2015. július 4., szombat

AZ ANDROMÉDA GALAXIS ÉS CSILLAGKÉP


AZ ANDROMÉDA GALAXIS ÉS CSILLAGKÉP




Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Androméda csillagképben.

A csillagkép leghíresebb objektuma a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, az Androméda-galaxis, amely 4,9 magnitúdós fényességével tiszta időben szabad szemmel is megfigyelhető.



Androméda csillagkép az M31 -el (Androméda galaxis vagy köd)


Sb típusú spirálgalaxis. 

Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. 

A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála. 

Átmérője 110 ezer fényév, a kevés anyagot tartalmazó külső tartományokkal együtt 180 ezer fényév. 

Tömege 370 milliárd naptömeg. 

270 km/s-os sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez, ha a kozmológiai állandó 
(\Lambda ) nulla, akkor körülbelül 3 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. 




Ha a kozmológiai állandó nem nulla, akkor a közeledés idővel távolodásba fog átmenni a Világegyetem gyorsulva tágulása miatt.

Többen a német csillagászt Simon Mariust tartják a felfedezőjének, pedig ő csak az újra felfedezője volt. 

A perzsa csillagász, Abd al-Rahman al-Sufi 964-ben megjelent munkájában már leírta mint „kis köd”-öt.

Mivel Marius megfigyelése sem vált ismertté a későbbi megfigyelők számára, ezért Hodierna (1654) és Bullialdus (1661) is független felfedezőnek számít.




Megfigyelési adatok:

Csillagkép    Andromeda
Rektaszcenzió       00h 42m 44,3s[1] (epocha=J2000.0)
Deklináció    +41° 16′ 09″[1]
Vöröseltolódás       -0,001001[1]
Távolság      2,5 millió fé
Típus SA(s)b[1]
Fizikai tulajdonságok
Tömeg         370 milliárd M
Más elnevezések   NGC 224


Magyarországról az Androméda-galaxis ősszel figyelhető meg legjobban, amikor az esti órákban csaknem a zenitig emelkedik. 

Tiszta időben elmosódott ellipszisként szabad szemmel is látható.

 Látszólagos összfényessége 3,4m. 

Látszólagos mérete 160'x40', azaz a telihold átmérőjénél mintegy ötször hosszabbnak látszik. 

A legnagyobb földi távcsövekkel készült felvételeken az egyes csillagok is megkülönböztethetők.




Az Andromeda látványos csillagkép az északi égbolton.

Magyarországról őszi estéken csaknem a zenitben látható; 
nyáron éjfél után a keleti égbolton, 
télen és kora tavasszal este a nyugati égbolton figyelhető meg. 

Északi része Magyarországról egész évben látható.




Adatok

Latin név     Andromeda
Latin birtokos eset        Andromedae
Rövidítés     And
Rektaszcenzió       22h 57m – 2h 40m
Deklináció    +53°20’ – +21° 35’
Területe      722 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés       19
Teljesen látható    északi 90°-tól déli 37°-ig
Legfényesebb csillag      α Andromedae (Sirrah)
fényessége  2,06m

Szomszédos csillagképek

Cassiopeia
Gyík
Pegasus
Halak
Háromszög
Perseus




A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét. 

Az Androméda görög mitológiabeli női név, a Perszeusz által megmentett királylány neve, akit Pallasz Athéné a csillagok közé emelt.

Androméda Képheusz aithiopiai király és Kassziopeia királyné leánya volt.
A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb.
Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított.

A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták, hogy akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki.

Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát meztelenül a tengerparti sziklához láncolták Joppa közelében (kikötőváros az ókori Palesztinában), hogy ott Kétónak (latin Cetus), a tengeri szörnynek a zsákmányául essék.




Miközben a lány a kegyetlen véget várta, arra száguldott Perszeusz, Zeusz halandó fia.
Éppen hazafelé tartott sikeres vállalkozásából, melynek során megölte Meduszát, az egyik félelmetes Gorgót.




Egyesek szerint saruját, Pallasz Athéné (a bölcsesség istennőjének és a hősök védelmezőjének) ajándékát viselte.

A mítosz egy másik változatában, amely jobban illik a szóban forgó csillagképekhez, a szárnyas ló, Pégaszosz hátán érkezett.

 Perszeuszt elbűvölte Androméda szűzies szépsége, s felajánlotta, hogy megküzd a tengeri szörnnyel, ha cserébe a hercegnő neki adja a kezét.

Képheusz, az apa hajlandónak mutatkozott az egyezségre.

A Cet megijedt Perszeusz tengeren tükröződő árnyékától, így a hős halálos csapást mért rá, majd kiszabadította Andromédát.




A történet minden szereplője (Andromeda, Cepheus, Cassiopeia, Perseus és a Cet, azaz Kétó) csillagképként látható az égbolton.


Több, mint huszonöt éve annak, hogy egy őszi délutánon Komárom Város Önkormányzata elhatározta magát: 


mégiscsak utána kellene járni, igaz-e a szóbeszéd, amely szerint egy ókori római város romjai bújnak meg a helyi Vásártér alatt.

Római város fóruma helyett középkorban elbányászott, elhordott falmaradványokat találtak.

Alig telt el egy év, s a régészek keze nyomán ruhátlan emberi alak bontakozott ki a négylábú állat mellett.
A lovat kantárjánál fogva tartja, fejük egymás felé fordul.
Zöld köpeny takarja, ember és állat lebegő testtartásban úszik a fehér felületen.

Később megtalálták a fülbevalóját, ekkor jöttünk rá, hogy nő.




A freskó négy sarkában négy női fej bukkant elő.
Évszakok voltak: a tavasz virágkoszorúval, a nyár búzakalásszal, az ősz szőlőfürttel, a tél a hideget jelképező fátyollal.
Végre olyan részleteket találtunk, amelyek közelebb hozták a megfejtést - mondja Borhy László.

 Az ókori felfogás szerint az idő körkörösen mozog az égben. 
Így jöttünk rá, hogy a félkör keresztmetszetű boltozat, amelyre a freskót festették, az eget szimbolizálja. 
A rajzolt függönyök két részre bontják a teret: a pirosra festett felső éteri szférára, illetve a kék alsó szférára, amely a levegőt jelképezi. 

Az ókori ember úgy vélte, az éter a világmindenség koronája. 
Méltó helye állócsillagoknak és csillagképeknek.

Így vált nyilvánvalóvá, hogy a freskó központi alakjai csillagok: 
a lány Andromeda, a ló Pegazus.

A görög mitológia szerint Andromeda királylány szépségét anyja, Kassziopeia a tengeri nimfákéhoz hasonlította. 

Büntetésül Poszeidón tengeristen, akinek felesége éppilyen nimfa volt, sziklához láncolta a lányt, hogy Kéthosz, a tengeri sárkány elpusztítsa őt. 

Krétáról repült haza Perszeusz, a perzsák ősatyja, aki, látván a szépséget, legyőzte a szörnyet. 

Kiszabadította Andromedát, és feleségül vette.




A görög Androméda-mítosz hátterében felsejlik a csillagkép mitikus értelmezésének homályos, talányos alaprétege.

Androméda neve - "a férfiakon uralkodó" - utal erre.

Manilius római költőnél (Kr.u. 1. század) ezt olvashatjuk: "Androméda szépsége legyőzte a Medusza legyőzőjét".

Androméda tehát nem is olyan védtelen, gyenge nő talán, mint amilyennek a görög mítosz mutatja, inkább Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez áll közelebb.

Ez megerősíteni látszik az Androméda-legenda mezopotámiai eredetét.

Korábban a csillagképet a szerelem és a háború óegyiptomi istennőjével, Astartével azonosították (a babilóniai mitológiában Istár).

Astartét buja tengeristennőként ábrázolták.
Személyét az ókori Palesztina számos templomában vallásos tisztelet övezte, ugyanazokon a partokon, ahol Joppé lakói Andromédát is fel akarták áldozni.

Az α Andromedae, a főcsillag
egyúttal a Pegazus-négyszög bal felső csillaga is, anélkül, hogy a mai csillagképtan szerint ahhoz a csillagképhez tartozna.

A csillagnak két elnevezése is létezik.
Mindkettő ugyanabból az arab kifejezésből (Al Surrat al Faras - a ló köldöke)származik.

Azonban az arab Alpheratz elnevezés, amely "a ló vállát" jelenti, emlékeztet a Pegazus szomszédságára.

A csillag megnevezésére gyakrabban a Sirrah nevet használják, aminek jelentése "(Andromeda) köldöke".

Az arab asztrológia ennek ellenére átvette Ptolemaiosztól az Al has al Mar'ah as Musalsalah megjelölést, ami annyit tesz, "a leláncolt nő feje".




Az Andromeda sok régi ábrázolásánál az α, β és γ Andromedae csillaglánc az etiópiai hercegnőnek csak az alsótestét, lábszárát és lábát képezte, míg felsőteste átnyult a Pegazus-négyszögbe.

Ha a Pegazus-négyszög mellett az említett csillagláncot is tekintjük, geometriailag egy hatalmas szekérfélét kapunk, amelyet azonban nem szabad összekeverni a Sarkcsillag közelében található valódi Göncölszekérrel.

A β Andromedae neve Mirach, ami "kötényt" jelent.

A γ Andromedae neve (Alamak), ami sivatagi hiúzt jelent, főcsillaga körül 10 szögmásodperc látszó távolságra egy 5,1 magnitúdós csillag kering.
Ez utóbbi körül kering a harmadik, 6,6 magnitúdós komponens.

A π Andromedae két komponense 4,4 és 8,6 magnitúdós, látszó szögtávolságuk 36 szögmásodperc.

Az R Andromedae Mira típusú változócsillag, fényessége 5,8 és 14,9 magnitúdó között változik.

A csillagkép leghíresebb objektuma a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, az Androméda-galaxis
amely 4,9 magnitúdós fényességével tiszta időben szabad szemmel is megfigyelhető.

Az Androméda galaxis körül négy kisebb galaxis kering.
Az M32 (NGC 221) és M110 (NGC 205) galaxisok az Androméda csillagképben, míg az NGC 185 és NGC 147 galaxisok a Kassziopeia csillagképben láthatók.

Az NGC 891 jelű spirálgalaxisra, amely 43 millió fényévre van tőlünk, az éle irányából látunk rá.

Így nézne ki este az égbolt, ha az Androméda-galaxis fényesebb lenne:




Az Androméda-galaxis (más néven NGC 224) a hozzánk legközelebb fekvő, hatalmas spirális csillagbölcső (átlója 180 000 fényév, tömege 370 milliárd Napéval egyezik).

Napunktól körülbelül 2,5 millió fényévnyire található, s tudósok úgy vélik, hogy bő 3 milliárd év múlva összeüközik majd Tejútrendszerünkkel.

Éjjel, ha felnézünk az égre, azonban mérete ellenére szabad szemmel nem nagyon látszik ez a galaxis-óriás.
Ennek oka, hogy meglehetősen halvány a fénye.

Tom Buckley-Houston olyan kompozit fotót hozott létre, amely az NGC 224-et a Teliholdéhoz hasonló „fényerejűre” állította be, így a csillagbölcső eredeti szépségében csodálható meg.

A méretarányok nem 100%-osan pontosak, de nagyjából ez a látvány fogadná a nézelődőt:



Ugye, milyen szép lenne, ha éjjel nem csak a Holdban, hanem egy-egy ilyen galaxisban is gyönyörködhetnénk?


Az északi égbolt legnagyobbnak látszó galaxisa 
(eltekintve a Tejúttól) az Androméda-galaxis (Messier 31-ként is hivatkoznak rá).

Szabadszemmel is látható, kiterjedése 3 fok, a telehold átmérőjének hatszorosa.

A felfedezés

Mivel az M31 szabadszemmel is látható, elég korán ismertté vált.
Az első írásos hivatkozás a perzsa csillagásztól, Abd al-Rahman al-Sufi-tól származik, az első századból.

A galaxis első dokumentált távcsöves megfigyelését Simon Marius német csillagász végezte 1612-ben.

Messier, aki természetesen felvette katalógusába az Androméda-galaxist és egyik kísérőjét 1764-ben, hibásan Mariust jelöli meg a galaxis felfedezőjének, mert nem ismerte al-Sufi munkásságát.

A galaxis másik kísérőjét, az M110-et egymástól függetlenül fedezte fel Messier 1773-ban és Caroline Herschel (William Herschel húga) 1783-ban.

Az Androméda-galaxis

Az M31 a Lokális Halmaz legnagyobb tagja és a legközelebbi 
spirálgalaxis
(nem a legközelebbi galaxis, mert van néhány közelebbi, nem spirálgalaxis).

A spirálgalaxisok 
a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el. Tejútrendszerünk is spirálgalaxis.




Küllős spirálgalaxis, a küllőkre éppen a hossztengelyük irányából látunk rá.

A De Vaucouleurs osztályozás szerinti besorolása SA(s)b.

A galaxis előtt sűrű porsávok is megfigyelhetők, melyek saját galaxisunkhoz teszik hasonlóvá megjelenését.

Miután 1917-ben Heber Curtis egy nóvát fedezett fel az M31-ben és tizenegy másik nóvát azonosított a galaxisról készült korábbi felvételeken, észrevette, hogy ezek a nóvák átlagosan körülbelül 10 magnitúdóval halványabbak az égbolt más területein megfigyelt nóvákhoz képest.

Ezen megfigyelés alapján meghatározta az Androméda-galaxis távolságát (ma már tudjuk hogy meglehetősen pontatlanul), ami hozzávetőleg 500000 fényévnek adódott.

Abban az időben az általánosan elfogadott nézet szerint a Tejútrendszer volt a teljes univerzum, és úgy gondolták, hogy a spirálködök a Tejútrendszer részét képezik.

A Curtis által kiszámított távolság volt az első tudományos bizonyítékok egyike, amik azt támasztották alá, hogy a spirálködök valójában a Tejútrendszeren kívüli más galaxisok.



Az Androméda csillagkép


Immanuel Kant ezen munkák hatására alkotta meg a "sziget-univerzum" kifejezés, amivel a Tejútrendszer és spirálködök, azaz extragalaxisok viszonyát próbálta leírni.

1920-ban Heber Curtis és Harlow Shapley nyilvános vitán vett részt a Smithsonian Museum of Natural History Baird előadótermében.

Curtis az új elmélet mellett érvelt, Shapley pedig az ellentétes álláspontot képviselte.

A vita után pár évvel Edwin Hubble a Hooker távcső segítségével cepheida típusú változócsillagokat azonosított néhány spirálködben.

Az 1922 és 1923 között végzett megfigyelések minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a spirálködök valójában a Tejútrendszeren kívüli extragalaxisok.

A közelmúltban négy különböző módszerrel is megmérték az Androméda-galaxis távolságát, mind a négy módszer egymással összhangban lévő eredményt adott: 
a galaxis távolsága körülbelül 2.5 millió fényév.

Az Androméda-galaxis története a galaktikus ütközések története.

A közelmúltban megjelent tanulmányok alapján a galaxis mintegy 10 milliárd éve keletkezett számos protogalaxis egybeolvadásával.

Körülbelül két milliárd évvel ezután ismét ütközött és magába olvasztott egy galaxist, az ütközés eredményeként alakult ki a galaxis hálója, és kiterjedt korongja, valamint heves csillagkeletkezés indult meg a galaxisban.

Ezt követően is történtek ütközések, az utolsó körülbelül 100 millió éve.

A galaxis korongja nem sík, hanem S-alakban torzult, ezt valószínűleg a Messier 33 jelű galaxis okozta amikor 2-4 milliárd éve elhaladt az Androméda-galaxis közelében.

A találkozás az M33 külső régióira is jelentős hatással volt.
Az Androméda-galaxis az egyik kísérőjével, az M32-vel is ütközött, több mint 200 millió éve, amikor az M32 áthaladt az Androméda-galaxis korongjának síkján.
Az M32 tömegének több mint felét elvesztette ebben az ütközésben.

Nagy valószínűséggel az M31 és M33 ismét kölcsönhatásba kerül egymással, körülbelül két és fél milliárd év múlva.

A kölcsönhatás sokkal intenzívebb lesz a legutóbbinál.
 Jelenlegi ismeretink szerint az Androméda-galaxis szét fogja tépni az M33-at, és teljes egészében bekebelezi ... egy újabb ütközés, a jövőben.

Az M31 egyike azon galaxisoknak, melyek nem vöröseltolódást mutatnak, hanem kékeltolódást, vagyis közelednek hozzánk.

Az oldalirányú sebességét sajnos nem ismerjük még elég pontosan, de jó esély van rá, hogy az M31 és a Tejútrendszer egyesül 4 milliárd év múlva.



Illusztrált képek az összeütközésről


Az ütközésben egy óriási elliptikus galaxis fog kialakulni a két galaxisból.


Kísérő galaxisok



Messier 110


Több mint egy tucat kísérőgalaxis veszi körbe az Androméda-galaxist, legtöbbjük egyetlen síkban helyezkedik el, ami a közeli M81 galaxis csoport irányába mutat.

Az M31 két legfeltűnőbb kísérő galaxisa az M32 és az M110, mindkettő elliptikus törpegalaxis.

Az M32 (a képen az Androméda-galaxis magjától balra látható) nem mutat sok aktivitást, nincsenek benne porsávok, nincsenek csillagközi gázfelhők, amik csillagkeletkezést tudnának táplálni.
Magjában azonban szupernehéz fekete lyuk található.
Az M110 magjában (a képen az Androméda-galaxis magjától jobbra le) nincs ilyen fekete lyuk.


Az Androméda-köd (M31, Androméda galaxis)

Az őszi és téli éjszakákon magasan járó spirálgalaxis az égbolt legszebb látványosságai közé tartozik.
  
Az Androméda galaxis 8x nagyobb látvány a holdnál az éjszakai égbolton, de szabad szemmel alig látjuk a fényszennyezés miatt.



  
A kép azt szemlélteti, hogyan nézne ki a horizontunk, ha másik naprendszeri bolygók vennék körül olyan távolságban, mint a Hold.

A Földtől, az Andromeda Galaxis, ami körülbelül 2,5 millió fényévnyi távolságra van:










 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai: 

- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:

- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák  Aura - Csakrák - Csokrok:

 - A csakrák betegségei - behangulásuk - az életerő:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! :

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

- A dimenziókapuk létezése:

- A KIRLIAN MÓDSZER:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:

- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:

- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

- SICAMBRIA – Spiriteve írása:

- TOBOZ-DOBOZ-KOBOZ  – Spiriteve írása:

- ÍTÉLKEZÉS - Spiriteve írása:



Ica - a faragott kövek:

- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:

- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:

- NAPFOGYATKOZÁS:

- HOLDFOGYATKOZÁS:

Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html

- A VULKÁNOK:

- A Szfinxek:

- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:


- LEONARDO - a polihisztor:


Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:


- Az Egyszarvú:

- Az igazi Tündérország - Legendák:

- Világszép Tündér Ilona meséje – legendája:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv - Rovás ABC értelmezése:

- A magyar házak mágikus ereje:

- CSABA KIRÁLYFI - CSILLAGÖSVÉNY:

- A Kárpát-medence - a magyarok Szent Grálja:

- Mágikus világkép és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én - Karácsony - Kerecseny:

- A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM - Spiriteve írása:









- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html


 - A szólásainkban rejlő tudás:

Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:


- Magyar hímzések és motívumok kincsestára - a magyar hímzés:



 


Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:


blog oldalam: 



  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése