaikus szimbólumait egyetlen szőnyegre terelje. 

Erről már akkor bizonyságot tett, amikor szülőfaluja templomának rovásírás töredékét nemezre vitte. 

Most hat szarvasa és az életfa, világfa, tetejetlen fa köré, a küllős napkorong alá állva a honfoglalás előtti korok, az ázsiai rokonnépek motívum- és mintakincsét szerkeszti olyan végtelenül és megkapóan egyszerű nemez falikárpit kompozícióba, hogy az egy polgári berendezésű lakás fali képeit és bútorait félretolva teremt fő helyet magának. 



Életfa - Horváth Katalin alkotása


A néző szeme odaszalad, ahol ez a nemez van, mert a magyar mondáknak a haza nyomára vezető szarvasa, a tetejetlen, a csodatevő nap magasáig érő fa képzeletét földi dolgainkon felül emeli, s az ember nem csupán néz és lát, hanem elmélkedik és ért, megért.

Érdekes, hogy amíg torjai kolléganője, Lukács Olga nemezkompozícióival a modern érzésvilág elé és efelé tartja a lámpást, addig dálnoki óvónőtársa a archaikus világból hozza át a mába azt, ami ma is világlik.

Én azt is elképzelem, hogy egyszer majd közös kiállításukon is rácsodálkozhatunk babonázóan elbűvölő munkáikra.

(forrás: Háromszék.ro)



Atyaisten, Boldogasszony és Szélanya:



Szélanya  - Józsa Judit alkotása



világfa osztja három részre a világot. 

A középső világ az általunk ismert fizikai valóság. 

A világfa felső része az égiek világa, a jó szellemek világa, ágain ülnek a megszületésre váró lelkek. 

Az alsó világ a rossz szellemek világa.



Életfa - Józsa Judit alkotása



Magyar Adorján szerint a Tejút személyesíti meg az Istenszülő Nagyasszonyt.

 A született Isten, az Öregisten, Atyaisten, Aranyatyácska. 

Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával.

Az Isten a Mindenség ura, egyben a Hadisten, akinek lakóhelye a Tejút.




Tejút egy élőlény volt, ma úgy mondhatnánk, a Galaxis élő rendszer, az Istenszülő Nagyasszony.

Ezt fejezi ki a csodaszarvas, - a kozmikus világot megtestesítő ősjelkép.



Kalemandra alkotása



(Más nép mitológiájában is találkozhatunk az ős-ős Istenanyával, aki szüli a Teremtő Istent, aki azután teremti a világot.) 

Az ősanya-istennő Eneth nevét, ami ünőt, szarvasünőt jelent Kézai Simon korabeli írása őrizte meg.

A regösök az ősvallás szertartási énekesei is voltak, a csodaszarvas papjai, a mágikus szavak őrzői. 

rege szavunk eredetileg bűvölést, bűvös mondást jelentett. 

A REGös kora REGgel révült, amikor RÉ felkelt. 

„Napot láttam én felkelni, hej regélök, regélök…”

A magyar mitológia központi alakja a Boldogasszony




Eredeti neve nagy valószínűséggel a babba lehetett. (Csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot és imádkoztak a Kis-Somlyó (sólyom) hegyén. 

Úgy tartották a Nap a babba, benne van babba.) 



Petrás Mária alkotása


Az ősmagyar Babba, a „születést adó” és a sumér Bau, az „élelemadó” alakja mára összemosódik Szűz Mária alakjával.

A Boldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”. 

Ünnepei fennmaradtak, ő biztosította a születést, a termékenységet – gyümölcsoltó Boldogasszony-, az aratást – Sarlós Boldogasszony, a betakarítást – Földanya ünnepe – és a gyógyítást – gyógyító Boldogasszony -, segített az élet minden területén.


A csengersimai kazettán Nap, Hold, és Szél.





A harmadik fő alak a magyar mitológiában Szélanya




aki a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. 

A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve.

Csengersimai (Szabolcs-Szatmár megye) mennyezetkazetták a Kazettás mennyezetek című művészeti kiállítási füzetből:


A fennmaradt források egyik változata szerint tehát
a hármasság az Öregisten, a Boldogasszony és a Szélanya (Vénusz).




Nap, Hold és Hajnalcsillag



Szkíta ezüst korong lelet


A másik változat szerint a hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz).




Nap anya - Józsa Judit alkotása




Hold anya - Józsa Judit alkotása


Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap, „költőileg megszemélyesítve a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, vagyis Tündér Ilona, más néven az Élet Anyja.




Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő.

Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli
mongóliai rovásírásos türk feliraton:

„Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. 

Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre. 

Megszerette és magával vitte. 

Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.”

Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében:

„ … az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, …  jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold.  

…  Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.”

A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét.




A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte.

A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. 

Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. 

A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték. 

A csillagot ábrázoló sumér képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. (dingir, tenger) végtelenség ura, azaz Isten.


Tündér Ilona

Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya.
(Tündér Ilona)



Tündér Ilona – Józsa Judit alkotása


 A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak.

A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. 

A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk, Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott.

 Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen.

Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján. 
(Eszerint az ősszülő lenne a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya?) 

Végül is a Tejút-anya részei.


A nap kultusza

Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. 




Kalemandra alkotása



Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. 

Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot.

A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a "világ világossága" (Jn 12,8) és "felkelő Napunk a magasságból" (Lk 1,78). 





Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. 


Napisten – Sol – madara a SÓLyom


Mai keresztény szertartás az úrnapja.
Az Úrnap fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. 

A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára.

Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumában írja: 

E sajátosságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. 

Úrnapja ebbe az időszakba esik. 

A virágszőnyeg (másutt illatos füvek) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak. 

Régen betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük. 
(A tűzszertartás növényeiről a 117. oldalon olvashat)

A Nap földi jelképe a Fehér Ló.

Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban.
…”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. 




Más népek is … tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. … a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.

 A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.”

A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik.


Az ősök

Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jószelleme volt leszármazottainak. 

Tiszteletükkel függött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok. 

Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét.

A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka. 

Elűzésük legjobb fegyvere a Nap megidézője, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, - mint Napszikrák – ezért nem szabad a tűznek kialudni. (Az örökmécses rítusa innen ered.)

A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért „szkíta bálványoknak” nevezett. 

Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le a „kultúra” tűzimádássá és bálványimádássá. 

A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott.

Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint az ősök szellemei

A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott, a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermekek lelkére ügyeltek.

Fontosak voltak még a hely szellemei

Úgy tartották, hogy a földeknek, hegyeknek, folyóknak, forrásoknak saját szellemeik vannak. 
Sőt, a fáknak, növényeknek, állatoknak is voltak különleges szellemeik.

A betegséget ártó szellemek, azaz démonok okozták, a fontosabbaknak külön nevük is volt. 

Például: guta okozta az agyvérzést, nyavalya az epilepsziát, gyík a torokfájást, fene a daganatot.

Ez a hit több keleti népnél is megvan. 

A gyógyító eljárásoknak ezért is volt démonűző jellegük, továbbá védő amuletteket, tárgyakat használtak erejük megtöréséhez.

A perzsa krónikák szerint a hun táltosoknak különleges csodaköveik voltak, amelyekben hatalmas energia halmozódott fel. Voltak esőt és vihart hozó köveik, de voltak gyógyító köveik is.

Végezetül álljon itt az általam tartott táltos-szerek, rendezvények kezdetén elhangzó áldáskérő dobos ima.




„Környülálló szent fáink,
fentül való Napatyánk,
antul való Földanyánk,
közbül futó vizek, erek,
közbül fújó szellők, szelek,
őseink, a jószellemek,
ide figyelmezzetek!
Azért jöttünk össze ……  Segítsétek szerünket, áldásotokat kérjük.
Magyarok Istene! Áldd meg a jószándékú emberek összejövetelét!”


Áldozati üst

Az ősi vallásban az áldozati üstnek fontos meghatározó szerepe volt. 




A vallásos élet az áldozati üst szakralitására és szer­tartásos használatára épült.
A bronz áldozati üst a hun régészeti kutatások legjellegzetesebb és legősíbb azonosító lelete, amelyek megjelentek már több mint 2500 éves sziklarajzokon.

A hunok az áldozati

üstöt az égbolt, az Ég Ura 

világ tükörképének, szakrális jelképének tekintették, amelyben megtörtént az áldozati étel megszentelése, átváltozása, újjászületése, biztosítva a kapcsolatot az égi világgal.

(Jelképesen fennmaradt ez a rítus a mai vallásban az áldoztató kehelyben az Úr testét jelképező szentostyával, illetve a vért jelképező borral vesznek részt a közös áldomásban.)



  
Ősapáink Varázslatos Világfája

A magyar mitológia világfelépítésében központi h
elyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. 




Égigérő fa - Kalemandra Teremtészet alkotása



„Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István - Az ősmagyarok hitvilága című munkájában.
A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek.





Égigérő fa - Waum Péter alkotása



A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa.
A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. 

Innen eredhet a fa-lu kifejezés.






A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak
Forrás: http://rovasjavas.freewb.hu/


Szerző: Attila Fehér Táltosa Dobkör







A magyar hieroglif írás



A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki. 

Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését.





A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja. 

Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható. 

Ez azonban nem a fazekasok leleménye. 

Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került.

A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál. 

Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek. 

Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására. 

Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján.

Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor

az égigérő fa szimbóluma.



(Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv)







Égigérő fa, világfa, életfa:




Égigérő fa, világfa, életfa - Feketéné Lendvai Katalin alkotásai




Az Eget és a Földet összekötő Életfa a MAG-tól indul és Fénycsokrokon keresztül felfelé haladva eljut az Aranykapuig, - hívogat, hogy lépjünk be, hisz itt található az Isteni Egység Forrása, a mindent átölelő végtelen Szeretet.

Minden ember ide akar eljutni, ezt a végtelen és határtalan Szeretetet szándékozik megélni.

MI MAGUNK Vagyunk a Fény, MI MAGunk Vagyunk az Isteni Szeretet.

(Feketéné Lendvai Katalin alkotása)











Égigérő fa - Gulyás Géza alkotása








Korondi kancsón - Égigérő fa motívum





Korondi kancsón - Égigérő fa motívum





Életfa - Horváth Katalin alkotása




Dávid Júlia életfája....




...és az engedély nélküli másolás, a plágium! - Horváth Katalin alkotása




Kalotaszegi párna - Erdély - Életfa, Világfa, Egy az Isten jelkép



Életfa motívum fafaragásainkon - népi festészetünkben




Csornai életfás falvédő



Életfa Norvégiából




Életfa Norvégiából









Az égigérő torony


Valamikor réges régen a Földön minden ember egy nyelvet beszélt - ők voltak Noé utódai.

Kelet felől Sineár földje felé vándoroltak, hogy a letelepedésre igazán alkalmas helyet találjanak.

Azt tervezték, olyan várost s tornyot építenek, amelyben mindannyian elférnek.

Az Úr azonban nem nézte jó szemmel a dölyfösséget és az égbe törekvő építkezést, s hogy megakadályozza az emberek ez irányú vágyait, elködösítette elméjüket, s összezavarta a nyelvüket.

Ettől kezdve nem értették egymást az emberek, s feladták az építkezést.
Szétszóródtak a világon, különböző nemzeteket alapítottak, és külön életet éltek.
Ez Bábel története.





Mit mond a Biblia?

A Bábel név a héber "balbél", összezavar igéből származik.
Maga, Bábel tornya az emberi gőg és nagyravágyás szimbóluma a Teremtés könyve szerint. "Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól!
És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.

Azután ezt mondták:

Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen;
és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek
építettek.

Akkor ezt mondta az Úr:

Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve.
De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak.
És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a
nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!
Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.

Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére." (Móz, 11, 1-9)


Belus temploma

Sokak szerint a babiloniai csonka torony valójában Belus temploma lehetett, amely
hatalmas méreteivel úgy nézett ki, mint amit egyenesen az égig akartak emelni.

Herodotos emlékiratai szerint a torony egy hatalmas, négyszögletű épület volt,
amelynek a közepén helyezkedett el az óriási torony, amelyhez lépcső vezetett fel.
A torony tetején szentély állt, s vélhetően csillagvizsgálóként is üzemelt.

Minthogy azonban ezen a vidéken több ilyen jellegű épület romjait is megtalálták, nem lehet tudni, hogy a Bibliai leírások valóban e templom romjaira vonatkoznak-e vagy sem.
A régészek által feltárt épület-maradványok azonban pontosan úgy és olyan anyagokból
készültek, mint ahogy a Biblia leírja: homokból készített égetett téglából és
szurokból.

Bábel mellett szól továbbá az is, hogy több történelmi személy is beszámolt a hatalmas
toronyról, így például Nagy Sándor is, aki személyesen látta a biblikus épület
romjait, és meg volt róla győződve, hogy a valódi Bábel Tornyot látta.


Gigantikus zikkurat

A történészek szerint Bábel tornya nem volt más, mint egy hatalmas, többlépcsős,
babiloni zikkurat, amelyet a zsidók babiloni fogságuk alatt ismertek meg.

Az építmény, gigantikus alappal indítva valóban alkalmas lett volna arra, hogy a felhők közé emelkedjen, de mivel a kommunikációs zavar következtében az építkezés leállt, a világ legmagasabb épülete nem született meg.




A Közös nyelv létezett

A tudósok egy része szereti a bibliai Bábel Tornyának történetét mesévé degradálni,
amely csupán azért született, hogy a hívők magyarázatot kapjanak arra a kérdésre, hogy miért létezik több nyelv és több nemzet a Földön?

Nyelvkutatók azonban bebizonyították, hogy visszafelé haladva az időben a különféle nyelvek közötti különbség egyre csökken, és Kr. e.. 3000 körül (amikor a torony épült) teljesen megszűnik...

Antropológusok szerint az emberiség ebben az időben valóban a Biblia által megjelölt
területen élt, és ezután kezdtek szétszéledni a Földön.

A kérdés már csak az, hogy ezek után mi hozhatta létre azt a fajta genetikai mutációt, amely következtében létrejöttek a különféle népcsoportok a különféle kontinenseken?

(Forrás: wikipedia, Biblia)









A Gesta elmondja, hogy 
Nimród király 
az özönvíz előtt élt, és keleten Szkítiában uralkodott.

Így írja:

„Szkítiában, Sineár földjén”.

Azt is, megjegyzi, hogy Nimród fővárosát Babilannak hívták és, hogy a király főműve az volt, hogy megépítette 
Babylan tornyát. 




Még hozzáteszi Anonymus, hogy Nimród ezen a tornyon nagy háborút vívott. 

Az azonban, hogy miért harcolt Nimród, és ki ellen az nem derül ki a Gestából. Azt mondja még Anonymus, hogy
„nagy vadász Ő, mint egész nemzetsége”.

Sineár az ókori elnevezése Sumérnek, ami ma Irak területén található meg, az Eufrátesz és a Tigris folyók közti területen.

A mi Gesta Hungarorumunk egy olyan királyt nevez meg a mi ősapánknak, és az Árpád-ház őskirályának, aki Sineárban azaz Sumerban uralkodik, tehát Sumer király.

A Gesta Hungarorum a legbiztosabb magyar forrás Nimródról.

Ezenkívül számos írás említi, hogy Nimród vívott egy nagy háborút és épített egy nagy tornyot Babilonban, de egyik forrás sem beszél arról, hogy miért és, hogy kivel vívta.
Homályosan beszélnek Nimródról az ókori anyagok, ami azt jelenti, hogy Nimród elvesztette azt a háborút.

Az ókori görögök annyit tudnak Nimródról, hogy Szkítiában uralkodott valamikor nagyon régen, és hozzáteszik, hogy nemcsak király de hatalmas varázsló is volt. 

Strabón azt mondja:

„Nimród a Szkíták nagy királya
aki Babilonban uralkodott, sok-sok ezer évvel az özönvíz előtt.
Hatalmas varázsló volt, varázstudománya nagyobb mint Mózesé, Zarathustráé és Hermész Triszmegisztoszé.

Nimród Király a varázsló, alkotta meg, a számok tudományát, az ásványok tudományát és a csillagokban írt sors olvasásának művészetét”.

Tehát a numerológia, az alkímia és az asztrológia tudományát Strabón, Nimród Királyhoz köti.

A görögök szerint:

 Nimród őskirályunk, egyben spirituális király is volt.

A babiloni és káldeai iratok Nimródot úgy említik, hogy:

„a legnagyobb varázsló égen és földön, akinek hatalmával még az istenek is számoltak”.

Az arab legendákban pedig így szerepel:

„Nimród a mágusok mágusa volt, a legnagyobb varázsló.
Nimród uralma alatt dzsinek álltak, parancsinak engedelmeskedtek”. 

Egy másik arab forrás pedig ezt mondja: „ Tornyát, amelyet azóta is Nimród (Bábel) tornyának neveznek, bár ma már csak romjai láthatók, valaha hatalmas volt, felért az égig. 






Nimród egyetlen éjszaka alatt építette ezt a tornyot varázserő segítségével.
Röviden tehát, mind a káldeai, arab, görög legendák elmondják, hogy Nimród a magyarok őskirálya hatalmas uralkodó és mágus volt Sineár földjén, akinek hatalmától még az istenek is tartottak. 

Hatalmas tornyot épített, amin háborút vívott.
Egyik nép sem nevezi ősének Nimródot, habár nagyon tisztelik.
Egyértelműen azt mondják, hogy Nimród a Szkíták őse, és a Gesta Hungarorum az egyetlen forrás a világon, ami a magyar nemzet királyait, egyeneságilag Nimródtól származtatja.

Minden ősi forrás Nimród személyéről pozitívan emlékezik meg, egyet kivéve.
Ez a forrás a Biblia, és azon belül az Ószövetség!

Az Ószövetség azt mondja Nimródról, hogy
„Babilon nagy királya volt, Sineár földjén.
Hatalmas vadász volt Ő az Úr előtt”.

Említi a Biblia, hogy Nimród volt a Bábel Torony építtetője, amit az Úr megsemmisített, és összezavarta az építők nyelvét.
Itt Nimród tornya az Isten elleni lázadást jelenti.

Ennél bővebben írnak a rabbinikus irodalomban.
A Talmudban részletesen említik Nimródot, de itt, mint negatív figura jelenik meg.
A héber hagyományban, Nimród zsarnoki, kegyetlen, istenellenes.
Kifejezetten arra utal a szöveg, hogy Nimród az Ószövetség istenének Jahvének (Úr, Adonai) az ellenfele.

Ezt írja a Talmud:

„Nimródot az Ő istenei már gyermekkorában, arra jelölték ki, hogy az Úr ( Adonai) ellenfele legyen.
Nimród Babilon városában, egy hétemeletes tornyot épített, majd arra felmenve, háborút kezdett Adonai az Úr ellen”.

A Talmud tehát azt mondja, hogy Nimród Jahve ellen vívott háborút.

Jahve az Ószövetség istene, és Nimród az Ő ellenfele, és vele küzdött a torony tetején.
Érthető tehát ha az Ószövetségben, Nimród negatív alakként jelenik meg.
Az ókori szövegek mindig megemlítik, hogy Nimród háborút vívott a torony tetején, azt viszont nem mondják, hogy kivel.
A Talmud viszont konkrétan kimondja, hogy az Úr Jahve ellen harcolt.

Egy káldeus szöveg pedig így ír:

„Azokban az időkben, a démonok ura, az égben tartózkodott, és Nimród elhatározta, hogy háborút indít ellene a torony tetejéről.
Nimród a magyarok tisztelt, szeretett , bölcs királya a hébereknél mint ellenség jelenik meg.

Az Ószövetség szerint tehát Nimród gonosz alak, aki Isten ellensége.
Milyen isten ellensége?
Jehova ellensége.


(Forrás: Julius Radics)









AZ ARANYHIDAK SOROZAT ELŐZŐ RÉSZEI:






További:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Az utolsó Táltos:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:


- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- Népi játékok


A magyar házak mágikus ereje: 


- KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:

- November - Szent András hava:

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése: 

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Mátyás király:

-Különös fények a Pilisben:

-Piramisok a Pilisben?

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

-A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

-Mit jelképez a szarvas?


-Aranykor Magyarországon:

- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:

-  Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése