2013. május 10., péntek

Pünkösdi népszokások - hagyományok


Pünkösdi népszokások, hagyományok



"A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. 
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket." 
- Sebő Ferenc megszívlelendő szavai...




Kémenes Árpád fotója: A kép címe .........A szemle ..........
Történelmi zászlók bemutatása az 1000 Székely leány napján Csíkszereda - Hargita - Erdély




Pünkösd szombatja a NagyBoldogAsszonyunk ünnepe.

Pünkösd szombatja az ünnep napja, vasárnapja a megszentelése, a hétfője az ünnepi ebéd és vendégjárás -és várás napja.

Ezért is Hétfő, a HÉT FŐ NAPJA ... az Egyheti Munkavégzés kezdetének az ideje.

Szombat, az Előkészítése a TEremtésnek, Vasárnap a Megtétele, és Hétfő a Munkálatok megkezdése, itt kezdjük és indítjuk el az egész hétre való leosztást.




A Pünkösd eredetileg Európa-szerte elterjedt pogány eredetű tavaszköszöntő, termékenység, aratási ünnep volt.
Eső-varázsló rítusok, pünkösdi király/királyné-választás kapcsolódtak e hagyományhoz.
A pünkösd szó maga a görög pentekoszté szóból ered, jelentése ötvenedik.




A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. 
Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban. 
A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban. 
Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. 
A Római birodalomban május hónap folyamán tartották a Florália ünnepeket. 
Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. 
A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. 
Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és a rózsacsodával.






A legismertebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, erről egy külön bejegyzés szól:


A pünkösdi királyválasztásról itt olvasható bővebben:





Pünkösdölés

A kislányok, legények falufeljáró köszöntése a pünkösdölés, mely eredetileg a lányok, később a gyermekek szokása.  
Sokszor a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.




Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz ( néhol azt nevezik pünkösdölésnek), de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. 
A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.  
A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek. 
Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált.

Énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás a pünkösdölés, mely főként az Alföldön ismert. 
Eredeti formájában lányok és legények, újabban gyermekek vettek részt benne. 
Házról házra jártak a faluban. 3 típusa volt.

1.       Királynő a főszereplő, a falubéli kislányok közül választották. Ünnepi ruhába volt felöltözve,  mellette király is szerepelt. 
A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formáltak a többiek, így járták sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintettek az udvarra. 
Köszöntőt mondtak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezték a pünkösdölést.

Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja:

"Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja,
holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jól meg kössed, jól meg kössed a lovadnak száját,
Ne tapossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát."

2.       Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonult a kíséretével házról-házra. 
Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen  fiúnak való ruhadarabokba öltözve. 
Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

3.       A harmadik változatban nincs is főszereplő.





A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-, népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz. 
Területi egységként találunk hasonló szövegösszetételeket. 
A változatosság valószínűleg a szokás táncos jellegéből adódott.

„Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát.”

Egy változat kottával:


András nevét a kutatók II. András (Endre) királlyal azonosítják. 
Sebestyén Gyula szerint a gyermekjáték-szövegekben előforduló Szent Erzsébet és András között összefüggés lehetett. 
Ezt azonban cáfolja az a tény, hogy Szent Erzsébettel kapcsolatos szövegelemek csak a Dunántúlon és gyermekjátékszövegekben fordulnak elő, míg András neve kizárólag az alföldi pünkösdölőkben
Ezekben a pünkösdölőkben kevés az egyházi rítus vagy szövegelem, szemben a dunántúli pünkösdi királynéjárással.




A kislányok pünkösdi köszöntése a pünkösdi királynéjárás

Elnevezései még a  pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés. 
Eredetileg négy vagy több nagyobb lány körbevisz a faluban egy kisleányt. 
Ő a legkisebb, és a legszebb. 
A leányok énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. 
Megállnak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják egy fátyollal. 
Énekük kezdősora: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.” 
Éneklés közben körbejárják a királynét, aki ez alatt rózsaszirmokat szór.
Végül az „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében magasra emelik a kiskirálynét, így biztosítva a gazdag kendertermést. 
Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
  



Termékenységvarázslással összekötött a pünkösdi köszöntő. 
A Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában.




Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. 
Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal.





Négy kislány vezet egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. 
Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét.

Az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. 
Ezen kívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából; bizonyos funkciókra elkülönült szereplők tevékenysége (adománykérés: cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés: zászlótartó stb.). 
Ez utóbbi a szereplők számának növekedését jelenti.

A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. 
Az adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. 

A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással.

Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke. 
Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze.

Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon:

 „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.”

"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

„Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…”

Az ének végén „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a kiskirálynét. 
Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok. 
A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják. 

Legfontosabb:
 „A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…” 
Ez már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. 
A pünkösdi királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit sem változtat.
Általában szerepelnek bennük az  A pünkösdi rózsa, Én kicsike vagyok, Királyné pálcája kezdetű énekek.



  
A királyné éneke:

"Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az Istennek dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, Mindenfelé hajlok Szüleim kertjébe Most nyílni akarok.
Nem anyától lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján Hajnalba' születtem."


A pünkösdi királynéjárás látható a képen.



  

A zöldághordás egyik jeles időpontja pünkösd




A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele
Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. 
Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. 
A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós, körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra. 
Énekelve, kapun átbújva és kaput tartva járják végig a falut.
Ekkor a falu tágasabb helyén gyűltek össze a fehérbe öltözött lányok. 
A szokás lényege, hogy a leányok zöld ágakkal vagy virágokkal vonulnak végig a falun.  Két nagyobb lány kaput formál, a többiek átbújnak alatta, s közben énekelnek. Dalolva járják végig a falu utcáit, átbújva a „kapun".

KAPUTARTÓK Jöjj el, által jöjj el, te szép aranybúza!

TÖBBIEK Általmennék által, hogyha nyitva volna.

KAPUTARTÓK Nyitva vagyon, nyitva, csak jöjj által rajta!

MIND Hányat termett a mogyoró, liliom, Tizet, huszat a mogyoró, haj, liliom.


Törökbasázás, borzakirály, rabjárás:

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak ezek a játékok jellemzőek pünkösdkor. 
Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. 
Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. 
Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy 
„Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” 
Persze, ők is ajándékokkal tértek haza.
A borzajárás során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny volt. Házról házra jártak.


A májusfaállításról bővebben itt olvasható:


Egyéb szokások:


A lányok  búzavirágból és pipacsból fontak koszorút, a legények  meg hajnalban pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki tetszett nekik, és el kellett hozniuk a lányok fonta koszorút. 
Az udvarolni akaró legény egy ünnepi ruhába öltöztetett kislánnyal egy letakart tálat – közepén koszorúra font kaláccsal és borral – küldött a  kiválasztottjának, és ha a lány fogadta az udvarlást, akkor egy hasonló tállal küldte vissza a kislányt. 
A Sárközben ladikáztak, kalinkáztak: az udvarló díszes evezőt adott a választottjának ajándékul és zöldágakkal díszített csónakban eveztek együtt.




Egykor házasságok köttettek egy-egy felejthetetlen zenés-dalos ladikázás után. 
Főleg, ha az udvarló az eladósorban lévő leányt arra is megkérte, hogy hozza magával az alkalomra díszesen kifaragott evezőjét.

Pünkösd után – tavasztól őszig – tartották a lakodalmakat, ezért kapcsolódnak a Pünkösdhöz a párválasztó szokások is.

A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy az – ha azzal mosakodnak – elűzi a szeplőt és szebbé varázsolja a lányt. 

Szemfájás és kelés ellen rózsaharmatot ajánlottak, néhol meztelenül szedték a harmatot.

  Néhol azonban a lányok a Tiszában fürödtek meg, hogy a betegség elkerülje őket, közben, nehogy rontást kapjanak, nem beszéltek és miután kijöttek a folyóból, a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.

A pünkösdi rózsát a mosdóvízbe szórták, mert ha abban fürdenek, akkor egészségesek lesznek.  
A szegediek szerint  nem szabad a szelet szidni, mert az a Szentlélek szájából jön, és aki szidja, azt megüti a szél, vagyis  gutaütést kap.




(Tánczos Erzsébet írása)

Forrás:










További:


- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html



-Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

-A magyar házak mágikus ereje: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html





- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

- A szólásainkban rejlő tudás:

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:









Szeretettel,

Gábor Kati


Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:




blog oldalam: 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése