2016. október 23., vasárnap

Naspolya




A naspolya


...nem csak gyümölcs, gyógynövény is.

Ez az a furcsa gyümölcs, ami frissen szedve kemény, élvezhetetlen. 
Jellegzetes íz- és zamatanyagai az érlelés során alakulnak ki, utóérő gyümölcs.

A késő őszi fagy nem tesz kárt benne, sőt, ha a fán hagyják, és a dér egyszer-kétszer megcsípi, édesebb és zamatosabb lesz. 




Szedés után rétegekben kiterítve érlelhető. 

Szobahőmérsékleten természetesen előbb hűvös padláson vagy kamrában később válik fogyaszthatóvá. 

Akkor jó, ha szottyos lesz: 

héja pergamenszerűen elválik, könnyen lehúzható, alatta pedig az érett körtéhez hasonló, kásás állagú, édes és egyben fanyar gyümölcshús rejtőzik.

Eleink a naspolya borízű, savanykás gyümölcsét a hosszú téli estéken majszolták. 

Igaz, hogy nyersen a legegészségesebb, de bő termés esetén bort és lekvárt is készítettek belőle. 

A fa leveleit és kérgét magas csersav tartalma miatt cserzésre használták, fája pedig a mai napig nagyon értékes alapanyaga a fafaragóknak.

Fája nagyon szívós, az esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van. 

A faszobrászok is sokra értékelik.

A naspolya rendkívül gazdag vitaminokban, főként C-vitamin tartalma kiemelkedő, 12 mg/100 gr. 

Magas vastartalma miatt a vérzékenységben szenvedőknek kimondottan ajánlott, 
jelentős kalciumtartalma pedig csonterősítő hatással bír. 

Leve alkalmas a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére. 

A népi gyógyászatban a kérgéből készült főzetet a vérzés csillapítására használták, magvainak főzetét pedig a vesekő elhajtására.





Termesztése

Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt vásároljon. 

Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya. 

A faiskolákban naspolya-, körte-, alma- vagy birsalanyra szokták szemezni, illetve oltani, de előfordul, hogy a galagonyát választják alanynak azért, hogy a bokor kis termetű maradjon. 

A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik kiültethető növénnyé.

A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést. 
Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük. 




A téli hideget viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt tenni a későn nyíló virágokban.

A naspolya nem igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj, mert rendszeresen terem. 

Egy dolgot azonban föltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni.

Az idősebb naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad, tehát szükség esetén a nagyon sűrűn álló ágakat tőből fűrészeljük ki, és semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről!


(Gyöngyharmatos Csudafa)






Naspolya, a téli gyümölcs



Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé.
  
De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. 
A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.




Története

A naspolya hazája Közép-Ázsiában, a Kaukázus déli lejtőin van. 
A Balkán-félsziget országaiban vadon terem, de a kertekben szívesen ültetik. Melegigényes növény lévén a Kárpát-medencénél északabbra nemigen merészkedik. Német vendégeimtől gyakran kérdezem, hogy ismerik-e a "mispel"-t, de többnyire tagadó választ kapok tőlük. 
Ezek után nehéz volna megnyugtató választ adni arra, hogy a jó öreg Linné Károly miért adta a naspolyának a "germanica" speciest.

Rendszertanilag a lágymagvú almástermésűek közé tartozik, Vagyis az almának, a körtének és a birsnek a rokona, annak ellenére, hogy a magjai kemények és nehezen csíráznak.

Még azt se tudjuk teljes bizonyossággal, hogy mióta termelik nálunk a naspolyát. 
Annyi azonban kétségtelen, hogy az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzék, amelyet Bodor Pál 1812 szeptemberének 1. napján, Kolozsvárott jelentetett meg (és amely nem kevesebb, mint 34 almafajtát és 22 körtefajtát ajánlott a nagyérdemű vásárlóknak!) az egyéb gyümölcsnemek kategóriájában a "naspolyát" is felsorolja. 
Ennek ellenére a mai napig indokolatlanul mellőzött és mostoha gyümölcs maradt.

Hogy honnan származik a neve? 

Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve annak elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék (1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve közül a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya.

Termesztése

Aki naspolyát akar a kertjében ültetni, az föltétlenül oltványt vásároljon. Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár csak a vad-körte és a galagonya. 
A faiskolákban naspolya-, körte-, alma- vagy birsalanyra szokták szemezni, illetve oltani, de előfordul, hogy a galagonyát választják alanynak azért, hogy a bokor kis termetű maradjon. 
A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik kiültethető növénnyé.

A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést. Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük. 

A téli hideget viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt tenni a későn nyíló virágokban.

Gyökérzete sekélyen terjed, ezért nincs szüksége mélyrétegű talajra. 
Különben se válogat a talajokban, de legszebben a kissé nyirkos, tápdús talajokban fejlődik. 
Sovány, száraz területen föltétlenül öntözni kell. 
A rendszeres trágyázást az én kertemben bőséges terméssel hálálja meg.

A naspolya virágai öntermékenyek, nincs szükségük más fajta vagy más egyed virágporára ahhoz, hogy a virágból gyümölcs fejlődhessék. 
Ez nagy előny, mert ily módon a naspolya társ nélkül is ültethető. 
Egy átlagos család számára elegendő is egy bokor termése annál is inkább, mert egy kifejlett, egészséges naspolyabokor 40-50 kg gyümölcsöt képes teremni.
  
Fajtái a gyakorlatban nem ismertek, jóllehet Mohácsy Mátyás: 

A gyümölcstermelés kézikönyve című korszaknyitó művében megemlíti a Nottinghami, a Hollandi és a Házi naspolyát. 
Ezeket azonban manapság már hiába keresnénk a faiskolai lerakatok kínálatában. 
Ezért egyszerűbb, ha igényünket arra korlátozzuk, hogy a naspolya gyümölcse nagy legyen.

A naspolya nem igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj, mert rendszeresen terem. Egy dolgot azonban föltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni. 
Aki ugyanis bekurtítja a vesszőket, az a termést vágja le a bokorról, mert a naspolya termőrügyei a vesszők csúcsán állnak. 
Nemegyszer találkoztam olyan kertbaráttal, aki a naspolya terméketlenségére panaszkodott. 
Kérdezgetésem eredménye mindig az volt, hogy ő bizony tavasszal úgy akarta a naspolyabokrot termőre bírni, hogy az őszibarackhoz hasonlóan metszette meg.

Az idősebb naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad, tehát szükség esetén a nagyon sűrűn álló ágakat tőből fűrészeljük ki, és semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről!

A naspolya jól tűri az ifjítást is, ezért a nagyon idős, felkopaszodott, felnyurgult bokrokat érdemes megifjítani. 

Erre lombfakadás előtt, tavasszal kerüljön sor. 
Ügyeljünk arra, hogy a koronát alkotó, megmaradó 5-6 vázág egyenletesen helyezkedjék el, és megközelítően azonos erősségű legyen. 
A vázágak végén föltétlenül maradjon egy egyéves vessző, amely a továbbnövekedést biztosítja.

Betegségek és kártevők a naspolyát nem szokták megtámadni. 

Ennek az okát abban kereshetjük, hogy a növény minden része sok csersavat tartalmaz.

Felhasználása

A naspolya különleges alakú gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve még nem fogyasztható. 

Lippai János, a Posoni kert-ben erről így ír: 

"A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb leszen. 
Ha elébb leszedik, s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor eszik őtet nyersen, mert főve nem láttam".

A 17. század kertészének bölcs tanácsát ma is jó szívvel fogadhatjuk meg. 

A naspolyát október végén-november elején ajánlatos leszüretelni. 

A kemény, élvezhetetlen gyümölcsöket egy rétegben rakjuk ki a padláson vagy a kamrában. 

Nedves, párás helyen a penészesedését úgy előzhetjük meg, hogy a helyiségben a hordók kénezéséhez használatos kénlapot égetünk el. 

Az se baj, ha fagy éri őket. 

December végére - ha szerencsénk van, akkor karácsonyra - a gyümölcsök fokozatosan megpuhulnak, színük sötétebbre vált. 
Ízük édes, kellemes, jellegzetes. 

A naspolya igen tápláló gyümölcs.

Nagy értéke, hogy a naspolya akkor válik élvezhetővé, amikor szerény a gyümölcsválaszték, hiszen a déligyümölcsön kívül karácsony és újév táján csak a saját termelésű téli alma, a téli körte és a felaggatott csemegeszőlő kerül a család asztalára. 

Az ünnepnapok gyümölcstálját a naspolya is színesíti, sőt még a karácsonyfára is fel lehet függeszteni -ahogy régen a dióval és az aranyalmával gyakorolták.

Lekvárt, sőt zselét is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz.

Fája nagyon szívós, az esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van. 

A faszobrászok is sokra értékelik.

A bokor kérge és a levelei is jelentős mennyiségű csersavat tartalmaznak, ezért régebben cserzésre használták. 

A kéreg főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak főzetét pedig vesekő elhajtására alkalmazták.



(Forrás: Bálintgazda.hu)








Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 


- Gyógyító növényeink 2. rész: http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:



- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:

- A csodás Lenmag: 
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
- Lekvárfőzési ABC:  

- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben: 
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 
- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html


- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 

- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:






- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- Természetes kozmetikumok: 





KÁPOSZTA - Kovászos uborka:







- ALMA - ALMAECET:

- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 



- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - 10 jó tanács Gyuri bácsitól:


- HULDA CLARK ASSZONY TÖBB ÉVTIZEDE ISMERTE A RÁK GYÓGYÍTÁSÁNAK TITKÁT, MIÉRT NEM HALLGATOTT RÁ SENKI?:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2016/09/hulda-clark-asszony-tobb-evtizede.html







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése