Orbán Balázs - a legnagyobb székely
1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a
"legnagyobb székelyként" tart számon.
Bárói család sarja volt, főúri címét azonban sohasem használta,
puritán, egyszerű életet élt.
A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó
két osztályt már nem végezte el, mert szüleivel 1846-ban Konstantinápolyba
indult, hogy görög nagyanyja nekik építtetett palotájába költözzenek.
Mire Törökországba értek, az idős hölgy meghalt, a nagy
örökségből - pereskedés után - nekik alig jutott, így nehezen boldogultak az
idegen világban. Orbán Balázs még húszéves sem volt, amikor nagy utazást tett a
Közel-Keleten: bejárta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, Arábiát és részben a
Balkánt is.
Lejegyezte a régészeti, történelmi, néprajzi emlékeket,
tapasztalatait 1861-ben Utazás Keleten című hatkötetes könyvében írta meg.
Amikor Athénban értesült a magyar szabadságharc kirobbanásáról,
Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire
elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel.
Orbán ezután a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő
segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, s meghiúsított egy
merényletkísérletet.
Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült,
itt minden idejét a British Múzeumban és könyvtárakban töltötte.
Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos
anyagokat.
Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol
mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s
így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé.
Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, s
1859 végén - kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget - hazatért.
Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője,
1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, s 1868-tól Pesten élt.
Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az
ország lakosainak nagy része nem ismeri.
Hatalmas munkába kezdett: darócruhát öltött, s 1862 és 1868
között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz
faluban fordult meg.
Leírta amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban
fellelhetett.
Így készült el hat év alatt Orbán Balázs főműve, A Székelyföld
leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely
hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg.
Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok,
írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek,
visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a
néprajznak és a történettudománynak.
Ide sorolható a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben
kiadott Torda város és környéke is.
Történelemfelfogásában a hun-székely leszármazási elmélet
tükröződik, a nemzetiségekről a tisztelet, testvériség hangján szól.
1871-ben függetlenség párti programmal országgyűlési képviselő
lett, a Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben pedig levelező tagjává választotta;
a következő évben megjelent A székelyek származásáról és intézményeiről című
könyve. Évekig gyűjtött vagyonát a súlyos gondokkal küzdő székelykeresztúri unitárius
gimnáziumnak adományozta, úgy állítva be, mintha a pénzt találta volna.
Budapesten halt meg 1890. április 19-én.
Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen
faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti.
Fővárosi Lapok 1890 április 20.
Orbán Balázs
(Meghalt pénteken éjfélkor.)
Mikor a csütörtöki ülésen Orbán Balázs nem jelent meg, hogy a
naszódi szerződés ellen beadott indítványa következtében a zárbeszédet
megtartsa, nem egy képviselő mondta:
„Meglássátok, hogy a végét járja, mert ha csak egy jártányi
ereje maradt volna, akkor is eljön bizonyosan.”
Csakugyan vége lett! Pénteken éjfél előtt tíz perccel szűnt meg
élni.
Érezte a végét, mert mikor a múlt kedden indokolta indítványát,
s utoljára szidta a Tisza-kormányt, amely már nem is létezik, erős lázban
szenvedett s beszédét végezve, azt mondá a mellette ülő képviselőnek:
„Ez volt a hattyúdalom, többet nem beszélek!” Hazament,
lefeküdt, három napig szenvedett, enni nem tudott, orvosa Poőr Imrének halkan
mondá:
„Meg kell halnom”, s utolsó órájában az őt meglátogató gr.
Károlyi Gábortól alig hallható hangon búcsúzott el:
„Isten veled, Gábor!”
Gyomorrákban szenvedett egy idő óta s orvosi megállapítás
szerint: bélhűdés vetett véget hatvan esztendőre terjedt életének.
A párt nagyon buzgó fáradhatatlan tagot, veszített benne, olyat,
ki a választások alkalmával végig járt annyi kerületet, a mennyit csak bírt, s
rendesen dísz-magyarban, hatalmas fekete bajuszát kifenve, dörgött utcán,
teremben, színben, ahogy jött, a kormány és a mamelukok ellen, nem válogatva
sem a szót, sem a vádat.
Barnás ónszínű arcával, sas orrával, kétfelé nyúló kacskaringós
fekete bajuszával a szikár alak imponált a népnek, s tény, hogy míg maga
kiszorult szülőföldjéről, a székely földről, (a mi érzékenyen fájt neki) a
Királyhágón innen nem egy kerületben volt főtényezője a függetlenségi párt
győzelmének.
Mint vándor apostol utazott innen oda, s rajta volt, hogy
működése a pártpénztárnak mentül kevesebbe kerüljön s legtöbbször gyalog ment
ki a fővárosi pályaudvarra, megkímélve még a bérkocsi költséget is.
Általában a székely báró, a ki magát nem írta bárónak, magával
szemben igen szűkmarkúlag élt.
Látszott ez ruházatán, szállásán, egész életmódján.
Két atillája volt, (mert mindig teljesen magyarban járt), egyik
szürke székely posztóból, a hétköznapi ruha; másik hosszú fekete atilla, az
ünneplő köntös.
Ez utóbbit húzta föl mindig, mikor beszélt s mivel igen
szeretett beszélni, hozzá szólva majd minden tárgyhoz, ha nem is beszélt a tárgyról,
ez az atilla gyakran feketéit rajta.
Szállása a Kálvin-tér református épületében (7. sz,) nagyon szűk
és olcsó lakás volt, minden disz és kényelem nélkül.
Mondják, hogy bútorai megreccsentek halála percében; de
valószínűleg recsegtek máskor is, mivel igen avultak voltak s vénségére a bútor
rendesen beszédessé válik.
Eleimére is vajmi keveset költött. Drágább vendéglőben alig
látta őt valaki, sőt olcsóban sem sokszor.
Úgy élt, mint egy aszkéta, szűkén, soványon.
De ez a szerfölött takarékos ember nagyon bőkezű lett, ha kivált
az erdélyi magyarság egy-egy közügyéről volt szó. Szülőföldje iskolájától nem
sajnálta, (mint önmagától) a pénzt, a közművelődési egyletnek pedig egyik igazi
mecénása lett.
Tett rá alapítványt életében s arra hagyta minden vagyonát,
köztük a Szejke-fürdőt.
Nyolcvanezer forintra tette az első hír e vagyont, de mint
ismerősei mondják: valamivel kevesebb lesz.
Végrendeletét két nappal elébb készíté el s azt már el is
küldték Kolozsvárra az egyleti titkársághoz.
Az elöljáróság tegnap írta össze ingóságait.
Készpénzt nem találtak nála többet három forintnál, de a vánkosa
alatt hétezer forintról szóló takarékpénztári könyv volt.
A mit ő betett, abból nem vett ki semmit s képviselői
napdíjaiból is sokat megtakarított.
Orvosa az utolsó napokban gyomorbaja csillapítására pezsgőt
rendelt; de ő szódavizet hozatott, mert az is pezseg és sokkal olcsóbb.
Agglegényi örömtelen élete volt s csak az írásban, beszédek
készítésében és pártügyekben volt öröme.
Testvére három van: báró Orbán Ottó lengyelfalvi, báró Orbán
Bódog köröndi birtokosok s Ugrón Lajosné szül. Orbán Celeszta bárónő.
Ezek családi gyászjelentése szerint: gyászszertartása ma
(vasárnap) d. e 10 órakor lesz a Kalvin-tér 7. sz. házában.
Egyszerű fekete magyar ruhában, egyszerű koporsóban fekszik.
Unitárius lévén, Derzsi Károly helybeli lelkész mond fölötte
imát és búcsúztatót, a párt nevében pedig Bartha Miklós képviselő fog beszélni.
Délután két órakor gyorsvonattal szállítják el a koporsót
Székely-Udvarhelyre, hol holnap (hétfőn) temetik el a családi sírboltba.
A pártból többtagú küldöttség kíséri le Ugrón Gábor vezetése
alatt, ki a temetésről is intézkedett.
Útba esvén Berettyóújfalu, melyet a boldogult képviselt, ott a
vonat megáll s pártja részéről beszéd mellett koszorút tesznek a koporsóra.
Küldtek arra az országgyűlési párt, az akadémia és több jó
barát. Megkoszorúzza továbbá az erdélyi közművelődési egylet is.
Koporsója mellett megszűnik azok ellenszenve is, a kiket ő
hevesen, kíméletlenül, olykor kellő meg- latolás híján szokott volt megtámadni.
Azok a szavak elhangzottak, de jó célra tett alapítványainak
hatása megmarad.
Erős magyar érzése volt egész az elfogultságig s puritán módra
élt egész a nélkülözésig.
Magának sokkal kevesebbet juttatott pénzéből, mint az általa
fölkarolt egy-egy magyarsági ügynek.
Lengyelfalván (Udvarhelyszékben) született 1830. február 3-dikán
s Székely-Udvarhely ref. kollégiumában tanult, már akkor is különösen szeretve
a történelmet.
Atyja, Orbán János, valaha huszártiszt volt s I. Napoleon ellen
harcoltak. Anyjáról azt mondják, hogy keleti származású lett volna s az tény,
hogy Konstantinápolyban házuk és telkeik voltak.
Atyjával a török fővárosban lakott akkor is, midőn nálunk a
szabadságharc zajlott.
Mikor egyszer a képviselőházban keményen támadt meg olyan
képviselőket, kik valaha, mint honvédek harcolt, Ivánka Imre szemére lobbantá, hogy
mikor azok a hazáért küzdtek, ő, a 18 éves ifjú, külföldön időzött.
Orbán Balázs azt felelte rá, hogy ő is haza akart jönni, de nem
tudott bejutni az Oláhországban levő oroszoktól.
Beszélte továbbá magánkörben, hogy Balog Dáviddal egy kis
csapatot alakított, de elkéstek, mert akkor már a szabadságharc bajnokai
menekültek vagy fogságba estek.
Később Konstantinápolyban, Londonban, Jersey szigetén menekültek
közt forgott s a Bach-rendszer megszűnte után tért haza.
Kiadta külföldön megirt Utazás a Keleten című munkája köteteit, Kelet
tündérvilágának fordítását, s nyolcévi munkával a Székelyföld leírását, mely
igen terjedelmes monográfia, hibáktól nem ment, de sok tekintetben értékes mű s
főkép ezért választá meg három évvel ezelőtt az akadémia levelező tagjának.
Írt Torda múltjáról, s kiadta Székelyudvarhely monográfiáját,
melyért a város díszpolgárnak választá meg.
Udvarhelyszék 1861-ben, Kolozsmegye l867-ben főjegyzőnek
választá meg.
Ez utóbbit nem fogadta el irodalmi munkája miatt.
Mivel székelyföldi művében Biró Mihályt a székely vértanúk
föladójának állította, Pesten esküdtszék elé került, de fölmenték.
A képviselőháznak 1869 óta tagja.
Pár országgyűlésen Marosvásárhelyt és Udvarhelyszék egyik
kerületét képviselte.
Volt a Háznak jegyzője is.
Az utóbbi két országgyűlésen a
berettyó-újfalusi kerület képviselője volt.
Elhunytát a pártkörön, képviselőházon és az akadémia palotáján
fekete zászlók hirdetik.
Temetésén a párt testületileg jelen meg, Irányi Dániel vezetése
alatt.
De lesznek ott más párti képviselők és akadémikusok is, örök
nyugalmára áldást kívánva.
Hol is van Tündérország?
Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön
is túl.
Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és
egyben a mágusok száma is.
Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken
megpihent.
A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak
hét fő színe és testünkbe hét főkapun keresztül lép be a Forrásból jövő isteni
energia.
A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty
Vitéz Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap örökítette meg korunknak.
Orbán Balázs: A Hargita (részlet)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti,
természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–1873)
irodalmában, jelentős munkássággal bír a bányászat módszereinek leírásáról.
(Forrás: Székely Távirati
Iroda/Szék-helyek)
Továbbá:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Az igazi Tündérország - Legendák:
- Hargita:
- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
- A pozsonyi csata:
- Ősi imáink: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/osi-imaink.html
- A HARANGOK HALHATATLANSÁGA (a harangok, melyek ágyúkként zengtek tovább)
- AZ ARADI VÉRTANÚK - 1849. okt. 6.
- Trianon 1920. Június 4.
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
- Húsvéti népszokások, hagyományok:
- CSABA KIRÁLYFI:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
- Magyar hímzések és motívumok kincsestára:
- A szólásainkban rejlő tudás:
- Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
Továbbá:
- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:
- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv
Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html
- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:
- Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
- Magyar mitológia és rovások:
- Az Arvisurából - részlet 1.:
- CSABA KIRÁLYFI:
- Magyarul beszélő indiántörzsek:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html
- Az őrségi = ősrégi jelkincs:
- Az őrségi = ősrégi jelkincs:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- TÁLTOS ÉNEK:
- Sámánizmus és Sámánok, Táltosok:
- A magyarság ősi gyógymódjai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-magyarsag-osi-gyogymodjai.html
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Gyógyítás a mágusok ősi képességével!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/gyogyitas-magusok-osi-kepessegevel.html
- Wass Albert: Egységes magyarság
- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):
- Wass Albert - Az utolsó Táltos:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
- Wass Albert - A Teremtés története:
- Wass Albert - MAGYAR KARÁCSONY AZ ÉGBEN:
- A Magyar - Mag őr:
- Magyarságtudat - A házam a hazám, a hazám a házam:
- Székelykapuk és kopjafák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
- A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
- Az én népem - a székely nép:
- MIENK VAGY ERDÉLY:
- A Magyar Őshaza - A Pallagkultúra:
- Mátyás király:
- Kőrösi Csoma Sándor, a Székely tudós:
- Kós Károly tervezte – Wekerletelep:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/kos-karoly-wekerletelep.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/kos-karoly-wekerletelep.html
- "Tartsd a jószágot természete szerint" - Kassai Lajos és gondolatai:
- Orbán Balázs - a legnagyobb székely:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.