A MAGYAROK TUDÁSA: A HALASI CSIPKE

2014. február 9., vasárnap

A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA

HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA

„...A halasi csipkében annyi finom és zamatos művészet rejlik, hogy bátran építhetnénk fonadékaira egy súlyos kiviteli vállalatot.

Ez tetszeni fog minden vidéken s becsületünkre válik, amerre csak művészérzésű emberek lakoznak...

Ezek csakugyan autochton csipkék, sehol másutt nem készíthették, csak éppen a mi fajtánk körében.”

(Lyka Károly, 1903)

“...a halasi csipke művészi termék, mely a legkényesebb ízlést is kielégíti.

Úgy látszik Dékáni nagyon is jól tudja, hogy az ilyen munkában a népiességből sokszor elég egy szemernyi, valami, amit inkább sejtünk, érzünk, mint tisztán látunk.”

(Éber László, 1905)

“E csipkék alkotói megmutatták népüknek, hogy hogyan lehet a népi művészet felhasználásával újat, merészet, művészit alkotni.”

(Milánó, 1906)

“Nagyon sok kultúrnemzet csipkéjét ismerjük, de nagyon meglep minket a magyar háziipari csipkék újszerű formameglátása, finom technikája.

A világszerte közismert, folyton ismétlődő minták és készítési módok mellett feltűnő a magyar csipkék újszerű, sajátos művészi szépsége.”

(MMe Paulis brüsszeli csipkeszakértő, 1935)

“Súlyára mérve a halasi csipke értékesebb az aranynál.

A halasi csipkét a világ legfinomabb cérnájából varrják, s műbecsének titkát igazán akkor érthetjük meg, mikor a tenyerünkön tartott csipkeremekről kiderül, hogy oly könnyű, oly légies, hogy súlyát meghaladó arannyal értékelve se megfizethetetlen.

Műkincs, s mint ilyen az ötvösremekek, nemes porcelánok, csontfaragások kivételes kategóriáiba tartozik.\"

(Janó Ákos - Vorák József, 1969)

A halasi csipke a világ legértékesebb varrott csipkéje, a csipkék királynője, “egy romantikus álom, mely barokkos, szecessziós megjelenésű iparművészeti műremek, mégis tagadhatatlanul magyar. A magyar népművészet és a halasi csipke úgy viszonyul egymáshoz mint a magyar népzene és Bartók Béla zenéje...\" (Tóth Zoltán, 2000)

A XIX. század folyamán világszerte szinte teljesen elgépesedett a csipkekészítés.

A női viseletben a csipke fontos szerepet játszott, főleg nálunk magyaroknál, mivel a díszmagyar elengedhetetlen tartozéka a csipkekötény volt.

Az igényes emberek érdeklődése a század végére ismét a művészi, valódi csipke felé fordult.

Valódi csipkének a vert és varrott csipke számított.

Varrott csipke azonban Magyarországon sohasem készült.

Azt meg kellett teremteni.

A halasi csipkét 1902-ben két tehetséges iparművész, az erdélyi Dékáni Árpád (1861-1931) rajztanár és Markovits Mária (1875-1954) kézimunka tanítónő teremtette meg.

Dékáni Árpád a halasi csipke megteremtője

Dékáni elhatározásának megvalósulása, hogy megteremti a magyar varrott csipkét, nem volt könnyű.

Megtervezte a gyönyörű csipkéket, de terveit sem édesanyja sem más kitűnő hímvarró asszony nem tudta megvalósítani, mert Dékáni tervei a hagyományos technikával kivitelezhetetlenek voltak.

Évszázadokon keresztül a varrott csipkék motívumait egymásba kapcsolt huroköltéssel töltötték ki, a motívumok összekötői pálcikák, különféle csipkeöltések, hálók voltak. Dékáni álma így évekig elhevert...

1902-ben költözött haza Kiskunhalasra Markovits Mária.

Az ő érdeme az eredeti új technika, melynek "megszületése" hónapokig tartott.

Markovits Mária a halasi csipke technikai kivitelezője

Szakított a hagyományos módszerekkel.

"A tussal megvont minta fölé átlátszó hártyapapírt terített.

A két papírlap széleit kézimunka rámára feszített vászonra varrta.

Az ilyenképpen rögzített csipkerajz most már nemcsak mintául, de munkaalapul is szolgált.

Finom lencérnából több szál összesodrásával vastagabb fonalat (kontúrfonalat) készített.

Ezt a fonatot azután úgy vezette végig az alatta fekvő rajzon, hogy a szál folyamatosságát megtartva, a rajz felett a kontúrfonálból hajszálnyi pontossággal alakuljon ki a minta.

Közben a kontúrfonalat a hármas alaphoz fércelve, rögzítette az egyetlen vonallal kialakított csipkevázat.

Mivel a férceléssel a hármas alapot is összefogta, szükségtelenné vált a ráma.

A rámáról leszerelt, ideiglenes alapjaihoz tűzött csipkekontúrt henger alakú, homokkal töltött párnára helyezte, s úgy dolgozott tovább.

Az ornamentika kitöltésére egyszerű, de sűrű és pontos vászonkötésű beszövést alkalmazott.

(E kitöltést oly tökéletesre fejlesztették idővel, hogy hasonlít a legfinomabb batiszthoz.)

A beszövött ornamenseket látszólag kötetlen, valójában nagyon is rafinált elrendezésű pálcikákat alkotó öltésekkel rögzítette egymáshoz, illetve a munkadarab szélét képező kontúrfonálhoz...

A kontúrozás, a beszövés, a rögzítő hálózat, illetve későbbiek folyamán az ezt helyettesítő csipkeöltések elkészítései máig is a halasi csipkevarrás alapfázisai.

A tervvel tökéletesen egyező csipke kialakítása után a mesternőnek csak a vászonlap hátulján kellett elvagdosnia a kontúrszálat lefogó fércelést, kihuzigálni a fércszálakat, s előtte feküdt a kész csipke.

Mária csipkevarrása lehetővé tette, hogy a csipke minden szála, beleértve a rögzítő hálózatot is, a terv maradéktalan kivitelezését, tökéletes összhangját szolgálja.”

(Jankó - Vorák, 13-14)

Megszületett a régóta várt új, művészi magyar varrott csipke.

Markovits Mária saját műhelyében, Kiskunhalas első tanműhelyében, csipkevarró leányok nemzedékeit tanította, és vezette be a magyar varrott csipke különleges eljárással készült titkaiba.

Az eleinte használt tíz-tizenöt összekötőöltést az évek folyamán közel félszázra gyarapította Markovits Mária, a halasi csipke édesanyjának találékonysága.

A csipkék anyaga leheletfinom fehérítetlen lenfonal.

Eltérően a különböző más csipkéktől, az 1902-1911 között készült Dékáni terveket gyakran színes selyemfonalból varrták, s ritkán fémfonallal is díszítették, ami a régi csipkéknél is ritkaság volt.

1902 karácsonyán, az Iparművészeti Társulatnak az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításán ismerte meg a közönség a halasi csipkét.

A folyosó egyik vitrinjében szerényen meghúzódó halasi csipkekollekció váratlan feltűnést keltett.

A Budapesti Hírlap másnapi számában a következőket írja Szmik Antal csipkeszakértő:

“...Megszoktuk már, hogy a Ma-gyar Iparművészeti Társulat által évenként rendezni szokott karácsonyi kiállításon a fokozatos fejlődés, izmosodás, önállóságra való törekvés jeleivel találkozunk.

Jólesik a lelkünknek látni, miként tömörül, erősödik az a gárda, mely a magyar iparművészetet megteremtette...

Kötelességünk, hogy külön felhívjuk a figyelmet ...

A folyosó egyik szekrényében a kis-kunhalasi nőegyesület a halasi magyar csipkéknek egy rendkívül érdekes kollekcióját mutatja be.

A halasi gimnázium rajztanára, ki tudomásunk szerint szenvedelemmel gyűjti és dolgozza fel a magyar motívumokat, Dékáni Árpád, eredeti fölfogással csipketerveket készít, s azokat a halasi nők munkába vették...

A halasi csipkékkel a csipke készítésének egy új neme nyert polgárjogot hazánkban, s ezt a kérdést nem lehet eléggé méltányolni.

Varrott csipke hazánkban alig készült, s ez a körülmény ad a halasi csipke kezdésének oly jelentőséget, mely minden illetékes faktor figyelmét megérdemli...”

Dékáni Árpád rajztanár egyik napról a másikra az élvonalbeli iparművészek sorába került. A kiállított csipkekollekciót megvásárolta az Iparművészeti Múzeum.

Ettől kezdve a halasi csipke hírneve csak felfelé ívelt.

Sorra következtek nemzetközi kiállítások és minősítési elismerésként számtalan nagy- és különdíj.

A magyar állam és a legmagasabb körök halasi csipkét ajándékoztak fontos vendégeiknek, királyoknak és államfőknek és sok nemzetközi hírességnek.

Ennek ellenére az elmúlt száz év alatt sok viszontagságnak volt kitéve ez új magyar iparművészeti remekmű. Háborúk, világgazdasági hanyatlások, szegénység, megfelelő ismertetés hiánya, modernizáció és a különböző divatáramlatok mind a halasi csipke fennmaradását veszélyeztette.

Azonban, mint a főnix madár, újra és újra született, és hódított...

Világhírét a legfinomabb lencérnából készülő halasi csipke légies megjelenésének, utánozhatatlanul gazdag, bravúros öltéstechnikájának, hiteles terveinek köszönheti, de legfőképpen annak, hogy minden négyzetmilliméterét kézi munkával állítanak elő, és az igazán nemes csipkék közül talán az egyedüli, amelyet nem ért el a gépek világa.

A magyar szellem és találékonyság remek alkotása a Csipkék Királynője, Kiskunhalas ARANYA.

Írta: Kerkay Emese

Forrás/Source: Janó Ákos - Vorák József, Halasi csipke, Halasi Csipkeház, Kiskunhalas, 1969

László Emőke - Pásztor Emese - Szakál Aurél, Halasi csipke, Halas Lace, Halaser Spitze, Halasi Csipkealapítvány, Kiskunhalas, 2000

A Csipkemúzeum

Az 1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipkebölcsője, ma a Csipkemúzeumnak ad otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató állandó kiállítás:

eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt csipkék, a több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna csipkék, a 60 féle öltésminta, az 570 munkaórával elkészült mellény és még sok szemkápráztató csipkecsoda.

Kiskunhalas címere

A múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási bemutató megtekintésére és különböző álomszép halasi csipkék és emléktárgyak megvásárlására is.

A Csipkemúzeum nem csak egyéni látogatókat fogad szívesen, hanem belföldről és külföldről érkező csoportokat is.

A Nemzetközi Csipkefesztivál

Nem mindennapi csipkés élményt nyújt az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos Nemzetközi Csipkefesztivál.

A Csipkefesztiválon különböző magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be „Játék a leheletfinom cérnával” címszó alatt.

A látogatók megismerkedhetnek a csipkevilágának sokszínűségével: a különböző csipketechnikákkal, a hófehér vagy a színek keverésével létrehozott, hagyományos illetve a mai modern környezethez tartozó és abba illeszkedő régi és új csipkealkotásokkal.

A csipkék királynője, a királynők csipkéje

„A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010. szeptembere óta szerepel a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén és ezáltal hivatalosan is a magyar kultúra védett szellemi örökségének része.

Továbbá a MagyarBrands márkák előkelő listáján is szerepel a halasi csipke 2010-től.

E kitüntető címek elnyerése ösztönzött bennünket arra, hogy a magyar kulturális örökség eme remekművét hazánkban még aktívabban népszerűsítsük olyan piacokon, mint pl. a turizmus vagy a hazai divat.

Szeretnénk ennek a világon egyedülálló iparművészeti alkotásnak nem csak a szépségeire rámutatni, hanem 21. századi küldetését meghatározni és a mindennapokban betöltött, gazdag értékesítési lehetőségeit feltárni.”

– vallja Kiliti Zsuzsanna, a Csipkeház igazgatója.

A Halasi Csipke Közalapítvány hitvallásának tartja, hogy a csipkét közelebb hozza a ma emberéhez, és szembesítse azzal, hogy a csipke nem csupán letűnt korok „dísze”, nem egy múzeumban kiállított „tárgy”, hanem jelene és jövője is van, sőt, életet teremt maga körül, azaz a ma embere számára is elérhető értéket képvisel.

Nem véletlen, hogy kiemelkedő művészi értékét jutalmazva 2004-ben a Hungaricum Klub ötödik tagja lett és azóta is a hungaricum-piramis csúcsán szerepelve viszi Magyarország hírét szerte a világban.

A HALASI CSIPKE RÖVID TÖRTÉNETE

A csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon.

Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlítható fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, amely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik, aki 1886-ban, főiskolai tanulmányai elvégzése után, a halasi gimnáziumban kezdte meg tanári és egyben művészi pályafutását.

Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét.

1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, mely azokat érdekesnek találta.

Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor márt ismert brüsszeli csipkét.

Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű, helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlítható megoldást.

Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő öltéssel (stoppolás) és a hurok öltés 60 féle változatával töltik ki.

Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták és hozzák létre, mind a mai napig.

Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ..., épp ez teszi a világon egyedülállóvá.

Ma a halasi csipkét tíz halasi csipkevarró - teljes művészi szabadsággal - az eredeti rajzok és motívumok felhasználásával, természetes alapanyagú, lehelet-finom cérnával, száz százalékos kézimunkával, és a tradicionális 60 féle öltésminta variációjával varrja.

Ezáltal lesz minden csipke egyedi darab, amelyen mindig csak ketten dolgoznak: a kontúrozó (ez külön szakma), és a csipkevarró.

A munka időigényességét mutatja, hogy van 4-5 munkaórával elkészült csipke (2,5 cm - 3 cm), viszont a nagy terítők megvarrásához (50 cm - 60 cm átmérővel) 4500-5000 munkaóra szükséges (kép: 2.d).

A csipkevarrók a Halasi Csipke Közalapítvány dolgozójaként mindezt nem hobbiból, hanem megélhetésükért teszik.

Az alapítványt 1992-ben hozta létre a város önkormányzata, hogy intézményes keretek között, minden évben több milliós támogatással tegyen meg mindent a halasi csipke fennmaradásáért és népszerűsítéséért.

A halasi csipkét - egyediségét, utánozhatatlanságát elismerve - 1935-ben védjegyezték. Azóta még a legkisebb (2,5 cm) Halason készült csipkében is megtalálható a három egymáson keresztbe fektetett hal, amelyek elhelyezkedése is pontosan meghatározott.

A HALASI CSIPKE ÉS A TURIZMUS

1.) A Csipkemúzeum

Az 1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipke bölcsője, ma a Csipkemúzeumnak ad otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató állandó kiállítás: eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt csipkék, a több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna csipkék, a 60 féle öltésminta, az 570 munkaórával elkészült mellény és még sok szemkápráztató csipkecsoda.

A múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási bemutató megtekintésére és különböző álomszép halasi csipkék és emléktárgyak megvásárlására is.

A Csipkemúzeum nem csak egyéni látogatókat fogad szívesen, hanem belföldről és külföldről érkező csoportokat is.

2.) Programok csoportok részére

A Csipkeház bel- és külföldről érkező csoportok részére igény szerint különleges programokat biztosít a legmagasabb színvonalon:

• Tájjellegű, díjnyertes homoki bor- és pálinkakóstoló (pl.Koch, Frittmann, Szőke pincészet; házi főzésű pálinkák 100%-os gyümölcstartalommal).

• A világon egyedül csak Kiskunhalason készített "halasi savanyúmáj" megízlelése.

• Táncház, néptánc és társastánc-bemutató a kül - és belföldön is ismert és elismert, többszörösen díjnyertes Halas Néptánc Együttes és a Stúdió 2000 táncosai közreműködésével.

• Egyedi igényeket is kielégítő konferenciák, találkozók, felejthetetlen céges rendezvények megszervezése és lebonyolítása.

• Továbbá változatos, minden igényt kielégítő lovasbemutatók, sétakocsikázás a városban és a környékén.

• A fent említett programok után kellemes ellazulás a város hivatalosan is bevizsgált gyógyvizes termálfürdőjében.

Mindez elérhető közelségben Budapesttől, autópályán csak 140 km-re, Kecskemét, Ópusztaszer és Szeged közelében!

3.) A Nemzetközi Csipkefesztivál

Nem mindennapi csipkés élményt nyújt az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos Nemzetközi Csipkefesztivál, mely várja az érdeklődőket.

A Csipkefesztiválon különböző magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be „Játék a leheletfinom cérnával” címszó alatt.

A látogatók megismerkedhetnek a csipke világának sokszínűségével: a különböző csipketechnikákkal, a hófehér vagy a színek keverésével létrehozott, hagyományos illetve a mai modern környezethez tartozó és abba illeszkedő régi és új csipkealkotásokkal.

A HALASI CSIPKE MINT LAKÁS-ÉS RUHADÍSZ

2001-ben Mészáros Éva divattervező-iparművész „Improvizációk a halasi csipkével” című kiállításán mutatta be azt a sokféle lehetőséget, miszerint a halasi csipke ruhadíszként is alkalmas.

Hivatalos fogadásokon, bálokon és egyéb ünnepi alkalmakkor ezek a „csipkés” ruhák versenyre kelhetnek más kollekciókkal.

Kitüntető elismerést jelentene a halasi csipke számára, ha a divat prominens személyiségei is felismernék ebben a csodás csipkében rejlő ezernyi lehetőséget.

A halasi csipke kitűnő kiegészítője esküvőknek is: karikagyűrű, fejdísz, medál.

2005-ben új fejezet kezdődött a halasi csipke történetében.

Ekkor került bemutatásra az azóta népszerűvé vált ezüstékszer és dísztárgy kollekció.

Az iparművészek által sterling ezüstbe foglalt csipkék a modern divat kiegészítő elemeit alkotják (nyaklánc, gyűrű, díszzsebkendő, hajdísz), formatervezésüknek köszönhetően pedig minden korosztály számára elérhető áron viselhetők.

A lakberendezés kedves elemeit alkotják az elegáns „ csipkés „ tálcák, faliképek, asztali kis álló képek.

Egyedi megrendelésre csipkébe varrhatók pl. családok címerei, továbbá cégek és hotelek emblémái is.

A HALASI CSIPKE A DIPLOMÁCIAI ÉLETBEN

A halasi csipke fontos szereplője a magyar diplomáciai életnek, ezáltal is építve az ország imázsát.

A Külügyminisztérium által 2001. novembere óta utaztatott, 22 csipkéből álló, a több, mint 100 éves történetet bemutató „bőrönd - kiállítás” az európai és ázsiai magyar nagykövetségek szervezésében sok látogatót vonzott, és fontos része volt a Magyarország kulturális értékeit bemutató külföldi rendezvénysorozatoknak.

(pl. a Magyar Magic Londonban)

Ez a kiállítás 2008. szeptemberétől a kanadai nagyvárosokban volt látható, majd 2009. júniustól a new yorki kulturális évad részeként Amerikát hódította meg.

Pillanatnyilag a washingtoni nagykövetségünk vendégei csodálhatják meg.

Az ezüstékszer és dísztárgy kollekció a Külügyminisztérium protokoll ajándéklistáján is szerepel.

A koronázási palást

Akinek már van halasi csipkés ezüsttálcája és ékszere: Hitachi japán hercegnő, a japán császárné, II. Erzsébet királynő, Laura Bush, Jordánia királynéja és számos állam és kormányfő felesége.

AMIT MÉG A HALASI CSIPKÉRŐL TUDNI KELL

A halasi csipke több, mint százéves hagyománya nemzetközileg ismert és elismert, ezáltal alkalmas arra, hogy a külföldiek Magyarországgal azonosítsák.

A halasi csipke olyan egyedülálló magyar értéket képvisel, amelynek kultúrákat összekötő szerepe is van.

Mindezt a hazai és külföldi bemutatkozások számának növelésével, a kiállítási helyszínek bővítésével és a Csipkemúzeum látogatói létszámának emelésével szeretné a közalapítvány még jobban elmélyíteni.

Kiemelkedő feladat a csipkék eladásának növelése, és az értékesítési piacok (turizmus, divat) kiszélesítése.

Fontos, hogy tudatosuljon a ma emberében az első látásra bár kissé magasnak tűnő ár mögött rejlő örök érték, minőség és egyediség, mely nem más mint a csodás csipke -