2016. február 10., szerda

Orbán Balázs - a legnagyobb székely


Orbán Balázs - a legnagyobb székely


1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a "legnagyobb székelyként" tart számon.




Bárói család sarja volt, főúri címét azonban sohasem használta, puritán, egyszerű életet élt.
A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem végezte el, mert szüleivel 1846-ban Konstantinápolyba indult, hogy görög nagyanyja nekik építtetett palotájába költözzenek.

Mire Törökországba értek, az idős hölgy meghalt, a nagy örökségből - pereskedés után - nekik alig jutott, így nehezen boldogultak az idegen világban. Orbán Balázs még húszéves sem volt, amikor nagy utazást tett a Közel-Keleten: bejárta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, Arábiát és részben a Balkánt is.

Lejegyezte a régészeti, történelmi, néprajzi emlékeket, tapasztalatait 1861-ben Utazás Keleten című hatkötetes könyvében írta meg.
Amikor Athénban értesült a magyar szabadságharc kirobbanásáról, Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel.
Orbán ezután a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, s meghiúsított egy merényletkísérletet.

Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, itt minden idejét a British Múzeumban és könyvtárakban töltötte.
Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos anyagokat.
Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé.
Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, s 1859 végén - kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget - hazatért.

Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, s 1868-tól Pesten élt.




Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az ország lakosainak nagy része nem ismeri.
Hatalmas munkába kezdett: darócruhát öltött, s 1862 és 1868 között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz faluban fordult meg.

Leírta amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett.
Így készült el hat év alatt Orbán Balázs főműve, A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg.
Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak.
Ide sorolható a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben kiadott Torda város és környéke is.

Történelemfelfogásában a hun-székely leszármazási elmélet tükröződik, a nemzetiségekről a tisztelet, testvériség hangján szól.
1871-ben függetlenség párti programmal országgyűlési képviselő lett, a Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben pedig levelező tagjává választotta; a következő évben megjelent A székelyek származásáról és intézményeiről című könyve. Évekig gyűjtött vagyonát a súlyos gondokkal küzdő székelykeresztúri unitárius gimnáziumnak adományozta, úgy állítva be, mintha a pénzt találta volna.

Budapesten halt meg 1890. április 19-én.
Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti.




Fővárosi Lapok 1890 április 20.
Orbán Balázs
(Meghalt pénteken éjfélkor.)

Mikor a csütörtöki ülésen Orbán Balázs nem jelent meg, hogy a naszódi szerződés ellen beadott indítványa következtében a zárbeszédet megtartsa, nem egy képviselő mondta:
„Meglássátok, hogy a végét járja, mert ha csak egy jártányi ereje maradt volna, akkor is eljön bizonyosan.”

Csakugyan vége lett! Pénteken éjfél előtt tíz perccel szűnt meg élni.
Érezte a végét, mert mikor a múlt kedden indokolta indítványát, s utoljára szidta a Tisza-kormányt, amely már nem is létezik, erős lázban szenvedett s beszédét végezve, azt mondá a mellette ülő képviselőnek:
„Ez volt a hattyúdalom, többet nem beszélek!” Hazament, lefeküdt, három napig szenvedett, enni nem tudott, orvosa Poőr Imrének halkan mondá:
„Meg kell halnom”, s utolsó órájában az őt meglátogató gr. Károlyi Gábortól alig hallható hangon búcsúzott el:
„Isten veled, Gábor!”

Gyomorrákban szenvedett egy idő óta s orvosi megállapítás szerint: bélhűdés vetett véget hatvan esztendőre terjedt életének.

A párt nagyon buzgó fáradhatatlan tagot, veszített benne, olyat, ki a választások alkalmával végig járt annyi kerületet, a mennyit csak bírt, s rendesen dísz-magyarban, hatalmas fekete bajuszát kifenve, dörgött utcán, teremben, színben, ahogy jött, a kormány és a mamelukok ellen, nem válogatva sem a szót, sem a vádat.

Barnás ónszínű arcával, sas orrával, kétfelé nyúló kacskaringós fekete bajuszával a szikár alak imponált a népnek, s tény, hogy míg maga kiszorult szülőföldjéről, a székely földről, (a mi érzékenyen fájt neki) a Királyhágón innen nem egy kerületben volt főtényezője a függetlenségi párt győzelmének.

Mint vándor apostol utazott innen oda, s rajta volt, hogy működése a pártpénztárnak mentül kevesebbe kerüljön s legtöbbször gyalog ment ki a fővárosi pályaudvarra, megkímélve még a bérkocsi költséget is.

Általában a székely báró, a ki magát nem írta bárónak, magával szemben igen szűkmarkúlag élt.
Látszott ez ruházatán, szállásán, egész életmódján.
Két atillája volt, (mert mindig teljesen magyarban járt), egyik szürke székely posztóból, a hétköznapi ruha; másik hosszú fekete atilla, az ünneplő köntös.
Ez utóbbit húzta föl mindig, mikor beszélt s mivel igen szeretett beszélni, hozzá szólva majd minden tárgyhoz, ha nem is beszélt a tárgyról, ez az atilla gyakran feketéit rajta.
Szállása a Kálvin-tér református épületében (7. sz,) nagyon szűk és olcsó lakás volt, minden disz és kényelem nélkül.

Mondják, hogy bútorai megreccsentek halála percében; de valószínűleg recsegtek máskor is, mivel igen avultak voltak s vénségére a bútor rendesen beszédessé válik.
Eleimére is vajmi keveset költött. Drágább vendéglőben alig látta őt valaki, sőt olcsóban sem sokszor.
Úgy élt, mint egy aszkéta, szűkén, soványon.

De ez a szerfölött takarékos ember nagyon bőkezű lett, ha kivált az erdélyi magyarság egy-egy közügyéről volt szó. Szülőföldje iskolájától nem sajnálta, (mint önmagától) a pénzt, a közművelődési egyletnek pedig egyik igazi mecénása lett.
Tett rá alapítványt életében s arra hagyta minden vagyonát, köztük a Szejke-fürdőt.
Nyolcvanezer forintra tette az első hír e vagyont, de mint ismerősei mondják: valamivel kevesebb lesz.

Végrendeletét két nappal elébb készíté el s azt már el is küldték Kolozsvárra az egyleti titkársághoz.
Az elöljáróság tegnap írta össze ingóságait.
Készpénzt nem találtak nála többet három forintnál, de a vánkosa alatt hétezer forintról szóló takarékpénztári könyv volt.
A mit ő betett, abból nem vett ki semmit s képviselői napdíjaiból is sokat megtakarított.

Orvosa az utolsó napokban gyomorbaja csillapítására pezsgőt rendelt; de ő szódavizet hozatott, mert az is pezseg és sokkal olcsóbb.

Agglegényi örömtelen élete volt s csak az írásban, beszédek készítésében és pártügyekben volt öröme.

Testvére három van: báró Orbán Ottó lengyelfalvi, báró Orbán Bódog köröndi birtokosok s Ugrón Lajosné szül. Orbán Celeszta bárónő.

Ezek családi gyászjelentése szerint: gyászszertartása ma (vasárnap) d. e 10 órakor lesz a Kalvin-tér 7. sz. házában.




Egyszerű fekete magyar ruhában, egyszerű koporsóban fekszik.
Unitárius lévén, Derzsi Károly helybeli lelkész mond fölötte imát és búcsúztatót, a párt nevében pedig Bartha Miklós képviselő fog beszélni.

Délután két órakor gyorsvonattal szállítják el a koporsót Székely-Udvarhelyre, hol holnap (hétfőn) temetik el a családi sírboltba.

A pártból többtagú küldöttség kíséri le Ugrón Gábor vezetése alatt, ki a temetésről is intézkedett.
Útba esvén Berettyóújfalu, melyet a boldogult képviselt, ott a vonat megáll s pártja részéről beszéd mellett koszorút tesznek a koporsóra.

Küldtek arra az országgyűlési párt, az akadémia és több jó barát. Megkoszorúzza továbbá az erdélyi közművelődési egylet is.
Koporsója mellett megszűnik azok ellenszenve is, a kiket ő hevesen, kíméletlenül, olykor kellő meg- latolás híján szokott volt megtámadni.

Azok a szavak elhangzottak, de jó célra tett alapítványainak hatása megmarad. 
Erős magyar érzése volt egész az elfogultságig s puritán módra élt egész a nélkülözésig.
Magának sokkal kevesebbet juttatott pénzéből, mint az általa fölkarolt egy-egy magyarsági ügynek.

Lengyelfalván (Udvarhelyszékben) született 1830. február 3-dikán s Székely-Udvarhely ref. kollégiumában tanult, már akkor is különösen szeretve a történelmet.
Atyja, Orbán János, valaha huszártiszt volt s I. Napoleon ellen harcoltak. Anyjáról azt mondják, hogy keleti származású lett volna s az tény, hogy Konstantinápolyban házuk és telkeik voltak.

Atyjával a török fővárosban lakott akkor is, midőn nálunk a szabadságharc zajlott.
Mikor egyszer a képviselőházban keményen támadt meg olyan képviselőket, kik valaha, mint honvédek harcolt, Ivánka Imre szemére lobbantá, hogy mikor azok a hazáért küzdtek, ő, a 18 éves ifjú, külföldön időzött.
Orbán Balázs azt felelte rá, hogy ő is haza akart jönni, de nem tudott bejutni az Oláhországban levő oroszoktól.

Beszélte továbbá magánkörben, hogy Balog Dáviddal egy kis csapatot alakított, de elkéstek, mert akkor már a szabadságharc bajnokai menekültek vagy fogságba estek.
Később Konstantinápolyban, Londonban, Jersey szigetén menekültek közt forgott s a Bach-rendszer megszűnte után tért haza.

Kiadta külföldön megirt Utazás a Keleten című munkája köteteit, Kelet tündérvilágának fordítását, s nyolcévi munkával a Székelyföld leírását, mely igen terjedelmes monográfia, hibáktól nem ment, de sok tekintetben értékes mű s főkép ezért választá meg három évvel ezelőtt az akadémia levelező tagjának.

Írt Torda múltjáról, s kiadta Székelyudvarhely monográfiáját, melyért a város díszpolgárnak választá meg.

Udvarhelyszék 1861-ben, Kolozsmegye l867-ben főjegyzőnek választá meg.
Ez utóbbit nem fogadta el irodalmi munkája miatt.

Mivel székelyföldi művében Biró Mihályt a székely vértanúk föladójának állította, Pesten esküdtszék elé került, de fölmenték.

A képviselőháznak 1869 óta tagja.
Pár országgyűlésen Marosvásárhelyt és Udvarhelyszék egyik kerületét képviselte.
Volt a Háznak jegyzője is. 
Az utóbbi két országgyűlésen a berettyó-újfalusi kerület képviselője volt.

Elhunytát a pártkörön, képviselőházon és az akadémia palotáján fekete zászlók hirdetik.

Temetésén a párt testületileg jelen meg, Irányi Dániel vezetése alatt.
De lesznek ott más párti képviselők és akadémikusok is, örök nyugalmára áldást kívánva.


Hol is van Tündérország?




Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön is túl.

Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és egyben a mágusok száma is.

Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent.

A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak hét fő színe és testünkbe hét főkapun keresztül lép be a Forrásból jövő isteni energia.

A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Vitéz Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap örökítette meg korunknak.


Orbán Balázs: A Hargita (részlet)




Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–1873) irodalmában, jelentős munkássággal bír a bányászat módszereinek leírásáról.




(Forrás:  Székely Távirati Iroda/Szék-helyek)








Továbbá:


- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:


- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- A HARANGOK HALHATATLANSÁGA (a harangok, melyek ágyúkként zengtek tovább)

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:


Továbbá:


- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

- Magyar mitológia és rovások:

- Az Arvisurából - részlet 1.:

- CSABA KIRÁLYFI:

- Magyarul beszélő indiántörzsek:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html

- TÁLTOS ÉNEK: 

- Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: 

- A magyarság ősi gyógymódjai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-magyarsag-osi-gyogymodjai.html 

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- Gyógyítás a mágusok ősi képességével! 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/gyogyitas-magusok-osi-kepessegevel.html


- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):


- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html





- "Tartsd a jószágot természete szerint" - Kassai Lajos és gondolatai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2016/01/tartsd-joszagot-termeszete-szerint.html







Szeretettel,

Gábor Kati




blog oldalam: 








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése